Ezt a topicot az ókori római hadsereg(mint az európai modern hadsereg előképe)szervezete,felépítése,haditechnikai,etnikai,stb. jellegzetességeinek ismertetése ,vélemények ütköztetése céljából nyitottam.
A légiót i.sz. 68-ban hozták létre. A legrégebbi források szerint Nero császár utasítása alapján kezdődött meg az alakulat felállítása, de a híres történetíró, államférfi, Cassius Dio, aki személyesen is ismerte az alakulatot, C. Sulpicius Galba-t említi meg a légió alapítójaként. Valószínű, hogy mindkét forrás igazat mond, és Nero utasítására kezdődött meg az állomány toborzása a déli flottatámaszponton, Misenumban állomásozó tengerészek között, de Galba volt a felelőse a seregtest kialakításának.
Bárhogy is történt, a légió soha sem küzdött Nero császárért, aki öngyilkosságot követet el még az alakulat létrehozásának idején. A Nero halálát követő polgárháborúban sikeresen harcolt a XIII Geminával együtt Otho császárért az első cremonai csatában (69. április), de később vereséget szenvedtek; az új uralkodó, Vitellius Hispániába küldi a csapatot, de 70-ben már Germániában találjuk a légiót, ahol Q. Petillius Cerialis parancsnoksága alatt a batáv lázadók ellen harcolnak.
Mogontiacum (Mainz) lesz az alakulat első állandó bázisa, melyet XIV Gemina-val oszt meg. Számos cseréptöredék, és mintás tégla tanúskodik ittartózkodásukról és építkezéseikről.
83-ban Domitianus császár germán háborújában küzdenek a Rhenus (Rajna) keleti oldalán a chatti törzsek ellen, Mogontiacum körzetében. Két évvel később már Pannóniában állomásoznak, és itt jön létre a légió végleges állomáshelye, Brigetio-ban (Szőny). 85-ben a dákok megtámadják Moesia-t és súlyos vereséget mérnek a védekező 2 légióra (elesik a tartomány helytartója is). 86-ban Domitianus császár személyesen utazik a hadszíntérre a prefectus praetorio kíséretében, de csak annyi eredményt érnek el, hogy dákok visszaszorulnak a Duna túlsó partjára. Az év második felében Cornelius Fuscus prafectus praetorio hat légióval átkel a Dunán és megtámadja a dákokat, de Tapae mellett csapdába esik, és súlyos vereséget szenved (maga is a csatamezőn marad egy teljes légióval egyetemben). Domitianus a helyzet komolyságára való tekintettel ismét a tartományba siet, de csak a provincia biztonságos hátországából mer irányítani. Moesia-t két részre osztják, és tapasztalt katonai vezetőkre bízzák (Cornelius Nigrinus és L. Funisulanus Vettonianus) a hadműveletek irányítását. 88-ban kilenc légióval (köztük van a Legio I Adiutrix is) Tettius Iulianus megtámadja Dacia-t és Tapae mellett rendkívül véres csatában vereséget mér a Decebalus király vezette dák csapatokra. Sajnálatos módon a teljes sikert megakadályozza Germania Superior helytartójának, L. Antonius Saturninus-nak a lázadása, valamint a Pannóniában fellángoló kvád/markomann háború.
92-ben a "második pannóniai háborúban" ismét, a szarmatákkal szövetségre lépett kvád és markomann törzsekkel küzdenek a provincia csapatai. A harcok súlyosságát jellemzi, hogy a harcokban megsemmisül a 89-es germániai lázadás egyik "élcsapata", a Legio XXI Rapax.
A moesia, daciai és pannóniai harcokban vélhetően az alábbi alakulatok vesznek részt:
Legio I Adiutrix
Legio I Italica
Legio II Adiutrix (87-től)
Legio IIII Flavia Felix
Legio V Macedonica
Legio VII Claudia pia fidelis
Legio XIII Gemina
Történelmi mailing-list-eket (hírcsoportok, levelezési listák) keresek. Ha ismertek ilyet, amire fel lehetne iratkozni, kérem adjátok meg a linket, adatokat. Kösz.
SAjnos a számokban nem tudok segíteni.De valószínűnek tartom,hogy még "életében" megváltozott az írásmódja a számoknak.Mint pl. a korai idők egyben írt ae betűje a császárság alatt már külön írják a-nak és e-nek.Azért elgondolkodtató az a folytonosság ami az ókori Róma életét illeti.Ha belegondoltok abba,csak a Magyar történelemben mondjuk az elmúlt ötszáz évben mennyi minden történt,nem nagyképűség állítani az "örök Róma" kifejezést.Volt olyan legio,csapattest amely akár négyszáz évig is fennállt,az akkori emberek átlag életkorával egybevetve ez szinte örök idő.Akkor nem siettek annyira,mint most(sajnos).Az elavulás fogalma a mai mércével mérve nem létezett,használatban voltak pl. régebbi és újabb fejlesztésű fegyverek ,páncélok.Az európai történelemben egyáltalán nem,de a világtörténelemben sem igen tudunk példát mondani ennyi ideig fennálló birodalomról(Egyiptom kivétel.),de Egyiptom sem ennyi nép és kultúra felett uralkodott,mint Róma.Gondolom belátjátok ez nehezebb,mint egy azonos kultúrájú népet kormányozni,hosszú időn át.
Ez feltételezés, sajnos konkrét bizonyíték nincs rá. Kb. ugyan ekkora valószínűséggel merül fel a 161-es, illetve a 162-es évszám is. Amikor majd eljutok az említett légióhoz is a bemutatás kapcsán, igyekszem ezt a dolgot is kivesézni.
A Legio II Adiutrix esetében staubach-nál a pont. Annyi kiegészítést tennék, hogy az elsővel szemben itt az északi flottatámaszpont, Ravenna adta az alakulat legénységi állományát, és két évvel később alakult.
A három "sas" vonatkozásában azt tudom biztosan, hogy a XIX-ik légióét i.sz. 15-ben Lucius Stertinius szerezte vissza.
Egy kérdésem lenne a fórumlakókhoz. Elviekben a rómaiak a számok esetében nem használtak kivonást, ez az újkor módosítása. Tehát 4 = IIII, 9=VIIII. Ezzel szemben kerültek elő olyan feliratok, cseréptöredékek, ahol például a 19 - XIX-ként szerepel, ellentétben a fentiekkel. Most akkor hogy is van ez?
Legalább az első századtól(de Caesartól is hallható a polgárháborúkból) egyes legiok - de lehet hogy az összes-első cohorsát hat helyett,csak öt centuriára osztották és megemelték az egyes centuriák létszámát duplára (160 fő).Sajnos nincs elég adat ahhoz,hogy határozottan elmondhassuk,hogy minden legio standard egységfelosztásához hozzá tartozott ez a dupla cohors.Lehet,hogy csak egyes helyzetekben válhatott szükségessé.Mindenesetre így az első cohors 800 főt számlált.Az első cohors centurioi rangjuk szerint emelkedő sorrendben:Hastatus posterior,Hastatus,Princeps posterior,Princeps és Primus pilus.Ezek a rangok,de különösen a primus pilusé nagy megbecsülést adtak e tiszteknek.A primus pilus nem is barakkban ,hanem külön nagy házban lakott az erődben. Vegetius késő római hadászati kézikönyvében írja,hogy a legio első cohorsában szolgáló katonának magasabbnak kellett lennie a többieknél.Egy mai nézet szerint,pedíg ez a cohors lehetett a veteranusok cohorsa.De mindenképp a legio elit alakulata volt az első cohors. Még annyit,hogy a lovassági aláknál a turmák vezetőjét a centurionak megfelelő embert :Decurio-nak hívták.A legiokhoz tartozó lovassági egységek,csak korlátozott mértékben voltak használhatók(a méretüknél fogva).Hírvivés,üldözés,felderítés,bekerítés,a szárnyak esetleges védelme.
A principátus katonai vezetése: Augustus alatt világosabb formát öltött a legiok parancsnoki szervezete és a legio végre állandó parancsnokot kapott.A parancsnokot :Legatus legionis-nak hívták.Egy harmincas éveinek elején lévő szenátori rangú ember. Helyettese a Tribunus laticlavius szintén szenator ő a tizes évei végén,vagy a húszas évei elején lévő csekély,vagy semmilyen katonai gyakorlatú személy. A ranglétra harmadik fokán a Praefectus castrorum(aki a vezető centuriok közül került ki nagy tapasztalattal) aki a tábori munkálatokat felügyelte és sok adminisztrációs feladata volt. Továbbá öt lovagrendbeli Tribunus(tribuni angusticlavii) akik különböző feladatot láttak el,de nem vezettek konkrét csapattesteket. Őutánuk következtek a Centuriok ,Cohorsonként hatan. Akik elnevezésükben megőrizték korábbi manipuláris legioban alkalmazott nevüket. Emelkedő rangidősségi sorrendben(mivel elvileg egyenlő rangúak voltak):Hastatus posterior,Hastatus prior,Princeps posterior,Princeps prior, Pilus posterior és pilus prior. (a pilus a triarius másik elnevezése) A legiohoz tartozott még kb. 120 főnyi lovasság.Tíz Cohors volt,egy cohorsban hivataslosan 480 fő. Egy cohorsban hat centuria volt ,melyeket egyesével egy-egy centurio vezette.Egy centuria 80 fős volt,melyet tíz egyenként 8 fős contoberniumra osztottak.Ez a nyolc fő volt az alapegység ,akik egy sátorban ill. egy kaszárnyablokkban éltek.Ez nagyon összeforrasztotta az egységet szoros bajtársi viszony alakult ki,ezt is nevezték bajtársnak:contubernalis-nak.A centuriák vezetésében a centuriot altisztjei segítették a :Optio,Signifer,Tesserarius(ez a magánál viselt parancsnoki tábláról kapta a nevét,melyre az egység kapott utasításait szállította a megfelelő helyekre).Őket együtt hívták:Principalesnek.Az első cohors valszeg különbözött a többitől!
Az újabb hozzászólások témája miatt a "Római birodalom bukása" topic is az általad "elkurvult" jelzővel illetendő most már?:-) CSak a pontosítás miatt.
Mindkét legiot Néro idején alakították. A IX. Hispana pedíg valszeg az általad leírt lázadás során semmisült meg(bár "csak" állítólag),Hadrianus alatt?!
Nekem is lenne egy észrevételem a IX Hispania legio-val kapcsolatban.
Ha jól emlékszem én azt olvastam róla utoljára, hogy ezt a legiot a késői köztársaság alatt állították fel, és valószínüleg Hadrianus uralkodás alatt semmisül meg Judea-ban a Bar Kohba felkelés során.
Indiába biztosan eljutottak. Valahol olvastam róla, mert ezt igazoló tárgyi emlékek kerültek elő; a macska rúgja meg, hogy elfelejtettem a részleteket.
Nagy unalmamban elkezdtem fantáziálni!:-) Vajon a rómaiak meddíg mentek el,legalább expedíciós szinten,mintegy felfedezni újabb területeket melyeket a birodalomhoz lehetne csatólni(akár Hitler pl.).Hallomásból tudom,hogy Afrika körülhajózása(az egyiptomiak,és talán a föníciaiak után, amiről szintén van írás),ill. belsejébe a behatolás.Talán Mezopotámián keresztül India felé.Arról konkrét leírás is fennmaradt,hogy Jütlandon kikötöttek szintén kereskedelmi céllal.
Ave!Újabb könyvek melyeket szereztem:Róma történelmet ír(lengyel szerző),Az ókori róma története(Magyar egyetemi tankönyv),Róma (nagyalakú album) és még van egy a Hajdanvolt Róma mely, rajzok segítségével mutatja be a mai romokra rajzolva átlátszó paírra a valamikori római épületeket (bár ezt nem vettem meg).
Egyébként jelen fórum leginkább történészi szemmel kell,hogy íródjon és nem régész módra.Az itt látatlanban nem is hiszem,hogy érthető lenne,ha nincs valami konkrét fogalma a tárgyalt anyagról valakinek.Például hiába írnám le a "crossbow" típusú fibuláról,hogy miként oldhatták meg a tű elhelyezését benne(mellesleg ma sem igazán könnyű elkészíteni),ha az olvasónak fogalma sincs az egész fibula kérdésről,ill. eme fajtájáról.
Egyébként ( már erről volt szó egy másik topicon),nálunk az igen tisztelt régészek sem mindíg állnak a helyzetük magaslatán,ha meglátnak egy római felszerelést.Az előző hozzászóláshoz annyit,hogy tényleg nem kellene elveszni a részletekben.Nem célja ennek a topicnak.Én már a múzeumban néztem olyan könyvet,melyben az övveretek,szegecsek,fibulák temérdek fajtái,formái,töredékei centire és sok szemszögből leírva láthatóak.Hát mit mondjak nem túl rövid idő míg átnézi valaki.Ez jelen helyen értelmetlen lenne.És nem is túl izgalmas számomra legalábbis.
Azért nem kell olyan mélységű elemzést várni, melyhez az ELTE érintett tanszékének segítsége szükségeltetik. Elég sok anyagom van, melyet igyekszem feldolgozni és használható formába önteni, hogy másokkal is meg tudjam osztani. Természetesen várom majd az észrevételeiteket, kiegészítéseiteket, melyekkel pontosítanám az adott anyagot.
Én már voltam mind a Nemzeti Muzeum könyvtárában,mind az Aquincum Muzeum könyvtárában.Sajnos azt kell mondjam,hogy nincs túl sok forrásuk a témában.És ami van,az is sokszor Angol,vagy inkább német nyelvű.
Magad uram, ha szolgád nincs :) S másik szólással: nem hajt a tatár - legfeljebb tenmagad. Ha komoly kutatásokat csinálsz, akkor ballagj be vele az ELTE BTK megfelelő tanszékére, meséld el, s ha meggyőzöd őket, akkor lehet megtámogatnak pl. azzal, hogy felhívják a témára a hallgatók figyelmét.
Ha nem lesz segítség, akkor sajnos nagyon lassan fogok haladni, mert közel se tudok annyi időt szánni a témára, mint szeretném (munka, egyéb hobbi és más fórumok). Jelenleg az első felénél tartok az I Adiutrix-nak. Szeretnék minél teljesebb anyagot kiadni a kezeből, így több oldalról igyekszem megtámogatni a már meglévő anyagokat.
Én ebben a kérdésben inkább várólistás leszek ill.,a már leírtakhoz szólnék hozzá,ha van kiegészíteni valóm.Mint mondtam az Angol nyelvi ismereteim(sajnos) hézagosak,így egy külföldi anyagból nem szeretnék fordítással dolgozni. Visszatérve Alexandroszhoz, azért az érdekes,hogy a Perzsák elleni győzelme után nem tudtak újabb sereget felállítani,mely megütközött volna Sándorral.Pedíg az ő birodalmuk is hatalmas volt,számos tartalékkal,stb. Míg a rómaiak szinte azonnal talpra álltak Hannibal csapásai után és visszacsaptak.Itt több kérdés is felmerül.Bár én,mint római fanatikus (az S.P.Q.R. -t a vállamra is tetováltattam:-)),nyilván nem részlehajlás nélkül ,ebben is a Római nép nagyságát vélem felfedezni,a Perzsák ellenében(is).
Amerikai társáról nem nyilatkozom mert nem ismerem.
Staubach mindkét hozzászólásával maximálisan egyetértek, bár én a kérdést (Alexandros és Hannibal) csak taktikai szempontból néztem, hadászati és geopolitikai kérdéseit nem vizsgáltam.
Teljesen más dologban szeretném kérni a segítségeteket. Lenne e kedve másnak is beszállni a standard légiókat bemutató sorozat összeállításába, illetve a meglévő anyagok fordításába?
Arra gondoltam, hogy rendelkezésre bocsátanék egy vázanyagot az érdeklődőnek vagy érdeklődőknek, és ő/ők ezt akár a saját anyagaikkal, vagy alternatív adatgyűjtés segítségével kiegészítenék, így bemutatva az adott alakulatot.
