A mogyoró és a mandula a legolcsóbban termeszthető növények közé tartozik, melyeknek termése értékes tápanyagokat, vitaminokat tartalmaz, jóízű és sokféleképpen felhasználható.
A mogyoró kedveli a nyirkos talajú napos helyeket. A legsivárabb homok- és nehéz agyagtalaj kivételével sekély termőrétegű talajon is jól terem. Éghajlat tekintetében valamennyi gyümölcsfajunk közül a legigénytelenebb. Hideg teleinket jól bírja, de túl forró déli lejtőkön csak öntözéssel terem megfelelően. Árnyékban rosszul terem, de a félárnyékot jól bírja. Bokornak vagy kis fácskának is neszelídgesztenyevelhető. Legbővebben termő, nagy hengeres makkú fajtája a Cosford K2-es klónja.
A mandula melegigényes növény, hazánk termesztésének északi határán helyezkedik el. Rügyei télen -17-18 °C-on károsodnak, de sokkal veszélyesebb igen korai virágzása miatt a tavaszi fagykár, ezért fagyzugos helyre ne telepítsük. Jól terem a sekély termőrétegű, kissé kövecses, erősen meszes talajon is. Vízigénye mérsékelt, de a szélre érzékeny. A félkemémogyoróny héjú kiváló tulajdonságú Tétényi rekord és Tétényi bőtermő fajták a legelterjedtebbek.