"Kérdezem: mennyi idő kell, míg egy anya fel tudja dolgozni a gyermeke elvesztetését? Nincs válasz... , vagy soha?.... Vagy tudja valaki...? Okos emberek válaszoljatok!!"
nem tudok valaszolni ...
voltak nekem "potnagyszuleim" (semmi rokoni kapcsolat nem volt, csak sokat vigyaztak ram)
4-5 eves koromtol 12ig kb heti tobb delutant, estet toltottem naluk.
volt egy lanyuk aki akkor elkerult a haztol Egerbe foiskolara es azutan ferjhez ment, igy en voltam a gyerekpotlo "unoka".
nagyon bekes, kedves, csupa szeretet sot vidam csalad volt.
nem tudom hany eves voltam mikor megtudtam, h a neninek 3 fia, a bacsinak egy kislanya es terhes felesege pusztult el Auschwitzban ...
sose ertettem meg , hogy tudtak letezni, epesszel gondolkodni, sot szerelmesnek lenni ... egy ujabb gyereket eletre hozni (nagyon idosen!)
nem tudom, a mai napig nem tudom.
erre szoktak mondani
"az elet el, es elni akar!"
ertem amit mondasz ... es nekem se esett volna jol, de mindenkeppen segitettel valakin aki raszorult.
de pl Ausztriaban volt abbol botrany, h a "world vision" a Habsburg gyerek valasztasi kampanyat penzelte a befizetett adomanyokbol ... (ajoedesanyjat neki!)
mogorva nekem nagyon jo baratom volt ... nagyon nagyon jo, es borzasztoan szerettem. a mai napig nem birom megemeszteni a halalat, h ilyen ertelmetlenul, (mikor van a halalnak ertelme?)
tudod mikor meghalt, egy baratnom haldoklott rakban (orvosok akkor mar feladtak, de meg elt masfel evet) vele beszelgettunk, h mi a "jobb" igy, varatlanul, szenvedes nelkul, DE bucsu nelkul.
v
ugy mint o ... lassan, szenvedve ... fajdalmakkal, DE elbuszuzva a csaladtol, "lerendezve" a dolgait.
hat nem szeretnek valasztani ...
nem tudom egy szulo, hogyan viseli el, szerintem en megorulnek. tuti megpattanna az agyamban vmi ...
ha van idod akkor ezt olvasd el;
Fórum » Általános társalgási fórumcsoport » A Törzsasztal »
két kis ember
Anno, mi ugyanezt tettük két áttelepült magyar családdal. Adtunk bútort, ruhát, élelmet, - mikor mi kellett, önzetlenül.
Aztán egy-két év elteltével gyarapodtak. Már barátoknak tekintettük őket... Apró szivességet kértem/tünk tőlük. A meglepetés akkor ért bennünket, amikor megkérdeztük mivel tartozunk.., akkor megmondták.. Olcsóbb lett volna, ha szakembert hívunk.... Szíven ütött bennünket, tanultunk belőle..., (a vélt barátság a múltté, sajnáljuk, hogy így alakult..) Nekem az adakozásról ez jutott eszembe, de erről nem vonok le általános következtetést, és ha lehetőségem/ünk van rá, megtesszük ismét.
Rövid ideje írok, így itt csak mogorvamamája írásait ismerem, ahogyan visszaolvastam. Minden tiszteletem, ahogyan őrzi szeretett Fia emlékét. Kérdezem: mennyi idő kell, míg egy anya fel tudja dolgozni a gyermeke elvesztetését? Nincs válasz... , vagy soha?.... Vagy tudja valaki...? Okos emberek válaszoljatok!!
Elkanyarodtam az írásodtól, de remélem nem baj.., biztosan megérted a soraim lényegét..
Momentán nem tudom, hogy kinek segíthetnék, itthon is annyi a rászoruló..., a segítségem/ünk pedig csak egy csepp a tengerben...
Kedves Mazsola, nem ismerlek, de azt a következtetést vonom le írásaidból, hogy nagy "szíved, lelked" van. A " rossz" topicban olvaslak, a rövid jeleidből próbálok következtetni...:))
Nem tudom, hogy írásomnak itt volt-e a helye, vagy másutt. Ha off voltam bocsánat, van még mit tanulnom. N
Én azt tervezem, hogy örökbefogadok egy árvát,"csak képletesen" Havi háromezer forintot kell elküldeni egy évren át, és az biztos, hogy azt csak arra a gyerekre költik. Állitólag még fényképet is küldenek, Majd többet, ha sikerül. Mindenkinek Boldog Újévet Kivánok Mogorva édesanyja.
hat tudod en a roman "forradalom" utan lehuztam a 3 gyerek labarol a csizmat (szo szerint) es elkuldtem ...
iszonyu csorok voltunk, de a karacsonyi ajandekba kapott dolgokat ( a helyi kozertes osszeallitott egy naaaagy dobozt nekunk csoro "menekulteknek") mind elkuldtem ... es aztan hallottam mi lett a kuldemenyekkel...
kuldtem Leningradba is ... azzal is hallottam mi tortent ... akinek valojaban kellett sose latott belole egy fillert se!
ha kapok egy csaladnak a nevet-cimet akkor nekik a kezukbe boldogan es szivesen, de soha tobbet semmilyen szervezetnek, semmilyen bankszamlara semmit!
nezegetem a hiradoban az azsiai foldrenges kepeit es elszegyellem magam ...
tudom, h ott rajtuk nem segit, ha en nem veszek magamnak egy LCD TV-t ...
de hogy az embernek az legyen a legnagyobb baja, h milyen a TVje, computere ... ruhaja, es h hany kg-t bir megzabalni karacsonykor.... ez azert ilyenkor egeszen elkepeszto.
jo neha leszallni a foldre!
vegulis nem szamit semmi csak az elet, az egeszseg, a szeretet, a nyugalom...