A Spektrumon van egy jo sorozat a DHL-rol. A tegnapi reszben volt egy nagyon jo eset, egy olasz fustolthalat forgalmazo cegrol. Igy mukodnek: a Feroer szigetekrol lazacot szallitanak Irorszagba. Ugyanoda bukkfat szallitanak Parmabol, es azon megfustolik, majd vakumcsomagoljak a halakat. Ezutan elszallitjak Olaszorszagba, ahol dobozoljak, majd onnan szallitjak a vevoknek. A bemutatott konkret esetben egy dobozzal ekuldtek Londonba egy vevonek, aki szereti az olasz fustolt halat.
Az emberiseg megerett a pusztulasra.
A faforgacsot szallito ir DHL kamionos velemenye tetszett: mi a fenenek kell ide fat hozni Olaszorszagbol, amikor itt is van. Ahogy lazac is.
Akkor ezek szerint nemtudod mit írtál le. Tudod visszakövetheto az írás, én használom a válasz funkciót. Te a legutolsóban már azt írtad hogy talicska se volt. Persze nem dobtal te odabb egy lapát földet se Pakson szerintem.
Az a helyzet hogy te öntöd magadból a baromságokat. Ez egy írásos fórum, ami le van írva azt lehet látni és elolvasni.
Azt mantráznám nektek, hogy a legnagyobb problémák nem műszaki hanem társadalmi természetűek. Lehetne építeni akármekkora gátakat, az olaj jobban hajtja a gépet mint a kubikost a zsíroskenyér és minden rendelkezésre áll egy atomerőmű megépítéséhez is, zöldenergia tárolóhoz is. Kivéve a társadalmi környzet az nincs.
((((((-: mert szabad választások vannak? Nagyon kevés pár évtized ezekben a dolgokban, ez a tempója a fejlődésnek és olyan sose volt a világ egy zsinór mentén egyenes vonalban.
Ez így marhaság, az oroszok ma érdekes módon meg tudják maguknak termelni a gabonát, és mindezt úgy, hogy a legjobb termőterületek, Ukrajnával együtt a határaikon kívülre kerültek.A Szovjetuniónak a világ egyik legnagyobb gabona exportőrének kellett volna lennie, Lásd pl. Kanadát.
Nincs ebben semmi ferdites. Nem a terület többsége az érdekes, hanem a gabonatermesztesre alkalmas része, és hogy azon hogy dolgoznak. Akkor az miért van, hogy ma Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán is komoly gabona exportőr (búza), külön külön is. Ugyanazon a területen, ugyanolyan éghajlaton. Azért mert ma már modern technológiát alkalmaznak és más az érdekeltségük a termelőknek. És a szovjet gazdaságra, ezen belül a mezőgazdaságra is befolyással volt a politika, hisz a politika szabta a kereteket, ott is, itt is.
Akkor se akarsz bemeselni hogy a paksi atomerőmű például teljesen kézi erővel épült. Mert K. ezt állítottad, mielőtt elkezded megint felremagyarazni a dolgokat, többek közt a saját leírt mondataidat is.
Nyugodt lehetsz, én meg még annyira se veszek komolyan.
Nagy teher volt ám az is, hogy amikor a szabad világ atombombával fenyegetett arra hidrogén bombával kellett válaszolni, a bobázó repülőgépekre meg rakétákkal. A NATO népességban is vagy 4 szerese volt a varsói szerződésnek és azonnal kellett lépni, ezért volt egy ideig elhanyagolva a mezőgazdaság is meg a fütyülős kulcstartó gyártás is.
Ez a versengés végtelenig mehetett volna, a coca cola vívta ki a győzelmet nem a repülőgép hordozók. ...ha lehet egyáltalán győzelemnek nevezni, hogy ez a block is ment a többi után végül, átadta helyét a globalizációnak, betagolódott a birodalomba.
A Szovjetunió területének többsége gabona termesztésre alkalmatlan. Ami alkalmas az is kevésbé mint az amerikai középnyugat hatalmas gabona termesztésre alkalmas területei. Ehhez képest a hektáronkénti termésátlagok alig maradtak el az Amerikaitól.
Összességében a tanulság annyi, hogy semmilyen politikai oka nincsen annak hogy a SZU 300 millió lakosának nem tudott elég gabonát termelni, miközben az USA (akkor) 260 milliós lakossága mellett még exportra is futotta, hanem csak nagyobb és jobb termőterületen többet lehet aratni.
Másként fogalmazva, a permafroszton kevesebb gabona terem, mint mérsékelt égövi humuszon.
Konkrétan hülyeségeket beszélsz, senki nem épít ma csak lapáttal és talicskával atomerőművet, régen se úgy építették a szocialista országokban sem és a tőkéseknél sem.
A tengerbe kávéöntés és hasonlók a túltermelési válságok esetén fordult elő.
A Szu-ban túltermelési válság helyett éhínség volt. Tudom, szerinted nem volt. Hanem az USA-ban volt csak ilyen, kamu az egész.
Ja, a KGST-ben nem öntötték a búzát a tengerbe, mivel meg se tudták termelni a saját szükségletüket.
A nagy Szovjetunió még a 70-es 80-as években sem tudta megtermelni a saját gabonaszükségletét, léte alatt végig búza importra szorult, az USA-ból, Argentínából, meg máshonnan, dollárért, meg aranyért. A KGST országok se tudták kielégíteni az igényeket. A megtermelt búzamennyiségét se tudták a Szovjetunióban normálisan betakarítani és elraktározni a szovjet hozzáállással és gépekkel technológiával. Tudod mi volt a szovjet tárolási módszer sok helyen? Aki megáztatta az majd meg is szárítja a búzát. Vagyis egyszerűen az ég alatt felhalmozott hatalmas búzakupacok, ami csak romlott.
A Szovjetunióban meg igen sokszor az olajjal együtt feltörő földgázt meg egyszerűen elfáklyázták (értsd. elpazarolták), mert a gázvezeték még nem ért oda, meg különben is azt hitték hogy a gázmezőik is korlátlanok, aztán a vége felé kiderült hogy nem azok, és nem győzték tárni fel az újabb és újabb mezőket, nem győzték építeni a vezetékeket. A vas és acél országában nyugatról (NSZK, Olaszország) beszerzett nagy átmérőjű acélcsöveket építettek be a gázvezetékekbe, nyugati (kapitalista) kompresszorállomásokkal és technológiai berendezésekkel, nyugati pénzintézetek által finanszírozva.
A KGST országokban csak olyan volt, hogy komplett gépeket megvettek a cégek, amiknek egy részét soha nem használták, volt ilyen nálunk is tszben, volt amit csak csomagban lehetett megvenni, ha az egyik nem kellett de a másik igen, megvették, aztán az egyiket csak letették a gépparkba elrohadni.
Az eladatlan készlet sokszor nem fizikailag volt, fizikailag elszállították, akár az országból is kivitték, csak ez ellenértékét soha nem egyenlítették ki, se pénzben se áruban. A magyar kereskedelmi többletből jött létre pl. a rendszerváltás után orosz államadósságnak nevezett elég jelentős tétel.
Ez így van, illetve volt. Sőt, a valóságban szerintem a tervektől folyamatosan eltértek, részleteiben biztos. Volt egy könyv is, a Darabbér, ami a tervgazdaság visszásságait feszegeti. Ugyanis ha hajszálra pontosan megtervezem hogy miből mennyit fogok gyártani, ahhoz mennyi alapanyag, energia, munkaerő stb kell, és ezt be is tudom tartani, akkor az előírt/megtervezett darabszámú termékek elkészülnek, más kérdés hogy igény vagy lesz rá, vagy nem. Ja és a dolgozók az előre megtervezett norma szerint termelnek, teljesítménybérben. De a teljesítménybér "legjobb" része az, hogy a dolgozót teljesítményre ösztönzi, mivel ha többet teljesít, többet is fog keresni. Na most ha Józsi a biligyárban jobban teljesít, hogy többet keressen, ami neki elemi érdeke, mivel nálunk azért el lehet költeni a pénzt fogyasztási cikkekre, akkor több bili készül, több acélt használt el, mint a tervben volt, ha több acél nem készül, akkor a megtervezett darabszámú csavarra meg nem lesz elég acél. Nyilván ez csak egy egyszerű példa, de a valóságban is hasonló volt, ember nincs aki megmondja hogy 5 évre előre mennyi buszra, akármire lesz szükség. Ezért volt sok nagy gyárban is ugyanez a helyzet, hogy egyszerre létezett a gyárban a hiány és a felesleg, pár kivétel volt ahol rendet tudtak tenni, persze ezeket a vezetőket támadta is rendesen a párt, amiért kapitalista módszereket alkalmaznak, ugyanaz a párt amelynek a vezető is tagja volt, aki ugyanannak a pártnak a közösen meghozott határozatait hajtotta végre.
Valójában normálisan szabad piacgazdasággal, demokratikus választásokkal már 1970 re ki kellett volna verni mindenhonnan az amerikaiakt, felszabadítani a szaudi népet az elnyomásból és ma se exportálnának már onnan olajat hanem netto importőr lenne, vagy már palából szívogatnák ott is. Akkor viszont vörös kína se lett volna és lenne 20 millió mc donalds és 1 milliárd terepjóró 12 sávos autópályákon araszolna dugókban, 300 millióan néznék meg onnan is évente az eifel tornyot.
