Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
Nem akarok beleszólni, de szerintem ezeket az adatokat ismerni kell ahhoz, hogy érdemi vitát lehessen folytatni fűtőértékekről, stb:
Bármennyire is hihetetlen, a fa fűtőértéke minimális mértékben (4-5%-on belül) függ a fafajtól, függ viszont, a nedvességtartalomtól (1. táblázat). U % (bruttó nedv. tart) Ha (MJ/kg) 10 14,75 20 13,28 30 10,9 40 9,01 50 7.11
és még ezt is:
Biobrikett Megajoule (MJ) 1 kg barnaszén - barnaszén brikett 18 - 24 1 kg biobrikett(szalmából,nádból) 16 - 18 1 kg földgáz 36 1 kg légszáraz tűzifa 14 - 17 1 kg vastag fenyő 12 - 14 1 kg nyers tűzifa (nedves) 8 1 liter fűtőolaj 40 - 43 1 kg propán 46,3 1 kg bután 45,7 1 kg papírbrikett 10 - 12 1 kWh villanyáram 3.6
Ha jól tudom, ezek mérési eredmények adatai. üdv: OAndorka
Sziasztok! Beleszólhatok? Gondolom a brikett minősége sem mindegy.Én ma egy olyan brikettet láttam, ill. elkunyiztam egyet, hogy olyan kemény, mint egy jó kis baseballütő.Simán fejbe suhinthatnál vele valakit és nem a brikett törne el! Ezt csigás préssel csinálják, és a fa vagy más alkotóanyagban lévő természetes lignin megolvad, mivel a csiga 300 fokon van fűtve és ettől lesz olyan sűrű és nem hullik szét, mint a baumaxos pl. Tetszőleges hosszúságra tudják gyártani, belül 1-2 cm lyuk van, ami az égésnél előny. Ja, és állítólag csak kevés levegőre van szükség az égéshez, írta itt valaki, hogy neki drágább vele, mint a gázzal, talán ez lehetett a baj. Kb. 2 kg felel meg 1 m3 gáznak. Lehet jövőre beszerzünk a gáz mellé valami kazánt és csak éjjelre, kb éjféltől fogunk gázzal fűteni, azt is csak kényelemből.
Ez igaz, hogy a kémiai összetétele nem változik a préselésnél, de a sűrűsége igen.
Ha a fa vizes, az energiája nagy részét arra kell fordítania égéskor, hogy a vizet elpárologtassa. -(és így többe is kerül, mert a vizet is kifizeted amikor megveszed)
A brikett ezzel szemben az egész energiáját a fűtésre fordíthatja.
A szalmabálát csak példának írtam, ha tömörítve van tovább izzik, egyértelmű az,
hogy erre a célra kialakítoot kazánban érdemes vele fűteni.
És nem véletlenül írtam, hogy izzani, mert a bálának és a brikettnek merőben más a tüzelés technikája, mint a fáé.
Mint már írtam kevés levegő kell nekik, hogy ne égjenek ha nem izzanak!
Mert így tovább tudja tartani a hőt!
És ezzel a vitát le is zártam a részemről!
Mint már írtam, nem akarlak megtéríteni a tüzelésedben.
Én már tüzeltem mind a kettővel, úgy hogy van viszonyítási alapom.
>Szerinted a fa és brikett fűtőértéke között nincs külömbség, akkor a teóriád szerint, a fa és fa között sincs külömbség, mert fa és kész. -Nem, némileg eltérő a fafajták kémiai összetétele. A préselés viszont nem változtat a kémiai összetételen.
>Minnél tömörebb a rostja a fának annál nagyobb a fűtőértéke. -(lázsd: nem mindegy, hogy akác vagy fűz, stb. -Térfogatra vetítve biztosan, de kg.-ra vetítve már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A nagyobb térfogat miatt százalékosan (kg-ra vetítve) százazon is több víz van a nyárfában, mint a tölgyben, így valamivel kevesebb energia nyerhető belőle, de távolról sem akkora a különbség, mint ha térfogatra hasonlítjuk őket össze.
>Ha a szalmát csak simán dobnám rá a kazánra az ellobbanna hamar -A szalmával az a baj, hogy óriási a felülete, emiatt a bálaégetéskor rengeteg éghető gáz keletkezik, de oxigén hiányában nem jól ég el, legalábbis az egyszerű kazánokban. A brikettálás növeli a belőle kinyerhető energiát, az égés hatásfokának növekedése miatt. De az nem igaz, hogy több hőt ad le, mint ugyanannyi tömegű fa.
A brikett nedvességtartalma 8-10%, a gyártástechnológia miatt. A szabadban tárolt fa 15-20% között van. De biztos, hogy brikettből kevesebb kell, aki nem hiszi, próbálja ki. Nálam kb 20-50%-kal kellett kevesebb, brikett fajtától függően.
Ugye ez vicc? A preselestol tobb anyag per LITER milyen allitast tartalmaz a KILONKENTI futoertekre? Meg ha azt mondanad, hogy kipreselik belole a vizet... [ami szinten nem igaz, de legalabb a kovetkeztetese, hogy szarazabb tuzelo = jobb kilonkenti hoteljesitmeny igaz lenne].
A brikettet préselik nagy nyomáson. Tehát egységnyi térfogatban több anyag lesz benne, mint tömörítés nélkül. Így hiába fa ez is, az is a brikettben több az anyag, ezért egy kg brikett fűtőértéke magasabb.
A 80 kg szerintem erős felülbecslés, ha 38 kg fabrikett fogy. A fabrikett fából készül, miért lenne nagyobb a fűtőértéke, mint a fáé? Az egyetlen különbség, hogy a brikettnek alacsonyabb a víztartalma. Ha nem vizes (minimum egy évig szárított) a fa, akkor ez talán +10-20%-ot jelenthet. Akkor az kb. 45 kg fa/nap, ami 32,4eFt/hó.
Puffer nélkül nem érdemes vegyeskazánt üzemeltetni.
Több mint jó.
Nekem csak kb 20kWos kazánom van, és bőven elég egy rosszul szigetelt közel 400légköbméteres műhelyhez, úgyhogy ilyen alapn egy 35kW-os kazán egy 1000légköbméteres jól szigetelt családiházat is kifűt.
Hát én csak ámulok ezeken a számokon, napi 38 kiló brikett vagy 80 kiló fa?? hát ez elég durvának hangzik. Hát valamit nem jól csinálsz szerintem azzal a fűtéssel. Gyere át a cserépkályha, kandalló-topikba, ott sok jó tanácsot kaphatsz a fűtéshez.
Segítségeteket szeretném kérni. Nemrégiben költöztünk be új családi házunkba. 38-as téglából épült és 5 cm-es szigeteléssel láttuk el, 137 nm alapterületű. Idén kezdtük el használni az Edilkamin Idro 50-es vízteres kandallónkat, amit brikettel használunk. De valami nem stimmel a brikettforgalmazó cégek/telephelyek marketingszövegével.
Ha gázzal fűtünk, akkor a számlánk 35-40e Ft. Ha brikettet használunk akkor a költség 41e Ft-ra jön ki. Hol van itt a beígért megtakarítás a gázhoz képest? Az összeg így jön ki: 30 nap x 38 kg brikett/nap x 36 Ft/kg brikettár. Előttem már említették az unibrikett.hu-t, tőlük rendelünk mi is ezen az akciós áron. Próbáltam már 2000 Ft-al drágább minőségi brikettet, aminek alig valamivel jobb a fűtőértéke, nem éri meg egyáltalán. Ha pedig fával fűtenénk, akkor az összeg nagyjából 57e Ft lenne. 30 nap x 80 kg fa/nap (becsült mennyiség) x 24 Ft/kg.
Hogy lehet az, hogy a gáz a legolcsóbb? Teljesen megdöbbentem. Kidobott pénznek élem meg az alternatív fűtési rendszerünk kiépítését. Ha van bárkinek van ötlete, szívesen várom.
Most vettem elő egy régebbi betárolású (ukrán gázválság tavaly) téglalap alakú brikettet (ráadásul sötét színű) és harmat gyenge a teljesítménye a majdnem sárga rúd alakú brikettéhez képest.
Ég de nem olyan, mint a tiszta forgácsból préselt.
Valószínű tele van hánccsal, kéreggel, meg kosszal (ezért sötét a színe?).
Ha olcsó fát kapsz, akkor az jobb, mint a drága szén.
Tehát az én tanácsom (midig) az a saját környezetemben elérhető tüzelő anyagra vonatkozik.
Nekem ár/érték/teljesítmény/tárolási lehetőség arányban a lengyel diószén jött be.
De ha tényleg olvastad volna a hsz.-aimat, akkor a vegyes tüzelésű topikban a 7575 körüli megjegyzéseim éppen erre vonatkoztak egy másik olvtárs hasonló kérdésére válaszolva. :-))
szia, elkezdtem végigolvasni a hozzászólásaidat, ahogy másnak is ajánlottad, de nem találtam válszt a kérdésemre: azt szereném tudni, hogy ÖV 35 kw-os vegyetüzelésűt mivel a leghatékonyabb fűteni. beszélnek itt nekem német brikettről meg szénről, stb. most bükkvát vettem egyelőre, de nem vagyok elájulva tőle, de nincs is összehasonlítási alapom. mindenestre nem akarok sokat kísérletezgetni, se időm se pénzem nincs ilyesmire. szóval mi a leg költséghatékonyabb tüzelőanyag manapság? köszi előre is.
Amiket leírtál a pufferről, érdekes, csak nem valós. Nézz át a pufferes topikba.
Nekem van pufferem (1000 l), és 35kW-os vegyes kazánom. A begyújtástól számított 20. perceben a lakás felé nyomja a meleget, a felesleget meg a pufferba.
Nem csak kényelmes, hanem takarékos is. Hiszen a kazán nem visszafojtva megy, hanem az üzemi "munkapontján" a legjobb teljesítményen.
Amióta ezt használom, radikálisan csökkent a tüzelőanyag felhasználásom.
És nem került vagyonokba, kb 2 év alatt hozza be az árát a számításaim szerint.
Ne legyen senki meglepve, ez silány minőség. Néha látom, hogy a telepre érkezik pozdorjától kezdve mindenféle hulladék, és ezek úgy el-el tűnnek valahova. Minden nap előttük járok el, úgyhogy van rálátásom. Ennek ellenére én is rendeltem 1 tonnát kipróbálni, mert olcsó és jól ég. A kiszerelés meg zsákos, és a zsákok is jók lesznek valamire, mert eléggé erős anyagból vannak.
"és baromira OFF vagyok ebben a topikban.. .de sajna a kazános/fűtéses témákban a házilag legyártott atomerőmű szerkezeti ábrája és egy 23. századi robotizált hőerőmű vezérlőjének kapcsolási rajza a beugró :)" Nem eszik ilyen forrón a kását!Csak egy kérdés:mikor megy a gravitációs fűtésed a gázkazánodnál az oda és visszavezető cső nem meleg?Felteheted nyugodtan ezt a kérdést a víz-gáz-fűtésszerelésben,nem kell ilyen durva beugró!:))))
Kandallókályha. Egy 6 kW-os Servant, fém lábon és fém díszrácsokkal, kívülről cserépkályhacsempével burkolva. Nagyon szép, az összes általam eddig látott ilyen kategóriájú cucc közül ez közelíti meg látványban leginkább az elegáns, rusztikus méregdrága kandallókat, meg az üvegajtós cserépkályhákat. Simán befűt 50 körüli négyzetmétert, pedig a gyári adatok szerint nem szabadna nekije. (Jó a ház. :-D)
A régi kandallókályhának csak a teteje/talpa és az üvegezett ajtó meg a hamuzó volt öntvényből, az oldalak lemezből. Óriási a különbség a két készülék közt, többek közt a Servant óta tudom, milyen jó a hátsó oldali szekunder levegő.
A kályha szobája nálunk is 23 fok most, a vele egybenyitott konyha-étkező-nappali - pedig ez utóbbi a nagyobb -, kb. 21 fokos, de mindjárt megyek kotyvasztani, és akkor még melegebb lesz. ;-) A fürdőszobába is befűt, ott nincs is külön fűtés. Sőt, kb fél-egy fokot még egy kis szobán is melegít, ha nyitva az ajtaja.
