Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Amit az ukránok árulnak és onnan jut el hozzánk (jellemzően ukrán keresztnévvel) annak egy elég jelentős része innen-onnan összelopott fajta. Igen, sok az Ukrán, de nem kevés az IFG család sem. Csak a genetika miatt jegyzem meg. Ha így fejben gyorsan listázom akkor a legkevesebb csalódás, meglepetés a Bolgár, Moldáv és USA (persze +magyar) fajtákkal ért. Az Ukrán (tisztelet a kivételnek) mindig okozott valami meglepetést amiről nem volt szó. Egy részük még élhető, egy részük kukaszökevény, tarthatatlan. Tudni kell, hogy nem ugrok neki minden bolondságnak, kívárom amíg van legalább minimális ismeret, csak utána kezd érdekelni. Nem is nagy a gyűjteményem. De amikor látom, hogy fóliába való fajtákat adnak el boldog-boldogtalannak akkor kinyílik a bicska. Az biztos, hogy USA nem igazán termel fóliában, inkább Ukrajnába van divatja, vagy tököm tudja a tengermelléki éghajlatuk miatt, de nem minden működik jól itt nálunk. Pereg, reped, rothad, miközben "átlagosnál magasabb ellenállású" ami lehet igaz ha pl a Cardinalhoz hasonlítjuk. Ezért van hogy a fajták egy részét 4-5 év múlva már nem is találjuk. Aztán persze vannak köztük fennmaradók is.
Képzeljük el, ha Bukovics mester az összes eddig nemesített fajtáját válogatás nélkül pénzzé tette volna. Valszeg meggazdagodott volna de így, hogy szelektál és csak a jókat tartja meg valószínűleg kevesebb ellensége lesz és lesz egy korrekt életműve.
Tudod, mit jelent az, hogy tájba kihelyezett fajtakísérlet? És hogy miért csinálják?
Attól, hogy valami pécsen a Pjotréknál jól érzi magát, még nem biztos, hogy nálad vagy nálam jól fogja érezni magát. Ahhoz, hogy egy fajtáról kiderüljön, hogy egy adott termöhelyen otthon érzi-e magát, kell kb 20 év termelési tapasztalata, amit egy tökével pl. nem lehet felmérni, ahhoz kell legalább 25 de inkább 50 töke, lehetöleg többféle alanyon.
Attól önmagában, hogy valami új, valami ukrán, valami orosz, még qrvára nem biztos, hogy jó is. Magyar csemegeszölöket pontosan azért nem nagyon látsz, mert nincs, aki megfinanszírozza a 20 éves kutatást, pláne úgy, ha utána (vagy még inkább: közben) boldog-boldogtalan csereberéli, vagy ami még rosszabb, árulja saját zsebre a szaporítóanyagot, azaz hiába védeti le, soha nem fog visszajönni se a befektetett munka, se a befektetett pénz.
Ha valaki azt tanítja másoknak, hogy a szölötökét drótkefézni kell, vagy hogy le kell vágni a kacsokat, mert csak elveszik az eröt a szölötöl, akkor az ilyen böszmeségek ellen továbbra is fel fogok szólalni, ha az illetönek ez nem tetszik, akkor nem tetszik. Azok ellen is fel fogok szólalni, akik kizárólag dicsekedni járnak ide, hogy milyen drágán vettek milyen ritka fajtákat (mindezt ráadásul több néven,olykor "egymással" is beszélgetve), ahelyett, hogy bármilyen termelési tapasztalatotot megosztanának az új fajtáikkal kapcsolatban, ill. elmondanák, hogy a "régiek" közül melyiket miért cserélték le.
A korai érés a mai klimatikus viszonyok között kerülendö. Gyerekkoromban az afüz ali sosem érett be rendesen, hiába volt fent novemberig, megboldogult édesanyám kompótnak rakta el, ollóval levágva a szemeket a fürtröl. Ma már nem tudom kompótnak elrakni, mert szeptember közepére beérik és olyan édes, hogy kompótként émelyítö lesz.
Ez alapján nem tudom kitalálni, mely térségről beszélsz, de tőlünk délebbre van, de még az északi féltekén, valahol a mediterráneum szélességén, vagy kicsit északabbra. Erős szelek... Földközi-tenger térsége? Vagy nem értem a helyzetet :-)
A szőlő nekem amiatt szimpatikusabb, mert kb 3-4héttel van előrébb mint Magyarországon. Július végén augusztus elején minden fajta éretten ehető lenne.
A kivit decemberben le kell szedni éretlenül, mert igaz a fagy nem jellemző, de sokszor van 100km/h felett a szél és az lever, szétszaggat mindent.
Nagyjából azt fejtetted ki bővebben amit kettővel korábban írtam és gondolok a fajtáról.
Továbbra is azt állítom viszont hogy a sárga bogyók nem érnek be addigra mikorra a többi normális színű és ez érezhető is rajtuk. Nem fényhiány mert sokszor külső bogyók. Az is igaz, hogy az alján jellemzőbb a jelenség. Tehát "A random elérő szín a fürtön nem azt jelenti, hogy nincs beérve." állításon kívül a többivel egyetértek. Más kérdés hogy ha az a szlogen hogy ez 5 kilós tud lenni és kiderül hogy én faragjak belőle kilósat akkor mondjuk mennyire vezettek félre.
A szőlőről írtad ezt? Félárnyékban, szórt fényben kéne tartani azt a kúszónövényt, amelyiknek elsődleges célja, hogy a lehető leggyorsabban beterítse a napsütötte szintet a többi növény fölött? Nem vagyok a szőlő szakértője, de némi fogalmam van a növények életstratégiájáról. Lehet, hogy elviseli a szórt fényt, de biztos nem életcélja, nézd meg a vadon itt-ott megjelenő szőlőt! A vízigény egy érdekesebb kérdés lehet, ebben egyelőre nem mernék egyértelműen állást foglalni, de tudásom alapján igaz amit írsz. Itt már csak az a kérdés mi a szőlő igénye és mi a mienk.
Na az újhazámban annyira nincs homok, ha hozatok 60-70euro/m3. Hegy és szikla minden.
Muszlimán féltestvéreimtől, szó szerint a sivatagból hoztam szőlőt a télen. Azzal talán több sikerem lesz. Ha nem, akkor kivi. Az megél mindenütt mint a gyom.
Ha te egy valós használható oldalt szeretnél letrehozni akkor a dedót, a Google keresőt el kell felejteni és az információkat a források feltüntetésével kell szerepeltetni.
Az affinitásról pár gondolat:
Növényvédelmi szakmérnök, növényorvos óránként 15ezer forintért érez affinitást. Helyszíni konzultációra 30ezer forintért lehet rávenni. Talajos, tápanyagos szaktanácsadó ugyanilyen 15ezer ft/óra áron válik lelkessé. Termesztéstehnologia, telepitestol betakarítasig 50euro/ megkezdett óra. Alkalmanként egy témakörben, a felmerült kérdések megválaszolásával, akár bérmunka vagy gépi eszközök biztositasaval is.
Ezek a mi falunk környéki 2023as számlás árak.
Biztosan találsz olyat, aki szezonon kívül pl télen a fenti nagyságrendek mellett időt tud szánni az oldalad fejlesztésére.
Nagyon sok Ukrán/Orosz nemesítésben használják(használták) a Talisman-t (Kesa-1), mint egyik felmenőt, mert részben nőivarú. Ennek egyik felmenője a Wostorg, aminek V.Amurensis az egyik felmenője. Na, ezért szerepel sok helyen az amurensis a genetikában. Elég jó peronoszpóra ellenállás származik belőle, na meg jó fagytűrés. És reméltem nem írtam félre semmit, de majd aki akarja, utánaolvas.
Nyilván a vitis amuriensisről csak olvastam. Úgy tudom, hogy az orosz/ukrán szőlők genetikai állománya tartalmazza ezt a vonalat is. Ne keverjük bele, hogy kinek mennyi szőlője van. Nincs több hektár szőlőm és nem vagyok nemesítő sem. Tévedhetek természetesen, de nem azért mert kevesebb szőlőm van, vagy mert nem annyi ideje termesztek. Jó fröccsözést.
Ok, szerintem közeledünk egymáshoz. Ahhoz a többséghez tartozok, aki inkább csak olvassa ezt a topikot. És igazad van, reklámozok. De egy olyan oldalt, ami akár ezt a fórumot is kiválthatja és releváns a témában. Jó bornak is kell a cégér. Kaptam innen is pozitív visszajelzéseket. Tegnap a kiállításon is. Biztos van a csendes többségben sok olyan, aki hasznosnak találja a munkám és örül, hogy itt is olvashat róla. Ők lehet, hogy nem érzik annyira reklámozásnak, mint te. Nem vagyunk egyformák.
Pontosan azon dolgozok, hogy ezek a tapasztalatok megjelenjenek és elérhetők legyenek. A fajta leírások csak kiinduló pontok. Szoktam írni, hogy nem értek a szőlőhöz, de eddig senki sem akarta helyettem megcsinálni. Kiosztottam pár szerkesztő jogot. De mégis csak én csinálom.
Megragadnám az alkalmat, hogy aki ért a magyar szőlőkhöz és van hozzá affinitása nézze már át a magyar fajták leírását. Egészítse ki, javasoljon új, hiányzó fajtákat. A magyar fajtákat kicsit elhanyagoltam.
Tehát nincs még termő szőlőd, de észrevetted hogy "az amúri szőlő génvonala sokkal erősebb rezisztenciát, nagyobb szemeket és koraibb érést hoz mint a vinifera. Ez elég objektíven látszik."
Szerintem itt senki sem fog vitázni veled. Ha átlátnád egészében a szőlőtermesztést magát, akkor egy csomó dolgot azonnal megmosolyognál önmagadban.
Szerintem nagyon meleg van mindenütt az országban. Remélem mindenki tud valahogy ellene védekezni. Én lemegyek a pincébe egy jó fröccsöt csinalni.
Úgy olvastam, hogy keserű a bogyó,. És ezért feltételeztem, hogy nincs meg neked. De egyébként amit írtam róla megállja a helyét? Szerinted van benne valamilyen tévedés?
Én tényleg szimplán csak arra szerettem volna felhívni a figyelmedet, hogy ne reklámozz, mert leginkább csak erre használtad a topicot.
Az hogy a neten találsz valamit és a fordítóval felemás magyarságú szöveggé varázsolod, az nem azt jelenti hogy tapasztalatod lesz.
Orosz tapasztalatok??? Az biztosan sokat segít Magyarországon??? Indulásnak elég, max.
Kb 800kmre délen van néhány tőkém, ami itt az óhazában megelégedéssel terem. 10év után azt kell mondanom pl a Zalagyöngye ott teljesen használhatatlan. Pedig nincs tél. Nincs tavaszi fagy. Stb stb stb. 2-3 masik fajta is hasonló cipőben jár, de annak még adok egy kis időt.
Tehát lehet rajongni, érdeklődni a neten, de a tapasztalat az teljesen más dolog.
Lehet, hogy öngyilkos hajlamom van, mert most veled is próbálok kicsit vitatkozni. Már hallottam mástól , hogy miattad hagyták itt ezt a fórumot. De eddig én ezt nem éreztem. Többnyire egyet értek vagy tanulok azokból, amiket írtál. Sok új ukrán és orosz fajta van. Minden évben egy csomó jelenik meg. Ott a ló túloldala van. Mindent el lehet adni. Behazudják a nagy méretet a koraiságot a muskotályt, csak hogy el lehessen adni az első években sokkal drágábban. A szoloink.hu ra rendre kérik, hogy vegyek fel ilyen új fajtákat. Próbálok ellenálni és csak olyanokat felvenni, amikről van már megbízható információ. Gyakran 4-5 helyről, fórumokról vadászom össze a reális érési időt vagy bogyó méretet. Viszont ebben a fajta bőségben valóban felbukkannak jó fajták is. Megéri nemesíteni és ugye a nagy számok törvénye alapján lesz olyan fajta, ami tényleg jó.
Tegnap voltam Pécsett a csemegeszőlő kiállításon. Akiben kétség van, hogy jobbak-e az ukrán/orosz fajták, különösen, ha csemegeszőlőt termeszt menjen el egy ilyenre. Vagy a weboldalamon meg lehet nézni, hogy ki lakik a közelünkben nagy fajta választékkal. Győződjetek meg magatok. Pécsett együtt lehetett kóstolni a magyar és külföldi fajtákat is.
Az én véleményem, hogy minden szempontból jobbak, az orosz/ukrán fajták. Ez lesz a jövő. Ki kell itt is ismerni minden fajtát. Vannak előnyök és hátrányok. Azon dolgozok, hogy mindenki meg tudja majd írni a szőlőfajtákhoz a saját tapasztalatait. Ne csak a webshopok leírását ismerjük meg. De nagyon sok fajta van. Van nagy szemű semleges ízű fajta, de van nagy szeműben bombasztikus ízű is. De más fog ízleni neked és nekem. Ezért kell megtapasztalni, megkóstolni. Ha piacra termeltek, akkor sajnos nagyon lényeges a kinézet is. Az amúri szőlő génvonala sokkal erősebb rezisztenciát, nagyobb szemeket és koraibb érést hoz mint a vinifera. Ez elég objektíven látszik. A Preobrazsenie és a Dubovszkij fajtajegyzékbe vétele folyamatban van. Tegnap beszéltem azzal aki elindította. Nem azt mondom, hogy ezek a legjobb szőlők. A preob elég semleges a dubovszkij nekem ízre nagyon bejön, de van akinél rohad. De ha ezeket sikeresen termeli majd valaki több hektáron, akkor a hagyományos hazai fajtákat nem lehet majd eladni mellette. A vásárlók a szemükkel is vásárolnak.
Nézzetek meg egy ukrán ültetvényt. Találtak olyat, amit tudnak termelni.
Kulicz Laci készített egy videót Bukovics Jánossal, érdemes megnézni. Az öreg 10 évet mondott (magvetéstől, átoltással felgyorsítva) hogy addigra már a saját termőterületén a többi fajtával összehasonlítva már kijönnek a súlyosabb bajok. Ami akkor fennmarad a rostán még mindig csak egyetlen környezetben bizonyított.
Amúgy meg, tökéletes szőlő nincs. Az igazán finom, vékony héjú, kevés magvú szőlő pl jellemzően nem lesz ellenálló. Minden fajta szőlő van, a sok tulajdonságaik közül 2-3 pozitív :-)
Tehát van értelme a kompromisszumnak is csak ne hallgassák el.
