Keresés

Vajon melyik időszakra vonatkozhat ez a híradás?

  Padányi a "Dentu" 313-320. oldalán érinti e tárgykört. Az alapján a 8.-9. sz. lehet.

  egyébként így folytatja:

   "<(Ezek) a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek,> << nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek>>. <Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak. ..."

  (:a <  > jel  a Gardizi féle többlet, míg a <<  >> jel a Sükrulláh féle többlet az eredeti Ibn Ruszta féle változathoz képest:)

  a fenti krónikások is nagyjából a 9.-10.-11. sz.-ban írtak

  kisharsány

A Petz szerkesztette Ókori Lexikon a Moschi népről:

"Μοσχοι, a déli Caucasus középső vidékein lakó nép (a hegységet ő róluk τα Мοσχικα ορη, Moschius monsnak nevezték), a Phasis és Cyrus forrásainál; Muszki néven már Kr. e. 12-ik században fordulnak elő assyriai ékiratokban; nevezetes volt érczkivitelük és rabszolgakereskedésük. Hdt. 3, 94. 7, 78. Strab. 1, 61. 11, 492. 497. Plut. Pomp. 34 Plin. 5, 27, 27."

Ibn Ruszta és Gardízí, feltehetően a khorezmi államminiszter, Dzsajháni nyomán:

"Amikor a magyarok Kercsbe érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. Azok [a magyarok] eladják nekik a rabszolgákat, és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árukat."

Vajon melyik időszakra vonatkozhat ez a híradás?

P. magister:

"Hungárusoknak Hungvárról nevezték el őket azért, mert a szlovének meghódítása

után a hét fejedelmi személy Pannónia földjére lépve, ott jó soká időzött. Innen az összes környező nemzetek Álmost, Ügyek fiát, hungvári vezérnek hívták, katonáit meg hungvárusoknak."

Az Árpádok családi történészének eme szavai meglehetősen átlátszóak. Tekintettel arra, hogy "hungvárusok"-nak a több hullámban beköltözött hun-avar (hunogur, onogur, kangar, várkony) népet hívták, nem pedig a később, a IX. század végén érkezőket, arra kell gyanakodnunk, hogy "a parasztok hamis meséi"-ről és "a regösök csacsogó éneké"-ről megvetően nyilatkozó nótárius az uralkodóház legitimitásának, illetve hiúsága legyezgetésének érdekében agyalta ki és vetette pergamenre a Hungvárról szóló magyarázatot meg a lekicsinylő sorokat az Árpádék által itt talált őslakosságról.

Ettől függetlenül persze egyáltalán nem zárható ki, hogy a IX. század végén érkezők közt is lehettek hunok és avarok szép számmal.

Simon Zsolt előadása:

A méd nyelv dekonstrukciója; Orientalista Nap 2005 – Bp., 2005. december 19.

Róna-Tas: "Muageris nevét Otrokocsi Fóris Ferenc 1693-ban írt munkája óta kísérelték meg a magyarokkal összefüggésbe hozni. Ennek azonban aligha van alapja."

Valóban?

Н. В. Арутюнян: Биайнили - Урарту -- Военно-политическая история и вопросы топонимики; СПб., 2006

N. V. Arutjunjan: Biainili -- Urartu -- The history of wars and politics, and questions of place-name studies; 2th rev. ed., with corrections and additions. ?-? St. Petersburg: St. Petersburg State University, Publishing House; St. Petersburg State University, Faculty of Philology, 2006. - 368 p. (Historical researches)

  Предисловие ко второму изданию От автора Часть I. Военно-политическая история 1. Наири-Урарту в период племенных союзов Наири-уруатрийские племена в XIII в. до н. э Походы Тиглатпаласара I против племен Нанри Ассиро-уруатрийские взаимоотношения в XI-X вв. и в начале IX в. до н. э Походы Ашшурнасирапала II против Наири 2. Государство Биайнили-Урарту и его возвышение Наири-Урарту в середине IX в. до н. э Наири-Урарту в третьей четверти IX в. до н. э Биайнили-Урарту в конце IX и и начале VIII вв. до н. э 3. Биайнили-Урарту в зените могущества Биайнили-Урарту в 80-60-х гг. VIII в. до н. э Биайнили-Урарту в 60-30-х гг. VIII в. до н. э Биайнили-Урарту при Русе I и поход Саргона II в 714 г. до н. э 4. Упадок и гибель Биайнили-Урарту Биайнили-Урарту при Аргишти II Биайнили-Урарту при Русе II Биайнили-Урарту при последних царях Часть II. Вопросы топонимики Заглавные декларации урартских надписей и вопросы топонимики Топонимические названия с теофорным образованием Кум(м)ани (Кумену) и Куммс Изал(л)а-Ицал(л)а-Ишала Туараци и Даинали Уитерухи и Гулутахи Абуни Тариуни и Хушани Шешс Ийа(ни) Ваза Гиарниани К интерпретации Абиани, Иркуаини, Уердаини Заключение Список сокращений Указатель собственных имен Указатель географических и этнических названий Карта Биайнили-Урарту CONTENTS Preface to the second edition From the author Parti. War-political history 1. The Nairi-Urartu in the period of tribal associations The Nairi-Urartu tribes in the XIII century В. С The campaigns of Tiglatpalasar I against the Nairi tribes Assyro-Urartu relations in the XI-X centuries and the beginning of the IX century В. С The campaigns of Ashshurnasirapala II against the Nairi 2. Biainili-Urartu state and its rise Nairi-Urartu in the middle of the IX century В. С Nairi-Urartu in the last quarter of the IX century В. С Biainili-Urartu at the end of the IX and beginning of the VIII centuries В. С 3. Biainili-Urartu at the zenith of its power Biainili-Urartu in the years 80-60 of the VIII century B.C Biainiii-Urartu in the years 60-30 of the VIII century B.C Biainili-Urartu under Rus I and the campaign of Sargon II in 714 В. С 4. The fall and death of Biainili-Urartu Biainili-Urartu under Argishti II Biainili-Urartu under Rus II Biainili-Urartu under the last Tsars Part II. Questions of toponymy Title declarations of Urartu inscriptions, and questions of toponymy Toponymic names with teophor formation Kum(m)ani (Kumcnu) and Kumme Izal(l)a-Itsal(l)a-Ishala Tuaratsi and Dainali Uiterukhi and Gulutakhi Abuni Tariuni and Khushani Sheshe Iia(ni) Vaza Giarniani To integration of the Abiani, Irkuaini, and Uerdaini Conclusion List of abbreviations Index of names Index of geographic and ethnic names Map of Biainili-Urartu

"...megnézném én azt is, hogy mi lenne velük pár száz év alatt, teljes magára hagyatottásgukban..."

Nem biztos, hogy jót tett a fejlődésüknek az orosz hódítás...

"Amit állandóan szeretsz leszólni az az alkalmazkodás csodája!"

Részben igen, de attól, hogy a hópárducnak fehér a bundája, még nem okosabb a csimpánznál... Bocs' a hasonlatért :)

"A kultúra, az anyagi műveltésg nem egy adottság, nem egy vérségi, faji kategória - jelentős részben a körülmények, az éghajlat, a technikai lehetőségek függvénye."

A mondatoddal teljes mértékben egyetértek, egyébként késhegyre menő viták folynak a "szakirodalom"-ban (ha létezik egyáltalán ilyesmi e tárgyban) erről a kérdésről, Aronson szerint pl. semmiképp nem igaz, hogy a négereknek jó a zenei érzéke, ritmusérzéke, vagyis ez a társas környezet, s nem a genetika eredménye, mások hangsúlyozzák, hogy egy német vagy svéd telepes sokkal jobban megállja a helyét a nehéz szibériai körülmények között, nem "csúszik le", nem adja a fejét az ivászatnak annyira, mint egy orosz vagy manysi őslakó, de ez nem elsősorban a tanult mintáknak köszönhető... Én nem tudok, s nem is akarok a kérdésben állást foglalni. Az biztos, hogy az utóbbi álláspontnak (ti. hogy a genetika is közrejátszik a népcsoportok viselkedésében) szintén vannak komolyan veendő nem rasszista védelmezői.

"...most legalább elárultad, hogy mit is gondolsz arról a kis primitív északi társaságról valójában - amit a saját topikodban sosem volt merszed kijelenteni."

Mire gondolsz, melyik topikra? És főleg, mit nem mertem én kijelenteni? Nem hiszem, hogy visszafogtam volna magamat bármikor is a manysikat illetően :)

A Manysi etnogenetikai rokonság? topikot ugyanúgy én indítottam egyébként, mint ezt, amibe most írunk...

 Beh' szép lenne ezeket egy gyűjtésben összeszedni valakinek, hogy mai  napig fennmaradt emlékeit rögzíthetnék az igazságnak. Egyébként pont ezen az úton került például a csuvasba az "araszlan", mint az oroszlán szó megfelelője. Ti. ennek az állatnak a neve vilgosan jelöli a rokonsági (nyelvrokonsági helyzetet) is. Eindult Parthiából - arsa-úr; Arszanidák - az utolsó pártus uralkodóház, s meglelhető a magyarban a törökben, az örményben s még nyilván néhány más nyelvben amiről nem tudok e körben, és a csuvas-ban. Márpedig arrafelé nem sok szaladgált abban az időben. A többi nyelvek a  'leo' származékokat használják.

 Egyébként: érdekesség, (és szomorú), hogy Szegfű Gyula a 'nagy' tudós az alábbi történetet adja elő erre: "... Valahol az Ural és a Felső-Volga vidékén volt egy török-tatár pásztortörzs, természeténél fogva hódító és uralkodó faj. A pásztornépek mindig leigázták a vadász- és halásztörzseket, így a török eredetű pásztornépek is a környéken lakó (síc!) finnugor vadász-, és halásznépeket.  A győző eltanulta a legyőzött nyelvét (kiemelés tőlem), a közös sors, és a közös élmények nemsokára egy néppé gyúrták a két csoportot. ..." tündér hipotézis nemde ? A szomorú, hogy kb. ennyi a finnugrizmus kiskátéja. (Ja, és ezt először és eredetileg csak németül adta ki ! )

  kisharsány

  Kedves Afrikaans6 !

 Így utólag még: A fehérlóáldozás öröklődött - mint szertartáselem - a magyar magocok vonalán, s így a vonal valószínűleg a többi elemet is tartalmazhatta. Visszafelé ez nyilván azt jelenti, hogy onnan származnak az öröklődést biztosítók. A szertartásról a krónikák feljegyzései is tanúskodnak, nemcsak a néphagyomány. A magocokról a Fehér M.Jenő által fordított inkvizíciós jkv.-ek is bőven beszámolnak, soha nem pld.sámán-t, hanem magoc-ot használva. Az utolsó 'feljegyzett' szertartás Mátyás idejében a Kampó táltos által végzett volt,( a táltos egy lépcsőfokkal a magos alatt helyezkedett el a hierarchiában) ami nem jelenti azt, hogy utána már nem volt. A magocok által előidézhetett jelenségek közül levéltári hivatkozással számol be Wass Albert egyik könyvében többről, míg levéltári hivatkozások nélkül olyan "szépirodalmi"  történeteket is ír, melyben szereplő hatások normálisan elképzelhetők, illetve reálisak mai tudásunk szerint (legalábbis az ezzel foglalkozók tudása szerint) pld: hipnózis, telepátia, tömeghipnózis, felhő(köd)előidézés stb.

 Ez utóbbi pld. azért érdekes, mert Masaru Hamoto minapi könyvében ír a tudattal 'vezérelhető' felhőjelenségről (nála oszlatás), melyet kívácsiságból többször kipróbáltam, és működött, holott gyakorlatom semmi, csak "megengedem" hogy valami működhet, s úgy vizsgálom. A telepatia dolgát nyilván nem kell magyarázni.

Ezekkel csak azt akartam jelezni, hogy ha egyszerű módon bármily pici eredményt is el lehet érni, akkor életszerű gyakorlással, képzéssel, hagyományok, tapasztalatok megőrzésével, és elsajátításával mennyivel többet.  S itt kapcsolódnak tudatunkba a régről leírt dolgok valószerűségének, valóshatóságának kísérteties valószerűséghetőségei.

  Én a méd mágusok (magocok) jellemző szertartáselemeként ismerem. (Ugye ösztönösen a latin formát alkalmazzuk neveltetésünk okán ? Ennek az az oka, hogy az emberi lény sokkal inkább él időben, mint térben, hisz ha egy mai embert a Föld bármely pontjára helyezünk, ott többé-kevésbé elég gyorsan feltalálja magát. Viszont, ha ugyanazon embert az élőhelyén előre-vagy vissza tudnánk helyezni egy-kétszáz évvel, bizonyára teljesen otthontalan, gyökértelen lenne. Ez az oka annak, hogy az embergyerek felnőtté válása a leghosszabb folyamat, mert abban a korban(időpillanatban) kell elhelyezkednie szellemileg/spirituálisan, társadalomviszonyilag/korrendileg, amelybe akkor éppen beleszületett. Hiába nem változik az ember mint élőlény lényegileg-gondolkodásilag ezerévek óta, a körülményei mások, így másként kell rájuk reagálni) (bocs., de olyan leszek már mint Fischer, vagy Padányi, hogy több a lábjegyzet mint a főoldal, viszont ez kiszaladt az ujjamból)

  kisharsány

A thrákokhoz közel álló szatrák mágusai fehér lovakat áldoztak a szerencsés jósjelek reményében a Sztrümón folyónál – tudjuk meg a történetírás atyjától (VII, 113).

"mag: jelentése a legkisebb, még éppen elégséges információt tartalmazó 'élőlény', mely alkalmas az őt létrehozó élet továbbadására (folytatására, újbóli létrehozására, tulajdonságainak továbbörökítésére) Rendelkezik mindazon információk - és ez nagyon fontos - összességével, melyek ehhez szükségesek, és megfelelő feltételek között/mellett ! (ez is nagyon fontos) azt önállóan elkezdi. Ez értendő úgy fizikai élet, mint filozófiai elmélet, vagy spirituális vonzatok viszonylatában is a magyar nyelvben."

Érdekes felvetés, talán nem lenne fölösleges közelebbről is megvizsgálni!

"a magyar nyelvben ha valaki  fő jellemző tulajdonságával van megjelölve, az a jelölő "-ur/orképzőt kap. (vid-or, tud-or, Hun-or, Mag-or) eredetileg ez '-uc/oc' lehetett ... Egyébként erre kevés szóemlék maradt fenn, de megemlítendő a Túróc, Galambóc,vadóc, és a lapoc,(melyből a lapocka is származik,) és ma még orvosi használatban a nyelvlapoc formában él)"

Az -ur/-or toldalék kapcsolatban állhat, vagy azonos lehet úr szavunkkal. Padányi észrevette, hogy a népnevek végződéseként gyakran alkalmazzák. Az -oc végződést így elsőre kicsinyítő, kedveskedő értelműnek érzem, de ez is érdemes volna a továbbgondolásra...

Dynastie qui contrôla la majeur partie de l'ancien empire Perse de +/- 304 av JC à 83 av JC

A plusieurs reprises, ils recréent un véritable empire s'étendant parfois de l'Anatolie à l'Indus, parfois réduit par quelques provinces proclamant leur indépendance. Mais jusqu'au bout, ils ont montré leur détermination en luttant contre les plus grands...

Pour ce qui est de l'Arménie, dans l'époque qui nous intéresse, l'Arménie fut depuis l'empire Perse et même au delà, une province dépendante, bien que son peuple fut toujours reconnu en tant que tel, ils durent se plier aux plus forts...

 Kedves Afrikaans6 ! (:és Bácsfi Diána:)

   Maga a mágus fogalom egyértelmű fonetikai kapcsolatban áll azzal az ős-indoeurópai gyökkel, amely a szanszkrit maha, a latin magnus, magister, az angol master, mister, a görög megalosz és a magyar mag, magas, magasztos fogalmakban is megtalálható. Az említett kifejezések mindegyike ősiséget, nagyságot, hatalmasságot, uralkodói (mister = úr) vagy szellemi vezetői (magister, master = mester

  Fonetikailag valóban, úgyhogy érdemes körüljárni kicsit jelentésileg/értelmileg is, hogy  fogalmilag mi a helyzet. Triviális ugyanis, hogy egy szó elsősorban a fogalom fizikai jelölője inkább, mint hangok egymásutánisága - azaz fonetika. Evvel azt is akarom mondani, hogy a fogalmi megfelelőség az elsődleges, s az idegen nyelvek egymásrahatása, kölcsön-, vendég-, és átvett szavak vizsgálatánál is ennek kell/kellene elsőbbséget biztosítani az alaki megfelőség vizsgalatával szemben, melyek sokszor olyan "faramuci" levezetésnek is teret adnak, melyben az "átvettnek" és "megjelentnek" minősítettek között némi alaki hasonlóságon kívül az égvilágon semmi közük egymáshoz.

  A mag mint olyan és jelentésbokra ennek vizsgálatához kiváló alany.Sokkal több mint egy gyök a sok közül.

  Kezdjük az elején: jelentésileg(fogalmilag) és magyar nyelvi alapon

  - mag: jelentése a legkisebb, még éppen elégséges információt tartalmazó "élőlény", mely alkalmas az őt létrehozó élet továbbadására (folytatására, újbóli létrehozására, tulajdonságainak továbbörökítésére) Rendelkezik mindazon információk - és ez nagyon fontos - összességével, melyek ehhez szükségesek, és megfelelő feltételek között/mellett ! (ez is nagyon fontos) azt önállóan elkezdi. Ez értendő úgy fizikai élet, mint filozófiai elmélet, vagy spirituális vonzatok viszonylatában is a magyar nyelvben. Minden létező - esetleg elképzelt - objektum és szubjektum ilyen kategóriájú elemét egyöntetűen a MAG szó határozza meg és jelöli. Tessék most megnézni akár közeli, akár távoli más nyelvekeket tetszés szerint.

Nem fognak találni olyat, melyben ezen fogalmi rendszer így található lenne, vagyha esetleg közelít, akkor sem a mag az ami jelöli (a kindulási pontunk-ugye- a fent írt ősi IE gyök) A legtöbb nyelv a különféle magokra külön szavakat használ, mellyel jelöli, hogy minek a magjáról van szó. (Ha valaki tud ilyen általános előfordulást - szóljon.)

  - mag-am/mag-unk (régiesen/és még tájnyelvben: mag-om, mag-onk): jelentése többféle

    Jelenti egyrészt, hogy entitás, egyed, a magyar nép egy tagjának megjelölése akkor, mikor belülről szól, "önmagát" nevezi meg

    Jelenti, hogy egyedül van/vannak

    Jelenti régies (eredetibb) változatában a saját továbbörökítésének lehetőségét (magam vagyok magom !)

    Kezdjük el ragozni:

    A mag-gal kapcsolatos dolgok a magyarban MAGI dolgok. Normál melléknév képzés, lehet folytani, de nem szükséges.

    A magi dolgokkal foglalkozó ember az: magi-ar, mikor  éppen cselekszi (normál igeképzés, lásd: vakar, takar, kapar stb.)

    A magi dolgokkal foglalkozó ember, mikor a foglakozásáról (vagy régiesebben/eredetibben: a dó'gát teszi) van szó: az magi-ár  (lásd: olvaszt-ár,   váj-ár, kajt-ár -sőt- folyond-ár)

Fentiektől már lépés sem kell, hogy a középkori -latinnyelvű- kolostorirodalom először előforduló - latin gyökerű - "magyar"-szavát megtaláljuk, aholis a magi-ar/ár 

"i" hangja váltva "i"-ként, vagy "y"-ként íródott. Evvel természetesen nem akarom kizárni a tanulmányban levezetett eredezetethetést, ellenben jelen eset életszerűségét emelem ki.

 Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a magyar nyelvben ha valaki  fő jellemző tulajdonságával van megjelölve, az a jelölő "-ur/orképzőt kap. (vid-or, tud-or, Hun-or, Mag-or) eredetileg ez "-uc/oc" lehetett. A fejben lévő nyelvérzék ez helyénvalónak is érzi. Egyébként erre kevés szóemlék maradt fenn, de megemlítendő a Túróc, Galambóc,vadóc, és a lapoc,(melyből a lapocka is származik,) és ma még orvosi használatban a nyelvlapoc formában él) . Így elő is jön az eredeti megjelölés, melyre nyelvemlékek már vannak: MAGOC. Igen !, Ez volt az eredeti neve a MAG-gal foglalkozó embereknek a magyar nyelvben: MAGOC ! ...és teljesen természetes, hogy a görögben magosz, a latinban magus/mágus  az ennek megfelelő fogalom megjelölője, a nyelveik képzési szabályai szerint. A görögben pld. a mai napig a magosz él, de van egy érdekesség: még egy fogalmat jelent: napkeleti bölcsek (háromkirályok). Említhető még az angol magic-mely csodálatost, tündérit, varázslatost jelent.

 A különféle nyelvekben több helyütt megtalálható a magic, stb, szó fonetilailag. Jelentésileg néha különböző tartalommal, de egyben megegyeznek: A varázslatos, rendkívüli, csodálatos, a tudás, az ész hatalma jellegű jelentést hordozzák. Gondolhatunk itt  'MISTER"-re,  "MÁJSZTER-"re, "MAGISZTER"-re,(mint a tanulmány hozza) bizony egy az alapja értelmileg - de alakilag/fonetikailag is.

  Mindez azt is jelenti (takarja), hogy az eredeti értelemből levezethető - és vitathatatlanul későbbeni -  alakok az előbbeni értelmi (és alaki) leképezései. Gondolom ez egyszerű, nem kell rajta agyalni, vitázni. Más dolog, hogy ez sokaknak nem teszik esetleg, de ez már másik történet.

  mag-yaráz/mag-iaráz (magyaráz): nem azt jelenti, hogy magyarrá akar valamit változtatni, nem azt jelenti, hogy ezen a nyelven kell érteni a dolgot, nem azt jelenti, hogy a magyar"rázza " : azt jelenti, hogy valamely dolog, fogalom, témakör értelmét, MAGJÁT akarja továbbítani. Az, hogy "megmondja magyarul" nem azt jelenti, hogy nyelvet kellene váltani az illetőnek, hanem azt jelenti: nem körtönfalazunk, hanem megmondjuk a "lényeget", a MAG-ot !

  Fenti néhány sorral azt kívántam érzékeltetni - magyarázni - a MAG 'kissé' mélyebben ül a magyar nyelvben - fogalomkörben/szellemi valóságban, mint egyéb nyelvekben/szellemi valóságokban. S ha így van: oka is lehet.

 ...és még egy: nem tudok a Földön mégegy olyan népről mely a saját népnevével nevezi meg az egyedek entitását is - ez szintén a MAG. (lásd fennebb)

  kisharsány