Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
"A román hadsereg fél évet háborúzott, még 1916-ban. Ugyan mibe fáradt volna bele?"
És?
1918-ban nevetséges katonai erővel törtek be Erdélybe, gazdaságilag pedig padlón voltak.
"A 110 e hol van a millióshoz?"
??!!
"A Balkánon nem csak szerb csapatok voltak, hanem pl. franciák is."
Igen, "francia" csapatok is voltak a gyarmataikról, amelyek többsége szenegáli volt... 😊
"Senki nem mondta, hogy nem lehetett volna jobban csinálni."
Ez már egy kis haladás, hogy legalább elismered… 😊
"De amiket te hirdetsz, azok egyszerűen hagymázas lázálmok."
Nem hirdetek semmit, csak az eddigi komcsi források (propaganda) mellett szerencsére más forrásokból is lehet tájékozódni. És ezekben mind az áll, hogy a Károlyi-kormány csinálhatta volna jobban, sokkal jobban...
"Amúgy még te is ezt írod (idézed):
"a magyar hadosztályok mintegy harmadrésze" az olasz frontról.
Miközben legjobb tudomásom szerint az olasz fronton a teljes Monarchia hadsereg (+ német csapatok) sem érte el az egymillió főt sem?"
Azt nem tudom, hogy mennyien voltak pontosan az olasz-fronton, de a Monarchia csapatainak fele magyar volt, ami több százezret tett ki, és a német segédcsapatok, ha jól tudom, két hadosztállyal voltak még jelen. A pádovai fegyverszünet után természetesen nem csak az olasz-frontról jöttek haza, hanem a balkániról is, és az országban is voltak még jócskán katonai egységek, amiket a Károlyi-kormány leszerelt.
"A felbomláskor a Honvédség magasabb egységei közül a 20., 38., 39., 40., 41., 42., 51., 64., 70., 74. honvéd gyaloghadosztályok és a 11. honvéd lovashadosztály az olasz fronton volt. Közülük a fegyverszüneti szerződés eltérő értelmezése miatt hadifogságba esett a teljes 39. honvéd gyaloghadosztály. Az a hír, hogy az egyezmény pótjegyzőkönyve az életbelépés időpontját november 4-én 3 órában határozta meg, nem jutott tudomására minden egységnek. Szintén az olasz fronton helyezkedett el a közös hadsereg 18 gyaloghadosztálya, mely magyar kiegészítésű volt, illetve hadrendjében jelentős számú magyar alakulatok voltak találhatók. A 37. honvéd, valamint a szarajevói cs. és kir. 1. és a kolozsvári cs. és kir. 35. gyaloghadosztályok a francia frontra nemrég érkeztek ki, de harci bevetésükre már nem került sor. Az 5. honvéd lovashadosztályt Ukrajnában megszálló erőként alkalmazták, a 155. honvéd és a miskolci cs. és kir. 15. gyaloghadosztályok pedig szállítás alatt voltak Ukrajnából a balkáni arcvonalra. Számos alakulat volt még a balkánon, Erdélyben, vagy látott el karhatalmi, helyőrségi, kiképzési feladatot a Monarchia távolabbi részeiben. Mindezen egységek november első heteiben kezdték meg a hazavonulást. A hátországban természetesen működtek a közös és a honvéd csapatok póttestei és egyéb szervei. Tehát volt még hadsereg.
Erdélyben 1918. október végén a 28 zászlóaljból és 12 ütegből álló, Goldbach altábornagy vezette ún. Erdély-csoport állomásozott, elsősorban Beszterce-Naszód, Csík, Háromszék és Brassó vármegyékben elhelyezve. Ezenkívül ott összpontosult a Mackensen tábornok parancsnoksága alatt álló német hadseregcsoport, amelybe osztrák–magyar közös és honvédalakulatok is be voltak osztva. A leszerelésre vonatkozó parancs azonban felszámolta az Erdély-csoportot, a belgrádi katonai egyezmény pedig előírta, hogy a németek hagyják el az országot, s hogy velük a magyarok érintkezésbe ne lépjenek. Így kb. 100 ezer főnyi harcképes magyar katonát szereltek le, vagy vonultak ki Erdélyből..."
Nem tudom mit értesz te teljes mozgósításon, de én természetesen a hazatérő, valamint az ország területén lévő katonai egységeket értem, amelyek kis átszervezéssel az ország védelmére bevethetőek lettek volna, mert mint a fentiekben is olvasható, volt még magyar hadsereg...
úgy látszik, hogy a ti berkeitekben kötelező a mellébeszélés is. Tehát mégegyszer: mint azt már többször leírtuk, 1918. december közepéig, legkevesebb 1,2 millió-, más források szerint 1,5 millió katonát szereltetett le a Károlyi kormány. Ebből még a legszélsőségesebb források szerint is 300 ezer egészséges, harcedzett, magyar nemzetiségű katonát szereltek le (mellékesen megjegyzem, ennél azért lényegesen több volt). De, ha csak ennyi lett volna, már ez a hadilétszám is simán elég lett volna arra, hogy legalább a magyarlakta területeinket megvédjük (megtartsuk), különösen, ha azt nézzük, hogy milyen nevetséges erőkkel támadták meg hazánkat a szomszédaink.
"Nem volt aki eltartsa, ellássa őket."
Aha!
És mivel Károlyiék alatt tényszerűen is csak tovább züllött az ország, valami csoda folytán Kunbéciék hatalomrakerülésekor, azaz pár hónappal később, már valami csoda folytán virágozhatott a gazdaság, valahogy volt minden. Így aztán secpec össze tudtak hozni egy klb. 110 ezres hadsereget, amivel egyébként még mindig meg lehetett volna védeni hazánk magyarlakta területeit, ha a haza védelme érdekelte volna őket. Szóval nem gondolod, hogy kissé ellentmondásba keveredtél önmagaddal ezzel a "nem volt semmi" meséddel? 😊
"De a kedvedért legyen 200-300 e fő. Miközben épp több mint egymillió frontkatona és volt hadifogoly jött haza."
Nem a "kedvemért", hanem a források szerint is, ez volt az a legkevesebb létszám, ami szinte azonnal az ország védelmére lehetett volna küldeni.
Ami pedig a nemzetiségi katonákat illeti, azokat, ilyen esetben egy felelős, és normális magyar kormány természetesen leszereli, mert ők ebben az esetben potenciális veszélyt jelentenek az országra. Csakhát Károlyi és bandája esetében sajnos éppen akkor, amikor a legnagyobb szüksége lett volna az országnak egy felelős és esze-szíve-helyén kormányra, a legostobábbak és legfelelőtlenebbek kerültek hatalomra...
Minden fajta háborút gyűlölök! Ha csak az újkori Európát nézzük: a Harminc éves háború éppen olyan szörnyűséges és értelmetlen volt, mint az utána következők!
Szerinted volt olyan ország/nép a II. Világháború résztvevők között, akik nem szenvedték meg a háború borzalmait?
Hitler és Sztálin egyformán, minden lelkiismeret nélküli áldozta fel a népét, gyermektől az aggastyánokig bevetve mindenkit a háború poklába! A húsz millió szovjet halottnak meg volt az “ára” a tengelyhatalmak oldalán! Sajnos, mi is közéjük tartozunk!
Megjegyzem, hogy a II. Világháborúban az értelmes vezetőkkel bíró országoknak voltak kisebbek a veszteségei: pl. Nagy-Britannia vagy Dánia, és - tetszik nem tetszik - Románia!
"Ja. Télen felgyújtva a fél országukat meg a saját fővárosukat. Aztán a németeket is 20 millió saját halott árán tudták kiverni. Meg is látszik rajtuk gazdaságilag-demográfiailag-mentalitásban mindmáig az ilyen győzelmes taktika."
Napóleon és Hitler is kora messze legerősebb seregével támadta meg az oroszokat, akiknek nem volt más választásuk, mint a felperzselt föld taktikája. Durva módszer, de hatásos, tél tábornok hathatós segítségével. Ha nyíltan szembeszállnak, az biztos vereség.
Ki mondta, hogy ne foglalkozz, ne foglalkozzunk? :D
Arra volt válasz, hogy miért viselte meg a románokat fél év aktív hadakozás kevésbé, mint a magyarokat a részükről több mint 4 év tartó aktív hadakozás. Arra meg normális válasz.
Igen? És ez miért ok arra, hogy most és a közeljövőben ne foglalkozzunk Trianonnal, annak gazdasági-geopolitikai-demográfiai hatásaival, és ne törekedjünk ezek minél teljesebb felszámolására, akár a szomszédainkkal történő konfliktusok vállalása esetén is, akik nyilvánvalóan máig törekednek a besározásunkra, az uralmuk alá került területeink magyar jellegének végleges felszámolására?
Pl. jóval kevesebb barátját, falubelijét, katonapajtását látta meghalni vagy megnyomorodni. Kevesebbszer kapott hírt otthonról, hogy meghalt nyomorban vagy tífuszban vagy spanyolnáthában a testvér vagy a feleség vagy a gyerek. Stb.
Lehet, azt felejted el, ez már a tömeghadseregek kora, nem a férfinépesség 1-2 -3% hadakozik - mennyi is a '48-as honvédek összlétszáma? - hanem a hadra foghatóak közül majdhogy teljes korosztályok. S ez sok mindenre keményen kihat. Mint pl. ahogy a gazdasági termelékenységre is. Az otthon hagyott falu mindennapi életére is.
Egyébként - vannak róla statisztikák - a magyar férfinépesség hány %-át vonultatták be a háború során? No és a románok? Bizony-bizony, arányosan nézve is kevesebb embert és családot érintett ott, mint itt.
"Napóleonnal is alig bírtak, de végül csak elbántak vele!"
Ja. Télen felgyújtva a fél országukat meg a saját fővárosukat. Aztán a németeket is 20 millió saját halott árán tudták kiverni. Meg is látszik rajtuk gazdaságilag-demográfiailag-mentalitásban mindmáig az ilyen győzelmes taktika.
Az elmúlt évszázad próbálkozásai ide vezettek, köszönhetően a Tisza-Horthy vonulat balfasz politikájának. Talán nem kellene erőltetni ..
"És mit kezdenének szomszédaink még több magyarral?"
Kérdés, hogy teljes revízió esetén mi mit kezdenénk 1x milliónyi nem-magyarral? Ebbe még ne gondoltatok bele? Kisebbségben lennénk saját országunkban? Arra sem adtál még receptet, hogyan szereznénk vissza az elcsatolt részeket.
1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában
Vagy szerinted nincs a magyar állam területét kisebbítő diktátumoknak nyoma a jogrendünkben? Akkor jó, mert ennek alapján kinyilváníthatnánk igényünket a Kárpát-medencére.
Itt mifelénk úgy tudják öregek, hogy mikor a vöröshadsereg nyomában bejöttek és kezdtek volna berendezkedni, sztálin személyes parancsára lettek visszarendelve, Budapest kifosztására se kaptak engedélyt.
"Azt írtam, ha annyira biztosak vagytok Sztálin akkori jószándékában, keressetek elő az orosz levéltárakban erre bizonyítékokat és tegyétek közzé."
Senki nem volt megggyőződve Sztálin "jó szándékáról". Viszont egy értelmes, higgadt politikus minden lehetséges információt begyűjt, majd ezek elemzése közben felméri a lehetséges következményeket. 1941-ben sajnos ilyen vezető politikusaink nem voltak.
"Másrészt meg Sztálin már rég kipurcant a Szovjetunióval együtt, akkor mi akadálya volt a rendszerváltás idején felvetni a határkiigazítást Kárpátalja felé? És most mi akadálya van? Féltek, hogy Sztálin újjáéled?"
Még mindig ott tartunk, hogy másokra mutogatsz. Kezdeményezd TE a határmódosítást, ne mástól várd a megoldást.
