"Megmérheted, csak ha a fény az éter (DVAG) "közegben" állandó c sebességgel terjed, akkor tök mindegy, hogy milyen sebességi állapota van a fénykibocsátó csillagnak. Mire ideér, a sebessége c lesz, akárhonnan indult, akármilyen sebességgel indult, és akármilyen gravitációs kútból indult a fénysugár foton."
Ez a kulcsmondat, mert igaz. Ez a mondat köti össze a relativitáselméletet az éterre alapuló Lorentz-elvvel. Vedd észre, hogy a fenti állítással nem cáfoltad a relativitáselméletet. A fenti állítás iránt teljesen közömbös a relativitáselmélet.
Miért közömbös? Mert két állításról van szó:
1. Ha megszűnik a kibocsátó forrás, akkor is c sebességgel terjed a fény. 2. Ha v sebességgel megy egy test, akkor a testről kibocsátott fény sebességét c sebességűnek mérjük.
a frekvencia az bármilyen szám lehet ( 1/sec, Hz a dimenziója ), de a rezgésszám csak egy dimenziótlan egész pozitív szám a periódusok megszámlálásával kapjuk meg. Ezek szerint sokan összekeverik.
Ha a frekvencia pl. 3,14 1/sec, akkor 157 rezgés kell,hogy legyen 50 sec alatt. Tört rezgés nem lehet, mert akkor nem fejeződött be a periódus. Ha pl egy kerék kerületén egy A pontot, amelyet a B megfigyelővel szemben kijelölsz, akkor 50 sec múlva kerül a kerék ugyanabba a helyzetbe, hogy B-vel szembe kerül és ehhez 157 fordulatra van szüksége. 1 sec múlva nincs szemben, hanem csak 3,14 fordulatnál tart, az első találkozás az 50. másodpercben következik be. Azt hittem, hogy ez triviális. Tehát n=157, T=50sec, v=n/T, azaz egy ilyen e.m hullám energiája E=h*157/50, és ha az 50 sec alatt 160-at rezeg, akkor deltaE=(h/50)*3-al változik az energiája, azaz egész lépcsőkben, diszkrét ugrásokkal. Én erről beszéltem.
"Visszatérve a vitatókra: nem az időráfordítás hiányzik, hiszen rengeteg időt eltöltöttek/eltöltenek a relativitáselmélettel, ennek ellenére éppen az alapjait nem értik." ---- Hát hogy értenék meg a relativitásemélet alapját, ha ez helytelen?!
"Én az agyatokba befészkelödött helytelen fizikai dogmákat akarom szétrombolni, nem a topikot."
Szerinted mit sikerült itt elérned?
Úgy akarod a fizikai dogmákat szétrombolni, hogy egy fél év alatt nem tudtál érdemben válaszolni mmormota kérdésére, hogy az űrálloműsokon miért nem különböző pályákon mozognak a különböző anyagú testek, ahogy azt a te elméleted előírná?
Most is kussolni fogsz vagy mellébeszélni, hogy "már megválaszoltad". :)
Az adhéziós ködösítésedet tudjuk be pillanatnyi rövidzárlatnak. :)
"Őszintén nem értem, miért fáj ez olyan sokaknak. Még ha csúnya elméletről lenne szó: pedig olyan szép!"
Ahogy mmormota mondta itt valakinek: Utálják, mert nem értik. Van benne valami.
Azt viszont rosszul látja mmormota, hogy ezt vagy azt az anyagot elolvasva egy délután megértik. Megérthetnék de, akkor már rég nem lennének ebben a helyzetben.
Ebben persze részben a magyarázó anyagok is hibásak, a triviális részeket részletesen magyarázzák, holott éppen az alapkoncepciókat (például azt, hogy mit jelent az, hogy két nem egymás mellett levő óra szinkronban van) kellene ráérősebben magyarázni.
Az egyszerű ikerparadoxonnál pedig elkerülhetetlen, hogy az iker szempontjából is végigvigyék a számolást, ehhez nagyon kevés kell az ált.rel.-ből, mégsem csinálja meg szinte egyik ismeretterjesztő de akár tankönyv sem.
Visszatérve a vitatókra: nem az időráfordítás hiányzik, hiszen rengeteg időt eltöltöttek/eltöltenek a relativitáselmélettel, ennek ellenére éppen az alapjait nem értik. Ebben saját korlátjaiknak is szerepük van, de azt is tudomásul kell venni, hogy a relativitáselmélet (itt most a spec.rel) viszonylagos matematikai egyszerűsége ellenére igen absztrakt, mert nincs köznapi tapasztalatunk vele kapcsolatban.
Kisebb mértékben, de hasonló a helyzet a valószínűségszámítással. Ott több a tapasztalat, könnyebb szerezni, de mégsem közvetlen tapasztalatok ezek. Ezért ott is bőven vannak félreértések, paradoxonok, amik mögött az alapfogalmak meg nem értése áll.
De ha kihagyjuk az inerciarendszereket és az E=mc^2-et az SR-böl akkor Einstein SR-je összeomlik, teutologia formát vesz fel. Nem mond mást mint az e-dinamika.
Dubois, ez irtam 2005.04.28 én 16:34:04-kor: "A specrel összefügg az elektrodinamikával. Innen van levezetve. Az áltrel, vagy legalábbis az ebböl eredö gravitáció magyarázata, meg a két falta tömeg m(g) = m(i) egyenlöségéböl jön, hozzávéve az egyetemes állandót, a G(Newton)-t. (Szerintem el lehet hagyni teljesen az inerciál rendszerekröl szóló meggondolásokat.) Fizikai mezök tulajdonsága adja ki mind a kettöt, a specrelt és az áltrelt. Az elsöben semmi kételyem nincs. A második megalapozása meg gyenge lábon áll, ill. nem hiszek benne. Az áltrelbe nem hiszek, mert m(g) > m(i), és G(Newton) nem egy egyetemes állandó." ---- Ha talán nem is tisztán láthatóan, de én az inerciarendszerekre és a 'tömegre' való következtetéseket az SR-böl meg próbáltam kihagyni.
Megmérheted, csak ha a fény az éter (DVAG) "közegben" állandó c sebességgel terjed, akkor tök mindegy, hogy milyen sebességi állapota van a fénykibocsátó csillagnak. Mire ideér, a sebessége c lesz, akárhonnan indult, akármilyen sebességgel indult, és akármilyen gravitációs kútból indult a fénysugár foton.
Ezzel azt akarod mondani, hogy a Föld együtt mozog a hipotetikus éterrel? Mert a Földön mindig ugyanannak a c-nek mérik a fényt. Persze ha azt mondod, hogy az időbeli távolságok és a térbeli távolságok az éterben haladástól függően rövidülnek, akkor helyreállítható a rend (asszem ezt csinálta Lorentz is), de akkor matematikailag az SR-től megkülönböztethetetlen elméletet kapsz (a gravitációt most felejtsük el). Vagyis csak ízlésbeli a különbség. Mindenesetre az éter hipotetikus marad, maximum ráböksz arra a rendszerre, amiből nézve homogénnek tűnik a kozmikus háttérsugárzás. Eintein csak arra tanított minket, hogy fölösleges kitüntetni egy rendszert a világleírásban, anélkül is megkapható ugyanaz a leírás (a mérhető mennyiségekre vonatkozóan).
Hadd éljek egy hasonlattal a lineáris algebrából. Offtopic-nak tűnhet, de nem annak szánom. Több fogalom ill. tétel (pl. egy lineáris leképezés determinánsa ill. annak alapvető tulajdonságai a kompozícióra és inverzre nézve) definiálható ill. bizonyítható egy vektortérben (pl. a szokásos euklideszi síkon)koordináták bevezetésével és anélkül is. Más fogalmak ill. tételek (pl. a duális leképezés ill. annak alapvető tulajdonságai) csak koordinátázás útján vezethető be. Az első csoportba tartozó fogalmak és tételek természetesek (ez egy precízzé tehető kategóriaelméleti fogalom), a másik csoportba tartozók nem. A természetesség azt jelenti, hogy nincs bennük semmi önkényes, azaz ha két ember belecsöppen ugyanabba a vektortérbe, akkor mindkettő ugyanazt a fogalmat fogja érteni az első csoport esetében, míg a második csoport esetében csak akkor, ha egyeztetnek előtte. Az éterhipotézis esetében a megfigyelőknek előzetesen egyeztetniük kell, mit értsenek éter alatt.
Ezt a sztereotíp GPS -t mikor lesztek már képesek kihagyni ebből ? Az körpálya. Vagy még ennél is rosszabb. Nem egyenesvonalú.
Azért nem hagyjuk ki, mert az általános relativitás (ami a speciális relativitásból lett kifejlesztve, annak induktív általánosítása révén) kielégítően tárgyalja ezt a példát, vagyis nagyon is idevaló. Ha az általános relativitás helytállóan működik a környezetünkben, akkor várhatóan ott is helytállóan működik, ahol nincs (gyakorlatilag) gravitáció, ott pedig egyenes vonalú mozgások esetén a speciális relativitásra redukálódik (specializálódik) az elmélet, vagyis az is várhatóan helytállóan működik. Lásd az utolsó bekezdést is.
Persze kritizálhatod a sok "várható" kifejezést, de hát sajnos a természettudomány kénytelen ezzel a frázissal/reménnyel élni. Mert a Földtől nehéz elrugaszkodnunk és csak igen korlátozottak a lehetőségeink közvetlen tapasztalásra. Ez persze azt is jelenti, hogy a természettudománynak gyakran kell korrigálnia magát (de ez nem foglalja magába a korábbi modellek lenullázódását).
Itt ugyanis megvan a fizikai ok. Az áltrel csak okozat, csak látszatmagyarázat. Nem azt mondom, hogy rosszul írja le, hanem azt mondom, hogy a látszatot írja le.
Nehéz lenne megmondanod, mi a fizikai ok és mi a látszatmagyarázat. Vegyük például ezt: a Föld vonzza a Holdat. Ennek most van fizikai oka vagy ez látszatmagyarázat? Előrebocsátom, hogy nincs alkalmunk közvetlenül tapasztalni a vonzást, hiszen a Holdat nem tudjuk megállítani keringő pályáján. Még azt sem vehetjük biztosra, hogy nem kicsiny láthatatlan madzag köti a Holdat a Földhöz. De még azt sem vehetjük biztosra, hogy a Holdnak egyáltalán nagy tömege van. Lehet hogy üreges és csak vékonyka réteg fedi be. Szóval ez igen nehéz kérdés, én nem mennék bele.
Áltrellel nem igazolható, mert semmi köze hozzá.
Mint említettem fent, ez nem helytálló kijelentés. A kozmosznak nyilván vannak olyan régiói, ahol minimális a gravitációs vonzás. Az általános relativitás szerint ha ott egymáshoz képest gyorsulás nélkül halad két űrhajó, akkor mindegyik űrhajó szerint a másikon lassabban telik az idő (azonos és pontos órákkal mérve), méghozzá pont úgy, ahogy a SR mondja.
Amit látok az nem a valóság, a valóságot csak számítással tudom megállapítani
Igen, és a számítások azt mutatják, a látványból visszaszámolva, hogy a mozgó objektumon és az eltérő gravitációt érzékelő objektumon másként járnak az órák a valóságban. Ne légy olyan, mint Dulifuli, aki egy rossz elképzeléssel kötötte az ebet a karóhoz. A relativitáselmélet nem arról szól, hogy mit látunk a fény által. Hanem arról, hogy mi következik abból a hipotézisből, hogy gyorsulást nem érző megfigyelő mindig ugyanannyinak találja a fény terjedési sebességét. Egy olyan elmélet következik ebből a hipotézisből, amely igen nagy összhangban van a megfigyelésekkel. Őszintén nem értem, miért fáj ez olyan sokaknak. Még ha csúnya elméletről lenne szó: pedig olyan szép!
Kedves Dubois, talán feltünt Neked, hogy én a tér-idöröl folytatott vitába alig szóltam be. Vajon miért? Mert kételkedek a 'megfigyelök' fundamentális szerepében és evvel a topik ezirányú vitáját is szét romboltam volna.
Ez nem volt éppen helytálló megjegyzésem! Ami tetszik az SR-ben az az, hogy az SR csak az e-dinamikára hivatkozik. Ami nem tetszik az SR-ben az a 'megfigyelö' beépítése a prékocepcióba és a 'tömeggel' kapcsolatos következtetések. Különösen a másodikkal kapcsolatos kifogásaimat már akkor is közöltem: Nem tartottam akkor sem az E=mc^2-et helyesnek. Vagy ha úgy akarod, ezt a relácót nem tartottam az SR-höz tartozónak (pedig Einstein ezt az SR-be bekeverte).
Kedves iszugyi, engem is igen zavar sok megjegyzésed és nem tudtunk egyről a kettőre jutni, ezért is szüntettem be a társalgást. Nem harag miatt, csak mert összeegyeztethetetlen a gondolkodásunk.
Azt is mondom, hogy a QM is rosszul írja le a természetet, mert elfogadta a 'foton dogmát', ami következménye a helytelen energia kvantálás és a elemirészecskék 1/2h spinje.
"Nem azt mondom, hogy rosszul írja le, hanem azt mondom, hogy a látszatot írja le." .. márt mint az ált.rel. Látod Astroján, itt mi lényegben különbözünk! Én azt mondom, hogy az ált.rel. ROSSZUL ÍRJA LE a természetet!
Ezt a sztereotíp GPS -t mikor lesztek már képesek kihagyni ebből ? Az körpálya. Vagy még ennél is rosszabb. Nem egyenesvonalú."
Miért kellene kihagyni?
A GPS műholdak valóságos óraeltérése 1% pontossággal hozta (és azóta is, 28 éve, hozza) a 60 évvel azelőtt kitalált (spec. és ált.) relativitáselmélettel előzetesen kiszámolt értéket.
A "körpálya nem ér" butaságot is elfelejtheted. A körpályán mozgó órára ugyanúgy érvényes a spec.rel. mint az egyenes vonalú mozgásra.
A fizika kozisztens prékoncepciójának az egyik alappillére: A négy stabil részecskének csak kétfajta invariáns elemi töltése van, és ezek a töltések Maxwell-féle töltések.
" .. von David Bohm überarbeitete Fassung des EPR-Experiments diskutiert, in der zwei Teilchen mit Spin (Eigendrehimpuls) betrachtet werden, deren Gesamtspin (Summe der Spins der einzelnen Teilchen) Null ist. In dieser Neuformulierung ist das Experiment auch praktisch durchführbar." --- Hát hogy az Istenben lehet ezt a kisérletet kivitelezni, ha az elemi részecskének nincs spinjük?
