Kezdetnek ez a topic próbálja felölelni a klasszikus 0-ás játékvasútak (Märklin, Blechspielzeugeisenbahn, tinplate, coarse scale) teljes témakörét. Azért "nem PV", mert a PV-nek és más magyar játékvasútaknak már külön fóruma van, amelyet ez a fórum szeretne kiegészíteni.
Figyelembe véve a gyűjtői közösség létszámát és átfedéseit, az S-es, 1-es és Std. klasszikus játékvasutas témák is beleférnek a topikba, amíg nem igényelnek majd külön topikot.
Szia Ákos!Köszönöm a dicséretet,bár szerintem messze nem tökéletes,de már elfogadható!:) Aligha fogom "kereskedelmi" céllal gyártani,annyira azért nem szívem csücske munka.Így is évekig vajúdtam mire elszántam magam.Köszönöm a felajánlást,de amit tudok legyártok!Két párt martam,ha esetleg valakinek halódik,szívesen odaadom.Szépek a tartályok!Gondolom fémből építetted. Üdv.Gábor
Hű, ez nagyon szép lett, gratulálok! Ha ráállsz a nagyüzemi gyártásra, szerintem lesz rá itt jelentkező :) Ha esetleg Előre fogaskerék kellene még, szólj, talán találok.
Szia Sanyi! Nincs mit,dicsekedni akartam!:) Mivel a reszelés nem erősségem,szálban martam-fúrtam ki a profilokat,amiből gépi fűrésztárcsával 0,5 mm-es szeleteket vágtam.A többi alkatrészt pedig apró célszerszámokkal alakítottam ki,hogy nagyjából egyformák és elfogadható kivitelűek legyenek.A kotrónál ez nem ment,azt reszelni kellett.Készült még az Előre hajtásláncába új,közvetítő fogaskerék pár is,mert az eredeti csak az egyik kereket hajtotta. Üdv.Gábor
Szervusztok! Gratulálok mindenkinek a szép gyűjteményekhez,gyártmányokhoz!A Kandó az én fantáziámat is meglódította,de nem kezdek bele.:) Én nem tudok ilyen szépségeket felvonultatni,de azért jár a kezem.Néhány Előre áramszedő és kotró pótlással múlattam az időt.Belekezdtem egy majd tíz éve meglévő (szerintem hibrid) roncs működővé tételébe.Ha lesznek fotóim,majd rakok fel róla. Üdv.Gábor
Köszönöm szépen a gratulációt. A kezdet óta ( mit természetesen ma is büszkén vállalok ) sok körülményem pozitívan változott. Azóta sikerült a replika készítésben már némi gyakorlatra szert tennem. Sok - sok elszúrt festés után már elég jó lesz a végeredmény. A finomlemez megmunkálás terén is jól felszerszámoztam magam. Valamint eredeti vagonokból is lett egy alapvető készletem. A Helikon kivételével minden pénzverdei vagonom megvan és néhány Tóth ( többek között a boroshordós vagon ) is ide tartozik. Ameddig a kezdetben a méretezés fénykép alapján sacc / kb. volt, most az eredetiről könnyen megy. Még mindig sok befejezetlen munkám van, de idén szeretnék még egy Muki tehervillamost is készíteni. Egyenlőre egy régi Csepel ablaktörlő motorból készített hajtáson kívül más alkatrész még nincs hozzá.
Haladok - haladok. Lassan, de készülnek az eddig félretett dolgaim. Most három Deák replika hordós vagonom került sínre. Ezeknek az eredeti Deák alkatrész tartalma 60 % fölött van. Az alkatrészeket annak idején teljesen nyers ( festetlen ) állapotban a boldogult " Játékudvar " boltban vásároltam. A felírat matricák Ákostól vannak ás hajlakkos fixálásuk után még száradnak. Száradásuk után szikével óvatosan körbe fogom vágni mindegyiket.
köszönet a válaszért, fotókért! Nagyon izgalmas a V40-es belső élete. Most jelen állapotában mi hajtja a gépet, az a kisebb DC motor a végén? Mit csinál a nagy keret középen, csak dísznek van ott és jelképezi az eredeti gép nagy szinkronmotor hajtását? Nem lehet, hogy ez valamikor arra készült, hogy az a nagy keret egy ténylegesen működő szinkron motor lehessen, csak nem lett befejezve?
Nem véletlenül kérdezem ezeket, mert én hallottam egy ilyen kisérletről anno. Ha "német eredetű" lenne is a szerkezet, akkor szerintem csak azért, mert egyszer már kikerült, de ezt itthon lépíthette valaki. Szerintem.
A villanymotor egy áttételen keresztül hajtja meg a nagy lendítőkereket, a futó kerekek hajtása csak a csatlókkal történik. A villanymotor úgy van kialakítva , hogy a forgórészéhez két grafit elektróda nyomódik hozzá egy rugós megoldással, de ez a rész sajnos szétesett, így csak úgy tudom működésre bírni a szerkezetet, ha a forgórészhez érintem a 12V os tápegység kábeleit. Ilyenkor pár pillanatra elindul a szerkezet, és az ismeretlen mester becsületére váljon, nagyon szépen ketyeg. Az a gyanúm, hogy ez valami szemléltető eszköznek készült. Szerencse hogy már nem kell hozzá túl sok minden , mert ilyen szintű fémmunkát sajnos nem tudok prezentálni.
Hű, ez nagyon érdekes! Ezek szerint az építő megpróbálta az eredeti hajtást modellezni a belső szerkezettel együtt. Ez nagyon precíz kivitelezést igényel, pl. a csatlóknál és a Kandó-háronszögnél. Jól látom, hogy a tengelyek között nincs fogaskerék, csak a csatlók viszik át a hajtást? A motorról a hajtás hogy megy át a nagy kerékre? A képeken nem látom jól, talán valami lánchajtás van ott?
Játékvonatokban, de még a sokkal modellszerűbb Deák (Félix) Kandóban sincs ez meg. Én is tervezem egy Kandó építését, de a játékvonat irányvonalat követve egyszerűsített lenne a hajtáslánc, mivel a mozdony belseje úgy sem látszik. De műszaki szemmel ez is nagyon izgalmas...
A Kandó mozdony az eladó szerint németországi hagyatékból van. Nagyon precíz részletes munka, szerintem valami órásmester műve lehet Alapos rozsdátlanítás és olajozás után a villanymotor forgórészébe áramot vezetve szépen működik. A nyomtáv szerintem nem szabványos, 0-ás nál kisebb. Befejezésre vár. A MÁV 442-es gyártmány saját tákolás. Ez egyenlőre egy tömeg modell amiben az arányokat próbáltam beállítani. A modellt a Görgőkészítős kerekekhez léptékeztem hozzá.A Görgőkészítős 275-ös-höz méretben szerintem passzol. A kasztni és az alváz egyenlőre nyomtatott. A kerekek,ütközők és a lámpák görgőkészítős műgyanta másolat. Az alvázat majd lemezből tervezem elkészíteni, míg a kasztni műgyanta öntvény lesz a többi apró alkatrészhez hasonlóan, (esetleg valami alacsony olvadáspontú fém) A hajtását zsebtelepesre tervezem.
Köszönöm én is a képeket! Szép flotta, jó látni. Örülök, hogy megosztottad velünk a képeket. A Helikon és a Kandó külön-kükön is ütős, de így egyben pláne! Ha lehet kérnék még én is ezekről képet. A belseje és a hajtás is érdekelne. Üdv.: Ádám
az egy "histórikus csökevénye" a poggyász- ill szolgálati kocsiknak, akár személyvonati, akár tehervonati. Az alatt volt a vonatvezető magasított munkahelye kialakítva és a magasítás ablakain keresztül volt rálátása a szerelvényre, ill. tudott vizuális kontaktusba kerülni a mozdony személyzettel. ill. tehervonatok esetén a szerelvényen dolgozó fékező emberekkel.
A technika fejlődésével aztán egyre kevésbé lett rá szükség. A légfék elterjedésével már nem volt szükség fékező emberekre, a dízel- és villanyvontatás beköszöntével pedig a vonatvezetőnek a mozdonyon is lehetett helyet találni. Erről persze jó lenne egy profi vasutas kolléga hozzászólását is meghallgatni.
Még egy érdekesség, az 50-es évek vége felé, amikor élt még a gőzvontatás, akkor az NSzK-ban és Ausztriában is építettek olyan szeneseket is, amelyeken egy kis kabint alakítottak ki a vonatvezetőnek (Kabinentender). Ezzel a megoldással meg lehetett spórolni a külön szolgálati kocsi használatát, kezelését.
még a poggyászkocsis kérdésre visszatérve, kifotóztam pár képet egy német, kimondottan a személyvonatok besorolásával foglalkozó modellező füzetből. A poggyászkocsit a komolyabb szerelvényekben minden fotón a mozdony mögé sorozták. (Persze ingavonatos, mellékvonali szerelvények esetén nyilván hátrakerült a visszaúton.)
Kivétel a második kép, mert ha postakocsit is vitt a vonat, akkor az kerül mindig a mozdony mögé.
Az utolsó kép az Orient Expresszt ábrázolja, a jellegzetes dupla poggyászkocsis felállásban.
Bocsi, nem okoskodni akartam, csak kicsit a témát szinesíteni.
Részben csatlakoznék Gyurka kérdéséhez, kéréséhez a Kandót illetően, részben meg kíváncsi lennék a 442-esre is. Mit lehet az eredetéról tudni, miből készült a kasznija, tinplate, vagy 3D-s nyomtatás, esetleg öntvény?
Köszönöm szépen a szép szavakat! Nálam valahogy a postakocsik mindig a szerelvény végén kötnek ki, talán kellemes a szememnek, hogy valami lezárja a vonatot.
A sorrend megalkotásában még az is szerepet játszott, hogy egy kollégám azt mondta, az I. osztályt a gőzmozdony után sorolták régen, hogy ne legyenek füstösek utasok. Ezen meglepődtem, mert én minél távolabb tettem volna a hangos, büdös géptől, de állítása szerint a mozdony mögött a legkevesebb a füst, mert azt "átugorják" az áramlatok.
Szia és köszönet a klassz fotóért! Gratulálok, nagyon szép gyűjtemény és stílusban is, korszakban is jól harmonizál a mi PéVé világunkkal. Szép hosszú a nemzetközi gyorsvonat, dupla hálóval!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a paklikocsikat szándékosan tetted a szerelvények végére, olyan kicsit "amcsis stílusban"? Az európai vonatokon elvileg a mozdony után szokás besorolni a szolgálati kocsikat, még a tehervonatokon is.
