Olvasok. Attól még hogy nem írok, attól még olvasok.
Talán ezzel kezdeném.............. Valóban nem volt semmi amit átéltél. Én megmondtam neked itt már régebben, hogy a negatív erők karmában vagy. Amikor az ember már elég érezhetően érzi őket - azaz itt olyasmire gondolok ahogy leírtad hogy: "nem mozdult a testem, sőt, a szemem se, addig nézett a szemembe, míg fel nem ébredtem." akkor már tuti, hogy ez nem az agyszüleményed.
Big, ahhoz hogy külsős hatás legyen, nem kell a megtámadott illetőnek feltétlenül kómába esnie, se meghalni, semmi ilyesmi. Egyszerűen csak a szemétkedés a lényeg, számukra ez élvezetes. Tudod, pozitívan gondolkodnak ezekről a dolgokról................... Hehehe....... :P :)
Sangha, sajnálom, ami történik veled mostanában, de nem szabad menekülnöd, nem szabad gyávának látszanod, vedd úgy, hogy ezek a dolgok csak erősítenek téged, ettől te megerősödsz, azzal hogy legyőzöd ezeket a negatív energiákat. Tudom, hogy milyen rossz és amikor már kezdesz besokkalni, akkor képes vagy úgy érezni hogy az őrület határán állsz, vagy félsz, de ki kell tartani............. Én úgy emlékszek vissza a gonosz lényre, ami engem nem hagyott békén, hogy egy jó lecke volt,ezek a lényeg valóban szeretnek szemétkedni és sokat képesek elérni, de ha az ember túl messzire megy, akkor ne csodálkozzon, hogy egy ilyen rászáll........ És még úgy emlékszek vissza, hogy egy jó lecke volt valóban! Erősödtem tőle, kit érdekelnek azok a szenvedések már, már elmúltak, azóta csak minden jobb lett számomra. :) Nem egy ilyen alakkal találkoztam egyébként, volt, amikor az egyik a temetőt mutogatta nekem, a földre lökött, hasonfekvésben feküdtem és ő a hátamra tette a lábát és azzal ijesztgetett hogy hamarosan meghalok. Csak a sírokra voltam képes nézni, annyira erősen tartotta rajtam álmomban a lábát, hogy nem bírtam másmerre nézni. Nem ébredtem fel (a menekülést választva ezzel) megmutattam neki, hogy nem félek tőle annyira, hamarosan levette rólam a lábát, gonoszul elmosolyodott és eltűnt. Ha harcba keveredtem volna vele, akkor bizonyára csak rosszabb lett volna a helyzet, akár rám is szállhatott volna. Ez az eset ugyan nem okozott fizikai fájdalmakat, vagy kimerülést, de nagyon megrázó volt.
Hasonlót tudok mondani, mint amit Big mondott, hívd az őrangyalodat. De csak ésszel, nem ordítva és nyugodtan. Aztán nem tudom hogyan állsz azokkal a dolgokkal, amikről itt nemrég beszéltünk. Remélem, hogy sikerült már visszavenni.......................... Gondolkozz el rajta, hogy mennyire tűnik önsanyargatásnak ez a visszafogottság.
Nem mondanám, hogy ártani akar nekem, kimondottan nem rossznak éreztem a természetét. Minden másnál tisztább volt a hangja és a képe, ráadásul hihetetlenül szimmetrikus és tökéletes mása volt apám arcának. A hangot pedig már inkább a fizikai fülemmel hallottam, mintsen álombeli füllel.
Metálfarkas ajánlatára egy védelmező állatot fogok ilyenkor hívni, csak előtte meg kell őt keresnem. Nem én akarom elképzelni, hogy milyen is legyen, mert akkor nem biztos, hogy nagyon működne. Őrangyalt meg Jézust nem szeretnék szólítani, nem nagyon hiszek bennük, talán az őrangyalban, de teljesen más formában, mint amit a kereszténység ír le.
Köszönöm az ötleteidet, mindenképp meg fogom próbálni. Ha ennyi utat megtettem, nem fog sem sötét entitás, sem semmilyen kapuőrző megakadályozni engem- legalábbis... remélem...
Mi alapján döntötted el hogy bizonyosan nem álomalak, hanem valós lény?
Akár kinti, akár benti, ha valóban tudna neked ártani, akkor már halott lennél, vagy kómában lennél, vagy elmegyógyintézetben, nemde?
Ámde kutya bajod, tehát nem tud neked ártani igazán (hiszen azt megtehette, megtette volna), legfeljebb ijesztgetni tud láthatóan ugyebár.
Szóval no para!
Ilyenkor szerintem szólíts egy védő lényt, pl az őrangyalod, védőangyalod, vagy Jézust, mittomén akiben hiszel; vagy kreálj egy védő álomalakot!
S a "Ki vagy te?" helyett inkább a "mondd a neved!" felszólítást javaslom, attól jobban tartanak az ilyen fura álomlények... Ha nem is tőle, akkor más segítőtől kérdezd meg a nevét és kiáltsd rá! A név ellenük időnként egész jól beválik...
Bocsi a sok helyesírási hibáért, félkómás voltam még, mikor írtam :/
Még hozzátenném, hogy nem az a "Jéé, egy démon az álomban!" típusú álom volt. Éreztem, hogy nagyon erős az a démon, hatalmas ereje és hatalma van és nem tudok neki ártani, nem tudom eltüntetni, ott ő uralkodott. És valóságos volt, nem csak egy álomalak, amit az agyam képzelt el...
Valami nagyon különös történt ma velem, Metálfarkas, ha még egyáltalán olvasgatod a fórumot, kérlek, segíts, valószínűleg ehhez Te értesz a legjobban mindünk közül, és azt hiszem, nagyon komoly dologról van szó!
Szóval. Próbálkoztam azzal, holgy elalvás után 5-5:30 órával később felkelek, majd WILD-ezve elalszok fél óra múlva. Fel is keltem, megírtam egy házit, majd pont fél óra múlva WILD-ezni kezdtem. Nem jött eredmény hosszú időn át, ezért gondoltam, csak simán elalszok, a spontán TÁ esélye így is megvan. Be is jött. Észrevettem, hogy a nappalinkban állok, ahonnan egy üvegajtó nyílik a teraszra. A nappaliben ott ült a nagymamám, a teraszom pedig... nos, a nagymamám. Ezen meglepődtem, rögtön tudatomra is ébredtem. Apám is ott ült a teraszon, épp cigizett (fura, kéthetente egyszer látom őt, mégis mindig benne van az álomban... a mai álom után értem, miért, olvassatok tovább és ti is rájöttök... ). a két nagymama aludt, gondoltam, hagyom őket, ezért apámhoz mentem. RÉm mosolygott, és kedvesen megkérdezte, hogy miben segíthet (sosem mosolyog...). Megkértem, hogy jöjjön velem. Elvittem az elülső kertbe, ahol most csak mi voltunk. Még mindig mosolygott. A következő játszódott le:
"-Apa, szeretnék valamit kérdezni.
- Igen, fiam? Mondjad nyugodtan [mosoly]!
- Tudod, ez csak álom. Azt szeretném kérdezni, hogy ki vagy TE?"
Gondoltam, ő is csak egy jelentéktelen álomalak, és azt mondja, ne foglalkozzam vele. De ő volt ott az egyetlen, akitől egkérdezhettem. A válasz- vagyis inkább eakció- nagyon de nagyon meglepő- és ijesztő volt...
Amint kimondtam az utolsó szavakat, az arca elhomályosodott, majd ahogy tisztult a kép, nagyon ijesztő, fekete füstös (mintha egy üveggolyót füsttel töltenének meg, úgy nézett ki: keringett benne ide-oda valami) szempár volt a szeme helyén, a szája már mindent csinált, csak nem mosolygott, a fején pedig apró, szintén füstszerű szarvak nőttek. Azonnal reagálni próbáltam, de nem sikerült- nem mozdult a testem, sőt, a szemem se, addig nézett a szemembe, míg fel nem ébredtem. De csak ál-ébredés volt, ekkor WILD-ezni kezdtem (tudat nélkül), és ismét sikerült eljutnom a TÁ-ba. Most egy gyönyörű szép mezőn találtam magam. De ez a démon azonnal elémtermedt, éa különös módon egy, a levegőben történő kézmozdulattal hihetetlen erővel a földnek csapódtam, és megint nem tudtam mozdulni. Ekkor elkezdett hátrálni a démon, és ezeket mondta apám hangján:
" Nagyon sokat engedsz meg magadnak! Vigyázz, mert borotvaélen táncolsz! Ez a hely nem neked való, takarodj innen! De komolyan! Akármikor visszajöhetek érted, ezt jegyezd meg...." Ekkor megint felébredtem, most a valóságba. Az egész tudatos álom volt, mégis, minden nagyon hamar elkezdett szétesni a memóriámban, mint mikor egy sima álomra próbálunk visszaemlékezni. Ezért azonnal leírtam ide, a fórumra, amit tudtam, hogy legalább megmaradjon, mi is történt...
Kérlek, ha tudtok, segítsetek, nagyon komoly ügynek tűnik...
Úgy értem. Ez a képesség az álom/ébrenléttől független, "csak" tudatosság kell, éppen ezért tá-ban is, ébren is fejlesztheted. De ez más folyamat, mint a képzelet. A képzeletnél magad elé hozol vmit, itt meg magadat viszed.
Azért hoztam ezt fel, mert ebből megszokhatod az érzést, h "itt is vagyok, ott is vagyok", meg hát néha jól jön a távérzékelés :-)
Ugyérted megmondthatom, hogy piros lábos van a tűzhelyen attól, hogy odaképzelem magam?
Egyszer olvastam talán pont Tholey könyvében, hogy megkérte az álmodó az anyját, hogy tegyen egy tárgyat a másik szobába és azt ő álmában megnézi. Ha jól emlékszem nem sikerült megmondania mi van ott. Nálad ez működik? Remote viewing?
Pedig ez a képesség nem árt az olyan mutatványokhoz, amit próbáltál ebben a tá-ban.
Nem tudom, milyen típus vagy, de mondjuk kezdheted egy olyan próbával, h gondolatban odamész egy másik helyszínre, amit le tudsz ellenőrizni, pl mi van a konyhában a tűzhelyen, lehetőleg más teszi oda, jó ezt nem tudod előre :-), ez hasonló, mint magadat odaképzelni, de nem képzelgés. És ami fontos, h ne ragadj le a képeknél. Lehet, h a te tudatod más érzékszervnél kezdi.
Lehetséges, hogy zavaró volt arra gondolnom, hogy közben valahol ébren fekszik a testem, miközben ott állok a konyhában. Ez elég bizarr.. Persze eddig is tisztába voltam elvileg ezzel, csak nem gondoltam így bele. Biztos nem vagyok benne de talán ez lehet. Na meg ha meglátnám az alvó testem az valahogy tiszta horror lenne..
Az 1 óra ébrenlét nem sok, sőt a 2 óra sem, mivel spontán TÁ-ra utazok. Nekem sosem sikerül KLB technikával elaludnom, ezért kutatom a KLG lehetőségeit.
Ha számodra ezek a KLB technikák működnek akkor lehet, hogy bőven elég 20-30 perc, talán még különben is. Viszont ezt az időt is - legyen akár fél vagy egy óra - fel lehet használni hasznosan, pl lehet tanulni, olvasni, filmet nézni, valóüsátesztet csinálni...
Az is lehet.. vagy az is, hogy féltem attól, hogy megláthatom az alvó testemet vagy ez valamiért ilyesztő volt számomra. Van többféle lehetőség is, de attól félek nekem kell rájönnöm majd erre álmomban. :)
Ezek rendkívül jó megfigyelések, remélem nem gond, ha én is próbálkozok vele. A gondom az egy órányi ébrenléttel van, ugyanis iskolaidőben nem megoldható, hogy egy órát fent legyek az éjszaka közepén, mert reggel kómásan ébredek... Esetleg 20-30 perc is elég? Tudtommal csak arra kell, hogy az álmosság, az alvás utáni vágy eltűnjön, és könnyebben menjen az álmok felismerése. Viszont ezzel egyenesen arányosan csökken a hipnagóg képek aktivitása. Ezért szerintem egy köztes időt kell keresni, ill. eldönteni, kinek melyik tényező válik jobban hasznára (pl. nekem a hipnagóg képekkel voltak mindig is gondjaim, ezért inkább keveset maradok ébren, és hamar kezdek neki a WILD-nek). Amúgy nekem a nemrég leírt első WILD-es TÁ-m is ilyen körülmények közt sikerült ( http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=105023289&t=9004321 ), főként az játszott nagy szerepet, hogy a hipnagóg képek érzékelhetővé váltak álmomból felkelve és visszafeküdve. De annak a szúnyognak köszönhetem végül is az egészet :P
Mellékesen, emlékeztek, hogy elhatároztam, minden egyes TÁ-om után inspiráció céljából lerajzolom az álmom fontos jeleneteit (ez álomnaplóként is működik)? Nos, itt az előző (amit belinkeltem) TÁ-om eredménye, rajzban megnyilvánulva:
Kb. látszik a háttérben az a sufni, aminek akkora jelentősége volt, mert annak az ajtaja vezetett volna a tudatalattimhoz, de a kerítés (az is látszik a képen) mögül az az ember megakadályozta :/ Bocsánat, amiért ilyen fényes, csak este fényképeztem, és kellett némi lámpafény. vélemények?
Rájöttem először is, hogy az nem számít, hogy mikor fekszem, este 10-kor, vagy mondjuk mint tegnap éjjel 2-kor. Ez számomra fontos felismerés volt mert ezzel régebben foglalkoztam, meg voltam győződve arról, hogy ez fontos, de miután megnéztem, hogy mikor voltak a TÁ-im rájöttem, hogy ez nem meghatározó.
A legfontosabb: Fel kell ébresztenem magam kb 5 óra alvás után, aztán kb 1 órát ébren tölteni és visszafeküdni. A TÁ-im kb 80 %-a hasonló körülmények között született. Bár ezt a módszert aktív TÁ-ba merüléshez nagyon ajánlják, spontán TÁ-k eléréséhez is igazán hasznosnak tűnik.
A többi elég általános dolog és csak arról szól, hogy nekem mi vált be belőlük.
Valóságteszt: Több félét próbáltam.
- Józan ész teszt: Valószínűleg ez vezetett nálam legtöbbször tudatossághoz.
- Mit csinálok?: Azt hiszem nálam ez is eléggé bevált.
- Repülés teszt: A legelső TÁ-m is így kezdődött(lebegés).
- Kéz teszt: Na ez sosem jött még be.
Tehát ebből az első hármat választottam, mint olyan teszteket amik nálam bejöttek, és ezeket(mind a hármat) naponta 3-5x megcsinálom álomszerű szituációkban és spontán(fontos) is.
Álomnapló: Megfigyeltem, hogy kb minden 5. álmom TÁ. Így megpróbálom a lehető legtöbb álmot feljegyezni, mert ez elvileg garantálja, hogy egy bizonyos lejegyzett álom után TÁ-m lesz. Ebben is segít az 5 óra alvás utáni felkelés, így több álmomra emlékezhetek.
Túl sok újat nem mondhattam most neked :D Vannak benne olyan dolgok amik szerintem egyén függőek és mindenkinek a saját esetében kell vizsgálnia őket.
Fogalmam sincs, viszont roppant inspiráló amit leírtál, köszi! Max olyasmire tippelnék, hogy a gondolkodás miatt elvesztetted a kapcsolatot az álommal, nem voltál eléggé résztvevője. Tudod: felmászni, megfogni, táncolni, karkörzés, hangadás, tenyérdörzsi..
1: Leírnád azt a bizonyos listát, lehetőleg hatásfok szerinti sorrendben, amit említettél? Hogy mik szoktak tudatos álmot hozni Neked?
Mostanában megfigyeltem, hogy milyen események, illetve előkészületek vezettek nálam TÁ-hoz, így tegnap mindent úgy alakítottam, hogy a lehető legnagyobb esélyem legyen.
Működött, viszont most először életemben felébredtem attól, hogy izgatott voltam TÁ közben.
Egy szendvicset csináltam a konyhában és tudatomra ébredtem. Nagyon feldobottnak éreztem magam, hogy sikerült. Rögtön eszembejutott a másik forumról Slen tanácsa miszerint gondoljunk arra, hogy a testünk éppen hol fekszik és akkor azonnal igazán részletes lesz az álmunk. Szóvalarra gondoltam, hogy hol fekszik a testem, és mivel a lakásunkban voltam ezért arra is gondoltam, hogy megkeresem. Ekkor felébredtem (kb 5 másodpercnyi tudatosság után) és emlékszem, hogy kapkodtam a levegőt az ágyban, vagy legalábbis szokatlanul mélyen vettem a levegőt.
Gond, hogy az alvó testemre gondoltam, vagy az ,hogy meg akartam keresni? Az is lehet, hogy csak hozzá kell szoknom a gondoltahoz, vagy jobb ha ezt elfelejtem?
