Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54369

szal mindenki egy önző dög? LIKE! :DDD

Előzmény: pipacs_ (54368)
pipacs_ Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54368

áh, faszom, ha van sapka, ha nincs, mindig önzők leszünk, mindenkinek sosem fogunk megfelelni! de talán nem is kell.

már túl késő van az ilyen filozófikus mélységekhez nekem : )

Előzmény: Törölt nick (54367)
Törölt nick Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54367

a testképzavarral én is így vagyok. azt hittem, hogy híztam vagy 5 kilót, éreztem a gatyáimon, láttam a tükörben, és ma 2 hónap után ráálltam a mérlegre, és semmi... ez mikor fog eltűnni? és mi a rákért van?

 

elgondolkodtam ezen: ha minden embernek van valami ötlete, hogy mit szeretne csinálni, és attól nem igazán tágít (mert mégiscsak érzi, hogy szeretné), akkor mindenki önző? mert ha már ez is önzőség, akkor ez a fogalom egy kalap szar. például: a családom könyvelőnek szeretett volna, én meg nemet mondtam, mert nem akartam. szóval önző vagyok. de ha meg beadom a derekam, és könyvelő leszek, akkor meg depis - és akkor meg azért önző, mert mégis hogy tehetek ilyet a környezetemmel. most akkor mi a jó?

Előzmény: pipacs_ (54363)
pipacs_ Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54366

jaj, dehogynem, de amikor komoly dolgokról kéne beszélgetnünk, mindketten érezzük, hogy mellébeszélünk, és nem szeretjük hülyének nézni a másikat. (mondjuk néha megtesszük.)

Előzmény: Törölt nick (54362)
Törölt nick Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54365

egyetértek.

Előzmény: pipacs_ (54359)
Törölt nick Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54364

húúú, szerintem te nagyon el vagy tájolva. pont az lenne a lényeg, hogy NE kelljen kontrollálnod az evést.  ez minden ember alapfenntartó mechanizmusa, hogy jelez, ha nincs elég energia (éhes vagy) - nincs ebben semmi kontroll. csak mi, evészavarosok, elkúrtuk ezt a tök jó rendszerét a testünknek. viszont a jó hír az, hogy rohadt sok időven és munkával vissza lehet állítani.

Előzmény: timoka4791 (54353)
pipacs_ Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54363

na akkor erre is reag mégis ma este : )

ebben maximalice egyetértek veled, kell az az egészséges egyensúly, mennyire határoz meg minket "a többeik" véleménye. meg az sem mindegy, kinek a kritikáját fogadjuk el. mindehhez elsősorban az kell, hogy egészségesen szemléljük magunkat.

tudom, hogy 50-51 kilósan egyszerűen fizikailag nem lehetek kövér, hiába látok a tükörben töménytelen sok hájat. momentán ez a max, amit el tudtam érni, felfogom, hogy a testképem ilyen zavarodott, de az esetek 90%-ában meg tudom győzni magam, hogy talán én látom rosszul és nem az egész világ. a maradék 10%-ban meg szomorkodom, hogy dagadt vagyok. aztán elmúlik és megy minden a normál kerékvágásban. ez így egész élhető. és remélem, idővel jobb lesz.

sokkal jobban foglalkoztat a jövőm, amit épp mostanában elég sötéten látok... de dolgozom rajta. vannak célok, amiket mindenképp el akarok (és fogok) érni, az államvizsgákra gondolok. aztán hogy hogyan tovább, majd akkor kitalálom, mert most nem tudok ezen épeszűen és higgadtan gondolkodni. de önző dög vagyok, és azt fogom tenni, amit szeretnék, ami nekem jó. meg persze meghallgatom azon nem sok ember véleményét, akiére adok. de én döntök. és a felelősséget sem kenem át másra.

Előzmény: Mikolt (54355)
Törölt nick Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54362

 Más témátok nincs? Foci, vizilabda, a levéltetvek szerelmi élete?

Előzmény: pipacs_ (54358)
pipacs_ Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54361

szerintem már csak egészséges mértékben gyötrődöm apám miatt. időnként felb....a az agyam, olyankor ordibálok pár sort itthon, de ennyi. nyilván azért érint meg ennyire, mert szeretem. jobban örülnék, ha tényleg nyitott lenne, mint ahogy szerinte az, de nem tudom megváltoztatni, ez nyilvánvalóvá vált. hát ezt kell elfogadni. ha rosszabb passzban vagyok, többet idegeskedem ezen, de abszolút nem befolyásolja az életem vagy a döntéseim.

Előzmény: Mikolt (54360)
Mikolt Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54360

vannak ilyen emberek a kerdes az, hogy az o merevsege, rugalmatlansaga miatt megeri-e magadat emeszteni...

Előzmény: pipacs_ (54358)
pipacs_ Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54359

hé, ha rendesen kajálnánk, tényleg jobb lenne az életünk! túl sok időt basztam már el a kajálásra gondolással, fölösleges kajálással és kihányásával. valamint túl sok pénzt. ha mindez nem lett volna, annyi idő alatt isten tudja hány könyvet olvashattam volna el, a pénzből meg talán Új-Zélandra is elutazhattam volna... és szerintem akkor jobb lenne most nekem.

 

(a hosszúra majd holnap válaszolok, most álmos vagyok és megyek olvasni)

Előzmény: Mikolt (54356)
pipacs_ Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54358

többször elkezdtem neki elmondani, erre mindig az a reakció, hogy elmagyarázza, a gyerekkorom nem úgy történt, ahogy megéltem, és megmondja nekem, mit kell most ezzel kapcsolatban éreznem. ezzel nem tudok mit kezdeni, amikor apám jobban tudja, mit éreztem 12, 14 vagy akár 20 éves koromban. (különben mindig ez volt, ő jobban tudja [még most is!!], hogy nekem mi a jó, én mire vágyok, mi a fontos, stb)

kérdésedre a válasz: a fülén bement az információ, de hogy odabent talált-e agyszövet-kapacitást, arra csak a jóisten tudja a választ. ha talált, akkor masszívan tagad és hárít, ha meg nem talált, akkor hiába strapálom magam évek óta, hogy megértessem vele, mert nem és nem hajlandó figyelni rám (amit írtam a tetkóval kapcsolatban is, hogy nem is akarja megpróbálni megérteni...).

 

de tényleg leszarom : ) időnként baromira felpaprikázom magam rajta, itthon jól kiordítom és kikáromkodom magam, és akkor megint nyugi van 1-2 hónapig. mindig lecsesz, hogy ritkán hívom telefonon és még ritkábban megyek át hozzájuk, de most ennek az embernek hogyan magyarázzam meg, hogy miért? hogy kiborít ha őszinte próbálok lenni vele, ha meg csak üres fecsegést vállalok, azt ő is érzi, hogy üres, és azzal sem elégedett, és gyakran egyszerűen túl kimerült vagyok érzelmileg ahhoz, hogy alávessem magam ezeknek a csatáknak, hogy "kinek van igaza" érzések terén... áááá, holott valószínűleg ő is megélte valahogy a fiatalkorom mint apa, én is megéltem mint szenvedő alany (mármint a kamaszkor elszenvedője), és ez nagyon is tud különbözni, ami megintcsak nem baj, csak ne akarja rám erőltetni a saját élményeit.

na és itt a kör bezárul : )

Előzmény: timoka4791 (54352)
Mikolt Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54357

ja, ropke 30 eve keszul:)

Előzmény: timoka4791 (54351)
Mikolt Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54356

szerintem az a baj, hogy elhisszuk, az evestol barmi is megvaltozik. pedig nem. nem voltam boldogabb 55 kilosan sem, mint 127 kilosan. szerintem tul nagy jelentoseget tulajdonitunk az evesnek es azt gondoljuk, hogy ha majd lefogyok/meghizok/rendesen kajalok, akkor majd jobb lesz az eletunk. pedig  sorsunk nem a konyhaban dol el.

Előzmény: timoka4791 (54353)
Mikolt Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54355

nyilvan nem "mulik el" az eveszavar azzal, h valakinek nagy csaladja van es munkaja, de nagyban segit a megkuzdesben. tovabbra is fenntartom: az ember akkor gyogyul meg, ha kepes onmagaval bekebe kerulni. ha kepes beallitani egy egeszseges egyensulyt abban, hogy mennyire hallgat a kulvilagra, hogy mennyire fugg masok velmenyetol.

 

nekem pl. nagyon sokat segitett a szuleimrol torteno levalas erzelmileg. ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem mar oket, hanem azt, hogy kepes vagyok mosolyogni az anyamon, amikor megint azzal jon, hogy rengeteget hiztam. mert pontosan tudom, hogy 1) nem hiztam rengeteget, csak 3 kilot, ami 70 kilos sulynal lofasz, 2) azert a hizassal jon, mert neki szar az lete s masokat is bantani akar.

 

masik nagy sikerelmenyem az volt, amikor rajottem, hogy nem kell felni a konfliktusoktol, vagy attol, ha valaki utal. Az elet ilyen. valakinek mindenkeppen szurni fogom a szemet, barhogy igyekszem. sikerult fejlesztenem a vitatechnikamat es kepes vagyok egyre jobban uralkodni magamon nagy nyomas alatt.

 

most az erzelmi kiegyensulyozottsagon dolgozom. nagyon tre diplomamunka temam van, rakos gyerekekkel, nagyvetelesekkel, halvaszuletett babakkal es ujszulottkorban meghalt csecsemokkel foglalkozom, es azon edzem magam, hogy ne hagyjam, hogy tulsagosan hassanak ram ezek a dolgok, mert elszivjak az energiamat es csak visszavetnek.

Előzmény: pipacs_ (54341)
Mikolt Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54354

hogyan lhetsz fuggo egy gyogyviztol?

Előzmény: timoka4791 (54348)
timoka4791 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54353

Ha sikerül az evést konrollálnom,akkor én is visszakapom féléletem. Jut időm a barátokra, férjemre, magamra, hobbimra és jól érzem magam. Ezért érdemes változtatni.Csakhát nem olyan egyszerű 15 év után...

Előzmény: AmyLeeDr (54346)
timoka4791 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54352

És apukád tudja,hogy mi vezetett a betegségedhez? Mert ha tudná,akkor próbálna nyitni akár a tetoválásod felé is.

Előzmény: pipacs_ (54339)
timoka4791 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54351

Tanácsokat sokkal egyszerűbb adni és sokkal világosabban látjuk a másik problémájának a megoldását. Magunkon a legnehezebb segíteni. De legalább másokon próbálunk segíteni,már ez is valami. Tyúkanyó is próbál harcolni a maga baja ellen,hiszen készül pszichológushoz is.

Előzmény: Mikolt (54336)
timoka4791 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54350

Nekem nagyon jól esnek az irományaid, úgyhogy csak így tovább. Már egy emberért megéri.

Előzmény: tyúkanyó48 (54332)
timoka4791 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54349

Köszönöm! Ez tényleg jó!

Előzmény: Törölt nick (54326)
timoka4791 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54348

A gyógyvizeket próbáltam és nagyon jók,mert salaktalanítanak, csak nem akarok függőjük lenni. A salvus vizet még nem próbáltam,de megteszem. Köszönöm a tanácsot.

Előzmény: Mikolt (54324)
timoka4791 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54347

Ez igaz:)

Előzmény: Mikolt (54323)
AmyLeeDr Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54346

Oké, igazából tényleg túl sokat foglalkozunk a kajálással-nem kajálással, és emiatt nyilván kevesebb idő jut másra. Talán még erre gondolhattál, de akkor is erős és túlzás volt.

 

Én azt hiszem, befejeztem. Már az sem érdekel, ha 60 kilós leszek. Életem legkiegyensúlyozottabb, legnyugodtabb, legvidámabb, legproduktívabb napjai azok, amikor eszem. És csakis kajálással lehetek önmagam, anélkül semmi sem működik.

Híztam 2 kilót kb. két hét alatt, kicsit megijedtem, de aztán rájöttem, hogy semmi baj ezzel, még mindig vékony vagyok. És már a vékonyságot is feladnám, csak hogy újra szeressem a napokat.

Előzmény: Törölt nick (54313)
tyúkanyó48 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54345

Honnan veszed, hogy magamért nem teszek semmit?

Pedig teszek. Bár nem biztos, hogy ez megnyugtat.

De most megyek a dolgomra.

Előzmény: Mikolt (54336)
tyúkanyó48 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54344

Köszönöm, hogy ezt leírtad, jók a gondolataid, és abszolút egyetértek.

Előzmény: pipacs_ (54340)
tyúkanyó48 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54343

Teljesen értelek, és jófelé vetted az irányt, ki a franc törődjön veled, ha te nem törődsz magaddal? Ennyi önzés kell, magadért éppen olyan felelős vagy, vagy még jobban, mint a szüleidért. Aztán meg a férjedért, majd a gyerekedért.

Ha apád nem próbálkozik nyitni, az az ő baja. Próbálkozhatsz, hogy próbálkozzon, de lehet, hogy nem fog sikerülni. De elsősorban most már magadért és a saját családodért vagy felelős.

Előzmény: pipacs_ (54339)
tyúkanyó48 Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54342

De jó, hogy ennyire ismersz! Innen a távolból. Honnan tudod, hogy felvett? Nem tudod elképzelni, hogy valaki csak úgy segít a másikon?  Egyáltalán nem bárkinek segítek, nem mindenkiről gondoskodok, akit nem szeretek, el se megyek hozzá, ahhoz túl őszinte vagyok.

De nem török pálcát afölött, akit nem ismerek.

Azt meg honnan tudod, hogy én milyen súlyos eset vagyok? Te ezt miből tudod megítélni ? Rég nem vagyok anorexiás, eszem mindent, soha nem hányok, és egy csepp lelkifurdalásom nincs, szalonnát, vajat, töpörtyűkrémet, kenyeret, tojást, gyümölcsöt, édességet, ezt nem sokat, a túl édeset egyszerűen nem szeretem.

Most híztam két kilót, és nagyon örülök neki, sőt, büszke vagyok rá.

 

Ha meg olyan sok dolgod van,és nem tetszik, amit írok, minek fecséreled arra a drága idődet, hogy engem elolvass, át is lehet ugrani.

Furcsa, hogy nem tudod elhinni, hogy tényleg segíteni akartam, vagy "rossz szemmel nézed, hogy jó vagyok?"  Na, ez idézet volt,  nem tartom magam egyáltalán jónak, nagyon is beszólok, nagy a pofám, és nem szeretek mindenkit.

 

Amúgy meg nem kis fáradtság volt itt ülni a beteg hátgerincemmel (ami még gyermekkoromból származik, az anorexia előttről, hogy nehogy párhuzamot vonj), ezenkívül van elég dolgom, hasznosabban is el tudom tölteni az időmet, sok ennél hasznosabb dolog  érdekel.

Ki vagyok én, hogy itt osszam az észt? 

 

Majd itt vagy te, és segítesz, akin akarsz.

 

Ez egy evészavaros fórum, ha te az vagy, talán megértőbb lehetnél a hasonlókkal, ha meg nem, minek fikázni a másikat?

Amúgy  meg pont hogy NEM ÉN akartam lenni a központban, hogy itt  nyavalyogjak, hanem biztattam másokat, mi rosszat tettem?

 

 

Előzmény: Mikolt (54336)
pipacs_ Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54341

Mikolt, azt neked szerettem volna írni, vagyis írtam is, csak elszállt, hogy nem feltétlen megoldás az anorexiára, ha a nap 24 órájából 25-re leköti magát az ember. munka alatt "nincs idő" enni, utána a házimunka fontosabb, meg a gyerekek pesztrálása, akkor "sincs idő" enni. persze, ha akarja az ember, van, csak aki elhatározza, hogy nem eszik, az nem fog unatkozni munka meg egyebek mellett sem annyira, hogy inkább mégis egyen.

ellenben a bulímiában nekem segített. napi 10-11 órát ülni a suliban, utána holtfáradtan hazaesni, bögrés instant levest lenyomva ágyba zuhanni és útban a párna felé elaludni, az igen, az működik! szerencsére a suliban sosem hánytam, ezért kénytelen voltam vigyázni, mit eszem, így napközben meg kellett oldanom, hogy sajtos-zöldsalátás magos kifliket és müzliszeleteket egyek a büfében (a menzán mindig gyanús volt, hogy panírba kell elrejteni az ételeket...), haza érve pedig győzött a fáradtság, valóban nem volt időm és erőm levezényelni egy egyórás kajálást majd utána a többit...

de ez megint csak rám érvényes. más lehet, hogy megoldaná az evésrohamot, és megint más lehet, hogy elfogadná, hogy ahhoz, hogy talpon bírjon maradni, márpedig kell enni valamit.

 

abban egyetértek veled, hogy akinek túl sok szabadideje van unatkozni, önmarcangolni, és ezt a szabadidőt nem a saját lelkének, motivációinak feltárására fordítja, az kiválóan tud tobzódni az evészavarban (vagy valami más érzelmi alapú betegségben, függőségben), de ez nem kizárólagos igazság. nekem ez túl kategorikus kijelentésnek tűnt.

de nem baj, ha nem értesz egyet velem :P mert mint tudjuk, nem csak egyféle igazság létezik. :P (és milyen unalmas lenne, ha mindig mindenki egy véleményen lenne. nem lehetne vitatkozni. pedig az milyen jó!!)

pipacs_ Creative Commons License 2011.07.30 0 0 54340

igen; azt minden hsz-hoz szeretném hozzátenni, hogy amit leírok, az csak rám érvényes abban a formában, ahogy megtörténtek, és semmilyen körülmények közt nem szeretnék általánosítani, hogy akkor másokkal is úgy kell lennie.

értsd: aki éhezteti magát, hogy tudat alatt büntessen valakit vagy bosszút álljon az emberiségen vagy akármi miatt, nem gonosz ember. mindenkinek a saját útját kell bejárnia, hogy saját tapasztalatából jöjjön rá a hiábira, bűneire, akármire, mert az általában szart sem ér, ha mások elmondják a saját tapasztalataikat. ezt is tapasztalatból tudom. iszonyú makacs vagyok. ha nekem valaki elővezeti anorexiás koromban, hogy ebbe hányan haltak bele és milyen szomorúak voltak annak a szülei, engem akkor sem érdekel, hogy esetleg meghalok, elvágva magam a boldogság reményétől, és az sem érdekel, milyen szomorúak lesznek a szüleim, pedig szeretem őket és nem akarom, hogy szomorúak legyenek.

 

úgyhogy. hátha mégis valaki levon valamilyen tanulságot, szívesen osztom meg a tapasztalataimat és gondolataimat (még az érzéseimet is : )). de senkit nem szeretnék elítélni, itt elvileg mindenki felnőtt ember, felelősséggel a tetteiért és önmagáért. egyedül saját magam felett törhetek pálcát, ha hülye vagyok.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!