Ez egy érdekes körforgás, nagy háborúk idején a hadakkal könnyen elérhető siksági lakosság meghal vagy elmenekül a nehezen megközelíthető hegyvidékre. A háború után a gyenge termőfölddel rendelkező hegyvidékekről megindul a tömeges elvándorlás a termékeny sikságokra.
A palócok között magasabb Q részarány jól illeszkedik azokhoz az elképzelésekhez, hogy a palócság végső soron részben türk (kabar vagy kun) eredetű.
A palóc népnév különben a szláv polovecből, plavecből származik. A keleti szlávok a pontuszi sztyeppék nomád kipcsak-türkjeit, a kunokat (kumanokat) illették a polovec elnevezéssel.
A palócok körében magasabb R1a1-et néhányan azzal magyarázzák, hogy a XVIII. sz. elejétől a palócok a Felvidék északabbi tájairól dél felé húzódó szlovákokkal keveredtek.
A palóc népcsoport kutatói szerint ez az állítás viszont inkább csak a nyugati palócságra igaz (lényegében a Zagyva folyásától nyugatra), a középső és a keleti csoport viszonylag elszigetelt maradt a szlovák hatásoktól.
Nagyon érdekes ez az R1a1, hogy a mai magyarságon belül a különféle mintavételek között nagyon nagy volt a szórás, 23%-tól 60 %-ig bezárólag.
Újabb felmérések szerint az országos gyakorisága nagyjából úgy 30-35 % között mozoghat, tehát kvázi a ma magyar férfiak közül minden harmadik ebbe a haplocsoportba tartozhat.
A 60 %-os mintánál az lehetett a probléma, hogy az olasz Semino és csapata szinte kizárólag észak-magyarországi palóc mintákkal dolgozott.
A jelek szerint a palócokban ez a haplocsoport jóval magasabb arányú, mint a nagy magyar átlagban.
Egyes térképek szerint Magyarországon észak felől dél, ill. délnyugat felé csökken ennek a haplocsoportnak az előfordulási aránya.
A lent közölt számadatok alapján úgy tűnik, hogy az R1a-nak a kelet-európai sűrűsödési területén kívül van egy közép-ázsiai és egy dél-szibériai - Altáj-vidéki sűrűsödése is.
A kelet-európai sűrűsödési zóna központja a lengyel - szlovák- fehérorosz - litván - lett - középorosz térség.
A dél-szibériai és altáji sűrűsödés leginkább a kirgizekben, sórokban, teleutokban és altaji türkökben mutatható ki.
A közép-ázsiai sűrűsödés a jelek szerint leginkább az üzbégeket, tádzsikokat, jagnobikat (hegyvidéki kisebbség Tádzsikisztán hegyeiben) érinti, továbbá kisebb mértékben az ujgurokat és karakalpakokat (kipcsak-türk nép az Aral-tótól délre).
Ill. a dél-pakisztáni beludzsokat.
Jó lennének adatok még Afganisztánból, Pakisztából és ÉNY-Indiából, de ilyenek nekem nem állnak a rendelkezésemre.
Kiszedtem a Wikipedia alapján az ázsiai türk népek R1a Y-DNA gyakoriságát.
Ez alapján mondjuk nem az jön ki, hogy a közép-ázsiai türk népekben a legmagasabb ennek a haplocsoportnak a frekvenciája, hanem éppenhogy az Altaj-vidéken és Dél-Szibériában élő népcsoportoké:
Altaj-vidéki és dél-szibériai türk népek esetén a számok az alábbiak:
sórok 58,8%
teleutok 55,3%
altájiak 38-53%
hakaszok 28,3 %
tuvaiak 17,7%
tofalárok 12,5 %
Közép-ázsiai türk népek esetén:
kirgizek 63,5%
üzbégek 25,1%
karakalpakok 18,1%
türkmének 7%
kazakok 3,7%
Délkeleti türkök esetén:
ujgurok 18,6%
Közép-szibériai türkök esetén:
jakutok 1,9%
Összehasonlításképpen:
tadzsikok 44,7%
Számomra meglepő, hogy a viszonylag nyugati elhelyezkedésű kazakokban mennyire alacsony arányú ez a haplocsoport, a szomszédos kirgizekben viszont mennyire magas.
Tkp. mi is a helyzet ezzel az iszfahani kódexben lévő hun - örmény szójegyzékkel, Bagatur bajtárs?
Olvastam egy ez alapján készült hun - magyar szószedetet és ha a hun - magyar szóegyeztetések kb. fele erőltetett és délibábos is volt, a másik fele igencsak elgondolkodtató...
Én úgy tudom, hogy az újabb antropológiai vizsgálatok a turanid jellegű ún. alföldi típus gyakoriságát országos szinten csak olyan 10, max. 15 %-ra teszik, igaz, hogy a Kunságokban ennél magasabb, akár 25-30 %-os is egyes helyeken az aránya.
De azt mondják, hogy ez a külső jellegek alapján történő csoportosítás sokkal pontatlanabb és sokkal nagyobb a tévedés lehetősége, mint a népességgenetikai vizsgálatok eredményeinél.
Az R1a1 mai ismereink szerint a keleti és nyugati szlávoknál, továbbá a balti népeknél a legmagasabb gyakoriságú.
Egyébként ha jól tudom, legmagasabb a gyakorisága a litvánoknál és a lengyeleknél.
"Érzelmi alapon próbálják a lovas nomád népekkel kapcsolatba hozni az R1a1-et, vagy lehet igazság alapja?"
Korai lenne még ebben állást foglalni szerintem, de az eddigi adatok alapján inkább a balti és szláv népességekhez köthető, mint a sztyeppei nomádokhoz.
Én továbbra is azt mondom, kedvres uraim, hogy a népességgenetika eddigi adatai szerint a mai magyarság nagy része nem a keleti, belső-ázsiai lovasnomádok leszármazottja.
Az adatok inkább egy régóta helyben differenciálódó közép-kelet-európai népességről beszélnek, részben balkáni, elő-ázsiai, mediterrán és kaukázusi génkészlettel, amelyet a belső-ázsiai nomádok génkészlete csak színesített (N, Q, C, O jelű Y-haplok összes aránya a mai magyarságon belül 10 % alatti).
Szóval úgy tűnik, hogy a több hullámban beözönlő sztyeppei lovasnomádok mint egyfajta katonai elit csak rátelepedtek az itt élő földművelő népességre, egyúttal azonban fokozatosan be is olvadtak az itt élők közé.
Persze ettől még lehet, sőt valószínű, hogy a sztyeppei nomádok jóval nagyobb szerepet játszottak a magyarság kulturális és nyelvi genezisében, mint a genetikaiban.
Szia.
A genetika szerint ez elég valószínűnek tűnik és ez a jelenség általános lehetett más népeknél is pl. angolok. Viszont mintha ennek ellentmondana az alföldi típus un. turáni típus. Ezek tényleg olyanok mintha közép ázsiából jöttek volna. Ez az a tipikus magyar típus 20-30%.
Jól tudom, hogy ez a típus R1a1-es? A legújabb kutatásoknál mik a pontos magyar arányok?
Az R1a a paleolitikumba alakult ki Ukrajna területén és leginkább a szláv népekkel azonosítható? Tudom, hogy észak indiába is magas az aránya. Kíváncsi lennék hol alakult ki és honnan vándorolt hova és mikor? Bocs ha kicsit off de érdekel a téma és elég sok egymásnak ellentmondó infoval lehet találkozni a neten. Érzelmi alapon próbálják a lovas nomád népekkel kapcsolatba hozni az R1a1-et, vagy lehet igazság alapja? Ez mennyire hiteles forrás?
"Szóval úgy tűnik, hogy a több hullámban beözönlő sztyeppei lovasnomádok mint egyfajta katonai elit csak rátelepedtek az itt élő földművelő népességre, egyúttal azonban fokozatosan be is olvadtak az itt élők közé."
A mai magyarság genetikai-antropológiai állományából ilyesmi még nem következik, azt hiszem, ez világos.
