Fábián professzor urat és a kötet másik két társszerzőjét aligha töltené el öröm e hivatkozásod láttán:
- Magyar Nyelvi Bizottság - Földrajzinév-bizottság: A földrajzi nevek helyesírása. Akadémiai Kiadó, 1998. (3.5 pont).
A két, amúgy igen tiszteletreméltó grémiumra való hivatkozás bibliográfiai szempontból is szokatlan. A jelek szerint ezúttal a suaviter in re, fortiter in modo elvét követted.
Nagyszőlős - Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, 2004. (Nagyszőlősi járás címszó) - Magyar Nyelvi Bizottság - Földrajzinév-bizottság: A földrajzi nevek helyesírása. Akadémiai Kiadó, 1998. (3.5 pont).
Azt hiszen, ez utóbbi eldönti a normativitás kérdését.
---
Még csak az érdekesség kedvvéért megemlítem, hogy a Lipszky-féle térképen két Nagyszől(l)ős van. Amiről eddig beszélünk, az -- gondolom :) -- az ismertebb: a régi Ugocsa vm.-beli, ma Ukrajnában lévő (ukr. Vynohradiv). A másikat, a Segesvár mellettit a településnévrendezés elnevezte Keménynagyszől(l)ősnek (ma ro. Seleuş, Mureş megye; n. Gross-Alisch).
A Nagyszöllős alakkal -- tehát ahol rövid az első ö -- nem találkoztam, a variációk a rövid l ~ hosszú ll párban szórnak, miközben mindkét ő hosszú.
Az alábbiakban közlöm az általam megnézett források névhasználatát. Összességében az egy l-es források vannak többségben nés ezek tűnnek megbízhatóbbnak is. Itt egy kissé "zavaró", hogy az 1913. évi hivatalos helységnévtár webes feldolgozása ll-es alakot hoz. Érdekes lenne megnézni az 1944. évi hivatalos helységnévtárat (nekem most nem elérhető), Varga E. árpád ugyan említi, hogy a mutatója készítésekor felhasználta, de ez nem tudni kiterjed-e arra, hogy figyelembe vette (és elvetet) az abban lévő esetleges egy l-es alakot a Lipszky-féle XIX. sz.-i két ll-es írásmóddal szemben.
Alapvetően úgy tetszik: a szőlő köznév írásmódja visszahatott a településnévre, a XIX. sz.-i szőlő ~ szőllő ingadozással szemben ma már a szőlő az egyeduralkodó. (A XIX. sz. előtt pedig nem volt hivatalos helységnévi alak, vlsz. mindenki a saját nyelvjárási formáját érvényesítette. Ez utóbbi hatással ma is számolhatunk.) Az sem elhanyagolható szempont, hogy a mai hivatalos helységnévtárban a ma is Magyarországra eső -szőlős utótagú településneveket egy l-lel találjuk, pl. Babarcszőlős <http://helynevtar.ksh.hu/searchplusz.php4?tract=2&telepules=Babarcsz%F5l%F5s&c_lang=hu>, Kisszőlős, Vidornyaszőlős <http://helynevtar.ksh.hu/searchplusz.php4?tract=2&telepules=Kissz%F5l%F5s&c_lang=hu>.
Nagyszőllős - Magyar neve. határokon túli magyar helységnévszótár. Arany Lapok, 1990. - Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. Készült Lipszky János 1806-ban megjelent műve alapján. JATE, 1987. A térképen Nagy Szőllős van (a dupla éles ékezet helyett azonban "vesszős két pont" ékezettel), ugyanígy nagyszőllős áll a Varga E. Árpád által 1987-ben készített mutatóban. - Radix - the 1913 gazetteer of Hungary (az 1913. évi hivatalos helységnévtár alapján), l. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=szollos+szolos>.
Nagyszőlős - Bencsik Péter: Helységnévváltozások Köztes-Európában. Teleki László Alapítvány, 1997. - Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. (2. kiadás) Akadémiai Kiadó, 1988-1997. címstó: Nagyszőlős, az itt szereplő történeti adatok is zöme két hosszú ő-re és egy rövid l-re utal, vö. 1560: Nagy Szölös, XVI-XVII. sz.: Nagy Zewlews, 1262/1319/1329: Zceuleus, 1284: Azunsagzeuleus. - Európa Autóatlasza. Kartográfiai Vállalat, 1978. - ? Erdély - Transilvania - Siebenürgen - Transylvania (térkép). Csukart Gmk, 1991. N. B. Ezen ugyan nincs rajta a kérdéses település, de rajta van a róla elnevezett Szőlősgyula (Julivcy) - Magyar Nagylexikon (13. kötet, Mer-Nyk). Magyar Nagylexikon Kiadó, 2001.
Egy kérdés: Nagyszőlős város nevének mi a helyes írásmódja? Nagyszőlős de facto 1944-ig tartozott Magyarországhoz, korabeli források Nagyszöllősnek említik, manapság szinte csak a Nagyszőlős alak használatos; kivéve a huszas-harmincas években átkeresztelt utcák neveiben, mert ott a legtöbb helyen Nagyszöllős u-ként használják.
Más:
"A Péter-hegy még máig megvan Csillaghegy és Üröm közt; még egy méter nőtt is 1915 óta, mivel az én Budai-hegység térképemen 238 méter magasnak van jelölve. :))" Ez érdekes, mert a balti alapszintre való átállás a tereppontok magassági értékeit általánosan csökkentette. Úgy látszik ez a kivétel. :-))
> Valóban logikusabbnak tűnik ez a német Filatori(e) etimológia, mint a "fonómunkások" többesszáma olaszul. De vajon bizonyítható-e?
Kiss Lajos hozza így a Földrajzi Nevek Etimológiai Stótárában: ez egy mértéktartó, konzervatív forrás, amely megalapozottan állít (pontosabban megalapozott forrásokból gyűjt és idéz információt).
Ha észbe vesszük, hogy az etimológiai bizonyíthatóság szintje nem esik egybe a fizikában szokásos bizonyíthatósággal, akkor kimondható, hogy bizonyítható. Ehhez az eredeti publikáció ismerete nélkül az alábbiakat hozom fel:
- Az olasz filatori-ból való eredetet kellene bizonyítani: a névadás a terület lakóihoz köthető, azok pedig nem olaszok voltak, hanem németek, ill. magyarok. (Másrészt kérdéses, hogy mennyire olaszok voltak az ott dolgozó filatori, mennyiben pedig helyi lakosok: az alapítók voltak olaszok, ez pedig önmagában nem elég egy szélesebb körben elterjedő olasz elnevezéshez).
- Azt tudni, hogy a gyár neve -- magyra szövegkörnyetben -- lat. Filatorium (m. Filatórium) volt.
- A n. Filatori(e) pontos megfelelője lat. Filatoriumnak.
- A név elsőnek a Filatori Felder _német_ elnevezésben bukkan fel: itt a valószínűség azt diktálja, hogy a Filatori is német szó az előző bajusznak megfelelően.
A fentieket összevetve azt állíthatjuk, hogy a német eredet annyival valószínűbb, mint az olasz, hogy ez már elég az etimológiai bizonyítottság megállapításához.
Köszönöm a felvilágosítást Filatorigát-ügyben, amellyel — ha igaz — egy több évtizedes tévedésemet igazítottad helyre. Valóban logikusabbnak tűnik ez a német Filatori(e) etimológia, mint a "fonómunkások" többesszáma olaszul. De vajon bizonyítható-e?
Ad vocem Csillag-hegy: a már idéztem Bp. utcanévlexikon szerint a területet (talán a völgyet?) a XIX. században Kissingpusztának hívták (egy itt elterült, de régen elpusztult középkori falu, Kissing után), és csak 1910-ben nevezték el Csillaghegynek, amikor kialakult ott az üdülőtelep. Per aspera ad astra, talán ilyen apró lépésekkel eljtunk egyszer a csillagokhoz :-)).
Még egy adalék: az idéztem lexikon szerint a XXI. kerületi Csillagtelepet 1911-ben nevezték el Csillag Sándor ügyvédről, aki közreműködött a terület felparcellázásában. Nem tudom, ez a ténykörülmény növeli, vagy éppen csökkenti-e a személynévi eredet valószínűségét a Csillag-hegy esetében.
Filatorigát ügyben megnéztem a Földrajzi nevek etimológiai szótárát (FNESz.), ez az alapítást 1780-ban az olasz Facchini Pálnak tulajdonítja. (Lehet, hogy ez a Facchini és az említett Zaneri társak voltak?)
A Budai-hegység térképemen a településrészt még Filatori-dűlőnek hívják, ez az eredetibb elnevezés, csak később cserélődött fel a védelmi töltés nevével. Maga a Filatori-dűlő részleges fordítás a német Filatori Felder elnevezésből, ahol a Filatori (mai német helyesírással leírva: Filatorie) nem egy többes számú olasz szó, hanem a gyár Filatorium nevének német változata (azaz Filatori Felder 'Filatórium-dűlő; a Filatórium körüli terület').
> Csillaghegy a http://www.csillaghegy.info/ szerint régen Péterhegy volt.
A Péter-hegy még máig megvan Csillaghegy és Üröm közt; még egy méter nőtt is 1915 óta, mivel az én Budai-hegység térképemen 238 méter magasnak van jelölve. :)) (Újabban persze ezt is beépítik, a legújabb Bp. térképemet ott terjeszkedik a Péter-hegyi Lakópark.)
A Pallas nagylexikona szerint a Csillaghegy (mai helyesírással Csillag-hegy) a Péter-hegytől ÉK-re szintén Üröm és Csillaghegy között fekvő Rókahegy (ma Róka-hegy) másik neve. Bár a Csillag-hegy elnevezésről nincs infóm, de az nem ritka, hogy egy külterületi hegynek több elnevezése lehet. Ugyanakkor tipikus névadási motivációnak tekinthető az alakra való utalás (a hely alaprajza lehet, hogy csillagot mintáz), illetve családnévről való elnevezés (egy Csillag vezetéknevű ember lehetett itt birtokos). Meglehet nem járunk messze az igazságtól, ha ez esetben is ilyesmit feltételezünk.
> [Schneckenberg 'Csiga-hegy'] Nem tudom mettől hívták így a németek
A Pallas említ egy Csigahegyet Erdélyben az alábbi szöveggel: "az Aranyos bal oldalán, Torda-Aranyos vmegyében, szép kövületekkel". Lehet, hogy itt is ammonitesmaradványokat találtak. Az is lehet, hogy élelmi célú csigagyűjtés folyt a környéken. A harmadik az, hogy a Schnecke német családnév nem ritka (miként a magyar Csiga sem), így a hegy lehet egy családnévről elnevezve is. Ezt erősíti, hogy a magyar elnevezése mindenképp személynevet (esetleg családnevet) visel. Esetleg -- gondolatkísérletként -- kiindulhatunk egy Peter Schnecke nevű emberből, kinek vezetékneve a német névben, személyneve a magyra névben él tovább párhuzamos névadásként (ilyesmire vannak példák).
Morvaországban a találtad településektől DNy-ra van még Uherský Ostrov ’tkp. Magyarsziget’, ÉK-re pedig Uhersko ’tkp. Magyarföld’ is. Ezek a települése a X. sz.-i magyar gyepű legnagyobb északnyugati kiterjedését jelölik ki: eddig törtek előre a magyarok, amikor Nagymoráviát legyőzték. Ezek a helynevek magyar építésű határerődményekre és telepekre utalnak. Idővel az addig Nagymoráviának alávetett Csehország megerősödött, és a magyarok felé eső határukat sikerült keletebbre tolniuk, a régi határ emléke azonban megmaradt a helynevekben.
Visszatérve Csillaghegyre, még nem vagyok közelebb, de az már mutatkozik, hogy a német Schneckenberg szóból jön, ami viszont nem tükörfordítás, mert az Csiga-hegyet jelent.
Nem tudom mettől hívták így a németek, az viszont tény, hogy a környéken lévő települések többégében jelentős németajkú lakosság él. Az ő betelepülésüket követően, vszeg a hegyről kapta a - lehet, hogy németajkú ? - tisztviselők lakta Tisztviselőtelep a nevét.
A Habsburg Birodalmat és a Monarchiát ábrázoló térképeken találtam a következő városokat (vagy csupán települések?): Ungarisch Brod (Magyarbród) és Ungarisch Hradisch, mindkettő a Morva Őrgrófságban (ma: Csehország). E nevek eredete érdekelne, nomeg az, hogy ma is így hívják-e őket.
A Filatorigát névhez hasznos tudnivalókat tartalmaz a milyennincs által hivatkozott webhely. Tegyük azonban hozzá, hogy a filatori egy olasz köznév (filatore) többesszámú alakja, ami összhangban áll azzal, hogy a hajdani üzemet egy olasz vállalkozó alapította (családneve helyesen vlsz. nem Zaneri, mint a hivatkozott weboldal írja, hanem Zanesi). A terület régi német neve Filatori Felder volt. (Ld. minderre: Budapest teljes utcanévlexikona, Bp. 1998, 38. old.).
Még egy megjegyzés: a filator (többesszámban: filatores) ill. a filatorium latin szavak, de nem ókoriak. Ugyanezen szavak olaszul: filatore, filatoio.
"Óbuda és Békás-Megyer falu közötti mocsáros területen a XIX. század fordulójáig a Szentendre felé vezető utat csak a Péterhegyi kőbányát a Dunával összekötő vasútpálya keresztezte. A huszas évek körül kialakult Tisztviselőtelepből vált Csillaghegy településsé."
Egy 1915-ös térkép (szintén onnan)
Hogy miért Csillag~?, <folyt köv.>
A Filatori-gát pedig a filátorokról, fonókról kapta a nevét. Lásd: Óbudai selyemgombolyító.
"Csobánkától kb. 1.5 km-re ÉNy-ra a Ziribári-hegy délkeleti tövében , a KW jelzésű turistaúton megközelíthető rendkívül érdekes Macska-barlangot. Valószínüleg ezt a barlangot, illetve az ezt magába foglaló sziklás hegyoldalt említi egy 1367. évi oklevél Macskakő néven, ami arra utal, hogy az üregben valaha vadmacska tanyázott."
Wrocław l. alábbi hozzászólások: 391, 397, 398, 401, 402, 405, 410.
L'viv: l. 3. hozzászólás (és előzménye)
> De miért ly-lyel és nem jével?
Mert a szláv alakokban mindenütt lágy l (vagy annak folytatója) van. A Lvov stb. csak olyan magyaros átírás, amelyben összemosódnak a kemény és a lágy msh.-k (vö. orosz Львов, ukránul Львів, mindkettő ь lágyjellel). A XIX. sz.-ig pedig a magyarban a /ly/ önálló hang volt, és ugyanúgy természetes megfelelője volt a szláv lágy l'-nek, mint ma az ny a lágy n' hangnak, a az ty a lágy t' hangnak stb. Az így magyarosodott Ilyvó-ban aztrán a /ly/ hang már a magyar sajátosságoknak megfelelően alakult tovább, tehát mind minden /ly/ az irodalmi nyelvben és a keleti nyelvjárásokban /j/ ett.
Most olvasok először be ebbe a topikba, így elnézést, ha olyat kérdek, amire már született válasz.
1. kérdés: Wroclaw/Breslau/Boroszló. Gondolom, ez a magyar név a Breslau átírása, de hátha mégsem így van.
2. Lvov/Lviv/Lemberg/Ilyvó (ez utóbbiról csak a napokban olvastam először). Gondolom, magyar ajak számára kimondhatatlan mássalhangzótorlódás kivédésére. De miért ly-lyel és nem jével?
Az Osiris Helyesírásban (OH.) [müntyhen] van (ami nyilvánvalóan ekvivalens a te hoztad [münytyhen]-nel, mivel a [ty] mellett az [n] automatikusan palatalizálódik; egyébként a [h]-val is ez történik, a német ich-Laut-hoz hasonlóan ejtjük).
A törökországi Tekirdag (egykor Rodostó) településnévnek van-e vmi jelentése. Ha jól tudom a dag az hegyet jelent itt. Apropó Rodostó nevéről valami származás tudható?
Ad tekir: gyakran félrevezető mai szótár alapján értelmezni múltbéli nyelvi adatokat. A városnévben szereplő tekir jelentése 'uralkodó, bizánci császár'.