Amit linkeltem, az csak S2. Egy magos, és Bluetooth sincs benne. Viszont olcsó, és sok feladatra megfelel. Pl. ebből csináltam usb mikrofont egy inmp441-gyel. Utóbbi egy mems mikrofon i2s digitális kimenettel, 24 bites, nem kell se erősítő, se táp szűrő, közvetlenül az esp-re lehet kötni.
Ezt a mini S3-as érdekes. Nincs rajta árnyékolóbúra, ami feltűnik, amúgy - a kínaiaktól szokatlanul - a legnagyobb memóriával rendelkező chipet rakták rá. Az biztosan eredeti? :--) Persze 500 Ft körüli európai nettó egydarabos árnál (DigiKey) akár hihető is.
Én is csináltam mini webszervert Raspberry-n évekkel ezelőtt (de a dátumra nézve nem is olyan régen, mint hittem). Persze DHT22-vel, az pontosabb, ill. BME280-nal, ami a többi adatot illeti:
Megnyomod a zöld play gombot, írkálja a mért adatokat. :-)
Ha ezt a valóságban összeraknád, ugyanígy működne.
Az USB csatlakozót összekötöd a PC USB-vel, a PC-n megjelenik egy virtuális soros port. Az eszközkezelőben megnézed a számát. Megnyitsz egy terminal programot a PC-n (pl. Putty) az adott soros portra, és már írja is a valódi adatokat.
Házi feladatnak módosíthaod úgy ezt a szimulációt, hogy még egy DHT22-t rákötsz. (az első hozzászólásban adtam linket, hogy hogyan kell). Aztán még amennyi kell, és meg is vagy... ;-)
Ez egy 8 bites uC, kompatibilis az Atmel ATMega 328 mikrokontrollerrel, amit több eredeti Arduino board is használ. Annyiban különbözik (a teljesség igénye nélkül), hogy képes dupla olyan sebességre, és jobb A/D konverter van benne. Egy az egyben lefut rajta egy AtMega számára írt program.
A lilát érdemes választani, mert azon van kvarc oszcillátor, amivel pontosabb az időzítés. A kínai leírás mintkettőre azt írja, "with crystal", de nekem úgy tűnik, a zöldön nincs. A te alkalmazásodban mindegy, úgyis a PC program adja a mérésekhez az időpontokat.
Ez csak 8 bites és a 32 bitesekhez képest őslény, de a te faladatodra tökéletesen alkalmas, és ezzel lenne a legkevesebb problémád.
STM32F103C8T6
Ez a híres "Blue Pill" board, ami nagyon népszerű a hobby programozók között olcsósága és ehhez képest komoly teljesítménye és perifériái miatt.
Ez egy 32 bites, 72MHz órajelű ST gyártmányú processzor lenne, ha nem lenne 100% valószínűséggel kínai hamisítvány. :-) Ez azonban ne zavarjon, a legtöbb alkalmazásban kompatibilis. Sajnos legalább 6 gyártó készít ilyeneket, és némelyik nem teljesen kompatibilis. Mivel előre nem lehet tudni, melyiket kapod, van egy kis kockázat.
Ha ezt választod, vegyél hozzá egy ST-Linket, ez programozó és debugger egy személyben. Nem kötelező használni Arduino környzetben, de végtelenül hasznos, ha komolyabb programot készítesz egyszer.
Ha nem, akkor is kell, mert egy úgynevezett bootloader nevű programot bele kell valahogy tölteni az
STM32F103C8T6 uC-be, hogy később már adapter nélkül is lehessen programozni.
Sokkal erősebb processzor, jó A/D és rengeteg jól sikerült periféria. Valamivel nehezebb eleinte a használata, ha semmi mást nem akarsz, csak azt az egyetlen feladatot megoldani, jobban jársz az előzővel.
Ez is egy 32 bites, különlegessége a beépített Wifi. Ez az egyik legolcsóbb az ESP családban, és a D1 mini board jól eltalált dolog, kicsi, kellemes dolgozni vele. Ha valamikor vezeték nélküli kapcsolat kell, jó választás. Ez olyan szempontból is biztos pont, hogy - amennyire tudom - senki se hamisítja. :-)
Könnyű vele kezdeni a programozást.
Ha nem megy az angol, az gáz, szinte minden angolul van, második legjobb a kínai. :-)
Tutorialokat, videókat érdemes nézni.
Ne rettenj meg, könnyű dolog, kezdd el egy teljesen kész példa program lemásolásával, érezz rá az ízére. Ha elakadsz, segítek én is, meg biztosan mások is. Én ilyenekkel dolgozom, mondjuk kicsit bonyolultabb feladatokon.
Úgy is próbálkozhatsz, hogy semmit se költesz, itt van egy jó kis szimulátor, teljesen ki tudod rajta fejleszteni azt a feladatot, amit leírtál.
Nem szívesen mondom, de ez így valószínűleg nem fog menni. Addig jó, hogy mentorral nehezebb problémák közt, ill. a választások tekintetében is el lehet igazodni, túl lehet élni, de valamit azért ismerni kellene egy kicsit, és már csak az üzemeltetés is kíván némi hozzáértést, nemhogy a fejlesztés.
Ja, ha már te is a chatosátverést használod, talán értesültél róla, hogy ennek a hétnek a végére jósolta a világvégi háború kitörését - valaki értetlenkedett is rajta, hogy miért pont akkor, amikor pont akkorra szerveztek egy újabb mesterséges intelligencia konferenciát.
Hát arról annyit - vagy a szokásos újabb hülyeség a világvégéről, vagy nem árt nekiállni egy jót enni, hátha az lesz az utolsó vacsora. ;)
Hát, nagyon úgy tűnik, ehhez egy villamosmérnök kell.
Továbbra sincs fogalmam se arról, miket írsz, minden mondatodban van valami kódszó, amit csak mérnökök értenek.
A két weboldalon meg csak angolul írnak.
Annyit megértettem, hogy ott nem ESP32-t, hanem UNO-t irnak kábelezéshez, de a DHT-t a panelre kell tenni.
Nekünk minden DHT-hez pár méteres kábel kell.
Addig jutottam, hogy megtaláltam, hogy mindkettő - Arduino Nano ESP32 és Arduino UNO R4 Minima - ára 18 EUR + posta + vám,stb, lassan drágább, mintha egy másik PC-t vennék.
Jó beetetés, itt egy olcsó szenzor, de csak akkor működik, ha veszel hozzá egy másik számítógépet, vagy micsodát. :-(
Itt meg azt, hogy hogyan lehet több szenzort kötni a uC-re. Egyszerűen annyi objektumot hozol létre, ahány szenzos van, a konstruktornak a megfelelő pint megadva.
A hosszú kábelek zavarokat tudnak összeszedni, ezért előnyösebb a wifi. Ha a környezet nem terhelt elektromos zavarokkal, a kábelek nem túl hosszúak, akkor meg lehet így is oldani.
A legegyszerűbb kábeles megoldás:
egyetlen STM32 processzor usb-n a PC-hez csatlakoztatva (vagy akármilyen más uC aminek van elég kivezetése), erre megy az összes szenzor, táp nem kell, elég az usb 5V-ja.
Ha így oldod meg, annyira egyszerű a feladat, hogy a ChatGPT is megírja neked... :-)
Arduino, usb serial a PC felé, bit-bang a szenzorok felé. Mivel kész Arduino library van a feladatra, teljesen komolyan mondom, hogy megcsinálja a ChatGPT. PC oldalon egy jobb kész, ingyenes terminal program loggol.
csak BASIC-ot tanultam
Mikrokontrollereket nem nagyon szoktak basic-ben programozni. A Python némiképp hasonló, vagy C++ Arduino környezetben.
Ha kábel zavarok vannak, akkor wifi vagy Bluetooth ESP kontrollerekkel. Ha a PC-n nincs wifi, akkor egy usb képes ESP a PC-re kötve, ez összeszedi a wifi-n a többi adatait, és sorosan beküldi a PC-re.
Szeretnék minél többet megtudni régi szovjet reptéri futópálya fénysorról, illetve annak áramellátó rendszeréről. LUCS névre hallgatott, több magyar helyen is volt telepítve.
A 10W-nak nem kell feltétlenül hinni. Nézzél körül az SMD ledek körül. Kiemelten a CREE Led-ek körül. Ott maga a LED chip külön is létezik a hűtőlemez nélkül. Esetleg át kell forrasztani a régi hűtőlemezre az új SMD LED-et.
Sziasztok.Segítséget szeretnék kérni.Ez a LED egy 10W-nak hirdetett motorra szerelhető nappali fény lámpában volt. ( kínai )
A hűtőlemez 2 cm átmérőjű.maga a LED 0,5 cm körül van. Hol kaphatok ilyet, vagy milyen néven keressem?A nálunk kapható 10W-os power LED-ek ennél jóval nagyobbak,maga a LED 2cm így nem ér be a lámpatestbe. Köszönöm Dlaci
Mindig sokáig tart egy helyre terelni a sok szempontot, mert külön-külön persze semmi gond sem szokott lenni, ez nyilvánvaló.
1. Az STM32 csak a proci, elhiszem, hogy megbízható, de ahogy említettem, nagy darabszámok és durva környezet esetén kibukhatnak problémák.
2. Amellett ott van a fejlesztőrendszer, ill. az SDK megbízhatósága is, ami igen komoly összetevő, főleg ahogy bonyolódik minden és nő a funkciók száma. Szoftveres megbízhatóság alatt természetesen az SDK-kat értettem, az összehordott library-kkel nyilván vigyázni kell. De az SDK-kban is felbukkannak lényeges hibák, és annak minőségét beleértjük a processzor minőségébe.
3. Aztán ott vannak a készen kapható panelok, amiken-amikkel egyszerűen használni lehet az adott processzorokat. Nem csak az én hibám, hogy túlságosan a készen kapható panelokra koncentrálok mostanában, gyakran ahhoz viszonyítunk mindent- a 8266-ot is ilyen formában emlegetjük, gondolom. Ezek majdnem mind fejlesztésre szolgálnak, az említett Nucleo kártyák is, csak túl kényelmes egyedi készülékekhez is felhasználni őket.
A stabilitásról csak annyit, hogy aknák mindenütt vannak. Az ESP32-S2-höz én is küldtem egy javítást idén az IDF fejlesztőinek. Örültem, hogy megy a secure websocket, de véletlenül sem egy stabil, kiforrott kód volt, pedig nem egy béta verzióban néztem. Vagyis véres volt a torka, ha elkezdtem használni is, nemcsak nézegetni, és nem azért, mert nem volt jól felparaméterezve. Onnan tudom, hogy bele kellett túrnom egy nagyon konkrét, gyakorlatilag blocker hiba miatt a forrásába. Egy számláló kezelését elrontották a protokollban, ami a nyitott kapcsolatok számát tartotta észben, és egy bizonyos módon simán beszaladt nulla alá, amivel zűröket okozott. :--) De nem ez volt az egyetlen baj. A 8266-ról meg láttam legalább egy feljegyzett vulnerability-t (nist).
Persze, minden mozgásban van, de korábban a kisebb, egyszerűbb eszközök fejlesztőrendszerei azért meglehetősen stabil lábakon álltak. Mostanában nincs meg ez az érzésem, és még csak nem is másztam bele olyan intenzíven, nekem is csak hobbi időnként...
Az ESP8266 szerintem stabil és megbízható, rengetegen használják, a sokféle alkalmazásban mindenféle tulajdonsága kiderült, az alap programcsomagokat megbízhatóra formálták.
Tömeggyártási tapasztalatom nincs vele, csak hobby fejlesztésre használtam, Arduino környezetben. Úgy viszont elég sokszor.
Itt inkább a netről gyűjtött Arduino példa programok minősége kérdéses, rengetegen közölnek le kódokat, többségük hobby programozó. Sokan addig fejlesztik csak a programot, amíg működni kezd, aztán örülnek hogy megy, leközlik. Nem tesztelik sokféle esetre.
Meg kell nézni, kitől és mit veszek át. Van néhány olyan program csomag, amit rengetegen használnak, és emiatt az esetleges hibákat már régen megtalálták és javították, megbízható.
STM32-vel fejlesztettem gyártásba került műszereket, tízezres szériában, egy se romlott el uC hibával. Dokumentálunk minden meghibásodást sok évre visszamenőleg.
"Van több ESP32 variáns, ami újabb, több I/O, több mag, magasabb órajel, usb stb."
A megbízhatóság mellett leginkább a régi, legolcsóbb változat biztonságára gondoltam, amivel ha hálózati kapcsolat van, mindig törődni kell, és ami elsőre nem derült ki egy keresésből az interneten. Gondoltam, friss tapasztalat...
Az S2 meg az S3, S4 változatok pedig már egyáltalán nem egytizedébe kerülnek a másik árának (mondjuk, van is rajtuk egy rakás memória) és túl bonyolultak az olyan cuccokhoz, amiknek mérni és megbízhatóan kapcsolgatniuk kell valamit. Legalábbis korábban ez volt a nézet, és mást figyeltek az emberek a kontrollereken: bírja-e a hőmérsékletet, táp- és RF zavarokat, kisüléseket, a napi nyektetést stb., másfelől meg a szoftveres megbízhatóságot. Annak idején azzal ment a küzdés és azon a vita, hogy az ATMEGA-k vagy a hasonló kategóriájú PIC-ek hibásodnak meg ritkábban készülékek pl. tízezres darabszáma mellett hidegben-melegben, perifériákat kapcsolgatva stb., vagyis a napi gyötrésben.
Azt hiszem, nehéz lesz a Pi Zero-k meg hasonló rendszerek korában összeegyeztetni az igényeket, mikor annyi mindent jelenthet egy mikrokontroller használata; magasabb és alacsonyabb szintű feladatokat is. Két-három miniatűr, játék kinézetű modult összeköt az ember sokszor ismeretlen ipari paraméterekkel, ami nemcsak az egyszerű táp- és hőmérsékletfüggés, és készüléknek nevezi. És a Linux is mindig csábító, annyi minden kész van benne. Nem baj, csak nem tudom, ezek így mennyire profik, érdekelnek a tapasztalatok. Régebbről vannak megbízható STM32-es paneljeim, de pl. a szintén csábító Nucleo család (érdekes fejlesztőrendszerrel, ami nagyon próbál segíteni a design-ban) nem győzött meg, mások is azt írták róla, hogy általában megbízhatók, de. És felsoroltak problémákat.
Az adott alkalmazásban egy szál szenzort kell rákötni, így még sok is.
Amúgy a 8266 nem elvault?
Van több ESP32 variáns, ami újabb, több I/O, több mag, magasabb órajel, usb stb. De ez csak akkor előny, ha szükség van rá. Egyszerű feladatokra előszeretettel használom a D1 mini-t. Szenzorokhoz, adatgyűjtésre tökéletes. Az elavultság nem igazán illik rá, ár/érték, jó-e a feladatra, inkább így vetődik fel a kérdés.
Sajnos a perifériák szempontjából abszolút kedvenc STM32 családban nincs wifi, így - ha vezeték nélküli cucc kell, esp valamivel párban tudom csak használni.
Ha erőforrás igényesebb az alkalmazás, pl. hangot kell feldolgozni, akkor jön jól az ESP32 két magja és magasabb órajele. Ha kevés ez is, akkor Pi Zero 2W, és mellé valami uC jó perifériákkal.
Játszottam a Pi Pico-val is, érdekes uC, de valahogy nem ez a kedvencem. Ha jó perifériák kellenek, jó A/D, sokoldalú timerek, akkor valamelyik STM32 változat, ha Wifi és semmi extra akkor ESP8266, ha komolyabb feladat vagy Bluetooth is, akkor ESP32, ha nagyobb számítási teljesítmény kell, akkor Pi Zero 2W. Elég szubjektív, sokat számít, mivel van tapasztalatom, mi az, amivel könnyen, rutinból megy a munka.
