Megbizol egy komplett csapatot, és megpróbálod őket ellenőrizni.
2. verzió
Összeszeded az ajánlott vállalkozókat és megpróbálod őket koordinálni magad. (nem ártana egy konkrét kiirás és ütemterv a munkákról)
3. verzió
Összeszeded az ajánlott vállalkozókat, és megbizol föléjük valakit, aki koordinálja őket.
Árban kb igy néz ki:
2. legolcsóbb
3. második + 10%
1. második + 20%
Hacsak nincs nagyon jó referenciás, ÉVEK ÓTA azonos cégnévvel dolgozó komplett csapat, akkor én kiütném az első verziót. Ugyanis nagyon nagy az átvágás veszélye.
A második verziónál neked kell sok szabadidő.
A harmadik verzió azoknak való, akiknek nincs ideje folyton a körmére nézni a munkásoknak, de mégis ellenőrizhető munkát akarnak, beajánlott vállalkozókkal.
Az a helyzet, hogy nem tudjuk egyelőre, hogy melyik utat válasszuk: egy csapatot bízzunk meg (ez azért előnyösebb, mert mi nem értünk ezekhez a munkákhoz, a munkafolyamatok hogyan következnek, stb...) vagy egyéni vállalkozókat keressünk, ismerősök által ajánlottakat, akik megbízhatóak tutira. Utóbbinál gondolom tök nehéz összhangba hozni, hogy ki mikor tudja vállalni, ki következik épp a munkafolyamatban, stb. Ez nyilván olcsóbb. Nekünk az egészre kb. 2 hónapunk van, akkor kell kiköltöznünk a jelenlegi lakásunkból.
Mindent szeretnénk csináltatni: nyílászárócsere, festés-mázolás, radiátorcsere, burkolás, vezetékcserék, mindent.
na ja , nem árt ha a megrendelő tudja egyáltalán, hogy mit akar és azt leírja.
Én pl. a nyáron kezdtem egy lakás felújítást szerencsére már túl vagyok rajta.
Mondták egyesek adjam fővállalkozónak, naja plusz 500 eft lett volna.
És a munkák :
június 20 birtokba vétel.
Kiderült egy db. villanyégő maradt a lakásban. Tény nem írtuk le hát vitte az eladó.
Egy hétre : van egy enyhe csőrepedés. A csel az volt , hogy a mustráknál mindig elvolt zárva a víz.
Aztán 3 hét múlva, hogy van egy enyhe gázszivárgás. No nem a szakemberek jöttek rá hanem én.
Még vissza két hét múlva mejavíttatam a sziárgást kicseréltettem egy tűzhely gázcsapot. Kár volt egy hét múlva derült ki a gáz szivárgás. Egy honappal a beköltözés , birtokba vétel után megszületet a döntés teljes felújítás.
Félreértettél, nem "nem lakott", hanem "nem beépített". Magyarázatként a 46916. számú hozzászólás első képének a pink részét semmiképpen nem kell beszámítani, ezért teljesen hibás ennek a hozzászólásnak a második képe.
Ezt a "nem lakott területet nem kell beleszámitani"-verziót még sehonnét nem hallottam, és szerintem eszetlen baromság.
Ugyanis az épitménymagasság számitásnál az épület tömege a döntő, pont ez kivánják szabályozni, és semmi köze nincs ahhoz, hogy te melyik területeken élsz benne...
Meglehetősen késhegyig menő vitáim szoktak lenni az épitésügyi előadókkal ilyen ügyekben, és mivel jómagam is voltam épitésügyis elég sok kiskaput ismerek.
Ha ez a vezető tervező hajlandó leirni, és végigharcolni, akkor hajrá.
Majd értesits róla, hogy mi történt, mert erre rohadt kiváncsi leszek :)
De a horganylemez fizikailag gyengébb. Főleg rosszul épített ereszcstornáknál fordul ez elő. És elég drága.
És tovább : a horganyzott acéllemez manapság elég tartós. Kis ápolással az 50 évet birja.
A legtartósabb azért a rézlemez. No nem nálunk, mert nálunk az etnikum nagyon vonzódik hozzá. Hiába tart 180 évig ( vagy tovább) az etnikum 10 éven belül meglovasítja.
Amúgy az anyag ár kb. a 10 X- es a rézlemez javára.
Most egy vezető építész ezt mondta, és állítólag ez a "tuti biztos", mivel a lejtő felőli oldalról a sárga rész allatti felületet, a hegy oldaláról a piros alatti felületet kell figyelembe venni. Sok lapostetős épületet is tervez és a napi munkájában használja. Visszaküldte a rajzot magyarázattal, völgyoldali képpel, meg kaptam egy segédletet is az OTÉK ezen pontjához:
- Olyan részt semmiképpen nem kell figyelembe venni, ami nincs beépítve (a korábbi első verzió teljesen rossz).
- A legmagasabb pont(ok)ból indított függőleges egyenes és az ugyanonnan indított 45 fokos egyenes(ek) és a legszélső pontokból indított függőlegesek metszéspontján áthaladó vízszintes vonal metszete általi terlület az oromfal azon része, mely ha nem magasabb 6 méternél és nem az épület hosszoldalán áll, akkor nem számít bele az építménymagasságba.
- Az előző pontban határolt rész feletti területet hozzá kell számítani az adott oldal felületéhez, így a magasságba is (lila részek).
Amúgy nem az egész épület építménymagassága a probléma, azt könyű megoldani, hanem ez a pont:
d) A megadott építménymagasság betartása mellett a völgy felőli oldalon az épület homlokzatmagasága nem haladhatja meg az 4.5 métert.
Szerinte megfelel, mert ennek az oldalnak a magássága pont 4,5 méter.
Szuper a szabályzás, akármire is gondolhattak a rendelet alkotók, nem sikerült megfelelően megfogalmazni...
Nem tudtok valami jó módszert a sziló maradványok eltávolítására, műanyagról, bútorlapról, csempéről? A körömmel kaparásnál hatékonyabbat :) A penge érzésem szerint egy vékony réteget rajtahagy.
A pengefallal csak akkor lesz alacsonyabb az épületed, ha a tető is lenyúlik odáig. Ellenkező esetben a völgy felöl nézve a két pengefal közötti rész ugyanúgy magasabban számitandó, és csak a pengefal szélességében fog csökkenni.
1. Vagy túlnyújtod a tetőt arra a kiugró teraszra, és úgy csökkented
2. Vagy csinálsz neki oldalnyúlványt, ami megnyújtja az egész épület hosszát alacsony magasság mellett (ilyen pl egy pergola, szilárd hátfallal)
26. Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
Tudna valaki segíteni nekem egy üdülőháznál, aki jártas az építménymagasság kiszámításában? Itt a skicc az oldalsó oromfalról (tegyük fel mindkét oldali egyforma). Szürke a ház, zöld a talajcsatlakozás.
Előírások:
a) Max. építmény magasság: 4,5 méter
b) Tetősik hajlásszöge: 20-45 fok
c) Az épületek gerincvonala a zárófödémnél maximum 4.0 m-rel lehet magasabb. d) A megadott építménymagasság betartása mellett a völgy felőli oldalon az épület homlokzatmagasága nem haladhatja meg az 4.5 métert. Megfelelek a feltételeknek, vagy sem?
TEraszsznt felett 30 (de inkább 40) cm magasságban XPS hőszigetelés, mögötte felhajtott vizszigeteléssel. Valamint inkább lábazati vakolat a sima helyett ezen a sávon.
Ha nincs hőszigetelés:
Falazatnál eggyel kisebb méretű első sor (38 helyett 30, 30 helyett 25), és itt felhajtani a vizszigetelést+XPS.
