Épp a napokban volt ezzel a szarral kapcsolatban konfliktusom....
Szerintem, most már egyészen biztos, hogy valóban nagy belsőellenállású galvánelem, és Egely ezt tudja is.(Ha másért nem, azért mert megmondtam, neki.De szeintem tudta előttem is, és ezért bukott ki ennyire)
Még egyenlőre nem haladok. Szerencse, hogy nincsenek határidők. Az alkatrézek nagyrésze már megvan. Jelentkezhetne valaki, aki csinált már ilyet, hogy sorba kötötte a réz és az alufólia darabokat. Érdekelne lett-e feszültsége, mekkora, stabil-e és tartós lett-e?
Hahó, JFEry! köszönöm szépen az információidat, használni fogom őket, különösen a dielektrikumok anyagában voltam tamás. Ha megengedsz egy tanácsot, műszer helyett tesztelgess. Használj fogyasztót, növeld a
kapacitást, keresd a megfelelő elrendezést, anyagot méretezést. Az a jó, hogy valamennyi feszültséget mindenképpen kapsz, csak válogatnod kell. Szerintem nagyon fontos az elrendezés, talán a forma is. Érdekes, hogy a galvánelemeket emlegetted.
Figyeld csak Volta valamelyik beszámolójának részletét: (1800-ban írta)
... A lényeges eredmény, melybõl csaknem az összes többi is következik, egy készülék megszerkesztése lett, amely hatásában, például a karokban keltett érzetekben stb. a leideni palackra, vagy még inkább a gyengén feltöltött elektromos battériákra emlékeztet, amely azonban szakadatlanul mûködik, töltése minden kisülés után magától helyreáll, amely tehát úgyszólván korlátlan töltést biztosít, az elektromos folyamra végtelenül hat, azt végtelenül hajtja. Ugyanakkor lényegében különbözik amazoktól, részint folyamatos mûködésében, mi sajátja, részint abban, hogy miközben a szokásos palackok vagy battériák elektrikumoknak (szigetelõknek) tartott anyagok egy vagy több vékony szigetelõ lemezébõl állnak, melyeket nemelektrikumoknak nevezett vezetõk vagy testek borítanak, az új készülék kizárólag néhány ilyen utóbbi anyagból áll, éppen a legjobb, azaz az általános vélekedésnek megfelelõen, elektromos természetük szerint legtávolabbi vezetõkbõl választva. Igen, a készülék, amelyikrõl beszélek, és amely kétségtelenül meglepi majd Önt, egyszerûen több különbözõ fajta jó vezetõ bizonyos módon elrendezett szerelvénye. ...
Én biztos vagyok benne, hogy van lehetőség ebben a dologban. Jön belőle áram, de abban bizonytalan vagyok, hogy honnan jön. Szerintem, hogy nullaponti energia okozza, csak az egyik lehetőség, mert nem biztos, hogy ennek a rendszernek ez a legkisebb energiaszintje. Lehet, hogy hagyományos ionizáció, ebben az esetben a dielektrikum a kulcs, ez biztosítja a folyamatok lassúságát, egyenletességét, de nem hagyja tönkremenni a fegyverzetet és magát a dielektrikumot, mint a savak. De az is lehet, hogy tök más miatt indukálódik. Sajna kevés időm van szerelgetni, ezért hasznosak a te tapasztalataid. Néhány apróságot még átgondolok, beszerzek még néhány alkatrészt, aztán nekivágok (csak legyen időm.)
Szerintem ne fejezd még be! Rendezd sorba a cellákat Volta oszlop módra és fogyasztóval teszteld az eredményt. Értekezzünk, így talán én is gyorsabban haladok. Üdv.
Ha vörösréz-aluminíum fegyverzeteket nyomok össze rossz üzembiztonsággal de akár 5-6 Volt közti feszültségeket is mérek 20MOhmon. De csalóka a dolog, mert a mérőzsinórok, mint antenna összeszedik a térből a szórt zavarjeleket. Ezeket Egyenirányítja a két fém átmenetén kialakuló dióda. Ezt bizonyítja ha erősebben nyomom, az oxidot áttöröm, és megzűnik a feszültség, csak valami néhány 10-100milivolt érintkezési feszültség marad, de ez elenyészik, nem ad tartós áramot. Ha növelem a fémfelületeket az egyenirányító oxidot söntöli a kialakuló, nagyobb kondenzátor, így csökken a kicsatolódó feszültség.
Amikor a könyvbeli leírást alkalmazom, és valami dieletrikumot teszek közé, annak függvényében van, vagy nincs feszültség.
A magasnyomású polietilén, a plexi, a polisztirol semmit. Leginkább a celofán, vagy a papír ad feszültséget, áramot. Ezek töknormális galvánelemet adnak, csak kicsit magas a belsőellenállásuk. Nagyobb összenyomásra ez csökken.
A fegyverzetek vörösréz fólia(0,3) ötvözött aluminium fólia(0,1)
Illetve vörösrézfólia, horganylemez(0,5 cink)
Plexilapok közt összenyomva!
Sík 2*2cm, sík 12*15cm, sík 15*20cm.
Dieletrikum
Celofán(befőző) 0,08mm
Papír( fénymásoló 80grammos
Plexi 1,5mm
Polisztirolcsíkok 0,05* 25mm és 0,02* 18mm
Polietilén fólia (fémmentes) 0,15 és 0,04mm
Miért fejeztem be? Ennyi van benne!
Miért fejeztem be? Mert csalás, vagy félreértés, vagy el van titkolva a lényeg.
A nagy belsőellenállást kompenzálja az elkóval, melyben gyűjti az energiát. Ha az első variációban az elkót, átlépjük egy indukciómentes kondival akkor is lecsökken a feszültség.
Hahó, JFEry! Működött? Jött belőle áram? Minden alkatrészt be tudtál szerezni? Milyen fegyverzetet használtál? Milyen anyagból volt az elektrikum? Mekkora felülete volt a fegyverzeteknek? Milyen vastag volt a fegyverzet? Milyen vastag volt az elektrikum? Milyen elrendezésű volt, feltekert, vagy sík? Miért fejezted be? Ha nem akarsz ne válaszolj minden kérdésre. Üdv.
Úgy tünik, Faraday kisérleti jegyzökönyveit máig nem publikálták. Megvannak a Royal Institution of Great Britain archivumában és kutatók számára elözetes megállapodás alapján hozzáférhetök. Mikrofilm-másolat is van, de az is csak ott. Egyébként - szintén külön engedélyjel - másolat is készithetö ott bármiröl.
Nem tudja véletlenül valaki, hogy csinálta annak idején Faraday? Mármint hogy mérte ki az egypólusú generátort? Ha ez ilyen strapás, akkor elég nehéz elképzelni.
Mivel forgatta? Milyen fordulatszámon?
Honnan vett jó mágneseket?
Mit használt csúszóérintkezönek? Higanyt?
Hogy mérte meg a milivoltokat? Ugyebár nem sok elektronikus kütyüt árultak akkoriban a boltok...
Kiadták valahol az eredeti kisérleti jegyzökönyveket? Már csupán tudománytörténeti szempontból is érdekes lenne rekonstruálni a korabeli felállást.
Üdv mindenkinek !
Próbálkozott valaki B a Tértechnológiába 3 , 178 o lévő D.Hamel készülék elkészítésével ?
A készülék házilag is elkészíthetőnek tűnik.
OK. Elfogadom a választ. :)) Nem lehet, hogy egyszerűen a gép nagysága => a forgórész hossza v. átmérője, a korong kerülete határozza meg a keletkezett feszültségszintet? Mert ebben az esetben hiába pókhálózod be minél több vezetékkel, nem lesz magasabb a feszültség.
Kicsomagolom!
A mágneses térben a vezető hosszától is függ keletkezett feszültség: De mindig a csak a külső csúszóérintkező érintési pontja és a belső csúszóérinkező érintési pontja közé eső, és a lehetőleg homogén mágnesestérben lévő geometriailag felrajzolható sugárszakaszon keletkezik a feszültség. A toroidtrafóban a vasmag nem palást, hanem korong felületein elhelyezett tekercsszakaszok szerinti analógiára gondoltam. Azt hittem így képletesebb, és nem gondoltam rá, hogy ez félre érthető! Bocs!
Tere! Vigyázz ne értsd félre, itt nincs mágneses tér változás! A vezető bronz vagy réz korong együtt forog a mágnesekkel és így azok mágneses terével. Ez elég zavaró a működés megértésében de tény.
Csak úgy tudtam a kicsatolható feszültséget növelni, hogy két ellentétes mágneses irányú egységet szereltem közös tengelyre és így a két korong peremein kétszeres feszültség jelent meg. Érdekes, hogy így nem volt szükség a belső csúszóérintkezőkre!
Sajnos a méréseket még nem tudtam pontosítani mert az egyik mágnespár nem bírta a 8000-es fordulatot és szétrobbant! Majd szerzek másikat! Ha van valakinek ötlete honnan szívesen veszem!
Helló
"Már próbáltam "toroid" szerű tekercseléssel a kicsatolható feszültséget megtöbbszörözni de nem ment."
Akkor ez mi?! :-)
Arra gondolsz, h. minél hosszabb vezetőt teszel a változó mágneses térbe, annál nagyobb feszültséget kapsz a két végén?
Ezt a home lapot már láttam.
Ma délután kiizzadtam egy olyan konstukciót ami már mérhető!
A szerkentyű még nagyon deszkamodell de már lehetett rajta mérni!
Hát Urak! Én nem is tudom, hogy írjam le amit mértem! Mivel nem lett a kégliből feketelyuk és el sem száltam csak valami mérési hibára gondolok.
Nem is akarok feltűnősködni sem a Depalma, Egely stb.. sorba sem akarok beállni de többször is hasonló eredményeket mértem!
Tehát azt akartam megmérni (L.191) hogy ha a villanymotorral szerkezet üresjárásban a forgásához felvesz X watt energiát. Majd terhelem a kimenetét, és a terhelt "Faraday generator"-ról leveszek Z watt energiát akkor a meghajtás, a villanymotor felvesz-e Z-vel több energiát!
Mivel 5-6 szor megmértem és hasonlóakat mértem gondolom a mérési elv sántít.
DE EZT MÉRTEM!
Üres járásban a motor felvesz 2,302 A*14,46V az az 33,28692W-ot. A generátor 0 Amper mellett 0,1048V-ot ad le.
A generátort néhány miliOhmos belsőellenállású Ampermérővel terheltem és ezt mértem:
A motor felvett 2,302A áramot 14,47V-ról ami is 33,30994 W, a generátor leadott 1,68A áramon 0,0256V-ot ami 0,043008 W. Ráadásul ez a generátorról kicsatolt energia. Ismerve a generátor belső ellenállását a generátoron kb 0,16W termelődik.
Kérlek ha hülyének is néztek azt inkább csak mérési elvbeli vagy mérésihiba beli dologként fogjátok fel, semmit nem csaltam és nem is hazudtam.
Ha érdekelnek a részletek, állok rendelkezésetekre. Az E mailom bekrepált ezért inkább csak a topicba írjatok! Várom észrevételeiteket és segítségeteket! Én is tovább dolgozom rajta, mert az lenne a legjobb ha én jönnék rá a saját hülyeségemre!
Nem is gondoltam az egyenáram tranzformálására! Amire számítottam az az lett volna, hogy a egyes radiálisan elhelyett vezetékek egyenfeszültségei sorbakötődnek! lásd 191
A másik topikot most olvasom mert még csak tegnap vettem észre! Nem jutottam még odáig!
JFeri-> Szerintem nem érdemes a kicsatolt egyenfeszültség/áram estén transzformátorral kísérletezni, mert az csak és kizárólag változó, vagy váltakozó árammal működik.
A másik topicban linkeltek egy mozgó alkatrész nélküli generátoros kísérletet, de azt hiszem az úgy nem működőképes.
OFF Úgy látszik ma ilyen visszatekingetős irogatós napom van
ON Kedves VLászló!
Ujra olvastam a gondolatmorzsáidat:
Azért véltem állórésznek a csúszó érintkezőket mert ha nincsenek vagy ha nincsenek a mágneses térben akkor nem termelődik feszültség! Már próbáltam "toroid" szerű tekercseléssel a kicsatolható feszültséget megtöbbszörözni de nem ment. És ráadásul tegnap műhelytakarítás közben megtaláltam az egyik elszált kondi-dióda kompexum maradványait, az egyik polcomon landolt! Na azon sem mértem együtt forgatás után feszültséget, meg azokon sem a melyek nem száltak el! Ja és csak így fejből Nick írói felelőtlenségem és lustaságom teljes tudatában: mintha valaki azt irta volna a már jelzett párhuzamos topicban, hogy a feszültség kicsatolható a korong pereméről a peremhez rögzített hajlákony vezetékkel, ingamozgás meg ilyesmi...! ez sem igaz! Kipróbáltam! Csak akkor van villany ha a csúszka és a korong egymáshoz képest elmozdul!
A DC -t jól magyarázza a Lorentz erő mert ha belegondolunk jól ismerjük a DC motor működését de itt a felépítés miatt csak az egyik félciklus van jelen illetve annak csak egy kitüntetett pontja. Néha én is úgy érzem magam az eröltetett magyarázataimmal mint a Tojás Minősítő Intézet munkatársa- Mindent tudok a tojásról,.. De még egyet sem tojtam!
Egyébként tényleg baromi abszurd, és főleg szokatlan! Amikor az elérhető ismerőseimel -Azóta Ők is csendes bolondnak tartanak- beszélgettem a problémáról úgy fogalmaztam, hogy ez olyan mint az ülepítő centrifuga de ez eletronokat centrifugál! Na mostmár Ti is tarthattok csendes bolondnak!
Kedves tőled, hogy bíztatsz erőt merítek belőle, köszi!
Sajnos még mindig nincs megbízható mérési eredményem az unipoláris generátorról mert a vele termelt energiám még mindig nem összemérhető az őt meghajtó villanymotor teljesítményével!
A Budó Ágoston féle könyvet végül is a Műszaki könytárban megtaláltam. Az ottani leírás tényleg szép és érthető! Lehet, hogy a felkészültségem nem megfelelő- és ez a valószínűbb- de a fluxus változást még mindíg nem találom magyarázottnak!
Budó leírása az erre vonatkozó magyarázatot is csak az előre leírt eredmény ismeretében adja meg!
OFF -Isten ments, hogy az érettségimmel bárkit is felülbíráljak! -
ON Valamint az általam épített "Faraday korong" csak tört részét adja le a képletből következtethető feszültségnek (a szerkezetem adatai alapján 380V kellene mérnem de csak 60 mV-ot tudok kicsatolni).
A legjobb összeállításban is csak 405 mW teljesítményt tudok kivenni, a meghajtás pedig 76 W-ot igényel ráadásul az is erősen ingadozik. Ezek attól vannak mert a mágneseim anyaga nem homogén. Nagyobb fordulaton erősen rezeg még a háztető is, mert a forgó rés kb másfél kiló.
OFF Remélem a topik még él de látom másnéven Ti is kergetitek még az álmaitokat!
ON Ha valamit megoldottam majd leírom!
OFF
Dulifuli!
Köszönöm! Tudod még új nekem ez a kommunikációs forma, De majd bele jövök!
ON
V.László!
Még nem sikerült a Budo könyvet megszereznem, Dr Lecter szerint az megmagyarázná, és az előásott topik ( Egypólusú generátor)elméleti fejtegetése számomra csak összefüggéseiben érthető hatásaiban nagyon matekos!
Amit az előzőekben leírtam azt csak a kútfejemből gondoltam, nem biztos,hogy ez a helyes elmélet.
különben a feszültséget már tudom többszörözni több egytengelyen forgó korong összekapcsolásával bár így már marha nagy a szerkezet, már több mint 2,5 Kg a forgórész. (191)
18W-os motorral forgatva ca. 3500-as fordulaton 72,5 mW teljesítményt tudtam a csúszóérintkezőkről levenni!
A motor teljesítmény igénye sajnos eléggé ingadozik Így nem vonhatok le megbízható következtetést! Mind a terheletlen mind a terhelt tárcsán 18,522 és 18,689 W között ingadozik. A motor és a mechanika is melegszik a mérés közben ezért nincs két egyforma adatom, de azért látszik, hogy a terhelt korong többet vesz fel!
Most szereztem egy jobb motort és már építem az új mechanikát. Amint van értékelhető eredményem megírom!
Még néhány gondolatmorzsa ezzel kapcsolatban. Azt írod, hogy a szerkentyű állórésze maga a csúszóérintkező. Számomra azonban teljesen ködös, hogyan alakul ki valamiféle terheléstől függő forgást akadályozó ellennyomaték, mint pl. a hagyományos generátorokban. Erről a másik topicban is írtam már, talán van róla valami elképzelésed.
Az, hogy a működését talán már kezdjük megérteni nem jelenti azt, hogy ez az egész így ránézésre is ne lenne abszurdum, hogy egyáltalán működik. Ami még borzolja az idegeimet, az a DC áram, amit előállít. A mágneses gerjesztések, indukciók jól megszokott világában teljesen természetes volt eddig, hogy egy generátor mindig váltakozó áramot (nullába visszatérőt) állít elő, hiszen valahol mindig ott volt a két pólus váltakozása, és a generálási körfolyamat ciklikussága, akár generátor, akár transzformátorról volt is szó.
Megjegyzem, hogy az egyenáramú dinamók sem kivételek, ott is csak a kommutátor szeletek forgatják egyirányúvá az áramot. Szóval ez az egyenáram szerintem legalábbis szokatlan az elektromágneses indukciók világában, még ha érteni véljük is a létrejöttét. És ez izgalmas, még ha nem is rejtélyes. Jó lenne megtöbbszörözni a feszültséget valamiféle ötletes tekercseléssel, de semmi elképzelésem sincs, hogyan lehetne. Egyébként szépen passzolt a Silan által vázolt elvhez a gyakorlati megvalósításod! Gratula, és jó kísérletezést!
Azért írogatjuk, mert elvileg a topicnak arról kéne szólni, ami a témája. Néha azonban születnek olyan hozzászólások, mint ez is, amelyeknek nincs közük a témához. Ezeket az offtopic hozzászólásokat szokás megjelölni, amire én a fenti jelölést használom. Ha vége az offolásnak, azt meg az ON-nal szoktam jelezni.
