Hogyan tehetjük jobbá a világot? Fenntartható technikai fejlődés, egyensúlyra törekvés, környezetvédelem, egészség, jobb és tartalmasabb, hasznosabb élet
Nem következtetések ezek, hanem magyarázatok. Ugyanis a mérést a fajgazdagság szintjén is el lehet végezni, és nagyon alacsony.
A relative kis területek tarvágása még növeli is enyhén a diverzitást azokon a területléptékeken. De ez a nagyon alacsonyról induló kultúrerdő diverzitásához képesti növekedés csupán. Az eleve alacsony diverzitást az okozza, hogy rendszeresen sorra kerülnek a részterületek, így minden terület fiatal és szegényes.
Nem személyeskedés, ha megmutatom, hogy kik beszélnek úgy ahogyan te, és ezt még igazolod is egy újabb internetes hivatkozással. Egy hazug ideológia megköveteli, hogy mindig, és következetesen hazug legyen, ezért maradhatott fenn több száz évig, és ezért az sem csoda, ha nehéz átlátni ezen a hazugsághálón. A rendszer kárvallottjai évszázadok óta küzdenek ellene szóval, tettel, békésen, és erőszakkal, és nem találnak rajta fogást, hiszen a hazugságokat szükség esetén mindig megtámogatják akár a világ legerősebb haderejével is. Még az se sokat számít, ha a rendszer szennyesét időnként kiteregetik (lásd Gyurcsány öszödi beszédét), ugyanis a hangzatos hazugságok oly mértékben létjogosultságot nyertek, hogy a kiábrándító igaz beszéd észrevétlen marad köztük.
Sajnos az érveid egy fabatkát sem érnek. Mennyi is az 1$? Annyi pénzből, amivel elkezdtem hajdan dolgozni, ma meg sem tudnék rendesen ebédelni. 100-szoros volt csak azóta a pénzromlás. És vajon a szabolcsi faluban, ahol az emberek fele munkanélküli, vajon mekkora értéke van annak, hogy a TV olcsóbb mint a kenyér.
De talán nem is a pékre gondoltam, aki személy szerint gyilkol. Vajon, miközben te feltehetőleg jól élsz, vajon tudod-e, hányan fagynak meg az utcán, vagy a saját házukban telente? Erről nem túl hangosak a hírek, pedig száz számra fagynak halálra évente Magyarországon. Te nyilván nem tartod magadnak ebben vétkesnek, és én sem. De vajon miért nem történt ilyen eset húsz-harminc évvel ezelőtt? Ja, hogy más volt a rendszer? Hát igen, ezért mondom, hogy ez egy gyilkos rendszer. De ne ragadjunk le egy országnál, hiszen az egész világot kell nézni. Vajon miért folyik a háború a muzulmán országokban? Egyrészt ugye mert ott ülnek az olajon, másrészt meg nem akarják elfogadni a nyugat hazugságait, jól meg vannak a maguk hazugságaival. De azért ott vannak a nyugat fiai is, hogy vért ontsanak, sőt, hogy olajat öntsenek a tűzre.
Nem tudom, vajon viccnek szánod ezt az hű de jó az olcsóság dumát? Világosan leírtam, hogy működik a konkurencia harc, amelynek vannak nyertesei, és vannak vesztesei. Te nagyképűen felmutatod, milyen jó is a nyerteseknek, de ügyesen elhallgatod, milyen rossz a veszteseknek. Tudod, akit kirúgnak a Videotontól, miután nem fél évig fizetést sem kapott, nem biztos, hogy sokkal boldogabb attól hogy az LG készülék harmad annyiba kerül, mint a Videoton került.
Ha pedig a közgazdaságról többet akarsz tudni, akkor kezd azt a klasszikusoknál.
A szakmai döntéseket nem többségi szavazással hozzák, tehát a szakmai testület nagysága nem perdöntő.
A tudósokkal nincs bajom, még akkor sem, ha időnként homlokegyenest ellenkező következtetésekre jutnak. Csakhogy nem tőlük hangos a média, hanem a sarlatánoktól, akik nem tudom, hogy mennyien vannak, de 99%-ban az ő hangjuk hallatszik, az evidens.
A tanulmányt én sem olvastam végig, ennyire nem vagyok gyors. Csak átfutottam , meg elengedtem rá pár kulcsszavas keresést, ha már számítógépet használok, hadd dolgozzon. Így találtam a hivatkozott adatokat, meg még pár érdekességet.
Amit írsz, azzal nagyjából egyet tudok érteni, a konklúziókat illetően azonban igyekszem higgadtabb lenni.
nem helyettesíthető egy újonnan telepített gazdasági erdővel, mert abba csak szállingózni tudnak a fajok, nem lehet fajgazdagon feltölteni.
Már miért ne lehetne, ha valaki komolyan akarja. Persze határt kell húzni mindenben, mert "gerendagyárnak" sem lehet tekinteni az erdőt, de a bogarak/madarak kedvére korhadni sem hagyhatjuk az egészet. A tarvágás elég látványos beavatkozás, de nagyon nem mindegy, hogy hogyan és mekkora összefüggő területen hajtják végre. És főleg, hogy utána hogyan kezelik a területet.
az ökoszisztéma szepontjából úgy látjuk a tarvágással művelt erdőt (Magyarországon alig művelnek szálaló vágással), mint jóformán egy nagyra nőtt kukoricatáblát.
Ez megint a hangulatos hasonlat. Ha tarvágtam, akkor éppen nem erdő. A kukoricatábla valóban monokultúra, hiszen minden egyéb gaznak számít rajta, akkor is, ha pont betakarították a kukoricát, de a tarvágott erdőn egy csomó egyéb növény azonnal helyzetbe kerül.
"Az orvos és "orvos" közötti különbséget sem árt szem előtt tartani."
Soha semmilyen kérdésben nem jött még létre ekkora szakmai testület, ennyire szerteágazó, ennyi intézményt, szakmát és országot tömörítő, aktív, napi szinten dolgozó tudóstömeg, mint a globális klíma kapcsán. Ki mondaná meg, hogy ha ezek 99%-a kuruzsló?...
A tanulmányt én nem olvastam végig, más szempontok szerint elemez, mint ami a ebben az összefüggésben számít. Azt kell elsősorban megnézni, hogy a diverzitás, annak a területi jellemzői, és a fajon belüli variancia hogyan függ össze az erdőtípussal, amikor az erdőterület hatása a kérdés. De egyébként nem az erdőterület pontos hatása a kérdés, hiszen ha azzal számolnánk, hogy nem is az erdők kilencven százaléka szűnt meg, hanem mindössze a háromnegyede, akkor evidens, hogy Magyarország területén a természet helyét átvette az ipar és a mezőgazdaság.
A részkérdésre visszatérve, nemcsak a trópusi esőerdő fajai veszélyeztetettek, hanem a magyar erdők is tele vannak ilyen fajokkal. Óriási fajszámot jelent a korhadt fán élő közösség, ami hiányzik a tarvágással művelt erdőkből. Lombkoronaszitek is hiányoznak, más a talajszerkezet, egy csomó élőhely nincs jelen bennük. Márpedig a természetes erdőtárdulások is összefüggő belső hálózatként képesek működni. Ahogy egy óraszerkezetből nem lehet kihagyni egy-két fogaskereket. Lineáris skálán esetleg 80%-ban teljes a szerkezet, ellenben nem működik. Egyetlen kulcsfaj eltünése száz másikat érint - és nem egyesével tűnnek el, hanem tömegesen. Ha egy faj életkörülményei kicsit megváltoznak, már lehet, hogy a reprodukciós rátája nem nulla, hanem negatív lesz, és nem él meg a területen. A társulások koadaptálódott rendszerek, vagyis egymáshoz kapcsolódnak és egymáshoz csiszolódnak a társulásalkotók, nem helyettesíthető egy újonnan telepített gazdasági erdővel, mert abba csak szállingózni tudnak a fajok, nem lehet fajgazdagon feltölteni. Hiába fészkelne be bármennyi madár is, ha hiányzik a korhadt fán élő rovar, ami az élelme volna. De ez az egysejtűektől a csúcsragadozóig minden szitet érint, már a lebontó folyamatok is mások, és végső soron az összes, lebontókra és növényekre épülő szint sokkal szegényesebb. Jobban közelíti a valóságot, ha az ökoszisztéma szepontjából úgy látjuk a tarvágással művelt erdőt (Magyarországon alig művelnek szálaló vágással), mint jóformán egy nagyra nőtt kukoricatáblát.
Kemény személyeskedéssel kezded, szerintem ezt elhagyhatnád, mert téged hiteltelenít.
Szerinted 50 éve mennyi volt az átlagéletkor? 50 évvel ezelőtt mennyien éltek 1$ alatti összegből? Most mennyien élnek? 50 éve mennyi volt az esélye hogy 2 gyermeket egészségben felneveljen egy 3. világbeli család? A fejlődés hatalmas, s ezt
az emberek szabad együttműködésének és a tudománynak és technológiának köszönhetjük. És igen, a szabad piacnak.
A "piac szabad gyilkosai". Ma reggel a pék is meg akart gyilkolni, akihez elmentem vásárolni. Ja igen, az apple is.
Bezzeg a politikusok! Ők az igazi hősök, akik létrehozzák az értékeket, és háborúznak értünk!
"Nagyon gagyi vagy. Az újabb olcsóbban gyártható termékek fölöslegessé teszik a régebbi drágábban gyártható termékeket, tehát az azokat gyártó cégek tönkremennek, elbocsájtják munkásaikat. Az új cégek kevesebb munkással dolgoztatnak, hiszen éppen ettől olcsóbbak a termékei. Tehát a technológia fejlődésével egyre kevesebb munkásra van szükség. "
Fantasztikus logika. Szóval nem jó ha olcsóbbak a termékek? A szegénységet az szünteti meg ha drágábbak a termékek? Arról nem hallottál még hogy új szolgáltatások, munkahelyek jönnek létre az elavultak helyett?
Amiben hiszel azt úgy hívják hogy make-work bias. Nem az a lényeg, hogy munkát végezzünk, hanem hogy értékeket hozzunk létre.
Az orvos és "orvos" közötti különbséget sem árt szem előtt tartani.
A környezetvédelemben különösen sok a "szakember",
de viszonylag egyszerű őket megkülönböztetni a szakemberektől:
a szakemberek racionálisak, racionálisan érvelnek, jól bánnak a számokkal.
a "szakemberek" az érzelmekre próbálnak hatni, hatalmas mennyiségben használnak nagyívű, de pontatlan metaforákat, vízionálnak küszöbön álló világvégét, a számokkal hadilábon állnak.
Ahogy az "orvos", magyarul sarlatán a pacienst átkezeli a másvilágra, a sok (többnyire jó szándékú, kisebb részben megélhetési) környezetvédő is visszakuruzsolna minket a középkorba. Én inkább a szakemberekre hallgatok.
Oly magabiztosan állítasz hazugságokat, ahogyan azt vérbeli politikusok, és a kapitalizmus ideológusai teszik. Ez a magabiztosság igen maggyőző tud lenni, ettől azonban azok hazugságok maradnak.
Tévedés a túlnépesedés. A technológia és a gazdaság fejlődésével milliárdok emelkedtek fel szegénységi küszöbről. A magasabb életszínvonal pedig csökkenő gyermekvállalást jelent, ez lassítja a népesedést.
A számok makacs dolgok. A világon évente 70 millió (7 Magyarországnyi) emberrel nő a Föld lakossága. A technológiai fejlődés csak egyes népcsoportokat érint kedvezően, másokat kifejezetten hátrányosan érint. Megint csak számadat - évente 55 millióan halnak éhen a Földön. A fejlett országokban manapság valóban megállt a népességnövekedés, de a fejlett országok nem most lettek fejlettek, hanem 100 - 300 évvel ezelőtt, és eközben megtízszereződött, meghússzorozódott a népességük. A népesség felesleg egy része kivándorolt az újonnan leigázott földrészekre, a maradó részük számára viszont kiirtották a természetes élőhelyeket, az emberek birtokba vették az élővilág korábban érintetlen területeit, amely korábban minden nehézség nélkül feldolgozta az emberi tevékenység minden szennyét, szemétjét. Ez ma már nem működik. Sem a vizeinkre, sem a levegőnkre, sem a földjeinkre, sem a tengereinkre nem vigyáz már a természet, ezért pusztul a világunk. A túlélésünk egyetlen esélye, ha a még a fejletlen országokban egyes helyeken megmaradt természetes élővilágot hagyjuk úgy élni, ahogy azt évmilliókon keresztül tette.
Az a baj hogy még soha nem volt kapitalizmus és szabad piac. A szabad piac az egyetlen morális rendszer, ahol a piaci szereplők (fogyasztók, emberek) szempontjai érvényesülnek. Ma államilag vezérelt corporatism van a világ szinte minden országában. Soha nem volt még akkora az államok befolyása, mint ma. Nem a piaci teljesítmény dönt, hanem a politikai kapcsolatok. Durván szét van adóztatva a gazdaság.
A kapitalizmus eleve szabadként jött létre, úgy is nevezik, hogy a szabad kapitalizmus, a szabad rablás korszaka. Abban különbözik lényegileg a jelenlegi kapitalizmustól, hogy a piacok kezdetben korlátlan felvevő képességűek voltak. Természetesen ez csak időleges állapot, mivel a piacok igen hamar telítődnek, és megkezdődik a konkurencia harc, a túlkínálat, a gazdasági válságok, és a piaci befolyásért folytatott háborúk, világháborúk. A szabad piac szereplői, és vezető hatalmai szüntetik meg a szabad piacot, mivel megvan hozzá a hatalmuk. Az állami szabályozás éppen a gyilkosan zsarnok szabad piac megzabolázásában kap szerepet, a piac szabad gyilkosai által halálra ítéltek számára ad életesélyt.
A technológiai fejlődés teszi lehetővé, hogy új és jobb szolgáltatások jöjjenek létre, s ezzel új munkahelyek. Az emberek szabadságát nem a tőke szabad áramlása korlátozza (ugyan miért nem áramolhatna szabadon?), hanem az államok, a politikusok. Az üzlet szabadsága és az emberek szabadsága egy és ugyanaz. Az emberek állnak interakcióban egymással, ők cserélnek, vásárolnak, szolgáltatnak stb.. Így megy előre a világ.
Nagyon gagyi vagy. Az újabb olcsóbban gyártható termékek fölöslegessé teszik a régebbi drágábban gyártható termékeket, tehát az azokat gyártó cégek tönkremennek, elbocsájtják munkásaikat. Az új cégek kevesebb munkással dolgoztatnak, hiszen éppen ettől olcsóbbak a termékei. Tehát a technológia fejlődésével egyre kevesebb munkásra van szükség. A piac telítődése, a világ, és olajháborúk erről szólnak. Ha a hazai munkásoknak megszerezzük a termelőeszközök uralmát, akkor mit érdekli majd őket, hogy a világ túlsó fele nyomorog, és haldoklik? Nyugodtan hazudhatjuk tehát a hazai fejlett országbeli munkásainknak, hogy megfogták az isten lábát, szabadabbak a madárnál. Sajnos azonban az a haldoklás nem marad meg sokáig a határoknál. Az egész világ pusztul. Ezen az efféle hazugságok rontanak a legtöbbet.
Azt nem sikerült megtalálnom a tanulmányban, hogy a kultúrállományok természetessége közel 0 lenne. Az adatok szerint akár 50%-ot is elérhet és (a nemesnyárast leszámítva) 30% körül indul. Ezt a majdnem 800 ezer hektárt simán elfelejteni: tévedés (vagy csúsztatás)
Attól függ, mit értesz alatta. A jégkorszak úgy néz ki, hogy nem fog bekövetkezni. Tehát a termohalin tengeráramlás a közeljövőben nem fordul meg. "Csak" a sztenderd problémák következnek majd be, amikről már mindenki hallott. Az a tapasztalatom, hogy ezeket mégsem mérik fel sokan, ötvenes korosztály például gyakran azzal sóhajt fel, hogy ez már ugye csak az unokáink életében. De hiszen itt van a 17-20 éves unoka. Itt ül a szobában. Legutóbb erre valakitől elhangzott, hogy nemcsak az unokák életében. - A fiam életében is? - Nemcsak. - Még az én életemben?? - Még a nyugdíj előtt...
"rákos"-e a föld Áttétes. "Szkeptikus tudósok" a 90-es években voltak.
Persze, de a kérdés hogy "rákos"-e a föld. Mit mond erről a tudomány? Tényleg kataklizma előtt állunk? Ha igen miért?
S figyelembe kell venni a szkeptikus tudósok véleményét is. Az rendben van, hogy van klímaváltozás, de ha csak 50-100 év múlva lesz komoly hatása, addig rengeteg megoldás lesz a technológia fejlődésével.
- A jelenlegi környezetátalakítás hatására is a katasztrófa küszöbén állunk. Akkor hogyan merülhet fel kérdésként egy ekkora kataklizmatikus változás eredménye, ami csak a földi természet 7-10%-át hagyná érintetlenül.
- A kultúrállomány nem igazán erdő, pontosabban gyakorlatilag egyáltalán nem működik erdőként. Magyarországon a tarvágás jellemző az erdőgazdálkodásra. A természetes erdők teljesen másképp működnek, minden generácó egyszerre van jelen, nagy a fajgazdagsága, nagyon változatos a faunája. Az állatvilág egy kultúrerdőben nem jut élőhelyhez és táplálékhoz, ilyen helyeken a diverzitás hatványozottan kisebb. Olyan kicsi, hogy gyakorlatilag nem számít élőhelynek, értékesen nem vesz részt a Föld ökoszisztémájában. A biológiai produkciója is csak a mérsékeltövi erdők esetén mérhető össze a természetes vagy természetszerű erdőkével - azonban a produkció csak az esőerdőknél és az óceánoknál számít globális stabilitási paraméternek.
- A természetszerű erdők nem jelentenek zonális erdőket, hamarosan ténylegesen ott tartunk, hogy a mediterrán erdők természetszerű erdőként fognak működni Magyarország egyes déli domboldalain. Ha az éghajlati zónák egyenletesen eltolódnak, az relative kis problémát okoz globálisan - annál nagyobbat a gazdaságnak.
De akkor alapvetően problémás a hozzáállás. Egy szoros hasonlat: ha rákos vagy, és az orvos műtétet ír elő, akkor már ne kezdj el onkológiát olvasni, hanem bízd rá magad a szakemberre. Nem azért, mert nem téved az esetek 1-2%-ában, hanem azért, mert (1. úgysem tudod kiszűrni), 2. a maradék 98-99%-ban meghalsz.
Másrészt az eredeti őshonos fákhoz ragaszkodni a globális felmelegedés korában őrültség, mert ugye egy erdőt 50-100 évre ültetnek, és ennyi idő alatt gyökeresen megváltozhat az időjárás, ami működött 500 évvel ezelőtt, nem biztos, hogy 50 év múlva is működni fog.
657.782 ha / 9.303.600 ha = 7,07 % természetszerű erdő 333.884 ha / 9.303.600 ha = 3,59 % átmeneti állomány, amiben még megjelennek az eredeti ökológiai folyamatok.
Hogyhogy nincs meg? Magyarország területe nem azonos a történelmi Magyarország területével.
Amikor én tanultam, akkor ennyi volt, viszont nem fogalmaztam pontosan, mert ebben éppen a gazdasági erdők nincsenek benne. Ugyanis az utóbbiak kis hányada működik csak biológiailag is hasonlóan, mint az erdők. A lényeg ebből az, hogy a mezőgazdaság minden talpalattnyi területet átalakított, a hazai ökoszisztéma nagy hányadának pusztulását idézve elő. Az ugye csak akkor lenne fenntartható, ha cserébe máshol meg kevesebbet gazdálkodnának, ami nyilván nonszensz lenne, a fenntarthatóságot nagyjából országok léptékére kell arányosítani, a valóságos gazdasági dinamikával összeegyeztethető módon.
"Nem az a megoldandó probléma, hogy hány embernek lehet megtermelni az élelmet, hanem az, hogy hány embernek lehet fenntarthatóan megtermelni."
Ha ez a megoldandó probléma, akkor viszont előbb meg kellene adni mit értsünk "fenntarthatóságon" - és hogy azt miféle körülmények közepette kellene elérni.
Hóhoho, álljunk meg pillanatra. Magyarország területének még a honfoglalás idejében 70%-a volt erdő. Lápok, farkas, medve, teljesen más ökoszisztéma... Ma az erdő 8-9%. Minden talpalattnyi föld a mezőgazdaság és az ipar hatása alá került.
Nem az a megoldandó probléma, hogy hány embernek lehet megtermelni az élelmet, hanem az, hogy hány embernek lehet fenntarthatóan megtermelni.
