Nincs mit, használd a saját és mindnyájunk örömére! Bálintnak pedig ezúton ismét köszönöm az asztrakéket, valamint Dávid kollégámnak a krizoidint (éppen vegyszereket hajigáltak ki a szomszéd laborból és megmentette). Ugyanis a három komponensből csak fukszinom volt eredetileg.
Bennt csinálom egy lakószobában, így nem akartam durvább cuccokat használni. A műhely poros, oda mikroszkópokat ki nem vinném. Előbb-utóbb az egyik szobát át kell alakítanom, padlószőnyeget kicserélve PVC padlóra, megfelelő polcrendszert beépítve.
Köszönöm mégegyszer ! Már nagyon régóta fájt a fogam egy ilyen színezésre, de visszariasztott a bonyolult áztatások, kimosások, stb rendszere és a sokféle oldószer használata. Most gondoltam egyet és a frissen vágott metszetekhez hozzáadtam pár csepp Etzold oldatot. Kissé megmelegítettem a tárgylemezen egy öngyújtó lángjával és 5-6 perc alatt már a legszebb színeket vette föl a növény. Pár csepp csapvízzel átöblítettem 3x, majd szemcseppentővel leszívattam róla a vizet. Pár csepp glicerinnel az átmosásokat ismételve be is fejeztem a kezelést, Már csak a metszetek kiválogatása, elrendezése, a fedőlemez felhelyezése és a körömlakkos lezárás maradt a preparátum befejezéséig. Az egésznek csak annyi a hátránya a tisztességes preparáláshoz képest, hogy pár hét vagy hónap után el fogja veszíteni a színeit. Ezt más színezékek használata során korábban már tapasztaltam. Ez nem egy öröm, de amúgy is mindig új kihívásokat keresek, majd készítek más mintákat. Ez meg megmarad fényképeken, meg emlékként. Mindenesetre ez most újabbak készítésére ösztönöz. A nyáron nem foglalkoztam ilyesmivel mert annyi más csodát lehet találni akkor a természetben, de a hosszú téli estéken ez kiváló szórakozásnak ígérkezik !
Igen, de tudod azért ennél sokkal bonyolultabb műszerek esetében is van olyan gyártó, hogy a kezelőfelületről leolvasok mindent.
Épp a hétvégén kellett egy Tektronix oszcilloszkóppal bíbelődnöm, egy barátomnak elmagyarázni mi mire való.
Most megszámoltam, kb 40 gomb van rajta. Ezek között van olyan - több is - amit nem csak tekerni lehet, de kihúzni is, sőt, van amit kihúzva tekerve egészen mást csinál, mint a sima tekeréskor.
Van olyan, aminek kitüntetett pozíciója van a jobbra koppig tekert állapotban, van aminek a balra koppig tekert állapotában az oszilloszkóp egy egészen más, alapjaiban más üzemmódba megy át.
_És_minden_leolvasható_ezek_közül_az_előlapról_gépkönyv_nélkül_! Pedig az egy jóval bonyolultabb műszer.....
Nekem az a véleményem, hogy a géptalp, vagy az oszlop két oldalára felvésett köríves nyilak segítségével fel lehetett volna írni arra a gépre, hogy szorít, és lazít (fest, los, ahogy ez több Zeiss fotoadapteren fel is van vésve).
De erről persze nem érdemes vitatkozni, ez csak egy állandóan visszatérő gondolat nálam. Lehet, én vagyok rosszul bekötve.
De igazából nincs két állító, csak van egy durvaállító, amihez még odapászítottak egy fogaskerekes áttételt, és azzal végzed a finomállítást.
Tehát van egy jó nagy áttételed, és annak "kis fordulatszámú" oldalán fékeznek.
Még annyi van, hogy a finomállító gomb tengelyre fel van fűzve egy rugós tag, egy bakelit alátéttel, meg egy műanyag alátéttel, és ezeket meghatározott erővel szorítja egymáshoz a rugó. Ezzel állítódik be az a forgatónyomaték, amivel a finomfókusz gombját el lehet forgatni. Ez pár newtoncentiméter. Ez csak azért van, hogy érezd a tekerést, és ne lehessen pörgetni a tengelyt, mivel a fék az áttétel túloldalán van, és annak a nyomatéka ide áttranszformálva már elenyészően kicsi.
Itt van nálam már pár hónapja ez a fantasztikus Etzold-féle festék és én m...a csakmost próbáltam ki, hogy boldogulok vele. Nem is gondoltam, hogy ilyen szép színes lesz ! Aszparágusz szárat vágtam borotva pengével, szabadkézzel. A végtelenségig leegyszerűsítettem az előkészítést a megfelelő vegyszerek hiánya és a lustaságom miatt, de így is ráment pár óra mire készen lettem mindennel és elkészültek a képek. Reichert diapan 10x és 40x obj. Azutolsó kép egy egyszerű fotó, a többi 2-9 képből álló fókuszsorozat végeredménye.
A fekete mikroszkópokon teljesen külön mechanika a durva és a finomállító, ott a fék értelemszerűen csak a durvaállítóra hat. A finomállítónak olyan nagy az áttétele, hogy az nem bír magától elmozdulni.
,,Ha ugyanis a két oldalon levő két nagy gombot ellentétesen tekerjük egymáshoz képest, akkor beszoríthatjuk, illetve kilazíthatjuk a féket''
Ez ugyanis ősidők óta minden Zeiss mikroszkópon így volt... az L sorozatig bezárólag. (Olyannyira, hogy minden Zeiss mikroszkóp fadobozába be volt ragasztva egy cetli, ami éppen erről informálta a b. felhasználót. Valamiért ezt gondolták a mikroszkópok használatával kapcsoklatos legfontosabb tudnivalónak. Talán más márkák nem így működtek?)
Viszont ez az álllítási mód az N sorozattal megszűnt, ott már egy körmösanyával kell állítani.
Ezek szerint a szürke sorozatban visszatértek a gyökerekhez?
Az az Ergaval a pankratikussal nem fog jól működni.
A leírásban írja, hogy a fókusz nem jó, "ereszt".
Régóta van egy olyan érzésem, hogy a Zeiss ezt a fókuszálót annyiban elszúrta, hogy ránézésre nem derül ki az a tulajdonsága, miszerint állítható a fékereje.
Ha ugyanis a két oldalon levő két nagy gombot ellentétesen tekerjük egymáshoz képest, akkor beszoríthatjuk, illetve kilazíthatjuk a féket.
Persze ehhez az is kell, hogy a szervizek is rendesen állítsák be a mechanikáját javításkor - és ez általában nem történik meg, mert ők maguk sem nagyon fogják fel a működése lényegét.
Arra figyelj, hogy ez a processzus beágyazó specifikus.
A kanada balzsam ill. a legtöbb helyettesítőjének xilol az oldószere.
A színezésig minden ugyanaz, utána viszont töményedő víz-alkohol sorral ki kell cserélni az összes vizet alkoholra (etanol, metanol, isopropil), aztán az alkohol-xylol sorral az alkoholt xilolra.
Azért kell a két áztatás sorozat, mert sajnos a víz nem elegyedik a xylollal.
Jönnek az esősebb napok amikor kisebb az inger a természetben való mászkálásra. Kezdődhetnek a metszetkészítések! Egy részletes leírást találtam a tartós preparátum színezéséről,készítéséről. A legtöbben már biztosan ismeritek, aki meg nem az, itt megnézheti : http://www.photomacrography.net/forum/viewtopic.php?t=8349
Nem értem mit nem értesz belőle. Az immerziós rövid CZJ objektív nem parfokális a száraz rövid CZJ objektívekkel. Lejjebb kell ereszteni (vagy az asztalt feljebb), hogy éles legyen a kép. De ez direkt van így. Egyrészt ha felülről engeded bele az olajcseppbe, akkor kevésbé marad alatta buborék és nem tolja le az immerzió nagyját. Másfelől megtartja a kompatibilitást a régi, nem rugós immerziósakkal, amelyek törhetnék a lemezt, ha vastag a beágyazó a preparátumon. Egy kis biztonsági margó ezen segít.
A hosszú sorozatnál viszont az immerziós is parfokális a többivel.
Olvasd el még egy egyszer, amit irtam. A válaszodból úgy tűnik, nem ment át az üzenet. (*).
Az utolsó mondatodnak meg szvsz. egyáltalán nincs semmi értelme.
(*) A te megjegyzésedre válaszoltam - a CZJ fedőlemezes parfokális a nem fedőlemezessel. Így természetesen csak a CZJ objektívek viszonylatában beszéltem a parfokalitásról
Amennyire értettem itt egy Tiyoda objektív és egy Zeiss Jena váz (meg egy Opton fej) kombinációjáról van szó. Ebből az öszvér rendszerből parfokalitást vagy nem parfokalitást levonni nem lehet. Csak annyi derült ki, hogy a CZJ asztal nem hozható elég közel a lencséhez éles képhez.
Amit pedig az azonos márkájú immerziós objektívekkel kapcsolatban írsz, abból nem az következik, hogy a fedőlemezes és anélküli nem parfokális, csak az, hogy más a szabad tárgytávolságuk. Parfokalitáson azt értem, hogy a megfelelő módon használva mindkettőt (azaz a 3. pont szerint) az élességet csak minimálisan kell utánállítani váltáskor. Lehet például, hogy a fedőlemez nélküli picit hosszabb a fedőlemezesnél és vékonyabb olajréteggel ad éles képet.
De mint mondtam nem ellenőriztem le, csak úgy emlékszem, hogy parfokálisak.
szóval ha a szárazok igen, akkor a szárazok és a nem szárazok nem lehetnek parfokálisak.
A rövidek biztosan nem azok, mert más az illesztési hosszuk kicsit. Az immerziósé rövidebb, hogy bele lehessen ereszteni az olajcseppbe, ne tolja oldalra váltáskor.
Kedves barátomtól kaptam ajándékba egy egészen kíváló Reichert 40/0.65 -ös irises Ph objektívet a Reichert diapanhoz . 160-as ugyanúgy mint a többi, mégsem tudtam egy darabig használni, addig amíg pár napja rá nem jöttem, hogy csak akkor működik, ha nem hajtom be teljesen a helyére az objektívet . 1-2 mm-ről van csak szó. Műanyag vagy papirlapokból vágok majd hozzá távtartó alátéteket. Nem tudom miért van ez, de most kíválóan fókuszálható. Előtte úgy jártam mint te, csak halvány foltok látszottak, mert túl nagy maradt az elérhető legkisebb tárgytávolság az obj. alatt..
Próbáld meg kovamoszatokkal,algákkal,gombaspórákkal ! Azok jól láthatóak. Ha glicerinbe rakod őket és jó vékonyra leszívatod a folyadékréteget, alig fognak elmozdulni. Ha immerziós olaj helyett desztillált vizet használsz, akkor picivel gyöngébb lesz a felbontás (de nem vészesen), viszont a glicerinben levő cucc nem fog elmozdulni a fókuszáláskor. Pont ma játszadoztam ezzel, megmutatom.
Csiperkegomba spóráit raktam glicerinbe és vizsgáltam immerziós folyadék (1. kép) illetve víz használatával (2. kép). 100x objektívvel. Reichert diapan dic, fókuszsorozatok.
Vagy 10x megpróbáltam lassan emelni, eredménytelenül.
A fedőlemezes minta nagyon vékony, must-kenet metilénkékkel festve.
Viszont élesen látszódtak az olajban úszó szemcsék.
Csak próba volt. De igazából mindegy is, nincs elképzelésem sem, hogy mit nézhetnék meg olajos objektívvel. Vagyis lenne, de arra alkalmatlan a felszerelésem, már az 500x körüli felbontás is határeset... kezdve azzal, hogy a baktériumok nem maradnak helyben és képtelen vagyok az élességállítással és a tárgyasztalmozgással utánuk menni...
Fura, hogy a 20x PH lemez a Zeiss, Lomo, Gamma, Tiyoda esetében egyforma.
"Nincs ráirva semmi, csak nem lehet a mintán élesre állítani, de az olajban úszó por látszik vele..."
Szerintem akkor ez fedőlemezes objektív kell legyen, különösen, ha Ph.
Vagy rossz az objektív (szvsz. ez a kevésbé valószínű), vagy nálad van valami homokszem a gépezetben.
Ezek jutottak eszembe:
1. Túl hamar feladtad. A 100x-os objektívvel kimondottan nehéz a fókuszt megtalálni. Nagyon könnyen túlteker rajta az ember.
2. Túl vastag a minta. Mivel próbáltad? Javaslom, hogy vagy valami baktérium vagy vérkenetet nézz először, lehetőség szerint a fedőlemezen legyen a készítmény. A baktériumkenetet mindenképp festeni kell, ha nem Ph-ban nézed, de a vérkészítményt is érdemes.
3. Elméletileg a rossz tubushossz is okozhat problémát (nagyobb tubushossz = kisebb tárgytávolság), de nagyon nagy hibának kéne ahhoz lenni, hogy ezt a jelenséget okozza.
,,Amennyire emlékszem a fedőlemezes és fedőlemez nélküliek egyformán parfokálisak egymással.''
Mármint a szárazok?
Az immerziósok pont nem (erről szól a diskurzus), szóval ha a szárazok igen, akkor a szárazok és a nem szárazok nem lehetnek parfokálisak.
Vigyázni kell azzal, hogy mit értünk parfokalitásnak.
1. Egy fedőlemezes minta ugyanakkor éles a fedőlemezes és a nem fedőlemezes objektívval.
2. Egy nem fedőlemezes minta ugyanakkor éles a fedőlemezes és a nem fedőlemezes objektívval.
3. Egy fedőlemezes minta fedőlemezes objektívval ugyanott éles, mint egy nem fedőlemezes minta nem fedőlemezes objektívval.
Az 1. és a 2. kb ugyanaz, leszámítva, hogy az első esetben a nem fedőlemezes, a másodig esetben a fedőlemezes objektív mindősége pocsék lesz.
Valójában a 3. kérdés lenne a releváns, de azt meg nem is könnyű letesztelni.
Harmadrészt pedig a fedőlemez korrekciós objektíveknél pedig a mászkál a fókusz, amikor a korrekciós gyűrűt állítjuk, szóval a parfokalitás eleve csak erős limitációkkal értelmezhető.
Ez utóbbi azért érdekes, mert Bálint felvetése ezen az egy ponton lenne releváns.
Hiszen a száraz fedőlemez nélküli objektívokat gond nélkül parfokálissá tudnák hozni az immerziós 100x-ossal, csak kicsit meg kell növelni a szabad tárgytávolságot.
Az egyetlen kivételnek nekem a 0.9-es Apokromatok tűnnek, mert ott nagyon pici a szabad tárgytávolság.
Amennyire emlékszem a fedőlemezes és fedőlemez nélküliek egyformán parfokálisak egymással. Meg kellene néznem otthon, csak most a kutricám műveleti terület egyelőre. Ha nem, akkor lehet ok az általad írt.
,,Mi értelme a fedőlemez nélküli OLAJOS objektívnek?''
Rövid válasz: semmi
Hosszabban:
Ez egy örök talány, még senki se tudott értelmes magyarázattal szolgálni nekem, hogy miért vannak ilyen objektívok.
Merthogy az van, hogy az immerziós olaj és a fedőlemez optikai tulajdonságai többé-kevésbé megegyeznek. Minél jobb az olaj, annál inkább.
Tehát az teljesen irreleváns, hogy a tárgy és az objektív között milyen vastag üveg és milyen vastag olaj van - csak levegő ne legyen.
És ezzel élni is szoktak. Rutin vizsgálatoknál - ha nem kell megőrizni a mintát, akkor bevett szokás, hogy nem is fedik le üveggel, hanem csak rácsöppentenek immerziós olajat és bedugják a mikroszkóp alá.
Nem tartom kizártnak, hogy a Tiyoda esetében egyszerűen csak azt akarták ezzel írni, hogy nem érzékeny a fedőlemez vastagságára (szemben a nagy apertúrájú száraz objektívokkal). Mi van pontosan írva az objektívra? ,,0'' vagy ,,-''?
Sajnos a Zeiss Jena esetén a 0-ás immerziós azt jelenti, hogy az objektív frontencséje olyan közel van a tárgyhoz, hogy nem fér be a kettő közé a fedőlemez.
Érthetetlen, miért csináltak ilyen objektíveket, hiszen ezeknek mindnek megvan a ,,fedőlemezes'' párja, amit a fentiek szerint ugyanúgy lehet fedőlemez nélkül is használni.
Most vettem egy rövid Tiyoda fáziskontraszt készletet és a 100-as az fedőlemez nélküli. Mondjuk olajos, ezért amúgy se használnám, na de...
A 10-es nem egészen felel meg a Zeiss-nek, de használható, a 20-es teljesen jó, a 40-es a maga 0.71 NA-jával használhatatlan a Zeiss PH rendszerben és a 100-as sem passzol bele, de legalább fedőlemez nélküli...
A szervízdokumentumok többnyire (vagy mindig?) fizetősek. A szervizesek javításból élnek, ezért hajlandók értük fizetni. Ezt használják ki a gyártók, ez nekik plusz bevétel.
Éjjel 2-kor megcsörrent a mobilom: +1 202 455-8888 Washington DC. szám hívott.Nem vettem fel.Reggelig még 2x ismétlődött a hívás,azután tiltólistára tettem a számot....
Az egysejtűek egy része nagyon könnyen változtat a formáján, gondolj az amőbákra vagy a dileptusokra (lúdnyakú csillós). De még némelyik gerinces is igen hajlékony tud lenni ( kígyók pl) . Nincs ebben semmi különleges, szerintem. És miért hajlik meg ? Biztos viszketett a talpa, megvakarta ! :)
,,Két csavaralátétből készült PH lemez, mint sötét látótér.''
Szép az eredmény, de ez nem "PH lemez", hanem "csak" "sötétlátótér rekesz". PH attól lenne, hogy van neki egy hozzá illő párja az objektívban.
,,Nagyon szuper az olajos sötétlátótér, de egész jól meg lehet lenni nélküle...''
Nem azért van az immerziós sötétlátóteres kondenzor, mert az jobb mint a száraz, hanem mert egy bizonyos objektív apertúra (elméletileg 1.0, gyakorlatilag inkább 0.8-0.9) felett már nem működik a száraz.
,,laboráns kisasszony hiányában legalábbis nem vonzó a benzinnel takarítás...''
Mondok erre egy frappáns megoldást: használj glicerint, vagy akár sima desztillált vizet. A kardiod kondenzor, meg az összes immerziós sötétlátótér kondenzor(*) gyakorlatilag ugyanolyan jól használható azzal is.
(*) A kivétel a Zeiss Leuchtbild kondenzor, ami olyan nagy apertúrával világít, hogy ahhoz a víz 1.33-as törésmutatója kevés.
Nagyon szuper az olajos sötétlátótér, de egész jól meg lehet lenni nélküle... laboráns kisasszony hiányában legalábbis nem vonzó a benzinnel takarítás...
Úgy értem hogy töltsük le és aztán ne áruljuk, csak tartsuk meg magunknak.
Amúgy ha jól megnézed, csak ebből a válogatásból eladott 35-öt, összesen meg 18.000 eladásnál jár az accountja (Vintage Scanned eBooks).
Legyen mondjuk egy írható CD 1 £, mert tegyük fel, hogy egyesével veszi a legdrágább helyen, 18000x 2,9 £ az 52.200 £, az kb. 24 millió HUF. Nem tudom pontosan, mennyi most a Seychelles-szigeteken a strandbelépő, meg a lángos, de szerintem pár kellemes napot el lehet ott tölteni ennyi zsetonból.
Mármint töltsük le ezeket és írjuk CD-re, majd áruljuk? Nem biztos, hogy a jelzett eladó akár egy darabot eladott volna belőle. Nem hiszem, hogy ebből nyaral a Seychelles-szigeteken. Bár ki tudja...
Pont ugyanez, letöltötte netről, árulja CD-n. 1-2 könyvet találomra megnéztem, az archive.org-on fennvolt. Ahhoz lusta és elfoglalt voltam, hogy egyesével letöltögessem mind a kétszázat, gondoltam majd egyszer bedobom itt az ötletet, hogy egyesíthetnénk az erőinket.
,,mert én sem találtam szabványosnak az M50x1-es menetet.''
Még egy: ez a mondat önmagában egy fából vaskarika, ugyanis az "M50x1" jelölést egész egyszerűen azt jelenti (úgy kell kiolvasni), hogy "(az ISO 965-1 szerinti) szabványos 50 milliméter átmérőjű 1mm menetemelkedésű egy bekezdésű metrikus menet"
Azt kéne felfogni, hogy ha egy metrikus menet menetprofilja megfelel a metrikus menetek általános szabványában foglaltaknak, akkor az a menet szabványos lesz, akkor is, ha bármilyen menetemelkedés-táblázatban sincs benne.
A szabvány ugyanis alapvetően a menetprofilt és a menetemelkedéseket írja le, mégpedig úgy, hogy nem tesz kötelezővé adott párosításokat úgy, hogy azokon kívül nincs élet.
Tetszik ez az oldal! Főleg azért mert tényleg alap felszereléssel (se DIC, se fáziskontraszt, régi - de minőségi - mikroszkóp, alap objektívok, még csak plan objektíveket se használ) csinál tényleg szép és látványos képeket.
Először is miért pont az ANSI (=amerikai) szabvány érdekes?
(Oké, ez csak kötekedés, mert ezt a rész az ISO 261 szabványból van átvéve)
Másodszor viszont arról a táblázatról, amit hivatkozol úgy nyilatkozik a szabvány, hogy
4.1 Standard Coarse Pitch General Purpose and Mechanical Fastener Series M Profile
The standard metric screw thread series for general purpose equipment's threaded components design and mechanical fasteners is a coarse thread series. Their diameter/pitch combinations are listed in Table 4.
[...]
4.1 Standard Fine Pitch General Purpose M Profile Screw Threads
Table 5 lists additional diameter/pitch combinations that are standard for general purpose equipment's threaded components design.
(Kiemelés tőlem)
Szóval ezek az általános célú menetek standard méretei. Speciális alkalmazásokra ez nem vonatkozik.
Pl. nincs benne a táblázatban a leggyakoribb fotó objektív csatlakozó, az M42x1, a T2 szabványú csatlakozó (M42x0.75), de a szokásos szűrőmenetek (pl. M49x0.75 vagy M52x0.75) se.
De ez nem jelenti se azt, hogy ezek nem szabványosak, se azt, hogy nem elterjedtek.
A német ebay durva árakat mutat... egy kondenzor többe van, mint amiért én az összes mostani mikroszkópomat vettem... beleértve egy olyan kondenzoros Amplivalt is...
Nem tudom, az enyém Zeiss Jena. Külön előnyének tartom, hogy két része van, az alsó maga a jelölő
RMS menettel rövid objektívekhez. A felső rész pedig M19-RMS átalakító- és parfokalizáló gyűrű, tehát azzal együvé csavarva pl. az NU2-höz vagy a Vertivalhoz is használható. Ráadásul orosz, RMS menetű végtelenes objektívet is használhatok az utóbbi vázakon, hiszen bele tudom a csúszkába csavarni az átalakító gyűrűvel :)
Szedtem egy kis parlagfüvet és összehasonlítás végett lefényképeztem sztereomikroszkópon keresztül és egy nagy zoomos kompakt fényképezőgéppel (Nikon coolpix B700) + makroelőtétlencsével is. Nagy különbséget nem találtam a végeredményben. A fényképezőgép előnye, hogy a természetes napfény teljesen elegendő volt a használatakor és a tárgytávolságot nem kellett változtatni a fókuszsorozathoz ( egyszerűen csak megváltoztattam a fókuszpont helyét a kurzorral). A szűk blende miatt a mélységélessége is jóval nagyobb volt mint a mikroszkóp esetében.
Mikroszkóppal , 32 képből összeállítva
Mikroszkóppal, 8 képből
Fényképezőgép+ makrolencsével, 14 fotóból készült fókuszsorozat
Fényképezőgép+ makrolencsével, 15 fotóból készült fókuszsorozat
Fényképezőgép+ makrolencsével, 8 fotóból készült fókuszsorozat
Nem kell élesreállítás után lejjebb ereszteni a jelölőt. Csak simán el kell forgatni, mert az alaphelyzetből a hegy elfordításkor kiemelkedik egy rugó hatására, amelyik rajta tartja a tárgyon és biztosítja a szükséges nyomást. Az elfordulás végén ismét visszaugrik a hegy, ezért a tárgy elmozdításakor már nem karcolja meg.
Ez egy "Objektmarkierer", azaz egy tárgymegjelölő cucc.
A fémvizsgáló és kőzetvizsgáló feladatokhoz találták ki, mégpedig arra, hogy a mikroszkópban optikailag, tehát szemmel kikeresett, megtalált részletet be lehessen karikázni egy karcolt vonallal. Ez segít később újra megtalálni az adott részletet.
Először a mikroszkóppal megtalálnak valami érdekeset, amit meg a akarnak jelölni.
Ekkor az asztalt nem mozdítják el, csak felemelik az objektívet, kiforgatják a revolvert erre a jelölőre, leeresztik egészen a tárgyig, hogy elérje annak felületét, és forgatnak egyet ennek a kütyünek a legalsó részén. Ekkor a benne levő gyémánthegy bekarcol egy kört a mintába.
A kör átmérőjét lehet változtatni úgy, hogy ez a cucc több szegmensből áll, és ezeket excentrikusan el lehet forgatni egymáshoz képest, így változik a gyémántcsúcs tengelyvonaltól való távolsága, tehát a kör sugara is.
Muskátli (Geranium) porzói és bibéje. A kép jobb alsó felén a szirom fonákán apró szőrök láthatóak. 85 mikroszkópos fotóból állítottam össze a végső képet, hogy kellő mélységélességet kapjak. Sztereo mikroszkóp, Panasonic g7, Picolay program.
Ha jól értelmezem fáziskontraszt kondenzort használtál sima objektívhez? vagy legalábbis fázislemezt raktál sima kondenzorba?
Így sötétlátóteret vagy körkörös ferde megvilágítást hozol létre nem fáziskontrasztot:) de használható erre a célra én is szoktam használni, egész jó effekteket ad. ugyanahhoz a lencséhez érdemes különböző fázislemezeket kipróbálni. általában én is fáziskontraszt kondenzorral szoktam a körkörös ferde megvilágítást (COL) előállítani.
Ez egy kínai 40x és egy fázislemez találkozása. Normál lencsék is használhatók PH objektívként, ha eltalálja az ember, hova tegye az ember a fény-gyűrűt?
Van egy gépbeállító izé a cégnél, akkora mint én, vasból, aminek része egy mikroszkóp is, nade az nem számít, mert CÉGES tulajdon, az, hogy néha én is belenézek, az nem jelent semmit.
Ez nyilván nagyon szubjektív, de nem értek veled egyet. Ennek gyakorlatilag minden komponense megfeleltethető mondjuk egy Nf alkatrészeinek: Láb, asztal, skálák, megvilágítás, kar. Oké, dönthető a kar, de az a mechanika bőven 10kg alatt van.
Két ok miatt ilyen bazi nehéz egy szokásos biológiai vagy akár ipari mikroszkóphoz képest:
1. Nagyobb dolgokat is rá lehet tenni.
2. (Ez az igazán fontos). Mikronos pontossági tartományban lehet mérni vele, méghozzá (a mikronhoz képest) igen nagy, 20cm hosszon. Ehhez messze-messze merevebb szerkezet kell, mint ha csak nézegetünk. Ki lehet próbálni, hány mikront mozdul el a kép egy kis mikroszkópban, pusztán attól, hogy megfogjuk valamelyik tekerőt, az asztalt vagy a kart.
A mérőmikroszkóp doksijából rémlik ez a szám. Valószínűleg tartozékokkal együtt ennyi.
Az biztos, hogy mikroszkópnak csak az alapját - arról minden mozdíthatót (*) leszelve - négyen alig bírtuk megemelni pár centit - pedig nem a mikroszkópot kellett markolászni, hanem tartozék hozzá két átdugható rúd a daruzáshoz, annál fogva próbálkoztunk.
Fel kellene vinni egy emeletnyit egy lépcsőn a végleges helyére.
Már próbálkoztam egy profi gépszállítóval is - kijöttek, de elsőre nekik is beletört a bicskájuk. (Még teljesen nem adták fel.)
(*) a teljes optikai egység, a tárgyasztal az x-y mozgató szerkezettel, megvilágítás, tárgy befogó csúcsok, szorítók stb.
Mivel az egész objektív befogás hiányzik, a menet a legkisebb probléma :)
A színhiba annyira nem hiszem, hogy baj lenne, mert gyárilag asszem (?) nincs is teljes spektrum, csak zöld, világoskék, narancs között lehet váltani, legalábbis nekem úgy tűnik.
Amit nem tudok, hogy üveg alapra kell tenni az objektívet, vagy sem? Ugye, sötét látóteres és akkor kitakarja a közepét.
,,Nincs hozzá objektív és az objektív foglalat sem
VÉGTELENES lenne? (14 az egy tubuslencse?)''
Igen, végtelenes. A háború után nem csináltak véges felső megvilágítású mikroszkópot. Sajnos a végtelenes mikroszkópok objektívjei sajnos nem csereszabatosak. Ahány gyártó, annyiféle menet, tubuslencse, színhiba korrekció.
,,28kg''
Szép, szép, de ebben versenyszámban azért ne számíts dobogós helyezésre. Tartok tőle, hogy ebben engem nehéz lesz megszorongatni (470kg). De játéknak jó:
Szerintem csak 40-es és 100-as van hozzá, a harmadik nem hozzá való. A 10-es és a 20-as ugyanis máshogy néz ki. Sőt, a harmadik nem is CZJ objektív, ahogyan látom.
Egy nagy betekintési távolságú szemlencse, mint pl. CZJ K15x vagy a kínai WF10x(18mm) fölé tenni egy normál szemlencsét, mint a Gamma 15x vagy a kínai WF25x az egy beállító távcső.
Valószínűleg tényleg piros lesz az. Az interferencia sávszűrő gyakran két részből áll:
- magából a vékony szigetelőréteggel elválasztott kettős fémrétegből vagy a több különböző törésmutatójú rétegből felépített "szigetelőszendvicsből" (a tulajdonképpeni interferenciaszűrőből);
- a kép felőli oldalon egy "rendes" üvegszűrőből. Ez azért van, mert egyszerűbb felépítés esetében konstruktív interferencia nem csak egy adott hullámhosszra(*) jön létre, hanem a felharmonikusaira is. Utóbbiakat szűrik ki az abszorpciós szűrővel.
Ha az abszorpciós szűrő piros, akkor sanszos, hogy azt a színtartományt kell az interferenciaszűrőnek is átengednie.
Maga a TiN kemény, fémes fényű, biokompatibilis és kis csúszási súrlódású anyag. Hogy tárgylemezeken pontosan mire jó, azt nem tudom. Feltételezem, hogy pl. titán protézisekből kioldódó Ti-ionok hatását lehet például vele modellezni sejtekre. Vagy bizonyos mikroszkópos eljáráshoz hasznos, ha valamilyen fémes visszaverődésű, ellenálló és nem toxikus felületen van a minta. Az alumínium puha és kémiailag érzékeny, az ezüst vagy nikkel pedig mérgező.
Még az sem biztos, hogy piros, ugyanis a második képen fémesen tükröző felületet érzékelek.
Ha tényleg olyan, akkor ez szerintem féminterferencia-szűrő, és akkor a valódi színét átnézetben látod csak, ránézve a piros szín nem kötelezően a szűrő színe.
Van ebben minden, mint a búcsúban ! C-vitamin, rezorcin,hidrokinon, tyúkszemírtó folyadék ( tejsav és szalicilsav oldata ). Egy tű hegyével rákentem 1-1 csöppet a tárgylemezre majd összekeverés után letakartam fedőlemezzel. Kb 1 héttel később egy öngyújtó lángjával megolvasztottam a kialakult kristályokat amelyek a lehűlésük után azonnal ismét újrakristályosodtak..
A korábbi bejegyzésben látható kristályokat megolvasztottam és újra kikristályosítottam. A képek szélessége kb 2-3 mm . Reichert diapan 4x obj, A műanyag segédlemezt csak félig toltam be a képbe, így jött létre a színváltás a kép közepén.
Néhány anyag oldatát összekevertem és kikristályosítottam, majd mikroszkópon keresztül lefényképeztem. Meglepően különböző kristályformákat találtam egy kb 1 négyzetcentiméteres felületen. ( Reichert diapan mikroszkóp, 4x és 10x objektívek, poláros fény, műanyag segédlemez. )
A fáziskontraszt eljárásban azért sötétítik be a fázisgyűrűt, hogy fáziskontraszt mellett amplitúdókontraszt hatást is keltsenek. Eleinte egyébként a fázislemez színtelen volt. Ugyanakkor így sok esetben nem volt eléggé kontrasztos a kép "valós", mindennapi mintáknál, szemben a lépcsős fázisrácsokkal.
A COL pedig nem csak kontrasztnövelő, hanem -- és ezt csak nemrég bizonyították rigorózusan be -- felbontásnövelő eljárás. Az ismert fényelhajlási és -interferenciás törvényekkel teljesen összhangban kiderült, hogy COL esetében zöld fényben a felbontás 90 nm, azaz λ/5 lehet immerziós objektívekkel:
Ha gyűrű alsó és felső síkjának képét (és a köztes síkokét is) egyaránt fedi a fázislemez, akkor nem rontja túlságosan a hatást. Inkább az baj, ha valahol túllóg a lemezen, mert akkor fals fényt kap.
És jól működött a zégeres fázisgyűrű? Azért kérdem, mert nekem mintha olyasmi rémlene, hogy éles szélű kell legyen az ilyen, optikai útba helyezett elem, mivel, ha van vastagsága, akkor az optikai elemek leképezik a henger alakú oldalfalat is, és ebből mindenféle optikai torzulások, leképezési hibák, elszineződések jöhetnek létre.
Emiatt is van az, hogy ha ilyesmit tesznek be optikai útba, akkor a széle felé elvékonyítják késél szerűen nulláig.
A LEDed milyen? Az emitter képe mekkora a pankratikus rekesz síkjában? Ideális esetben 8-9 mm-es éles képet kell adnia ott.
Még egy kérdés: az Amplival talpán a foglalatban -- ahol a fény kilép -- domború lencse van, vagy síküveg lap? Pankratikus kondenzorhoz lencsés betét szükséges, síküveges a nem-pankratikus kondenzorokhoz kell.
OK, ez egy generikus Abbe-kondenzornak látszik. A betűtípus a Zeiss Jenáéra hasonlít, de nincsen rajta márkajelzés. A tükrözésmentesítő bevonatokból úgy vélem, hogy újabb készítésű, vagy régebbi, de minőségi kondenzor. Talán valamelyik japán cég (Tiyoda, Olympus, Nikon, stb.) kondenzora?
Nem, 1 W vizuálishoz bőven elég. 3 W-tal fotóhoz is, viszonylag rövid expozíciós időkkel.
A kardioid kondenzor használatához a fényen kívül négy dolog kell:
- immerziós közeg a frontlencse és a tárgylemez között (víz, glicerin, olaj, stb.);
- kellő numerikus apertúrára állított pankratikus gyűrű;
- nyitott rekeszek;
- megfelelő távolság a tárgytól.
Először is világos látóterű kondenzorfejjel és valamilyen fényt szóró tárggyal (pl. burgonyakaparék vízben) kis nagyítással élesre beállítod a mikroszkópot. Utána a kondenzort lesüllyeszted, átfordítod a kardioid fejre és egy csepp immerziós közeget teszel a frontlencséjére. A rekeszeknek teljesen nyitva kell lenniük mind a mikroszkóptalpban (mezőrekesz), mind a pankratikus kondenzoron (apertúrarekesz), az apertúragyűrűt pedig 1,2-1,4-es értékre kell beállítani. Ezt követően feltekered a kondenzort és figyeled, milyen formájú a fényfolt. Ha túl magas vagy túl alacsony az állás, akkor egy fénygyűrűt látsz a tárgyon. Ha jó a távolság, akkor egy kis egyenletes foltot. A foltot a pankratikus fej 2 centrálócsavarjával középre állítod. Beállítás után vizsgálatra legalább 20-40-es objektívet célszerű használni, kisebb nagyítású lencse látómezejét nem tölti ki a kondenzor fénye.
Ebből a képből csak annyi látszik, hogy segédlencsés kondenzor. Az nem, hogy mekkora a numerikus apertúrája, vagy mit tud még esetleg. Többféle mikroszkóphoz szállíthatták, specifikusan semmi egyebet nem tudok róla.
Egy tanács: minél nagyobb méretű legyen a kép és azon pedig az, amiről kérdezel. Így nem sok minden látszik.
Így van, ki kell minden optikai elemet venni, ha nem biztos a tubus központosságában (a hivatalos beállítás során a tubus központosságát adottnak vették). A talpi tükör gyárban centrált és ha ahhoz nem nyúltak hozzá, akkor kijelöli a helyes optikai tengelyt.
Ha van egy fáziskontraszt segédtávcsöve/segédmikroszkópja (ki minek nevezi), akkor legelőször is azzal kéne kezdeni, hogy mindent kivesz a sugárútból, objektívet, kondenzort, behúzza a mezőrekeszt a talpban, és ráfókuszál azzal a segédizével. aztán a mezőrekeszt elkezdi kinyitni pont addig, hogy a látómező széléig érjen. És akkor pont látni fogja, hogy a mezőrekesz középen van-e. Ha bizonytalan a segédizé központosságában, akkor forgassa, ha a látómező vándorol, akkor az jól látszik majd, lehet interpolálni a központossághoz.
Ha középen van a mezőrekesz, akkor az jó, mert akkor megvan a két végpontja az optikai tengelynek: a mezőrekesz, meg a segédizé látómezeje.
Ehhez már hozzá lehet igazítani, a kondenzor egyes részeit.
Ha a mezőrekesz nincs középen, akkor indulásnak azt kéne beállítani.
Szürke mikroszkópnál a "kisebb nagyítású objektív beforgatása után fáziskontraszt segédtávcsővel ráállsz a talplencse rekeszére és központos helyzetbe hozod"-hoz képest annyi a különbség, hogy a talplencse rekesze (ami nincsen) helyett központosan egy segédrekeszt kell a talplencse fölé rakni és azt központosítani.
Ez lehet egy kiinduló feltételezés, mert csak nem ejtették a karra a mikroszkópot, vagy csak nem babrálták meg alulról.
Hát ez sajnos nem biztos, láttam már karra ejtett mikroszkópot.
A pankratikus kondenzorok mennyire cserélhetők?
Elvileg teljesen, bár az enyémből a prizmás felfogón a kis csavart ki kellett csavarni ahhoz, hogy a fekete vázon biztosan üljön. Szürkéről szürkére 100%, hogy passzol.
Nem lehet, hogy egyszerűen nem a hozzá passzoló kondenzor van rajta?
Nem. De lehet, hogy nem ahhoz a vázhoz centrálták, vagy elmászott azóta a központozás. Szürke pankratikusnál a 15 mm-es fej is külön központosítható 3 hernyócsavarral. Ha egyébként a többi fej oké, akkor azon állíts. Ilyenkor én leveszem az asztalt, hogy hozzáférjek a csavarokhoz.
Az is lehet, hogy az egész kondenzortest központozatlan. Ez bonyolultabb dolog, ehhez le kell szerelni a háromfejes revolvert és úgy centrálni a pankratikus tagot a négy kis csavarral a domború lencse foglalata körül. Valamikor régebben leírtam ide az egész procedúrát.
Egyébként a gyári se kihajtós (*), hanem szinte pont ilyen. Annyi a különbség, hogy abban van klikk-es ütköző, hogy betoláskor mindig ugyanoa kerüljön a rekesz.
(*) A kihajtós verzió a fekete Nf-hez és a féligfekete NU-hoz való, és nem egészen kompatibilis a kettő: a szürkét nem lehet rátenni a Nf-re/NU-ra (nem fér be a pankratikus alá); a feketét rá lehet tenni a szürke mikroszkópra, csak akkor a fázisgyűrűt kihajtva nem lesz rekesz (az is kihajtódik).
Jó ötlet. Ha körbeforgatom a dugót és kóvályog a fény, akkor a dugó hibás. Logikus.
Viszont ha lézerezik az ember és kiveszi a kondenzort, akkor pont az objektív közepét kell eltalálnia a fénynek, ha a talpban levő dolgok rendben vannak és (innentől nem is állíthatók ezek a részek) a kar a rajta levő revolver és az objektív is rendben van.
Ez lehet egy kiinduló feltételezés, mert csak nem ejtették a karra a mikroszkópot, vagy csak nem babrálták meg alulról.
A pankratikus kondenzorok mennyire cserélhetők?
Nem lehet, hogy egyszerűen nem a hozzá passzoló kondenzor van rajta?
Van egy nem túl tudományos, de működő módszer, amivel megtalálhatod, hol van decentrálva.
Készítened kell egy "dugót", amit a fényút egyik végébe bele tudsz illeszteni (mindegy, melyik végébe, a geometriai optka szerint).
Ebbe a dugóba készítesz egy furatot az esztergán, de ugyanabból a befogásból. A fuartba belehelyezel egy lézerdiódát (azok ugye foglalva vannak, olyan 5 mm átmérő pl.
Ha most belevilágítasz a fényútba, akkor egyetlen egy esetben nem lesz eltérítésed: ha pontosan centrálisan megy át a sugár. Akkor gyakorlatilag az elejétől a végéig át tudsz világítani rajta (pontosabban: át kellene tudnod). Erre persze lehet azt mondani, hogy olyan, hogy fénysugár nincs, az absztrakció, meg annak nincs kiterjedése, de ezt most hanyagoljuk (márnint a szigorú tudományt).
Nyilván nem biztos, hogy centrális a próbasugarad - ezt viszont ki tudod mutatni, ha körbeforgatod a "dugót" - ha nem tengelyirányú, akkor a sugár kóvályogni fog.
A többi egyszerű: a sugármenet hozzáférhető részein behelyezel egy kis ernyőt (papírlapot), megnézed, hová esik a sugarad.
Én így nézném meg.
(Ha nagyon preciz vagy, akkor készíthetsz egy jusztírozható lézert, de az már nem igazán éri meg egy eszköz miatt
A szigetelőszalag és az alátét semmit nem tesz tönkre...
A 15mm-es fejjel így tudtam középre tenni a fényt (több objektívvel is megnézve). A kondenzoron "51" a kondenzortartón "40"-es szám van, azt hiszem, ez nem jelent jót.
Van valakinek ötlete, vagy hagyjam így, hisz végülis nem okoz bajt.
Nem Phv, csak Ph, de még koromkapargatásnál is kevésbé szofisztikált módszerrel, feketített papír gyűrűkkel készítettem rekeszlapot 90-es IOR fázis objektívhez. Bevált. Szóval azért próbálja csak ki a kapargatást, kárt úgysem csinál vele.
Erre mondtam, hogy ehhez már komoly apparátus kell: nekem pl. nincs otthon nyomdám.
Tartok tőle, hogy a digitális nyomdai levilágítók felbontása se elég, de akinek van ilyen otthon, mindenképp tegyen egy próbát, mert tényleg lenne rá igény.
Hát ezt kb az összes nyomda használja. Pontosabban használta eddig, mert ma az offszet lemezeket már közvetlenül világítják le. De kemény filmmel te is el tudod készíteni fényképezőgéppel, szvsz
Csak a miheztartás végett: többek között ki kéne kapargatnod egy 2.5mm külső ármérőjű, 0.125mm széles karikát úgy, hogy szép legyen a széle, és mondjuk 2, de inkább 1 század milliméter pontossággal tartod az átmérőt és a szélességet.
fotolitográfia nem jöhet szóba? Telibe ezüstözni egy lapot, aztán fotomaszkkal lemaratni a fölösleget.
mondjuk utána tükör lesz, nem fekete, de gondolom ez nem akkora gond. Kedvenc dioptriamérőmben is valahogy így van elkészítve, a hasznos rész körül pedig le is festik feketére.
Vagy esetleg Levente megmondja, mivel lehet utána az ezüstöt feketére színezni.
Kizárt, hogy így használható szűrőt lehessen csinálni. Először is nem elég fekete (ezen még lehet segíteni korom helyett festékkel), másodszor meg hogyan kaparod le pontosan ekkora méretben?
Kormozott kerek fedőlemezről le lehet koptatni a kormot, hogy ne sérüljön meg és aztán kormozott felével fel lehet ragasztani egy keskenyre vágott tárgylemezre...? A korommentes résznél ragadnának össze, meg a szélén.
,,Képfeltöltés nekem se megy hónapok óta Firefoxban. Kidob a rendszer, olyan, mintha kiléptem volna.''
Én Firefoxot használok és soha semmi problémám nem volt vele...
... egészen a mai napig.
Ma, amikor képet akartam feltölteni, először kiírta, hogy a képfeltöltéshez jelentkezzek be az indafotóra, aztán meg kivágott, de úgy, hogy vissza se bírtam jelentkezni: "rossz jelszó".
Próbálkoztam új jelszót kérni. Kaptam, de az se ment.
Aztán letöröltem a mai history-t (active logins, cookies és cache), ettől megjavult.
Képfeltöltés nekem se megy hónapok óta Firefoxban. Kidob a rendszer, olyan, mintha kiléptem volna. Aztán egy frissítésre visszatesz, de képfeltöltéskor kezdődik elölről. Valami autentikációs gebasz lehet a programban.
,,Az a baj, hogy nagyon kicsi, még nem láttam értelmes javaslatot a házi elkészítésére.''
Pedig jó lenne, mert elég gyakran előfordul, hogy a gyári festés lehámlik az üveglapról. Jó lenne egy módszer, amivel újra életet lehetne lehetni ezekbe a defektes példányokba.
Sötétlátótér: ízlés szerint. Ilyet gyárilag nem csináltak. Arra ott van a kardioid állása a pankratikus kondenzornak.
A fáziskontraszton dupla gyűrű van (Phv = variable, középen egy fekete folt, körülötte egy átlátszó, aztán fekete, megint átlátszó, megint fekete gyűrűk, kívül megint átlátszó.) Emlékeim szerint valaki már lemérte a pontos méreteket és megírta itt a fórumon. Az a baj, hogy nagyon kicsi, még nem láttam értelmes javaslatot a házi elkészítésére.
Nem tudom milyen 4 csavarhelyre gondolsz, de a fáziskontraszt feltétet a pankratikus kondenzor alján levő vállra kell rászorítani. Nem kell hozzá csavarhúzó, egy darab kézi csavar van a feltéten.
Neked van rekesz a kondenzoron? Ha igen, akkor azt le kell szedni és annak a helyére kerül a fáziskontraszt feltét.
A fáziskontraszthoz mindenképpen kell egy rekesz, és a fáziskontraszt lemezt centrálni kell tudni. A fáziskontraszt feltét tudja ezeket természetesen.
Siedentopf a kardioid és paraboloid kondenzorokat 1910 körül fejlesztette ki mai formájukban (Wenham már a XIX. sz. közepén javasolt paraboloid felületet sötét látóterű megvilágításra). Sajnos az eredeti "Berichte der Deutscher Physikalischen Gesellschaft"-ot még nem találtam meg.
,,A kardioid kondenzorból az elsők szerintem még végtelenre voltak korrigálva, csak később készítették 30 cm-re. Most már nem emlékszem hol, de úgy rémlik olvastam ezt.''
Emlékszem, egyszer amikor ez előjött, említetted, hogy ,,érdekes, pedig egy rajzon párhuzamosra volt rajzolva a sugármenet''
De ezt én kizártnak tartom. Az 1927-es doksiban jelenik meg a kardioid kondenzor és már ott is 30cm-esnek van mondva, és a képen is ilyen setup-ban ábrázolják (l. alább).
De nem is lenne logikus, mert a kardioid kondenzort praktice lehetetlen napfényben használni, elengedhetetlen az erős mesterséges fényforrás, ami akkoriban tipikusan az ívfény volt.
Szóval így nézett ki a tipikus használat 1927-ben:
Sajnos az a terület még viszonylag sem nevezhető nagynak...
Ugyanakkor paraboloid kondenzorral nagyon szép eredményt érek el, ha közvetlenül az üvegtest alá homályos üveget helyezek és arra segédlencsével képezem le a fényforrást. Kisebb megalkuvásokkal a 3,2-es plánakromát látómezejét is kivilágítja fényképezéshez. Ez 15 mm-nél nagyobb látómezőszámot jelent. Gyakorlatilag 3,2-től 40-ig bármelyik lencsét tudom hozzá használni és ez nagyításváltásnál nagy előny.
A Lomo kondenzornál az a helyzet, hogy jobban klappol a belső lencse és a tükrös üvegtest képsíkja, ha végtelenre állítom segédlencsével a fényforrás távolságát. Sajnos még így sem pontosan ugyanott van.
A kardioid kondenzorból az elsők szerintem még végtelenre voltak korrigálva, csak később készítették 30 cm-re. Most már nem emlékszem hol, de úgy rémlik olvastam ezt.
A Szkvorcov könyvben a Lomora egész biztos pontosan le van írva minden, csak ki kellene bogarászni.
,,A Lomo OI-10 leírása egyébként innen letölthető:''
Kösz!
Az ábra szerintem nem bizonyító erejű. Egyrészt így egyszerűbb rajzolni (és így szokás - szinte mindig párhuzamos sugármenetet rajzolnak a kondenzoroknál), másrészt egy arányos rajzon is erősen kéne figyelni, hogy észrevedd a kb. 1:10-es összetartást.
Egyébként elég teoretikus a kérdés, mert nagy a metszési távolság. Nem emlékszem a pontos számra, de ha pl. f=15mm, akkor a metszési távolság differencia (végtelen vs. 30cm) 0.78mm.
A korrigáltság tekintetében se oszt-szoroz, mert igaz, hogy nagy az apertúra, de a min. és a max. apertúra között elég kicsi a különbség.
,,Szerintem ez egy az egyben a háború előtti Zeiss dizájnja, a többi Lomo eszköz ismeretében.''
Szerintem ez nem háború előtti dizájn - pontosabban a háború előtti Zeiss doksikban nem találtam nyomát ennek a kondenzornak.
"Nézd meg, hogy mekkora a gyűrűrekesz és mekkora az üvegtest belépő gyűrűje. Ha közel egyformák, akkor az optikai tengellyel párhuzamos sugármenetet feltételez."
Ez csak akkor lenne így, ha a kondenzornak csak egyetlen egy pontot kellene megvilágítania, nem pedig egy (viszonylag nagy) területet.
Szerintem ez egy az egyben a háború előtti Zeiss dizájnja, a többi Lomo eszköz ismeretében. A 30-as években a Progressz, a Lomo egyik elődje a Zeissel kooperált, a háború után pedig hadizsákmányként vittek tervrajzokat, gyártósorokat is szakemberekkel együtt.
Nézd meg, hogy mekkora a gyűrűrekesz és mekkora az üvegtest belépő gyűrűje. Ha közel egyformák, akkor az optikai tengellyel párhuzamos sugármenetet feltételez.
A végtelenes sugármenet nekem azért fura, mert amikor a Zeiss ezt tervezte, már beépített lámpát használtak, minden kondenzor 30cm-re volt tervezve.
Sőt már sokkal korábban, pl. a kardioid kondenzor mindig is véges volt, a háború előtti doksiban külön fel is hívják a figyelmet rá, hogy 30cm-nél messzebbi fényforrás esetén korrekciós lencsére van szükség.
Persze, hogy messzebb van, különben N vázban a kondenzortartó hüvelye fölé kerülne mindkettő. Mivel a sötét látóterű taghoz eleve végtelenes sugármenet ideális, ezért nem akkora probléma a nagyobb távolság.
Az Nf-hez készítettem hüvelyhosszabbítót. Tökéletesen ugyanúgy használható azzal, mint L vázon anélkül.
Olyan rövid a foglalata, mint egy szokásos Abbe kondenzornak, vagy mint a Siedentopf váltónak. Ugye az újabb váltókondenzor hosszú foglalatos és L vázhoz egy fémgyűrűt kell ráhúzni, hogy ne álljon ki az asztal síkjából feltekert állapotban. A rövid foglalatos pont a fémgyűrű hosszával rövidebb.
A váltóban azért nem feltétlenül kell összetett lencse, mert csak kb. 0,6 a numerikus apertúrája és szerintem többnyire a sötét látóterű módját használják. Ahhoz meg nem is kell lencse. (Egyébként nem értem, miért nem raktak be a lencse alá egy neutrálszűrőt, hogy a világos látómező fényessége hasonló legyen a sötétéhez: így vagy kifolyik a szemem a világos háttértől, vagy vaklálni kell a sötétben.)
Megjegyzés: nekem Lomo váltókondenzorom van, de az 1:1-ben olyan, mint a rövid foglalatos Zeiss. A hosszú foglalatos pedig a cső hosszától eltekintve a rövidével azonos felépítésű.
Igen, abban egyszerű lencse van. De ez a lencse máshogy néz ki egy kicsit, nagyobbnak tűnik a váltókondenzorénál. Lehet, hogy ragasztott.
Egyébként még kondenzorlencse nélkül is lehet fáziskontrasztot csinálni megfelelő szögből látszó gyűrű alakú fényforrással. Azt hiszem itt a fórumon volt már erről szó, de ha nem, megvan nálam a cikk.
Hát, én csak kép alapján mondom ezt, mert a kütyü ugye nincs itt. Nincs váltókondenzorom se, én arról csak azt látom a képen, hogy jó vastag valami a felső vége. És ahhoz hasonlít - nekem - a másikon levő is.
Ugye nem mondtam, hogy ugyanaz, csak olyan, mintha....
De ha ez ennyire gyenge, akkor zeissék biztosan jobban tudták nálam, és ha nem lenne jó, tuti nem egyforma, csak úgy látom. Én azt gondoltam, hogy ha a hosszú metszési távolságot a váltósban a felső lencseblokk adja, akkor talán az jó a fázisoshoz is.
Eddig én is eljutottam, de sajnos magát a szöveget nem sikerült fellelni. Annyit derítettem ki, hogy ezeket lenne jó megszerezni:
Péterfi T.: Mikrurgische Methodik. Handb. d. Biol. Arbeitsmethoden (Abderhalden), Abt. V. T. 2, H. 5, 1923. Péterfi T.: Neue mikrurgische Nebenapparate. Zeitschr. Wissensch. Mikrosk. Bd. 41, 1924. Péterfi T.: Die Technik der Zelloperationen. In: Péterfi T. (Hrsg.): Methodik der Wissenschaftlichen Biologie. Berlin 1928.
Egy magyar nyelvű könyvet találtam emberünktől, az szövettani jellegű:
Ha jól értem, akkor száraz 40x-es objektívek után érdeklődsz.
Ami a Zeiss Jena objektíveket illeti:
Először is van az Apochromat 40x/0,95. Ez egy nagyon-nagyon jó objektív, de igen kényes a pontos beállításra, különös tekintettel a megvilágításra (Köhler beállítás, és az Acr-Apl kondenzort is igencsak meghálálja). Fedőlemez korrekciós gyűrű is van rajta, ami egyrészt jó, másrészt pedig szükség is van rá - és annak a pontos beállítására is kényes, ami pepecselős (és tapasztalat kell hozzá). Sajnos nagyon kicsi a szabad tárgytávolsága, ezért vastag mintához nem igen alkalmas.
Egyébként nem tudom miért, de én a rövid változatot jobban szeretem, mint a hosszút.
Aztán van a Planachromat 40x/0,65. Ez is komoly előrelépés a sima Achromathoz képest. A színjavítottsága is jobb, de - főleg fotózáshoz - a nagy előnye, hogy a képgörbületi hibától mentes. Az az érdekessége, hogy többféle változatban gyártották (kicsit másképp néz ki a frontlencse foglalata, de a felirat ugyanaz) és van olyan aminek nagyobb a szabad tárgytávolsága, de erre semmi felirat vagy hasonló nem utal.
Onnan tudom, hogy egyszer próbálkoztam azzal, hogy mikroszkóp objektívot használjak kondenzornak, elvégre az mégiscsak elég jól korrigált lencse (nem én találtam ki, a régi könyvek írnak erről). Kipróbáltam egy csomó objektívet a készletemből, közöttük legalább 5db 40x-es Planachromatot. Ezek közül volt egy, amivel a mezőrekeszt élesre lehetett állítani a tárgylemezen keresztül, de a többivel nem.
Ráadásul a 30-as években először megjelent "Wissenschaftliche Anwendungen der Photographie" című könyv második kötetének, a "Mikrophotographie" címűnek ő volt a szerkesztője.
Abszolut egybevág, tökre úgy néz ki, mintha a váltókondenzor frontlencséje lenne rajta.
Én erről még doksit nem láttam, de, ha volt ilyen cucc, volt doksi is. Csak szerintem a cucc is extra ritka volt - ahogyan a mikrosebészeti kütyü is, amihez való. Ergo szerintem a doksi még ritkább, mert azt veszejtik el legelébb.
Az előző megjegyzésemet viccnek szántam ! Komolyabbra fordítva a szót, talán olyasmiket csinálhatnak ezzel a módszerrel, hogy kettévágják , majd mikropipettával kiszívnak egyes részeket a sejtekből, valamilyen vizsgálat céljából. Lehet olvasni olyanokat, hogy levágtak részeket apróbb többsejtűekből (pl hidrákból) vagy kettévágták őket, aztán csodálkoztak, hogy túlélték, stb.
Még nem is gondoltam rá, hogy lehet feszültség a szemüveglencsében, meg hogy ez okozhat mindennapi gondot.
A lencse az ugye egy gömbfelület, a keret meg valamilyen agyament dizájner fejéből kipattant, matematikailag le sem írható térbeli görbe. Ezt a kettőt elég nehéz lehet rendesen összehozni. Nekem pl. mindig damilos keretem volt, mert az takar ki a legkevesebbet - és a damil az elég rugalmasan húzza bele a lencsét a felső részbe, nem nagyon tudja elhúzni a műanyag lencsét. A "rendes" kereteknél ugyanakkor muszáj a horonyban maradnia. A LCD képe meg nem szereti, ha még egyszer polarizálják.
Ami érdekelne, hogy ez a Stentoros kép "fotosopp", vagy tényleg mikrosebészkedtek rajtuk. Azok alapján, amit eddig láttam a mikroszkópban, ezeknek ha megsérül a sejtfaluk, akkor kifolyik a citoplazma a bánatba és elhalálozik az alany. Jó lenne olyannal beszélni, aki tudja, a tutit.
Még nem is gondoltam rá, hogy lehet feszültség a szemüveglencsében, meg hogy ez okozhat mindennapi gondot. Hogy a klasszikusokat idézzem, tudtam, csak nem sejtettem.
Ha jól olvasom, ez a kütyü áll két polárszűrőből, egy mattüvegből, meg egy 1 lambdás kompenzátorból, ami az okulárban van, ami gyakorlatilag egy lupe. Hányszoros lehet ennek a nagyítása?
Képzeld el ! Bejön a rendelődbe az ügyfél. Dr Úr, mentse már meg a kedvenc rotiferem életét, beszorult a fogaskereke ! Milyen jól jönne ilyenkor egy kis műtéti gyakorlat a stentorokkal !
Igen, ezen is nagyon meglepődtem ! Egyáltalán nem az ízlésem szerintiek az ilyen vélemény nyilvánítások. Nem tartom ide valónak. Most csak azért reagálok rá mert megszólítottál. A múltkori apró csörténk után megfogadtam, hogy inkább szó nélkül hagyom ezeket, nem akarok én senkivel sem veszekedni. Ezt a csoportot azért követem mert sok nagyon értelmes és nagy tudású emberrel kerülhettem kapcsolatba, akikkel közös a hobbink és nem azért,hogy bosszankodjak vagy én idegesítsek másokat. Szép napot mindenkinek !
Én például az Amplival/Vertivalt (mindkét fajta fejem van) nagyon szeretem. Bár rövid objektívekhez nem jó, ettől eltekintve sokoldalúbb az Nf-nél. Felső megvilágításban köröket ráver az Auflichtkondensorra, mert valódi Köhleres és centrálható a mezőrekesze. Nem beszélve arról, hogy egyszerre lehet ráeső és pankratikus kondenzoros áteső megvilágítást használni. Az asztal pedig a kondenzorral együtt süllyeszthető jó 5 cm-t.
Ez egy kis polariszkóp tulajdonképpen. Ilyen hiányában egész jól lehet használni a számítógépes monitor + polárszűrő párost (a monitorok polarizált fényt bocsátanak ki). Érdemes minden optikánkat végignézni vele, érdekes dolgok derülhetnek ki. Az egyik neutrálszűrőmben akkora feszültség van, hogy polárban szétbarmolja a képet. Biztosan nagy hőingásnak lehetett kitéve.
És igazad van, szerintem sem nézik meg a szemüvegeket polariszkóppal. Mint ahogyan a távollátó szemüvegeket sem távolra teszteltetik a pácienssel, hanem egy csupán 5 méterre lévő táblára.
Nos, ez ugye dioptriamérő, nekem pontosan ilyenem van (ilyeneim vannak - mert igen, van amit SZÉTFŰRÉSZELTEM).
+/- 20 dioptriáig tudsz vele törőértéket mérni (bár egy kiegészítő szórólencsével akár nagyobb + dioptriát is.)
Tudsz vele még cilinderértéket is meghatározni, valamint lencse optikai tengelyt. Van benne egy kettős szálkereszt: egy szögmérő, ami fix, meg egy valóban kereszt, ami elforgatható.
A felső része, amiben az okulár van, az egy végtelenre állított távcső. Legalul egy izzó van, afölött egy fel-le mozgatható, nagyon kis méretű céltárgy (ezüstözött üveglemezen kb 1 mm-res körön kis átlátszó pöttyök. Afölött pedig egy fix gyűjtőlencse - ami tulajdonképpen egy mikroszkóp objektíve. "Üresen" beállítod, hogy a céltárgy képe éles legyen az okulárban - ekkor a céltárgy az objektív fókuszsíkjában van, a végtelenbe képezi le a képét. Ha beteszed a tesztelendő lencsét, elmegy a fókusz. Ekkor a céltárgy helyzetének változtatásával újra beállítod az élességet - a céltárgy ozgató szerkezetén van egy skála, közvetlenül dioptriában skálázva.
Ez ugye egy szemüveglencsében lébő feszültség mérésére szolgál. Eygszerű, mint a faék. Nos, ha az optikákban arra panaszkodsz, hogy rosszul látod az LCD monitort a vadiúj szemüvegedben, vajon hány helyen tudják a lehetséges választ, és abból is hány helyen veszik elő a kütyüt, hogy ellenőrizzék?! És valószínűleg nem egy ló ára.
Én se láttam ezeket, de az első linken a belső oldalakról készül fotók nagyon ismerősek. Szerintem valami más prospektusban is benne vannak ugyanezek a képek.
Kedves lesi fotós, ilyenkor is záporoznak majd a mínuszok a ,,stílus okán''?
Kedves halmos ferenc, ezt is ,,csodálkozva olvasod'' és hangot is adsz majd ennek?
Vagy csak nekem jár ez a kitüntető figyelem? (Lásd még Feri elősző posztját is, idézetek lentebb.)
Kedves Feri, engem a stílusod nem zavar, de azért álljunk meg egy pillanatra.
Ha valaki birtokol egy eszközt, akkor az az övé, és azt csinál vele, amit akar (feltéve, hogy nem törvényileg védett muzeális tárgy).
Ha te jogalapot formálsz arra, hogy finoman szólva is keresetlen szavakkal (,,Szokjunk már le arról, hogy szétbaszarintunk MINDENT a saját hülyeségeink miatt!'', ,,Ha annyira akarsz ezzel a hülyeséggel foglalkozni...'') dekrétumként kinyilatkoztatod, hogy ki mit csinálhat a saját dolgaival, akkor cserébe viseld már el, ha valaki - akár viccből, akár komolyan - más véleményen van ezen a téren.
Az meg egy igen remek tanács volt, hogy ne barmoljon szét egy 5000Ft-ot érő tubust, hanem inkább gyártassa le egy esztergályossal mondjuk 15000-ért.
Mondhattad volna azt is, hogy ,,ne bántsd azt a szegény tubust, inkább add nekem, én meg cserébe esztergályozok neked helyette egy 12mm-rel rövidebbet''.
De valamiért nem ezt mondtad, pedig azt bizisten meg is plusszoltam volna.
Végezetül egy vallomás: én bizony ,,szétbaszarintottam'' már egy szürke eszközt, ráadásul nem is egy 5000Ft-os tubust, hanem egy 0,9-es achromat-aplanat kondenzort. Hiába kompatibilis a szürkék kondenzor felfogója az N sorozatéval, a barom mérnököknek sikerült egy olyan agyament segédlencse-felfogót tervezni, ami beleütközik az N-eseken a magasságállító fogaskerék tengelyébe, emiatt lehetetlen használni azokkal.
Kb. másfél évig nézegettem sóvárogva, és gondolkodtam, mi a frászt lehetne csinálni. Aztán megelégeltem, és két feles után nekiestem egy fűrésszel és egy reszelővel, és megszabadultam a kiálló pöcöktől. Bosszút álltam a mérnökökön!
És azóta is rendszeresen és nagy megelégedéssel használom.
Fel vagy háborodva? Legyél, abszolút jogod van hozzá; elfogadom, ha barbárnak tartasz emiatt. De ettől még újra megcsinálnám.
Megtenném ugyanezt egy fekete kondenzorral? (Hacsak nem egy tucat alkatrészről van szó, akkor) nem tenném meg.
Frankón megvan a kép bennem, hogy átmentünk anyuval Kecskemétre a nagy ofotértbe szemüveget csináltatni, és egy ilyenbe pattintották be a meglevő szemüvegemet ellenőrzésre. Kb 40 éve lehetett.
Bár nincs gyakorlati jelentősége, mert csak átlagos objektíveim vannak, de mindkét méretben, a 12mm-es toldót nincs mire használni. Csak kipróbáltam, hogy működik.
A tubuslevágás azért is hülyeség a barbárságon felül, mert legfeljebb vizuálisban "oldaná" meg a problémát. A fotótoldatok továbbra sem lennének jók rövid objektívekhez.
Szokjunk már le arról, hogy szétbaszarintunk MINDENT a saját hülyeségeink miatt!
Ha annyira akarsz ezzel a hülyeséggel foglalkozni, akkor keress egy esztergályost, és vidd el neki a mono tubust, tekerjétek ki belőle magát a csövet, és utánozza le azt, de 12mm-rel rövidebben!
Közben eszembe jutott, hogy nem elég a végállásállítót elcsavarni, mert az asztaltartó prizma ütközni fog a váz kivágásával túltekeréskor (és a mechanika belseje szintén fel fog ütközni valahol).
Elvileg a szürke vázak élességállítójában a végállás megváltoztatható. Azt nem tudom, vajon 12 mm-t lehet-e "ráadni". De ez jobb lenne a fűrészelésnél, mert a hosszú objektíveket továbbra is használhatnád. Ha a tubusból levágsz, akkor csak a rövidekhez lesz jó. Ferit kellene megkérdezni, hogy lehetséges-e egyáltalán ennyit állítani, de szerintem nem érdemes ezzel szórakozni. Szerezz egy L vázat inkább, nem szokott nagyon drága lenni (de vigyázz, mert létezik csak hosszú objektíves L váz is!). A legtöbb kiegészítő ugyanúgy passzol hozzá.
Nem. Fizikailag ugyan használhatók toldóval, de ezzel megváltozik a tubushossz. Ez a kb. 12 mm különbség pedig a nagyobb numerikus apertúrájú objektívek esetében teljesen tönkreteszi a képet.
,,A szürkék simán használhatók a rövid objektívekkel, csak kell egy-egy 12mm-es kínai toldás minden objektív alá és a binokuláris fejet le kell rövidíteni 12 mm-rel?''
Ha a binokuláris fej (és a fototubus) rövidebbre fűrészelése a "sima használat" kategóriába esik, akkor valóban lehet használni a szürke Zeisseket a rövid objektívokkal..
Bár nem vagyok biztos benne, hogy a binokulár tubussal ez technikailag megvalósítható.
,,extra rövid objektívem''
Nincs olyan, hogy extra rövid. A 160-as objektívok kétféle illesztési hosszal készültek: 33.5mm (rövid) és 45mm (hosszú).
A szürkék simán használhatók a rövid objektívekkel, csak kell egy-egy 12mm-es kínai toldás minden objektív alá és a binokuláris fejet le kell rövidíteni 12 mm-rel? A szürke 1,6x az alkalmasnak tűnik erre.
Csak elméleti kérdés, mert túl drága 5 db toldó és egy fejet ezért lerövidíteni és nincs is olyan extra rövid objektívem, ami ezt értelmessé tenné.
Érdekesség, hogy a Zeiss mikroszkópokon egyáltalán nem használtak hatlapfejű csavarokat. Sehol. Minden anya kerek és vagy a homloklapon vagy a paláston van vagy horony vagy furat. Az utóbbi-utóbbi típusú - tipikusan egy tekerő feszességét szabályozó - anya tekergetésére való ez a bot.
A szürke sorozat már a rothadó szocializmus terméke.
A fekete mikroszkópon (Nf, Ng) még lehet használni a rövid objektívokat.
Ami igen hasznos, mert van egy csomó remek rövid foglalatos objektív, aminek nincs hosszú foglalatos megfelelője. Pl. Az Apo 20x/0,65, az immerziós rekeszes Apo 60x/1,0, az híres-neves Apo 60x/1,4, vagy a fedőlemez nélküli vizsgálatra való Apo 40x/0,95.
Márcsak emiatt is többre tartom a jó öreg Nf-et a szürke utódainál.
A fő előnye (eredetileg - még a háború előtt - erre találták ki), hogy kihasználja a lámpa fényét széles nagyítási tartományban.
A hagyományos kondenzornál kis nagyításnál az apertúrarekeszt, nagynál a mezőrekeszt picire kell állítani, szóval a fény tetemes része mindenképp elvész.
Járulékos haszon, hogy egyetlen gyűrűrekesszel univerzális, minden objektívhoz jó fáziskontraszt kondenzor lesz belőle. A háború utáni Zeiss-ekre ezért tették
Zeiss Jena 160-ashoz én csak a Semiplan 3,2-est ismerem. Ez nem a legjobb objektív, egy sima ragasztott lencse. Létezik viszont 4x-es és 2,5x-ös Planachromat.
Van 160-asban 3,2 plánakromát (3,2/0,10). A 2,5/0,07 helyett ezt használom kis nagyítású lencsének, ugyanis ugyanolyan kompenzációt igényel, mint a nagyobb nagyítású plánlencsék.
,,...mert nem a mikroszkóppal egybeépített cucc....''
Ja, hogy ennyire fekete ez a cucc. Azt hittem már az egybeépített cucc.
,,Nem érdekes hány centiről éles az izzószál képe a falon.''
Ez részben igaz. A lámpa távolsága hatással van arra, hogy mennyire lesz jól korrigált a kondenzor a nyíláshibára. A kondenzorok 30cm-es lámpatávra vannak korrigálva (illetve egyesek végtelenre, de ez egy másik történet), szóval elméletileg oda kell tenni.
Elméletileg, mert a gyakorlatban ez még a gyári távtartós külső lámpánál sincs így. Azért mert kompromisszumot kell kötni:
Minél messzebb viszed a lámpát, annál nagyobb apertúrát világít ki (a cél az általad emlegetett 32mm), viszont annál kisebb lesz a mezőrekesz képe (azaz annál kisebb részletét világítja meg a tárgynak).
A gyári távtartós lámpánál az a kompromisszum, hogy közelebb van a lámpa, mint kéne, ezért nem is világítja ki a teljes apertúrát, viszont cserébe elég nagy a kivilágított látómező.
Lehetne olyan lámpát csinálni, aminek elég nagy a mezőrekesze is és elég nagy apertúrát is világít ki egyszerre, de ehhez vagy nagyobb világítófelületű lámpa vagy sokkal bonyolultabb optika kellene.
Nem érdekes hány centiről éles az izzószál képe a falon. A lámpát oda teheted, ahova akarod, mert nem a mikroszkóppal egybeépített cucc.Rakhatod közelebb, távolabb.
Úgy lődd be a ledet a lámpában, hogy amikor éles a képe a falon, akkor a világító felület képe a falon akkora legyen, ami legalább a sarkainál lefedi az apertúrarekeszt, ami ugye a rég fekete Zeisseknél 32mm. Mert majd úgyis arra kell rávilágítson, nem a falra, és azon kell majd élesre beállítani a világítótest képét a Köhler szerint.
Értem és nagyszerű dolog, de az asztalomon már van két LED szabályzó, a sztereo mikroszkóp alsó és felső megvilágításához és a régi mikroszkóplámpát nem akarom túlbonyolítani. Világít és 19 centiről éles a LED képe a falon. Ezt használom a fáziskontraszthoz.
Az 5A-es verzió 30EUR, ezért a pénzért digitális kijelzővel mutatja, hogy mennyivel hajtod a LED-et (áramerősség, feszültség, teljesítmény), előre be tudsz programozni többféle beállítást stb.
,,1800 Ft egy 3,3 V-nak mért, névleg 3 V adapter Kínából, arra a 3V 1W vagy 3W led közvetlenül ráköthető. Kicsit melegszik.''
Nem lesz az jó. A ledet kapcsolóüzemű táppal, áramvezérelt módban kell használni. Abból, hogy 1W-os és 3W-os led is ráköthető, az következik, hogy ez vagy feszültségvezérelt, vagy egyáltalán nem szabályozott.
Emellett, már az 1W-os led olyan erős, hogy kifolyik a szemed, ha belenézel. Normál áteső fény vizsgálatokhoz a tizede is elég ennek, tehát le kell szabályozni.
Szóval érdemes beruházni szabályozható egy Step Down átalakítóba. Nem túl drágán kapható olyan, amin LCD-panel van, és kényelmesen be tudod állítani mind a feszültség, mind az áramerősség limitet (az utóbbira van szükség!).
Keresd vissza a fórumon, sokunk elmondtuk a tapasztalatunk, hogy milyet érdemes venni.
,,Meg tudja mondani valaki, hogy a fekete zeissek eredeti mikroszkóplámpájánál, amelyiknél a rekesszel ellentétes oldalon lehet dőlésszöget állítani,''
A rekesznek két ellentétes oldala van. Te melyikre gondolsz? Egyébként e tekintetben gyakorlatilag az összes mikroszkóp ugyanúgy néz ki (fekete/szürke/fehér, Zeiss, NemZeiss): izzó, kollektorlencsék, mezőrekesz, tükör, apertúrarekesz+kondenzor jön sorban.
,,hány centire jelenik meg az izzó éles képe (a falon)''
A falon??? Helyes beállításkor az izzó képének az apertúrarekesz síkjában kell élesnek lennie.
,,illetve hol lehetne a 160-as és hosszú szürke zeisshez 3,2x objektívet szerezni?''
Zeiss Jena 160-ashoz én csak a Semiplan 3,2-est ismerem. Ez nem a legjobb objektív, egy sima ragasztott lencse. Létezik viszont 4x-es és 2,5x-ös Planachromat.
Úgy általában: ezeket a használtpiacon lehet beszerezni: Vatera, Jófogás, eBay. Az első kettőn véletlen szerencse esetén, az eBay-en többé kevésbé rendszeresen előfordulnak.
Nincs eredeti izzóm, csak egy led-em. Illetve 10 mert azt hittem, egyet küldenek 600 Ft-ért, de 10 darab jött egyben, úgy kell letördelni egyenként a ledeket...
Nem tudom hova pozicionáljam, ezért lenne jó tudni, hogy a falra vetítve milyen messziről ad éles képet izzóval. Most 19 cm.
1800 Ft egy 3,3 V-nak mért, névleg 3 V adapter Kínából, arra a 3V 1W vagy 3W led közvetlenül ráköthető. Kicsit melegszik.
Nagyon úgy néz ki, mint egy Epityp2 klón. Annál felülre teszed a mintát, a fényt pedig egy félig áteresztő tükörrel vetíti be az objektíven keresztül. Végtelenes mikroszkóp, a fényútba be tudsz tenni szűrőket, analizátort, a világításba pedig polarizátort.
Szerintem egy régi fémvizsgáló cucc, de szerintem nem orosz, hanem német. Szerintem háború előtti, és műhelybe való, ezért olyan egyes részek kialakítása, amilyen.
Itt most valószínűleg nem erről van szó, de azzal azért érdemes vigyázni, hogy a 6,3x-os objektív által alkotott képen (azonos méretre nagyítva) mindenképpen kevesebb részlet lesz, mint a 40x-esel készültön. A nagyobb apertúra nagyobb feloldást is jelent. (Illetve: elsősorban azt jelenti)
A 48 vagy választhatóan 16 MP kép ránézésre sok részletet tartalmaz, azonban azok a részletek nem a valóságot mutatják, hanem jobban megnézve egy 45 fokos mintázat ismerhető fel, amit nyilván azért hoztak létre, hogy a 3 vagy 4 MP információtartalom többnek tűnjön.
Azonban az a mintázat hamis információ, semmi olyat nem tartalmaz, ami a 40x objektívvel készült valóság része lenne...
3 vagy 4 MP-ig le kell menni, hogy eltünjenek a nem valódi részletek, vagyis a 45 fokos mintázat.
Sajnos nincsen, de majd körülnézek itt-ott, hátha találok. Viszont ha Neked van még alumínium-oxid lapod csiszoláshoz, akkor érdekelne. Tényleg remek, a kézi metszéshez használt borotvámat kitűnően élesíti :)
Korrigálni kell magam. Ez a feltöltött kép is már kicsinyített: csak 2000x2000 pixel. Ez - írd és mondd - 4MP.
Erről a lekicsinyített képről egy kifogástalan minőségű 50x50cm-es nagyítást lehetne készíteni (1:1-re rázoomolva ennél is nagyobb a kép a monitoromon, és közel kell hajoljak, ha látni akarom a monitor pixeleit).
Bár lehet, hogy csak szimplán romlik a szemem.
Nektek kevés ez felbontás?
Az biztos, ha egy mikrofotómban annyi részlet lenne, mint ezen a képen, elégedetten csettintenék.
Csak csendben jegyzem meg,hogy a szenzor pixelek aránya nem befolyásolja a kijelző pixelfelbontását. A 4:3 oldalarányú TV-n is nézhetsz 16:9-es filmet,legfeljebb választhatsz:
1, a teljes függőleges felbontást nézed: ekkor a kép bal ill. jobb oldalán elveszik az infó;
2, széles vásznú méret: teljes vízszintes felbontás,cserében alul és felül fekete csík.
Annyiban nem értek egyet a cikkel, hogy mobiltelefonnal is lehet profi képet/filmet csinálni, és csinálnak is.
Mert egy kép/videó nem attól lesz művészi, esztétikai értelemben értékes, hogy az elérhető legújabb technológiákkal, az annak megfelelő paraméterekkel készül.
Nagyon sok mai mainstream filmnél (és látványos fotónál) azt érzem, hogy ezek az eszközök öncélúak, magukban próbálják eladni az alkotást.
Egyetértek. Ez a 4K őrület is leginkább azért van szerintem, mert ezzel belehajszolják az embereket egy csomó befektetésbe. A drága monitor csak a kezdet. Ha elkezdesz 4K-ban videózni, egyszer csak nem elég a videó kártya, hirtelen dög lassú lesz a géped, a merevemez 5 videó után betelik, kicsit lesz az internet sávszélesség.
Az eredmény pedig alig lesz jobb.
A "Jó, a rossz és a csúf", vagy a "Rosencrantz és Guildenstern halott" finoman se 4K, és szerintem nem is lenne jobb, ha az lenne. Pedig elég látványos jelenetek vannak bennük.
Az emberi szem pásztázza a képet, igazából a vakfolt a bizonyíték, hogy a kép egy részét csak kreatívan kipótolja.
Elég lenne egy alacsony felbontás is, ha azon lenne egy kis folt, ami épp ott nagy felbontású, ahova nézel. Mivel ez túl macerás, az egész képet nagy felbontásúra csinálják.
SZERINTEM(!):nagy itt a kép zavar. :-) Ha jól megnézzük a lenti adatokat,akkor abból elég jól látszik,hogy a pixelszámok növekedésével arányos a kép méret növekedés (legalábbis jó közelítéssel!). Számomra ebből az a -lehet.hogy téves!- következtetés jön le,hogy az különböző képmegjelenítők egységnyi felületére eső pixelszám közel egységnyi. Ha ehhez hozzávesszük azt az apróságot,hogy az emberi szem vízszintes látószöge általános nézet szerint valahol 40 fok körül van,akkor ebből adódik,hogy a nagyobb képmérerthez hozzátartozik egy megfigyelési távolság. Ebből viszont az is következik,hogy az emberi szem felbontásánál jobb kijelzőt készíteni lehet,de minek, hiába van benne több részlet nem fogja látni a megfigyelő. Ezért aztán nem is ebből az irányból kellene megfontolni SZERINTEM(!) a sok megás képet. Ennek akkor -és csak akkor!- van értelme,ha a többlet felbontást ki tudod használni (pl: kivágott kép részletből láthatóvá válik az a részlet,ami az eredeti kép "teljes méretű" (mert,ugye leméreteződik a kijelző felbontásához igazodva!) megjelenítésekor elveszik):
Ehhez képest a monitorom cca. 40x50cm. Ezen néztem a videót, és amikor belezoomol, és az se zavar.
Szerintem kicsit (pontosabban: nagyon) túl van hajszolva ez a pixelnövelősdi.
Miért akar valaki egy 100x150cm-es képet csinálni és azt 25cm-ről nézegetni?
Az első digitális gépem 12MP volt (Olympus E620) a mostani 20MP (Olympus OM-D E-M1 Mark III).
Egy csomó mindenben mérföldekkel jobb, de a felbontás növekedéstől ezek közül a legutolsó. Attól még egyetlen képem se lett jobb, a 12MP is bőven elég volt nekem mindenre.
Az azzal a 13éves 12MP-es géppel még mindig jobb fotókat lehet csinálni, mint bármelyik 48MP-es mobiltelefonnal.
Pl. ez a kép egy 16MP-es képből lett kivágva (Olympus OM-D E-M5 Mark II):
Kell ennél több? Szerintem nem.
Jobb lenne 2x vagy 4x ekkora felbontásban? Szerintem nem, de kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Pedig azért ebben a képben vannak részetek. Minden szőrszál élesen látszik.
Lehet ilyen képet egy 48MP-es mobillal csinálni? Szerintem nem.
4:3 oldalaránynál a 2160-as függőleges felbontás (4k) 6 MP ha egy kicsit felnagyítja a videóhoz az 5 MP-t, akkor alig van minőségromlás. És ehhez ugye 4k monitor kell, ami nincs mindenhol... egy sima 1080-as monitoron nyilván nem látni semmit, mert az csak 2 MP.
A fickó elővett egy közel 20 éves kamerát, az Olympus E1-et (2003-ban jelent meg). Ez volt az első (még nem micro-) FourThird kamera, 5MP-es CCD szenzorral.
Érdemes megnézni a fotókat, amit csinált vele. Színek, részletek, dinamika. Egy kettőbe bele is zoomolt:
Ilyenem nekem is van, 2000Ft-ért vettem a Vaterán.
Ugyanattól az eladótól egész biztosan, a kollégámmal együtt 3-3-at vettünk belőle, olyan olcsó volt. Ráadásul az objektívje minőségi 25 mm-es rendszer. Ki akarom próbálni lupelencsének.
Csak a gépemen nincs Firewire. Te hogy csatlakoztattad?
Firewire-ral :) Vettem egy használt laptopot, amelyiken mindenféle csatlakozó is van.
Szerintem használhatók, csak nagyon drágák általában. Nekem ugyan nem ilyen van, hanem Basler A622f firewire kamera 1/1,7" lapkával, de ezt szintén használják egyesek csillagászkodásra (majd én is fogom). A nagyobb szenzorú kamerák a cserélhető objektíves hasonló felbontású fényképezőgépeknél drágábbak. Inkább akkor jók, ha nagyon nagy felvételi képsebesség szükséges, illetve ha hűtve kell használni az elektronikus zaj csökkentése céljából.
Azt láttam, hogy vannak asztrofotózáshoz való kamerák m43, APS és fullframe szenzorral, színes és monokróm is. Főleg ez utóbbi mozgatta meg a fantáziámat.
Szerintetek ez mennyire lenne használható mikroszkóphoz?
"Dehát látszik a példákon, hogy sikerült több jót is kikisérletezni..."
Persze, ha van 50 okulárod, akkor véletlen lehet szerencséd, és kijön egy elfogadható konstelláció. De ez véletlen.
Játéknak jó, de ha neked nincs pont ugyanaz, mint neki akkor kicsi az esély, hogy hasonló eredményt elérsz. (Még az azonos nevű okulárok felépítését is szokták változtatgatni a gyártók.)
Az afokális setup biztosabbnak, és szinte biztos, hogy jobb eredmény ad, mint ez.
Lehet szórakozni ezzel a kombinálgatással, de nem sok értelme van szerintem. Különböző okulárok elemeit összerakva csak véletlen kapsz jól korrigált lencserendszert.
Akkor már sokkal inkább érdemek az afokális fotózással(*) kísérletezgetni. Két jól korrigált lencserendszer együtt is jól korrigált lesz. Megfelelő fotóobjektívvel plusz a jó öreg K5-ös ill. a PK6,3-as okulárokkal a teljes 23mm-es ill. 20mm-es látómezőt ki tudod használni, és még a színnagyítási hiba is megfelelően korrigálva lesz.
Pl. egy 50mm-es objektív esetén a a szenzor síkjában a fenti látómezők 23mm (K5) illetve 25.2mm (PK6,3) átmérőjű körökre képződnek le (az m43 szenzor képátlója 21.6mm, az APS-C-jé 28.8mm (illetve a Canonnál 27mm).
Ha 25mm-es objektívot használsz (m43-as alapobjektív), akkor ennek a fele lesz a kép, így már a teljes kör látómező rajta lesz a szenzoron.
(*) Vagyis amikor a vizuális okulár elé egy fotóobjektívot+fényképezőgépet (vagy mobiltelefont) teszel.
Köszi szépen. Sejtettem, mert a Lomo a Zeiss alapján készült. Csak alapból nagyobb látómezőre számítottam, mivel kis nagyításra ezt ajánlják, nagyra pedig a kardioidot.
Kérdezem mindazoktól, akiknek van preparáló váltókondenzora, hogy kb. mekkora területet világít ki sötét látótér üzemmódban? Az én Lomo kondenzorom csupán kb. 2 mm átmérőjű fényfoltot ad, tehát 16:1-es tárgylencsénél gyengébbet nem tudok rendesen használni vele.
Ez egy fura dolog. Vettem a 0,4x reduktort, ami középen erős ac-t csinál és igazából a tubuson túl kéne tenni. A képméret 9mm a tárgyméret 0.48 mm
Az új, a kamerába belenyúló 0.3x pont a tubusba való, a képméret nyilván szintén 9mm a tárgyméret viszont 0.41 mm. Vagyis kisebb ! Miközben nagyobbnak kéne lennie a felirat alapján.
Az ideg az gamma 10x volt
a gyilkosrovar kínai 45 EP 4x felső megvilágítással.
Nyilván minden esetben több képből lett csinálva.
A videoval meg vagyok elégedve, de a szenzor szerintem 12 MP amiből ostoba módon 48 MP-t csinálnak, de nem is a képből, hanem a gyenge jpg-ből...
A 48 MP kamera a kép infója szerint 2x digitális zoom-ot használ alap esetben, ami azt jelenti, hogy 12 MP valójában, ami meg is felel a kép kinézetének...
Hagyományos A10 okulár és a 0,3x reduktor képkivágásának összehasonlítása
Egy holland mikroszkóp szerviz (Joop Microscoop ) szeretne most eladni sok mikroszkópot, mert költöznie kell. Gondoltam, hátha érdekel valakit közületek a dolog, ezért megosztom. Itt a hirdetése a Fbookról: Friends of Leeds Microscopical Society · Joop Microscoop · · I (my company TDKK.nl) is renting an office in a building where also a solar company houses. They have attracted a number of new staff, and are growing out of their room, now they have an eye on my spot.....I am willing to move, but need (some time, and) to get rid of a number of microscopes that I have standing here... in order to have to move less, when time comes.So I try to sell my scopes and get them a good location.I am in a good (lower price) mood, and ask a low but fair price for quality items and have already gave 30 KG of obsolete fluorescent equipment away for free (+ postage cost)Lets start with this gray Dialux 170mm, incl LED light, recent full (total rebuild) service 100x1,25 pl40x0,65 pl25x0,5 and 10x0,25Periplan 10 x eyepieces, standard condensorName the price you want to give for it.... I will let you know if (that) you are the lucky oneThis scope is in perfect conditionI will ship world wide on your cost
Ennek a szétszedése úgy indul, hogy a frontlencsés végén le kell tekerni azt a gyűrűt, amiben az a hernyócsavar van.
Ez rejt némi nehézségeket, mert a hernyócsavar csak sliccelt, és ha be van szorulva például kosz miatt, vagy mert betapasztották, akkor a csavarhúzóval szétfeszítheted a csavar felső végén a sliccelt részt.
Ez azt jelenti, hogy rögtön bele is szorítod azt a szakaszt az anyamenetbe, és az istennek sem akar szétjönni.
Rosszabb esetben le is törik az egyik fele a bevágásnak.
Mindkét esetben utána csak kifúrni lehet onnan azt a csavart. Szóval óvatosan.
Reméljük, te vagy az első, aki próbálkozik, és nem barmolták már szét előtted!
Ha az a csavar kinn van, vagy legalább meglazult, akkor el tudod forgatni azt a gyűrűt, és le tudod tekerni az objektívtestről.
Utána a korrekciós gyűrű csak lehúzós a helyéről, és meglátod a bajt: valszeg eltörték azt a pöcköt, ami átviszi a forgást a külső gyűrűről arra a belsőre, ami valójában tologatja a lencsét belül.
Az a pöcök - ha jól emlékszem - ebben az objektívben ráadásul menetes végű, úgy kell belecsavarni a belső gyűrűtagba. Ott szokott letörni, ahol véget ér rajta a csavarmenet.
Nagy valószínűséggel igen. Ha jól emlékszem van benne egy csap, ami a gyűrű mozgatását átviszi a korrekciós lencséhez. Az történhetett, hogy beállt a zsír, megszorult a mechanika és valaki úgy gondolta, hogy majd erőből megoldja. Javítás: szét kell szedni, kitisztítani, újrakenni, pótolni a törött csapot.
Egy baj van csak: ez egy többórás meló. Tartok tőle, hogy ha szakemberhez elviszed, nem lesz olcsó.
Meg lehet próbálni házilag is, csak nagyon vigyázni kell, mert vannak dolgok, amit szét szabad csavarni egy ilyen objektívban és vannak, amit nem. Ha nincs tapasztalatod, akkor legjobb, ha minden lépés előtt küldesz ide pár képet és rákérdezel, hogy hogyan tovább.
,,de csodálkozva olvastam azt a bizonyos mondatot tőled.''
Érdekes ez a szelektív érzékenység. Az egy válasz volt egy mondatra (,,Ha valakinek megfelel a 0,75 MP kép, akkor én nem fogom győzködni...'').
Érdekes módon ez a mondat valamiért nem csípi a szemed (és lesi fotósét se), pedig tartalmilag pont ugyanazt jelenti, mint amit én válaszként írtam (,,Játszhatod az eszedet'').
Ezért, és csak ezért írtam rá válaszul ezt az inkriminált mondatot. Én azt olvasom csodálkozva, hogy a elcsodálkozol (-tok) azon, ha valaki feketén fehéren-kimond valamit, nem utalgat.
Ha havasesőesett értelmes ember - és ebben nincs okom kételkedni! - akkor ebből a három szóból leszűrte, hogy nem szerencsés ilyen hőbörgő választ adni, amikor valaki hosszan, részletesen, számpéldákkal illusztrálva válaszol a kérdésére.
És le van zárva a történet. Az ő reakciójából (nem reagált) úgy tűnik, ez történt, és ez jó, szent a béke.
Pontosabban: le lett volna zárva a történet, ha nem érzik egyesek úgy, hogy a ők a kifinomult stílus és a megfontoltság terén felette állnak másoknak, és ők hivatottak mércét állítani.
,,Remélem én nem fogalmaztam bántóan !''
Bocs, de szerintem az ,,ez nagyon igénytelen hozzáállásra utal'' sokkal-sokkal-sokkal bántóbb, mint amit én írtam, mert egy általános attitűdöt minősítesz vele, míg én csak egyetlen konkrét mondat meggondolatlan voltára hívtam fel a figyelmet.
A magam részéről nem sértődnék meg egyiken se, de azért azt legalábbis furcsállom, hogy a te részedről ez oké - és a stílusrendőrség se avatkozott közbe! - viszont hüledezel az én mondatomon.
Nézd meg ezeket és ha gondolod próbáld ki ! Filléres megoldások mobiltelefonra, amivel valóban egész jó mikroszkópos képeket lehet készíteni. Kb egy évig iphone 5s-t használtam erre a célra. Kissé macerás volt a beállítása az okuláron a rosszul megválasztott tartók miatt, de az alábbi megoldás nagyon egyszerűnek és jól használhatónak tűnik.
Én nagyra értékelem a szakmai tudásodat, de csodálkozva olvastam azt a bizonyos mondatot tőled. Fölösleges volt és csak ártottál vele mindkettőtöknek. Remélem én nem fogalmaztam bántóan !
A szunyogháló az albérlet része, nem tudok mi tenni, mivel rendőrséggel dobatott ki a zasszony a lakásból (ideiglenesen a vagyonmegosztás előtt) mindenem ott maradt, stb stb
Volt spéci fej a Pentaxhoz, azokhoz nem férek hozzá.
Sok nehézség van, próbálok ezeken túljutni.
Ha minden jó lenne az életben, akkor nem tudnánk mihez viszonyítani
Elnézve a 3 képet (a fenyőfáról) én nem is értem, hogy miért kínlódsz egy ilyen vacakkal, ennél a legócskább mobiltelefon is jobb képet készít. Másrészt ennek mi köze a mikroszkópkamerához ? Rátettél egy fényképezőgép objektívet ? Akkor meg az sem mindegy, hogy milyent. Valami szupert vagy valami ezeréves gagyit. Harmadrészt, ha egy tesztkép sorozatot készítek, akkor nem fényképezek szúnyoghálón keresztül mert ez nagyon igénytelen hozzáállásra utal ! Különböző felbontásokról írsz , de én ezeken a fenyős képeken inkább csak eltérő zoom beállításokat látok. Én nem akarlak megbántani, de amilyen mikroszkópos fotókat mutattál itt az utóbbi időkben, azoknál jobbat láttam, olcsó kínai mikroszkópok okulárján keresztül mobiltelefonnal készítve. Sokan egészen ügyesen megoldották a telefon használatát ilyen esetekben, fából/réteges lemezből készített, az okulárokra rögzíthető masszív, könnyen használható telefontartókkal. Ha van trino fej a mikroszkópodon, akkor szerintem egy régi és egészen olcsó dslr fényképezőgéppel, biztosan többre mennél. Tényleg , ne vedd zokon a leírtakat, csak segíteni szeretnék, az pedig az őszinteséggel kezdődik. Nem akartam ezt nyilvánosan megírni, de nem találtam semmilyen elérhetőséget a neved mellett, itt az indexen.
Ezért mondtam, hogy nem hiszek a soktíz megapixeles kamera állításokban. Általában mindig van bennük valami rejtett csapda és az annyi nem is igazán annyi. Még anno az egyébként jó minőségű és asztrós körökben bolygókamerának használt Philips TouCam VGA webkameránál is csúsztatás volt az USB 1.1-re adott 60 fps. Persze jól utánajárva kiderült, hogy csökkentett felbontással tudja azt csak.
Panasonic XS3 comes with a 1/2.33" (~ 6.08 x 4.56 mm)
CMOS sensor, which has a diagonal of 7.60 mm (0.3") and a surface area of 27.72mm².Diagonal7.60 mm
[
Surface area27.7 mm²
Pixel pitch1.4 µm
Pixel area1.96 µm²
Pixel density50.72 MP/cm²
Erről pedig ezt írja:
Model:Lumix DMC-XS3:
Effective megapixels:14.10
Total megapixels:15.30
Sensor size:1/2.33" (~ 6.08 x 4.56 mm)
Sensor type:CMOS
Sensor resolution:4330 x 3256
Max. image resolution:4320 x 3240
A Pana leírását elhiszem....
A 48 mega mondjuk nem álltávol az 50 Mega/cm2 értékhez. :-)
A mtatott képed alapján nem zárnám ki,hogy a 15 megás képet nem le,hanem felméretezi a kamera szoftvere. Ez magyarézná a jpg minősíthetetlenségét is. (a Pana szenzorokra sok mindent lehet mondani,de azt,hogy "szar",azt nem...Ellentétben egy szar szoftverrel.....)
De igenis fejlődtél, csak ez nem azt jelenti, hogy az összes mostani képed jobb a 2019-eseknél. Legelőször 1986 novemberében készítettem mikroszkópos fotót egy kínai patkó alakú, de optikailag nagyon jó mikroszkóppal, Praktica fényképezőgéppel a frissen vásárolt mikroközdarabon. Ezek a képek -- bár minden látszott rendesen -- még nem voltak az igaziak. Egy évvel később viszont már olyanokat fotóztam, amelyek most is megállják a helyüket. Szerintem viszonylag hamar lehet technikailag jó szintre kerülni ha az elméleti alapok megvannak, igazából a látásmód, komponálás, mondanivaló az, amelyik lassabban jön és mindig továbbfejleszthető. No és a különféle vizsgálati technikák sem egyforma könnyűek, ráadásul mindnek megvan a maga fortélya.
A szenzor alapvetően szar, kétszer kell felezni a képet.
A kínai reduktor sincs a helyzet magaslatán, 180 fokos forgatásra a középpont nagyon jelentősen elmozdul.
Ha megjön a 0.3 x akkor többet lehet majd látni, ez egy hosszú kialakítású, a hátsó lencse belenyúlik az érzékelő belsejébe, ebből tippelem, hogy talán jobb minőségű lehet.
A tapaszalat alapja a kisérletezés és a hibázás, ami azzal jár, amivel. Ez ilyen.
,,Ha valakinek megfelel a 0,75 MP kép, akkor én nem fogom győzködni...''
Játszhatod az eszedet, de akkor legalább olvasd el, ki mit mond.
1. Olyan mondás volt, hogy a 12 MP mindig elég, illetve olyan, hogy az 5 MP is szinte mindig.
2. A 0.75 MP egy, az információtartalomra vonatkozó becslés volt, megjegyezve, hogy természetesen túlmintavételezésre van szükség ahhoz, hogy ezt kinyerjük. A számpélda csak arra szolgált, hogy a 10-12 MP-ben bőven van tartalék a túlmintavételezésre is, tényleg felesleges a 48.
3. Ez a 0.75 MP egy 100/1.3-as objektívval lett számolva, és arra is felhívtam a figyelmet, hogy vannak ennél sokkal jobb relatív NAjú objektívok. A te 10/0.3-as objektívod olyan, mint egy 100/3-as lenne, ha lehetne ilyen. A számítást erre elvégezve a 0.75 helyett majdnem 4MP jön ki.
4.
,,az önmagában 4 MP analóg felbontás''
Ez az ,,xMP analóg felbontás'' önmagában mint fogalom egy nagy baromság.
SZERINTEM(!) több dolog is összekeveredett a téma tárgyalása során. :-)
Ami viszont a lényeg -ismét csak SZERINTEM(!)- ,hogy ahogyan azt lentebb jalpar leírta:
"Hozzá kell tenni, hogy akkor lesz egy objektív "sok megapixeles", ha kicsi a nagyítása és nagy az apertúrája. A maximum az én objektíveim közül a 20x/0.65-ös Apochromatra adódik. Ekkor a fenti számítás 2.5 megapixelt ill. 10 megapixelt ad. Feltéve, hogy az objektív teoretikus felbontását ki tudod használni".
Ettől persze lehet 48 megás kamerát használni,csak nem ad több információt,mint a 10 megás képe,ellenben ~X5 file méret, meg egy adag többlet munka (átméretezés).
. )
