A bajnoki tabelláimban két néven szerepelt, volt Székesfehérvári Előre, meg DVETK. Ha jól sejtem, Székesfehérvári Déli Vasút Előre Testedző (?) Kör (?) lehetett. De valóban nem MÁV Előre. Bár talán Sjose itt van valahol, és majd megnézi.
(a lista egyébként három forrásból lett összegyúrva, ezért - meg a figyelmetlenségem miatt - maradhatott benne újabbkori elnevezés)
Ez a három forrás pedig:
Urbán Lajos (szerk.) 1991: Magyar vasúti lexikon A-tól Z-ig. Budapest
Varga Károly 2004: Adalékok a hazai vasúti járműjavító műhelyek, főműhelyek kultúr- és sport-egyesületeinek történetéből. In: Mezei István (szerk.) Vasúthistória évkönyv 2002. Budapest, 255–279.
A magyar vasutas sport 1900–1936 és a MÁV Sportegyesületeinek Ligája 1926–1936. 1936. Budapest
Nekem fénymásolatban megvan az eredeti is, érdekel?:)
František Kolář: „Nesmiřitelná” rivalita Slavie a Sparty (Kapitola z počátků českého fotbalu). In: Jindřich Dejmek – Josef Hanzal (uspořádali) České zeme a Československo v Evrope XIX. A XX. století. Sborník prací k 65. narozeninám prof. dr. Roberta Kvačka. Praha, 1997. 165–190.
Istenem, mennyit dolgoztam azzal a cikkel, mire nyomdakész lett...
Akkor egy szakra jár(t)unk.:) Tíz éve az ELTE Szociológiai Intézetében végeztem, a doktorimat csináltam a Közgázon. Nem tudom hanyadéves vagy, ha netán futballtörténeti szakdolgozatban gondolkodsz, szívesen segítek.
Mindenkitől bocs az offért, de ezt most remélem minden topiklakó megérti.:)))))
Itthon is sok munkásegyesület elődje volt valamilyen daloskör vagy olvasókor. A Tesvériség, a Törekvés de még a Szombathelyi Haladás is ilyen körből érkezett, bár címerükben nem az eredeti egyesület alapítási évét szerepeltetik, szerepeltették.
Szerinem nem fogsz nagyon meglepődni: de én is szociológus hallgató vagyok, igaz én az ELTÉn és még nem végeztem. (Egyébként az "ismerettség" akkor kölcsönös, mert remek sok jó cikkedet volt szerencsém különböző folyóiratokban olvasni.) A klubhovatartozásom családilag determinált: a Kispest a szívem csücske, és egy igen kis rész maradt még a másik ágról hozott Nyíregyházának is.
Hosszú távon mindenképp egy társadalomtörténeti irányba szeretnék elindulni a szakon belül, és ide igen jó kapcsolódási pontokat nyújtanak a sporttörténet témájú olvasmányok. Jelenleg sajnos csak annyi időm van a témára, hogy ha épp fent vagyok a Széchenyiben vagy bent a Fészekben akkor mindig kikérek plusz egy sporttörténeti forrást is kikapcsolódásnak.
Ami igazán érdekel a korszakból az az egyesületesedés, az intézményesülés kérdése. Mikor, miért, kik és miből? Milyen lobbierejük volt és ez mennyiben befolyásolta a mai egyesületi szerkezetet (a kierőszakolt rendszerváltás után átdefiniálódtak a sportklubok, de rajongói bázisukat nagyvonalakban máig megtartották).
Most hirtelen csak ennyi jut eszembe. De szerintem visszajáró vendég leszek itt a topicban, szóval megtudunk még egyet s mást egymásról :)
Azt olvastam, hogy Széchenyi és Wesselényi angol útjukról hoztak haza egy velocipédet, de sajnos az nem tudom mikor volt. Mindenesetre egy biciklire nemigen épült egy klub.:) Én is azt tartom legvalószínűbbnek, hogy valami másféle egyesületből nőhetett ki ez az egylet. Erre van példa, pl. Csehországban. A Slavia Literární Řečnický Spolek (Slavia Irodalmi és Retorikai Szövetség) nyilván nem sokunknak mond bármit is. Pedig ebből nőtt ki a Slavia sportegyesület. (Ha valakit érdekel a cseh futball születése és a két nagy prágai egyesület rivalizálása, beteszek egy linket).
Üdv itt, a honlapod mostanában szemrevételezem. Köszönet érte, minden futballmúlt-kedvelő nevében.
Esetleg meg lehet tudni, hogy kicsoda vagy? (nem névre gondolok persze, hanem a "fontosabb" dolgokra) Mint "félhivatásos" futballtörténész, márcsak szakmai ártalomból is szeretem tudni, hogy kik foglalkoznak még - akármilyen szinten és megfontolásból - focitörténettel az országban. E-mail címet találsz az adatlapomon, de felőlem pár mondatot ide is írhatsz.
Igen én blogol(nék) az alatt a cím alatt, de sajna mostanában sok időmet elviszik egyéb tanulmányi kötelezettségeim :)
A kerékpáros egyesületről meg csak annyit, hogy nem feltétlen biztonsági (safty) kerékpárra vagy velocipédre kell gondolni. Simán lehet, hogy valami más típussal próbálkoztak. De azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az egyesület eredetileg csak olvasókör volt és az "torzult el" sportegyesületté (ha jól emlékszem nem lenne példátlan).
A vita eldöntésére egyébként alkalmas lehet a Magyar Sport Almanach 1904-es kiadása, amely a 339. oldal után felsorolja a budapesti egyesületeket. A "Sólyom" jelen van a jegyzeteimben, sajnos alapítási év nélkül. Egyébként a Porzsolt-féle sportnaptár 1886-os kiadásában felsorolt egyesületek (147.o) között nem szerepel. A kép is kicsit elmosódott, szóval nem 1897 az? :)
Hogy a kerékpárhoz is hozzászóljak: Újpesten 1925 májusától 1929 áprilisáig létezett a pálya, a stadionon belül. És állandóan panaszkodtak rá a kerékpárosok, hogy túl sok motorversenyt tartanak, kiszorulnak a biciklisek.
Van egy érmém is, amit az UTE stadionban rendezett verseny megnyeréséért kapott Istenes János (?)
Kösz! És mit szólsz ehhez az 1827-es Sólyom egyesülethez? Szerinted hogy csinálhattak alig tíz évvel a kerékpár feltalálása után klubot a magyar ugaron?
Más: az adatlapod alapján véletlenül nem Te csinálod az angol rugósdi oldalt?
Hogy mennyire népszerű volt a kerékpár a 19. század végén Magyarországon, az több forrásból is kiderül. Külön megjelölésük nélkül csak annyit, hogy országszerte mintegy 100 egyesület és kb. ugyanennyi kerékpárpálya volt. A kilencvenes évek közepétől, amikor bevezetik az egyösszegű kerékpáradót, fokozatosan visszaszorul ez a korábban ezreket megmozgató közönségsport. Természetesen a nézők a felépült fa velodrome-ok körül nem csak izgalmas versenyeket láthattak (pl. motorosversenyeket is!), hanem fogadásokat is köthettek, ami még többeket mozgatott meg. Egyébként ideiglenes, de versenyt rendezni képes pálya Budapesten a Millenáris területén és Újpesten volt (ideiglenes). Vidéken pedig Szombathelyen épült a legnagyobb. Szombathelyen a korszakban amúgy is virágzó kerékpáros élet létezhetett, mert több helyen is megemlítik az ott létrejött Kerékpáros Szövetséget (nem elődje a mainak). Szövetséget pedig akkor alapítanak csapatok, ha sok a vita. Ergo sok csapat és így sok vita is lehetett akkoriban Vas megyében.
Egyébként akkoriban elég gyakori volt, hogy egy csapat 10 vagy 9 játékossal álljon ki egy meccsre. Újpesten, ha jól emlékszem, még az is előfordult, hogy 7 játékossal kezdtek, majd ketten közben megérkeztek és beszálltak. Mindezt egy másodosztályú bajnokin... ráadásul ha jól emlékszem, döntetlen lett a meccs :)
Én címert csak a Ferencváros kapusán, Hádán láttam.
Egyébként levélpapíron én csak a 30-as években találkoztam címerrel. Egyébként általában tablóképekre is rárakták...
Ami még szép felhasználás: 1935-ben, a klub 50. születésnapjára Újpest városa egy gyönyörű zászlót készíttetett ajándékba. Jó három méter széles volt, visszintesen lila-fehér osztatú, és egy kb. másfél méter átmérőjű, gyönyörű UTE címert hímeztek bele, arany, fehér és lila cérnával. Körülötte arany betükkel hímezve: Ujpesti Torna Egylet 1885-1935. Gyönyörű lila-fehér "fűrészfogas" szegély, és rojtos szél van még rajta.
Mezek dolgában egy debreceni adatom van. A Bocskai 1929 végén kérte Debrecen városát, hogy a település címerét használhassa. A törvényhatósági bizottság az engedélyt megadta. A Debreceni Újság-Hajdúföld 1930. március 8-i száma írta, hogy a másnap rendezendő Bocskai-Budai lesz az első mérkőzés, ahol címeres mezben játszik a csapat. Viszont én egyetlen olyan Bocskai csapatképet nem láttam, ahol címeres mezben lettek volna.
Két helyen is szerepel az 1827-es alapítási év. A címerben és a szövegben is...