"1. Nem gond-e, hogy ahol az "erkély" becsatlakozik a fő lemezbe, ott nincs kvázi alátámasztása a főlemeznek? Vagy szükséges lenne oda egy rejtett gerenda?"
Nem gond, ha elfogadod a következményeit. Lemez szabad szélére szerfölött ajánlatos alul /esetleg fölül) bordát (gerenda) tenni. A lemez megvasalható, hogy ne szakadjon le, de nagyon szomorú lesz, ami hatalmas lehajlásban fog jelentkezni. Ha nincs borda akkor sokkal több vas kell.
"
2. A pirossal jelölt konzol-főlemez bekötő vasalás milyen mélyen nyúljon be a főlemezbe? Elég a szokásos betonacél toldás-átfedési hosszakat alkalmazni? Van ugye az a szabály, hogy a konzol(erkély) súlyánál 1.2-szer nagyobb ellensúly kell, ami a főlemez többszörös súlyával könnyedén megvalósul, de nem kell a bekötő (PIROS) vasakat is addig beengedni a főlemezbe?
Konzolnál fölülre kell a vas, mert a fölső a húzott oldal. A beton húzószilárdsága olyan alacsony, hogy csak atomerőműnél veszik figyelembe. (ez a biztonság javát szolgálja erősen!!!, mert olyan nagyok a beton méretek, hogy vas nélkül is bírja) Tömören, hátra kell nyújtani a vasat, de a lehorgonyzási hossz nagyon nem elég. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szegélygerendát erre az igénybevételre is kell méretezni (némileg csavarás is fennforog). Egyszerűen fogalmazva annyira kell hátravinni, hogy a lemez lefelé irányuló terhelése ellensúlyozza az erkély fölfelé(!) mutató kapaszkodását. Bízd a statikusra.
Egyirányban teherviselő vasbeton födémhez kapcsolódó kis konzolos túlnyúlásnál lenne kérdésem.
Lehet, hogy egyből azt mondjátok, hogy "majd a statikus megmondja" és a végeredmény majd előbb-utóbb vélhetően ez lesz, de én még előtte körüljárnám a témát.
Csináltam egy Móricka-rajzot (tudom hogy gagyi a kép, de alul a színekhez odaírnám, hogy mi-mit takar):
KÉK szín: egy egyirányban teherhordó betonlemez
SZÜRKE: a betonlemez alátámasztása/felfekvése, ami most egy téglafal és így látható, hogy a lemez két szélén van csak alátámasztás
SÁRGA: a lemez fő vasalása, nyilván másik irányba is mennének vasak, de ez lenne a teherhordás irányában a fő vasalás
ZÖLD: a konzolosan túlnyúló lemezrész, amit nevezhetnénk erkélynek is, de nem lesz fallal elválasztva, tehát 1 térben van az egész lemez
PIROS: a konzol(erkély) bekötő vasalása, ami a konzol-lemez tetéjében lenne, nyilván itt is lennének más irányban is vasak, de ez lenne a fő vasalás, ami tart
Kérdések:
1. Nem gond-e, hogy ahol az "erkély" becsatlakozik a fő lemezbe, ott nincs kvázi alátámasztása a főlemeznek? Vagy szükséges lenne oda egy rejtett gerenda?
2. A pirossal jelölt konzol-főlemez bekötő vasalás milyen mélyen nyúljon be a főlemezbe? Elég a szokásos betonacél toldás-átfedési hosszakat alkalmazni? Van ugye az a szabály, hogy a konzol(erkély) súlyánál 1.2-szer nagyobb ellensúly kell, ami a főlemez többszörös súlyával könnyedén megvalósul, de nem kell a bekötő (PIROS) vasakat is addig beengedni a főlemezbe?
Illetékes Önkormányzat Építési vagy Műszaki vagy valami hasonló nevű osztályán neked mint érintett szomszédnak betekintési jogod van a tervekbe. Ott kell ezt kérni.
Sziasztok. Az e-napló nem világos számomra. Nüj számmal lehet igen. Azonban kinek lehet Nüj száma? Magánember, Kőműves papírral csak? Vagy egyéb alternatíva?. Tehát a házam e- naplózását ki vezetheti? Köszönöm
Ennyiből azt lehet válaszolni, hogy attól függ. Praktikusabb lenne odahívni valami szakembert (tervezőt!) és azt megkérdezni. Ha tetszik a lakás és más baja nincs akkor érdemes ennyit megkockáztatni. Ha vízszigetelési probléma okozza, akkor az nehezen javítható. A vonatkozó építész nyalatkozzon a kiküszöbölés módjáról és költségéről.
Én egy harmadikat javasolnék, bár jó lenne tudni a lábazatod magasságát is. A 2-es verzió, lehajtott szigetelés + rá lefelé még a zsalukövön. Valami olyat kéne csinálni, hogy a terepszint felett van legalább 25-30cm magasságig vízszigetelés, valamint terepszint alá is le lehet menni nyugodtan vele.
Sziasztok! Találtunk egy lakást számunkra jó helyen. Szélső lakás lévén tapasztaltunk penészfoltokat a falak alsó részén, maga a lakás műanyag nyílászárókkal rendelkezik, de nincsenek rajtuk résszellőzők, se klíma nincs. Elég párásnak éreztem a levegőt. Érdemes belevágni a megvásárlásba? Tapasztalatot osztana meg valaki akinek volt ilyen lakással ügye?
Konzolos monolit födém zsaluzásával kapcsolatban kérném segítségeteket.
Lehet van aki emlékszik már volt téma itt, meglévő erkélyt kötünk össze a meglévő földszintes épületrésszel egy monolit födémmel amely konzolja eléri a meglévő erkély konzolt.
A zsalu fából készült már szinte kész is van. 7x15 szelemenek kerültek a falra, méterenként fi16 menetesszárakkal felrögzítve a falra. A menetes szárak átmennek a falon és kívül belül nagy alátétekkel + anyával rögzítve van. Az zsalu további része: oszlopok 10x10 1 méterenként, pallók 5x15 kb 40 cm ként és ezen a deszkázat.
Az ács szerint a szelemeneket is alá kellene támasztani mert a menetes szárak csak annyit tartanak, hogy ne billenjen le a falról..
16-os menetes szár húzásra tud 33kN-t. Én azt gondolom, hogy 18 cm vastag betont meg kellene bírnia de kicsit elbizonytalanodtam. Ha ezt is alá kellene támasztani akkor az kb 10-12 db 10x10 gerendát jelentene pluszban.
Tudomásom szerint 60x60 cm-ig lehet, ha olyan magasan van, hogy nem lehet rajta kilátni normál esetben. El kell menni a helyi építési hatósághoz megkérdezni, mert jogukban áll szigorítani.
A parapet magasságára és az ablak méretére is van előírás. Ha nagyobbra cseréled és a szomszédnak nem tetszik birtokháborításért mehet a jegyzőhöz és kérhet birtokvédelmet. A HÉSZ-ben nézd meg a pontos méreteket.
A fényképek alapján nem túl jó minőségű a beton, darázsfészkes. A boltívnek függőleges és vízszintes támaszereje van, nyomja szét a falakat. Valószínűleg egyre gyorsuló ütemben. "E" gerendás födémet nem láttam a berakott anyagon, de lehet, hogy csak nem vettem észre.
"E" gerenda teherbírására többféle táblázat van. Kibetonozás nélkül, kibetonozva, kettőzve és rábetonozással. Ha a kibetonozatlan teherbírása elég akkor elég. Az más kérdés, hogy mire kerül a járólap. A biztosító minden lehetőséget kihasznál, hogy ne kelljen fizetnie. Koszorú az már csak a szabvány miatt is kell. Gipsz Jakab megbízónak nem kell tudnia, de a tervezőnek és a kivitelezőnek igen, ők nem lehetnek hülyék.
Elég meglepő, hogy egy ilyen jellegű fórumon egy szó sem esik a 2021-es tavaszí építkezési anyagok drágulásáról.
Sajnos világszintű ármozgásokról van szó, 2008-ban volt egy hasonló jelenség, de kb. a jelenleginek a negyede-fele mértékű.
A piacon mindeféle hazugság kering az árak emelkedéséről, de az áremelkedés valós oka a kereslet-kínálat egyensúlyának a megbomlása: elfogytak a készletek.
Nekem az a véleményem, hogy mindenki jegelje az idei építkezési terveit.
Kell hozzá sóder... egyszer alá kb. 10 cm és ugyan ennyi beton vastagság is .
Az osztás a javasolt 2,5 m. Ez tulajdonképen egy feszültség levezető osztás. Tervezett dilatációnak is nevezik.
5 x5 m -hez : sóder alá 2,5 m3 és a betonhoz valamivel több. Általában 1,3 -as szorzót veszünk, így 1,3 x 2,5, felkerekítve 6 m3 sóder. Cement 200 - 230 kg /kész beton, az 350 -400 kg.
Vasalás ? Egyáltalán nem evidens, de ha teszel bele semmi baj.
Cementből 220-240 kg/m3, murvából semennyi. A különböző murvák nem alkalmasak, mert a legtöbb nem fagyálló. Sóder kell. Már csak azért is mert alája is az kell. Esetleg zúzottkő, de nem egy szemcseméretű, mert az nem tömöríthető.
Ha helyszínen kevert betonból készül akkor az alábbiak valamelyikét lehet alkalmazni:
Egyszerre kiönteni az egészet, ekkor kell bele vas mindkét irányban. Átm. 6 megfelel mindkét irányban.
Vagy mindkét irányban megfelezni egy-egy deszkával, utána kiönteni.
Vagy mindkét irányban megfelezni és két nap önteni úgy, hogy a csúcsúkkal érintkező részek lesznek egyszerre öntve.
Mindkét dilatált betonnál utólag szükség szerint a hézagot ki lehet önteni bitumennel.
Az első a legjobb.
A lemez(ek) szélét nem árt megvastagítani. A könnyű bedolgozhatóságot nem vízzel, hanem (igazi) plasztifikátorral kell biztosítani.
/ mélyítés 15 cm -rel, hátsó mellfal bontás és újra építés, vakolás 15 cm -rel távolabb, / 50 000ft,
5. vízakna födém kialakítás vb. - ból / zsalúzás, vasszerelés, beton kiöntés és fagymentesítő takarás / munkadíj 55 000ft anyag 7 000 ft, -/ cement, sóder, akna fedél kerettel (8 500 ft),falazó habarcs , csemperagasztó a vakoláshoz, faanyag, / 6. aknaajtó átalakítás anyag + munkadíj 4 000 ft, lakatos munka 7. meglévő vízcső becsatlakozás áthelyezése az oldalfalról a végfalra , az új vezeték csatlakozó csonk kiépítése a végfalon munkadíj 30 000ft, anyag fittigek, könyök, elzárócsap 2db mlntavételi helyekhez 6 000 ft ,
8. vízmű szelelési díja
61 545 ft , 9.
a beépített ikervízmérőtől a 2. lakás fogyasztóiig a vezeték építése + kerticsap kiépítése , 1. lakás leválasztása .... záróidommal munkadíj 90 000ft, anyagok /35 fm KPE 25 -ös cső, fittingek,, meglévőszennyvízvezetékbe 1 db tisztító nyilás építése / Y elágazó, áttolóidomok, fedőkupak, kerticsap elzáró, feljövőcső , tömlős csap 1/2 " méretben / 60 000 ft, 10 . fektetőárok betemetése tömörítéssel 35 fm munkadíj 28 000 ft
összesen . 560 eft
A munkákat végezték : 1 vízszerelő, vízművek vizszerelői ... 2 - 3 fő, kettő kőmíves inas... a földmunkákat is ők végezték és a megrendelő mint menedszer. Szerszámok a megrendelő tulajdonában vannak.
Korábbi ajánlatok : 1 egy vízszerelő, de csak a munkadíjáig jutottunk.. az lett volna 300 eft, majd a kisokosokból egy illető, aki 40 eft / fm ajánlott ( az kb. 1,6 millió lett volna ), és egy vízműves szaki aki 20 eft /fm -t mondott. Az kb. 800 eft.
De a kifejtésre egyik sem volt hajlandó... mi van benne mi nincs. ??
Mindig úgy hogy a kivitelezőnek a legkedvezőbb legyen.
A jó kivitelező az első tételeket jól felárazza..
pl. nagy vonalakban : az alap (földmunka, betonozás, alapcsövek fektetése stb. ) magának az építkezésnek akár a 20 % -át is elviszi. Jön a falazás mehet még 50 % a többire pedig a maradék 30 %.
A naív megrendelő pedig elhiszi.
Ha szólni mer nyugtatják, ha még szól levonulnak.
Jön a következő kivitelező. kezdi az előző leszólásával, újra áraz, a kitűzött célhoz képest már 130 - 140 % -on áll az építkezés. Idővel ő is levonul.
szerencsés esetben a 3. kivitelező befejezi... az előkalkulált összeg így nagyjából dupla lesz.
de meglesz az építkezés.
A még naívabbakat közben itt ott lenyúlják.
a feltett kérdésekre :
Pontos választ lehet adni.... egy utókalkulációval.
A Sidney -i Opera pont a 12 x -sébe került mint a naív építész gondolta és etette a város előljáróságát.
Jutalmul nem hívták meg az Opera Ház avatójára..... bánatában meghalt.
Ritka kivétel... a sidney-i opera ennek ellenére világhírű !!
Üdv. Építkezés elött állunk. Szerintetek hogyan oszlik meg a szerkezetkészségnél százalékban anyag/munkadíj illetve szerkezetészség és a kulcsra kész közötti díj anyag/ munkadíj tekintetében?
Lenne két kérdésem amiben a segítségeteket szeretném kérni.
Adott egy szigetelt ház, amin a falon 10cm Nikecell és a lábazaton pedig 3cm szintén nikecell van.
A lábazatot le szeretném rendesen XPS-el szigetelni. Szerintetek az elég ha 5 cm XPS-t a jelenlegi 3 cm nikecell-re rátetetek(ragasztás+dübelezéssel) vagy le kell szedni a jelenlegi lábazatot és menjen akkor végig már egy 7cm-8cm es XPS tábla?
Illetve lenne két 23mm-es átmérőjű gége cső. Ebbe kábelek mennek amiket kivezettem a tetőről és korábban azt terveztem, hogy kívül elvezetem a szigeteléshez fogatva. Most viszont hogy a lábazatot szigetelem, szerintetek érdemes a jelenlegi 10 cm-es szigetlést megbontani és az alá illetve a leendő lábazat (terv szerint 8cm-es lesz) alá elrejteni? Vagy durván hőhíd keletkezne?
Az a bajom, hogy így házon kívül egy kábelcsatornába hagyva nem túl esztétikus.
Azt mondták a horgászbot elhajlik. Vannak mindenféle madárriasztók, de én nem hiszek bennük. Ha a seregély éhes, úgyis leeszi, amit akar. Azt se várja meg, hogy bepirosodjon a cseresznye, már halványrózsaszínen lezabája. 3-4 nap alatt lerendezi az egész fát.
Egy 6 méter magas, 5 méter széles cseresznyefát szeretnék bebugyolálni madárhálóval. Másik topikban azt javasolták vegyek 2 db 6 méter hosszú tetőlécet, arra erősítsem a hálót és emeljem át a fán. Nehezíti a dolgot, hogy minden oldalról vannak közeli szomszédos fák.
Olyan akril kád, ami vastag (free standing) nagyon drága.
Az olyan aminek van burkolat és vékony az olcsó, de bárhogy állítod be beépítés nélkül úgy nyiklik -nyaklik, hogy vállalhahatlan.
Be kell építeni és le kell csempézni. Az a sok pénzt.
A kád két oldala csatlakozik a fali csempével. Az illesztést tisztességesen leszigetelni nem lehet, mert a kád az mindenképpen mozog.
Marad az, hogy az egész csempét is levered, beépíted a kádat, felszerelsz 2 reteg gipszkartont és felülről zárod el a kád peremét a csempével. Ha a rést kitőltőd szilóval, akkor nem fog befolyni a víz.
Ha acél vagy öntvénykád, az egyszerű. Autós boltba megveszed a vizes csíszolópapírt, egy kevés kétkomponenses gittet, alapózót, színt és zománcot. Az egész felületet át kell csíszolni.
Egy nagyon olcsó elektromos szórópisztolyt is beszerezhető, többfajta düzni van a csomágolásba. A fémnek való zománcot lehetletvékony rétegekbe kell felvini, persze festésnél mindent le kell fóliázni.
Akirl-műanyag kádnak lehet kapni kétkomponenses akril gyantás festéket és gitett is, több színben- de talán egy spay is megteszi. Azonban az akrilt elég macera szépen lecsíszolni és kigittelni.
A legnagyobb probléma az, hogy teljesen ki kell száradjon a festés előtt a kád és muszáj bő vizzel átmosni a csíszolás után. Szerintem az alapozás után is kell csíszolni... mert az egy filler.
Na szóval: nem a festés a probléma, hanem a felület kidolgozása. Ez időigényes és több granulátumú csiszólópapírral kell dolgozni. Az utalsó az min. a 400-as.
"Munkánk nem összehasonlítható az ecsettel mázolt, festett, fürdőkádakkal. A szórásos technológia igényesebb, esztétikusabb, tartósabb felületet eredményez. A munkafolyamat egy fürdőkád esetén átlagosan 4-5 órát vesz igénybe, és utána 48 órán át nem használható."
Nekem ebből úgy tűnik, hogy egy alkalommal megcsinálják, ami 4-5 óráig tart.
Helló. A szivacsot betonsíkban kell levágni. Nem szabad kiszedni. Mert az azért van. Hogy a födémhangot ne továbbítja a falakban. Tehát hangszigetelés:) Ha benne hagyod akkor a szomszéd nyugalomban fog élni:))
Az lenne a kérdésem, hogy az ajzatbeton és a fal közötti lévő szivacsfóliát (???) le kell vágni a betonnal egysíkba vagy ki kell onnan szedni, hogy tudjon tágulni a beton? Az valójában mire szolgál? A tágulás miatt van, vagy az "nyeli el" a hangot, vagy éppen teljesen más miatt kellett oda?
Ha a nikecell alatt nincs vízszigetelés akkor rá lehet engedni a betont a nikecellre. Viszont ha vizet kap akár alulról akár fölülről akkor várható a nikecell elázása. Ha elázik akkor annyit ér mint rongytarisznyán a lakat.
Készül egy teraszom ami össze van kötve a meglévő már szigetelt házzal.
Lábazaton 4cm xps, falon 6cm Nikecell. A terasz kb 50cm magad így túl ér a lábazaton és a beton már a nikecellre zár rá illetve kb 5cm töltő homok is még a nikecell részen van.
kérdésem az lenne rá szabad engedi a beton fedő lemezt a nikecellre közvetlenül nem kell valami vízszigetelés? A kőművesem szerint igen rá lehet engedni.
Olvastam hogy a nikecell nem vízzáró de itt nem tudom van e jelentősége.
Ez abban az esetben is működhet ha az eps t kihagyom a rendszerből és csak simán ragasztó háló ragasztó menne rá kicsit tartok a repedésektől mert úgy látom hajlamos a vetemedésre ez a lap a pára változás hatására.
Sziasztok, Az lenne a kérdésem hogy a betonyp lapot lehet e közvetlen dryvit rendszerrel ellátni mondjuk egy mélyalapozás után tehát a ragasztó hozzá köthet? Valaki csinált már hasonlót használt már valaki ilyen lapot mik a tapasztalatok?
Meg kell különböztetni a betonfelületnél azt amin járunk... terhelt és a nem terhelt betonfelületeket.
A nem terheltre bármely külső falfesték jó. A terheltre viszont csak két komponensű vékony bevonat jó. Az alapból szürke, de lehet színezni... sajnos csak sötétre.
Átgondoltuk a dolgot. Aránytalanul túl sokba kerülne a betonhíd térkövezése ahhoz képest, hogy a család egy autója évente egyszer ráálljon meg a szomszédok használják amikor kedvük tartja.
Viszont teljesen így se akarjuk hagyni mert nem túl szép. Betonfestésre gondoltam. Arról viszont mindenki mást ír a neten. Mindenki a sajátját isteníti.
Van valakinek ilyen irányú tapasztalata, hogy mivel érdemes festeni? Akár valamilyen mintásan vagy csak telibe.
"egy glett vak" kivételével van minden. Illetve még az is lehet hogy "egy glett vak" is van, csak fogalmam nincs hogy mi az az "egy glett vak". Felhomályosítanál?
Ne haragudj meg rám , de én biztosan nem így csinálnám !
Amikor a házikómban átjárót nyitottam , akkor flexel mindkét oldalról bevágtam a falat és utánna a közepéböl kiindulva szépen visszabontottam a falat . Utánna a törésvonalat ( a két oldali vágás közötti szakaszt , amit nem ért át a flex ) még egyszer flexel végigvágtam és már sima is volt az egész kivágott felület . A Te esetedben a betont is kényelmesen bevághattad volna bizonyos mélységig 230-as flexel . Sokkal gyorsabban és pontosabban dolgoznál a bontókalapáccsal .
Szerintem . De tudod én is csak egy barkácskedvü laikus vagyok !
" Én úgy tudom hogy a szakikat kézről-kézre adják. "
Pontosan , jól tudod .
De az ilyen apró munkát a valódi szakik nem szívesen vállalják , mert nekik nyüg többször visszatérni ugyan oda pár órás munkára . A helyett valami nagyobb munkán sokkal többet tudnának elvégezni , jobban haladnának ( nem konkrétan a pénz értékre gondolok , mert a valódi szakit a jól elvégzett munka is élteti ) . A jó szakinak a száját sem kell kinyitni , mert a munkája adja el ! Ezért marad az ilyen apró munka azokra , akik vagy nyugdíjasok és nekik már ez is elég , vagy azok , akikkel nem szívessen dolgoztatna senki sem . Így vagy elvégzed a munkát Te , vagy elfogadod azt , ami adódik és annyiért , amennyit mondanak .:-(
Elég rosszfelfogás az. Hogy ha kifizetik? ki. Ha nem nem. Én úgy tudom hogy a szakikat kézről-kézre adják. De aki ilyen gyors meggazdagodást akar. Annak előbb-utóbb nem szólnak. Kár ezt csinálni szerintem. Mert gusztustalan.
A 150-ezer lenne reális arra a kiskuka tárolóra. 324-ezres ajánlat nagyon sok. Sajnos rengeteg szaki van, aki ezt csinálja a megrendelőkkel. De fogadni merek hogy ha kellene csinálni 324-ezerért a tárolót. legalább a fele dolog ki lenne hagyva amit beírt a költségvetésbe. Csak hogy haladjon a dolog.
Hát ez az. Annyira kijön, hogy a költségkeretbe már bele se fér, nekem. Azért még próbálkozom, holnap jön egy másik szaki felmérni és ajánlatot adni. Hátha.
Aztán ha vele se tudok megegyezni, akkor azt a néhány kisebb hibát valami cementes dologgal javítom és az egészet hasonló színű homlokzat festékkel átfestem. Az anyag színre keveréssel együtt kb. 30 ezerből kijön, én meg magamnak ingyen szoktam dolgozni.
Akkor így kell majd még egy kis tereprendezés, hogy szép legyen a gödör :)
Vasalatot mindenképp teszünk bele. Megfogadom a tanácsot és legalább 8/200/200as vasat teszünk bele. Lehetőleg alul és felül is. Köszönöm a tanácsokat!
Mit akarsz 60 cm magasan zsaluzni? A sódernak nem kell annak a gödör oldala a zsaluzata. Ha kell zsaluzni az a vb. lemez oldala. A C16/20-24-FN beton az jó, de vas azért nem ártana bele. (szélszívásra hiába van jól tömörítve a sóder!!!) A betonvas alárendelt helyen átm. 6mm-nél, komolyabb helyen (pl. itt) átm.8mm-nél de inkább átm. 10mm-nél kezdődik. Lehet valamit spórolni, vagy bejön vagy nem ha egy soros a vasalás, én átm.8/200/200-as vasalást tennék bele alul, fölül. Teheted középre is, de úgy csak a negyedét tudja a vas a széléhez képest.
A megadott ár alapján valahogy én is így látom. Annak ellenére, hogy beszéltünk róla, hogy akkor csinálnák amikor a közelben csak egy pár utcával arrébb van egy nagyobb munkájuk is.
Ez normál esetben 2 napos munka, jó esetben nem egymást követő napokon (párásabb, hidegebb időjárás esetén nem szárad meg a háló ágyazása 1 nap alatt).
Szakit 50e, segédet 30e ft költséggel szoktam számolni naponta.
Erre jön az anyag, az egyéb költségek és az adózatlan vállalkozói haszon.
Nyilván érdemes több helyről árajánlatot kérni, akkor kb kialakul egy képed a környékeden szokásos árakról.
Köszönettel vettem első hozzászólásodat ebben a topicban. Sokat segítettél. Nem ismerem az árakat, azért érdeklődöm itt. Brutto 27.500 Ft/nm az egységár ha visszaosztom. Ekkora felületet ilyen áron anyaggal munkadíjjal kétszer beburkolnak csempével vagy járólappal, ezért tartom indokolatlanul soknak. Tapasztalt szakemberek véleményére vagyok kíváncsi.
Köszönöm a hozzászólást és a tanácsokat. C20-16os beton lesz az, csak elírtam. Úgy gondolom, hogy valóban FN-es kéne, könnyebb eldolgozni. Dilatációra nem gondoltam, nem is említették.. ennek akkor utána járok, hogy miként és hogyan is kéne megoldani.
A könnyűszerkezetes garázs azért lenne 7x7es, hogy beférjént a 2 autó, legyen bőven tároló hely a sok szerszámnak és lomnak, valamint a végébe egy kisebb műhely részt tervezek ahol majd szabadon tudok barkácsolgatni, nem kell mindig a teraszra pakolni a hegeszteni, farigcsálni valót :) Ezért lenne szükség arra, hogy egy "kisteherautót" is elbírjon, mert rendes bramac tetőcserép megy fel rá, annak is azért lesz súlya, meg hát magának a fa szerkezetnek is.
Védőcső ki van tekerve a ház oldalánál, a szigetelés alatt jön le külön csatornában a szgép hálózat és a villamos hálózat. Ezt föld alatt be tudom vinni a garázshoz is. Akkor elengedem a PVC-t, azt azért gondoltam talán jobbnak, mert könnyebb egy 100-150es pvc csőben kábelt fűzni mint egy 2x 90fokban megtört gégecsőben. A fa szerkezet bekötése a betonba ilyen dübeles alapcsavarokkal történik majd. Igaz, hogy drágább, de egyszerűbb mint a vasat mm pontosan beleköttetni a betonba.
A szakzsargon hibákért és kijavításokért bocsi és köszi :)
1 kérdésem van a zsaluzatot illetően. Több helyen láttam, hogy nagy (50-60cm-t) vastag OSB lapokkal zsaluztak. Viszont alapvetően ugye zsaludeszkákkal oldják meg ha nem kell olyan magasat zsaluzni. Ebben az esetben kerülendő a vastag OSB és vegyek inkább Zsaludeszkának való pallókat a fatelepen és azokat 60cm magasságig fogassam össze? Úgy számolom ha 10cmes egy palló akkor 6dbot összefogatni nagyjából 30m hosszan talán költségesebb mint a 6db OSB lap meg a támasztó ékek.
Lenne egy kérdésem. A mellékelt fotón látható, hogy az éléskamra átrendezése során egy súlyos polc a felső szinten nem került be a helyére és leesett ami az ablakpárkány jobb szélét megrepesztette. A párkány fa és be van élfóliázva. Kérdés az, hogy piros X-el jelölt rész összekötve egy vonallal, ott dekopírral levágva és újra fóliázva jó megoldás lenne-e?
Asszony szerint kell egy új, ki kell vésni a keretet, stb. stb. De szerintem nem kell.
Egy hossz és egy keresztirányú dilatáció elég. A betonba nem víz kell, hanem plasztifikátor, akkor is folyik, csak nem reped. Locsolni nagyon hasznos, az lenne a legjobb ha állna rajta a víz, minimum két hétig.
Ha én készíteném, akkor elég lenne 20 cm vastag kavicságy és max. 15 cm vastag beton. Nekem.
Az a beton elég nagy felület, így bele kell tenni un. 'dilatációkat', ez nem más mint tervezett repedés.
Az osztás mennyi legyen ?
Mondjuk a 7 m harmadolva , tehát úgy 2,3m. Az egész 9 mezőből állna.
A körbe zsaluzást pallókkal oldanám meg. Megfelelő kitámasztással.
Tömörítésre alapvibrátort, betonra a pumpás betont, olyant amit majd ajánlanak.
Földnedves - nem földnedves. Tény hogy az a beton ami kevés vizet tartalmaz tömörebb, így szilárdabb is, de a mixer csak folyósat hoz, így azt rendelek majd. Könnyebb bedolgozni, főleg a tetejét lehúzni.
Egy könnyűszerkezetes garázsnak pont elég az általam preferált méretek. A csöveknek valami szennyvízcsartorna csövet választanák. pl. 120 -as átmérővel.
A zsaluzatot kb 3-4 nap múlva bontanám, megjegyezve , hogy a beton nem szárad, hanem köt és szilárdul.
Az első 8 órában köt és azután az idők végezetéig szilárdul. De 28 napos korára eléri az elképzelt sziárdsűéá 95 % át. A 4 nap után is legalább a szilárdságának a 40 % -a megvan. Csupán az élekre kell vigyázni úgy 8 -10 napig.
Nagyjából napi kétszer locsolnám az első héten, majd ritkábban.
Megjegyzem, hogy felénk inkább a nyitott kocsi beálló a divat. Gyalult gerendákból, kezelve.
Nem kell engedély és oda telepítem ahová akarom.
Általában a közterülethez minél közelebb.
Úgy általában a környéken nem betonoznak, hanem térkőveznek. Ez szegély közé kavics ágy és térkő. A vastagság nagyjából 30 cm össz. és az autók nem süllyednek el.
Az a gyanúm, hogy ekkora betont vagy dilatáltatni kell, vagy úgy vasalni, hogy a zsugorodásból származó erőket a vasalás fölvegye. 20 cm-es egybevasalt beton kisebb teherautót is elbírhat. Jön a meleg (?), egy hét locsolás kevés lesz. A könnyűszerkezetes garázst be kell kötni a betonba, különben elviszi a szél. Lehet dübellel utólag, vagy betonvassal betonozáskor. (az utóbbi az olcsóbb és nehezebb)
Garázsba 150-es PVC nem az igazi. Nyilván oda is kell vinni valahogy a tyúkbelet, annak is kell védőcső. Korrekt ha a védőcső az alaplemez alatt körül van betonozva (min. 15 cm) ha a kiállás PVC az törik.
Az a 22/16-os beton az milyen? Ilyenről még nem hallottam. FÖLHÍVOM a FIGYELMET, hogy minél KEVESEBB vízzel készül a beton (földnedves), annál jerősebb lesz és annál kevésbé reped.
Tanácsot, útmutatót szeretnék kérni a szakavatottaktól. Könnyűszerkezetes garázs építésre adnám a fejem. A szerkezetet ács/asztalos barátunk bevállalta, nekünk "csak" az alapot kell megoldanunk.
Itt próbálok spórolni a munkadíjon és jómunkás ember létünkre családdal megoldani a dolgot. A család többi tagja kb képben van a műveletekkel, de én is szeretnék tisztán látni, és kikérni rutinos szakavatott építkezők véleményét egy 7x7es lemezalap készítésével kapcsolatban.
A nagyjábóli tereprendezés megvan, bobcates barátunk a múltkor a föld feltöltés során kihagyott nekünk egy nagyjából 8x8as részt ahol majd a garázs alapja lesz. Azt már tudom, hogy 40cmes kavicságy és 20cmes lemezalap kell a garázsnak 22/16os betonból. Ezt majd pumpás autó fogja hozni, mert kb 20m3-t nem fogunk tudni keverővel lekeverni elég gyorsan.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben hogy kéne zsaluzni a kavicságyat és a betont? a 8x8as részbe kiszintezek és kimérem a 7x7es alapnak készülő részt. Ha mondjuk vágok 60cm széles 18as OSB lapot és azzal építek egy keretet teljes egészében a kavicsnak és az arra jövő betonnak az működhet? Első körbe jönne 20cm kavics amit békával vagy lapvibrátorral tömörítenénk, majd arra megint 20cm tömörítve. Aztán nagyobb kövek majd arra rá a vasrács háló és jöhetne a pumpás beton. 3-4 nap után ha megszáradt a beton elbontjuk a zsalut és jöhet 1 hét napi 2x locsolás. Ja azt kihagytam, hogy 150es PVC csőből terveznék egy kiállást az elektromos/LAN hálózatnak. Ilyenkor simán beteszem az L alakba beállított PVC csövet a kavicságyba és fúrok egy lyukat az OSB-n és majd a "föld" alatt elviszem csatornában a házhoz kábeleket? Az úgy működhet?
Másik kérdésem, hogy hogy szokták megoldani, hogy a bobcat be tudja szórni a kavicsot a 7x7es körbezsaluzott részbe? 1ik oldalról nem kéne bezárni, hogy ott ki-be tudjon járni mikor meg már kb fel van töltve majdnem teljesen akkor lezárjuk az utolsó oldalt is a zsaluval?
Kavicságynak milyen kavicsot érdemes hozatni? mekkora szemcse méretet?
Előre is köszi ha írtok némi jótanácsot és választ a kérdésekre :)
"Egy embernek? Az egy kicsit morbid lenne:) 45-50 ezer??"
Miért mennyinek kellene lenni egy vállalkozó árbevételének ?
30 eft netán 25 eft ?
Nos egy vízrendszer telepítésén vagyunk túl. Konkrétan egy leválasztás és bővítés utáni ikervízmérő kiépítésén.
Egy lakásból lett kettő annó, 15 évvel ezelőtt.
Az ikervízmérő lényege : egy vízaknában két külön vízmérő, mind a két tulaj szerződik a víz és csatorna szolgáltatóval. A mérőtől két független nyomó vezeték. hossza 40 fm.
A műveletek : mind a két fél szerződik a vízszolgáltatóval, ez maga fél év.
Azután a vízszolgáltató megszemléli a terepet, megnézi a fogadó vizaknát és bizonyos követelményeket támaszt.
Így az akna méret 0.8 x 1,2 m, a mélység legalább 1,2 m, vb. fedél 600 x600-as acéllemez búvó nyílás , az akna feneke 100 mm es beton, az egyik sarkában 300 x300 -as un. zsomp, szikkasztásra. És egy acéllétra lejáró. Plusz a meglévő vízvezetékbe egy vízminta vételi lehetőség / T idom, közcsavar , golyóscsap /. Ráadásnak az akna belsejét le kellett vakolni. A második mérő csonkját kivezetni az aknából.
Ha mindez kész jön a MEÓsuk és átveszi az aknát, kiírja a telepítésre a munkalapot a művek dolgozóinak. Mindez nekik 63 eft. Maga az akna átalakítás ami kőműves - ács és betonozási munka saját projektben létesült kb. egy hónap.
Jöttek a Vízművesek kb. 2 hónapra és egy jó másfélóra alatt elvégezték a szerelési munkát / T idom , könyök, kettő csap a mérő előtt, kettő utána, a régi és az új mérő és az aknától egy egy másfél méterre abba maradt vezeték csonk.
Innen a megrendelő végezteti a munkákat.
/35 fm árok kiásás, 5 fal áttörés , nagyjából kemény kubikos munka, egy fiatal ember 100 eft ért elvégezte.
Géppel ennyiért nem jönnek ki, vagy ha kijönnek is nincs köszönet benne. Meglévő vezetékeket nem kerülgetnek... volt ilyen gáz és csatorna, két helyen is. na meg az ő tarifájuk 150 lett volna.
És ezután jött az igazi vízvezeték szerelő .
Megszerelte a 40 m vezetéket.
Ez állt : a meglévő csonkra való rácsatlakozás, a cső lefektetése, egy aknában az egyik lakás lekötése, egy másik aknában a vezeték szét ágaztatása, és végül be a pincébe, ott egy golyóscsap előtt a meglévő vascsőre való rácsatlakoztatás.
Közben a z újonnan vezetett csőnél egy kerti locsóló csap telepítése ( leágazás, fagycsap ürítési lehetőséggel ).
Az elvezető szennyvíz vezetékbe, ami már megvolt, egy tisztító beépítése ( Y elágazás, 2 db. áttolóidom és egy fedődugó. )
Ezeket a munkákat egy bő műszak alatt elvégezte. Igaz felmérte, az anyagot beszerezte és rendelkezett szerszámokkal, szaktudással és erővel.
A munkadíja 90 eft, az anyag 60 eft volt.
Mondjuk az anyagon keresett kb 30 -t, de hát ez volt.
Tehát összegezve :
vizakna kőmíves munka -átalakítás + anyag - 100 eft,
Korábbi ajánlatok : 20 eft /fm, az 800 ef lett volna. A másik más szám. ( a csúcs egy magabiztos telefonos ajánlat -- 45 eft /fm -- az kb. másfél milla, sőt több. Na gondoltam az anyádnak szereld meg )
De a lényeg : egy ajánló /ajánlattévő, se akarta kifejteni, hogy mi van a vállalásában és mi nincs.
Amúgy egy teljesen új aknával való vízbekötés az utcai fővezetékről tendál az egy millához !
sr1-nek igaza van, valaki bele fog esni az árokba. Az én javaslatom az, hogy szegélykő, a földet kiásni a híd túlsó végéig annyira, hogy a kerítés még megálljon (szakaszosan akár), zsalukő támfal 3 oldalon, a kiásott föld helyére sóder és utána vagy beton vagy térkő.
Ez egy fals feljáró. Előző tulaj csinálta, amikor építették a házat. Eredetileg oda akarták a feljárót.
Én is valami más ragasztóra gondoltam szimtrehozáshoz. A nikecell ragasztót pl. 3-4 centi vastagon is felraktuk pogácsába a régi házunkra, mert 5 centi volt a fal függőjében.
Elbontani nem akarom. Néha jól jön, ha családi összejövetel van és két autó rá tud állni orral előre.
Mi a szerepe annak a hídnak? Közterületen van, vagy a tiéd. Miért nem bontod el?
Az első képen az látszik, hogy sokkal nagyobb a kerítésed fele a szintkülönbség a hídnak, mind pár centi.
A hídnak mindenképpen kell egy kis mellvért, mert a másiknak mellete is van.
Lehet vásárolni szegélykövet is és oda lehet ragasztani, kivül-belöl levakolni cementes malterel- hogy hasonlítson a mellette levőre, mert be kell fejezd valahogy a térkövezést is.
A beton hidat jól át kell kenni egy alapozóval (tapadóhíd), a Mapeinek van olyan, ami dürückös felületet képez, vedres.
Asszem a kőnek való ragasztó köt meg jól vastagabb rétegbe húzva, utánna lehet flexibilissel rá tudsz burkolni.
A virágtartónak is kell egy elég komoly alapozás és ki kell hozd víszintbe az alapját.
Még egy ötletem van. Nem hosszabbítom meg a beton hidat, csak ráragasztok flexibilis csemperagasztóval térkövet majd a végéhez építek barabás téglakőből egy virágtartót.
Milyen vastagságban lehet a flexibilis csemperagasztóval leragasztani? Mi van akkor, ha mondjuk 1 centi vastagon telibe kenem a ragasztóval és ha megkötött akkor annak a tetejére ragasztom fel a térkövet? Vagyis nem egy rétegben próbálom meg kialakítani a plusz 3 centi emelkedést, hanem több rétegben.
Ezt tartottam én is a legvalószínűbbnek. Amúgy csak 50-60 centivel kell megnyújtani a kerítés felé a beállót, hogy egy vonalba kerüljön az árok felső szélével.
Az első/alsó 2-3 sor térkövet rakhatom flexibilis csemperagasztóba?
Ha még egy autóbeállót szeretnél késziteni, akkor önts a hídnak a két oldalára egy alacsony melvértet, úgy hogy betonacél pipákat fúrsz a hídba- azokra rákötsz négy fi10-es vasat, majd feljebb öntesz egy sávalapot folytatva a melvértet, egészen a kerítés lábazatáig- ott visszafordítod a melvértet így esztétikus is. A melvért meghatározza az új síkot, a zsaluból.
Utánna feltöltöd kaviccsal és letérkövezed, a füves részt a kerítés mellett fel kell ásni és töltést kell késziteni.
Küzdök egy problémával, amihez szeretnék segítséget kérni azoktól, akik nálam sokkal jobban értenek az ilyen dolgokhoz.
Adott egy árok feletti híd.
A hidat meg kellene hosszabítsam és magasítsam úgy, hogy a fenti földsíkhoz igazodva egy egyenest adjon ki (photoshoppal durván megkreáltam, hogy látszódjon mit akarok)
Oldalnézetben talán jobban látszik. A sárga vonal lenne a cél.
6 centi vastag térkövet raknék rá, csak a megoldásban vagyok bizonytalan. Homokágy esetén a híd két oldalára előtte hozzá kellene betonozzak. Flexibilis csemperagasztóra gondoltam még, de az lehet, hogy hülyeség.
lefúrsz a sávalapba annyi PC16-os vasat, ahány a pillérbe van és beragasztod Fischer két komponenű betonpasztával. Legalább 60cm kell kiálljon az alapból a vasalás és le kell fúrd min. 25 cm.
Egy tartófal lesz kiváltva B30-as kádárkocka házban úgy, hogy középen egy vasalt beton pillér lesz felépítve, erre fog támaszkodni két oldalról 2-2 db (3 m-es) E-Jelű gerenda. A gerendák másik végei pedig B30-as falban 15 cm-ert. A tartópillér (jelenleg tartófal) alatt beton sávalap van. Fa födém van, fa gerendákkal + cserép. A kérdésem, hogy a pillér vasalását és a sávalapot valahogy össze kell kötni? Utólag nem egyszerű, de mi a legjobb megoldás? Szigetelni kell?
Nos a fagy nem felnyomja, hanem megmozgatja a beton alapot. Ami idővel eltörik.
Ezért :
" A "gödör" aljára sódert rakok 2-4cm vastagon. Kérdés, hogy érdemes e lapvibrátorral zömíteni ...? "
ne 4 cm , hanem legyen pl. 10 cm a sóder ágy , arra menjen egy 10 cm vastag beton.
Mint írtad 5.8 x 2 m, mondjuk legyen 6x 2 m. Oszt ezt 3 felé ( mint a járdáknál ) , azaz tegyél bele 2 db dilatációs hézagot. A beton keverése , Lehet géppel, de lehet kézzel is ha jó erőben vagy.
1,2 m3 beton kell, félnap munka.
A fúrkálást is a betonvasakat felejtsd el, felesleges. Egy könnyűszerkezetes fatárólónak ez az alap untig elég.
Igazából kb. Egy 5.8m hosszú 2m magas és kb 0.8 mély fatároló lesz egy ekkora területen. A maradék kb. 12 m2 sok súlyt nem kap. Wpc lesz rajta és emberek. :) Mi lenne a helyes folyamat?
Nem tudni, hogy minek lesz az alapozása. 2-4 cm sóder az legföljebb egy kanári kalickája alá elég. Tömöríteni kell. Egy betonacél ami 30 cm-t lóg ki a betonból csak átm. 6mm-ig elég. Ha ennyit fan befúrva az ugyanannyit ér. A HILTI-nek van ragasztója, azt is mélyebbre kell beragasztani. Összességében az elvek nem rosszak, csak a méretekkel van baj.
Teljesen laikusként kérdezem,hogy az elképzelt alapozási folyamat mennyire jó így: 10-15 cm mélyen kiástam a földet. Bizonyos kapcsolódásoknál járda van kb 10cm-es alappal. A terv, hogy ide befúrok kb 30cm távolságra lyukakat amikbe rakok beton acélt ami kb 30cm-re kilóg a lyukból. Ez kötné össze az régi alapot az új betonnal. A "gödör" aljára sódert rakok 2-4cm vastagon. Kérdés, hogy érdemes e lapvibrátorral zömíteni ...? A föld is elég laza pár helyen szóval nem csak a sört miatt kérdezem. Ha es megvan akkor kihuzok pár zsinórt amivel belövöm a szintet. A terület 17m2 amibe kb 1.5-1.7 m3 beton kell amit saját keveréssel tervezek előállítani. Gondolom kis mennyiség így talán ez a legkedvezőbb.Keverés közben ha már van bent beton az alapban akkor raknék bele fedésbe, összekötése nélkül hálót. Ja...a földdel határos oldalakra raknék deszkát zsalunak. Ahol járdához kapcsol nem lenne zsaulazat. Igazából ennyi. Köszönöm az építő jellegű tanácsokat ;)
2019-ben rajzoltam, volt itt valaki, aki szeretett volna késziteni egy két autós beállót. Alapszerszámokkal ki lehet vitelezni, nem ácsmunka, csak vállazásokat kell tudni késziteni egy jó rámásfűrésszel és egy nagyobb fa vésővel. Kell tudni használni egy vinklit és pontosan jegyezni egy méteressel. A tető külső pereme (ami két réteg 18-as OSB) merevíti ki a szerkezetet, azt is le kell bádoggal fedni. A függőleges elemek, talán 10x10-es fenyő profilok, nem szükségesek csak a hátsó részre. 15x15-ös oszlopok, 5x15-ös fogópárak. A OSB-t palló hevederekre van szerelve, ami be van eresztve az oszlopokba. Szarufa 5x15. Talán a két oldalsó oszlopra is be kéne építeni egy fogópárt a szarufák alá. Minden kötést szerkezeti csavarokkal kell biztosítani.
Nézd meg a képet. Nincs szelemen szemből nézve, miről beszélünk? Kuka az egész.
A felütőtt colos deszka egy 2.5x 12-es keresztmetszetű felfekvést jelentene a szelemenre. A könyök csak merevít és ossza valamennyire a terhet a nyiláson, ha be van horgolva. A csavar csak biztosít.
Ha az oszlopokat megerősítik két oldalról vastag deszkával megfelelően felcsavarozva, az jó lehet?
Oszlopok belső oldalára 10x2.5-es gyalult deszkát szerelni, az elejére 12x2.5-öst, így előállna egy kvázi 12x12 oszlop. A belső oldalra szerelt deszkára rá lehetne ültetni az új gerendát, kapna könyökfákat, pár extra csavart...
Ellenőrizni kell a szelemenek és az oszlopok illesztését. Ez elég bonyolúlt, de vannak szakkönyvek, ahol tablázatokból ki lehet választani a méreteket, nekem van egy svájci könyvem, még a 70-es évekből, abba megvan minden csomópont rétegelt és vágott épületfára.
Hiába oldod meg azt, hogy a szelemen lehajlása megfeleljen középső oszlopok nélkül, az alátámasztás a 10x10-es oszloppal nem fog kijönni statikailag.
Noha nyomásra nagyon sokat bír egy fa oszlop, nyírásra nagyon keveset és a szelemen nyírást kap.
A kötőelemek csak biztosítanak a faszerkezeteknél.
Azon kivül vannak gyakorlati szabályok is. Egy jó ács, amikor megépít egy csapolt szerkezetet és felmászik a tetejére a fedéshez, érzi, hogy nincs rendben, ha az inog, amikor jár rajta.
Akkor elkezd gondolkozni, hogy mi lesz amikor meg lesz terhelve.
Készitettünk az ősszel egy nagy tetőt, aminek az egyik talpszelemene egy külső terasz felett volt. Az oszlopokat 4 darab 12x12-es gerendából készitettük, az szelemenek 2 db. 12x 32 gerendákból, fogópár stilusba, a csap az oszlop tetején a szelemenek illesztésnél, 4x25x32 volt.
A szelemen és az oszlop csomópontja, az oszlop letalpalása, az oszlop visszatámasztása rendbe volt statikailag, a statikus ellenőrizte.
Terveztünk egy oszlopvasasalatot, X alakba 10mm-es vaslapból, ami a 4 darab 12x12 gerenda közé illeszkedett, ez X rá volt hegesztve egy 15 mm-es vastag fém talpra, ledübelezve a betonfödémre (természtesen a tartófal felé). Két M16-os menetesz szár rögzítette a vasalatot az oszlophoz. Így az oszlop alja kb. 8 cm került betonfödémtől, de oszlopvasalat rejtett.
Aztán a kivitelezésnél, amikor a szelemenkre rákerült a tető és a fa födém is, az oszlopok úgy meg lettek terhelve, hogy pengtek.
Egy gyors számolás után rájöttem, hogy olyan terhelés kap az oszlop, hogy a menetesz szárak idővel valoszínüleg be fognak nyíródni az oszlopokba, így a terheléstől az oszlop le fog ereszkedni a betonfödémre.
Így a cserép felszerelése előtt aláékeltük az oszlopokat, majd a szerelőbeton beöntése előtt beépítünk rejtett vaslapokat a oszlopok alá.
Én nem fogópárra gondoltam, hanem egy szélesebb gerendára. Az drágább mint a palló vagy a deszka, de az oszlopokra föl lehet támasztani konzolra is. Lehet nyírt csavarral is, de ellenőrizni kell a fát a csavar palástnyomására is. Szálirány nem mindegy!
Az ötlet jó, nagyjából hasonlót javasoltam én is. Ezen túlmenőena középső szelement?, mestergerendát? minek nevezzem? meg kell támasztani két oldalról, hogy oldalra ne boruljon. Azonban az eredeti, megmaradó elemeket - elsősorban oszlopokat statikailag ellenőrizni kell, hogy az új terhelést bírják-e. Ha nem lesz oldalról burkolva akkor nagyjából ennyi. Ha burkolva lesz akkor az egész szerkezetet ellenőrizni kell a megnövekedett felületre ható szélteherre.
Az mennyire elvadult ötlet, hogy a kérdező beszerez 4(6) db. 5x15-ös pallót megfelelő hosszban és kvázi mestergerendaként használja? Elöl és középen keresztben felszorítja őket a szelemenek alá az oszlopok két oldalán, 8(12) darabátmenő csavarral rögzíti minden egyes oszlopnál, aztán a kivenni szándékozott oszlopokat elvágja az új gerendák alatt alatt és 4-6 db könyökfát alakít belőlük?
Az egész építményt újra kell számolni, a fénykép alapján elég nyeszlett. Számolni kell a csavarkötéseket is többek közt. Bízzál meg vele egy statikust, a kérdéseid alapján célszerűnek látszik.
Lenne egy kis bádogos kérdésem, hátha valaki tudna segíteni.
Tűzfal bádogozásánál (oromszegés) mennyivel illik túllógnia a bádognak a falon? Illetve, cserepeslemez alá a falszegésnek mennyire kellene benyúlnia?
* Adott egy épület, amin az oromszegés épphogy csak túllog a falon, illetve a cserepeslemez sincs nekitolva a falszegésnek, közte olyan 2-3 cm van, így a falszegésre is csak saccperkábé 5 cm-t takar rá (jó esetben) a lemezfedés. Ez így "szakszerű"? Már csak azért is kérdés, mert valahonnan beázik az épület, és egyelőre csak tippelgetünk, hogy mi lehet a hiba.
De ha jól értem, akkor az első középsőt (homlokzati középsőket) is ki akarja venni, akkor meg "leesik" a középső gerenda. Ha az leesik, akkor az összes szelemen is leesik, hiszen ez eredetileg két szóló garázs volt, azaz nem x darab 6 méteres szelemene van, 2x darab csak 3 méteres. Vagy teljesen félreértettem a te koncepciódat.
A jelölések alapján. A két közbenső oszlop kijön, a többi marad. A homlokzaton a két oszlop tengelyében a középső szelement alá kell támasztani, mert az oszlopok kikerültek. Ez a középső gerenda alátámasztását jelenti egy új gerendával. Ennek nem csak alulról, hanem oldalról is meg kell támasztania a középső megmaradó szelement. A megmaradt szerkezeti elemeket statikailag ellenőrizni KELL, mert a fénykép alapján a minimumra van gyártva a szerkezet.
Minden megoldható, csak -szerintem- többe lesz a leves, mint a hús. Indulj ki abból, amit Jenő mondott, hogy ezekben a szerkezetekben kevés a "ráhagyás", tehát ami nagyobb terhet kap, azt vagy nagyobbra kell cserélni, vagy legalább meg kell erősíteni. Most elméleti okoskodás jön, majd a gyakorlattal rendelkezők kijavítanak.
1.) A három hosszirányú gerendádból marad kettő, hiszen a középső alól kiveted az oszlopokat. Innentől a tető terhét az a két gerenda viszi le az oszlopokra, azokat meg kell erősíteni. Erre felhasználhatod a belülről kieső kettőt, csak azt nem látom, hogy dolgozod át az oszlopok fejét a rögzítéshez. Talán megoldható lenne úgy, hogy a kijövő négy oszloppal besűríted a külső oszlopsort, akkor feleződik a gerendák fesztávja, és ezzel negyedére csökken a rájuk ható maximális nyomaték.
2.) Ennél nagyobb gond, hogy a szarufáid támaszköze a középső gerenda kivételével a duplájára nő, ami itt viszont négyszeres nyomatékot jelent. Ezt sima duplázással már nem tudod megoldani (az kevés), magasítani is kell, tehát minden szarufa cserés.
3.) Utána jön, amit Jenő szintén mondott, az oszlopok kihajlás elleni védelme. Talán jó lehet, ha a leszedett szarufákból "beandrásolod" a közöket, különös tekintettel a hátsó oldalra, ahol maradt a kb. 3 méteres támaszközöd.
De hogy ez munkaórában mi meló, és mennyibe fog neked kerülni, azt csak az ács tudná megmondani. Vagy magad csinálnád?
Nagyon laikus vagyok , de én biztosan nem venném ki , mert túl nagy felület a tetö . Szél , vagy egy rakás nedves hó , vagy a kettö együtt ? Gondolod , hogy biztonságosan átalakítható ?
Télen , ha lesz egy kicsit több vizeshó a ház tetején és rázúdul a házikóra , kifogja bírni ? Meg ugye a két fal közé is kerülhet belöle . Nem fog gondot okozni ? Fal nedvesedés esetleg ?
Mivel az oszlopokon ferde támasz is van hogy kisebb lehessen a szelemen, ezért várhatóan nem fog megfelelni a szerkezet a középső oszloppár eltávolítása után. Ez amit írok csak a középső szelemenre vonatkozik. Ha a középső szelemen alá fölcsavarozol egy ugyan akkora gerendát (csavarok távolsága középső fél hosszon 50 cm, két szélső negyedben 25 cm akkor nagy valószínűséggel a középső gerenda meg fog felelni. FIGYELEM! a maradék oszlopokat ellenőrizni KELL kihajlásra és szélszívásra is, meg természetesen szélnyomásra is. Ezekben a bevásárló központokban kapható szerkezetekben sok tartalék nincs!
Van egy 5m x 5m-es lapostetős garázsom 9db 10cmes oszloppal, műanyag hullámlemezzel. A két középső oszlopot szeretném eltűntetni, hogy egy nagy terem legyen. A kérdésem, hogy mivel és mekkorával tudnék 5métert áthidalni? Előre is köszönöm.
Most, hogy rövidebbek és talán melegebbek a telek, nem nagyon állnak le az építkezések. Ismerek olyan ács csapatot- vannak vagy 20-an, akinek fejenként 480 munkaórát fizettek ki 2021 januárjában.
Építőiparban alapesetben más a matek, nem dolgoznak egész évben napi 8 órát, mint egy irodista, boltos, gyári melós, etc...ha olyan területen dolgozik, van, hogy 6-8 hónap alatt alatt kell kitermelni az éves betevőre valót. Sokan nem is napi 8 órában nyomják, hanem ahogy lehet.
Utálatos nekem a világban hogy már egy vajas kenyeret sem tudsz igazán jól előállítani, ha el nem olvasol hozzá egy vastag könyvet. Ami onnan indul, hogy mit igyon az a bika aminek a borjából majd tehén lesz, amit megfejnek. És ha nem azt itta, akkor a vajas kenyered már nem tud igazán jó lenni a világban. A szakértők le fogják fitymálni. Kis túlzással. '98 - 2000 tájékán akkora számtech polihisztor tudtam lenni, hogy mindennel is elboldogultam egy közepes cégnél. Ma már...
Még nem kellett soha lépcsőt építenem... Egyszer majdnem. Akkorról maradt meg emlékeimben ez az oldal. Ezt tudom nyújtani. (Ahogy Krumpurácz Béla is a randin lekapta magáról a fürdőköntöst és azt mondta a csajnak: Drágám, ezt tudom neked nyújtani! Mire a nő: Hát Béla, akkor nagyon gyorsan kezdjed nyújtani!)
Valami itt nekem nem gömbölyű. Vagy csak én vagyok ilyen buta kukac?!
Tehát azt mondod, ha én négy bejelentett emberemmel elmegyek melózni. Akkor a megrendelőnek betudom úgy nyújtani a számlát. Hogy napi 250-ezerért voltunk. Mert hát én is vagyok:)
4-nap alatt egymillió?!és ez itt Magyarországon van?
elég sok paramétert figyelembe kell venni egy lépcsőnél, nem olyan egyszerű kérdés, aminek tűnik.
Egy fél centit elbaszarintva egy lépcsőnél, örökösen belebotlik a fizetővendég. Ökölszabály a 2H+B=64-66cm, mert az emberek magasabbak, mind 100 éve.
Van ott ilyen-olyan szellvény, ha netán húzott karos, akkor nem mindegy, hogy a kiszerkesztésnél hova veszed fel a járóvonalat. Beveri a fejét egy langaléta, ha le akar jönni a lépcsőn vagy nem, felmenet még lehuzza a fejét, de lemenet az már túlzás, hogy lehidaljon hátrafele. Még az se mindegy, hogy a fogadószint az egy lépcső, vagy maga a padló, mert úgy elszegni a padlóburkolatot, hogy az éle le kopjon van tőrjön le, az szinte lehetetlen.
Ismerek vagy 5 féle geometriai módszert, amivel egy lépcsőt be lehet lőni szinte bárhova, de nagyon neki kell vetközni, hogy összejöjjön. CAD programokban van automata lépcsőrajzoló, de ha odajutsz, hogy azt ki is kell fizikailag szerkeszteni, odacsiped a füled.
Nyilván nem egy professzionális megoldás, de ingyen van. (No meg kicsit oroszul ) Tud pár féle formációt,könnyebb vele tervezgetni mint papíron ceruzával.
Magamnak építettem. De a segédmelós aki jött. Annak adtam 10-ezret egy napra. Én nyílván ingyen melóztam. De ha ha magamat is fizettem volna akkor harmincért lettem volna/nap. Elég sok. Miért nálatok mennyiért vannak a szakik?
Illetve még egy kérdés. Tűztávolság. Oldalhatáros a beépítés, a HÉSZ nem ír elő semmit oldalkertre, tűztávolságra. Az oldalkert ekkor ha jól tudom 4m az országos szabályozás alapján, ebbe nem tehetem, világos, nem is teszem. A tűztávolság viszont mekkora? Megnéztem a rendeletet, de nem sikerült kibogozni, hogy 3, 5 vagy 6m (vagy más) és honnan kell mérni, telekhatár vagy a szomszéd házának fala.
Személyautónak készülő könnyűszerkezetes garázs (lemezgarázs) alá szeretnék betonból lemezalapot, amit anyagi (horribilis árajánlatok) és idő (majd sokára) okok miatt mi csinálnánk meg, nagy levegőt véve. Ehhez kérnék kis segítséget. Egy 10-12cm vastag vasalt betonlemez lenne.
Tudom, hogy kell alá kő réteg. Ez milyen vastag legyen és milyen anyagból? 5-10cm-eket mondtak, az anyagra viszont van aki a betonozáshoz is használt sódert tenné alá, más meg zúzott követ. Melyik a követendő, vagy mindkettő jó?
Betont milyet keverjünk? Ilyeneket olvastam illetve mondtak, hogy 3-4 térfogatrész sóder, 1 térfogatrész cement, fél térfogatrész víz, értelemszerűen az anyagnedvességtől függően kicsit igazítva, hogy normális állagú legyen. A sóder cement arány így jó lehet?
No igen, csak mit... és azt hogyan, milyen sorrenddel, milyen technikával? Nagyjából egyedül.
Magamat nem féltem, tudok vigyázni magamra de a családból mást nem hívnék fel a tetőre. Könyvtárba való emberek.
Képzettség, engedély nélküli fizetett idegent sem szívesen. Leesik, megsérül... hiányzik az nekem ?
Szakemberrel javíttatni viszont látom hogy nagy költség...
Milliókért javíttatni nem nagyon érdemes, akkor már inkább egy teljesen új tetőben kéne gondolkozni, hiszen megmondta Jenő, hogy tökéletesre ezt nemigen lehet javítani.
Szóval forgatom a dolgot a fejemben de nem egyszerű. Ha a gagyi derék szelemeneket, a repedt talp szelement ki akarom cserélni, akkor ott komoly bontás kell. Vagy csak tegyek be székállást mindkét oldalon , meg pótoljam a hiányzó csúcsszelement, alakítsam ki normálisan azt a vápát ... aztán ha minden stabilan áll, akkor 2-3-4 szaruállásonként cserép le, a szaru mellé fogott pallóval kialakítani egy normális tetősíkot és mehet vissza a léc+cserép fólia nélkül. Esetleg ennyit meg tehetnék viszonylag olcsón.
Jövő tavaszig eldöntöm. Esetleg támogatással kijön egy új tető vhogy.
Nem tudom számoltad-e a lépcső méreteit? A szokásos (leg)alacsony(abb ) szintmagasság 3,0m. Lakás lépcsőnél 18 cm fellépés a kényelmes fölső határa. Ehhez 25-27 cm belépés tartozik. Ebből a lépcső hossza 3,8m körül van. A 20 cm fellépés az ipari lépcsőknél szokásos, de lakásban tűrhető, ehhez 21-22 cm fellépés tartozik. A lépcső hossza az kb. 3,0m lesz. Ha ehhez hozzáveszem azt, hogy a lépcső fölött nem lehet gyakorlatilag födém, akkor 80 cm széles lépcsőt figyelembe véve kb. 2x2,5m2-t vesztesz. Lehet 80 cm-nél keskenyebb is a lépcső, de akkor egy diplomata táskánál többet föl nem viszel a lépcsőn, főleg ha még kanyar is van benne.
Sr1-nek igaza van, ha már csinálod akkor úgy érdemes, hogy a födémet cserélni kell. Ellenőrizni kell, hogy a födémben milyen gerenda van. Terv szerint "F" gerenda, de nem biztos hogy ezt is építették be. A 60cm-nél nagyobb gerenda távolság ezt valószínűsíti, mert "E" gerendánál 60 cm-nél nagyobb tengelytávolságról még nem hallottam. Az "F" gerenda annyival kellemesebb, hogy lágyvas betétes és lehet és SZABAD vágni bontáshoz. Vágás után nyírási teherbírása nem biztos, hogy elegendő. Az "E" gerendát viszont TILOS vágni mert feszített. A feszítőhuzalok a feszítés hatására elvékonyodnak, kivéve a két végüket. Mivel ott nincs bennük húzás ezért visszaduzzadnak vágás hatására. Gyártásnál azt külön vasalással akadályozzák meg, hogy a visszaduzzadás kellemetlenségeket okozzon.
Ha tetőt cserélsz (ezt nem írtad eddig- agyalok itt mint a hülye fémszerkezeten), gondokozás nélkül dobd le a födémet, amennyit itt tárgyaltunk róla már megvolna a bontás.
Bérelj egy olyan benzines betonvágót, ami viszi a vasalatot is, a kefnikbe vágd el a felső vasalát E gerendák mentén, akkor ha nagykapapáccsal megütöd, kettétörik és leszakad. A betonvágóval át kell vágni a koszorúkat is, így azok is könnyen letőrhetők.
A gerendákat kösd fel mind a két oldalon és úgy vágd le. Aztán óvastosan le kell engedni.
Koszorúval együtt.
Zsaluzd be, vasald be és öntsd ki. A lépcső kivágáshoz be kell építeni a felső és az alsó vasalásnál is néhány szál 14-es vasat pipával bekötni a koszorúkba, hiszen a fő vasalás iránya csak 3.5 méter, aztán párat rá merőlegesen is bekötve a másik koszorúba. Öntés előtt támazd alá a műszaki szint födémét is.
köszi. Igen éppen azon agyalok, hogy a teljes gerenda hossz kuka. Két oldalról kijönnek a kefnik teljes hosszban (80 és 90-es kefnik vannak a rajz szerint, a valóság meg majd kiderül). A felső szinten ugye most cseréljük a tetőt. Telibe gerendáztuk az egészet, túllóg 60 centit. Erre kerül a szelemen és a tető, tehát egy részről 60 centivel szélesebb lesz plusz az eddigi 38°-os tetőt 43°-ra emeljük.
Ez az egész megoldás nekem most azért lenne nagyon fontos és SOS, mert a keresztbe futó gerendákat a végleges feljárat szerint kell kihagyni/kiváltani nem pedig utólag maszatolni...
Szóval ma-holnap meg kellene születni a megoldásnak. Egyébként a 20-as fal is nagyon jó ötlet, ha megmaradna a fél gerenda.
Szerintem egyszerűbb az egészet kivenni és a hiányzó részt felül könnyű szerkezettel visszapótolom, hogy ne vesszen el a 4-5m2, amit pluszban kiszedünk...
Köszi minden tanácsot, infót, javaslatot. Ha bárkinem ágyban matracban tudok segíteni, akkor a matracos topicban vagyok már 1000 éve.
Csigalépcső esetén (bár ez nem az én ötletem) a tetőhajlástól föl lehet-e menni? Nekem ebben az esetben legegyszerűbbnek tűni egy 20(Porotherm) vagy 25 cm-es téglafalat építeni alapozással.Az útban lévő gerendát teljes hosszban kivenni. Ha a gerenda távolság 1,0m akkor az vagy B 100 béléstest vagy BH tálca. Ezeket megpróbálnám eladni. A gerendát nem biztos, hogy ki lehet szabadítani a koszorúból. Az új falat becsorbázni a meglévő falba, az elbontott födém helyett pedig egy monolit vb. födém darab lenne.
- marad egydb 1,8m hosszú alátámasztán nélküli rész
- legyen az, 1,8-as gerenda 100kg
- legyen a kefnik össz tömege 400kg
- legyen még ez-ez 200 kg (akár több is)
- legyen összesen nagyon megengedően 1 tonna
- ennek egy jelentős részét átveszi a vágatlan gerenda és a két határoló főfal
- tehát súly egy része körben eloszlik
- marad ca. pár száz kiló, amit a fodémre rámasztanék ! még ennek a tégla vagy fém oszlopnak a súlya
Miért nem tudom egy 25-ös vagy akár 38-as pillérrel vagy egy megfelelő teherbírású vas oszloppal a gerenda alatt alátámasztani/kiváltani? Akár úgy, hogy a középső (egész/ép( gerendát is alátámasztom) sárga a rajzon...
Lehet, hogy valamit nagyon nem értek, de gyakorlatilag egy 1,8x 1,8 méretű födémszelvényt kellene alátámasztani, ami egyébként három oldalon támaszkodik.
Nem ígérhetek mást mint Churchill a briteknek a háború elején: vért, verítéket, könnyeket.
A javításra nézve konkrét tanácsokat adni látatlanba nem tudok, DE:
Előre gyártatni nagyon rossz ötlet, mert minden részletre kiterjedő méreteket, terveket adni nehéz, majdnem lehetetlen. A gyártómű pedig a minőségi kifogásokat (bármi is legyen) azzal fogja elutasítani, hogy nem ők mérték föl, nem ők építették be. Minden részletre kiterjedő megrendelést adni nehéz és nem fogják annak megfelelően legyártani mert az nagyon macerás. Kifogások mint előbb.
Helyi szakértőket lehet keresni, de amelyik olcsóbb az valószínűleg előző nap még női szabó vagy festő volt. A drágábbnál sem garantált a szakértelem, a jobbak már nyugatra mentek, vagy nagyon drágák.
Amennyiben a tető javítása kerül szóba akkor vastagon tudom ajánlani a statikai terv készítését, hogy legyen mit MEGKÖVETELNI a kivitelezőtől.
Lapvetően a javításba nem igazán hiszek a leírtak alapján. Lehet állandóan taknyolni, de mindig lesz ami szét akar esni, sose lesz jó. A görbeségeket, torzulásokat nagyon nehéz korrigálni, mert ha itt javítasz akkor ott mászik el.
Semmi sem lehetetlen, de ha itt kérsz tanácsot egyedül elenyésző esélyed van. A vállalkozó munkáját hogyan fogod minősíteni ha nem értesz hozzá? Nem lesznek feltűnőek a hibák, némi ideig nem fognak előjönni.
Hogy a szoba használhatósága megmaradjon, az ablak nélküli fal mellé kéne szereld a lépcsőt, a fal mellett hosszába kivágva a bérléstestet, vagy 2.5 méter hosszan.
Oda beférne egy tánclépcső, egy karral, csakhogy bezavar a tető. Szerintem akkor is, ha az első és a második gerenda között vágod ki a bérléstesteket.
Persze ez egy elég keskeny lépcső lenne, de egy embernek elég 75cm szélesség, ennyi meg kéne maradjon, ha a gerendák tengelybe 1 méterre vannak kiosztva.
Tehát mindenképpen át kell szabni a tetőt is, a feljárat felé kell késziteni egy lukárnát, ami elég széles kell legyen.
De a tánclépcső egy szükségmegoldás.
Maradjunk a két karú, fordulós lépcsőnél.
Egy másik megoldás a következő, de ez is elég meredek:
Úgy látom, hogy a magasított földszint fala 38-as, a műszaki szint fala vastagabb. Akkor cut-and-brake fűrésszel kivágnék két 30x38-as sliccet a két tartófalba. Azt bevasalnám oszlopnak, lekötve a két koszorúba is- sőt a felsőbe is. Ezt a két oszlopot a harmadik gerenda alá késziteném el, kitámasztva mind a két födémet. A két födémek kitámasztásához is doka gerendák (vagy jó néhány combos fagerenda) kellenek és egy csomó állitható fémoszlop, .
Tölcséres öntéssel kiönteném az oszlopokat, kivülről. Aztán felrögzítenék két fém papucsot az oszlopokra a pont a földém alá, és egy 3.5 méter hosszú HEA 200-as fémgerendát szerelnék be a papucsok kozé.
Arra meg egy merőleges HEA gerendát, amit egy beton fészekbe építenék be a hátsó falra és odahegeszteném a hosszan futó HEA gerendához.
De ez olyan szintű szakmunka, hogy nemtom, ha egyáltalán kapsz jó szakikat - akik felvonulnak egy ilyen apró munkára.
Szóval, ide szakosodott szakemberek szükségesek és egy mérök is, aki irányítja őket, meg egy terv is- ami pontosan leírja az elvégzendő műveletek sorrendjét.
A papucsokat a méretve vágott gerendákat és a keresztbe szerelt gerendát is egy műhelybe kell kivitelezni, a pontos mérések után.
A fészekbe, ami a keresztbe szerelt gerenda űl fell, be kell építeni egy 25-ös vaslapot, fi16-os pipákkal, amihez hozzá lehet hegeszteni a gerenda talpát. Mindent mili pontosan, hogy a gerendák tökéletesen vízszintesek legyenek.
Erről a házról mindenképpen le kell bontani a cserepet, mert meg kell a a tettőt javítani- ha manzárdorsz. A lebontott cserép már nem nyomja a tetőt és a falakat se is kifele, akkor kell megcsinálni ezt a műveletet.
Tehát egy csonka kontyolt tetőről van szó, amelybe egy alacsonyabb , szintén csonka kontyolt toldalék csatlakozik be középtájon.
20-22 éve épült, mi 10 éve vettük meg. Akkor kívülről így nézett ki : Nem igazán néztük meg akkor közelebbről. Az eltelt 10 évben eléggé leromlott az állapota, ami kívülről is jól látható. Elkészítettem a korábban hiányzó padlásfeljárót és kicsit utánanéztem, közelebbről szemügyre vettem a tetőt. Sajnos komoly gondok vannak, én legalábbis úgy látom. A szarufák csak a ritkább, nem annyira járatos 10x12 cm méretűek, a kiosztásuk nem egyenletes és alapból is kissé nagyobb a kelleténél. Van ahol 1 méternél is több a távolság közöttük. A függő sem tökéletes mindenhol, a teljes magasságban van vagy 10 centi dőlés egyik másiknál.
A gerinc szelemen teljesen hiányzik, a kontyok felső vége semmivel nincsen alátámasztva.
A gerinc kb. középtájon elkezd nyílni és a tető másik végén a kúpcserepek éppen csak takarják már a rést. Ez nem tudom miből adódik.
A derék szelemenek mintha csak oda volnának szórva. Nincsenek bekármizva, ki vannak fordulva, nincsenek rendesen egymáshoz kapcsolva sem. Mint az ökör hugyozás, végig... Nem tudom van-e szerepük így egyáltalán.
A derékszögű toldalék mintha teljesen váratlanul érte volna a szakembereket. Az oda eső csonka szarufák végei vagy a levegőben lógnak, vagy Mekk Elek módjára vannak alátámasztva levágott gerenda darabokkal. Kiváltás nincsen.
A vápa szarufa sem lett kialakítva, helyette valami görbe colos deszkából alakították ki a vápát.
A lécezés méretre és minőségre is gyenge volt már új korában is, tele átmenő görcsökkel stb... Végezetül két szaruállás valamennyire károsodott. Egyiken a rajta maradt kéreg alatt rovarrágás, a másiknak a vége gombás, penészes kissé, illetve az egyik talpszelemen hosszában végig van repedve, nem látom hogy átmenő repedésről van-e szó.
Én ezeket látom. Nyilván legjobb volna az egészet lebontani és újraépíteni, de sajnos a keret erősen korlátozott ezért első körben a javításában gondolkoztam. Héjazat le, lécezés le, ácsolat kiegészítés ill. javítás, fólia, ellen léc, tetőléc, héjazat vissza. Egyik oldalon esetleg a régihez leginkább hasonlító új cseréppel. Bádogok, csatornatartó vasak cseréje, orom szegély, orom deszka.
Több szakembert megkerestem, eddig kettőtől kaptam végül árajánlatot. Megdöbbentő, 2.5 - 3 milliós munkadíjakkal.
Ez a jelenlegi éves nettó jövedelmem, úgy gondolom legfeljebb mondjuk 40 embernap munkáért cserébe. Ezt nem tudom, nem is akarom kifizetni. Egyelőre keresgélek tovább, esetleg keletebbről érkező csapatot (szállást tudok adni 6 főnek), akik olcsóbban is dolgoznának, illetve jövőre igénybe tudom venni esetleg a felújítási támogatást. (bár még eddig az életben valahogy semmit nem tudtam igénybe venni úgy, hogy azzal a támogatással én járjak jól, de sose tudni)
Ha egyik módozat sem jön össze, akkor két dolgot tehetek. Az egyik, hogy hagyom teljesen lerohadni a tetőt, meglehet úgyis elvisz az ördög mire magától összedől..
A másik, hogy megpróbálom valahogy kitalálni mi az a minimum, amit meg kellene ahhoz csinálni hogy viszonylag jó legyen, majd kitalálni step by step hogyan tudom azt a munkát egymagamban elvégezni. Nyilván úgy, hogy az egész tető egyszerre ne legyen lebontva, hanem 3-4 szaruállásonként végig haladva rajta. Csinálnék 1 hónap szabit rá. Beépíteni nem akarjuk a tetőteret, igazából a fóliázás ez esetben kényszerűségből akár el is maradhatna.
Amit még forgatok a fejemben, hogy nem-e járhatóbb út ha felméretem a tetőt és legyártanak előre egy komplett szerkezetet, amit csak fel kell szórni a helyszínen. Nem tudom még az ilyen előregyártás mennyire drága, de sok helyszíni szakmunkát meg lehetne spórolni. Összességében tán olcsóbb volna. Ha eljutnánk odáig, hogy fent van az új szerkezet, fólia és ellenléc, akkormár nem ázna be, a többit szintén megoldhatnám sk. valamennyi idő alatt.
köszi a választ persze, igen, igazatok is lenne, de:
- belaktuk, amennyire be lehetett az alsó szintet, konyha fürdő, étkező, garázs (nem a rajz szerinti funkciókkal van megtöltve)
- az alsó szint egyébként menekülőre is van fogva, mert árterület, 2013-ban pl. víz alatt volt kompletten (Duna)
A következő szint meg két kiskamasz gyerekkel és hétvégi további "vendég" gyerekekkel meg barátnőkkel ca. karcsú vagyis olyan necces, kellene egy nappali (vagy nekünk egy háló), mert az pl nincs, a nappali az a mi hálónk most (ahol a lépcső lenne felfelé a tetőtérbe...)
köszi a választ, nagyon részletes, nagyon gondos. Anyám könnyebb álmot ígért:-) Mi van akkor, ha megfordítjuk a képletet egy kicsit. Nem fordulós lépcső, hanem csiga. Nem két gerenda, hanem csak 1 kerül kivágásra. A födém egyébként csak a saját súlyát viseli, fölötte ki van váltva gerendákkal a járófelület. Amennyiben fent az E gerendákon végigfuttatok egy megfelelő I vagy valamilyen vasat és a szabadon "lógó" gerendát egy kengyellel hozzáhegeszti egy szakember? Ez milyen lenne?
Na tehát, van egy magassított földszint, alatta az átjárható tér, egy kamra és egy garázs, ami legyen egy műszaki színt.
Mégha monolit födém is lenne a műszaki rész fölött, akkor se bírná meg azt, hogy egy oszloppal leterheld az új gerendát, amit a lépcső kivágás miatt a két elvágott E gerenda terhét átvenné.
Ha muszáj lenne, akkor a következő megoldás késziteném el, fémkonfekcióval, de ezt meg kell részletesen tervezni, számolni (aláíratni pecsétes statikussal- lehet, hogy a terv drágább, mind a kivitelezés):
1. Az átjárható tér két falába beszerelnék két fémoszlopot (ezeknek alapot is ásnék- vasaltat- a meglevő alapokra keresztbe, kitámasztva a szoba alatt a födémet és részlegesen beépíteném a két falba is), erre jönne egy fém szelement a műszaki feletti színt födlém alá, ezek min. HEA 200-as profilok akkor is, ha a nyilás talán 3.5 méter.
2. A födémet áttőrve, a szelemenre rászerelnék egy oszlopot, utánna egy másik szelement a szoba feletti födém alá keresztbe, végig a szobán, az E gerendákra merőlegesen.
Itt mindenféle excentrikus terhelések lépnek fel, szóval figyelmesen ki kell számolni. pl. sarokmerevíteni kell mindent oszlop szelemen illesztést.
A szoba födéme felett levő fém szelement ki kell kötni a két tartófalhoz, de az egyiken az ablakok vannak, ott egy vasbeton áthidaló (gerenda) kell legyen, mert az megtartja a tetőt is.
Hogy abba hogy lehetne bekötni egy papucsot a szelemennek az kérdéses, szembe vele nincs ablak, az megoldható.
3. Innen aztán ki kell találni, hogy a két E gerendát hogy kötöd le a fém szelemenre, az elvágás előtt.
Mivel csak egy kétkarú lépcsővel tudsz feljutni a padlásra (elindulsz a szoba ablaktalan fala mellett és megfordulsz a sarokba, aztán a felső karon a kivágott födémen feljutnál a padlásra), az fémoszlopot a szobába úgy állítanám be, hogy az legyen a forduló külső sarka, akkor könnyen be lehetne építeni egy fémlépcsőt is.
Ha van valami eszközöd-affinitásod hozzá, akkor csinálj valami hosszanti ovális lyukakat a lemezbe. Mondjuk az eresz alatt lehet hagynám a fenébe a dolgot, nem tűnik magasnak, nem nagy kunszt néha lefesteni a deszkát.
A lépcső terhelése tovább növeli az első épen hagyott gerenda terhelését. A kiváltódat -ahogy sr1 is írta - a meglévő szerkezetbe bekötni nem tudod. Azt javaslom, hogy ebben a formában felejtsd el, NE TEDD!
"feltámaszkodva az egy-egy szélső végig futó gerendára lenne a kiváltás. Gyakorlatilag mint egy 25x30-as koszorú szakaszt kellene elképzelni. "
És mit fog szólni az egészhez - kb. 2,5-szeres terhelés- az a szerencsétlen gerenda amire terhelni akarod? Az elvágott gerendánál a nyíróvasalást is levágod. Nem derül ki, hogy milyen ÉTI gerenda a kérdésből (F, Ff, G, Gm, L, vagy M stb.), az "E" gerendát - az is ÉTI gerenda- vágni tilos!
Szia Köszönöm a segítő szándékot .Reméltem hogy nem kell agyon bonyolítani egy szimpla bádog fedést.Meglátjuk. Az biztos hogy én csak egy lelkes amatőr vagyok és nem vagyok tisztába a lemez szerkezetekkel ,de egyes dolgoknál nálad is ez jön le ugyanis néhány hete vettem 2 m-es szálakba alu csatornát nekem a 4m elég soknak tűnik persze biztos lehet kérni ilyet is na mindegy a lényegen nem változtat megpróbálom akkor egy plusz merevítő hajtással + laza csavarozással és nagyobbra fúrt lyukakkal rögzíteni.
egy kis segítségre lenne szükségem. Tetőtérbeépítés, födémáttörés, lépcső. Éti gerendás födém. Kettő gerendát vágnánk ki ca. 110 cm-re a faltól. Nem szeretnénk alulról (csak ideiglenesen) kiváltani a gerendákat.
A terv az, hogy kivéltás és kivágás után alulról-oldalról bezsaluzzuk a ca. 29cm hosszt, betonvas, beton, stb., akkor (mint egy beton áthidaló) benne foglalva a két "szabadon lógó" gerendavéget is és feltámaszkodva az egy-egy szélső végig futó gerendára lenne a kiváltás. Gyakorlatilag mint egy 25x30-as koszorú szakaszt kellene elképzelni.
Látszik nem vagy otthon a lemez áruknál. Szerkezeteknél !!
Hol van már a 2 m -es csatorna hossz ? Minimum 4 m-es szálakban gyártják.- És azt még személyautó csomagtartóján is lehet szállítani.
Ja és az ereszcsatornákat szegecselik és még forrasztják is... a horganyzott acéllemezt.. az alut pedig szegecselik és ragasztják/tömítik mindenféle pasztával..
"elég nagy, 100 fok hőmérséklet különbségnél, méterenként kb. 2,3 mm. "
Tehát az a csatorna mondjuk 20 fokon lett szerelve.... odafagy az ember keze másként... igaz lehet hidegebben is szerelni, de legyen 20 fok. Nyáron ritkán 60 fok, de tényleg ritkán.
Akkor a tágulása 40 /100 x 2,3 x 12 az mondjuk 12 mm. de ez a két végén jelentkezik azaz végenként 6 - 6 mm. látod azt te szomszédnál a magas csatornánál ? Nem !!
Lehet néha hideg sőt kutya hideg pl. minusz 20 fok, Akkor a hómérséklet különbség szintén 40 fok. Nos akkor pedig összehúzódik a szomszéd csatornája 6 - 6 mm, de legyen 10 - 10 mm, az sem látszik.
De ha egy ilyen hosszú lemezt a végeinél lecsavarozol , akkor felpúposodik vagy elszakad.
Az aluminium lineáris hőtágulási együtthatója elég nagy, 100 fok hőmérséklet különbségnél, méterenként kb. 2,3 mm. Ehhez képest az acélnál, réznek, horganynak kb. a fele.
ΔL= α L ΔT= 2.3 10-5 1000 100= 2.3 mm, α az aluminium lineáris hőtágulási eggyüthatója 2,3 10-5K-1
A kérdésedre a szakszerű válasz ez. Sajnos más jó megoldás nincs.
Be kell építeni egy 1.5 -es horganyzott lemezből egy betétet.
A 1.5-es lemezt csavarokkal rögzíted a cseréplécekbe, az oromszegélyt nem is kell csavarozni.
A tetőlemez falcolása és a betéten a visszahajtás megtarja és hosszírányban tud tágulni.
Eresznél pont ott van, ahogy írod, tud hosszában tágulni, nincs rögzítve.Csavarozd ritkábban, 60-70 centinként. Az sem lenne rossz, ha pereme lenne, mint a cseppentőlemeznek.
Elől-hátul deszka borítás van így ehhez fellehetett csavarozni .Az érdekes az hogy bádogoztam már L alakban hajtott lemezzel amit szintén csavaroztam annyi hogy az horganyzott lemez volt annak valamivel kissebb a tágulása de az abszolutt nem hullámosodott meg. Ráadásul ha megnézem az alu ereszcsatornákat amik szintén 2m-es szálakban vannak azok is összevannak szegecseelve nem ritka a 12m feletti hossz igaz hogy azt csak a csatorna tartó vasak tartják de a saroknál ilyen hosszon azt is ki kéne nyomnia magát vagy elkéne hajolnia mégsem teszi a szomszédban ilyenből van és szép egyenes minden irányból.
Még egyszer: a hullámosodásnak nincs köze a hajtáshoz, annak meglétéhez vagy hiányához. A lemezed azért hullámosodik, mert sűrűn lecsavaroztad, nem tud tágulni-összehúzódni.Ugye főleg hosszirányba mozogna, ha tudna.
Alapesetben a szegélylemezeket egyik végükön szokás szöggel vagy csavarral rögzíteni, és a visszahajtott peremnél 40-50 centinként lemezfülekkel, így megmarad a lemez számára a hosszirányú mozgási lehetőség.
Lemezfüleket szabsz magadnak ollóval a kieső darabokból, vagy veszel:
Készítettem egy könnyűszerkezetes lapostetős melléképületet kb 6.5x 3m-es körben kb30cm -es túlnyúlással a falaktól mérve. A tető szerkezet magassága kb 18cm ezt szeretném alubádoggal körbe burkolni ,hogy ne keljen a fát később festegetni az eresz csatorna mögé fel is raktam egy csík alubádogot kb 6.5m hosszan 2m-es hosszuságú csíkokból ezen nem lett csináltatva semilyen hajtás kb30 cm-ként lett csavarozva . Másnap a szép egyenesen felrakott bádog gondolom a napsütés hatására olyan hullámos lett hogy a Balaton elbújhatott volna mögötte. Kérdés szerintetek eléglehet ezt elkerülve a bádog csík alját vagy felső élét meghajtatni ,hogy merevebb maradjon és ne legyen ilyen érzékeny a hőtágulásra akár egy 45fokos hajtás már elég lehet 1-2 cm -en vagy alul felül szükséges lehet. Jelzem mikor ez készült nem volt 10foknál több a hőmérséklet de másnap sem volt 15foknál több csak itt már előbújt a nap nem tudom nyáron 40fokban hogy nézne ki. A hőtágulás jelenségéről halottam már de ez a jelenség nagyon meglepett . Valaki tapasztalt már hasonlót?
Üdv ! A fenti fogópár alatt 50-100 cm között újabb fogópárt ,Én 5 cm padlóból menetesszárral rögzítve oldanám meg ,ami szépen egyensúlyba tartaná a tetőt !:-) Szerintem.
Ha a szarufa be van horgolva legalább 3 cm a talpszelemenbe, ha a talpszelemen nincs kifordulva, akkor elég még egy rend fogópár, colos deszkából is, 70-e szegekkel rögzítve.
Ha ki van fordulva, akkor le kell vedd a cserepet, a tetőt meg lehet emelni (ehhez kell késziteni egy ideglenes ácsolást, vagyis az új rend fogópár alá be fell szerelni két derékszelement és onnan megemelni) és ki lehet cserélni a két talpeszemelent.
Ha nincs semmiféle koszorú a falakon, akkor a talpszelemenek közé be kell szerelni három gerendát, csapolva- így a talpszelemen nem fog tudni kifordulni, az egész munka max. 2 nap, újracserepezéssel együtt, 3 ácsnak. De ha gyorsan dolgoznak és 4 ember van- meg állványzat is, akkor 1 nap, 10-11 órá.
De legalább van az egész ingatlanodról egy elektromos terved. Úgy nevezik ezt hogy állapot terv, ha közvetlen a kivitelezés után történik, akkor megvalósulási terv.
Az is ok. hogy kellett, de azért nem árt tudni, hogy ez egy szolgáltatói túlterjeszkedés, semmi más.
Ok, amint ha kicsit melegszik az idő csinálok ott is, de mi is fog abból kiderülni? Azon kívül, hogy a belső oldala fóliával borított, a födém teteje deszkázott, a szarufa ahogy írtam 5x15 méret kb méteres távban, a fogópár pedig a gerinc alatt 30-40 cm -el van. A szarufa alja a gerendára van fektetve, egy darab szerkezeti csavarral odafogatva. Két viharléc 5x5 cm, és ennyi. Ennek a megerősítését szeretném utólag. Nem arra lennék kíváncsi hová csabarjam a csavart, hanem utólag milyen megoldások jöhetnek szóba. Pl széket csinálni körbe, vagy alul a szarufa alján valami plusz rögzítés, vasalás stb.
Nyaraló tetőtere nem lehet akkora, hogy oda elektromos terv kell !
Sőt belegondolva maga a tetőtér megtervezése sem egy yblmiklósi feladat.
Mármint mennyi lesz a tervezés ?
Alkudni kell !!
Ez is érdekes :
" szükséges egy villamos rendszerterv rész "
Amúgy a terv, a tervek nagyon hasznosak tudnak lenni, de azt az építészt aki ilyen árukapcsolást akar egy ügyfélre erőltetni..... el kell küldeni /elküldeném.
Egy nyaralónál gondolkozunk a tetőtér beépítésén, ehhez van építészünk és mivel a nyaraló tető emelés (térdfal készítés) építési engedély köteles, ezért kell egy terv is. Az építész azt mondta, hogy ehhez szükséges egy villamos rendszerterv rész is. A lentieket figyelmbe véve körülbelül milyen összegre számítsak egy ilyen esetben?
Azt szeretném megkérdezni, hogy ilyen elektromos terv mindenképpen szükséges-e egy nyaraló tetőtér ráépíténél és ha igen, akkor körülbelül milyen összeggel számítsak, ha szeretném, hogy csak a minimumot tartalmazza a terv, ami a terv elfogadáshoz szükséges?
Nekünk az lenne a célunk, hogy a jelenleg meglévő földszintről fel legyen vezetve az áram a tetőtérbe, egy minimumot szeretnék belőni annél az elektromos tervnél, hogy csak az legyen benne, ami mindenképpen szükséges (ár miatt is, illetve majd a kivitelezés előtt eldöntjük, hogy pontosan hol legyenek a kapcsolók stb ha ez lehetséges)
Elnézést, nem sátortető, nyeregtető, rosszul írtam az eredetiben. Fedélszék nincs, sárgerenda, hát ezt megnézem, de lehet csak simán a falazaton fekszenek a gerendák. Az eresz kilógás kb 3 lambériányi, olyan 30 cm körül van. Relatív elég meredek a tető, olyan 45 fok körül lehet.
A kialakítás jelenleg a képen láthatóból a b) változat. Annyi, hogy a fogópár eléggé a gerinchez közel van.
Elnézést, ezt valóban elírtam, nem sátor, hanem sima nyeregtető van rajta. Valamiért ez volt a fejemben, de a sátor a házon van, és igen, az a kb kocka alapterületű (kádárkocka felújítva).
Szóval nyeregtető, és igen, relatív meredek, 45 kör lehet,de mint írtam le fogom mérni a pontos magasságot, ha ez befolyásolja a megerősítés mikéntjét főleg.
A széldeszkázat 3 lambéria még, vagyis kb 30 cm rajta mindkét oldalt.
Van a lakás kínálatomban egy ekkora épületbeli lakás. 24 éve folyamatosan kiadva... elég jól hoz a konyhára.
A belső nettó alapterület csak 28 nm.
Van aki csak ezt tudja megfizetni.
És elég régi, pontosan 89 éves.... sokáig sufninak csúfolták.
Anno amikor átalakítottam még rá is kérdeztem az önkormányzatnál szabad e vele foglalkoznom.
A válasz : semmi akadálya csak ne nevezzem lakásnak.
1931 -ben mikor épült egy nagy épület melléképületének függelékeként a 10 x 3,5 m-es épületeben az akkori tervező és építőmester a következő neveket adta az épületben lévő helyiségeknek .:
1, házmester szoba,
2. mosó konyha ,
3, kamra ,
4. árnyékszék,
5. kiskamra szénnek..
Soha nem volt emberhez méltó hajlék... mégis az első 30 évben folyamatosan laktak benne, majd lomtár, bicikli tároló és úgy 95-96 körüli felújítás.
Azóta lakásnak nem nevezett lakó helyiség.
A tető , ha már az van terítéken :
.
nyeregetető, kb. olyan 30 fokos dőléssel, cserépfedés.
a lécezés eléggé korhadt, de egy huszárvágással megoldva a probléma . A régi lécek alá egy új léc és még 30 év a haláig.
Minden művelet felújítás címszó alá lett besorolva.
Nem létezik olyan kültéri felület, amit nem kell karbantartani. :(
A déli oldalon kíszívja az UV a színét, de valamilyen sötétebb PU-s festékkel lefújva elfogadhatóan helyre lehet hozni, csak nagyon alaposan le kell tisztitania a festés előtt. Utánna, az mennyit tart, az kérdéses.
Sárgerenda van-e? Szerintem kell, hogy legyen, de ez nem 100%.
Meggondolandó (erősen), hogy jó-e piszkálni? A felsorolt munkákhoz (javítás) el kell bontani a fedélszéket, normálisan csak úgy lehet megcsinálni. Vagy helyszíni szemle alapján ki kell valamit találni amihez kevesebb bontás is elég.
Fényképek nem ártanának. Minden fényképen legyen egy mindenki által ismert méretű tárgy (pl. gyufa), hogy legyen mihez viszonyítani a méreteket.
A fiamék egy öreg házat vettek és ott is van egy helyen a fölyosóról a nappali felé ilyen 2-3cm-es szintkülönbség . Náluk is egy ilyen hasonló darab lett beragasztva . A kisunokám még nincs 2 éves és gond nélkül közlekedik rajta keresztül, még gyorsabban lépkedve is . Gondolod , hogy a felnöttek ezt nem tudják úgyszintén megjegyezni , hogy ott vigyázni kell ? Természetesen egy tolószékes esetnél jobb lenne a 20cm-es emelkedö . Viszont Te nem írtad , hogy ilyen gond lenne .
Adott egy régi melléképület, 3,5 x 10 méter alapterülettel, régi fagerendás födémmel, kb 40-50 éves lehet az egész épület. A korábbi tulaj cseréltetett (inkább javításnak mondanám) rajta tetőt, ami a következőkben merült ki: sima sátortető, 5x15 -ös szarufák, és kerámia cserép, fólia alatta. Gerincmagasság födém tetejétől mérve 2,2-2,5 méter körül lehet, még nem mértem le pontosan, 9 sor cserép van rajta az látható. Ez a szerkezet alig 1-2 éves, de vagy bontott vagy a régi cserepek mentek vissza, viszont szerkezetileg jó állapotban vannak.. Ahogy elnéztem nincs koszorú a falazat tetején, a fal régebbi nagy lukú kerámia tégla (ha jól tudom ezt kalapácsos téglának is szokták csúfolni, mert ahol feketére égették, azt a kalapács is alig viszi..) Szerkezetileg egyben van a falazat, nem reped, nem mozog, minden ok. A tetővel viszont nem vagyok kibékülve, mert a szarufák vége egyszerűen csak a gerendákra lett rácsavarozva szerkezeti csavarral. Se székállás, se talpszelemen, se gerincszelemen. (Utóbbi talán valami 3 db 5x5-ös oszlopszerűségből imitálva van a kupás alatt). Felül kb a gerinc alatt 40 cm-re van egy-egy deszka rácsavarozva átkötőként kétoldalról a szarufa nyílás ellen mindegyik szarufán, illetve van még benne két hosszanti viharléc, meg fólia, de ennyi. A födém felülről régi deszkákkal borított. Maga a kialakítás pontos, tehát nincs vele különösebb kivitel gond, de szerkezetileg úgy érzem szükséges lenne vagy megerősíteni, vagy lecserélni talpszelement betenni..
Milyen ötletek, javaslatok lennének a leírtak alapján? Vagy csak én parázom túl a dolgot? Természetetesen jobb lenne a jelenlegit biztonságosabbá tenni, mert az a verzió, hogy bontsd el építsd újra, az ok.
Ami eddig felmerült, hogy a szarufák aljánál betenni egy hosszanti gerendát, bevágni 3-4 cm-ert, hogy pontosan ráfeküdjön, és azt lábakkal levinni a falazatnál a gerendákra. Volt aki talppapucsot javasolt, és azzal rögzíteni a szarufák alját.. Mondjuk itt a talpszelement sem biztos, hogy utólag lehetne a falazatba rögzíteni, mivel nincs koszorú. Maximum több helyen lehetne a gerenákhoz rögzíteni. Volt aki a szarufák felső 1/3-ad része környékéra javasolt egy-egy fém átkötő pántot csavarozni, hogy jobban tartson a nyílás ellen.. Volt aki ugyenezt fából javasolta alulra úgy, hogy ott fém pánttal legyen összefogatva az átkötőhöz a szarufa.. De volt aki egy alacsony székállás utólagos beépítését javasolta, csak azt is annyira alacsonyra kellene betenni ahhoz, hogy ne a régi fa gerendákra terheljen, amit nem nagyon tartok jó ötletnek..
Ha volt esetleg hasonló gond valakinél, vagy van rá javaslata, mi lenne a legjobb választás, milyen megoldást fogadjon el az ember, előre is köszönöm az építő jellegű hozzáűszólásokat.
Előbb is, (főleg a vendégeknek), de ezek szerint szerint nem nézed ki a kérdezőből, hogy addig él, vagy ott fog addig éln vagy azt ha el akarja adni ez nem lesz hátrány? Lehet választani.
A laminált a magasabb. Nem lehet egyformává tenni. Valami olyan átmenet kéne, amibe nem lehet megbotlani. Tehát legalább 20 centi szélesnek kellene lennie szerintem.
Sziasztok. Két burkolat között (laminált padló-járólap) 2cm a szintkülönbség. Burkolatváltóval ekkora szintet nem nagyon lehet áthidalni. Milyen megoldást javasoltok?
A gond az, hogy le van írva egy műszaki probléma, de millió részletre van szükség, hogy a tapasztaltabb építészek tudjanak adni egy szakszerű megoldást, ami időtálló.
A vízszigetelés folytonisítása egy megoldás, de lehet teljesen más a probléma.
Pl. a háznak nincs a falak alatt vízszigetelése, vagy az már nem dolgozik- ki tudja mi az a zöldes fólia, levakoltátok belül cementes malterrel, kivűl meg polisztirénnel és nem tud kiszáradni az alapból felszivárgó nedvesség. Szóval miből van az alap, mekkora a lábazat és mikor készült az a ház? Északi oldalon van az a vizesedés.
pl. 80-100 éves házakban sokan laktak és mindenfélét módósítottak, hogy ha nem dobod szét az egészet, nem jössz rá, hogy melyik fal van bekötve és melyik nincs, milyen volt az eredeti rétegrendje a padlóknak, stb.
Nade, lehet az is, hogy valaki megszúrt egy csövet egy facsavarral, az ott maradt benne és utánna megmozdult. Elég gyakori ez a padlófútésnél, pl. a faliszegő rögzítésénél. Vannak olyan víz-gáz szerelők, akik csak alsó bekötéssel szerelnek fűtőtesteket, mert azal egyenesen a padlóból jön fel a két cső (két inox armaturán), pont azért, mert már ezerszer lyukasztották ki a csöveiket a fal és padló sarkába.
Hol vannak a padlófűtés osztó gyújtői és a oda vezető csövek a gázas kazámból bevésve a falba, vagy elvive a padlóba?
Ez egy régi ház volt. Víz vezeték ott azon a részen sem volt. A külső fal Víz szigetelve van valami régi zöldes színű vastag fólia volt. Az eredeti beton sikjatol talán 1cm vel feljebb volt. Erre abetonra jött vizszigeteles hungarocell technikai fólia padlofutes cső majd beton. Beton körül 1cm diletacios csík.
Betonból szedjek fel egy kicsit a fal mellett, szedjem le a falról a vakolatot és a két szigetelést hozzam össze valahogy?
Azt írta a kérdező, hogy a külső fal és az egyik felső fal is nedvesedik.
A külső fal alatt van vízszigetelés és előtte nem nedvesedett. Ha a vízszigetelés szintjén van a régi betonpadló, akkor az nem volt alulról leszigetelve.
A felújítás során le lett szigetelve, az ott maradt egy rés, amin keresztűl elég kevés pára tud felszívódni a külső fal mellett- és az általában ki is szárad.
Én egy régi vízcsőre tippelnék, amit otthagytak a falba a felújításnál és eldugóztak, de rosszul, egyszer kapott egy nagyobb víznyomás és elkezett szivárogni- márha biztos, hogy nem esik a nyomás a padlófűtés csöveibe.
A szakszerű javításhoz ezt a részletjazot kéne kivitelezni, feltőrni vagy 20cm a fal mellett, betenni egy polisztirolt is a fal mellé a dillatáciohoz és azt is megoldani (aztán végén kijavítani az aljzaton a tőrést) , hogy nehézlemez ne szakadjon el. De ha a külső fal alatt nincs egy olyan sáv a vízsziteleséből befele, amit meg lehetne melegíteni- vagy hozzá ragasztani egy ragasztható nehézlemezt, akkor szerintem nem is lehet folytonosítani a vízszigetelést. A kép a C20ONE linkjéből talloztam.
Van egy régi könyvem tele színes rajzokkal a téglaházak vízszigeteléséről, a külső falnál ezt a részletet adja:
Azazhogy a meglevő betontpadlót kellett volna kivésni, ott valahogy folytonosítani a vízszigetelést.
A 10-es az egy védővakolat a szigetelésnek, azt felvítte a belső falra is és ott dilatál a gyengén vasalt aljzat.
Köszi neked is! Az ajtót csak középre lehet tenni? Az elképzelésünk, hogy a fúrt kút csöve fölé tesszük a sarokba arra az esetre ha egyszer ki kell venni a szivattyút.
10 cm elég vastagságnak. 15 cm -enként beton acél - 6 -os 8-as keresztbe is kb. ennyi.
De előbb az egésze bezsaluzod deszkával. Ha kész a zsalú és biztonságos, akkor középre a buvóajtó be a fenti beton acél.. azt összedrótozod, hogy nem mozduljon el, kiöntöd betonnal és kb. 2 hét múlva bontasz. kinyitod a bubajtó tetejéj a benyúló betonacél flex - szel elvégod majd a deszkákat is.
Ami kimaradt : a zsaluzat rögzítése alulról és egy lejáró hágcsó vagy létra.
A zártszelvény tartja a beton súlyát, amíg meg nem köt a fedlap. Ehhez volt hozzáfogatva a zsalu alulról. Természetesen a beton fedlap még be lett betonvasakkal vasalva. Hogy akarod a tetejét alázsaluzni? Mi fogja meg a rengeteg betont? Alulról alátámasztod? Mi az elképzelésed?
Nekünk a külseje volt 150x150-es. Úgy betonoztuk a tetejét, hogy nekem még térkő is került rá. Ebben az állapotában, ahogy most Neked van, hegesztettünk rá 40x40x5 zártszelvényből egy ilyet, amit narancssárgával látsz. Ehhez drótoztuk hozzá az OSB lapból készült zsalut alulról. A középső négyzet a kibúvó.
Felújításkor a fal vízszigetelése felett kezdték az új vakolatot ? Mert régen ( 1999 ) amikor én is csináltattam az új vakolatot , a mesterek nálam a fal vízszigetelése alattól , tehát az alaptól húzták fel az új vakolatot . Tavaszig nálam is jelentkezett ez a nedvesedés egy kis részen . Megoldás az volt , hogy flexxel vízszintbe levágtam a vakolatot az alap felett . Azóta minden ok.
Én ráfalaztam még egy sort, azt belülről megvéstem így kész is volt a zsalu. És 10cm-es osztással 8-as, 10-es ami maradt az építkezésből betonvassal hálóban bevasaltam. Alul 4cm betontakarást adtam neki, úgy zsaluztam és jó lett.
Kell vésni egy hézagot a fal mellett. Meg kell keresni a régi szigetelést (vízszintes, függőleges). Vagy oda kell ragasztani (mind a kettőhöz) egy (két) réteg szigetelő fóliát, vagy valami kenhető szigetelést rákenni úgy, hogy mind a kettőt összekösse. Ha más nincs akkor a Bonobit "H" is megteszi. Azért a fólia jobb. A rést utána ki kell betonozni. Ha a padló vagy a fal alatt nincs szigetelés akkor vagy előlről kell kezdeni vagy tudomásul kell venni, hogy ez van (és lesz).
Itt a környéken csak annyit mondtak kőművesek hogy a vakolatot szedjem vissza kB 1 méter magasságig és azt hozzám újra szellőző vakoloval meg glettel és kb 5 évig jó....
Sziasztok. Sikerült leraknom a teraszt kültéri csúszásmentes jarolappal. Az a kérdésem, hogy ugyanúgy kell kifugazni mint a sima jarolapot, hogy simítóval bekenem a fugakat az egész jarolappal együtt? Csak rettentő érdes, rücskös, fel fogom tudni mosni a felesleges fugázót?
ha már ennyire belemerültél dobjál fel egy csomópont rajzot. A padló és a z oldalfal találkozásáról. A rajzot régen, sok éve kitalálták... az építők sok sok éve ezzel kommunikálnak.
Ha körben megvan a hézag és látod mindkét szigetelés szélét, akkor kell keresned egy rugalmas (!) hézagkitöltő anyagot ami mindkettőhöz ragad és viseli a fűtés miatti elmozdulást.
Nem tudom, van-e ilyen anyag. Valószínűleg sokan csak feltöltenék bitumennel, de szerintem az elrepedne.
Ha ott van az az 1cm hézag... dilatációs csik, akkor azt tágítod tágítod addig amíg kb. 5 cm nem lesz. nem nehéz munka ,de oda kelél figyelni... baj csak akkor lehet ha elvágod a közeli padlófűtés csövet... az katasztrófa. Gondolj arra , hogy lehettél volna szívsebész, de be kell érni egy házsebész szereppel.
Nagy valószínűséggel az amit pedzegettek, hogy
"Mondtak olyat h a falak víz szigetelés felett vagyok, ez a lentről jövő pára és az csapódik ki..."
annyi megjegyzéssel, hogy lentről nem pára jön hanem a talajnedvesség kapilláris úton.
tehát a két szigetelést.... a régi fal alattit és az új padlófűtés alattit összekötni... ehhez kell a hozzáférés. És a megfelelő szigetelő anyag.
A kivitelező ? Azt ha eléred akkor is lukra futsz.
Gondolom terv nem volt vagy ha volt elnagyolt.
Kár azzal foglalkozni utólag.
A jövőre nézve.... terv mindig kell. Azok lehetnek különféle mélységűek, a legegyszerűbb ha telefonon felveszed a mester ajánlatát... dokumentálod, aztán ha van vita elő veszed.
A mester vérmérsékletétől függően reagál rá.
Az ügyes kivágja magát... mondván hiszen főnök maga is jóváhagyta .
Ha van a szegélynél szigetelés a hőtágulás és a hőveszteség kezelésére (én 5cm-t tettem be) annak a kivágásával lesz annyi hely, hogy megold. Amúgy ki javasolta, hogy így készüljön? Én biztosan elővenném a kivitelezőt!
Akkor szerintem arra sem figyeltek, hogy a beton ne kösse össze a szigetelt rész a nem szigetelttel és felkúszik a nedvesség/talajpára. Ez -szerintem!- egy drágán, nehezen javítható hiba lesz, pláne, hogy az aljzatbetonban padlófűtés cső van.
A szomszédomnál most csinálták, javítottak, lesimították, alapzták, felhordták a vékonyvakolatot, a munkadíj 1,1 M, az állvány 100 E. Kb akkora felület, mint a Tiéd.
Nálam tegnap fejezték be, kb 130 m2, javítás kivételével ugyanezek a munkafolyamatok 1400/ m2 áron.
A szomszédnál vállalkozó brigádja dolgozott, nálam egy ember, a vakolathoz hozott még egy embert.
Lehet kicsit félre érthető volt a kérdés, bár oda írtam, hogy 2mm dörzsölt vakolat lenne. A hőszigetelés már fent van hálózva és lekenve, erre kéne a színt feltenni akkor vékony vakolattal kb. 250 négyzetméter területre. Köszönöm a tájékoztatást.
tudnatok segiteni hogy egy adott lakoteruleti ingatlan[kerteshaz] eseten mi szabalyozza hogy a kertben milyen magas lehet egy fa? szomszed faja atlog, sztem kozel is ultette a keriteshez, de a helyi epitesi szabalyzatban nem latok erre informaciot. ha nem a HESZ akkor mi szabalyozza?
Szeretnék egy könnyűszerkezetes garázst csináltatni: zártszelvény, trapézlemez. Van egy ilyen alapvetően mobil garázs elhelyezésére bármi szabály? Gondolok szomszéd háztól való távolságra, előkert méretére, ha amúgy van ilyen előírás (tehát mobilgarázsnál be kell-e tartani), bármi hasonló.
"Hát ez ilyen fából vaskarika, hogy végülis azt mondod, hogy külső fal, de nem teherhordó fal. Mert nincs betonkoszorú. Hagyományos értelembnen akkor nem teherhordó, de valamennyi teher biztos adódik át az áthidalós szakaszra a fafödémből."
Régen, főleg a fafödémes vidéki házaknál nem vb. koszorút használtak, hanem sárgerendát. Attól még a fal teherhordónak számít.
Hát ez ilyen fából vaskarika, hogy végülis azt mondod, hogy külső fal, de nem teherhordó fal. Mert nincs betonkoszorú. Hagyományos értelembnen akkor nem teherhordó, de valamennyi teher biztos adódik át az áthidalós szakaszra a fafödémből.
A vasalt beton áthidaló jó megoldás. Csak akkor már szerintem fölösleges berakni a vásárolt kész áthidalót. Ha betonozva lesz, úgyis be kell csaluzni, akkor már az áthidaló alsó síkját is lehet zsaluzni.
De vannak "elemmagas áthidaló"-k (így keresd a neten) (Wieneberger, Leier stb), azonnall terhelhető. Ha máshol nem lesz betonozva én egy áthidaló miatt nem valószínű, hogy vasalást szabogatnék, meg kengyelt hajlítgatnék, meg behelyezeni a helyére, meg betonoznék, betont utókezelnék, főleg, ha sódert, betonkeverőt, cementet is oda kell még vinni. Inkább beraknám az elemmagas áthidalót és kész. Egyébként is érdemes a gyártó katalógusát megnézni, mert ajánlhat jó vagy jobb megoldást nyílászáró áthidalónak.
A fürdőszobai ablakhoz is elemmagasáthidalót tennék.
B30-as "kádárkocka". Külső B30-as fal, szigetelés nélkül. A födémen nincs betonkoszorú, fafödémes. Nem teherhordó fal. A jelenlegi ablak lesz kicserélve egy 245 széles dupla ablakra. Jelenleg az összes áthidaló akác gerenda. Az áthidaló és felette a vasalt beton megoldás tűnik megfelelőnek. Ezen kívül lesz egy áthidalás az egyik főfalnál. 2 db E-Jelü gerendával lesz megoldva. Körbe szeretbém járni a témát, mielőtt elkezdik a munkát. Egy másik kérdésem, hogy a fürdőszobai kis ablak fa áthidalóit is ki akarom cseréltetni. 100 cm-es áthidaló berakásánál, nem teherhordó külső fal esetén is a vasalt beton a legjobb megoldás a hidaló felé?
Köszönöm a választ! A kőműves szerint elegendő ez a megoldás. Jelenleg régi fa áthidalók vannak bent a nyílászárók felett. Ahol tehertartó fal lesz megbontva, oda E-Jelű gerendát raknak be, födém alátámasztással. Milyen gerendát lenne érdemes beépíteni egy nem tehertartó ablak felé? Vagy ez a megoldás + beton és vasalás? Tájékozódok, mielőtt belekezdenek.
Én eleve nem tennék olyan áthidalót, ami föléfalazást igényel a teherbíráshoz. Ha nem köteleződtél el az általad írt módszer mellett, akkor szerintem keress olyan áthidalót, ami önmagában tudja ezt. Vagy helyszíni vasalással és betonozással is megoldható. Ez a föléfalazásos a legrosszabb módszer szerintem.
B30-as tégla falba kerülő 3db 10X275-ös áthidaló felé a nyomott övet, ha kis méretű téglával (25X12X6,5) rakják ki, akkor azt pontosan hogy szokták beépíteni? 30cm-es téglafal mérettel, hogy jön össze a kis méretű tégla?
Érdekelne, hogy kb. mennyibe kerül egy 9x11m ház állványozása nemesvakoláshoz ? A tűzfalak kb 6.5-7m a falak kb.4m magasak. Négyzetméterre vagy csak mondanak rá egy összeget, esetleg beleépítik az árba. Maga a nemesvakolásnak alapozással (dörzsölt 2mm)mennyi a reális ára? Vidéken délkeleti részen az országnak.
Nekik egyszerűbb és nekik olcsóbb (neked viszont szerintem drágább) az esztrich gépet odatelepíteni és a háromlábú kiköpőt a helyiségekbe állítani, mint betonkeverni a helyszínen és betalicskázni.
Meg tudod ide írni, hogy m2-re vetítve mennyit mondtak anyag+munkadíjra (külön-külön)? Vagy ha nincs külön, akkor egybe.
Igen igy van ahogy mondod. Nem vasbeton lemez volt. Szerelőbeton - viz,hőszigetelés - és egy újabb esztrich. Ez lenne a terv. Csak megakadtam, h a lenti szerelőbeton miért nem rendes sóderből lesz csinálva. Gondolom egyszerűbb. Engem csak az érdekel, hogy megfelelő legyen. Komoly terhelést bizonyára nem kapna, falak változatlanul maradnak.
Ha a falak tartásában és alatta a lábazat összefogásában nem játszott szerepet a feltört beton, ami az elmodásod szerint eléggé valószínű, akkor az nem vasbetonlemez volt, csak szerelőbeton.
Az új betonnak is szerelőbeton célt kell szolgálnia. Mondjuk én sem raknám esztrichből, de az esztrich is megfelelhet ennek a célnak. Nálam okosabb majd megválaszolja remélhetőleg.
A falak közti beton lett feltörve? Azaz a falak állnak és a falak közé akarsz betonozni? Mert akkor az nem vasbetonlemez volt. Kivéve, ha el lett vágva (a vasalás is) a falak alatt is lévő betontól. Szóval előbb ezt kéne tisztázni, hogy milyen szerepe volt a feltört és kihordott betonnak.
Mi is elemmagas áthidalót használtunk. A tanács nálunk az volt, hogy a teljes fal szélességet rakjuk ki belőle, nem csak a két szélére meg középre tegyünk. Nem is repedt meg a vakolat sehol.
Végül a tervező (statikus) azt javasolta, hogy A12 helyett inkább 3-4 db elemmagas áthidaló kerüljön be. Valószínűleg A12 is elbírná de sok kőművesnek nem sikerül szakszerűen beépíteni az A12-t.
Hogyan oldanátok meg, hogy "szigetelve" legyen a fal alja?
Ne vezesse be a fal a vízet.
Valamennyire valószínű a beton is arra lejt.
A helyzet az, hogy ott ahol a beton van még egy garázs volt amit én bontottam már el. Ablak, ajtó utólag került be. Lényegébe mindegy is. Viszont a beton ahelyett, hogy kifele lejtene, szerintem kicsit még befele is lejt. Belül a vakolat lejött, penészes, rohadt. Bennem kettő dolog fogalmazódott meg amivel esetleg meg tudnám oldani magam is átvágás nélkül. Mi van ha egy araszt szélességben felvágom a betont, kiszedem földig, teszek a falhoz valamilyen szigetelő lemezt feltöltöm nagyobb kaviccsal. Vagy felvágom szintén egy araszt szélességben, feltöröm lebetonozom úgy, hogy kifele lejtsen.
próbálkoztam egyébként műhold képekkel én is előtte és találtam is de ott nem volt ilyen régi, viszont a google earth nekem valamiért nem jutott eszembe de most sikerült 2009-es képet kivarázsolnom és látszik, hogy a sufni már 2009-ben, tehát több, mint 10 éve biztosan ott volt. Ez megnyugtató, akkor ha jól értem, birságot már biztosan nem kell fizetnem.
Sziasztok! Kérdésem lenne, mert egyértelműen nem találtam erről semmit sajna.
Felújítás - a beton fel lett törve, ki lett termelve + kavicságy, itt eredetileg egy betonréteg volt (jó vastag) persze se vízszigetelés semmi, de legalbáb vastag volt. Most jönne a vb alaplemez "szerelőbeton" :) aztán vizszigetelés, eps, fólia és esztrich.
Namost. Én úgy tudom, hogy a vb alaplemez rendes sóderből kell, vasalással, hogy erős legyen. Ezzel szemben osztályozott kavicsból készülne, esztrich géppel, azaz laikus szemmel ez esztrich beton lenne(?)... jólvanezígy? Én úgy tudom nem, mert gyengébb... De nem tudom, hogy most lustaság, vagy egy kádár kockánál felújítás esetén ezt lehet, mert "elbírja ez igy"?
6-os vassal menne, ez is érdekes mert én 8-ast olvasok mindenhol mondjuk persze, drágább :D
Van egy nyaraló ingatlanom ("kivett hétvégi ház, udvar" néven fut a tulajdoni lapon. Az ingatlanon átalakítást tervezünk amelyhez építési engedélyt kell kérnem (mert nem lakóház). Az építkezést még nem kezdtük el, egyelőre a tervezésnél tartunk. Eközben felmerült, hogy a telek sarkában van egy alápincézett sufni, ami nem szerepel a földhivataltól beszerzett térképvázlaton. A nyaraló szerepel és a formája is olyan a térképvázlaton, mint a valóságban, azonban a sufni nincs rajta (egyébként a szomszéd ház pl jelentőseb kisebb a térképvázlaton, mint a valóságban).
Azt szeretném megkérdezni, hogy ezzel van-e teendőm, lehet-e ebből probléma, kell-e fennmaradási engedélyt kérnem és esetleg lebontathatják-e? Ez utóbbit nyilván szeretném elkerülni.
Mi a nyaralók 5 éve vettük. A házat kb 30 éve építették.
Nem tudom, hogy a sufnit mikor építették, feltételezem, hogy több, mint 10 éve. A megvételkori szomszédok mind kicserélődtek, tanút nem tudom, honnan keríthetnék. Olvastam, hogy a településeknek szokott lenni légifelvétele a házakról pont az illegál építkezések miatt, nem tudom, hogy nálunk van-e, illetve nem tudom, hogy megkérdezzem-e az önkorit vagy azzal csak fokoznám a problémát
az átalakítást idén vagy jövő tavasszal szeretnénk megkezdeni és mivel az full legálban menne, szeretném elkerülni, hogy a sufni problémát okozzon vagyis, hogy kijöjjön valaki az építkezésünk miatt és rákérdezzen a sufnira...
a sufni a jelenlegi helyi építési szabályok szerint közel van a szomszédokhoz (a telek sarkában van és a két szomszédtól nincs meg a hészben leírt 3 méteres távolság, bár az egyik szomszédnak is van közel garázsa az én sufnimhoz, nála sincs meg a 3 méter) és kicsit magasabb, mint a max magasság a HÉSZ-ben
Köszönöm a válaszaid! Nem fogalmaztam jól. Az U-alak, az oszlop zsalukő, amit megszabadítottam az egyik oldalától. Ebből kettő összefordítva és egymáshoz rögzítve adja a zsalut. A vasalás 4 db függőleges vas, kengyelezve és természetesen bekötve az alapba. Az én lehetőségeimhez képest ez a módszer egyszerűbb lenne. Erre gondoltam a kérdésemmel: nem válhat-e le így az U-alakú elgyengített zsalukő? Bár talán elég jól hozzáköt a kitöltő beton.
Csak kapuoszlopok lesznek, lábazat nélkül, jobban mondva jelképes téglakő szegéllyel a lábazat helyett. Az oszlopok alatt kicsit nagyobb alap lesz a stabilitás érdekében.
Mivel semmilyen szinten nincs közöm a kőműves szakmához, szeretnék alaposan tájékozódni az ügyben, elkerülve a felesleges, kontár munkát.
Két U befűzése gyengus (plusz egy sáv hegesztett haló függőlegesen bekötve, hogy legyen vasbeton), mert oszlopról van szó és a kő nagyon nehéz.
A kérdés az, hogy a zsaluzást miként támasztod ki, mert a burkoláshoz függőbe kell legyen az oszlop.
A kenyeles megoldással lehetőség van bekötni a zsalut a kengyelekhez, két lyukat fúrsz a zsaluba 23cm-ként, áthúzod a drótot a kenyelvasakon és megspanolod, ha szerelt egy tábolságtartót is, akkor a zsalut nem is kell kitámasztani.
U vasalásnál, nem tudom, ha ezt meg tudod oldani. Másképp a zsaluzás bonyolodik, persze léteznek fém gerendák, amit össze lehet kötni oda való szárakkal és anyákkal, de az nem amatőr szint.
A betont az öntésnél meg is kell vibrálni, a tű nem fog beférni, így egy nagyobb kalapáccsal meg kell ütögetni a zsalut.
A ragasztó megfogja a követ, a lényeg az, hogy ne fagyon le. Ahhoz mély alap kell az oszlopoknak. Beton kerítést mindig úgy készitünk, hogy az oszlopokat összekötjük egy vasalt gerendával, és néhány oszlop alapját levisszük a fagyhatár alá (ez segít a lábazatot is bevasalni, ha az is van). Ha pl. 2.5 méter az oszlopok távolsága, akkor mindem másodikat kiássuk 1.5-re, és a többit 90-re.
Házimonolitosnál meg ezért kell ráfalazni a pótgerendákra: ( közvetlen a födém alá nem lehet dugni mert alatta a koszorú van, csak a koszorú alá lehetne). koszorút meg nem véssük meg mert abból lógnak ki a kampók amiket elvileg bekötöttek a födémbe, illetve a csavarok amik tartják a tetőt.
A legnagyobb fesztávnál lehet van benne öntött gerenda, de ugye lehet csak rosszabbat tettek vele mert kérdés hogyan kötötték rá a többit vasat. Olyan hosszú vas nem is volt nekik, hegesztették őket annyi tudni. Ez a valami a lenti boltívig tart, alul ennek a vonalában van két párhuzamos nagyon kicsi de hosszú repedés: Lehajlásteszt beázással: :-)
Így néz ki lent a legnagyobb fesztáv ( 10 méter) melyet egy 10-es válaszfal és a beteg boltív tart:
A boltív beteg és a válaszfal is meg van repedve, kissé mintha hasasodna is. A fenti képen a boltív és a válaszfal közötti részen van még egy ilyen, kis repedés de a víz mutatta meg a helyét ( mikor a fenti beázás történt):
Máshol szinte nincs is repedés a födémen, felül sem, meg lent sem, de ugye kérdés hogy túlvasalták vékony vasakkal aztán egyszercsak jön a rideg tönkremenetel mint a https://en.wikipedia.org/wiki/Collapse_of_Hotel_New_World esetében. De az is lehet hogy nagyon is szupererős lett mert csupa öntött gerendákból áll. :-)
Bocsi hogy ezzel jövök még mindig, de nekiestek rendbetenni, egy olyan akinek lenne pénze letörni/megerősíteni a födémet. Persze azt mondja nincs repedés nincs gond és tetőteret is akar.. nem tudom meggyőzni hogy azt felejtse el.
Mindenesetre még figyelemmel kísérem a sorsát, csak nem akarom hogy a híradóban folytatódjon a sztori ilyesmivel:
Értem, ez a szakszerűbb megoldás. Viszont a két U-alak nekem egyszerűbbnek tűnik, mert a vasalást nem szükséges annyira pontosan belőni. Még átgondolom mielőtt neki állok. Ha mégis a két összefordított U-alak mellett döntök, az is stabil lesz? Úgy értem, hogy nem válik-e le a megvágott, elgyengített pillérzsalu. Úgy 3-5 cm vastagságú kővel burkolnám az egészet.
Már beült, felvette az aljzat egyenetlenségeit. Ha síkba hozod és visszarakod ugyanúgy huppogni fog amíg be nem ül a helyére. Ha belefér tegyél a síkolás után új parkettát.
8 mm-es klikkes laminált parketta került lerakásra 4-5 éve. Sajnos a aljzat nem sikerült tökéletesre, így ahol nincs bútorral terhelve, recseg kicsit. Ez éjszaka bosszantó. Szóval eldöntöttem, hogy felszedem, kisíkolom rendesen és újra lerakom. Már korábban szerettem volna megcsinálni, de most szántam rá magam...
Jó ötlet ez? Ha sikerül felszednem roncsolás nélkül, vissza tudom majd ugyanúgy rakni? Csinált már ilyet valaki?
Sajnos cseredarab nem maradt, ez így rizikós, ráadásul kifutó készlet volt, nem is hiszem, hogy találnék ugyanilyet.
Visszarakásnál érdemes lehet esetleg ragasztanom az éleket?
A flexelés nekem sokkal jobban megy, mint a zsaluzás. A kert végében nekiesek a 230-as gyémántkoronggal az oszlopzsalunak és levágom az oldalakat, az gyorsan megvan. Az összedrótozás jó ötlet. A vasalás is egyszerűbb, mert így csak a 4 db függőleges vas kell a kengyelekkel.
Nyilván Rudolf megoldása a profi verzió. A profik zsaluznak, és nem használnak zsalukövet. Én nem tudok zsaluzni, ezért zsalukövet használtam, simán kifúrnám és összedrótoznám a két U alakot oszlopzsaluból.
Az általad leírt egyszerűbb módszer nekem jobban tetszik. Viszont valamit nem egészen értek. A széleket zsaluzni és betonnal kiönteni a középső rész megkötése után, vagy pedig azzal együtt gondolod? Még annyi, hogy én 4 db 10-es vagy 12-es függőleges vasra gondoltam. Azt hiszem abból nincs baj, ha kicsit túlméretezem ezt.
A zsalukő 50x30x23cm. 40cm a két keresztfal távolsága.
Az alapba lekötsz 4 darab fi 8-as vasat, úgy hogy 44 cm legyen a távolság közöttük, megmérve a zsalukő vasalásának két bevágásának a távolságát, az kell legyen a két pár vas távolsága a zsalukő szélességében.
Készitesz fi 6-os kengyeleket 45.5x bevágások távolsága.
De talán egyszerübb betenni az alapba a 4 vasat az oszlop magasságába és rákötni 3 kengyelt. Beöntöd az alapot.
A négy 8-as vasra, minden zsalukő után ráhúzol egy kengyelt és megkötöd.
Kizsaluzod és beöntöd. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a kengyelekre rá tudod kötni a zsalut dróttal
és meg is tudod spanolni, ha veszel falnak való betonvas távolság tartókat.
Jól értetted.:) Erre a méretre volna szükségem. A végelem a vasak elhelyezése miatt nem tetszik, meg aztán ott van még a másik vége is, amivel szintén kéne kezdeni valamit. Oszlopzsalunál tartok attól, hogy azok is elválnának egymástól. Az lehet megoldás, hogy két egymás melletti oszlopzsalunak levágok egy-egy oldalát és a két U-alakot összefordítva, megkapom a zsaluformát? Vagy ez már megint túl macerás? Lehet, hogy elmozdulnának betonozás során.
Lehet hogy nem jól értem a kérdésed, de létezik belőle végelem, annak egyenes az egyik oldala. Ha pedig 30 cm x 50 cm széles oszlopot szeretnél, akkor azt két darab 30x30-as oszlopzsaluval is meg tudod oldani, ha az egyikből levágsz 5 cm-t. Kevésbé macerás szerintem, mint utólag a fülek között betonozni, vagy vakolni.
Megmondom őszintén, kifejezetten nem néztem a belső oldalt azon a sarkon, de az se rémlik h ott lett volna vmi komoly repedés, csak feltűnt volna. Az emeleten felette biztos nincs repedés. Az emeleti rész B30ból van. A pince rész állítólag tömör tégla, alatta beton alap. Rétegvíz miatt megsüllyedt volna az alap ott? A fenti részt meg még a betonfödém tartja, de idővel ott is reped majd?
Sziasztok! Szakmai tanácsra volna szükségem: Mi a módja annak, hogy egy 30-as zsalukő kerítésoszlop oldalait – Leier gyártmány, a széleken kiálló fülek között van 5 cm vastag mélyedés - síkba hozzam. Vágott terméskövet ragasztanék rá, és tartok tőle, hogy lereped. Arra gondoltam, hogy felfalazom, kitöltöm betonnal és 6-os vasakat kilógatok oldalra. Ezeket kötés után meghajlítom, majd zsaluzás után kibetonozom. Szerintetek ez így mennyire tartós megoldás? Az oszlop formája miatt erre a méretre volna szükségem, mert egyébként levágnám a füleket.
Ennyi adatból biztos választ adni nem lehet. Az "I 100"-as acélgerenda max teherbírása 5m-en 220 kg/m, de az ehhez tartozó lehajlás 70 mm, a megengedett pedig legföljebb 25mm, de inkább 20mm.
A repedés átmegy a fal másik oldalára? Ha nem akkor valószínűleg túl vastag a vakolat, de ezt nem hiszem. Ha átmegy akkor szokatlan. hogy nincs (?) még máshol repedés mert akkor úgy néz ki mintha a repedt fal külső vége lenne a forgáspont és a fal a repedés mentén mozdult volna el lefelé. Azért azt meg kéne nézni, hogy a repedt fal a repedésnél nem mozdult-e el befelé? A repedés fölött az emeleti falban is illene megjelenni egy repedésnek, mert a támasz kiment alóla. Ha az emelet vb. szerkezet (falak is) akkor érthető, hogy az emeleten nincs repedés. Továbbra is azt mondom, hogy kéne még repedésnek lenni.
Köszönöm. Ezt nem betonból akarom mert nem illik oda. Simán téglából szeretném lerakni 80-100cm szélesen. Vennék fóliát ha szükséges. Csak húsvét alatt már nem tudok és nekifogtam volna már:)
Kívülről trapézlemezzel borított, nem ma készült faház belsejét gipszkartonoznám. A deszkákon nincs semmi penész, vagy beázásfolt, de elővigyázatosságból impregnált gipszkartonra gondoltam. Egy szobafestő viszont azt mondta, hogy sajnos azon is látott már penészt, ő a sima kartont tenné fel, és lefestené penészgátló festékkel. Szerintetek?
Szakszerű megoldás a falra rögzítésnél: bevésed a hőszigetelést, készitesz fémkonozolokat, ezeket felfúród a falra, arra rögzíted a szelement.
Ha van hely és az oszlop nem takar el ablakot, akkor könnyebb oszlopokat beépíteni.
Persze meg kell oldani, az előtető lezárását a falnál, ha van egy nagyobb eresz a házon, akkor nem is szükséges.
Az előtetők nagy részénél nincs visszatámasztva a külső oszlop vagy a szelemen a falhoz, pedig ezt meg kell oldani. Ha belül is kerül oszlop, ezt nagyon könnyű megoldani.
Azért teszik lábra a faoszlopot, hogy ne rohadjon szét hamar. A bütüs vége rohadásilag ideális. A repedés az aggasztó, megértem. De az a gyanúm, hogy kell ott még legalább egy repedésnek lennie, mert mindennek legalább két vége van, ha az egyik vége mozog akkor általában a másik vége is. Nem lehetetlen, de nehezen tudok elképzelni olyan mozgást amelyik csak egy végén adódik. Azt meg kell nézni, hogy a tető síkja merre lejt. Ha a tetősík merőleges a repedt falra akkor lehet, hogy a tető nyomja kifelé és csúszik szét. Ha csak ez a baj akkor vonórúddal javítható.
Mert az probléma lenne, ha hőszigetelésen keresztül rögzítenék? vagy ez így egyszerűbb. Én rögzítettem szelement a falra hőszigetelésen keresztül, a csavaroknál távtartóval, hogy oda lehessen szorítani. Tehát egy műanyag csőben megy át a csavar, és a csőre szorul rá a fa.
Talán a falon van már hőszigetelő réteg és így nem lehetne közvetlenül a téglához fogatni az oszlopot. És a hőszigetelést nem akarják ott visszabontani az oszlopnak. Emiatt inkább a talajra rögzítik.
Kb 2,5x3m alapterületű (2-2,5m magas) kerti tároló épületecske szerkezetére jó megoldás a gipszkarton fém vázszerkezet UW, CW profilokból? Ezek 0,6mm-es (v. 0,5mm) lemezből vannak, ha jól tudom.
T-8 v. T-20 trapézlemezt gondoltam rá, ami 0,4-0,5mm vastag acéllemez. Stabil lesz ez így?
Esetleg merevítésnek OSB lapokat tennék a vázszerkezetre és arra rá a trapézlemezt. De ha OSB nélkül is stabil, akkor nem költenék OSB-re.
Megnéztük ezt a házat, jobb volt mint amire számítottam.. :) De volt rajta egy komolyabb repedés, ami aggasztónak tűnt nekem. Az erkély alatt a pincefal mellett az egyik oldalon. Illetve belül, az emeleti (vagy földszinti) részen a falon láttam enyhe vízszintes repedést. Amúgy a pincétől felfele eglsz jó, stabil az épület, tető is rendben. A pince állítólag tömör téglából épült, alatta beton alap. A földszinti rész blokktégla, fölötte beton födém.
Üdv! Ács-jellegű kérdésem lenne: több lábon álló előtetőnél, terasztetőnél láttam, hogy a tartó oszlopokat "eltartják" a faltól, nincs a falhoz fogatva, hanem a betonban áll egy vékony "tüskén" (ennek a "tüske"-rögzítésnek amúgy mi az értelme, több helyen láttam..?). Mi ennek az oka? Miért nem lehet a ház falára rögzíteni? Logikusan gondolkodva, sztem úgy stabilabb lenne.
Ez egy házfelújítás most kb így néz ki a dolog. Az előszoba tető kuka volt (hullámpala) így gondoltam kezdeni kellene vele valamit és kössük össze az erkéllyel egy nagy terasz kapva. Le lett bontva a tető és a attika falak is.
Meglévő födémek E gerendás födém mindenhol, az erkélynél van monolit rész:
(ez már az új födémnek a bevésés)
Az előszoba E gerendás födémre rákerül az új födém (lentebbi modell képeken a piros rész) amelynek konzolja eléri az erkélyt így megvalósul az átjárás. Az E gerendás födémet nem bontjuk el, meg lesz támasztva betonozáskor és így zsaluzatnak megmarad. A hőszigetelés és az egyéb szintkülönbség miatt így is úgy is lesz egy lépcsőfok a meglévő erkélyről áthaladva az új födémre.
Az új födém azért lesz elválasztva a meglévő erkély konzoltól (csak a tényleges 90 cm hosszú konzoltól) mert a vastagsága csak kb 10-11 cm és a statikus azt javasolta, hogy ne fúrjuk meg inkább. Az említett "lépcsőfok" is ennek a dilatációnak a vonalában lesz így ha esetleg lesz is lehajlás nem viszi magával a meglévő erkély lemezt.
Nekem ez így büdös, ne az építész tervezővel beszélj, hanem a statikus tervezővel. Az építész tervező is azt kérdezné meg, legföljebb sajátjaként adná elő. Nem ismerem a tervet minden részletében, így sokkal nehezebb tanácsot adni, de miért kell elválasztani az erkélytől a toldást? Saccra a toldott födémrész csökkenti az erkély igénybevételét.
Most olvastam vissza a korábbiakat. Amennyiben monolit vb. födém lesz az erkély és a lapostető hatáskörzetében (egyszerűen fogalmazva) akkor statikai számítás nélkül csak valószínűleg 2 db kiváltó bőven elég, mert a saját súlyán kívül csak a fölötte lévő téglákat tartja. Bár nem értem, hogy minek az "E" gerenda, mert ránézésre a fél házban a konzolvasalások miatt a monolit födém a nyerő?
Ez egy komplett födém lesz a teljes előszoba felületén szóval nem csak a konzolos rész lesz toldva. Az új födém be lesz ültetve végig a falba 8-10 cm mélyen, ahogy a terven is látszik a szaggatott vonal.
Alsó felső fi10/15 vasalás lesz végén szegővassal és a hosszú konzolnál a felső vasalás sűrítve is lesz pótvassal.
Az oszlopot elvetettük mert valószínű süllyedne stb. és soha nem mozogna együtt az épülettel.
Az új födém se lesz összekötve a meglévő erkély konzollal (kb 90 cm hossz), itt bitumenes lemez vagy valami duzzadó szalag kerül a beton közé de mivel a többi részen a falba be lesz ültetve így nagy mozgáskülönbség nem lesz elvileg.
A falazat B30, alatta 50 cm vb lábazati fal és ez alatt beton 1,2 m alap.
De valószínű beszélek majd a tervezővel ezzel a kiváltó cserével kapcsolatban, csak a mester már jövőhéten csinálná viszont a tervezőtől addigra valószínűleg nem kapok választ.
Ilyen méretarányok mellett az a kérdés, hogy mi fogja tartani az előtetőt/teraszt, mert a szabad sarka lebegni fog ha nincs rendesen hátrakötve a lemez? Azt vizsgálta-e valaki, hogy a fal elbírja-e a rátámasztott kiváltókat?
Lehet emlékeztek anno, volt is itt egy kérdésem erről, hogy lehetne összekötni az erkélyt az előszoba födémmel. Végül egy új monolit födém lett belőle így nincs oszlop.
A régi födém rétegrendje szimplán E gerendás béléstestes födém felbeton nélkül, ez megmarad. Erre jön az új 18 cm vastag födém majd víz, hőszigetelés, 7-5 cm lejtbeton és burkolat. Állandó teherként egy fa előtető lesz rajta melynek támaszai a 70 cm-es konzol végén lesznek (statikus számolt vele).
Az új födém még nincs kész, az áthidaló cserét követően lesz megépítve.
Szereltesss be két 120x120-as L fémprofilt egymással szembe, a régi áthidaló alá. Le kell vésni a betonból 2 cm, a betonvas meg fog maradni benne és flexxel be kell vágni a téglába az L profil vastagságát. Aztán néhány 50x5-ös laposvasat kell hegeszteni a két L talpára, hogy ne tudjanak kifordulni.
Kevés adat van ahhoz, hogy egyértelmű választ lehessen adni. Kellene a terasz és az erkély mérete (konzol kinyúlása, födém többi része), a födémek rétegrendje és ha van valami állandó teher a födémen az is. A hasznos teher az adott az előírásokból. Konzolos szerkezet nagyobb mértékben terheli támaszt a konzolnál.
Áthidaló témában kérdezni. Régi 25 cm magas vb áthidaló lesz cserélve nyílás szélesítés miatt. Az áthidaló fölötti teherhordó (30-as ) falszakaszra terhel E-gerendás födém, melyre kerül egy 18 cm monolit födém (mellékelt képen látszik, terasz-erkély bővítés miatt kerül rá).
Az új bejárati ajtó szélessége 140 cm, kőműves tanácsára vettem két db 2m hosszú A12 áthidalót.
Az út áthidaló fölé kerül 2 vagy 3 sor km. tégla ahogy azt kell is, fölötte még két sor B30 marad amit követ a régi födém koszorúja, és akkor a fölött a konzolos új födém.
Kőművesünk elkezdett aggódni, hogy kevés lesz a két db A12-es áthidaló.
Jogos lehet az aggodalma? Én eleinte nem éreztem, hogy ez kevés de most belém ültette egy kicsit az érzést.
3 éve van lent a teraszunkon 2cm vastag mészkő burkolat. Vízszigetelésre került, külön kőhőz való ragasztóval. szép nagy táblákba, sorolva.
Tudom, hogy ez inkább falra való. Kétszer volt impregnálva.
A problémám, hogy kisebb darabok leváltak most télen a felületéről, mintha felfagyott volna. És még van pár kisebb nyitott zárvány is a felületén, ahol félek, hogy a víz belefagy jobban és szétrepeszti később.
Kérdésem, hogy mivel lehetne jobban impregnálni vagy esetleg milyen műgyantával tőmíteni/bevonni a felületét? És hogyan?
A tűzfalat valami ki kell merevítse, mert lóg, ha kap egy rá merőleges széltehert (komponenst). Ezért a tartófalak tetején a koszorúból ki kell hagyni a vasalást és folytatni kell a koszorút a kifalazott háromszögen. Azaz a tűzfalat le kell kötni a tartófal koszorújához.
Amikor nem volt vasbeton, ezt úgy oldották meg, hogy a két talpszelement és a csúcszelement hosszabbra készittették, mind a ház tartófalait, és beszereltek két szarufát, úgy hogy be lehessen falazni közéjük a tűzfalat. Így az ereszt is hosszabbra lehetett késziteni a tűzfal felett, ami védte az esőtől a tűzfalat.
Egy másik módszer az volt, hogy tűzfalat egy faszerkezetbe építették be, azaz a talpszelement visszafordították a ház szélességére is, szereltek egy oszlopo rá középen, amit becsapoltak a csúcsszelemenbe és eláttak karkötéssel is, aztán két szarufát is, utánna befalazták.
Könnyebb ezt a tetőt szétszedni, mint ahogy gondolod.
Feszítóvassal megfeszíted az illesztéseket és kihúzod a szegeket, minden szarufát leszámozol. Mielőtt leszereld a tőcsavarokból a talpszelemeneket, kicsapod a helyüket, mert az új talpszelemenek külső éle
pont oda kell kerüljön, ahol a régiek voltak, így a szarufák horgolása is fog találni.
Kicseréled a talpszelemet 15x15-re, lebontod a tűzfalakat. Veszel még négy 7x15 szarufát, vissza szereled őket és a fogópárakat (menetes szárral), beszerelsz egy 7x15-ös csúcsszelemet, amit colos deszka fogópárakkal rögzítesz minden szarufapárnál. A szarufákat 8x220-as szerelőcsavarokkal rögzíted a talpszelemenkhez.
Ha minden kész visszafalazod a tűzfalat és új léceket szerelsz, meg trapézlemezt.
A zöld falra merőlegesen célszerű gerendázni körítő faltól körítő falig. Annak a tetejére mehet a trapézlemez fölszorítva a plafon alá. (látatlanba mondom) De van még más lehetőség is. Nagy valószínűséggel a plafonnak van teherbírása, nem lenne szükséges a teljes alsó felület megtámasztása. A fölfalazást nem értem.
Magasság van bőven, de a födém alatt van a koszorú, tehát az alá lehetne a gerendát tenni és felfalazni rá a plafonig. Ha így működik biztos működne amúgy is,
A ház másik fele viszont televan közfallal, azokat ehhez bontani kellene. Zöld az egyedüli közfal, tehát gerendázni simán lehetne. Max a gázszilikát nem tudom mennyire bírná ki a gerendák nyomását.
Én eredetileg simán alá akartam dúcolni mint a tűzoltók csinálják aztán álmennyezet, gipszkarton kinéz ahogy kinéz de olcsó. Itt is kérdeztem, nem jött válasz, így úgy láttam olcsóbb másikat venni. Mert azért 400 kg/nm2 nem egyszerű alátámasztani...
De ilyen árkategóriában tényleg a legkevésbé életveszélyeset keresi az ember...
Látszólag jól bírja amúgy, de sose lehet tudni hogy esetleg nem-e megsüllyed az egyik sarok és kap olyan csavarást a födém hogy lereccsen. Semmi vészjósló repedés nincs. De ha mégis lesz akkor meg már késő bánat..
Alap az nagyon jó, vastag tömör beton, de abban tutira nincs vas.
Rudolf erre is egész jól leírta hogyan lehetne megcsinálni... de az árából kifussa a szomszéd házat, E gerendás födémmel.
A födém - ha van elég magasság - használhatóvá tehető.Alulról acélgerendákat kell berakni és eseleg trapézlemezt a gerendákra. Valószínűleg ha elég sűrűn tesznek a födém alá gerendákat akkor működni fog. Trapézlemezzel biztosan.
Ehhez meg kéne rajzolni az egészet vázlat szintjén és a találkozásoknál, csomópontoknál szakszerű megoldásokat kiagyalni. Így látatlanban nehéz pontosat mondani.
Ha a meglévő terasz betonjával találkozik az új teraszbeton, ott azzal nem kell semmit csinálni.
Ahol a homlokzattal találkozik, ott szükséges jól eljárni.
Nincs még homlokzati hőszigetelésed, ahova az XPS-t raknád?
Mert ha már van hőszigetelés a falon, akkor azt lefelé meghosszabbítva (ha jelenleg a homlokzati hőszigetelés még nincs lejjebb minit a padlóvonal) XPS-t a lábaztra (falra) ragasztva lényegében kész a védelem. És így később a terasz burkolólapja sem ül fel a fal tövében a XPS-re, hanem végig a betonon fekszik.
Házimonolit födémes háznál az alábbi tudnivalót amit a kommenteitek segítségével állítottam össze, ezt fogja aláírni az új tulaj, ha esetleg tudtok kiegészíteni valót ne tartsátok magatokban: ----------------------------------------
Az xx című ingatlan teljes egészében házi készítésű monolit vasbeton födémmel készült. Minden monolit szerkezethez akkoriban és most is kötelező a kiviteli terv (vasalási terv) készítése. A vasalási tervben a statikus tervező meghatározza az alkalmazandó betonacél minőségét, méretét, sűrűségét, elhelyezkedését, formáját, valamint a beton minőségét, és a szerkezet méreteit, és esetleges különleges előírásokat. A zsaluzás, és a vasalat elkészülte után ellenőriztetni kell a statikus tervezővel, vagy legalább a műszaki ellenőrrel a vasalatot, és csak az írásos jóváhagyás után szabad elkezdeni a betonozást! Pont ezért van ez így mert betonozás után már nem látni és nem lehet ellenőrizni. Természetesen ezek mind mellőzve lettek, az épület eredetileg E gerendás födémmel épült volna, de az OTP elkészülési szakaszonként folyósított szocpolt, ez volt az oka hogy előbb állt a tető cseréppel és utánna jött a födém. Miután állt a tető már nem lehetett berakni semmiféle gerendát így jött a kibetonozás ötlete. 15-18 cm kb a födém vastagsága, melybe nehezen fér el a kétsoros vasalás mint ami egy ilyen monolit födémbe kellene. A mai napig nem kapható azonnal a vastelepeken olyan 10-es vasháló ami ebbe kellene, sőt tán nincs is benne háló. A födém nem a koszorúba van bekötve hanem fölé van téve pár belőle kiálló 10-es vaskampóra kötözve. A bennelévő vasaknak kellene 10-eseknek lenniük nem a kampóknak. Márcsak a vastagsága kétségessé teszi teherbírását, arról nem is beszélve hogy tudjuk hogy a méh telepről voltak a vasak kitudja milyen anyagból és állapotban. Mixerkocsira sem költöttek, betonkeverővel feladogatott vödrökkel öntötték ki betonnal. Egyik gond ezzel hogy kitudja a sok vödör különböző minőségű és különböző időközönként összeöntött beton hogyan kötött össze, másik meg hogy nyilván fészkes is lett a betonozás. Így a benne lévő vas tud korrodálódni, pláne hogy éveken keresztül vizet is kapott.Karbonátosodás általi korrózió is eszi a betonvasat, függően attól a beton mennyire takarja a vasat. Ez egy rögtönzött födém minden szabályt felrúgva, de ettől még lehet jó és rossz is. Kb 400kg/m2 lehet a tömege, ekkora teherhez komoly vasalás kellene. Ellenőrzési lehetőség többféle van de egyik sem alkalmazható házi barkácsmegoldásra.Lehajlásra szoktak mérni, van egy képlet ami megmutatja hogy az adott fesztávon mekkora a maximális lehajlás. De itt soha nem lehetett sík, zsaluzással direkt homorúra túlemelhettek meg aztán a zsalu süllyedése is bennevan, aztán síkravakolták alul, így egy szabvány E gerendás födémmel szemben itt ez nem mond semmit.Feltárás. Ha nem ismert a mód akkor megvésik megnéznek egy részt.. Ja csak ez meggyengíti, meg kb minden m2 más és más lehet, ami éppen volt a méhbe vas meg amilyen beton jutott arra részre. Röntgennel ugyanez a helyzet, az egészet kellene, de az meg a korrózió mértékét nem mutatja meg csak a vasalás elrendezését..Ha meg az építő emlékezne is a vasalásra, a betonph és víz, anyagminőség stb így korrózió mértéke még mindig ismeretlen. Lehet akár túlméretezett és bír mindent, de az is lehet hogy mint egy betonjárdalap szilárdnak és stabilnak tűnik mindaddig amíg meg nem kapja az első nagyobb terhet például megcsavarja egy földrengés vagy a ház sarkának megsüllyedése.A legnagyobb rém a rideg tönkremenetel, ami különösebb előjel nélkül, hirtelen következik be, és a szerkezet teljes összeomlásához vezet.Hiába áll ott 20 éve, végig lakatlan volt, hőtágulási stb terheket kevesebbet kapott. Szingapúr, A Hotel New World összeomlása után is megállapították hogy 15 évig túl volt terhelve és végig életveszélyes volt, mégis a legelső szabad szemmel is látható repedés 16 órával a teljes összeomlás előtt keletkezett a vasbetonszerkezetben mielőtt a 6 emeletes épület összeomlott. Magyar dokumentumfilm megnézése ajánlott.. Mert amíg a fa recseg-ropog, addig az ilyen kitudja milyen monolit szerkezetnél van olyan valid szkenárió ami szerint bekövetkezhet egy előjel nélküli leszakadás is.
Az hogy jó vagy veszélyes én nem tudom, annyit tudok biztosan hogy ezt senki 100 %ra meg nem mondja nektek. Egy jó és felelős statikus viszont az alábbiakat mondaná amit aláírásotokkal tudomásul vesztek: Jelen födém mivel nem számítható/tanúsítható semmilyen igénybevételre, semmilyen tetőtérbeépítésnek nem felel meg, és természetesen se nem pakolható se nem járható, talán nem szakad az illető fejére.
Ha nincs leszedve akkor halottnak a csók a huzalozás vagy rudazás?
Tűzfal vagy vértesfal, még nem láttam olyan házat amin lett volna koszorú azon. Csodálkoztam is hogy akkor mi tartja azokat?
Én belülről mondjuk a lebontott kéményből építettem volna neki támaszt belülről.
Hova kellene mégegy szarufa? Kívülre a tűzfal alá hogy közrefogja?
Ezek a méretei:
12 db szarufa van összesen. 90-93-93-84-90-91-92-89-106-80-75 kiosztással A szarufák 7,3x 14,3-asak. Szarufa hossza 442 a talpszelemenig, onnan még 40 kilógás. A padlásfödémtől a tetőgerincig 280 A fogópárok: 11,3x5 Talpszelemen: 12,5x11,5 Ház: 718x1110
Aláfalazás nem rossz ötlet, amíg meg nem indulnak a sarkok.
Köszi a hozzászólást! Igazából ezért is vagyok ötletelésben még, mert nincs külön homlokzati hőszigetelés még kialakítva (később tervben van) viszont a terasz is egy meglévő terasznak a bővítése lesz. Emiatt is vetődött fel bennem jó pár kérdés a kivitelezéssel kapcsolatban. Például ha most rakok xps-t a lábazatra, nem lesz e túl nagy a hőhíd a régi és az új teraszbeton találkozásánál. Utólag majd a jövőben nem tudom lesz a lehetőség/idő/kedv a régi terasz betont sávban felvágni a fal mentén és végig kellő mélységben szigetelni xps-el. Ha most rakok fel a lábazatra és annak zár neki a beton, akkor mivel érdemes megkenni előtte vízszigetelésként a lábazatot függőlegesen? Illetve ha neki zárom a betonlemezt és az xps felső síkja a betonom felső síkjával megegyezik, a későbbi burkolásnál gondolom az a 10cm széles sáv (mechanikai terhelésnek úgysincs kitéve) nem problémás és ragaszható rá a burkolólap? Itt ugye kapna az egész szerkezet vízszintes vízszigetelést. Köszi a segítséget!
A nedvességvándorlás miatt nem kell a nedvesség ellen szigetelni, mert van nedvességelleni szigetelésed a falak alatt és az aljzatbetonod alatt és ez magasabban van a beton szintjénél. De érdemes.
Viszont ami fontosabb, hogy a teraszod betonja hőhídként működik majd, így hőszigetelni mindenképp érdemes. Nincs a homlokzaton már meglévő hőszigetelés, aminek ütközne a teraszbeton?
Megnéztem még egyszer az egyik képedet. A tűzfalakat a szentlélek tartja, vasbeton koszorú nincs rajtuk, ahogy a ház falán sem.
A talpszelem megáll a tűzfalnál, le van zárva egy deszkával és oda van bigyesztbe két ereszdeszka kivülről.
A talpszelement meg kell hosszabítani, hogy férjen be még egy szarufa és kell szerelni egy tarajszelement is, azt is átvezetni a tűzfalon.
Én az aláfalazással kezdeném. Mert 50cm alap a fagyhatár felett van. A sarkokokba beöntenék egy 1.2 méteres alapot (azaz az alap alá még 70cm, saroktól 1.2+1.2 métere- ez lenne a fagygerenda), a mezőbe min. 30 cm, a falvastagság 2/3-ig, csak kivülről. Egyszerre az alafalazással, az alap mellé beöntenék (kizsaluzva) egy 15 cm széles betont a lábazat magasságáik, amit megvasalnék 2 darab hegesztett halóval.
Szakaszosan 1,2 méteres szakaszokban, a sarkokat a végén. Az aláfalazásnál lehet tenni nagyobb köveket is, így kevesebb beton kell.
Rúdnál egyértelműbb, hogy meddig lehet a feszítőanyát szabadon tekerni és utána a csavarfordulatból lehet tudni a feszítőerőt ha tovább tekerem. A legnehezebben használható a lánc. Azt végképp nem szeretjük, a drótkötelet se nagyon. Ha kanyarban kell húzni akkor ott használjuk a drótkötelet. Freyssinet féle utófeszítés.
De merev rudaknál ugyanúgy fennállna ez a helyzet, csak amíg a huzalnál könnyebben és egyszerűbben lehet érzékelni hogy feszes-e, mekkora erő hat rá, addig egy viszonylag merev rúdnál szerintem ugyanúgy fennállna ez a helyzet csak ott ezt nem venni olyan könnyen észre.
Vagy rosszul gondolom? Rudolf gondolom azért választott rudat mert időtállóbb, hőtágulása, nyúlása stb kissebb mint bármi másnak, nomeg tuti elég erős is.
De az eredeti ötlet szerint le kéne venni a cserepet. Akkor úgy igen, addig kell húzni a rudat amíg vissza nem megy a helyére minden.
De ha én azt mondom hogy jól van minden a helyén de maradjon is ott akkor lehet jobb is a drótkötél? Vagy esetleg lánc? Annyit nem akarok, sőt szerintem tilos is húzni hogy bármi mozduljon. A lényeg a fixálás.
Bár most hogy gondolkodok azért forgatónyomaték is hat arra a talpszelemre. Megül a tetőn a hó, nemcsak kifele nyomni, fordítani is akarja. Fordítás ellen meg a rúd jobban véd.
Nekem a legnagyobb segítséget az epitoabc.hu jelentette ebben a témában. Érdemes megnézni a cikkeit mert mindig naprakész infó van rajta. Remélem tudtam segíteni.
Az lesz vele a probléma, hogy ha az elsőt megfeszíted jól, majd utána a következőt akkor az elsőnek a feszítése megváltozhat (nagyon nagy eséllyel). Ha az elsőt utánállítod akkor a második fog elmászni, bár kevesebbet. Néhány próbálkozás után lehet, hogy sikerülni fog KETTŐNÉL. Gondold el ugyanezt négy kötélnél, vagy többnél.
A házhoz utólagosan hozzáépített terasztest esetén, a ház alapjának a függőleges síkjára kell e pluszban vízszigetelést rakni (amennyiben nem ér a terasz magassága a vízszintes vízszigetelés síkja fölé), vagy elég, ha XPS van fent? Ha kell, mit és hogyan?
Amúgy a monolit födémeset sokáig megakartam csinálni, de úgy hogy alulról alátámasztva, kinéz ahogy kinéz, de arra már itt se jött válasz így letettem róla.
Bár 100nm födém, kb 40 tonna, azt nem lenne olyan egyszerű alátámasztani.
Emlékeztek még a házimonolitos házamra? Úgy tűnik eldől a sorsa, megveszik és az árából megveszem a szomszéd házat egy ilyen hasonló utcában ahol a szocpolcsalásos házak állnak:
Ugye az az a ház aminél előbb állt a tető majd utólag kivödrözték betonnal a födémet. Vas állítólag több van benne mint beton, max vékony vasakkal van tele.
Természetesen a vevő tud ezekről, az adásvételibe is belekerül de csak legyint rá. Azt mondja a "statikus fórumnak" nem hisz, hát látja hogy tiszta beton az egész, jól megvan az csinálva. :-) Még a tetőteret is beakarja építeni majd.
Abban igaza van, a födémen nagyon minimális, elhanyagolható(nak tűnő) repedés van. Igaz kiakarnak hajlani a válaszfalak de annak más is lehet az oka minthogy a födém akar leszakadni. Az hogy pont sikerült jól vasalni a 13-16 cm.es födémet vagy éppen túlvasalta vékony vasakkal és egyszercsak leszakad az nem most fog kiderülni.
Majd elsőkézből számolok be ha esetleg meglett a tetőtér hogy kibírja-e.
Szóval 2 millióért kapható egy ilyen telekkel, mindennel együtt Pest megyében:
Téglák között sincs habarcs, válaszfal alatt nincs alap, ajtók felett nincs áthidaló, betonkoszorúban nincs vas meg ilyen apróságok azért vannak itt is, legnagyobb baj amit észrevettem hogy pucsít kifele a tető, talpszelemen kiakar fordulni, mert túl vékony, de a tetőgerendák is a 7*14-esek mintha hajlanának rendesen a betoncserép alatt.
A másik kémény még jó, de gondolom ha nincs alapja érdemes most lebontani? Bár a másik 4 válaszfal központja, ha azt lebontom mind kiesik, de még az nem repedt szét.
Tehát a tető és a kémény a kérdés.
Rudolfunk már megírta mit kell csinálni: --------------------------------------- Jaj Csuklósbusz. Na figyelj. Leírom, hogy csinálnám. De kell egy szaki, nehogy nekiállj egyedül. A cserepet le kell venni. Vonórudakkal össze kell kötni a talpszelemeneket, de azok túl vékonyak. Rá kell szerelj egy 18x5 pallót a külső felére a talpszelemennek és a szarufák helyét ki kell vágni belőle. Vásárolsz 12 méteres szénacél fi12-es rudakat (nem betonvasat) és azokat méretre vágod. Lehet, hogy egy vastagfalú cső is megtenné aminek a belmérete 14mm környékén kell legyen, de ahhoz még nagyobb lyukat kell majd fúrni a szelemenekbe. A végére hegesztesz 12-es menetes szárat (síma feketét- legalább 3oomm hosszút), ehhez szaki kell, a rudak illesztését le kell köszörúlni, hogy férjen be a hegesztést. Amikor fel vannak szerelve a pallók a talpszelemen külső felére, az egész talpszelement kivülről fi 14-es fafúróval kifúrod és áthúzod rajta a vonórudakat. kb. 2.5 méterenként be kell szerelj egyet. Az anyák alá teszel egy 1oox1oox8-as alátétet. Aztán szép lassan elkedezded húzni az anyákat, mindkét oldalról kivülről. De egyszerre keveset. A folyási szilárdság 5o%-ra szoktuj ezeket meghúzni a tartófalaknál, de ez nálad nagyon sok lenne, szemre kell megcsinálni a húzást. Addig kell húzni, ameddig a kármik a szarufákon a helyükre kerülnek( a talpszelem befeszül a kármikba, ha nem sikerül ki mindegyiknél, akkor ki kell ékeld). Aztán kell bele csavarni egy 22ox8-as szerelőcsavart előfúrással- srégen, át a szarufán bele a talpszelemnbe. Lenne egy lehetőség fa gerendákkal összekötni a talpszelmeneket, de az még bonulúltabb és nem lehet rendesen csapolni azokba a gyenge talpszelemenekbe. Talán érdemes lenne szerelni egy 1ox1o-es gerendát minden vonórúd mellé merevítésnek.
Szemre nincs rossz állapotba a tetőszerkezet, gondolom a cserép sem. Le kell kezelni gomba ellen és tűzvédelmi szerrel. Meszelőpumpával te is meg tudod oldani. Nem kerül nagyon drágába az amit írtam, csak munkás levenni meg visszatenni a cserepet és kell egy vaskonfekciós aki legyártja a vonórudakat. Műhelybe. Elég lenne a fi8-as is, csak nagyon bonyolúlt megcsinálni az illesztését a menetes szárnak a vékony a vonórudhoz. Maga a beszerelése nem nagy ügy. Az első lesz nehezebb, pontosan ki kell mérni a furatok helyét és két 3 emberes a vonórudak betolása a helyükre. Ha beteszed a vonórudakat a tőcsavar csak húzásra dolgozik. A csavarást kiváltja a vonórúd. Ha leveszed a cserepet, hozzáférsz kivülről és biztonság kedvéért lefúrsz 12-es menetesz szárakat amiket beragasztassz a betonba, ezt is 2-2.5 méterenként. Jó nagy alátét és anya. De csak amiután a helyére visszakerült a talpszelemen.
-------------------------------------------
A kérdésem annyi hozzá hogyha egymagam akarom csinálni, hogy rudak helyett drótkötéllel meg huzalfeszítőkkel megtudom-e rögzíteni? Cserepet ha lehet nem akarom leszedni, de a jelenlegi állapotot megfogatni meglehetne-e drótkötéllel? Lefúrni a koszorúba nincs értelme mert lehet nincs is koszorú. Ittvan róla több kép akit érdekel: https://indafoto.hu/csuklosbusz/m42/page/1
Ez lenni új otthon... :-)
Ui: mielőtt jönnének a fikázások, akkor leírom hogy akár több 10 millióért adnak vályogházakat amiben szintén nincs alap, nincs áthidaló és fos a tető stb. Ez idáig sztem a legkevésbé életveszélyes ingatlan.
Üdv ! Én pince falazásra gondoltam ami a présházból egy nyakkal indult ,és persze nem az I.E. korból/korról gondoltam a vastagságot ,és még akkor a piramisokoz képest IS vékonyak a 80 cm falak !:-)
Van félkör boltozat, mint a neve is mutatja. Ezenkívül van a feszített boltozat, csak az 60 fokos, ezáltal az oldalnyomás tetemes.
Főleg az ipari kemencéknél használatos. Komoly acélszerkezet veszi fel az oldalnyomást..
Az építőiparban ilyen volt az un. poroszsüveg boltozat. Az is messze van a félkörtől, annyira messze , hogy kis ügyességgel sík mennyezetet lehet kialakítani. Alulról.
A félkör boltozatnak van egy másik pikantériája. Felülről le kell terhelni.
A házaknál ez nem probléma, mindig feltöltik felülről.... így az pedig fent lesz sík.
Aztán akadnak egyéb módon szerkesztett boltozatok is.
Tudtommal a 3,5-4 méteres belmagasság eleinte a világítás miatt kellett. Nem volt villany, valahová el kellett hogy "férjen" a füst. Később az volt az "úri". A pesti bérházak földszintjénél mindenki arra számított, hogy egyszer kávéház lesz ott, márpedig az előírás ott 4,5 méteres belmagasság volt. Gondolom szintén a füst miatt, csak akkor már a dohányzás miatt füst volt a meghatározó. Feljebb már "csak" 4,20 volt a belmagasság, egész addig, amíg a modern építészettel be nem jött a mai, 3 méter körüli. (A szocializmusban ezt sikerült 2,60-2,65-re levinni, de volt 2,50 is.)
A Nagykörút és a Duna között van bőven, elég sokat vizsgáltam magam is. De még a Körúton kívül is vannak.
"Ja konkrétan poroszsüveges boltozatú födémnek nevezik. I acélgerendák, közte boltozatos tégla födém."
Magyarországon tényleg így nevezik, de nem ez itt a lényeg.
"A födém feszített."
Az "E" gerendáról tudtam, hogy feszített (más lakásépítésben használt gerendáról nem), de arra kérnélek, hogy ezt a feszítés dolgot fejtsd ki részletesebben. Az új födémpallók között is vannak, persze. De, hogy az első világháború előtt lett volna, az nekem új.
"
na és a felsőbb szintek falai is csak 45 cm -esek, másfeles nagyméretű tégla. Hab a tortán ,hogy a mellékhelyiségek falai már a körúti gazdag házakban is csak 30 - 31 cm. És ugyan ez Pestszent - Lőrincen az 1930 -ban épült bizonyos házakban... konyha, kamra ... fürdőszoba csak 25 -ös fallal. Akkor amikor a 38 -as fal sem felel meg a hőtechnikai mai előírásoknak.
Na szóval voltak akkor is melléfogások... tévhitek."
A pincéről volt szó, nem a fölmenő falakról. Egyébként az akkori kivitelezőket sem kellett félteni. Tűzfalból általában csak féltégla vastagot építettek, a szomszéd ház is. Ezt azzal mentegették, hogy a tűzfalnak egész tégla vastagságúnak kellett lennie. Két fél az egy egész, nem?
"19. század elején-közepén épült emeletes épületek esetében min. 75 a falvastagság, kétemeletes épületeknél 90-100."
Alig alig akadnak már ilyen házak. Lehet Erdélyben a történelmi városokban még igen... a magyar vidéken, kisvárosokban nem.
"vastag salak szigetelés, arra téglapadló." Így van a Ferenc Jóska korában épült egyik körúti házunkba is.
" A 19. század végén-20. század elején vezették be a fémgerendás födémeket, téglaboltozatos berakással."
Ja konkrétan poroszsüveges boltozatú födémnek nevezik. I acélgerendák, közte boltozatos tégla födém. A födém feszített... a pincéknél pedig félkör alakú.
" 3.5-4 méteres szintkülönbség van a födémek között a földszinten és az emelten, mert nagyon magass ablakokat "
Annyival módosítva, hogy a földszinten elértheti a belmagasság a 4,5 m-t feljebb pl. nálunk már csak 3,75 m.
Az utcán az üzletek miatt van, a hátsó részen átok ez a belmagasság. nálunk pl. vízszintesen vannak megosztva ezek.... a sötét lakások.
na és a felsőbb szintek falai is csak 45 cm -esek, másfeles nagyméretű tégla. Hab a tortán ,hogy a mellékhelyiségek falai már a körúti gazdag házakban is csak 30 - 31 cm. És ugyan ez Pestszent - Lőrincen az 1930 -ban épült bizonyos házakban... konyha, kamra ... fürdőszoba csak 25 -ös fallal. Akkor amikor a 38 -as fal sem felel meg a hőtechnikai mai előírásoknak.
Na szóval voltak akkor is melléfogások... tévhitek.
XIX. századi házaknál emeletenként egy fél téglával (14 cm) kellett visszaugratni a falat a fafödém miatt. A min. falvastagság meg általában 29 cm volt. A méretek vakolás nélkül értendők. Nem azért csinálták mert sok pénzük volt, hanem kényszerűségből. A fafödém miatt, amit alkalmaztak.
19. század elején-közepén épült emeletes épületek esetében min. 75 a falvastagság, kétemeletes épületeknél 90-100.
Ezeknél általában a pince feletti födém téglaboltozatos és elég nagyok a nyilasok.
A tetőszerkezet nyilása általában nagyobb mind 13 méter, két állószékes tetőszerkezetek, vonógerendákkal, a tető héjazata hódfarkú cserép.
A tető súlya elenyésző a falak súlyához képest, de a padlás padlójának az önsúlya komoly terhet jelent: vastag salak szigetelés, arra téglapadló.
Kétemeletes épületeknél a földszint fala 70-es az emelet fala 50-es, a padlásfödém nem része a tetőszerkezetnek, onnan a falazat a talpszelemenig 30-as.
A falvastagság váltások azért voltak szükségesek, mert a tartófalakra rátámasztották a fa koszorúkat, ami a fa födém gerendázatát tartották.
A 19. század végén-20. század elején vezették be a fémgerendás födémeket, téglaboltozatos berakással. Ott már nem volt szükséges ennyire vastag falakat használni.
A pince fala 60-as. Néhány 19. század végi épületnek megvannak az eredeti rajzaim.
Nagyon sok pénzük volt akkoriban az építettőknek. 3.5-4 méteres szintkülönbség van a födémek között a földszinten és az emelten, mert nagyon magass ablakokat építettek be, hogy a 6-7 méteres nyilású szobák, télen is kapjanak valamennyi fényt.
Pl. szinte minden belső lépcső előregyártott faragott kő elemekből készült, 40cm beépítve a tartófalba. Így a földszint tartófala nem lehetett 60cm vékonyabb, legalábbis ott ahol a lépcső volt. 3.5 méternél kell legyen 22 lépcső és egy nagyon hosszú és masszív kovácsoltvas (vagy öntött) korlát... húzott karu lépcsőknál íves.
A Porothermnek van pincefalazó téglája, nem túl rég óta. Előtte csak tömör téglából volt ajánlatos pincefalat építeni. Ezzel együtt is volt aki megpróbálta. Néhánynak nem hasasodott ki a fala. Főleg a kisméretűeknek.
Hát azért olyan nagyon sok választás nincs, vagy beton, vagy tégla, esetleg mindkettő. Nem tudom, a 80as években hogyan építették ezeket a pincéket.. Képen láttam már blokktéglásat is, egyet amit megnéztünk az belül tömör tégla falazat, mögötte beton (a téglafal volt a zsalu).. meg gondolom van színbeton, meg zsalukő (sztem a zsalukő inkább 90-es, 2000-es évek nem?)
Újabb agymenés: a pincében a fal elé "előtétfalazat" (impregnált)gipszkartonból, fém profilokon, mögötte átszellőztetett légrés..? Vakolatot meg leverni. Ennek az előtétfalnak az alsó részét fóliával leszigetelni, mondjuk a padlóra fólia, felhajtani a gk profilokra, és úgy rá a gipszkarton, hogy ha esetleg valamennyi víz befolyik, ott felgyűljön..?
Egyébként, ahogy nyilván láttad - és remélhetőleg fölismerted - a kérdezőnek konkrét kérdése is volt, az általad kifogásolt válaszom részben erre vonatkozott.
Mély tisztelettel jegyzem meg, hogy amit írtam az olyan általános vélemény ami a ház alsó részének ismerete nélkül is megállja a helyét. Volt alkalmam látni a vízzáró vakolat hatását, meg a drénezését is. Arra jó amit írtam, hogy a kérdezőnek legyen fogalma arról, hogy milyen lehetőségekre számítson és segítsen a döntésben, hogy megvegye-e az épületet.
-körítőfalak megmagasítása, akkor semmi sem mehet rá, mehet az e.gy. vb. gerenda
-középső fal visszabontása (6-8 cm elég), de jármű mehet rá
-monolit vb. födém, lehet bármilyen erősre építeni (a falak és a fenéklemez teherbírása a határ) ÉS MONOLIT VB. FÖDÉMNÉL A LEGEGYSZERŰBB A LEJÁRÁST MEGOLDANI bocs. a nagybetű az véletlen
-az e.gy. vb. gerenda helyett acélgerenda. Ebben az esetben a gerenda teherbírása bármekkora lehet, a középső falat nem kell bontani, lejárat problémás.
Autó rámehet? Ha igen, akkor valószínűleg nem jó. A probléma az, hogy ha a középső falon fölfekszik a gerenda akkor 3 támaszú lesz, amire nincs vasalva. Ha nem fekszik föl és autó nem mehet(!!!) rá akkor megfelel.
És mi lesz a dréncsővel összeszedett vízzel? Szivattyúzni kell, állandóan. Lehet olyasmivel próbálkozni, hogy a lejtő felöli oldalon a ház alapozási síkja alatt keresztbe egy szikkasztó réteg szerűséget kiásni, amiből a víz gravitációsan tovább folyik a felszínen lefele. Azonban a talaj jellegétől függően mindig van depressziós görbe. Annyival kell lemenni az alapozási sík alá, hogy az alap a depressziós görbe fölött legyen. Ehhez talajmechanika kell, laborvizsgálatokkal. Házilag szinte biztos, hogy nem fog sikerülni. Amennyiben a szikkasztó működik, kérdés, hogy mennyi vizet szed össze. További kérdés, hogy mi lesz az összeszedett vízzel? A lejjebb levő telektulajdonosok kertjéből meg hiányozni fog, balhé viszont lesz. Vízzáró vakolat csak akkor lesz jó, ha a teljes belső felületre fölkerül. A kívül helyenként magasabb talajszint miatt még a kapilláris hatás nélkül is fölmegy a padlásig. Csak a szárító vakolat és a hegy felőli oldalakon szivárgó használ.
Adott egy 4*4méteres szenyvíz akna,középen egy válaszfallal.Valamilyen tető kellene rá.Javasolták nekem a vasbeton födém gerendás megoldást.Szerintetek jó megoldás volna?
Aha. Meg olvastam vízzáró vakolatot is.. De egyelőre csak látatlanban okoskodok, még nem láttuk a házat, így azt se tudom, miből van ez az alsó rész..
Amúgy az nagy hülyeség lenne, ha körben, ahol földben van, talajfúróval lukakat fúrni, és függőlegesen dréncsöveket rakni? Így azokban gyűlhetne a víz.. ? Akár kifúrkált PVC csövek..
Az emeletre fölmegy a víz? (kapilláris) Általában ha alulra vízzáró izét (fólia vagy más) tesznek akkor a víz följebb megy és ott jön ki. Van ú.n. szárító vakolat (LB Knauf-nak is van), azok a legjobbak. Akkor nem megy föl a piszok (víz)
" Nitro hígitóval probáld meg ellenőrizni. Az kb. minden festéket old, kivéve a jól felvitt PU-t és porfestést. "
A megszáradt festéket a nitróhígitó sem oldja. megszáradt szerves oldószeres festékeket / lakkbenzines, szintetikus vagy nitró higítós / csak a kromofág oldja.
Szvsz az égetés a legjobb, hogy festék vagy horgany.
Amúgy kb. 40 éve tökéletes horganyzott acéltömeg árút készítenek.
60 - 80 -90 éve elég szart gyártottak.
Korábban a horganyzott esőcsatorna, más épület bádog, kerítés 20 év alatt átrozsdásodott, 30 év alatt semmivé vált, de a maiak tartósak.
Anno én még festegettem esőcsatornát un. Orkán festékkel . Az egy nitrós alapozást nem igénylő festés. Így a 30 év helyett nyetem + 10 évet.
A 20 éve felrakott bádogos szerkezeteim viszont még tökéletesek... nem kell mázolni !!
Nitro hígitóval probáld meg ellenőrizni. Az kb. minden festéket old, kivéve a jól felvitt PU-t és porfestést.
Horganyzott felülettekkel a következő helyzet:
Ha frissen horganyzott felület megázik, vagy hidegbe van tárolva és kondezvíz alakul ki, akkor nem tud megszáradni és megjelenik fehérrozsda. Ebben az esetben a fémfelület, viszonylag gyorsan át fog rozsádosni.
Ennek a tipikus példája az, amikor a frissen horganyzott lemezeket télen egy nedves raktarba egymáson tárolják. Megemeled a felső lemezt, megnézed a fonákját, ha fehér szinű foltok vannak rajta, azt ott kell hagyni.
Ha megszárad, akkor a felületen megjelenik a cinkpatina. A cinkpatina a levegő nedvessége függvényében 3-10 nap alatt kiakul, utánna nem jelenik meg a fehérrozsda. Azaz legalább ennyi ideig kell egy fedett és lehetőleg száraz helyen tárolni a horganyzás után.
A horganyzás sem tart örökké. Ilyen kérdéssel sem találkoztam még, de azt gondolom, hogy a horgany az fém és nem ég, a festék meg ég, erősen füstölve. Ki lehet próbálni, ha nincs jobb módszer.
Direktben nincs. Indirektben viszont van. Ha megvátozik a padló rétegrendje az azt is jelenti, hogy változik a födém terhelése. Azt hivatalos embernek kell(ene) kimondania, hogy ez nem fog ártani a háznak. Vannak tévhitek, ilyen, hogy csak 12 cm-nél vastagabb fal a teherhordó. Hát nem. Attól függ, hogy mikor épült az épület. Anyáméknál majdnem összedöntötte a házat egy lakó, mert ő is így tudta. Úgy hogy válaszfalak eltávolításával is csak óvatosan.
Ha pedig történik valami közben, akkor az egész internet is tudni fog róla.
Ahogy Fülig Jimmy mondta: "Ilyen jó eredményre eleinte ne számítson, felség." Hacsak a gázhoz hozzá nem nyúltok házilag, mert abból még Index címlap is lehet. :-)
Azazhogy a meglevő betontpadlót kellett volna kivésni, ott valahogy folytonosítani a vízszigetelést.
