Az a helyzet, hogy amíg egy absztrakt expresszionistát sem lehet értelmezni előképzettség nélkül (szerintem azzal sem, de ez az én magánvéleményem), a jazzre ez fokozottan igaz. Nagyon kevesen vannak, talán a smooth-jazz határán mozgó pár zseni (Metheny, Bona), akiknek a koncertjeit "még a nők is értik". A többihez végig kell menni a jazztörténelmen, és meg kell érteni a jazzre jellemző eszközöket. A négereknek nem kell magyarázni, mert a jazz és a rap az ugyanannak a kivetülése különböző bonyolultságon, az európainak alapból meg kell. Ha érted, mire gondolok.
Azt a két kategóriát, hogy "amit szeretek" és a "jazz", szét kéne választanod, és ide csak az utóbbival kapcsolatban írj.
Szépen teccik levezetni..... Pontosan ez a helyzet, csak egy hozzáfűzni való van. illetve kettő is.
1. Én soha nem mondtam és mondom, hogy értek a zenéhez. ÉN a közönség vagyok. A közönségből egy olyan réteg, aki "szimpatizáns". Nem ért hozzá, de kedveli.
(Nagyon sok évig írtam veterán járművekről, nagyon sokfelé jártam, nagyon sok mindent láttam - de soha nem tartottam magam egy szakembernek és saját kezűleg nem restauráltam egyetlen kerékpárt sem, nemhogy autót. És mégis egészen jól elvoltunk, nagy szimpatizánsa voltam a témának, sok embernél többet tudtam róla, de az igazi tudósokra mindíg is nagy tisztelettel néztem fel....
2. Semmiféle lexikális tudásom nincs, halálosan nem érdekel, hogy ki kivel játszott és mikor és mit és satöbbi. Viszont valóban sok zenét hallgatok és összességében csak joban ismerem, mint sok más ismerősöm, aki max. az autóban a Jazzy rádió hallgatásában meríti ki figyelését a téma iránt. Ha éppen egyáltalán.....
És a muzsikusok mégiscsak ezekből a rétegekből szeretnének megélni, abból nem sokra mennek, ha egymást, vagy az igen tahó, hüjjje közönségüket fikázzák....::)))
Ja... És hát, hogy "erőszakos véleménymegjelenítés"...?????? Izé... Ha ez erőszak, hogy havonta-kéthavonta szóba kerül valami... Éppen itt, ebben az agyhalálban...???? No ne tessék beképzelődni...::)))
Ha össze kell hasonlítani Winkelfeldet és Kovácsot, akkor teljesen egyértelműen az előbbi a nyerő, számomra. Az utóbbi nagyon szépen sztákkátózik és hangsúlyoz, meg nagyon feszesen játszik, ez kell a funkba, meg hát jópár kilométerrel több van benne, az előbbinek viszont nagyon szép dallamkészlet van a fejében és nagyon gusztusosan tudja pl. a laidback-et (mögéjátszást), magyarul sokkal zeneibb. Viszont ja, nincsenek akkora csöcsei. Viszont 17 évesen Gambalevel meg Csik Koreával turnézott, úgy, hogy 13 évesen kezdett gitározni.
Hát ezaz, nem a monoton mormolás a baj, hanem az, hogy teljesen aritmiás, "pontatlan". Ezt nem hallottad meg. És az iróniát sem értetted meg, de nem baj :-)
Szerintem rosszul látod, alapból nem a rombolás a célja, hanem a saját véleményének a exhausztálása, minden áron való megmutatása. Ez önmagában nem lenne irritáló, vagy nem ennyire, viszont ez párosul egy nagyon mélyről jövő zenei műveletlenséggel. Vannak emberek, nekem is van egy barátom, akik rettenetes mennyiségű zenét hallgatnak, mégsem értik meg. Lexikonként tekintenek a zenetörténelemre, holott sokkal kevesebb zenéből is lehet kidesztillálni egy jó zenei ízlést. Valószínűleg ez a botfül egy speciális formája, amiről sajnos senki sem tehet, és itt a műveletlenség nem pejoratív, hanem inkább valamiféle defekt. Talán a muzikalitás hiánya? Nem tudom. De az biztos, hogy az erőszakos véleménymegjelenítés a belül levő bizonytalanság kompenzálása.
köszönjük a szakszerű kis előadást. Máskor is szívesen olvasnánk ilyesmit...
Azt azért halkan megsúgom, hogy minimális zenei műveltségem dacára is azért kb. 5 perc alatt még 10 variációját láttam Rhnda szólójának és ebből is nagyjából kiderült, hogy ez egy speciális betét, éppenséggel a közönség szórakoztatására.
Aztán. Azt is tudni bírom, hogy Jeff Beck nem jaz gitáros, viszont akárhoáv is próbáljuk súlyozgatni, akkor is az egyik legnagyobb egyéniasége moastanság a gitársportnak, noha én bizotsan ne mhasználom a"legnagyobb" meg "legjobb" jelzőt senkire, mert irtózatos mennyiségű tehetség tolong a világban szerte szét...
Viszont Tal Winkelfeld neve jópárszor felbukkant itt, (én is innen ismertem meg...) aki bizony én is tudom, hogy Jeff mellett játszot pár évig - és látva Rhondát, nem csodálom, hogy le is cserélte......::)))
Szerintem pedig aki üres ütögetésekre és bohóckodásokra képes, az azért játszani is tud keményen, ha arról van szó és azért egy Jeff Beck, meg annak menedzsere nem vesz be egy ekkora csapatba egy félnótás kezdő pöntyögő amatőrt, csak azért, mert jó cicijei vannak és nagyokat tud kacsintani...
De nem is ez a lényeg, hanem egy örök ellentét közüttünk. Én és páran mások a szinpad előtti részen állunk-ülünk és ha már ennyi vagy annyi pénzért elmegyünk egy élő koncertre, annka minden nyügéve legyütt, akkor ne mcsupán hallani, hanem látni is szertnénk valamit. Egy muzsikus esetében pl. azt, hogy neki magának is teszik, élvezi amit csinál. Lehet ezt persze megjátszani is, de jöhet ez szívből is....
Számtalan jazz koncerten bírtam már megállapítani, hogy el kellett elni egy kis időnek, amig muzsikus és közönség összehangolódott és beindult valami. volt amikor nem bírt, de sokszor meglepően...
Egy biztos. A közönség elé nem lehet unott pofával úgy kiülni fennhéjázva, hogy nesztek hallgassátok, mert én vagyok a legjobb. És punktum. Ennyi kevés egy jó koncerthez. Egy lemezfelvételhez talán igen...
Szédületes basszus szólókat hallok itthon is, nem kell ezért feltétlenül Rhonda Smith-ig szaladni. És rock vagy pop koncertre tümekedni..... Habár igaz, idehaza hasonlóan impulziv basszus leányzót még nem láttam....::))) Egyáltalán, jó ha 2-3 jányt láttam eddig a szeren és most nem akarom ragozni ebben a témában éppen a F. családot....::))))
Legutoljára talán Kézdy Luca és Ávéd János koncertjén a Gödörben (hm) hallottam eg ydövbbentesen jó basszus szólót, illetve ugyanott a Bárdos Deák Ági szülinpai koncertjén, ami ne mkimonodttan jazz, viszont a bassszus szólónak nincseneek műfaj ihatárai és kolosszális volt... Pedig egy randa fiú csinálta és a dobosuk egy akkora unott fapofa, amihez hasonló nincs még egy a földön. És mégis élvezem a koncertjeiket.....
Nnnna, erre kössél csomót... Szóval talán mégsema külsőségek kellenek, meg a zenebohóckodás, hane mvalami plusz, ami hol van, hol jön, hol meg nem......
Én azért nem fikáznám ki Rhondát, egyrészt funkban és rnb-ben olyan time-ja van, mint kevés másnak, másrészt a sóra a magyarázat az, hogy Prince-nél szocializálódott, ami színpadi bulvárosodással jár. De attól még atom, szerintem, csak valóban nem jazz:
Egyes mobiltelefonokon van ilyen program (nekem egy SE-n volt), hogy megkeresi a játszott mű címét stb. Ez valami 90-es évek eleji jazzrockpop szerintem, de nem hallgatok olyat, így nem tudom beazonosítani (az ilyen telefonom meg már nincs meg régen).
Szerencsére nem. Ez puszta parasztvakítás, primitív, semmitmondó dolgokat játszik, amik annak, aki látott már valódi basszusgitározást, nem jelentenek semmit. Akinek egy kicsi köze van a basszusgitárhoz egyáltalán (nem zenészként, hanem hallgatóként), az pontosan látja, hogy konkrétan semmit nem csinál a felhasználó, csak összevissza csapkod, amihez grimaszol és integet rendesen. Játékából kizárólag a muzikalitás és a zenei alázat hiányzik, mutatvánnyá alacsonyítja az improvizációt, mindenféle gondolati tartalom nélküli majomkodássá. Ezt a teljesítményt egy év tanulás után hozza egy közepes képességű basszusgitáros (ha olyan ember tanította, akinek köze nincs a zenéhez).
Persze sajnos nem egyikőjük rakja ki az "árut", meg nem grimaszol és integet, meg nem is rock, mint az általad belinkelt cucc, de ez van, én még mindig próbálok ragaszkodni ahhoz, hogy ez egy jazztopik.
Ma este éppen Jan Garberekkel meg ezzel a Marylin Mazurral voltam elfoglalava, amikor véletelnül belebotlottam régi kedvencembe: Jeff Beck-be és ámulva láttam, hogy már megint micsoada basszusgitáros csajt szedett össze magának...
Szal, valahogy így kéne játszani ezen a szeren (remélem ez nem ellenszeves, arrogáns arcocskájú...::))
Hááááát, tanulni itt nem nagyon fogsz...::)))) De hébe-hóba rád is ragadhat ez-az, mint ahogy rám is ragadt azért.... Sose tiltakoztam ellene...::))) Volt akit itt látva szerettem belé, talán pl. a John Zorn volt ilyen....
Hát most megbuktam... Nézem-nézem az iPod-ba berakott néhány ezer számomat és nincs közüttk Garbarek.... PEdig CD-m biztosan van, de ezekszerint már akkor ,amikor szép komótosan raktam be a CD-ekt, sem tetszett annyira...
A tipikus északi, hosszú, nyugodt hangjai pedig eddig ne mtűntek fel, mert azokat én nagyon bírom, és fület szúrt volna, ha ilyesféle zenét csinált volna...
Most mehteka CD-im közé túrni és megnézni, hog miért is nincs nekem a gépemben Garbarek... Akiről sokáig azt sem tudtam, hogy norvég.....::)))))
Hát ebbe a "látvány" dologba csak ne menjünk bele, mert van (volt?) itt topiclakó, aki finoman szólva nagyon nem értett egyet azzal, hogy ha valaki már kiáll a szinpadra, a "reflektrofénybe" ,akkor a zene eljátszásán túl esetleg valami pluszt sem árta, ha nyújtana...
az ő summázata szerint azok zenebohócok, akik.....
Amúgy a MÜPA-ba max. Garbarek kedvéért mennék, ha mennék... De az ilyen nagy nevek nekem sokba kerülnek és inkább megyek 3 kisebb nevűre, de leglaább ugyanolyan jóra, mint egy agyonajnározott sztár műsorára...
A csaj zenéje pedig valahogy egyenesen bosszant. Ma este táncelőadásra megyek, de ha holnap lesz időm és energiám a Youtube-n a csaj után kutakodni, akkor azért utánanézek, de az eddig látott klippjei, mint a dob királynője, nagyon nem teszettek..... Pedig a dobolást szeretem és hacsajok dobvlnak pláne...
Íme egy, ne tessék visiítani, tudom, hogy OFF, de senkinek semmi baja nem lesz,ha....:
Garbarek sohasem volt ideges, tipikus északi, hosszú hangok, jó ízlés és az újítások ízléses alkalmazása. Kedvencem a Gismonti-Garbarek-Haden trió két lemeze, de főleg a Folk Music című, illetve a Twelwe Moons körülötti lemezek (kicsit fúziós, de nem nagyon).
Egyébként érdekes. Most, molyolgatás, "dolgozás" közben neten hallgatok zenét, iTunes-ból gond nélkül jön minden finomság. Éppen pár perccel ezelőtt ütötte meg a fülemet egy nagyon kellemes, finom, nyugodt szaxofon muzsika. Odakukkantok a képernyőre: hát Garbarek...
Régebben nem szerettem annyira. Volt 1-2 CD-m tőle, de nem hozott igazán lázba. Azt meg pláne nem figyeltem, hogy ki játszik mögötte...
Most, "érettebb" korára úgy tűnik, picit lenyugodott...::))
