Érthető a hozzáállásod, de nagyon megfontolandó az alább ecsetelt kérdéskör jól átgondolása.
Ne a szezon 15%-ára tervezz, hanem az ÁTMENETI 85%-ra. Ott mit tud a gép, mennyit ON/OFFol, mekkora hatásfokkal tud dolgozni. Ezek mind takarékossági, mind gépkopás oldalról fontosak.
A hűtési igényt (ha jól számolt és nem csak hasraütés) érdemes lenne lemodellezni, hogy mekkora felületen és hogyan tudod bevinni a házba. Az csak egy dolog, hogy a gép tudja, de a hőátadó felületek is? Párásodás, kellemetlen hatás nélkül?
Nekem a fűtőbetét még egy másodpercet sem ment a 9 kW-os Pana T-CAP-ban. Igaz melegvizet nem ő csinál, ill. egy 20 éves kond. kazán bivalensen működik a hőszipkával, bár csak -5 foknál kapcsolja be a hőszipka, akkor is csak maga mellé párhuzamosan.
Van fűtőbetét a Panasonicban. Sőt, mivel az benne van a beltériben, nem a külső tartályé, úgy emléxem a rendszer részeként nem kell külön áramkörről betáplálni.
Van aki jobban tudja.
Az átmeneti időszak az érdekes, amikor alig kell teljesítmény, ellenben a hatásfok az egekben, 5 körül.
Valóban, de óriási különbség nincs a 7 és a 9kW között.
Tekintve, hogy amúgy hűtési üzemmódban 6.5kW a számított hőelvonási igény, 7-es alá sehogysem lehet menni.
Szóval van a "kompromisszum1" meg a "kompromisszum2"
Amúgy a 9kW T-cap 1.5-es COP mellett tud még majd 6kW-ot, -15 fokban is, 55-ös előremenőnél. (Sima padlófűtésre persze 35 fokos előremenővel gyakorlatilag alig esik a nominálistól a hőteljesítménye).
Persze ez a vergődés kategória.
Fűtőbetét így is, úgy is lesz majd természetesen.
Kémény+kandalló adott, mint "extrém" vészhelyzeti megoldás amúgy...
...már csak azon kellene elgondolkodni, hogy mi a jobb ?
1. Nagyobb gép és nagy puffer és nyűgösebb üzemvitel. Nyilván több pénzért.
2. Kisebb gép és kicsike puffer és könnyebb üzemvitel.
és
Egy 2-3-(4) kW-os fűtőbetét a fűtési pufferbe. - ha netán gyorsan kellene a melegvíz újra valamiért - ha nagyon hideg van éppen kint >> mínusz 8-10 fok alatt és gép esteleg nem győzné
és pláne felkészülve arra is - ha NEM MŰKÖDIK a hőszipka és kell a vészfűtés... akár napokig-hetekig
Mert, ha CSAK a hőszipka van akkor a tartalék/vész üzemre is hasznos gondolni.
----
A fűtőbetét eseti használat persze nagyobb villany költség addig amíg éppen használva van olykor.
A nagy kérdés az, hogy a rendszerár különbség és a jobb üzemvitel kontra néha a cekasz is fogyaszt összevetése. Milyen eredményt ad hosszú távon...
Tekintettel a a taratlék/vész üzemmódra is, ha az is szükséges-lehetséges.
A Panasonic műszaki ügyfélszolgálat olyan 3kW köré tette a minimum hőteljesítményt (változik persze az előremenő és a külső hőmérséklet függvényében, hiszen a kompresszor adott minimum frekin más-más szállítást tud ezek változásával. Qmax*0.30, illetve Qmax*0.35 között mozog az érték), 35 fokos előremenőnél egy 9kW T-Cap esetében amit tud a gép.
Azért átmeneti időben nem árt egy nagyobb puffer ennek tudatában a gépnek, ha a ház amúgy 6-7kW hőveszteségű ahogy kinéz.
7kW alatt úgysem vennék gépet (már csak a 300 liter HMV melegítés normális időn belül elvégzése végett sem), és a 7kW és 9kW között ebből kiindulva az a 0.6kW-val lejjebb modulálás annyira nem segítség. Puffer és csucsu.
Ahogy nézem a hasonló Zubadanok katalógusa is ilyen 30%-ot ír kb. Ez ilyen inverteres levegő-víz gépek átlag értéke lehet.
A levegő-levegő split klímák közül némelyik képes ennél jobban letekerni, de az ajánlott levegő-víz gépek nem nagyon, ahogy kinéz.
A szobatermosztátot az ábrán lévő bemenetre kell kötni. Az L-t (fázis) kell, hogy kapcsolja a HEAT bemenetre a termosztát. Ha több fázisod van, akkor célszerű ezt a két bemenetet közvetlenül kapcsolni, vagy 1000 százalékosan meggyőződni, hogy ugyanazt a fázist kapcsolod kívülről a HEAT bemenetre,
különben a beépített Fi-relé leold. Egy fázis esetén akár kívülről is küldheted a fázist a fűtés bemenetére, de én inkább a két csatlakozót kapcsoltatom a termosztáttal. Amikor hűteni akarsz, akkor értelemszerűen a COOL bemenetre kell kapcsolnod a fázist.
Nekem így van bekötve, a menüben a előzőleg leírt menüpont kiválasztva és tökéletesen működik. Fűtés esetén pedig azért van két termosztátom, mert van padló- és radiátor köröm is, amiket külön vezérlek. A hőszivattyú természetesen nem tudja, hogy melyik termosztát kapcsolt, ő már csak egy - a vezérlésen keresztüli - jelet kap, hogy dolgozzon. A fűtés - hűtés átkapcsolást manuálisan csinálom mind menüben, mind pedig a vezérlés esetén. Ekkor (egy külső kapcsolóval) a vezérlést átkapcsolom a hűtést vezérlő termosztátra ill. a hőszivattyú vezérlő bemenetét a COOL-ra irányítom. Lehetne ezt okosságokkal is megoldani, de inkább így csináltam meg, mert egy meglévő kapcsolási rajz alapján egy normális villanyszerelő, vagy villamosságban jártas egyén is tud adott esetben hibát keresni/elhárítani, nem csak én.
Az biztos, hogy a "Szobaérzékelő Külső termosztát kell legyen a menüben. Később tudom megnézni rajzon, hogy pontosan melyik pontra is van kötve nekem, mert nem arra kellett amire én gondoltam anno. Nekem egyébként egy Aquarea T_CAP 9 kW egyfázisúm van egy régi Termomax kond. kazánnal bivalensen működtetve egy relés vezérlésen keresztükl és 2+1 (fűtés - hűtés) Computerm Q7 RF-el vezérelve.
Segítséget szeretnék kérni egy Panasonic Aquarea szobatermoszát bekötésével kapcsolatosan.
Nem a belső távirányítót szeretném használni, hanem vásároltam egy Computerm Q20-as digitális termosztátot.
A termosztát No és COM pontját bekötöttem az alaplap External Control pontjára. A hőszivattyú menüjében módosítottam, hogy szobatermomsztáttól ( külső ) fogadja a jelet.
Viszont sajnos a kapcsolás nem történik meg, ha emelem a termosztáton a hőfokot.
Tud valaki ötlettel szolgálni, mit rontok el? ( azon kívül, hogy nem hívtam ki hozzáértő szakembert :) )
A hőszivattyú egy 9kW-os Panasonic, egy teljesen felújított kétszintes kádárkockát kell kifűtenie. 15cm hőszigetelés van körben mindenhol és új ablakok, ezzel szerintem nem lesz gond.
A pincében van a hőszivattyú, egy Grundfos Alpha1L keringeti a vizet a padlóban, elvileg a 6 méter emelkedést bírja.
Nyáron lett "kész" a ház, most teszteljük élesben, azért bizonytalankodom a beállításoknál.
Nagyon örülök, hogy még ennyi év után is idézed az akkori hozzászólasomat de ne ezzel példálózz állandóan!
Ez nem alulméretezés hanem olyat szerettem volna a géptől amire nem alkalmas. Mivel a házat csak padlöval és csak mennyezettel is ki lehet fűteni világos, hogy ezt csak egy sokkal nagyobb teljesítményű gép tudná egyszerre üzemeltetni.
Szöval ne vezess félre senkit az én akkori tudatlanságommal!!!
Egyébként az a "semmire való" rissz-rossz J szériás gép azöta is hiba nélkül fűti a házat csendes1- ben sőt még csendes 2-ben is és hmv problémáink sincsenek. Évi 2600kWh az össz fogyasztás 3 éves átlaga fűtés/hűtés/hmv.
oszt, hogy lehet az, hogy rengeteg hsz-t szerelsz, te vagy a legjobb szakember és nem futja egy normális hsz-re neked? Pedig jól leveszitek az ügyfeleket.
