Szeretnénk építeni egy kandallót a nyár folyamán a nappaliban. És ezzel szeretnénk fűteni a két hálószobát is. Nem nagy a házunk, kb. 70 m2. Az egyik szobába közvetlenül át lehetne törni a falat a kandallótól, a másikba egy 1,5 m-es csővel tudnánk a levegőt eljuttani.
De sok a kérdés bennünk... Most konvektorok vannak és kandallókályhánk. Így elég sokat kell a konvektorokat is használni, a nappailab van 28 fok az északi, távolabbi szobában viszont csak 17.
Megoldást jelenthet nekekünk a fent említett módszerrel készített fűtés? A központi egy ilyen kicsi házhoz irreálisan sokba kerülne, 800 ezerbe, ezt nem tudjuk és nem is karajuk kiadni erre.
A kérdéseink, amik felmerülnek: Mennyire fogja ez a "rendszer" vezetni a hangokat, szagokat? Kell-e a vissza áramló, hideg levegőnek is szellőző, mert régebbiek az ajtók, nem szigetelnek túlzottan... Milyen tűztér lenne jó, ami még megfizethető is? Bodokra gondoltunk... Kellene-e hődob a kupolába vagy csak egy hosszú cső? Miből épüljön, készüljön? És egy ilyen egszerűbb változatot, ezzel az olcsobb tűztérrel megoldva ki lehetne- e hozni úgy 200 ezerből?
Tudom, elég sok a kérdésem... :) De légyszi, ha akár egyre is tudod a választ, oszd meg velem, mert nagyon szeretnénk megvalósítani amit elképzeltünk, csak nem szeretnénk még a mostani helyzetnél is kedvezőtlenebbe kerülni majd télen.
A zárt csőves hőcserélős megoldás szóba került de elvetettem. Hely ugyan van a kályhában de pont a kilyukadás és egyéb hibalehetőségek miatt nem vállatam be. A kályha tetejére épített samot "tálca" elvileg alkalmas lenne a hőátvezetésre de közben rájöttem és számításaim szerint a padlásra felvezetett levegőátvezetés zsákutca lett volna, mivel a padláson keletkező hőveszteséget (külső mímusz 15-20fokoknál )nem tudtam volna kompenzálni annyi csőszigeteléssel amennyi kellene ahhoz, hogy a kályhától a kívánt hőmérsékletű meleglevegő átkerüljön.
Még nem adtam fel de módosítottam az elképzeléseimen. Egyelőre a lakáson belül a plafonon a fagerendák közt gondolkodom kialakítani egy csőalagutat amit 1db fal áttöréssel a másik szobába tudnám vinni a meleg levegőt. Így a hőveszteség is elenyésző mivel a lakáson belül marad és a csővezeték hossza is csökken.
A második kályha megépítése így is sanszos mivel ez az átvezetés még mindig csak az egyik szoba fűtését oldaná meg és van még egy nappali rész is amit ugyan ezzel a meleglevegővel nem lehetne felfűteni ... szerintem. Folyt.köv.
Szia YAG! Bocsi, hogy bekapcsolódok. A leírásodból számomra az derült ki, h a tömegkályhával elégedett vagy, ennek örülök. Talán jobb lett volna mgépítése előtt tályékozódni e témában. Én sem vagyok szakértője, de valószínűleg egy hőcserélőt kellett volna beépítened a kályhába sac: 4-6 KW teljesítményűt. Ha van hely a kályhában, ez utólag is beszerelhető. Viszont felhívnám a figyelmedet a korrózióra, kilukadása esetleg mérgező gázok lakótérbe jutásával járhat! Ezt egy csőként tudom elképzelni, két vége kivezetve, ez a csőcsatlakozás lehetősége. A kéményhatást kihasználva, gravitációsan megfordul a levegő.
Én mégis egy másik kályha megépítését javaslom. Van egy közös sarok, ahonnan mind a három helységet fűtheted. Tudom, kéményépítés, másik kályha, de talán jobb megoldás a légfűtésnél. Gondold át, minden jót kívánok!
Első olvasatra néztem egyet rendesen mikor pont erről a témáról kérdeztél és írtál pár adatot a ház toldalékodról a tömegkályha elképzelésedről és légfűtési terveidről ... majdnem hasonló cipőben járunk.
Annyi különbséggel, hogy mi nyáron megépítettük a tömegkályhánkat.
Beszélgessünk, cseréljünk gondolatokat. Előre szólok brutális hosszúságú lesz mert pontos szeretnék lenni de ez a téma már csak ilyen ...
A technikei körülményeim.
Egy 100éves házat újítottunk fel nyáron. Szó szerint száz mivel 1910-ben épült.
A két lakószoba 18-16m2+konyha 14m2 a konyhából nyílik az 5m2 fürdő. Kerekítek, az alaprajzon majd láthatod a pontos méreteket.
A két szoba, konyha és fürdő 55cm vályogtömés fal. Ez volt az eredeti ház rész. Nagyon korrekt anyag és állapot ilyent még nem láttam de a mester se aki a falkivágást tervezte és csinálta.Brutál kemény, és száraz. Az alap elképzelés az volt, hogy a két szoba és konyha hármas határra építtetek egy tömegkályhát +vizes hm hőcsrélős radiátorra kötéssel, hogy a ház toldalékokban lévő tégla és könnyűszerkezetes hozzáépítésbe el tudjam vinni a meleget. Ez számításaim szerint hárm vagy kettő radiátor.
Számításokat végeztem és végeztettem mesterekkel.
Nos. A tömegkályhához kapcsolt vizes blokkom két vagy három radiátorral lett volna fél milla ami tartalmazott volna egy 400lityós puffer tartályt a kályha oldalában, 2db keringető szivattyúval, aljzatban vitt csővezetetékekkel. Ezt sokaltam és kényelmetlennek találtam így nem rendeltem meg. A 400 liter víz a lakótérben, igaz eltakarva gipszkarotnnal vasdobozba zárva de ott van. A 2db keringető szivattyú (előremenő visszatérő) közvetlen lakó és hálószobában 0 zajszinre csökkenteni éjjel kettőkor se halljam elképzelés szerintem reménytelensége miatt + a bekerülési ár + az áramkimaradásnál felmerülő felforrás kérdés miatt elvetettem. Maradt a nettő tömegkályha megépítése + meleg levegő csövezetéken való elvezetése az ötvenes években téglából hozzáépített hálószobánka + az általunk hozzáépített könnyűszerkezetes nappali rész fűtéséhez. Ez volt a kiinduló pont.
Nézzük a gyakorlatot.
Tehát a ház vertfalú 55cm vályog, van egy 35cm tégla hozzáépítés és egy ca.30cm könnyűszerkezetes hozzáépítésű része 10nikecell+15kőzetgyapot+2xUSB+gipszkarton.
A nyár végére biztos ami biztos alapon +10cm nikecell szigeteléssel láttuk el körbe a házat. Tető vagyis padlás oldalról nem készült el még a szigetelés, sajnos itt sok a hőveszteségünk. Érzem. A padlót meghagytuk az eredeti hajópadló döngölt föld konstrukcióban. Hátha bírja és nem kell lecserélni, retro pártiak vagyunk.
Azért ez is hideg érzetet ad szőnyeggel kompenzáljuk. Átgondolás alatt van tervezem a betonos leszigetelését padló oldalról is de ehhez kell feleségem engedélye is aki nagyon bírja a 100éves hajópadlót, jó szine van és még jó állapotban is van ... sajnálnám én is.
A korábban már elmlített hármas falcsatlakozásra a megfelelő statikai számítások mellett többszörös áthidalásokkal, mérnöki kivitelezéssel a falkivágásba megépítették a kályhánkat. Mestert hívtam hozzá, bár bátor embernek tartom magam jobb ha olyan csinálja aki már látott ilyent belülről is. A kályha végül egy 130cm mélységű, 110cm széles és 170cm magas hályha lett konyhai oldalról befűthető tűztérrel, fehér sütővel, mi kemencének hívjuk.
Fűtök vele 24 órás 12 órás és 6 órás periódusokban. A lomhasága 6 óra.
Értem ez alatt azt, hogy begyújtok és a hőt majdnem percre pontosan 6 órával később adja le teljes üzemben, ilyenkor forró a kályha oldala ami 28-50 fok. Sugárzó hő. Nem felületmérővel mérve szobai hőmérő kályhafalhoz nyomva eredmény. Ez a tégla kője. Nem a leadott levegő hője. Van amikor nem tudom a kezemet 2-3mp-nél tovább a téglán tartani mert olyan forró. Neki lehet dőlni ruhában nem éget meg de forró ilyen időben nagyon jól átmelegít. Párom rendszeresen használja láb, kéz és hátsó hőregenerálásra.
A 18m2 szobában átlagban 3 fokkal több van mint a 16m2 ben. Ezt a kályha tömegének a szobákban való egyenlőtlen elosztásának tudom be. A kissebb szobában csak a kályha oldala van jelen a nagyobbik szobában van a tömegkályha teste így oda több hő jut.
Ettől függetlenül a kissebb szobában 17-20 fokot korrektül lehet tartani a jelenlegi kinti mínusz 15 -20 fokos időjárásban nappal 6 órás fűtési periódusokkal éjszakára 12 óra. (Reggel 7-8, délután 14 óra és este 20 órakor gyújtok be. Így nappal 6-6 óra este 12 óra a begyujtási periódusom.) Begyújtásonként összesen 12-17 kg fa. Akác vegyesen reszlivel amit a kertbő hulladék fát még összeszedtem, feldaraboltam és elégetem. Lécek, régi gerendák, oszlopok deszkák stb. fogyjon el, csak a helyet foglalja. Szeptembertől fűtök rendszeresen . Reszli fával kezdtem. Novemberben közepén rendeltem egy erdeiköb akácot, nagyjából mostanra fogyott el. Mondjuk azt, hogy 12 hét alatt 1 erdei köb fogyott el fűtési szezonban (reszlivel) Most rendeltem még 2 köböt hogy legyen és ha marad akkor megy át következő télre, nyáron szárad, október környékén már szárazabb fával tudok kezdeni fűteni mint most. A következő 12 hét május első hetére esik. Annál tovább remélem nem kell fűteni vagy idővel vissza lehet állni a 24 órás periódusra. 1 másfél köb fát számolok reálisan, hogy elfogy majd még. Szumma 3 köbméter fa számomra elég barátságos mennyiség egy télre ha figyelembe veszem, hogy egy átlag kazános fűtésű házban 8-10 köbméter fa lazán elfogy egy tél alatt. Gyakorlati tapasztalat, szüleim így fűtenek. Kb 2 hete tértem át a 6 órás periódusokra ahogy bejöttek a nagyon mínuszok. Elötte 24 órás és ahogy hidegebb lett tértem rá a 12 órás begyújtásokra majd most a 6-6-12 program fut.
Eddigi költségeim fára: 25.000HUF/1 köb+54.000/2 köb=79.000 HUF/3 köb. Ez a legdrágább hasított akáccal éppen most kell, házhoz szállítva.
Eddig konvektorral fűtötték a házat. Előző évben 320.000 HUF volt a gázszámla.
További költségek:220.000 HUF volt a kályha megépítése. Munakadíj.
Anyagköltség tágák 150.000 Plusz mínusz egyéb kötéségek így kerekítek 180.000 HUFra.
Ami költségként még számolható: Régi kényén lebontás, falkivágás, áthidalás,
új kémény+ építés, kályha beton alapozás+alapanyag 650.000 HUF.
220+180+600 ezer HUF cirka 1.05 milla.
1.05 Milla - 241.000 = 809.000 költségnél tartunk. 809/240= 3,5 - 4 év alatt térül meg a kályha bekerülési költsége fűtési oldalról. Nem vettem figyelembe a fa tüzelő árának emelkedését.
Ez a mostani lakó rész fűtése. Eddig jutottam. Elfogyott a pénzem és nem lett megépítve: - a légfűtés megépítése vagyis a meleglevegő átvezetése harmadik szobába + nappaliba.
- a nappali kőzetgyapotos szigetelése tető+oldalfal
- a padlásoldali szigetelsé.
A harmadik lakószoba (18m2) szigetelése zéró fűtéssel: Ajlzatbeton, +5cm lépésálló nikecell+ járóbeton+laminált padló. Nem rétegrend csak a nagyságrendeket írom.
Utca oldalról 30cm tégla + 10cm nikecell szigetelés drájvitolva.
Műhely oldalról 10cm nikecell szigetelés drájvitolva,
Nappali oldalról nincs szigetelés, hagyományos fa nagymama féle fa ajtó 2es üveggel. Ott most -2 fok van. Hideg szobának használjuk, tavasszal folyt.köv.
Nappali vagyis könnyűszerkezetes hozzáépítés 8.5 m2 + 7.5m2 előtér egy légtérrel: Tető alatt, külső 10cm nikecell szigetelés drájvitolva, szerkezetileg kialakítva kőzetgyapot lapok nélkül hőszigetelt ablakokkal - 5 fok körül. előtérnek használva, tavasszal folyt.köv.
A légfűtéshez csatlakozás kályha oldalról.
A kályha tetejére a mesterrel építettem egy samot vályút. Egy tégla magasság + 50x40cm terület. Ez egy besűllyesztés a kályha tetejébe amit nem hagyományos téglával zárt le, hanem kályha magjához használt samottal, hogy az esetlegesen itt összegyűjtött meleg levegőt majd tudjam szállítani ha föléje építek egy fém tölcsért amivel befogom a kályha tetején keletkező felszálló meleg levegőt. Ezt csatlakoztatom egy flexibilis szigetelt fűtés csőhöz, és pedlástérben átvezetve szoba+nappaliba tolja a meleg levegőt. A külső samot közvetlenül a kályha magja alatt van. A gondom ott kezdődik, hogy: Egy sima szobai hőmérőt betettem ide a vályúba. 24 órás fűtési peridósuban sem mutatott többet mint 30fok. Mivel a peiódus 24 óra így a melegebb időszak levegő szempontjából a 6 és 12 órás időre tehetően a legtöbb vagyis a legmelegebb ... de mi van a második 12 órás idővel amikor a hályha már a hülési szakaszban van ... ilyenkor nem fog nekem folyamatosan 30 fokos levegőt adni amit még leglább 10 méteres csővel (ebben benne van a függőleges, vízszintes padlástéri és függőleges szobai bevezető szakasz mérete is) vezetem be a szobába. Akármennyire is szigetelném a csövet a 30 fokos levegőből mardna talán 20 fok ami egy most 0 fok kürüli szobába becsatlakoztatva kevésnek tűnik. A fűtött 16m2 szobában most, hidegebb időben 17 fokról idnulok ha 24-12 óránként fűtenék. 6 óránként gyújtok hogy legyen 20 fokom a kissebb szobában. Konyha 15-22 fokos,attól függően a hat óra melyik időszakában nézem. A fürdő fűtetlen ide a konyhán keresztül érkező meleg fűti nyitott ajtóval. Nem egy űber komfort, Lviselhető. A tervekben szerepelt a hármas elágazás levegő fűtéssel ventillátorral : Fürdő, 3.szoba, nappali.
Ezt a hármat 30fokos előremenő kályha tetején kilépő levegővel szinte képtelenség kifűteni.
Számításaim szerint a levegő fűtés így ebben a formában második, harmadik légtérbe átvezetéssel felejtős. Ha csak nem tudok vlami űber brutál hatásfoggal levegőt átvinni a hályhától a távolabbi helységekbe.
Tavasz-Nyáron befejezem a nappali szigetelését itt fűtés nélkül nyerhetek +10 fokot ami majd a hálószobába is átadódik így ott is kb fűtés nélkül +10 fokról indulhatok. Talán.Igazából tudat alatt már egy második tömegkályha mégépítése körvonalazódik a fejembem amit csak a nappali és a harmadik szobát fűti de akkor oda újabb költségvetést kell készítnei, kémény, kályha+megépítési költség viszonylatban.
999mester.
Próbáltam lekövetni a tervedet a kályhából való meleg levegő kivezetésre de bevallom elvesztettem a fonalat amikor a ki és bevezetett levegőről írtál. Nem vagyok szaki levegőfűtés terén így nyílván az én készülékemben van a hiba hogy nem vettem az adást a ki és bevezetett levegőről. Hogyan csatlakoztatnád a levegő kivezetést a kályhából, a csövet hogyan és mivel csatlakoztatnád a levegőt szállító részhez és hogyan jön ki a levegő ? Csővégen meleg levegő ki ? Egyeztessünk részleteket hátha én is lőrébb tudok lépni a saját légfűtésem területén.
Köszi a figyelmet remélem nem hagytam ki sokmindent és képbe tudtalak keríteni pár dologban. Ha érdemlgesnek atartod akár mailban is szivesen értekezek veled és cserélgethetünk más részleteket esetleg méréseket számításokat ha olyanra lenne szükség.
Vak is vagyok meg béna is meg UFO is. De fűtőpanelt emlegettem, nem pedig sötétsugárzót. Azt hittem, egy két klikkel meg lehet találni. De tévedtem, bocsi!
Nyilván nem lenne elég ez a megoldás a legnagyobb hidegben, de felkeltette a figyelmem.
Ha jól tudom, egy passzív ház esetén a szellőztetés már jókora hányadot jelent a hőveszteségben, és ezek a Nilan vagy Drexer gépek képesek kicsit ráfűteni a levegőre, ráadásul hőszivattyús úton-módon, így talán nem rossz megoldás lenne, főleg úgy, hogy a HMV-t is "megcsinálják" és legalább 3-as COP-vel. Ha hozzászámoljuk, hogy a gép hőszivattyús elven működik, és igényelhetnék rá H tarifát, akkor még olcsóbban üzemelhet.
Ahogy olvasgattam a leírásuktak, meg lenne oldva a melegvizem, szellőztetésem, nyáron a hűtésem, meg fűtésemből is egy bizonyos hányad. Persze tudom, hogy nem elég a legnagyobb hidegben a teljesítménye, de e mellé ha lenne egy 2-3 kW-os biztonsági fűtés (még én se tudom, milyen), ami a nagy hidegben beindul, akkor meg lenne oldva mindenem 2 készülékkel.
Lenne egy kérdésem van egy jó állapotú cserépkályhám de olyan helyen van a lakáson belül , amit nem használunk mivel félig vagyunk kész a felujítással ez a rész meg le van zárva . az lenne a kérdésem hogy érdemes e a légfütést megcsinálni a cserépkályhától
nagyon kis helyen van beépítve de egyszerű lenne megoldanom !
No, újra, normális billentyűzeten, kicsit bővebben:
Mégegyszer köszönöm, hogy érdemben foglalkozol a problémámmal.
A ház egy tégla ház, amihez hozzáépítettem egy könnyűszerkezetes toldalákot.
A tégla részben van a nappali+ konyha egy légtérben, kb 38m2. Itt lesz a tömegkályha.
A toldalékban van az előszoba, fürdőszoba, hálószoba. Az előszobát nem akarom fűteni. Marad hát a fürdőszoba(5m2) és a hálószoba(12m2), ahová a tömegkályha hőjét el kell vezetni. Két lehetőség van: A vizes, illetve a levegős. Tömegkályna tulajdonosok/építők egyértelműen a levegős megoldás mellett teszik le a garast, mint olcsóbb, egyszerűbben kivitelezhető, kevésbé macerás megoldás.
A tömegkálya 3-4 tonna tömegű téglakupac, ami napi egy, max két begyújtással egyenletesen fűti a házat. Ez áll egy samottégla magból, és egy bontott tégla külső burkolatból. A mag hátsó oldala és a burkolat közé szoktak építeni egy rést. Ez kb 80x160 cm felületű, 3-5 centi vastag hézag, ez a fűtő felület. Ennek a külső oldala le van hőszigetelve. Ide lehet tenni vizes hőcserélőt, illetve alul be, felül ki lehet vezetni levegőt. Most ez utóbbi verzió megvalósítását járom körbe.
A kályha hátsó feléről tehát el lehet vezetni a hőt egy távolabbi helységbe. A két oldala illetve az eleje továbbra is az adott helységet fűti sugárzó hőforrásként.
A minimális hőtehetetlenségű könnyűszerkezetes lakrész gyors reagálású fűtést igényel. Ezt egy termosztáttal vezérelt ventillátor, gravitációs esetben egy motoros zsalu oldaná meg.
A levegő bevezetés történhet úgy, hogy egy lyukat hagyok a kályha fent említett hőcserélőjén. Így -az esetemben- a nappali levegőjét szívja be, és juttatja felmelegítve a hálószobába. Nálam egy légtérben lesz ez a konyhával, így inkább zárt levegő keringetést szertnék a hálószobában. Lenne egy kályhába bemenő hideg cső és egy kályhából kijövő meleg cső. Midkettő a hálószoba felől lenne nyitott. A csöveket a plafon alatt vezetném a sarokban oly módon, hogy 5 centi kőzetgyapot venné körbe, kívül pedig gipszkarton borítást kapna.
Ebben az elrendezésben is lenne áthallás a nappali és a hálószoba között? Az alucső+ 5cm kőzetgyapot+gipszkarton képes arra, mint az általad belinkelt hangszigetelt levegőcső?
Ha működne a rendszer gravitációsan, akkor a hideg cső az aljzatban futna.
A fürdőszoba meleglevegő ellátását úgy terveztem, hogy a meleg csőnek lenne egy fürdőszobai leágazása is. A szívó oldal csak a hálószobából nyílna. Így a fürdőszoba "túlnyomás" alatt lesz. Az ott keletkező párás levegő vagy az ajtó résein távozik a lakás többi részébe,(a tömegkályha és a kémény úgy is folyamatosan szívja ki a ház levegőjét) vagy egy szellőzőn kijut a házból.
Van egy gépészmérnök ismerősöm, akit elővehetek, ha méretezésről van szó. Azért írok ide, mert érdekelne olyanok véleménye, akik készítettek/birtokolnak már (jól)működő levegőfűtéses rendszert. Érdekelnének a gyakorlati tapasztalatok.
Elöször is elnezest az ekezetekert, Nemetorszägbol irok.
Köszi a reszletes magyaräzatot. Gepesz tervezöm nincs, a nehany tomegkalyhat epitö ember egybehangzo velemenye alapjan dontottem a legfutes mellett. Elmondasuk szerint ez olcsobb es egyszerubb, mint a radiatoros rendszer. A radiatoros kiegeszito megoldas sincs meg elvetve.
A hazam amugy nem konnyuszerkezetes. Van egy nappali teglabol epitve, kb 38m2. Ehhez van hozzaepitve egy elöszobat, fürdöszobat, häloszobat tartalmazo toldalek, ami könnyüszerkezetes. Az elöszobät nem akarom füteni. Marad a haloszoba(12m2) es a fürdöszoba(5m2) ahovä el kene vezetni a nappaliban levö tömegkälyha höjet.
A fürdöszobaba csak bemenö csövet terveztem, a haloszobabol jönne ki egy hideg äg a kälyhäba.
Ha nem teszel be zajcsillapítót, vagy eleve nem hangcsillapítós légtechnikai csövet használsz (isovent, sonoduct...), akkor tökéletes áthallás lesz a két szoba és a fürdőszoba között.
Itt nem az a lényeg, hogy milyen hőmérsékletű a tömegkályha felszíne, hanem hogy működése során mennyi és milyen hőmérsékletű levegőt tudsz róla kinyerni. Hozzáteszem, hogy a tömegkályhát nem épp légfűtésre, hanem sugárzó fűtésre találták ki. Amúgy a 70°C-os levegőnek rettenetes égésszaga lesz a beégett portól, 55°C környékéig érdemes csak azt felfűteni.
Amiket megadtál, az nem elég a pontos fűtési teljesítmény kiszámításához, de azt a gépész terveződ valószínűleg kiszámolta, hogy milyen külső (általában -13 vagy -15) és belső elvárt (20°) hőmérséklet mellett a szellőztetési veszteséggel együtt mennyi is az pontosan helyiségenként. Ha nincs meg helyiségenként, csak az, hogy mondjuk a 100m2-es házad fűtési hőigénye -15°C-ban 10kW, akkor nagyjából innen arányíthatod négyzetméter szerint. Már ez is segít annak eldöntésében, hogy kb. mennyi levegő kell.
Most nagyon hasraütve azt mondom (nem a Te adataidból), hogy legyen egy szoba + egy fürdő együttes hőigénye 1800W (ez összesen kb. egy méternyi 600mm magas 22DK radiátor 75/65/20 hőmérsékletek mellett).
Ha fixen 50°C-os levegővel tudod táplálni a rendszert, akkor a hőmérsékletkülönbség legyen dT=30K.
A levegő fajhője 1,2kJ/m3*K -> 0,333Wh/m3*K
Tehát 1m3 20°-ról 50°-ra melegített levegő 10Wh energiát tud átvinni, tehát óránként 180m3-re lenne szükséged, ami 180kg/h...
Ehhez 100mm-es belső átmérőjű csövekben 6,4m/s (~23km/h) sebességgel kéne mozogjon a levegő, 150mm-es csőnél is 2,8m/s (~10km/h)
Gondolom látod, hogy magától gravitációsan ez nem fog menni oda-vissza ~15m-en...
Ha marad a 100-as cső, akkor a linkelt táblázat alapján 10Pa/m a nyomásveszteség, tehát 15m*10Pa + 50Pa kanyarok (5*90°fokos) + légbeejtők 50Pa ~= 250Pa 180m3/h
Ha belső 150mm-es cső, akkor ~1,6Pa/m miatt elég ~80Pa nyomáskülönbségre méretezett ventillátor.
Ha kisebb a hőszükségleted, akkor ennek arányában tudsz ezekkel a számokkal kalkulálni.
A másik probléma a fürdőszoba, amit nem szokás légfűtéssel kifűteni (15kWh/m2 igényű passzívháznál rosszabb esetben), mert:
- kellemetlen érzés a vizes testen a megnövekedett légszállítás miatti huzat;
- a fürdőben felgyülemlett párás/szagos levegőt nem előnyös a lakás más pontjaira visszavezetni, csak a szabadba;
- ha a fürdőből a szabadba vezeted, akkor rekuperátor nélkül -15°C-ban ilyen hőmérsékletű levegőt kell beengedned a házba (ami nem kellemes), mivel csak kintről tudsz friss levegőt nyerni, így a légfűtés miatti levegőtöbbletet ismét fel kell fűtened a lakás hőmérsékletére;
Ahogy előttem is említették, egy könnyűszerkezetes házba szerintem egyáltalán nem való a tömegkályha, mert az épületnek nagy a hőlengése (alacsony hőtároló tömeg melletti szellőztetés, ajtónyitás) de a tömegkályhának meg éppen nagyon lassú a reagálása. Vagy hűvös lesz, vagy túlfűtés, de szabályozni nem tudod. Ide egy gyors rendszerre van szükség, ami azonnal tud fűteni vagy leállni. Ha olyat választasz ami a hűtést is el tudná látni (könnyűszerkezetes háznál sokkal nagyobb a nyári túlmelegedés), akkor még jobban járhatsz, például fancoil vagy még inkább gipszkartonra szerelt fal/mennyezetfűtésű panel (nem vakolt) használatával valamilyen hőkészítő egységgel megfelelő méretű szigetelt pufferből.
Ajánlom, hogy keress egy energetikust/gépész tervezőt, aki segít a rendszered megtervezésében.
Szerintem ebben a felállásban durva tulfűtés lesz a végeredmény! Könnyűszerkezetes házba, ha tüzelni akarsz akkor kell valamilyen (nagyobb) vizes puffer, hogy időben el tudd osztani a hőleadást.
A szoba 2.55m magas, 3x4m alapterületű, könnyűszerkezetes, 20 cm kőzetgyapot a falban+5cm nikecell kívül. GYakorlatilag passzívház tulajdonságokkal bír.
A kályha egy tömegkályha lesz, nekem még nem volt ilyenem. Elmondások szerint kb 70 fokos lehet az általa felmelegített levegő. Ez a tűz kialvása után szép lassan csökken. Az a helység, ahol a kályha van, 24 óra alatt nem hűl le 1 celsiusnál jobban. Hogy a kályha fala milyen meleg.... előkeresek valami mérést valakitől.
"Össze kell számolni a légbeömlőkön, hangcsillapítókon a nyomásesést" ezt kifejtenéd bővebben? Milyen hangcsillapítóról van szó?
Én úgy gondoltam, hogy lesz egy cső, ami két felé ágazik, az egyik ág a szobát fűti, a másik meg a fürdőszobát. A légbeömlő annyi lenne, hogy véget ér a cső, és kijön belőle a levegő. A fürdőszobában kisebbre méretezem, mivel a fürdőszoba kisebb. Esetleg valami zsalut szerkesztek rá, hogy el lehessen zárni.
No nem az a legnagyobb bajom, hogy nem tudok mit kezdeni a pénzemmel, sőt. Vagyis a házam 80 ban készült az akkori technológiának és energiaáraknak megfelelően. Az hogy szigetelésre nem tudtam költeni azóta, talán nem csak az én saram. A fűtött szobában van egy öntöttvas gázkonvektor és egy vizesbetétes kandalló, mely a távoli kisszobát is fűti egy lapradiátorral. Ez működik ha otthon vagyunk. Ha pedig dolgozunk, bekapcsol a konvektor, hogy hőntartson. Az összekötés szenyvízcsővel történt, megfordul gravitációsan a levegő. Egyszerű csőventillátorral is próbálkoztam, de zajos volt.
Mennyi a hővesztesége a szobának? Milyen hőmérsékletű a felfűtött levegő? Ezekből és a levegő fajhőjéből ki lehet számolni, hogy mennyi levegőre van szükséged. Össze kell számolni a hangcsillapítókon, légbeömlőkön a nyomásesést és e szerint választani a dologhoz ventillátort.
Szólok előre, hogy tisztán légfűtéssel csak egy passzívház szinten szigetelt teret lehet kifűteni komfortosan...
Írnál kicsit részletesebben erről? hogyhogy 21 fokos a levegő?
Gyakorlatilag egy fűtött szobát kötsz össze egy fűtetlennel, és ami átmegy az átmegy?
Mitől fütyül a dolog? Mégiscsak raktál bele ventilátort? Furcsa, hogy a ventilátort zajosnak mondod. Egy csőbe szerelhető ventilátor elvileg teljesen hangtalan. Ha a cső felveszi a rezonanciát, akkor persze nem. Miulyen ventilátorról van szó nálad?
Valami motor és a cső közé rakott tömítéssel nem lehet a zajt megszüntetni?
A 110-es PVC cső az mi féle? Valami flexibilis légtechnikai, vagy egy szennyvízcső?
Szia! Az attól függ, milyen megoldást választol. Én a 3 méterre levő távoli kisszobát kötöttem össze két 110 -es PVC csővel, alul és felül. Gravitációsan megfordul a levegő, de kevés a hőntartáshoz. Ha 60-70 fokos levegővolna az előremenő a 21 helyet, akár működhetne is. Fütyül viszont néha a cső (hangszer/rezonancia?) a ventillátor pedig elviselhetetlenül zajos.
Egy tömegkályhával fűtenék egy távoli szobát is. Felmerült a levegő fűtés lehetősége.
Kérdésem a következő: Kb 7-8 méter távolságba kellene a levegőt szállítani. Ez megoldható gravitációsan, vagy mindenképp kell egy ventilátor a rendszerbe?
Bocsi, hogy ha későn reagálok! Köszönöm hogy válaszoltál! Három méterre, ahogy írtam. De nem működik. Pontosabban működik, csak nem elég hatékony. Megfordúl a levegő ugyan gravitációsan (van légáramlat), de valószínűleg ez kevés a hőveszteség pótlására. 4-5 fokkal hidegebb van a kisszobában. A konvektor hőjét kellene közvetlenűl az előremenő csőbe vezetnem, de a szoba távoli oldalán van a konvektor, még tíz méter csővet kellene beépítenem. Ez viszont nem túl esztétikus megoldás. Próbálkoztam ventilátor beépítésével is, de az sem javított lényegesen a rendszeren. Viszont zavaróan zajos volt. Alighanem fúvós hangszer lett belőle!
