"500 ember elég lehetett hozzá, a körülmények pedig kifejezetten kedvezőek voltak, tehát nem kellett fejlett technológia."
Ahogyan Te is említetted vadászó közösségről beszélünk (Göbekli Tepe esetében).
Nos, 500 fő elég sok, túl sok is, ha vadászközösségben gondolkodunk, mert ezt a létszámot képtelenség vadászatból ellátni. Egy nem-vándorló vadászó- gyűjtögető közösség nem lépheti túl az ideális levadászható mennyiséget, mert kipusztul a vadállomány.
Ahhoz viszont, hogy ilyen méretű építkezésbe kezdjenek, 500 fős közösség mindenképpen kevés, hiszen a férfiak létszáma max az egynegyede, de inkább egyhatoda lehetett, amiből legföljebb egy-két ember foglalkozhatott volna az építkezéssel, az meg nagyon kevés.
"Nincs prehisztórikus egyetemes civilizáció, hanem egy, az egész bolygóra kiterjedő hatású csillagászati esemény emléke jelenik meg a kultúrák gyökereiben."
Milyen egetrengető csillagászati esemény jelenik meg világszerte ezekben a létesítményekben? Pl Baalbek viszonylatában milyen esemény jöhet szóba?
Szinte minden ismert építmény más- és más csillagászati eseményre van "hangolva". (Ha egyáltalán van csillagászati vonatkozása....)
"Amennyiben kétségbe vonják az alternatív kutatók a tudományosan elfogadott következtetéseket, akkor olyan, eddig ismeretlen, valós tényeket kell felmutatniuk, amik cáfolják az előzőeket. Nem elegendő a bizonyítékok hiányára hivatkozni, sem olyan elméletet hangoztatni, amik nem tartalmaznak többlet információt."
Ahhoz, hogy helyes(ebb) következtetést vonjunk le, nem feltétlenül szükséges többlet információ, sokszor elegendő a meglévőek figyelembe vétele, leginkább azoké, melyeket a hivatalos tudomány szeret elhallgatni.
"légy szíves nevezz meg egy darab leletet, amely bizonyítaná Göbekli Tepe, vagy bármelyik más megalitikus építmény a mainstream által elfogadotténál idősebb korát,"
Pl a Szfinx-gödör falában levő függőleges árkok, amiket víz moshatott ki.
Vagy:
"A föniciaiak i. e. 2000 körül telepedtek le Baalbekben és első templomukat Baálnak, a Napistennek szentelték, akiről a város a nevét kapta." https://hu.wikipedia.org/wiki/Baalbek
Amivel csak annyi baj van, hogy a főniciaiak nem tudtak 1000 tonnás köveket sem bányászni, sem szállítani, sem a helyükre illeszteni...
"Early farmers lived here between between 11,600 and 10,200 years ago,"
Azaz letelepedett "farmerek" éltek Wadi Faynan területén, s a közösségi épület is inkább szolgálta a mindennapi munkát, minthogy vallási funkciót látott volna el:
"the earliest villages were not made up of houses, but rather communal structures where people came together to process their wild harvests and possibly also to engage in community performances."
Nincs ezzel semmi baj, építettek egy, vagy több közös helységet, ahol dolgoztak, raktároztak, stb.
Ez minden további nélkül lehet a természetes fejlődés útja. De ezek nem megalitikus építmények! Még csak nem is előképei azoknak... Ez tehát nem bizonyíték arra nézve, hogy kik, hogyan, mi célból építették a megalitikus építményeket.
<Nyolc óránál sokkal kevesebbet, átlagosan 6,5 órát aludhattak elődeink, este sokáig fennmaradtak, ritkán sziesztáztak egy amerikai kutatás szerint, amely mai vadászó-gyűjtögető törzsek életmódját vizsgálta meg.
A tanzániai hadzák, a namíbiai szanok és a bolíviai cimanék alvásáról rögzített adatok cáfolják az iparosodás előtti társadalom alvási szokásairól alkotott elképzeléseket. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatóinak a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmánya alapján a modern világ alvási szokásai nem sokban különböznek a természeti népekétől. "Mindig az volt a vád, hogy az ősapákéhoz képest a modern életforma csökkentette az alvásidőt, ám adataink arra utalnak, hogy ez tévhit" - idézte Jerome Siegelt, a UCLA pszichiáterét, a kutatócsoport vezetőjét a Phys.org. A professzor az amerikai Alváskutató Társaság elnöke volt, 40 éven át vezetett alváslabort Los Angelesben.>
"A szerkezet valóban egyszerűbb, de a technológia, a munkások létszáma, a szervezettség éppúgy követelmény."
egyetértünk, írtam is, hogy nyilván sok erőfeszítést igényelt- lehet, hogy átugrottad az írásomat, de 500 ember elég lehetett hozzá, a körülmények pedig kifejezetten kedvezőek voltak, tehát nem kellett fejlett technológia. arról se feledkezz meg, hogy egy vadászó életmódot folytató csoportról beszélünk, tehát az egyértelmű, hogy a szervezett munkamegosztásban nagy gyakorlatuk volt.
"Csak konkrétumokról van szó, ha nem is írtam le azokat listaszerűen."
nem konkrétumokról írsz, hanem a mainstream elméletbe tökéletesen illeszkedő leletekkel kapcsolatban fogalmazol meg kognitív torzításokat, bizonyítékot pedig egyáltalán nem mutatsz be. nem is tudsz, hiszen ilyen nem létezik, ezt még Mocsári topiktárs is elismerte (6327).
"Szerintem Göbekli Tepe datálásával semmi probléma, én a Szfinx, és néhány gízai építmény kormeghatározását kifogásoltam."
ha szerinted nem Göbekli Tepe használói építették azt, akkor ezzel a korát is megkérdőjelezed.
"Mert nem volt."
de volt, csak kikerülted. az ugyanis nem válasz, hogy szerinted nem voltak sikeres próbálkozások, és ez a hozzászólásod is bizonyíték arra, hogy az általad favorizált pszeudoarcheológia miért áltudomány: az elmélethez igazítja a tényeket.
"a lyukfúrás nem magától értetődő, a kövek egymásra pakolása viszont igen,"
Elvileg magától értetődik, de kivitelezés szempontjából túltesz a lyukfúráson.
Nem csak Göbekli Tepére kell gondolni... Bár ott is vannak 10-16 tonnás kövek, amiknek szállítása már nem gyerekjáték.
"sehol nem írtam, hogy semmiség lenne, de egy piramisnál lényegesen egyszerűbb szerkezetről beszélünk,"
A szerkezet valóban egyszerűbb, de a technológia, a munkások létszáma, a szervezettség éppúgy követelmény.
"megbocsáss a szóért, de ezt itt csak terelés, semmilyen konkrétumot nem tudsz felmutatni."
Csak konkrétumokról van szó, ha nem is írtam le azokat listaszerűen.
"ha szerinted Göbekli Tepe az elfogadottnál korábban épült, akkor miért nem találtunk semmit abból a korból?"
Szerintem Göbekli Tepe datálásával semmi probléma, én a Szfinx, és néhány gízai építmény kormeghatározását kifogásoltam.
"nem a kérdésre válaszoltál,..."
Mert nem volt.
"...ráadásul többszörösen bebizonyosodott, hogy a korabeli eszközökkel és módszerekkel lehetséges volt mozgatni a köveket. azt ne várd, hogy egy új piramist vagy Stonehenge-t építsünk..."
Odáig minden kísérletező eljutott, hogy valahogy megmozgatta a köveket egy egyenes úton, de néhány méter után mind ki is fulladt, vagy beleborult a vízbe....
„Mindazonáltal feltehető, hogy ugyan azt a tudást hordozták.”
Nem ugyan azt a tudást hordozták. Nincs prehisztórikus egyetemes civilizáció, hanem egy, az egész bolygóra kiterjedő hatású csillagászati esemény emléke jelenik meg a kultúrák gyökereiben. Az írott történelem előtti időszak régészeti leleteinek értelmezése, az esetek jelentős részében, szubjektív következtetésre adnak csak lehetőséget, ami nem biztos, hogy valós, de a rendelkezésre álló ismeretek birtokában többnyire a leg elfogadhatóbb. Amennyiben kétségbe vonják az alternatív kutatók a tudományosan elfogadott következtetéseket, akkor olyan, eddig ismeretlen, valós tényeket kell felmutatniuk, amik cáfolják az előzőeket. Nem elegendő a bizonyítékok hiányára hivatkozni, sem olyan elméletet hangoztatni, amik nem tartalmaznak többlet információt.
Ha részleteiben is fel akarnánk sorolni az összes létesítményt, s a témához kapcsolódó más jellegű emlékeket, akkor könyvtárat lehetne megtölteni a listával.
"A megalit emlékek koráról annyi kiegészítést tennék, hogy a koruk külömböző lehet."
Igen, ez jó megállapítás! A két (vagy több) korszakot nyilván nem lehet összemosni. Mindazonáltal feltehető, hogy ugyan azt a tudást hordozták.
azok építették, akik használták, a leletek ezt támasztják alá.
"Az egyiptomi araboknak pl. semmi közük a piramisokhoz (sem) pedig ott laknak."
remek példa, a piramisok építőiről ugyanis maradtak fent leletek, elég nagy számban, ezek kora pontosan datálható.
légy szíves nevezz meg egy darab leletet, amely bizonyítaná Göbekli Tepe, vagy bármelyik más megalitikus építmény a mainstream által elfogadotténál idősebb korát, vagy akár csak egy prehisztorikus civilizáció létezésének tényét.
"Ezért van realitása más teóriáknak, olyanoknak, amelyek éppen ezeknek a bizonyítékoknak a hiányát veszik alapul."
na ez egy szép freudi elszólás a részedről: az alternatív elméletedet semmi sem támasztja alá, kizárólag a mainstream elmélet szövetében jelentkező folytonossági hiányok megléte miatt lehet egyáltalán felvetni. ezekre azonban (ti. egyes bizonyítékok hiányára) létezik logikus magyarázat, míg az alternatív elméletet semmi sem támasztja alá.
leírom újra: semmi. ezzel te magad is tisztában vagy, ezért nem válaszolsz a témát firtató kérdéseimre.
attól ugyanis, hogy egy építmény egyszerű, egy piramishoz képet meg pláne, nem válik semmiséggé.
nyilván sok fizikai erőfeszítést igényelt a felépítése, de nem kellettek hozzá fejlett matematikai-csillagászati ismeretek, vagy bonyolult technológiai megoldások. ráadásul ezt nem én állítom, hanem Schmidt, aki a helyszínen végzett vizsgálatokat, lásd újra:
"The way Schmidt sees it, Gobekli Tepe's sloping, rocky ground is a stonecutter's dream. Even without metal chisels or hammers, prehistoric masons wielding flint tools could have chipped away at softer limestone outcrops, shaping them into pillars on the spot before carrying them a few hundred yards to the summit and lifting them upright."
ja, bocsánat:
"Az út Schmidt látja, Göbekli Tepe lejtős, köves talajon egy kőfaragó álma. Még nem fém vésők vagy kalapácsok, őskori kőművesek hadonászó kőeszközök volna csorba el a lágyabb mészkő feltárások, alakításában őket pillére a helyszínen, mielőtt az őket hordozó, néhány száz méterrel a csúcs és emelési tetejével felfelé."
magyarul kőbaltával hadonászó hordák alkották ezt a nagyszerű szerkezetet, sőt, még az is lehet, hogy a faéket sem ismerték :-)
Hozzászólásaidban önmagadnak is ellentmondasz és mindent a saját szád íze szerint relativizálsz:
"sehol nem írtam, hogy semmiség lenne, de egy piramisnál lényegesen egyszerűbb szerkezetről beszélünk, nem kellett hozzá évtizedes munka és óriási szakértelem" vs "miért kell lennie előzménynek, amikor egy faék egyszerűségű kőkupacról beszélünk."
Mert ugye mi lehet egyszerűbb egy faéknél, tán Göbekli Tepe? - szerinted?
"Ezzel magam is egyet tudok érteni, hiszen ettől még nem lesz nagylétszámú közösség sem a kivitelezésre, sem a kivitelezők eltartására."
akkor most nézzünk egy másik példát, Wadi Faynant. említettük már, de essék most róla szó egy kicsit bővebben. a hasonlóságok Göbekli Tepével egyértelműek, és arra is választ kapunk, hogy mi vezethetett ennek a településtípusnak a kialakulásához, valamint a hiányzó bizonyítékokra is.
itt szintén egy átmeneti települést találunk, hasonló korból, amely szintén a fejlett közösségi szerveződés nyomait mutatja, közösségi célú épületekkel, de lakóházak nélkül:
<Today, in a paper published online in the Proceedings of the National Academy of Sciences, a team led by Bill Finlayson, director of the Council for British Research in the Levant in London and archaeologist Steven Mithen, an archaeologist at the University of Reading in the United Kingdom, reports the discovery of a large, oval-shaped building at a site in southern Jordan called Wadi Faynan 16 (WF16). Early farmers lived here between between 11,600 and 10,200 years ago, cultivating wild plants such as wild barley, pistachio, and fig trees, and hunting or herding wild goats, cattle, and gazelle.
The structure, designated building 075 was made of mud-brick, with a floor of mud plaster, and measures a whopping (by Neolithic standards) 22 by 19 meters. Its central area is surrounded by a long bench about a meter deep and half a meter high. In parts of the building, there is a second bench above the first one that forms an additional tier of seating. And along the southern side of the building, the lower bench is decorated with a wave pattern incised into the mud-brick.
Thus the structure echoes the architecture of the Jerf el Ahmar community building--but building 075 is about three times larger. The building’s central area also contains a series of stone mortars set into plaster platforms on the floor, which may have been used to grind wild plants. The structure includes a number of post-holes, which the team thinks might have held up a roof that covered at least part of the building. The team also found two other, smaller structures nearby, which it interprets as storehouses for cereals and other food resources.
The three structures, the team reports, lie within a cluster of other buildings in a 1-hectare site. But none of these other buildings appear to be domestic houses either: Rather, they seem to have served as storehouses or workshops; one building contained green stone beads and seems to have specialized in their manufacture.
Finlayson, Mithen, and their colleagues conclude that the evidence from WF16, combined with evidence from other sites, suggests that the earliest villages were not made up of houses, but rather communal structures where people came together to process their wild harvests and possibly also to engage in community performances. “These settlements appear to be all about community and not about emerging households,” the team writes, adding that this “ritualized community activity” might have helped to bring together the work force necessary to harvest the wild crops.
The authors don't speculate on where the farmers lived, and there is no way to be sure. Researchers working at similar sites have surmised that they lived in small camps near the central site, but such open air habitations are very difficult to find and often leave little or no archaeological traces.>
"Azért kell előzmény, - amire rá is világítottál az első mondatodban: "ha ez lenne a szakmám, és generációkon keresztül örököltem volna a szakma fortélyait"
attól függ, hogy miről beszélünk, a lyukfúrás nem magától értetődő, a kövek egymásra pakolása viszont igen, legfeljebb ledől a kupac. sebaj, lehet elölről kezdeni, a kudarcnak pedig nem marad látható nyoma, azaz előzménye. egyébként Schmidt is úgy véli, hogy van valami a kőkörök alatt, csak éppen nem megalitikus építmény:
<For his part, Schmidt is certain the secret is right beneath his feet. Over the years, his team has found fragments of human bone in the layers of dirt that filled the complex. Deep test pits have shown that the floors of the rings are made of hardened limestone. Schmidt is betting that beneath the floors he'll find the structures' true purpose: a final resting place for a society of hunters.>
"Mellesleg nemcsak lyukat nem tudsz fúrni, de köveket sem tudsz sem kibányászni, sem elszállítani, sem egymásra pakolni. Ti. ezeknek mindnek megvannak a fortélyai, eszközei."
1 év alatt valószínűleg beletanulnék.
"Ahhoz képest, hogy nem szakmád, nem próbáltad, - és persze meg sem tudod csinálni, - elég magabiztosan állítod, hogy ez mind semmiség."
sehol nem írtam, hogy semmiség lenne, de egy piramisnál lényegesen egyszerűbb szerkezetről beszélünk, nem kellett hozzá évtizedes munka és óriási szakértelem. persze vannak olyanok, akik nálam többet tudnak a témáról, lásd:
<The way Schmidt sees it, Gobekli Tepe's sloping, rocky ground is a stonecutter's dream. Even without metal chisels or hammers, prehistoric masons wielding flint tools could have chipped away at softer limestone outcrops, shaping them into pillars on the spot before carrying them a few hundred yards to the summit and lifting them upright.>
"Az a jele, amit látunk: (nem biztos, hogy ez az öt a teljes lista)"
megbocsáss a szóért, de ezt itt csak terelés, semmilyen konkrétumot nem tudsz felmutatni. ha szerinted Göbekli Tepe az elfogadottnál korábban épült, akkor miért nem találtunk semmit abból a korból? ezzel szemben rengeteg lelet származik a kőkörökkel azonos mélységből, amelyek egyértelmű magyarázatot adnak:
<Since 1998, he has examined more than 100,000 bone fragments from Gobekli Tepe. Peters has often found cut marks and splintered edges on them—signs that the animals from which they came were butchered and cooked. The bones, stored in dozens of plastic crates stacked in a storeroom at the house, are the best clue to how people who created Gobekli Tepe lived. Peters has identified tens of thousands of gazelle bones, which make up more than 60 percent of the total, plus those of other wild game such as boar, sheep and red deer. He's also found bones of a dozen different bird species, including vultures, cranes, ducks and geese. "The first year, we went through 15,000 pieces of animal bone, all of them wild. It was pretty clear we were dealing with a hunter-gatherer site," Peters says. "It's been the same every year since." The abundant remnants of wild game indicate that the people who lived here had not yet domesticated animals or farmed.> http://www.smithsonianmag.com/history/gobekli-tepe-the-worlds-first-temple-83613665/#mgvYbQ7qj3FEqWqR.99
"Egyenlőre csak próbálkoznak a kövek mozgatását bizonygatnitudományos feltevésekhez igazítva, eleddig vajmi kevés sikerrel..."
nem a kérdésre válaszoltál, ráadásul többszörösen bebizonyosodott, hogy a korabeli eszközökkel és módszerekkel lehetséges volt mozgatni a köveket. azt ne várd, hogy egy új piramist vagy Stonehenge-t építsünk...
Ezt úgy kell érteni, hogy Thom professzor a carnaci megalitoknál szinte kétséget kizáróan megállapította a megalitikus yard (0,8296656 méteres egység) létezését, amire alapozva Christopher Knight és Alan Butler egy továbbfejlesztett elmélettel álltak elő (Szupercivilizáció - 2004). Ez a továbbfejlesztett elmélet is jelzi, hogy Nyugat-Európa és Britannia megalitikus kultúráinak ismeretanyaga fejlettebb lehetett, mint először gondolták, valamilyen módon kapcsolódhatott a sumér és óegyiptomi ismeretanyaghoz, illetve már előrevetíthette a modern tudományos gondolkodást.
"A víz alatti megalit formációknál még Yonagunit emelném ki Japán partjai mellett (itt természet-ember alkotott együtt,..."
Yonaguni nem reagálok részletesebben, azt már kitárgyaltuk másutt: semmilyen alátámasztással nem bír az emberi beavatkozás elmélete, a megalit formációé még annyira sem.
"Megemlítem még – mint korábban -, hogy a brit szigetek és a franciaországi Carnac megalitikus építői ugyanazt az ősi mértékegységet használták (megalitikus yard). Alexander Thom professzor, Christopher Knight és Alan Butler kutatásai alapján ezt a mértékegységet a Nap, Hold és Föld méreteiből, mozgásaiból származtatták (Knight és Butler Szupercivilizáció című műve)."
erre viszont kénytelen vagyok reflektálni, a fogalmazásod helytelen/félreérthető: az egységes, ősi mértékegység használata minimum kérdéses, Thom pedig nem az általad megadott módon vezette le a megalitikus yardot, hanem több száz helyszínen elvégzett konkrét mérések statisztikai analízise alapján.
tudom, hogy ez nem a Tudomány, de ettől függetlenül illene ragaszkodni a tényekhez.
persze lehet, hogy én tudom rosszul, akkor viszont valamivel alátámaszthatnád az állításodat, akár egy idegen nyelvű forrással is...
Egyetértek azokkal az érvekkel, amelyeket a prehisztorius civilizáció jeleiként felsoroltál. A világszerte előforduló megalitikus emlékek mindenképpen összekötő kapcsot jelentenek az írásbeliséggel rendelkező ókori nagy kultúrák és a történelem előtti kultúrák között. Annyival kiegészíteném még, hogy az egymástól távol eső megalitokon hasonló vagy azonos szimbólumok szerepelnek. Pl. ilyen szimbólumok a 167 monolitból álló Mzora kőkör bejáratánál, egy 5 méter magas obeliszket körülvevő megalitokon szereplő csésze alakú mélyedések (csészekövek). A csészécskék csillagászati és geográfiai vonatkozásai - európai hasonló formákhoz hasonlóan - bizonyítottak. A skóciai kőkörök szinte mindegyikénél ismertek a kövekre vésett csésze és gyűrűs jelek, amelyekről megállapították, hogy az égitestek különböző állásait ábrázolják. Az ősi ausztrál bennszülöttek tjuringa vésetei is azokat az egymásba kapcsolódó körkörös ábrákat mutatják, mint az európai csészés és gyűrűs kövek (John Michell Atlantisz öröksége). Az írországi New Grange őskori emlékmű spirális formái szinte azonosak a bretagne-i Morbihan-öbölben, a Gavrinis megalit emlékmű kövein látható ábrázolásokkal. A Morbihan-öbölben van egyébként egy víz alatti vonatkozás is. Az Er Lannic szigeten található egy olyan kőovális, amelynek fele a szárazföldön áll, a másik felét apálykor a tenger mossa. Itt, 9 méterrel mélyebben fekszik egy második, 33 kőből álló kőgyűrű (átmérője 65 méter, és a másik kőalakzattal egy nyolcast formál). Érdekes lenne ennek a megalit építménynél áradástudományi módszerekkel megvizsgálni, hogy mikor lehetett szárazföldön teljesen a kőgyűrű. A víz alatti megalit formációknál még Yonagunit emelném ki Japán partjai mellett (itt természet-ember alkotott együtt, akárcsak Macchu Pichunál, a hegyekben).
Megemlítem még – mint korábban -, hogy a brit szigetek és a franciaországi Carnac megalitikus építői ugyanazt az ősi mértékegységet használták (megalitikus yard). Alexander Thom professzor, Christopher Knight és Alan Butler kutatásai alapján ezt a mértékegységet a Nap, Hold és Föld méreteiből, mozgásaiból származtatták (Knight és Butler Szupercivilizáció című műve).
A megalit emlékek koráról annyi kiegészítést tennék, hogy a koruk külömböző lehet. Vannak nagyon régi megalit templomok (Göbekli tepe, Ozireion, Völgy- és Szfinx-templom, néhány máltai megalit templom, Avebury-kőkör), de vannak olyan megalitikus építmények is, amelyeket kb. 2000 évvel ezelőtt emeltek fel.
"Csak egyet említek szúrópróbaszerűen, az utóbbiak közül: 6472-es hozzászólás"
az előbb leírt beszélgetésbe te is bekapcsolódtál (6444), és az erre adott, a beszélgetés szerves folytatását képező válasz a 6472. rólad úgy gyanítom, hogy beszélsz angolul, hyspano topiktárs pedig 6449-ben tett be egy angol nyelvű idézetet, amiből jogosan (bár mint utólag kiderült, tévesen) feltételezhettem, hogy neki sem okoz problémát a fordítás.
lentebb írtad, hogy ez nem a Tudomány. ez valóban így van, akkor elegendő lenne, ha leírnám a véleményemet/a tudományos álláspontot, majd lábjegyzetben megadnám a forrást.
én ehelyett, az alátámasztás egyértelművé tétele érdekében idézni szoktam a forrásból (hogy ne kelljen kikeresni pl. egy több száz oldalas műből a vonatkozó részt), sőt, a szövegből többször kiemelem a lényegi mondandót.
teszem mindezt pont azért, mert ez itt a Rejtélyes, és az alternatív elméletek támogatói részéről az a szokásos eljárás, hogy csak megemlítik a szerzőt (lásd hyspano- Várkonyi), a konkrét forrás megjelölése, vagy idézet megadása nélkül.
vagy vehetjük a te példádat (lásd 6327), ahol egy jégkorszak végén létező (pl. 10-12 ezer évvel ezelőtt virágzó) megalitikus világcivilizáció gondolatával kacérkodsz, és ennek kapcsán megemlíted Thom munkásságát a megalitikus yarddal kapcsolatban, persze konkrét forrás vagy idézet megadása nélkül.
csakhogy: Thom tudtommal sohasem posztulálta globális érvényességűnek a megalitikus yardot, sőt, ötletének az áltudományok általi felhasználásával kifejezetten nem értett egyet.
valóban az, azért férnek el itt még szerintem is az úgynevezett alternatív ötletek, elméletek, de attól még a tudományos érvelésnek is helye van itt. mint mindenhol.
"A hzs-saidból egyáltalán nem látszik, hogy te beszélnél."
ezt kikérem magamnak. bár, ha a spanyol nyelvű idézetekre gondolsz, akkor elképzelhető, hogy ezt azért írtad, mert te magad nem beszélsz spanyolul, így nem érzékelhetted az idézet és az aktuális téma összefüggését. egyébként is fölöslegesnek érzed ezt a hisztit, a guglifordító megjelenése előtt még akár jogosnak is nevezhettük volna, de így....
"Beömleszted az angol nyelvű tanulmányokat, cikkeket, értelmezési kísérlet nélkül."
elferdíted a tényeket, topiktárs, a konkrét esetben ráadásul (utólag bevallom, szándékosan) a téma felvetésekor (az egyiptomiak ismerték és használták a fűrészt) nem adtam meg forrást ( 6379, 6386).
erre jött hyspano topiktárs kérése a forrásra vonatkozólag (6396). egyértelművé tette, hogy a források felsorolása (6397) nem elegendő a számára, ezért nyomatékosan követelt korabeli ábrázolást (6398).
ezek után kapta meg a videó átiratát, illetve a a wiki szócikket (6410). ezt nevezed te értelmezési kísérlet nélküli ömlesztésnek...?
"mégsem találták ennek semmilyen bizonyítékát. Tehát bármennyire is szimpatikus ez a megoldás, (ez Általad említett kiindulás) bizonyítékok teljes hiányában nem élhetünk vele."
nincs igazad. annak több oka is lehet, hogy miért nem találtuk meg ennek bizonyítékait (később kifejtem), ráadásul önmagában a bizonyíték hiánya nem jogosít fel téged arra, hogy kizárd ezt a megoldást.
te még egy ennél is súlyosabb hibát elkövetsz akkor, amikor realitást adsz más teóriáknak, még a saját logikád szerint is: SEMMIT sem találtunk, ami bizonyítékot adna arra nézve, hogy bármikor is létezett volna egy fejlett prehisztorikus civilizáció, ergo bármennyire is szimpatikus ez a megoldás, (az általad említett kiindulás) bizonyítékok teljes hiányában nem élhetünk vele. QED.
