Semmi bajom nem lenne a Hilton szállóval, ha nem a Budai várnegyedben lenne, a Mátyás templom és a Halászbástya mellett. Pár száz méterrel vagy 1-2 km-rel odébb teljesen elviselhető lenne. A turisták is a régi épületekre kíváncsiak, nem a modern förmedvényekre. Olyat otthon is látnak eleget.
Mit értesz szűk, zajos élettér alatt? A rokonomék 9. kerületi lakása pl. 120 nm-es, 350 centis belmagassággal. Nagyon szép tágas. Amikor náluk aludtam a villamos zaja idegesített, de minden nagyobb város belvárosa zajosabb, mint a külvárosi részek.
Nálam vidéken 280 centis a belmagasság és néha beleverem a fejem a csillárba.
A Hilton szálló szerintem egyáltalán nem fertelmes. Nem lehet múzeumban élni, részben romok közt, más részben meg díszletként újjáépített, nem is annyira izéléses vagy régi, épületek közt.
Ez általános. Szűk, zajos élettér. Jobban szituált polgárok komoly hányadának számára nem bír megtartó erővel. Amikor 1992-ben szüleim minőségi cserét terveztek, háromszobás, körpanorámás, nagyerkélyes, garázsos társaházi lakásukat a vevő a Kossuth Lajos utcai kétszobás, kb. akkora lakásának az eladásából fedezte. Abban az időszakban a kínálat hiánya miatt egekben volt a belvárosi ár, sokan tudtak a zöldbe költözni. Mára ezek a belvárosi bérházak társas bérházzá alakultak, többségében iroda, turista vagy ottlakó, de bérlőkkel megtöltve.
Szerintem a belsőbb városrész szinte minden házának kb 80%-a nem ottlakó. A zöldövezetben ezt 40%-ra tippelem.
A kiürülés Londonban már fél évtizedes állapot, azonban Prága és a legtöbb nagyvárosnál hasonló a helyzet. Vagy ha nem ürül ki, mint sok középkori magú német városban, ott a viszonyokat jórészt törökök tudják csak elfogadni. Nem látok esélyt ennek a tendenciának a megfordulására.
Szerintem a Budai Várban (már ha arról van szó) nem voltak és nincsenek szocreál épületek. Vegyük észre, hogy a világ minden táján általában térdig érnek az 1000-2000 éves épületek.
Nyilvánvaló. A történelmi városmag és a belső kerületek lassan kiürülnek és díszletvárossá válnak; hasonlóképp, mint maga az egész város. Nagyon szép lett/lesz, de hogy-hogynem, mintha senki nem akarna ott élni már.
Ezt a táblázatot már egyszer betettem (szűkebb formában), a jobb oldali oszlopokban az 2022-es lakosságszám a bázisévhez viszonyítva:
(az 1950 előtti adatok esetében annyi csalás van, hogy a IV. és az V. kerületek adatai összesítve az V. kerület alá kerültek.) Persze nem 100%-osan pontos ez így, de a trend jól látszik: a népességfogyás az országos adatokhoz képest többszörös.
Imádtam gyermekkoromban a Jagelló utat (majd Lékai János tér). Akkor a kettes autóbusz 15 perc alatt ért a Vörösmarty téri végállomására (a Lánchídon keresztül).
Elolvastam a fentebb linkelt cikket az emlékműről. Nem látok abban semmi kivetnivalót, ha visszaállítanák az eredeti formájában, de a kapcsolt ilyen-olyan funkciók a kilátó kivételével elég fölöslegesnek tűnnek. Nyilvánvaló, hogy ennek mostanság semmi aktualitása nincs, mert a döntő tényező a lóvé, pontosabban annak hiánya.
Minden relatív. A külföldi turisták nagy része szerint Budapest egy tiszta és biztonságos város. És ők bizony szinte kizárólag csak a központi, belvárosi részeken fordulnak meg. Hajléktalanok, drogosok és lepukkantabb részek pedig minden nagyvárosban vannak Párizstól New Yorkig.
A mai napig lesír a peremvidékekről, hogy azok nem voltak Budapest részei, csak 1950-ben csatolták adminisztratíve a fővároshoz. Azóta is elenyésző az ottani beruházások száma, ami pl. közlekedésileg fölemelné az eredeti Budapesthez. Pl. a legtöbb sugárút lekeskenyedik. Még a metró is inkább visszakanyarodik az eredeti városba, minthogy kibújjon onnan. Csak egy helyen meri, Újpest városközpontban :-)
Szóval nem sikerült a hozzácsatolt peremtelepüléseknek belesimulni Budapestbe 70 év elmúltával sem.
Nem lehet általánosítani. Én például kifejezetten a város belvárosi részén érzem jól magam. Sajnos Budán landoltam, bár a belső részen, de nekem ez már nagyon kihalt. Szerintem a régi Budapest bármely részén vannak jobb és rosszabb részek. Nyilván nem azoknak való, aki a falusi csöndre vágynak.
Ja, csak ez a nem a szó szerinti Budapest, "csak" a Budapesthez közel lévő hegyvidéki vagy külvárosi családi házas környék. Persze papíron Bp.
Én az igazi Budapestet szeretem, szívem szerint közigazgatásilag is elkülöníteném a fővárosi/nagyvárosi funkcióval rendelkező területeket és az alvóváros-részeket.
(Persze az alvóvárosok is rendelkeznek saját alközpontokkal.)
Ez így ebben a formában nem igaz! Budapest nagy város és nemcsak a Belvárosból áll. Vannak lepukkant, sőt esténként veszélyes részek is. Több olyan környék is van viszont, ahol kellemes élni, például a budai hegyvidéken vagy a külvárosok családi házas területein.
A megértéshez érdemes elolvasni, hogy mire születetett válaszként ez a hozzászólás.
Többszázéves rom pl. a zsámbéki romtemplom, amit valóban nem szabadna újjáépíteni. A helyőrségi templom egy töbszázéves templom nyolcvanéves romja, ami csak azt jelzi, hogy még bőven nem fejeződött be a háború utáni újjáépítés.
Az ideiglenesen hazánkban állomásozó trollok minden lehetséges budapesti fejlesztésnek alátesznek, hogy a jelenlegi városvezetés impotenciáját igazolni lássák és láttassák.
Leszámítva azokat a fejlesztéseket, amiből közvetlen kormánypropagandát tudnak csiholni, amit "drága kormányunk" a "gonosz városvezetéssel" szemben tesz drága Budapetünk érdekében, úgy is mint a várbéli replikák építése. Esetleg Városliget.
Én speciel szívesen látnám a Mária Magdolna templom újjáépítését, de még szívesebben látnék több hidat, villamost, metrót, bicikliutat, szakrendelőt, szőkőkutas közparkot stb. Budapesten.
Sosem hallottam még erről az emlékműről, utátanéztem. Hát, nem nyűgözött le. A korra jellemző, kissé ízléstelen és elnagyolt. A két alak viszont elég szépen kidolgozott.
Tulajdonképpen nem olyan rossz, megvan a maga esetlen bája. Este kivilágítva mutatós lehetett.
A vasbeton használatával én sem értek egyet, az újjáépítéseket hagyományos anyagokból (tégla stb.) kellene megoldani, még ha úgy lassabb és költségesebb is. Másrészről viszont a vasbetont bevakolják/beburkolják és kívülről ugyanúgy fog kinézni, mint az eredeti. Mind a hazaiak, mind a turisták jobban járnak így, mintha ronda szocreál épületeket nézegetnének a várban vagy foghíjas telkeken térdig/derékig érő falmaradványok közt bukdácsolnának.
Szóval nem vagyok mindennel elégedett, nagyon sok mindent tudnék kritizálni, de összességében számomra a mérleg nyelve egyértelműen a pozitív irányba billen.
"Ha jól tudom, akkor a budapesti újjáépítéseknél alapvető szempont, hogy a legutolsó ép állapotába, azaz a város természetes fejlődése során kialakult állapotába állítsák vissza. Ez Budapest esetén a II. Vh-t megelőző időszak, még a bombázások és harcok előttről, ami történetesen a Horthy korszakkal esik egybe."
Ehhez kapcsolódva csak pusztán kíváncsiságból kérdezném a véleményeteket: ezt a "legutolsó ép állapotot" figyelembe lehetne-e venni például a Haditengerészeti Emlékmű (Petőfi-híd budai hídfő) újrafelépítésekor is? Van/volt erre terv az utóbbi években?
A Mária Magdolna templom esetében a jelenleg látható falmaradványok 1986-ban épültek és valóban nem egyeznek sem az eredeti gótikus változattal, sem a barokk bővítéses változattal, aminek még a nyomait is eltüntették. Tragikomikus, ami ezzel a templommal történt 1944 óta.
"Az 1944-es ostrom során több bombatalálat érte az épületet: a tornyon repedések keletkeztek, a 3-4. emelet északnyugati sarka leomlott; hosszházának tetőzete, a szentély és a kápolnák fala szinte teljesen beomlott. Az igazi pusztítást azonban a Mária Magdolna templom esetében sem a háború, hanem az 1950-es évek „helyreállítása” végezte: hiába készítette el 1946-ban Lux Kálmán a templom felújítási tervét, hiába kezdődött meg a tetőzet és a szentélyfal visszaépítése, 1950-ben – állítólag Rákosi személyes utasítására – az épületet mégis lebontották. Csak tornya menekült meg, néhány forrás szerint Csemegi József egy Rákosi-pantheon kialakításáról szóló mentőötletének köszönhetően.
A gótikus tornyot Csemegi József tervei szerint 1950–52 között állították helyre, a legszembetűnőbb különbség a háború előtti barokk állapothoz képest a csúcsíves ablakokban látható. A toronybelső, az oldalkápolnák és a copf előcsarnok restaurálására 1961–63 között került sor. Húsz évvel később, 1986-ban alakították ki a torony előtt a romkertet: a gótikus falakat egy méterrel a járószint fölé emelték, így a barokk maradványok eltemetésével csak a gótikus templom körvonalát, valamint a burkolat mintájában az első, egyhajós templom alaprajzát mutatva be – mint később kiderült, a gótikus templom esetében néhol méteres eltéréssel. Az egykori templom méretét érzékelteti a toronnyal átellenben felállított gótikus szentélyablak (amely valószínűleg sokkal magasabban lehetett az eredeti középkori templomon)."
Lepattantabb, koszosabb, valahogy elhanyagoltabb, nagyságrendileg több a csöves, stb. Nehéz konkrétan rámutatni egyes szempontokra, de jól érezhetően olyan csúszik lefele az egész hangulata van. A méhlegelőkbe torkolló bicikliutakról nem beszélek, mert nem érintenek, mivel tömegközlekedni szoktam.
Mondom ezt úgy, hogy Pesten születtem, de egy kisvárosban nőttem fel, majd 18 éves koromtól gyakorlatilag az egész felnőtt életemet (már idáig) Bp-n éltem le. Aztán egy-két éve megpattantam, és örömmel visszaköltöztem. Így aztán volt szerencsém látni és megélni a város különböző korszakait a megvalósult szocializmustól napjainkig. Mivel elég jól ismerem a várost, meg kötődöm is hozzá, észreveszem vagy inkább megérzem a változásait, amikor felmegyek. Nyilván annak, aki folyamatosan ott él, annak ez nem annyira szembetűnő, mint váltogatva egy teljesen másik élettérrel.
Kizárólag a jelenlegi kormány (és annak is a feje) dönti el, hogy mit építenek újjá. Nekünk ebbe nincs semmi beleszólásunk, max. a véleményünket írhatjuk le.
Rengeteg templom van Budapesten, az igaz, de 600-800 éves az nem nagyon akad, vagy csak nagyon kevés. Rendszeresen nézem a youtube-on a külföldi turisták által Budapestről készített videókat és sokszor meglepődnek, hogy a régi épületek "csak" 100-150 évesek. Szent István Bazilika, Országház, Várkert Bazár, Halászbástya, Dohány utcai zsinagóga, Vajdahunyad vára, stb. stb. stb. mind sokkal régebbinek néz ki a tényleges koránál.
Ez különösen a francia, brit stb. turistákra jellemző, akiknél sok középkori épület maradt meg. Egyszer összebarátkoztam egy (francia anyanyelvű) belga egyetemistával és mondta, hogy Szeged gyönyörű város, imádja, de hol vannak a középkori épületek? Csak hebegtem-habogtam árvizekről és II. világháborús bombázásról, mert szégyelltem, hogy az 1261-1280 közt épült szegedi várat 1881-ben lebontották "csak úgy", ezzel ünnepelve a vár 600 éves létezését.
Ha jól tudom, akkor a budapesti újjáépítéseknél alapvető szempont, hogy a legutolsó ép állapotába, azaz a város természetes fejlődése során kialakult állapotába állítsák vissza. Ez Budapest esetén a II. Vh-t megelőző időszak, még a bombázások és harcok előttről, ami történetesen a Horthy korszakkal esik egybe. Ezért aztán pártállástól függően sokan kötelességüknek érzik, hogy minden leszóljanak, aminek most nekiláttak megcsinálni.
Való igaz, hogy történelmi értéke van egy több száz éves, vagy ezer évnél régebbi templomromnak. Csak azt is végig kell gondolni, hogy miként teljesebb a Vár, egy térdig érő falmaradványokat tartalmazó foghíjtelekkel, vagy a pusztulása előtti épülettel, ami végül is a Vár folyamatos fejlődése, alakulása során épült oda, és funkciója is volt. Emellett a talajban lévő templommaradványok is folyamatosan bolygatva, építve voltak, gyanítom, hogy az eredeti változatra nem sokban hajaznak már. Amúgy is el lehetne azon vitatkozni napestig, hogy éppen melyik korszakát tekintjük a visszaállítandónak, mert (ebben a hirtelenzöld világban) mondhatjuk azt is, hogy még az első kapavágás előtti hegyoldal az igazán autentikus. :-)
