"Itt a Szabad Európa Rádió a 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon."
A müncheni Szabad Európa Rádió 42 évi müködés után 1993 Október 31.-én végleg befejezte adását és örökre eltünt az éterböl. Nagyon kevés szó esett erről a rádióról, a rádió müködéséről, a magyar osztály munkatársairól, a szerkesztőkről és a riporterekről.
Ez a topik minden a Szabad Európa Rádióval kapcsolatos tényt, eseményt, történetet hivatott megvitatni.
Gallicus Reflektor rovatától kezdve a Forgószinpad, Teenager Party, Délutáni Randevú cimü müsorig mindent,
A "rádiós nevek"-től, mint pld. Bell Ezredes valódi neve Borsányi Julián, Cseke László valódi neve Ekecs Géza Ribánszky László, Magyar Osztály igazgatójáig mindent ami a Szabad Európa Rádióval kapcsolatos.
Gyõri (Mikes) Imre 1900. február 9-én született Budapesten.
Az elsõ világháborúban önkéntesként szolgált a neves Molinári ezredben. A Galilei Kör eszmeisége, amellyel már korábban találkozott, olyan háborúellenes kijelentéseket csalt ki belõle, amelyekért statáriális bíróság járt. Ettõl a rabkórház mentette meg, ahol háromnegyed évet töltött. Innen az õszirózsás forradalom katonái szabadították ki. A Tanácsköztársaság idején harcolt a cseh és román intervenciósok ellen, majd hadifogságba esett. Kiszabadulása után az ellenforradalmi különítményesek kezére került. A Gyûjtõfogházban Szakasits Árpáddal egy cellában volt egy ideig, majd a szegedi Csillagbörtönbe került. Huszonegy évesen szabadult, de ekkor is internálás várt rá. Ez elõl menekülve kétségbeesett vállalkozásra szánta el magát: Königsberg Artur negyvenhét éves kereskedõ útlevelével hajóra szállt, mely Bécsbe indult. Szerencséje volt: átengedték. Lassan és boldogan úsztunk Bécs felé emlékezett Mikes Imre , és csak Dévénynél szorult el a szívem, mert elõször hagytam ott Magyarországot, és ahogyan Gambetta mondotta, az ember nem viheti el hazájának földjét a cipõje talpán. Bécsbe kerülve megindult azon az úton, amely az újságíráshoz vezetett. Elõször csak kávéházi hírlaptartókat szegezett össze, majd rikkancs lett a Praterstrassén a Grand Café ajtaja elõtt.
1922-ben Szlovákián át Erdélybe utazott, újságírói pályafutását itt, a szatmári Szamos címû lapnál kezdte. Innen a Brassói Lapok szerkesztõségébe került, ahol Gyõri Illés István újságíróval dolgozott együtt, a névazonosság miatt vette fel a Mikes vezetéknevet. Baloldali publicisztikai tevékenységéért a román hatóságok letartóztatták, majd két évig tartó eljárás és kihallgatássorozat után 1935 júliusában Bukarestbõl fegyveres õrség kísérte Biharkeresztesig, ahol áttették a határon. A kitoloncolás után mégis visszatért Nagyváradra, és a Nagyváradi Napló fõszerkesztõje lett, Ady Endre egykori szobájában dolgozott.
1937-ben néhány hónapot Magyarországon töltött. Itt egy cikke miatt, amelyben élesen bírálta Gömbös Gyula volt miniszterelnök németbarát politikáját, a budapesti rendõrség õrizetbe vette. Rövidesen szabadlábra helyezték, de kötelezték, hogy hagyja el az országot. A budapesti Az Újság címû lap tudósítójaként Párizsba került, de ez a lap egyetlen sorát sem jelentette meg, ezért cikkeit a Magyar Nemzetnek küldte haza, Gallicus álnéven. A háború éveit Franciaországban töltötte, a német megszállás elõl menekülõ kormányt Párizsból Bordeaux-ba, majd Vichybe követte mint a Magyar Nemzet és az Amerikai Magyar Népszava munkatársa.
1942 végén a Gestapo elõl kellett menekülnie. Közép-Franciaországban, egy Saint-Just-en-Chevalet melletti kis tanyán húzódott meg, de innen is küldte tudósításait a Magyar Nemzet szerkesztõségébe. A felszabadulás után visszatért Párizsba, a magyar kormány megbízásából másodmagával megszervezte a magyar követség felállítását, és folytatta a munkát a Magyar Nemzet számára. Párizsban a békekonferencia idejére (1946 folyamán) a magyar külügyminisztérium különleges sajtószolgálatot szervezett. A Magyar Nemzet Mikes Imrét jelölte a csoportba. A békekonferencia tárgyalásain elhangzottakkal nem értett egyet, igazságtalanságnak tartotta Magyarország megítélését, ennek okát elsõsorban a szovjet politika elfogadásában látta. Rákosiék nyomására kimaradt a békedelegáció sajtószolgálatából, majd 1946. december 31-én a Magyar Nemzettõl is távoznia kellett.
1947. június 17-én Auer Pál párizsi magyar követtel együtt az emigrációt választotta. Párizsban megszervezte és elindította a Nyugati Hírnök címû lapot, a magyar emigráció elsõ újságját. 1951 augusztusától 1976 augusztusáig a müncheni Szabad Európa Rádió munkatársaként írta és szerkesztette a rádió egyik legnépszerûbb mûsorát, a Reflektort.
1982-ben a Hawaii-szigetekre vonult vissza. 1990-ben hunyt el.
Még visszaemlékszem. Azok a 80-as évek, ceausescu romániájába Szabad Európa rádió, forgószinpad... mennyit hallgattuk a régi rádiót, apám minden este csak azt hallgatta, most is megvan a régi készűlék, annyian kérték de soha nem adom el.
Még 1 Gallicus kép (Reflektor c. rovat Győri Mikes Imre)
Egyébként érdemes megjegyezni hogy G. László magyar újságiró akit börtönbüntésre itéltek Magyarországon az 1960-as években Izgatásért és a Szabad Európa Rádióval fenntartott kapcsolata miatt, ez az újságiró 1989 után a SZER tudósitója lett.
A Szabad Európa Rádió Központi Hirirodája. A világ legnagyobb hirügynökségeinek hirei ebbe az irodaba érkeztek amelyet aztán a forditók leforditottak és a hiranyagot továbbitották a szerkesztőségeknek (magyar, lengyel, román, csehszlovák és bulgár hirszerkesztőknek).
(Legközelebb folytatom a Teenager Party történetét ott ahol abbahagytam. Köszi mindenkinek aki válaszolt és kifejezte érdeklődését.)
Nagyon nagyon érdekel, és nem jutunk semilyen információhoz.
Most titkosították a párttörténeti intézet, minden olyan dokumentumát, ahol nyomára lehetne jönni, hogy a politikai döntéseket kik hozták meg az elmult időkben a Szabad Európára vonatkozóan...
Még van rengeteg anyag amit fel tudnék tenni de mivel nem sokan reagáltak erre a topikra azt gondoltam nincs érdeklődés iránta és itmegálltam. (Magamnak nem irom le). De folytathatom ha mégis érdekel néhány olvtársat. Üdv.
Forrás: A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ ÉS SZABADSÁG RÁDIÓ GYŐZELME A HIDEGHÁBORÚBAN, 136, 137 oldal Ekecs Géza (Cseke Lászlóval Sopronban készült interjú)
Charles Andras, András Károly New Yorkból települt át Münchenbe 1956 után. Két fontos feladattal bizták meg:
1. Lenditse fel a SZER Magyar Osztály szerkesztőinek és munkatársainak a munkájukba vetett bizalmát és lelkesedését ami a forradalom leverése után mélypontra süllyedt
2. Állitsa vissza és szilárditsa meg a SZER szavahihetőségét Magyarországon -ami a forradalom után szintén mélypontra süllyedt- valamint növelje a magyarországi hallagtók számát
Ekecs Gézát 1951 Decemberében szerződtette gróf Dessewffy Gyula a Magyar Osztály akkori igazgatója a rádió Kultúrális Osztályához ahol film kritikai feladatokkal bizták meg. Ekecs később saját kérésre átkerült a Monitoring Osztályhoz mert nem birta elviselni a Kulturális Osztályon tapasztalt intrikákat.
Egy alkalommal András -aki jözan életet élő konzervativ beállitottságú ember volt, nem dohányzott, alkoholt nem fogyasztott- egy Ekeccsel történő magánbeszélgetés alkamával elpanaszolta, hogy a lánya elhanyagolja a tanulást, minden idejét az AAFN (AMERICAN ARMED FORCES NETWORK) rádióállomás által sugárzott rock and roll zenehallgatással tölti és ez a zene az idegeire megy. Beszégetésük alatt rádöbbentek hogy milyen mély hatással van a rock and roll a nyugati ifjúságra és hogy ez a zene hogyan képes hatalmába keriteni a rock and roll kedvelóit. Valószinű hogy ugyanilyen hatással lenne a magyarországi fiatalokra is ha a SZER sugározna rock and roll-t a magyar fiataloknak.
Ötletüket hamarosan felterjesztették a SZER Magyar Osztályának a vezetőségéhez ami az idősebb maradi beállitottságú szerkesztők részéről erős ellenállásba ütközött mondván hogy a SZABAD EURÓPA RÁDIÓ ne sugározzon "nigger" és "zsidó" zenét. Végül az amerikai vezetőség döntötte el a vitát amelynek tetszett a gondolat. Igy indult el az első Délutáni Randevú műsor 1958-ban heti 35 perces adással és kétszeri ismétléssel hetenként. Ekecs Géza prezentációs tehetsége egyedi beszédstilusa és hanghordozása átütő siker lett Magyarországon.
A kezdeti nehézségek után mint pld. Cseke László bekonferálta a szám cimet és az üvegfal mögötti német anyanyelvű technikus a lemez másik oldalát játszotta le Ekecs rábeszélte az amerikai vezetőséget hogy adjanak neki egy stúdiót ahol ö maga konferálja be a zenét és kezeli a lemezjátszót és egyedül vezeti a műsort. Az amerikaiak beleegyeztek a kérésbe és igy kapta meg a 16-os stúdiót ahol aztán 30 évet töltött el. A magyar müsortálalás sikerén felbuzdulva az amerikai vezetés rövidesen -magyar mintára- meginditotta a cseh, román, lengyel és bolgár müsort is és sugárzott rock and rollt ezekbe az országokba.
Igy született egy magánbeszélgetésből, egy véletlenből a legendás hirű Délutáni Randevú (aka Teenager Party)
Folytatása következik..de most ennyire volt időm. Üdv minden olvtársnak.
Bálint gazda valódi neve Zupi Bálint volt. MO-n FKGP képviselő volt. Agrárszakértő és szerkesztő volt a SZER-nél. 1975 tavaszán hunyt el és ezzel nagy veszteség érte a rádiót. Lágy de kellemes tájszólással beszélt és sok hallgató kedvelte műsorát.
A mai napig is emlékszem egy fél mondatára..."amikor a bajor paraszt megtermel"...:)
80-as evek kozepen voltam gyerek es epitkeztunk, es rohangaltam a haz korul es allandoan a szbad europa ment, apam semmi mast nem hallgatott. Ez a szignal, hogy "Itt a Szabad Európa Rádió a 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon." tobbezerszer hallottam, a felkesz hazban ultunk a konyhaban es ettuk a levest egy nyari napon, akkor is a Szabad Europa szolt Szecsi Paltol az Egy szal harangvirag, rengeteget adtak ezt a szamot, ez az egyetlen allando emlekem, hogy esszuk a levest es szol a harangvirag, es mondom apamnak, hogy allitsa mar be rendesen, mert olyan vinnyogos a vetel, es mondta apam, hogy ezt a radiot nem lehet beallitani, persze akkor meg azt hittem a keszulekunk rossz, semmi fogalmam sem volt a vilagrol de ez az emlek nagy melyeb bevesodott.
"Én bizony -eléggé el nem ítélhető módon- katonai rádión hallgattam... Előbb egy NV-1 típusú "Egységes nehézvevő", később szép cirillbetűs R310 szovjet rádió volt, amin szólt az ellenség. A vétel minőségével nem volt problémám :-)"
Ne érezd rosszul magad, nem te voltál az egyetlen :), itt van egy részlet egy Belügyminiszteri Jelentés-ből a SZABAD EURÓPA RÁDIÓ magyarországi hallgatottságával kapcsolatban:
"....A tapasztalatok azt mutatták, hogy a középiskolákban még a tanítási órák alatt is hallgatják a tanulók zsebrádiókon a Szabad Európa Rádió műsorait.
Hasonló tapasztalataink vannak a honvédség területéről is, ahol a különböző csapattesteknél a sorozott állomány tagjai hallgatják a "Teenager Party"-kat, de a Szabad Európa Rádió egyéb adásait is. A hatás lemérhető, egyes tiszti iskolák hallgatói körében a nyugat dicsőítése tapasztalható...."
Még 1 Gallicus kép (Reflektor c. rovat Győri Mikes Imre)
A SZER egy MNK propaganda és oktatófilmben
A Szabad Európa Rádió Központi Hirirodája. A világ legnagyobb hirügynökségeinek hirei ebbe az irodaba érkeztek amelyet aztán a forditók leforditottak és a hiranyagot továbbitották a szerkesztőségeknek (magyar, lengyel, román, csehszlovák és bulgár hirszerkesztőknek).
Molnár József Belpolitikai szakértő, szerkesztő
A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ Europai Szervezete II.
A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ Szervezete I.
Kovács K. Zoltán agrárszakértő, szerkesztő
Borsányi Júlián Katonai Szakértő, rádiós nevén Bell Ezredes