Mondjuk a horvát Lastovo szigeten nem fogja túlexponálni az ég derengését, hanem szépen kezdenek előjönni a halványabb csillagok, a Tejút részletei. Ha viszont ezek fényessége kb. akkora, mint a fényszennyezésé, akkor amikorra normális expozícióba kerülnének, akkorra a fényszennyezés is erősen felerősödik.
Köszönöm a képeket, meg a magyarázatot, kezd egy kicsit körvonalazódni. A helyzet az, hogy Pesten lakom és a célom az, hogy az erkélyemről készítsek képet, hogy milyen az éjszaka. Így tehát a helyszín adott, nyilván az erős a fényszennyezés is. Most már csak azt szeretném elérni, hogy valami érzés átjöjjön legalább a képen, ahogy látszódik az erkély körvonala, a ház oldala is, hogy milyen nálunk az augusztusi éj hangulata. Nem művészi képet akarok, csak kedvcsinálót ismerősöknek. Persze adott lenne a csalás lehetősége, hogy összevágjam két képből, de nem akarok csalni, csak amit a photoshop enged.
Ha sok a fény, akkor csökkentheted az érzékenységet (3200>1600) és/vagy az időt (30>20) és/vagy a rekesznyílást (F2.8>F4). Itt van egy kalkulátor, de ez is inkább csak kiindulási alapnak jó:
Fényszennyezés még a városoktól távolabb is katasztrófa, az Égkép.com segíthet kicsit helyet keresni, de van több hasonló külföldi oldal (pl. Blue Marble Navigator). Az alábbi feldolgozatlan JPG képek tegnap este azonos beállításokkal (APS-C érzékelő, 18mm (ekv. 27mm), F2.8, ISO6400, 20mp.) egy ~2500 fős falu mellől készültek, ahol 6.34m szerepel a HMG értékének. Ahogy ki tudom venni, ez már elég jónak számít. Az első felfelé készült, volt pár nagyon vékony felhő, ill. kondenzcsík, az ezekről visszaverődő fény okozza a sárgás elszíneződést. A második baloldalán egy kb. 5 km-re lévő 6-700 fős falucska, középen és jobbra 15-20 km-re lévő kisvárosok fényei. Az utolsón Budapest, Ferihegy világít közel 25km-ről. Szerintem felhők nélkül még a második verzióval is érdemes lett volna foglalkozni (persze kompozíció, előtér, ilyesmik is...), RAW-ból elég szép eredményeket kihoznak a hozzáértők.
Köszönöm a képeket. Ez a raw eszembe sem jutott. Mivel sok helyet foglal, ezért kikapcsoltam, de ma este megpróbálom újra különböző időkkel. a 6400 lehet, hogy túl sok a panának, mert 3200 fölött borzasztóan zajosodik. DMC1000-em van, mégis ez a helyzet. Mit javasolsz indulásnak? 2.8 a max blende és nyilván 30 mp fölé nem lehet menni az elmosódás miatt. Mi az, amivel még raw-val lesz esélyem?
Kisvárosban élek, simán látom a Tejutat éjszakánként, nemcsak derengve, hanem a formáját is, ettől függetlenül amikor úgy 5 éve a Tejúttal együtt akartam volna képet csinálni az égről, simán túlexponálódott nekem is. :-) Akkoriban még jpeg képeket mókoltam, úgyhogy nem is hoztam ki belőle sokat (a 2. a módosított jpeg), de a raw-ból többet ki lehetett volna hozni.
Egy cikkből vettem a beállítási adatokat: „Jöjjenek a beállítások. ISO: mindenképp magasabb ISO-t kell használni, nagyjából 1600-3200 körül. Ha a gép jól bírja, akkor mehet a 6400-8000 körül is. Rekeszt a legtágabbra, ez általában f/2.8, vagy f/3.5. Magasabb ISO esetén akár f/4-re is le lehet rekeszelni a picivel jobb élességért. Talán a legkritikusabb pont a záridő beállítása. Általában 20-25 másodperc elég szokott lenni, azonban a gyújtótávolságtól függően lehet hosszabbat is használni.” Nem gondoltam volna, hogy a fényszennyezés okozza a fehéredést. Végül is szabad szemmel ez nemigen érzékelhető. Városban esély sincs arra, hogy közel fekete égboltot kapjak? Mondjuk utólagos korrekcióval.
Valószínűleg volt fényszennyezés rendesen. A fényszennyezett eget túlexponálta, azért lett világos a kép. Kisebb záridővel, kisebb ISO-val, szűkebb rekesszel kellett volna még próbálkozni, viszont a fényszennyezés akkor is megmutatkozna, a RAW fájl előhívásánál a görbékkel lehet valamennyit javítani a problémán.
(Amúgy 30 mp eléggé hosszú idő követés / óramű nélkül, hogy túlzott csíkot húzzanak a csillagok. A régi 500-as (vagy 600-as) szabály szerint számolva ekv. 16 (20) mm körüli nagylátószög kellene hozzá.)
Tegnap próbáltam éjszakai égboltot fotózni. F 2,8 ISO 3600 30 másodperc. Panasonic gép. Amikor elkészült a kép, a gép még fél percig kiírta, hogy a hosszú expozíció zajosságának csökkentése és utána kaptam egy fehér égboltot. Nem tudom, hogy lehet elérni, hogy fekete legyen az égbolt és látszódjanak a csillagok.
Óvodai fotózáshoz keresem leendő munkatársamat egy kezdő fotós vagy fotós tanuló személyében.
Feladatok: a helyszínen velem kell sokat műtermet pakolni, és néha fotózni. (Kevésbé rugalmas munkaidő, főleg 8-12-ig) Budapesti helyszínek (főleg Óbuda).
Nagyon ügyesen kell tudni kommunikálni. Részletek személyesen. Elérhető vagyok ezen a számon: 0620-4582-769, vagy mail: zoltancsabafoto@gmail.com.
Jómagam hivatásos (nem alkalmi) fotográfus vagyok, ebből élek 8 éve. Tanulni van mit (nekem is természetesen, minden nap). Honlapom: www.zoltancsaba.hu- hátha kedvet kap vki.
Jelentkezzetek, és ajánljátok tovább bátran, Köszönöm. Z.
Bocs, de nem jó a kérdés : a vízszint egy referencia sík (vonal), amelyet automatikusan csak akkor lehetne meghatározni, ha a kép tartalmaz ilyen vonalat. Ha igen, akkor a Te feladatod lenne kijelölni, hogy a kép melyik két pontja az, amin a referencia vonal áthalad. Ettől a ponttól már nyilván a forgatás is automatizálható.
Nem igazán tudom, jó helyen járok-e, de hátha valaki felfigyel...
Óvodai fotózáshoz keresem leendő munkatársamat egy kezdő fotós vagy fotós tanuló személyében.
Feladatok: a helyszínen velem kell sokat műtermet pakolni, és néha fotózni. (Kevésbé rugalmas munkaidő, főleg 8-12-ig) Budapesti helyszínek (főleg Óbuda).
Nagyon ügyesen kell tudni kommunikálni. Részletek személyesen. Elérhető vagyok ezen a számon: 0620-4582-769, vagy mail: zoltancsabafoto@gmail.com.
Jómagam hivatásos (nem alkalmi) fotográfus vagyok, ebből élek 8 éve. Tanulni van mit (nekem is természetesen, minden nap). Honlapom: www.zoltancsaba.hu- hátha kedvet kap vki.
Jelentkezzetek, és ajánljátok tovább bátran, Köszönöm. Z.
Eleg gyenge a kep a mit feltoltottel. Semmi tampont nincs rajta. De a megoldas ott van a kezedben. Be kell scannelni, vagy levilagitani a kepeket es valami csak lesz rajtuk amibol el lehet donteni, hogy mikor fotoztak oket. Kis szerencsevel a film szelen is lehet informacio. Gyarto, valamilyen kod stb, amit vissza lehet keresni.
9x13-nál erős az esély, hogy (még) nem látszik pont emiatt minőségbeli különbség.
De 9x13-nál is úgy van, mint az eltérő vágásoknál, hogy több ok vezethet ugyanarra a következményre. Nagyobb homogénebb felületek kisebb fileméretet adnak, mint részletdús izék, miközben a minőségükre fogjuk rá, hogy egyforma.
Volna egy (valószínűleg nagyon bugyuta) kérdésem: szeretnék előhívatni (kinyomtattatni vagy mi) digitális géppel készített képeket, amiket én készítettem, aztán szerkesztettem. Amikor összeválogattam, hogy miket szeretnék papíron is látni, észrevettem, hogy (talán az eltérő vágások miatt?) nagy a méretbeli különbség az egyes (jpeg) képek között: 500 kb és 3 mb közötti a szórás. A kérdésem az, hogy ez a különbség meglátszik majd a papír képeken, vagy olyan lesz, mint a monitoron? 9x13-as képeket szeretnék. Köszönöm.
