Egy kérdés:bolyler fűtőszállat cserélek de az újnak a csöve ahol a hőfokszabályzó felmegy rövidebb,a régi rézcsövet egymásba csúsztatva megforraszthatom az elektronikánál használt forraszanyaggal?
Kompresszor vizhűtésénél a rézcsöveket ezzel forrasztottam meg és birja,bár ott még nem volt 80 fok.
az olom karos hatasainak rengeteg irodalma van. viszont olyat, ami arrol szolna hogy a csobol milyen sebesseggel oldodik a vizbe nem talalok. te ismersz ilyet?
Nos látom nagy vitát váltottam ki az ólomcső vízvezetékként való alkalmazásával. Tény az ólom és azok vegyületei mérgezőek.
Van egy fürdőszoba, ahol régi régi ólomcsövek is vannak ( meg réz, meg többrétegű műanyag, ahogy az ilyen toldott foltozott lakásoknál előfordul ) Vagy 3 éve egy részleges felújításnál az ólomból leágazó szintén ólom szövet megszüntették. Félcolosból ágazott a még kisebb, mennyi az ? lehet vagy 10 mm-es. És meghagytak egy kb. 5 cm -es csonkot, aminek a végét leforrasztották.
Ez most kilukadt. Erre levágtak még egy 2 cm és újra forrasztották.
Amikor kész, akkor mondja a mester, hogy az egész csatlakozást kilehetett volna venni, kivágni és ( T ) és a vastag ólomcsövet egy kis rézzel összekötni.
Ezzel kellet volna kezdeni. Annyit nem ér ,hogy az egész fürdőszoba szét legyen verve.
A mérgezésről : már az általánosban tanultam / "a 70-es években is közismert volt", az 50 -es évek elején / egy olyan kis alföldi faluban, ahol nem volt akkor még vezetékes víz, hogy a vezetékes vizet, ha sokáig nincs használva, alaposan ki kell engedni.
Most esett le, az vékonyabb valószinű 3/8-os cső, a lényeg ennek a falvastagsága lényegesen kisebb mint a félcolosé. A mennyi ? 1 /2 ? az egyik olyan 2 -3 mm a másik jó ha 1,5 mm.
és valóban vagy gyártáshibás vagy az elektrokémiai luk-korrozió miatt lukadt ki.
Tehát a 1/2 collos cső marad, a kis csonk meg megy a fenébe. Amúgy a víz meglehetősen nagy sebességgel áramlik, kioldásra egyszerűen nincs idő.
A félősek meg verjék szét a fürdőszobáikat !!
Ravasz ez a vékony ólómcső. Ö
reganyámék 33 ban vízvezetéket csináltattak. Nyilván ólommal. Aztán úgy a háború elején a vékony WC -hez menő cső kilukadt. Persze ráfogták, hogy elfagyott, az a mese ment 25 évig, mert a mamának pénze nem volt (háború, özvegység stb) megcsináltatni.
én 71 -ben rendbe tettetem, majd pont ott újra folyt, nyáron 32 fokban csak nem fagy el. kibasztam, ment helyére egy új cső, majd kb. 7 -8 év után az egész fürdő ólmos vezeték a levesbe. horganyzoot acélcső.
Ezzel szemben az ólom elektrokorróziójának tengernyi irodalma van, én pedig 40 körül nem tudom már neked felmondani, hogy hol olvastam, de a lényeget elmagyaráztam. Az ólomvegyületek mérgező hatása már a 70-es években is közismert volt, és az elektrokorrózió során éppen ilyen ólomsók jönnek létre. Ezek már nem szilárd fémek, amit úgy ahogy passziválnak a különböző felületi oxidok, hanem oldott ionok. Az elektrokorrózió szélsőséges esetében az egész ólomcsövet megihatod, ha feloldódik az ivóvízben. Így lyukadnak ki az ólomcsövek. Az információ, azt mondanám, trivialitás. (Olyasmi lenne hozzá egy hivatkozás, mintha egy elektrokémiai publikációt úgy kezdenénk, hogy az első bekezdésben behivatkozzuk, hogy "a chemical element, oxygen (Lavoisier, 1778)...". :)
Az Ariston Velis egy kéttartályos villanybojler, két sorbakötött tartállyal. Egymás mellett áll két hosszított, külön szigetelt tartály. 50e körül lehet kapni 50, 80 és 100 literes méretekben. Mindegyikben két egyforma tartály van, együtt vannak dobozolva. A féltérfogatot gyorsabban felfűti. A hosszított tartályokban jó a rétegződés, és ezen még ugrásszerűen javít a két sorbakötött egység. Egy öntanuló elektronika is jár hozzá, ami a két tartály fűtését külön-külön hozzáigazítja a használati statisztikához. "Akár 10%" energiamegtakarítást ígérnek vele, amit reálisnak tartok.
Erre kell rákérdezni, hogy köthetők-e külön áramkörre (éjszakai/nappali) a féltartályok.
Az ólom rendkívül mérgező és felhalmozódó, évtizedeken át marad a csontban. A kisgyerekkori tartós alacsony ólomexpozícó hátráltatja az értelmi fejődést, enyhe értelmi fogyatékossághoz vezethet. A réz és a forraszanyagok, különösen a keményforrasz veszélyes ólomvezetékhez, mivel az ólom oldódását válthatja ki azáltal, hogy katódként kapcsolódik az ólomhoz. Ólomcsövet tilos rézcsőhöz forrasztani.
Az idült enyhe ólommérgezés az utóbbi egy-két évtized kutatási eredményei alapján rendkívül gyakori, a populáció 15-20 %-át érinti, ennyi embernek okozot mérhető szellemi és testi károsodást orvosilag egészséges (tünetmentes) egyénekben a legutóbb bevezetett szabályozásig. A felnőtt szervezet az ólom egy-két százalékát raktározza el, a gyerekekben a 60-70%-a feldúsul. Az ólmot nem szabad puszta kézzel megfogni, mert a kötőhártyán, szájnyálkahártyán át is a vérbe jut. Az ólom vízvezetékek idejében még nem ismerték az ólom toxikus dózisát (téves, jóval magasabb határértéke volt).
Mekkora teljesítményű gázkazánt érdemes vásárolni, ha a ház hőigénye kb. 8KW, plussz van egy 120 literes villanybojlerem amiben van egy hőcserélő amit rálehetne kötni a gázkazánra is.
Egyátalán érdemes-e a bojler miatt nagyobb teljesítményű kazánt vásárolni, és ezt használni melegvízkészítéshez, vagy inkább vegyek egy kisebb teljesítményű gázkazánt csak a fűtéshez, illetve külön egy gázbojlert a melegvízkészítéshez?
Én is a réz mellett teszem le a voksomat, de azért vannak fenntartásaim a rézvezeték forrasztásával. Mármint a kötés felülete és a nyomástartásával nem, hanem azzal hogy mivel szokták azt melegíteni? Én ezekkel a kézi gázlámpákkal csak nagyon nehezen érem el a megfelelő hőmérsékletet. Mintha nem lenne elég neki a gáz hőértéke. Dissous-val simán megcsinálom pillanatok alatt, de azt nem akarom a garázsból kihozni.
Azért ez nem így van. Budapesten a régi bérházakban még sok helyen , ólom vezeték a főfelszálló,és arról vannak leágazva a lakások,és sok helyen még a lakásokban is ólom vezeték van.
De tudok olyan kórházat is ahol ólom az ivóvízhálózat.
Igaz ha javítani kell érdemes kicserélni az ólmot műanyagra vagy rézre.
Egy kis tájékoztató:
Hogyan kerül ólom az ivóvízbe? Használnak-e még ólomvezetékeket?
Ólom az ólom tartalmú ivóvízvezetékek korróziója által, kioldódással kerülhet az ivóvízbe. A kioldódás (migráció) mértéke nagymértékben függ az ivóvíz fiziko-kémiai tulajdonságaitól, mint a pH, hőmérséklet, vízkeménység, fertőtlenítőszer típusa, stagnálási idő. Minél savasabb, és minél lágyabb az ivóvíz annál agresszívebb, annál inkább elősegíti az ólomvezetékből történő migrációt. A kemény víz vízkőréteg kialakításával csökkenti az ólom kioldódását.
Ólomvezetékeket elsősorban a főelosztóhálózat bekötővezetékeként és épületen belüli vízvezetékrendszer anyagaként építettek be az 1970-es évek előtt. Ma már, egészségügyi hatásuk ismeretében, sehol nem kerülnek ilyen ólomvezetékek beépítésre. A már beépített ólomvezetékek cserére szorulnak.
Milyen egészségügyi hatásai vannak az ivóvíz ólomtartalmának?
A szervezetben akkumulálódó (összegyűlő) elem, mely különböző egészségügyi problémákat okoz: idegrendszeri fejlődési zavarok, veseműködési elégtelenség, magasvérnyomás, terméketlenség, spontán vetélés. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők és a kisgyermekek és a várandós anyukák.
Hogy tudhatom meg, hogy az ivóvizemben van-e ólom és ha igen,mi a teendő?
Ólom előfordulása a csapvízben nem természetes, hanem antropogén, emberi eredetű szennyezésre utal. Elsősorban a belső elosztóhálózatban az 1970-es évek előtt kerültek beépítésre nagy ólomtartalmú ivóvízvezetékek. Ezért újabb építésű házak esetén erre nem kell számítani.
A lehetőségektől és a probléma súlyától függően a vízszolgáltatók már sok helyen elvégezték ezen ivóvíz szakaszok cseréjét korszerűbb, a jelenlegi szabályoknak megfelelő minőségű ivóvízvezetékekre. Van azonban, ahol továbbra is fennáll a szennyezés lehetősége. Gyanú esetén érdemes felkeresni a helyileg illetékes népegészségügyi szervet vagy az üzemeltetőt, aki bővebb tájékoztatást tud adni, a helyi viszonyok figyelembe vételével.
Az ólomvezetékekből kioldódó ólom mennyisége nagyban függ az ivóvíz fiziko-kémiai tulajdonságától (vízkeménység, pH, hőmérséklet stb.), a kioldódás pl. ortofoszfát adagolásával csökkenthető.
Azert ar ennyi agyalas utan igazan valaki kiszamolhatna , hogy mi az olcsobb. Varni a melegvizre, igy veszteni bizonyos mennyisegu lehult vizet es par masodpercet, vagy mindig melegentartani a vizet akar keringetessel, akar pot vizmelegitovel. Akik mindjart akarnak melegvizet, azok tekerhetnek a hoszigeteles ala a csore futokabelt termisztoros vezerlessel es az melegentartja a vizet a csoben. Szerintem hosszutavon ez a" leg "energiakimelobb. Csak nekerdezze senki sem, hogy mikorra terul meg, mert ez is az a komfort, ami sohasem terul meg.:) En peldaul megvarom azt a par masodpercet es kesz.
De az ólomcsövet eltávolítani kell, nem forrasztani. Nem szabad ivóvízként használni, ha ólomcsövön folyik át, olyan kis mennyiségtől is felhalmozódik az ólom az emberben. Ha egyszer eladni próbálod a lakást, a vevők menekülnek, mert rémképeikben az egész házat szét kell szedni az ólomcső cseréjéhez.
A kisbojler éjszakai áramra kötése szerintem nem feltétlenül reális megoldás, mert éppen a lényege veszhet el, hogy azonnal legyen melegvíz.
Meg kell gondolni, hogy a csőben lehűlő vizet kell-e majd a kisbojlernek visszafűteni, vagy az egy-két napos távollétekben hőn tartania a betárolt vizet.
