A történelmi, és esetenként mára okafogyottá váló titulus nem attól válik kínossá, hogy az adott nemzet történelme mennyire mondható sikeresnek. Önmagában a sikeresség is megkérdőjelezhető.
Milyen nyomorgó emberek? A belvárosban jönnek-mennek a szép nyugati kocsik, nem látok hajléktalan-tömegeket az utcákon. Jólét van. Legalább is így látjuk. A többi nem számít.
Most már csak a csendőrséget kell visszaállítani (lásd Franciaország, mielőtt hörögni kezdenének körútonbelüliék), a megfelelő jogosítványokkal. Rögtön vége lenne az Olaszliszkáknak, Ózdoknak, ainsi de suite.
De Magyarországnak mi köze van Soroshoz? Soros mikor járt itt utoljára? És Putyin? Ilyen erővel a kualalumpuri főmufti is lehetne a "főellenség", csak legyen valaki. Olyan büszkén "véditek" a hazát éppen attól az "ellenségtől" akit Orbán a szátokba ad, hogy az valami félelmetes. Utána pedig ha másnap azt mondja, hogy Soros a legjobb barátunk, akkor meg azt fogjátok zengeni.
"Most még néhányan még szégyellik a lopott vagyont, de a második generációt ez már nem fogja érdekelni. Sőt, bükszke lesz rá és igényt tart a "tiszteletre"."
Bazmeg.....Erre nincs mit írni. Szóval az ok, hogy az a híres egyenlősdi itt sosem ment, a rendszerváltás óta pláne nem. De az, hogy mindezt hivatalossá is tesszük és büszkék legyünk rá, hát ez azért már egy olyan mélység, ahova nem sok ország jut el még a világon sem, de Európában pláne nem.
És? A grófok és bárók is büszkék voltak arra, hogy ok különbek. Olvastam Károlyi Mihály önéletrajzi ihletésű könyvét a "Hit, illúziók nélkült". Ebben leírja, hogy őt arra nevelték, hogy a kocsisnak 1 aranyat kell adni borravalóként, mert megtehetik. Most még néhányan még szégyellik a lopott vagyont, de a második generációt ez már nem fogja érdekelni. Sőt, bükszke lesz rá és igényt tart a "tiszteletre".