Na, ehhez már muszáj hozzászólnom. Az a majdnem teljesen homogén zöld massza, amit mirelit spenótnak hívsz, meg sem közelíti a friss spenót élvezeti értékét.
A nagy bögre forró tejeskávénál, kevés cukorral ízesítve, nincs jobb a világon, enélkül fel se tudnék ébredni... A cukor és tejmentes kávét napközben issza az ember, mintegy agyserkentőt. Kávét csak igazi kávéból iszunk, a neszkávé pótszer, csak végszükség esetén fogyasztható
Meg kell mondjam, nagyon távol kerültünk az árok betemetésétől!!
Hm. Eddig egyformán (és forrón) étkeztünk. Miért ez a szemrehányás pont felém? (;-()Még a bundászsömle feltétben is a sóskán, pedig az még parázs vitákat válthat ki.
Ez valamilyen cseretábor volt. Mivel szegények nem ettek még túróscsuszát (szalonnával, túróval), s juharszirup valahogy nem volt a közelben mogyorókrémet dobtak reá, hogy valami szint kapjon. Namostan akkor már rajta volt az apróra vágott sült kolozsvári.
Szerintem csusza/sztrapacska egy nagyfröccsel a nyári melegben, nem cserélnék senkivel.
Egyszer megpróbáltam mákos tésztát enni, de a második villa után feladtam, féltem, hogy viszontlátom. Belátom, senki sem tökéletes, még én sem, nem megy:((
A sóskamártás nem úgy képzelendő, hogy megcukrozom a végén, dehogy! A cukor belefő az anyagba, mely tejjel, s világos rántással áll egybe, s alapját a középértől megfosztott, apróra metélt sóskalevelek képezik.
Hagymás törtkrumplival adandó föl, mely egyes barbár szokásokkal ellentétben nem hajában főve puhul, és a törés közben jelentős mennyiségű édesnemes kalocsai paprika keverteik belé, annyi amennyi felveszi azt a kevéske zsírt, min a hagyma pirult.
Király!! Nálam sóskánál: a karikára vágott sűltkrumpli (vagy az ingerszegényebb SÓS! bundáskenyér)jöhet számításba mint feltét. A sóska mellől kinzóan elmaradhatatlan, krumlipüré decens kiegészítőjeként.
Jó liberálisként nincs kifogásom az ellen, ha főtt tésztára cukrot tesztek ... brrrrrr ... legfeljebb elfordítom a fejem, de, ugye nekem nem muszáj olyat ennem??!!!!??
Így igaz.
Mármint a túróscsusza receptje.
Csak és kizárólag gyermelyi csuszatésztából, nem pedig mindenféle vicik-vacak mást, kockatésztát használva.
Még sercegjen az alja kicsit a szervírozáskor.
A libának is jót tesz a sóska.
Főként ha friss tepertő formájában szedik a sóskához.
Meg kell mondjam, nagyon távol kerültünk az árok betemetésétől!! A spenót igenis finom, nagyon kevés rántással, inkább tejben megáztatott és elmorzsolt zsemlére bízva a sűrítést, és persze jó fokhagymásan és borsosan. A rántást semmiképpen nem szabad vízzel felengedni, csakis tejet szabad használni, így az oxalátot is elintézzük!! Feltétnek meg választani lehet a tükörtojás vagy a bundászsemle között.
A feleségem mániája a főzés, s jól is csinálja. A reggeli a 70-es években 10 órára készült el, s egy kubikosnak egész napra elég lett volna. Az ebédre du 3 óra körül került sor. A marhalábszárból készült levest már elóző este kezdte elkövetni. Ezt követte egy Dodó nagyságú madár megsütve, s levezetésként több méternyi gesztenyés torta. Mindezt kánikulában. A pekingi kacsa hajnali 3-kor égett szénné.
Eccer megkérdezte kisebbik fiamtól, hogy Gergő mit kérsz enni születésnapodra? "Tejbegrízt, de jó csomósat":-)))
Más: Ünnepeken az étekkülönlegességek mellett nekem mindig csinált tejfölös, babérleveles krumplifőzeléket sülthússal. S most bevallom, ha újra nősülnék, olyan társ kéne aki sok, s lyo krumplistésztát csinálna:-)))
Nem értem, hogy miért nem dicséritek a kelkáposztafőzeléket feltéttel? Érthetetlen!
Ami azt illeti, szerintem is csak ilyen állapotomban enném a sóskát, - elmeállapotból eredeztethető gyökeres életmódváltás esetén. Belépnék, sóskát ennék, majd megcsípkedném a fenekedet. Hát kell ez neked?
:O))))