Nagy sajnálatomra le kell, hogy mondjam a túrát.
A hétvégén egy kerékpárbaleset következtében kificamodott a hüvelyujjam (3 hétig sínben marad), jobb oldalam tele van zúzódásokkal.
Én mentem volna, de az otthoniak meggyőztek, hogy nem igazán lenne szerencsés - tegyük fel ráesek, vagy olyan szakaszhoz érünk, ahol használnom kell a jobb kezemet (amit nem tudok). Sajnos evvel a Kinizsi túra is megkérdőjeleződik, tekintve, hogy ez egy fontos felkészülési túra lett volna.
:-(((
április 29. Kiscell 60! Kezdjük el szervezni magunkat. Első megközelítésben egy reggel 1/2 7-es találkozót javasolnék, hogy a késésekkel egyetemben is meglegyen legkésőbb 7-re az indulás. 14 óra a szintidő, ami nem halálos - a társaság állapotától függően ráverni a szintidőre szabad :)))
Külön közlekedésszervezés nem kell, kezdő- és végpont is BKV-val gond nélkül. Utána sörölés nem kizárt!
Kezdeném akkor a névsolovasást:
eddig jelentkezett
FishTax
larzen
jómagam
Kössz, hogy föltetted a programfüzetből a megfelellő oldalt.
Már azt hittük, hogy senkit sem érdekel az egész.
Remélem Te eljösz és hozol másokat is.
Mindenkit szivesen látunk a túrán, az 50 km teljesítőknek,
a már megszokott jelvény mellé egy nagy mértű évfordulós jelvény is jár.
Az idén a 25 km teljesítők a matrica mellé egy kis jelvényt is kapnak.
> A célban ismét elő az ártatlan bájmosoly khmmm…
> két 4/5-ös teljesítésért nem lehetne legalább egy jelvényt kapni, kezitcsókolom?
> Meg volt kutya is, ugyebár…
> Először voltak?
> Bizony-bizony!
> Najó, de nem elárulni!
> Áááádehogy… köszönömcsókolom!
> Két teljes jelvényt kaptunk -
Hát megmondom majd Horváth Zolinak, a főszervezőnek, okítsa ki jobban a célszemélyzetét - olyannak adnak kegyelem-jelvényt, aki még a száját se képes utána befogni ... :-)))
Előre figyalmeztetek: a Kinizsi Százason sokkal szőrösebb szívű (= következetesebb, könyörtelenebb) célszemélyzet csücsül.
és még mielőtt átmennénk teljesen teljesítménytúra topicba, megjegyzem, hogy nekem bármikor belefér egy kis kirándulás 10-15-20 km-en! Így nem elkeseredni annak, aki ezeket amúgy nem nagyon szeretné!
:-)
Ez a hétvégi Gerecse elég könnyen ment. Igaz két éve kegyetlen idő volt, első túrám volt, nem volt felszerelésem, etc.
Azon kezdtem el gondolkodni, hogy Kinizsit kellene megpróbálni. Felkészülésképp a Kiscell 60-as + még egy fakultatív ötvenes beleférne elé.
Ha nem jön közbe valami nagyon váratlan, akkor a Kiscelli hatvanasra megyek!
Ha nem is a teljeset, de bemelegítésnek elég volt a Kinizsi 100-ra!
Péntek éjszak a még egy kicsit megkavartuk a népet, egy órával előbbre hoztuk a randevút Szimbával, de a topicbéli nem túl nagy lelkesedést látva valószínűleg nem sokan szídták a szüleinket 3/4 9-kor. (A nap végére aztán kiderült, nem volt haszontalan Szimba előrelátása…)
Jó dolog a szombat reggeli városon végigiBKVzni, alig ember, szabad ülőhelyek… így kellene ezt minden nap…
Osztapenkó kapitány már sehol, a helyét is felszántották, mellette Meki nőtt, ahol ilyen kora reggel még a személyzet is csak a hulladékot hordta ki. Szimba is megérkezett, amikor közelebb ért, láttam, lesz még egy utasunk… szép volt, aranysárga feje csak úgy világított a reggeli napsütésben, ahogy benyúltam a kocsi ablakán, hogy megsimogassam, már azonnal bújt a kezemhez - aztán még időben elrántottam, mielőtt végignyalta volna… bemutatkoztunk! :-)))) "Ő" volt Brúnó, a golden retriver, "aki" külön élményt nyújtott a továbbiakban…
Batatányára az utolsók között száguldoztunk be, de a szervezők kedvesek voltak, még engedtek nevezni is, indulni is - miért ne tették volna, mikor olyan elterelő dolgokat kérdeztem ártatlan képpel, hogy lehet-e menet közben eldönteni, melyik távon akarunk menni, meg hogy először próbálva is végig lehet-e menni… Szerelvény megigazítottuk, Brúnót pórázra vettük, Szimbának elfelejtettünk vizet vételezni - aztán nekiestünk. Hogy ne legyen olyan egyhangú a menet, mindjárt az elején elhagytuk a kijelölt útvonalat, de mentségünkre legyen mondva, ezzel csak egy gyerekes anyukát és két - néha-néha a hátunk mögött titokban öszeboruló - fiút tévesztettünk meg. A helyi pitbull-tenyészetet alaposan felakavartuk reggeli nyugalmából, de Brúnó jól viselte a dolgot, egyszer sem kellett levakarni a kerítésről…
Az első sikerélmény nem sokat váratott magára, a 2 km-es ellenőrzőpontnál, csak a papírokat adtuk le pecsételni, már robogtuunk is tovább. Mögöttünk is feltünt egy kutyás társaság - aztán egy kanyar után nem láttuk többé őket. Nyílván már nem először jártak arra, ismerhették a pihentető szakaszokat…
A Farkas-völgyben végre utolértük a mezőny végét, itt szembesültünk először azzal, micsoda népszerűek is vagyunk Brúnóval - (majdnem) mindenki meg akarta simogatni, aki mellett elmentünk… aki meg nem akarta megsimogatni, ahhoz a blökkencs ment oda! :-) Meg is állapítottuk, hogy a kutya a simogatásoktól működik…
400m-en egyszer csak utunkat állta egy kerítés!!!! Nem volt magas, meg volt is rajta keresztül létra, meg többen is arra mentek, de mi - megijedvén attól, hogy ezen hogyan fogjuk szegény Brúnót átimádkozni - inkább kitértünk balra, és tovább mentünk a sárga jelzésen… Térkép csak nálam volt, így csak mintegy további 1 km megtétele után mertem elárulni Szimbának, hogy azzal a kereszteződéssel bizony ellőttük a lehetőséget, hogy a két rövidebb túra valamelyikén menjünk, végérvényesen az 50-esen vagyunk! Tulajdonképpen rendes volt, nem uszította rám a vérebet! :-))) A Baji-vadászház volt az első kisebb pihenő (8 km), gyűrtünk magunkba kis energiát, Brúnót hiába próbáltuk megitatni műanyag pohárból, meghallgattunk néhány harsányabb csatakiáltást egy népesebb kölyökcsapat torkáról, majd irány Tardos… Útközben csapódott hozzánk egy bácsi, lábábn bakancs, hátán zsák, kezében meg egy megpakolt műanyag szatyor!!!, Furcsa látvány volt, ahogy ott bandukolt, de szemmel láthatóan a túrázókhoz tartozott… végighallgattuk néhány sztoriját az ő kutyájáról, "aki" már sokszortíz km-t kirándult vele… Kutya!!! Brúnón itt kezdtek először mutatkozni a fáradtság jelei - de nincs is ezen mit csodálkozni! Belegondoltunk, hogy mi még csak tudjuk, hová és miért megyünk, hol van a vége, meddig kell menni, de csóresz kutyának minderről fogalma sem lehet, nem tudja, mire fel ez a nagy mozgás - és főleg azt nem mennyi még a vége! Belátván lelki kínjait, nem is nagyon molesztáltuk, mikor egy utcai kútnál egész egyszerűen belehasalt a sárba… biztos kellemesen hűsíthette a talpát… A tardosi ellenőrző pont után (13 km) meghánytuk-vetettük, hogy pihenőt kellene tartani, Brumi egyre kevesebb hajlandóságot mutatott arra, hogy valameddig is jöjjön - a következő csapnál már fűt-fát ígértünk neki, ha talpra áll! Talpra állt, mi meg kerestünk egy helyet, aztán jól kidőltünk… És ezzel a pihenővel egyben választottunk is: utólag elszámolva az jött ki, hogy 10 km kimaradt, mert nem kerültük meg a Gerecsét, hanem Tardosról egyből a Bány-hegyre mentünk - de jobb volt, így legalább a nagy részének a teljesítésére volt remény, míg ha nekiállunk a tavaly már megismert szakasznak, akkor Brúnót vihettük volna hazáig az ölünkbe… :-) (Ha valakit érdekelne a túra ezen része, akkor a tavalyi beszámolót itt található a 749-772 beírások által közrefogott intervallumban! :-) )
Bánya-hegyen már teljes volt a tömegtúra-fíling, az ellenkező oldalról a Halyagost megmászók zihálva feküdtek a földön vagy álltak sorba folyadékért… (aki tavaly velünk volt, tudja, miről beszélek! :-) )… És itt mutatkozott meg csak előrelátásunk, hogy drága négylábú pajtásunkat nem hagytuk magára az út mellett - a "tömegbe" beérve egyre másra arattuk le a babérokat, sok szép lánynak hagytuk, hogy megsimogassa, kicsit még el is becézgasse a mi kipihent ebünket! :-) (Ami persze Szimbáé, ez kétségtelen, de ezt nem kellett elárulni mindenkinek… :-) )
Hogy nem csak öröm, móka és kacagás legyen a részünk, arról egy meglehetősen "jókedvű" társaság gondoskodott: megálltak egy vadkerítés felett átvezető létra tetején, és hangot adva fergeteges szellemességüknek, addig nem akarták átengedni a mögöttük egyre inkább feltorlódó tömeget, amíg egy általuk kiszemelt lány el nem énekli velük együtt az ismert "Nád a házunk teteje…" c. nóta legalább egy sorát… A lány makacs volt, a fiúk kitartóak, a tömeg meg egyre ingerlékenyebb… egyesek a lány bíztatták, mások a fiatalemberekre tettek mind inkább egyszerűsödő megjegyzésekt, míg végül a "sok lúd disznót győz" népi bölcsesség elve most is érvényesült - a népharag elsodorta a létra tetején állókat… :-) Közben közös erőfeszítéssel Brúnót átcsalogattuk a kerítés rácsai között, hogy ne kelljen még a tériszony érzésével is megismertetni (…és itt most egy egész stáblistát kellene arról közölni, kik is működtek közre az operációban - itt is köszönet érte! :-) )
A fenti közjátéknak azért lett pozitívuma is - kicsit összerázódtak az emberek, majd továbbhaladva jókat mosolyogtunk a távolból idehallatszó puskalövésen: a negyediknél mindenki elégedetten felsóhajtott, no, mind a négy srác megvan, akik az előbb a feszültséget keltették…!:-) Volt még több vadrács is, de az utolsó azért megmutatta, ki is arra az úr: semmi kibúvó, Brúnó itt már csak felül mehet át! Szerencsére ez az eset kevésbé ingerelt a mögöttünk ácsorgókat… mondjuk mókásak is lehettünk, ahogy egy kb. 35 kilós jámbor jószágot előbb Szimba a kerítés egyik felén felcipel az ölében tartva a létra tetejére, majd én megpróbálom átvenni a másik oldalról, azon egyensúlyozva, nehogy kutyástól dobjak egy hátast… azért egy gyors közvéleménykutatás érdekes eredményt hozott volna ki, hogy ki melyik esemény bekövetkeztének szurkolt a nézők között - szvsz… :-) Aztán egy elég monoton szakasz - szinte szintben, még jó, hogy néha volt egy-egy nagyobb pocsolya, amit kerülgetnünk kellett - persze nem Brúnónak, aki rendszeresen belefeküdt ezekbe! :-) És hogy ne maradjon el a meglepetés, egyszer csak belefutottunk az út mellett ücsörgő Fehér Tigrisbe!!! Miután kölcsönösen kicsodálkoztuk magunkat és egymást, biztosítottuk a másik felet, hogy mindnyájan jól vagyunk (ők azért egy kicsit kevésbé, hisz kaorábban indultak és nem is hagytak ki semmit), majd tovább mendegéltünk és végül egy olyan tisztásra értünk, ahol mondhatni sajtszag tejengett - ez minket is arra késztetett, hogy megálljunk, leheveredjünk a fűbe, megegyük az utolsó energiatartalékokat… majd tevőlegesen hozzájáruljunk a sajtszaghoz - legalábbis én, ugyanis megszabadultam a vakkancsoktól némi szellőztetés céljából… :-) Szabadban is voltunk, a több lerúgott lábbeli mellett el is fért, és nem is lehetett oyan nagyon büdös, ha Szimba és Brúnó el is tudtak szenderedni mellettem… Vagy épp azért???
"Minden jóban van vmi rossz is!" - a tétel akkor igazolódott, mikor a zoknit és a cipőt visszahúzva tovább indultunk: persze, hogy nem sikerült ugyanúgy visszabújni bele, ezt egyből érezni kezdtem a lábujjaimon… sebaj, kicsit csámpásan kell járni, akkor szinte nem is érezni…! :-) Aztán mentünk föl, mentünk le, az egész kezdett monotóniába hajlani, még néhány kanyar, még 10 km, Brúnó időről-időre energiát merített a simogatásokból, aztán az utolsó emelkedő ahhoz a hülye tyúkhoz, ahhoz a nyomorul madárhoz, ki volt az a barom, aki azt _oda_fel_rakta?, kutyi ismét előadta a nagyhalált, de akkor már tényleg csak pár száz méter volt a cél, a szárnyasnál a padok megtámadása, lerogyás, majd gyors kapkodás, jön a vihar…
És hogy milyen messze volt még onnan a cél meg az autó? Nagyon!!! X db lépcső vitt le odáig, de nemhogy együtt, még külön sem mozogtak! Több furcsa kísérletnek voltunk tanúi, ki hogyan küszködik meg a gravitáció, az izmok és a lépcső fárasztó háromszögével, magam a hátrafelé-stílust választottam - nem sokkal volt pihentetőbb… :-) A célban ismét elő az ártatlan bájmosoly khmmm… két 4/5-ös teljesítésért nem lehetne legalább egy jelvényt kapni, kezitcsókolom? Meg volt kutya is, ugyebár… Először voltak? Bizony-bizony! Najó, de nem elárulni! Áááádehogy… köszönömcsókolom! Két teljes jelvényt kaptunk - de azt hiszem, megérdemelten!:-)
10 óra alvás, vasárnap még egy kis bicikli - nem is volt olyan rossz ez a hétvége!:-) Ma már tanulmányoztam a Kinizsi Százas honlapját - ott a helyem! :-)
Ma regisztráltattam magamat a törzsasztalhoz. Ha nem haragszotok azonnal megragadom az alkalmat és meghívlak benneteket egy 2000. május 6-án, 5. alkalommal megrendezésre kerülő MACKÓ túra néven elhíresült teljesítménytúrára.
Túránk térképen mért távja 24, és 50 km.
A rövidebb táv a távtúrázással most ismerkedőknke, és azoknak ajánlott akik szeretnék a
friss levegőn, mozgással tölteni a hétvége egyik napját.
Az edzettebbek a hosszabb távon mérhetik fel állóképességüket.
VÁRJUK A PROFIKAT is, számukra kiváló felészülési lehetőség a dombokon, szántókon és erdős részeken kijelölt útvonal megtétele.
Visszatérő túrázóinknak jó hír, hogy az útvonal nagy részben változott.
RAJT: 2000.05.06-án reggel 6-8-ig
NEVEZÉSIDÍJ: 300 Ft
HELYE: a sülysápi vasútállomásnál lévő vendéglő.
Megközelíthető:
Vasúton a Keleti pályaudvar - Nagykáta - Újszász - Szolnok vonalon.
Közúton: 31-es főúton 42 km.
CÉL:
25 km Pusztaszentistván vá.
50 km Sülysáp vá.
További felvilágosítás: E-mailben vagy telefonon.
E-mail: macitura@freemail.hu
hartman@lib.bke.hu
Tel.: 06-60-323-630 (Hartman Ferenc)
A rendezők mindenkit szeretettel várnak, ha lehet minnél többen gyertek.
Informálódtam szombattal kapcsolatban:
ha regisztráltan akarunk részt venni a teljesítménytúrán, akkor legkésőbb fél kilencig oda kell érnünk a rajthelyre! Ez esetben a teljesítéskor kapunk kitűzőt, oklevelet, toronyórát láncostól... de ez csak az 50-esre vonatkozik, oda a nevezési díj 300,- pénz/fő!
Ha nem akarunk teljesítményezni, ha nem érdekel minket a pontgyűjtés, akkor regisztráció nélkül is elindulhatunk, mivel a rajt egyben a célbaérkezés helye is, így egész nap lesznek ott olyanok, akik meg tudják mondani, merre visz a 20 km-es vonala... a pálya egyébként olyan, hogy menet közben is el lehet dönteni, melyik távot akarjuk teljesíteni!
Még várjuk a jelentkezőket!
:-)
Hogy a tűrák nem lehet vmi kellemes dolog, az biztos, de ennek ellenére én benne vagyok, várom a további infókat, topicindítói jogommal élve ezennel a szervezést BagolyMondjára ruházom!
:-)
Na akkor egy kicsit hosszabb dologra egy ajánlat: Kiscell 60 április 29-én? Havaria és Fish már potenciálisan bejelentkezett, szerveződünk, tessék jelentkezni! Kiváló felkészülés a májusi hosszabb tűrákhoz :)))
A Gerecse túráról.
Aki vonattal kíván menni, annak elég optimális, hogy a vasútállomástól kb. 100 méterre van a starthely. Azt hiszem uszoda néven fut.
Mindenkinek melegen tudom ajánlani!
Két éve a Gerecse 50 volt az első túrám... Az igaz, hogy ronggyá áztunk akkor, de most nagyon szép, esőmentes idő ígérkezik.
A nehézségéről annyit, hogy az ötvenest megcsináltam mindenféle előzetes sportolás és felkészülés nélkül, bár ezt azért csak az elszántabbaknak ajánlom. :)
Az egyik legjobban szervezett túra, amin eddig voltam, az a Gerecse. Sokan indulnak, az 50 kilométer alatt is szinte láncban mennek az emberek, eltévedni lehetetlen. Mi eddig a Gerecsén kívül mindig eltévedtünk. Itt nem!
Ha jól emlékszem, az idei lesz az 19. Gerecse túra, úgyhogy szép hagyományai vannak.
Én mindenképp ott leszek!
Csak a tökéletesség végett még egyszer... :-) Tehát!
Alant már látható volt, hogy a túráról (nem túl részletes) infó itt található, ott meg tessék a lap aljáig tekerni, oda tették a Gerecse 20 tudnivalóit!
A szintekről semmi ismeret nincsen, még megpróbálom megtudni a héten, de szerintem nem lehet olyan vészes 20 km...
Utazás: 2 db lehetőség!
1. vonat ...az sok megyen. Leginkább a 8:15-kor a Keletiből induló Slovan Express néz ki megfelelőnek, 9:06-kor van Batatányán, akkor még kényelmesen van idő megkeresni a rajtot, és mégy nyugodtan végig is érünk a távon! (Lehet csatlakozni 8:31-kor is Kelenföldön!)
2. autó ...ha Szimba felajánlja és addigra meg is javul, vagy ha vkinek van még szóbajöhető (azt csak rózsaszín álmaimban gondolom, hogy nem lesz elég egy kocsi...)! Az utiköltség természetesen szétdobódik a fejekre, találkozó 8:45-9:00 között az M1/M7 kivezető szakaszán, az egykori Osztapenkó kapitány egykori szobrának egykori helye mellett található Meki parkolójában!
Jelentkezéseket és felajánlásokat itt várom, lehet aktivizálni az izmokat és a tüdőket! :-)
Alant már látható volt, hogy a túráról (nem túl részletes) infó itt található, ott meg tessék a lap aljáig tekerni, oda tették a Gerecse 20 tudnivalóit!
A szintekről semmi ismeret nincsen, még megpróbálom megtudni a héten, de szerintem nem lehet olyan vészes 20 km...
Utazás: 2 db lehetőség!
1. vonat ...az sok megyen. Leginkább a 8:15-kor a Keletiből induló Slovan Express néz ki megfelelőnek, 9:06-kor van Batatányán, akkor még kényelmesen van idő megkeresni a rajtot, és mégy nyugodtan végig is érünk a távon! (Lehet csatlakozni 8:31-kor is Kelenföldön!)
2. autó ...ha Szimba felajánlja és addigra meg is javul, vagy ha vkinek van még szóbajöhető (azt csak rózsaszín álmaimban gondolom, hogy nem lesz elég egy kocsi...)! Az utiköltség természetesen szétdobódik a fejekre, találkozó 8:45-9:00 között az M1/M7 kivezető szakaszán, az egykori Osztapenkó kapitány egykori szobrának egykori helye mellett található Meki parkolójában!
Jelentkezéseket és felajánlásokat itt várom, lehet aktivizálni az izmokat és a tüdőket! :-)
Hogy is mondjam, ez a vasárnap felemásra sikeredett... egyik fele másabbra, mint a másik...:-) Eleve az van/volt, hogy a topic lassan kezd úgy kinézni, mintha az lenne a címe:Oroszlán és Hal menni városból elfelé... Pedig én ezt nem így gondoltam, igazán vehetnék többen is a bátorságot, hogy vakkancsot húzzanak... Szóval csak bátran a továbbiakban!
Tehát: úgy indultam el, hogy tudtam, negyed órát biztosan fogok késni... sebaj, mire jó a telefon: üzenet Szimbának, ne siessen annyira! ...metró, 22-es busz, egész időben vagyok... egyszer csak pik-pik-pik, kedves barátom hív, hogy tényleg nem kibaszásból, de éppen egy útkereszteződés közepén áll, az autó meg bemondta az unalmast, meg se nyikkan... :-( De azért én ne veszítsem kedvem, menjek csak nyugpdtan, talán még utánam tud iramodni! Vettem az adást, ilyesmi a legjobb családban is előfordul, nem szálltam le a buszról, hátha vmilyen isteni csoda folytán Tasztalosok tömkelege vár Szép Juhász becses nejéről elnevezett gyermekvasúti megálló környékén... Találkoztam rengeteg lelkes kisiskolással, de egyébként senki nem vetette magát a karjaimba, hogy dejó, hogy megjöttél végre, Fish..., így meg kellett hánynom/vetnem az alternatívákat: vissza a 22-essel, vagy ne hozzak szégyent magamra és a topicra!?
Győzőtt a lelkiismeret, térkép elő, irány a Nagy-hárs-hegy... a tempó egyre lassult, erő és lelkesedés egyre szállt el, bár néha azért jót mosolyogtam: egy aprójószágokból álló csapat jött velem szemben tanácstalanul, de annál nagyobb hanggal, majd megtanácskozták útközben, hogy attól a pasitól kérdezzük meg, merre is van az arra... ez voltam én... aztán azon a délceg családapán, aki felesége és gyermekei körében azzal töltötte az erdei sétát, hogy a GPS-ét buzerálta... a csúcson, a kilátóban ismét összeakadtunk, ahol is megtudhattam, hogy annak a faépítménynek bizony kb. 100 méter magasnak kell lennie (különben nem jönne ki az az 500valahány méteres szint, amelyet az ő csalhatatlan műszere mutatott - a térképen ugyanis a csúcs 454 m-re van kalibrálva... :-) Az idő egyébként nagyon szép volt, a levegő viszonylag tiszta, kicsit elnézelődtem, majd átbandukoltam a Kis-Hárs-hegyre, ahol is - ha jobban figyeltem volna - szerezhettem volna némi tájékozódási készséget... éppen egy ilyen versenynek az egyik állomása volt ott. De hogy mégse térjek haza emlékek nélkül, arról magam gondoskodtam! :-) Ha vki ismeri azt a kilátót, tudja, milyen alattomos: csigavonalban megy felfelé és mindkét oldalán lehet közlekedni... ez még csak nem is lenne baj, de a fizika törvényeinek megfelelően a teteje felé keskenyedik, hogy stabil legyen - a csigavonal magasságát azonban nem vették valami nagyvonalúra, a táblát sem rakták ki, hogy fejekre vigyázni! - így jár, akinek van egy kis tériszonya és csak a lába elé néz, nehogy félrelépjen... mára már kicsit lohadt a búbom... :-) Innen még volt kedvem lemenni Hűvösvölgybe, de ott aztán végleg elcsábított a villamos, befejezettnek nyílvánítottam a túrát, azzal mentegetve magam, hogy ennyi elég is a frissen felgyógyult bokámnak... de ez csak kifogás volt... a többi néma csend...
Egy valami jó azért a végére is maradt! Néha lehet szeretni a BKV-t! Ahogy a hűvösvölgyi végállomást megcsinálták, az első látásra példaértékű!!! A megrögzött BKV-utálók biztosan találnának rajta kifogásokat, de a céghez képest igen kellemes látvány volt! Már csak ezért is megérte! :-) Aztán jöttem haza, így láttam legalább a forma egyet is... meg a végére a fásli is megadta magát... :-)
Április 15-i Gerecse-túrát nem elfelejteni, mindjárt írok infókat!!!
Vasárnap ismét családi ünnepelés lesz, ezért punnyadunk...
Azért majd gondolunk a sportolókra az ebédlőasztalnál. :-)
Lekközelebb!! Meg jó időt. :-)
ribizli
El is olvastam szorgalmasan, és ha semmi családi esemény nem jön közbe, akkor benevezünk vasárnapra. :-) A kis növényhatározót bekészítem a hátizsákba. ;-)
ribizli
