A sivatagi atyákat juttatad most eszembe:
Kolobosz János atyáról mesélik, hogy elment a Szkétiszbe egy thébai idős atyához, és ott maradt a sivatagban. Az atya pedig vett egy száraz botot, a földbe szúrta, és így szólt hozzá: Mindennap öntözd meg egy vödör vízzel, amíg gyümölcsöt nem hoz! A víz azonban nagyon távol volt tőlük, úgyhogy este ment el érte, és reggel tért vissza. Három év múlva azonban a fa életre kelt és gyümölcsöt hozott. Az idős atya pedig fogta a gyümölcsét, elvitte a templomba, és így szólt a testvérekhez: Vegyétek, egyétek az engedelmesség gyümölcsét!
a természet. 
