Csatlakozom. Színtelen szagtalan nyugigumi 50 év felettieknek. Pedig lehetett volna egy szép, visszafogott merengés az egész lemez, de nem, muszáj volt agyonbaszni Kenny G szaxofonnal, fantáziamentes, patikamérlegen adagolt ritmusszekcióval meg autista énekessel. Gratulálok a vén buzinak.
Viszont sztem semmi köze a '80-at megelőző KC-hoz. Szerencsére.
ezek szerint csak nekem nem tetszik ez az új projeKct.
egész egszerűen targikus. hol vannak a projeKct 1 - 2 - 3 - 4 - 6 gyomrozó basszusai, meg az őrült gitárfutamjai?! a neotechnohouseambient dobsoundokról már nem is beszélve...
ez az új teljesen nyugdíjas zene, kicsit olyasmi, mint a '80-as évek előtti crimsonok - ezért azokat sem tudom a mai napig sem meghallgatni (egy két nótát kivéve). én olyan új projeKct-eket akarok hallgatni, amik eddig voltak... nem azt a szünnyögést.
óriási csalódás.
(tényleg, tudja valaki, hogy projeKct 5 miért nem volt??)
szia apa, béke van : ))) nem tudom, a régebbi crimsonokban van pár helyen szaxi, nem is rossz.. simán csak az van, hogy kell egy kis idő, míg bekúszik a fülembe ez az új zene : )) /csak most amon tobin van napirenden/
szóval miért fura a szaxi? csak nem emiatt: "Számomra a "Schizoid" az első heavy metal dal, a Marshall erősítőn átküldött elektromos szaxofon hangjával..." fripp
kicsit fura itt a szaxofon, de pár meghallgatást tényleg megér... (off: viszont a yes-t nagyon várom, nem gondoltam volna, hogy még megérek egy drama folytatást)
Tegnap megszereztem a 2000 júniusi Madrid-i koncertet (egy szám vérlázító módon hiányzik róla) azóta az pörög, de hétfőn utazom haza és végre normlis hangcuccon is meghallgatom. Engem mindenesetre meggyőzött.
ja, valszeg zavar van, mert emlékszem, mikor a másik két kc remaster dvd-a/cd kombót rendeltem, akkor is ugyanezt írtad nagyjából... én meg téptem a hajam...
Dgm-ék-nél valami zavar lehet. Egy németországi üzletből származik a cd/dvda verzió, hivatalos dgm/inner knot kiadás, a borítót nem nagyon néztem meg, mert amúgy a cucc nem az enyém. Az amazonon is tutira kapható, bár még nem néztem, demonoid-on pedig fenn van maga az album. Várni meg érdemes lesz rá, egyre inkább úgy érzem, hogy nagyon jó kis zene ez, nem bír kijönni a lejátszómból.
A quick note to inform you that pre-orders for the new Scarcity of Miracles releases will be sent the end of this week. The original release date of May 31st has been bumped to end of June due to manufacturing delays. However, we will be sending out all orders as soon as product is available on Friday. (To clarify, it is the official release to retail that has been moved to end of June.)
We promise to package and send as quickly as possible.
hátvazze, én megrendeltem... de még mindig preordered státuszban van, pedig a hírlevélben az volt, hogy május végén postázzák... a CD+DVD-A-t rendeltem meg...
más:
nem bírtam ellenállni, megrendeltem mindhárom KC dvd-t, ezek meg is érkeztek... a dejaVROOOM-on van egy érdekes őrültség, nem tudom, hogy a korábbi két oldalas dvd-n rajta volt-e... a 21st Century Schizoid man 4 féle verziója van rajta, amiket össze-vissza lehet keverni, hogy kik játszanak benne :)
Kacifántos úton, de eljutott hozzám a Scarcity Of Miracles bónusz dvd-je. Féltem ettől a zenétől, most az van, hogy már egy napja nem nagyon hallgatok mást. Mindig visszakívánkozik a lejátszóba. Nagyon nagyon sok minden történik egyszerre a zenében, az ilyet én nagyon szeretem. Itt ugye az album nótáinak alternatív verziói vannak meg két impró. A címadó klippes nóta még 7és fél percben sem annyira érdekes, de most már nagyon kíváncsi vagyok a teljes albumra.
A turné első koncertje meg is van, ha valakinek van még...
Ez a Ventura beli buli viszont zseniális. Minden nótát más felfogásban játszanak, mint később. Örök kedvencemnek a Deception Of The Thrushnak ez a második előadása, egy hónappal korábban Nashvilleben valami egészen vadul játszották, itt a tempó óvatosabb Gunn után Fripp megint szólózik egyet. A nyári turnéra már nagyon összeért ez a program, igaz, hogy improvizált zenét hallunk végig, mégis sokkal kevesebb a meglepetés, a hangzás is szelídebb lett, ahogy haladunk előre a turnén. Itt a zene még képes újra és újra meglepni, ez a (számomra) igazi, erőtől duzzadó Crimson.
A fúzió rádióban nem rég leadták a '71-es detroiti koncertet, akkor is elgondolkodtam, hogy mi is a bajom ezzel a felállással, az a buli egész jól szól, egyben van, az Islands is egy zseniális album. Mindazonáltal tény, hogy a stúdióban elért hangzást, azt a rétegzettséget lehetetlen volt élőben is prezentálni, a "Larks" féle felállással is ez volt persze a helyzet, de ott a "nyersesség" mellé kaptunk 4 olyan zenészt, akik egyrészt egy irányba "gondolták" a zenét, másrészt, ami a hangszeres tudást illeti jókora minőségi ugrást jelentettek (Boz-nak ugye Fripp tanította be a basszustémákat). A legtöbb koncert (71-72ből) viszont annyira bűn rosszul szól, hogy én azzal egyszerűen nem tudok mit kezdeni és itt nem csak az Earthboundról van szó. Torz, a hangszerek összemosódnak, a programot sem nevezném érdekesnek, az imprók között van néhány egész jó, már amit nem temet maga alá a zajmassza. A hangzás a vesszőparipám, itt nem fogunk közös nevezőre jutni :)
Ez az új ProjeKct nóta meg kicsit olyan amilyenre számítottam: Jakszyk hozza ezt a Sylvian vonalat (nem másolásról van itt szó, hasonlóak a hangadottságaik), Collins dallamai meg...kiváncsi vagyok az albumra, reméljük előveszi a tenorját is.
Nem tudom mi a baj a 71/72-es turnéval. Ezt már az Earthbound megjelenésétől terjesztik minőség ? ugyan ...), holott az egy több koncertből álló - Fripp által összeállított - válogatás. Miközben már a Larks'-os csapat és hangzás formálódott. Szerintem az emberiség (=Mi) nyert ezzel a korszakkal és a manapság elérhető újrakiadott lemezekkel. Kétségtelen voltak nyomások a zenekarra Collins és Boz részéről , de Fipp kézben tartotta a folyamatot és azért egy rövid blúzos intermezzo után a kerék vágásban ment a csapat.. A Starlessben is jól fúj Collins. A Frippes attribútuma szerintem csúcs.
Kicsit hirtelen voltam elismerem, azért a 200 grammos bakelit verzióra nagyon beneveznék,ettől a Jakko gyerektől félek továbbra is. Mel Collinstól meg a 71/72es turné miatt tartok: a Crimson egyetlen korszaka, amit meghallgatni se nagyon tudok, ebben a gyatra hangzásnak nem kis része van, de legalább ekkora, hogy a banda tagjai (Fripp-et leszámítva) megpróbáltak valami bluesba oltott "canterbury" hangulatot csinálni a a zenekarból, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a dolgot. Pár éve egy ismerősöm Mel Collins-t egyszerűen másodvonalbeli jazz zenésznek titulálta - barokkos túlzás természetesen.
Új ProjeKct jön, nyugodtan nevezzetek savanyúnak, de Mel Collins-t eddig se hiányoltam meg a szaxofon-t se. A Crimsonból legalábbis. Toshinori Kondo is jobban illene ide, ha már fúvós kell. Jakko Jakszyk meg...ez a Bruised Romantic Glee Club se tud földhöz vágni, nagyon jó gitáros, jó hangmérnök, a hangjával nem tudok mit kezdeni egyszerűen. Félek, hogy Adrian bá' már nem tér vissza. 94ben is először arról volt szó, hogy David Sylvian lesz az énekes, aki nagyon jól tud balladákat énekelni, lassú tempóban, de ennyi. Jakszyk hangja abszolút hasonló.
Adrian és a Metropole Orchestra februári koncertje viszont elképesztő volt. Mikor 2008-ban itt járt a Powert Trio a Drive-ot vártam a legjobban és nem játszotta el. Most volt pofája azzal kezdeni, egy szál gitárral, még a zenekar nélkül. Nem tudtam elképzelni, hogy lehet egy három zenészre írt albumot áthangszerelni 56 zenészre, de összejött.
Nagyon jó ez a Fripp & Eno album. Hosszabb, mint a nekem meglévő bootleg verzió, plusz ott van még harmadik bónusz lemez is. A hangzás is ki lett pofozva.
Fripp már 2004 óta mondogatja ezt a visszavonulás dolgot, ráadásul utál Európában koncertezni (Anglia nyilván kivétel), maximum a mediterrán országokban, állítólag (főleg) a szar logisztika miatt, ez nekünk nem jó hír. Az meg talán nem is baj, hogy ez a 80as évek Crimsonja újjáalakulás nem jön össze, az sima nosztalgia. A Fripp & Eno érkezik flacben.
