Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
:-)) Ha úgy vesszük... Annál sokkal több van,hogy csak gyújtós legyen. Jó ötlet, mi is próbáljuk szétválogatni, de a hasogatott kuglink jó része is régesrég vágott beteg fenyő, meg gyümölcs. Csak kb. a fele akác, az még szárad az idén. Ez mind ingyenfa, bontás, építkezés, telek forrásokból. Végülis csak 2 mázsa fabrikettet vettem hozzá, estére. 4700-ért, a környéken ennél olcsóbban nem volt. De a tüzépen a hasogatott akác is 2800 körül van jelenleg.
Így viszont maradni fog még egy csomó, sőt, a telken van még legalább 1-2 évre való, csak ide kell "termelni".
Jól tapasztaltad, sokkal rosszabb a fűtőértéke a korhadt, szuvas fának:( Fáknál a fűtőérték ~17Mj/kg! A korhadás mértékétől függően ez nagyon változik, lehet akár a fele is! Viszont ezek szerint van jó sok gyújtósod:)) Én a fűtési szezon elején szelektálni szoktam, a korhadtabbakat szoktam először eltüzelni amikor még nincs nagyon hideg! A hidegre érdemesebb lenne beszerezned ép, száraz tűzifát, hidd el ég és föld a különbség:)
Arról nincs esetleg valamilyen információd, becslésed, hogy a bontott, kezeletlen, de korhadófélben lévő puhafa lécek, deszkák fűtőértéke milyen lehet az új anyaghoz képest? Száraz fáról van szó. Másik, hogy milyen értékkel számolhatunk kábé a szuvas, részben korhadt hasogatott fenyőnél, akácnál az ép faanyaghoz képest? Kíváncsi lennék rá, azt tapasztalatból látom, hogy se a tömege, se az égési ideje messze nem egyezik meg az egészséges, hasonlóan száraz fáéval.
Akkor az lesz a problémád, hogy a vegyes kazánnál nincs keringető szivattyúd:( -ha a gázfűtéskor nincs ilyen problémád! A csövek valószínűleg nem gravitációs fűtésre vannak méretezve! Ha beépíttetsz egy szivattyút, elvileg meg kellene oldódnia a problémádnak:)
hmm... lehet fundamentális problémáim vannak fűtéstechnika terén :)
Nekem a visszatérő víz azokban a csövekben van, amik alulról csatlakoznak a kazánba. A gázkazánnál van egy keringető, amit üzemeltetve gyorsan bemelegszik az egész rendszer és a "visszatérő" csövek is melegek lesznek (radiátorok aljával egyetemben). A vegyes tüzelésnél ez úgy néz ki, hogy a felül lévő csövek és a radiátorok felső fele már baromi forró, de az alja még maximum langyos.
A kazán egyébként régi (gondolom), nem túlzottan nagy tűzterű és elöltöltős. Viszont gyakorlatilag ami el lehet romolva rajta, az el is van :D Értem ezalatt a vízhőmérséklet szabályzót + magát a hőmérséklet mutatót + a legfelső ajtót, ami nem zár rendesen... Ezen kívül elég kormos is, de azt valami porral szoktam kezelni, ami szinte csodákra képes...
Ezt a vízkövesedést felvésem a listára, köszi! Családi szakértők említették, hogy "iszaposak" is lehetnek a radiátorok, ami a gravitációs elven működő fűtésnél nem kifejezetten előnyös...
baromira nem értek hozzá :)
-----
és baromira OFF vagyok ebben a topikban.. .de sajna a kazános/fűtéses témákban a házilag legyártott atomerőmű szerkezeti ábrája és egy 23. századi robotizált hőerőmű vezérlőjének kapcsolási rajza a beugró :)
Azt nem írtad, hogy régi e a kazánod? Ha igen érdemes lenne megnézetni szakemberrel nincs e elvízkövesedve a kazán víztere! Mert ha így van a meleg nagy részét kifűtöd a kéményen! A visszatérő víz nem melegszik? Gondolom az előremenőre gondoltál, a visszatérő mindig hűl! A vízkő nagyon jó hőszigetelő és megakadályozza, hogy a tűztérben keletkező hőenergiát a vas testen keresztül átadja a víznek!
Mivel otthon én is kandallóval fűtök és a szakmámból kifolyólag nem árt ha kicsit értek is hozzá, szeretnék veletek megosztani pár dolgot!
Hazai fáink közül a cser (tölgy) fának a legmagasabb a fűtőértéke, magas csersav tartalma miatt! Ezután következnek a többi kemény fák mint a; tölgy, bükk, akác. A félkemény fák közé tartozik; kőris, gyertyán, és még talán ide lehet sorolni a platánt is. A puha fák közé; fenyő (luc, erdei, borovi, vörös stb.) nyár, nyír, hárs, éger stb.
A fűtőérték külömbség abból adódig köztük, hogy a farostok milyen sűrűn helyezkednek el a fában! Vagy is 1kg puha fa és 1 kg kemény fa fűtőértéke közel megegyező, csak a terjedelme nagyobb a puha fának! Remélem érthetően magyaráztam:)
Ez némileg off itt, de a saját tapasztalatok alapján, meg az alapján, amit a fűtéses, építkezős topicokban a gyakorlottak tanácsolnak, szerintem a fűtési rendszeredhez nem érdemes nyúlni addig, amíg nem javítasz a ház szigetelésén.
Ha a ház esetleg vályog, akkor a falakon a n...cell nem jön szóba, mert nem engedi át a párát. Téglára lehetne, de én nem vagyok híve, teljesen mű dolog, és fogalmunk sincs, mennyi időt bír ki, utána meg ipari szemét lesz belőle. :-/ A kőzetgyapot drágább. Lehet még újrahasznosított papírrost, cellulóz szigetelést csinálni, vagy nádpallót, olyan 8-10 cm vastag már komolyabb, ehhez viszont olyan mester is kell, aki ért hozzá, hogyan kell föltenni a falra, meg bevakolni. "Műanyag" vödrös vakolat nem jó rá.
Megjegyzés: nálunk a hozzáépítés vaskos fa vázszerkezet, kívül-belül kb. 5-5 cm fával burkolva, és 18 cm vastag ilyen papírrost van közte. A forgalmazó csinálta. Eszetlenül jól szigetel, csak ajánlani tudom, de függőleges felületre házilag föltenni nem lehet, és a műanyaglemezeknél ez is drágább.
A leggyorsabb, leghamarabb megtérülő szigetelés, ha egy nem használt padlás födémét szigeteled. És ehhez nem feltétlen kell mestert fizetni. Ha fafödém, akkor teríthetsz kőzetgyapotot, thermoflocot (ez a papíros cucc), nádpallókat, ha tudsz szerezni a környéken, akár szalmabálákat is. Az utóbbival az egyetlen gond azt hiszem, hogy szeretik az egérkék. Annyi tanácsot tudok ehhez adni, hogy 20 cm körüli,vagy nagyobb vastagságra kell törekedni, az már nagyon sokat megfog a fölfelé szálló melegből. Ha pénz miatt nem megy egyszerre, lehet csinálni fokozatosan is: vagy az egész felületen először fele vastagságban, vagy a végleges méretben ,de először csak a ház legszélén lévő szobák fölött. Elég sok jó dolgot lehet olvasni a hőszigetelésekről a fenntarthato.hu-n (ha jól emlékszem, most ez a neve a Független Ökológiai Központ honlapjának) , meg itt a (Hő)szigetelések topicban is.
Esetleg érdemes még körülnézned a bejárati ajtód környékén, hogy lehet-e valamivel javítani rajta (télen belül vastag függöny, ha van rá mód, kis szélfogót építeni elé, ilyesmi). Sokat számít, ha éjjelre leengeded a redőnyt mindenhol, vagy, ha olyan szerencsés vagy, hogy szép spalettáid vannak az ablakokon, akkor azokat zárogatni szorgosan.
Ha már tudtál kezdeni valamit a szerkezetekkel, akkor hozzá lehet nyúlni a fűtéshez. Laktam vegyes kazános házban, mindenképp fűtötte a kazánházat is, még úgy is, hogy a csövek be lettek vonva ásványgyapottal. Jó hosszú csövek vezettek a hasznos terekig, mind veszteség. Én a szép látványon kívül azért vagyok híve a lakott térben álló kályhának, kandallónak, cserép- vagy tömegkályhának, mert a veszteségei is a lakóteret fűtik, kivéve, ami kimegy kéményen. De még ott is igaz, hogy a mi kb. 45 fokban ferdén vezetett 1 méter kályhacsövünk (2 mm vastag fekete vascső, salgótarjáni) nagyjából 1 kW-os plusz hőleadó, mielőtt a füst távozik.
De központi elhelyezés az kell neki. Ha a kéményed a ház szélső részén van valahol, az gond. Ha szokásos, négyzet alakú, kisméretű kéménytéglából épült kéményed van (ez a 14x14 cm belső méretű), akkor nagyobb kandalló nem játszik, sőt, úgy tudom, a cserépkályhánál is lehet ez gond. De a kéményes topicban, vagy, ha átnézel a Cserépkályha,kandalló, meg a Tömegkályha topicba, biztos, hogy a hozzáértők pontosabbat tudnak mondani. Sajnos, ezek a szép és okos fűtőeszközök induláskor sokba kerülnek. A kisebb kandallókályha az, ami nem többszázezernél indul, de ilyennel kifűteni csak szigetelt házat lehet. Én ilyenből ragaszkodtam ahhoz, hogy minél több része legyen öntvényből, és ne vaslemezből, és magyart akartam venni, egyrészt elvi okokból, másrészt, mert ahhoz biztosabb az alkatrész. Szvsz.
Az alapterület kb ugyanannyi, sőt... Egy szint, 90 nm, de abból igazából max 50-60 van fűtve. Nekünk ez lesz a harmadik telünk, minden évben igyekszünk valamit megtanulni a saját kárunkon a horribilis fűtésszámlák után :(
Sajna, a nyílászárókon kívül nincs semmilyen szigetelés (fal, tető); ráadásul a rendzser is el van mérve valahol -> a vegyestüzelésű kazánnal fűtve alig-alig melegszik a visszajövő víz... A gázkazán szivattyújával nincs ilyen gond, de az e-ont nem szívesen támogatom :(
+ maga a vegyestüzelésű kazán sem az igazi -> régi, néhol szivárognak a csövek, hiányzik pár alkatrész, nem zár jól egy ajtaja...
és ha ehhez hozzávesszük, hogy a fűtéstechnikai ismereteim az elmúlt 2 szezon tapasztalatait jelentik összesen, akkor kiderül, hogy a passzív ház eléggé álomvilág számunkra :D
----
szóval engem minden megoldás érdekel a problémák bármelyikére :) Ezek egyike volt a brikett, ami a kazánban használva szépen biztosította azt télen, hogy ne hűljön le reggelre 16 fok alá a lakás.
:-))) Értem én, hogy ez Mo-on atomkevésnek minősül. De csak átlagos házra nézve. Egy passzív házban ez is bődületesen megengedhetetlen lenne. ;-D
Az sem mindegy, mekkora, hány szintes házban fogy az a 20-nál több kiló?
No és nem tudom megoldani csak ezzel az egész házat. Dolgozik még egy nagy szobában egy 3,5 kW-os (asszem) parapetes gázkonvektor, és egy kisebb szobában egy 400 W-os infrapanel. Meg nagyon alkalomszerűen, csak, ha nagyon muszáj, egy kis elektromos kandalló, fél teljesítménnyel (1000/2000 wattos.). De ez utóbbiak nappali áramról. Ezek költsége a fával együtt adja a fűtést. Ez idén van először ilyen kombináltan, még nem sok tapasztalatom van, melyik mennyibe kerül, és főleg nem tudom, hogy a mostani időjáráshoz képest milyen lesz a 3 téli hónap. Az már látszik, hogy ha este 11-nél előbb abba akarom hagyni a "Tűzgagó" tevékenységet, akkor reggelre a nappali-konyhában 17,5 fok van csak. Fél óráig ki lehet bírni, de azért elég karcsú az a hőmérséklet. Ezért is érdekelnek a brikettek, hogy kicsit később kezdjen kihűlni a kályha.
Nálunk én vagyok itthon, kora délutántól a gyerkővel, és ha teszek-veszek, vagy főzök, pláne megy a (gáz)sütő, az elég rendesen hozzátesz a meleghez, meg van egy légkollektor is, de ugye az borult időben nem dolgozik. Viszont éjjel 18 fok van, és nappal sincs több 19-22-nél, attól függ, melyik helyiségben.(Nem elsősorban spórolásból, hanem ennél melegebben nem érezzük jól magunkat.) Januárban biztos, hogy duplája fog fogyni, mint most.
Nekünk a napi mennyiség a kb. reggel 7 órai begyújtástól délután 5-6 ig történő időszakot jelenti folyamatosan mert mindig van itthon valaki tehát fűteni kell egész nap. Nektek éjszakára pár db elég lesz. 40 kilós zsákokban van,érdemes kipróbálni.
A házatok hasonló nagyságrend, mint a miénk. Nálunk 96 m2, ebből a lakóterület 88, a fűtendő viszont csak kb. 73 (összes, mínusz a kamra, WC, fűtetlen szélfogó és fürdőszoba, amibe "átfűt" ez a kályha, meg fűti a bojler őrlángja is, és ez ott elég) . Az október-novemberi és a tavaszi átmeneti időjárás mellett naponta 2-4,5, max. 5 kiló tüzifa fogy, esetleg késő estére egy db fabrikett. De ez 4 óránál hosszabb ideig nem ég.
A tavalyi szezonban a régi kályhával összesen 6-7 mázsa fa fogyott, lehet, még annyi se. Tehát tőzegbrikettből, csak éjszakára nem kellhet olyan sok, nem?
Szia! A mi házunk kb 80-85 m2 lehet, középen van a kandalló így az egészet befűti. Ennek a tőzegbrikettnek 4000 körül van mázsája, a fűtőértékhez képest igen jó ár.
Köszi az ötletet. Utána fogok nézni, hogy a környékünkön hozzá lehet-e jutni.
Gondolom, ezzel a mennyiséggel sokkal több légköbmétert fűtötök. Szerintem nálunk talán 60-70 m2-t is képes lenne ez a kályha, a tagolt, hosszúkás alaprajz miatt nem lehet a fűtésünket kizárólag erre alapozni.
Üdv! A szalmabrikettnél ajánlok jobbat éjszakára, a tőzegbrikettet. (mondjuk én nappal is majdnem csak ezzel fűtök.) Olyan kemény mint a szén, a fűtőértéke is hasonló, viszont tiszta anyag és nem marad utána salak csak némi hamu. Este 6 -kor lezárom a kályhát a parázzsal és reggel 8 -kor még a parázson gyújtok be. Még gyufa se kell. Hátránya hogy elég sok levegőt igényel mivel nagyon tömör. Fabrikettel kombinálom mert láng kell neki hogy jól felizzon. Napi 10 kiló tőzegbrikett meg kb. 5-6 db fabrikett a szükségletünk.
Nagyon soványka saját tapasztalatot szeretnék megosztani veletek. Négy éve vagyok kezdő a tüzeléstechnikában. :-) Tényleg. Sok dolgot biztos most sem csinálok jól. Korábban egy 4 egész akárhány kW-os(nak mondott) keskeny, magas kis kandallókályhával csináltunk kiegészítő fűtést.
3 hónapja egy 6 kW névleges, kályhacsempe burkolatú salgótarjáni Servantot használunk (Kamino Nosztalgia fantázianéven, ha jól emlékszem), ezt már fő fűtésként összesen kb. 50 m2-en. A két készülék ég és föld.
Földszintes házunk szigetelési értékei a magyar viszonyokhoz képest kifejezetten jónak mondhatók; tájolása, helyiségkiosztása szinte ideális passzív szolár elvek szerint .
Az építkezés miatt rengeteg fenyő maradék darabunk, bontott nyárfa (!) és fenyő tetőlécek vegyesen, bontott akác gömbfa stb. került a kályhába. Egyikkel sem volt gond, érzésre nem sok különbség volt. Azért persze az akác sokkal tovább égett.
A fa szárad, némelyik már 3 éve, fedett, de oldalról nyitott kupacban.
Gyújtós mindenféle apró papír, újság is, színes csak végszükség esetén.
Az éjszakai továbbégés lehetősége miatt vettem kipróbálni téglaforma fabrikettből egy 11 kilós csomagot. Mivel jócskán van rózsaszínes és világossárgás árnyalata is, gondolom, hogy bükk is lehet benne.
Könnyen gyullad, szépen ég - látványra is - és úgy saccolom, kb. felével tovább, mint egy hasonló térfogatú fahasáb. Fűteni annyira fűt, hogy ebbe a széles szájú és tűzterű, de azért nem nagy kályhába egyszerre egynél többet nem merek berakni.
Úgy tűnik, nem hazugság, amit állítanak róla, de a mázsánkénti 5000 forintos árat nagy tételben nem vállalnám. Szalmabrikettre is kíváncsi lennék, tőlünk 30-40 km-re van egy üzem, szerintetek ilyesféle kályhában meg lehet próbálni? (Van ingyen fánk, fenyő, gyümölcsfa és akác telekről meg a ház körülről még kb. 3 évre - tudom, gazdagok vagyunk ebből a szempontból :D -,de már nem nagyon bírom, h. éjjel 1-2-kor is pakoljak még rá. A régi kályhával ez volt a helyzet.) Lehet-e ezt az éjszakázást a sokkal olcsóbb szalmával megúszni?
Másik kérdésem, hogy mit szól az épített téglakémény a szalmabriketthez? Ez a jószág 53 éves, a padlástérben meg lett erősítve, a tetőn kívüli része visszabontva és 4 éve újrafalazva. Fedköve van. Ha tudnátok írni tapasztalatokat, tanácsokat, nagyon örülnék neki. Előre is köszi.
Nem értek egyet vele, de biztos sok múlik a pellet kazánon is és a pellet minőségén is én a kemény fa pelletet használom attól a cégtől szerzem be akiktől a kazánt is vásároltam. Én elégedett vagyok. A régi típusú gázkazán lett erre leváltva kb.45 % kevesebb a fűtés költségem. Ez magáért beszél. És elég jó áron vettem a pellet kazánt is.
Szevasz! A szalmabrikett énnálam , ha csak 12 darabot teszek rá, akkor 2-2.5 órát bir ki. De ha 20-25 darabot akkor 4-5 órát is.Csak akkor tul meleg van , a jelenlegi kinti hőmérséklethez mérten. A niknevemre kattintva erről több leirást is olvashatsz. vegyestüzelésű topikban. Bocs a késői válaszért, de nemvolt jó a szám.gépem. Zsozé
Hali! Kíváncsivá tettél engem is de mennyi ideig ég illetve mennyi ideig bírja a kazánba? Kár hogy felénk még nem láttam sehol sem/Sopron/ Egy pár darabbal szívesen kipróbálnám.
Szevasz! Én Rimaszombatból (Szlovákia)rendeltem, ami 200 kilóméterre van tőlem. 12 € cent/kg. És még igyis megérte . 4 tonna + fuvar= 560 €. A brikett elsőosztályú és kőkemény.
