Csak érdekességnek:
A Wekerle elvileg nem felel meg a főváros egyetlen építési övezeti előírásának sem, ezért külön kivételként van szabályozva, csakúgy mint az Andrássy út.
Hiába no, a nagyszabású gondolatok sohasem szabályosak.
A másikhoz, azt hiszem, már ki kell lépnem a régi Budapest határaiból: Csepelen a Szabadkikötő út (Kikötői főút), meg a Kossuth Lajos utca is É-D irányú, úgy tudom.
A Wekerle-telep valóban gyönyörű, nemhiába tartják Európa legszebb városi terének a főterét. Hja, akkoriban még tudtak tervezni, meg építeni is! Szerencsére nem is alakították át azt a környéket minden periódusban, így még mindig árasztja azt a sajátos, bájos, századelős hangulatot!
Egyébként teljesen hasonló jellegű, igaz, jóval kisebb telep van Zuglóban is a Bátorkeszi utca környékén. Sajnos itt már sok helyen megtörték az egységet az utólagos hozzáépítésekkel és homlokzat-átalakításokkal, de a legtöbb háza így is erősen emlékeztet a Wekerlére!
Ersdekes ez sokszor, sok helyen megjeleno Parizs-Becs hasonlosag.
Es talan meg egy, . Mint Pest irant edeklodo emberkek, biztosan eszrevettetek a terkepen a legnagyobb es legszabalyosabb "mintat". Ha nem, nezzetek Pest deli oldala fele: Kispesten a
Wekerle telepre gondolok.
Setaltatok mar errefele? Lattatok, ereztetek az idekotodo emberek nyugodsagat, segitokeszseget, lokalpatriotizmusat? Ez egy olyan kis zold sziget Pesten, mint Europaban Irorszag.
Nezzetek meg, feltetlenul. Most szep ido van, lehet setalgatni a csendben, a jobb levegon egy picit.
November & idared!
Feliratkoztam a levlistára, de a regisztráció utáni első levelem egyből permanent fatal errorral jött vissza. Az ékezetek miatt lenne?
Lécci nézzétek meg, hogy nálatok van-e nyoma az emilemnek?
Kösz!
Alfreddal egyetértek, az Elevátorház a Horthy Miklós híd mellett állt, mert akkor úgy hívták a hidat. Egyébként én is jobban szeretem a mai elnevezéseket használni, de nem mindig lehet. SZVSZ, ha egy adott kor építészetéről, emlékeiről, utcáiról, házairól beszélünk, inkább használjuk az akkori elnevezéseket, ne szégyelljük, ez is a múltunkhoz tartozik, még ha olykor negatív kicsengése is van. Egyébként Horthy pozitív vagy negatív voltáról még a történészek véleménye is megoszlik, de ez itt nem a politika rovat...
Kérdés: hol volt a Marokkó-udvar, és miért volt ez a neve?
Azért ez a Horthy Miklós mégsem volt egy olyan pozitív személyisége a történelemnek, hogy ennyire ragaszkodjunk hozzá. Bár ez alapján aztán az összes utcanév vita tárgyát képezhetné. No mindegy, látom azért minden városbarátnak megvan a maga bogara, kinek az épületek, kinek az utcanevek, stb. stb. . És ez így van jól (bár az én számból a Ferenc József hidat ugyan nem fogod hallani... )
A budai helynevekhez kiegészítésképpen érdemes talán megjegyezni Döbrentei Gábor nevét, aki 1847-ben indítványozta az akkor német nevek magyarosítását. Ennek 1997-ben volt 150 éve, az évfordulóról nagyon érdekes cikkek jelentek meg többek között a Hegyvidék c. helyi lapban, feltárva az összefüggéseket a mai és a 150 évvel ezelőtti nevek közt.
A budapesti meg nem valósult tervekről jelent már meg mostanság is egy kiadvány, a Budapesti Negyed ami szerencsére az interneten is olvasható. Minden száma egy-egy témát jár körbe, így volt A meg nem épült Budapest és a Koncepció és vízió is. A Budapest építészetével foglalkozó könyvek ajánlását köszi, de szinte kizárt, hogy beszerezhessük...
Ugye feliratkoztatok már a levelezőlistánkra? Nem kell tőle félni, nincs spam, egyelőre csak én irogatok, és idared nagy ritkán, de ha segítenétek a honlapban, akkor ehelyütt tudnánk a részleteket megbeszélni.
Jahh, még egy kedves adalék a Nemzeti Színházhoz: Széchenyi István az Akadémia helyén álló telket eredetileg a Nemzeti Színház építéséhez szánta, ám akkor már (sajnos a nevét nem tudom a telektulajdonosnak) folyamatban volt egy kezdeményezés a nagyon régi színház helyén (Astoria) is. Végül ez utóbbi mellett döntöttek, s Széchenyi csak ekkor vállalta fel az Akadémia létrehozásának megvalósítását.
Még kettőt a telektulajdonlásról és a tréfás utcanevekről: (bár akinek megvan a lexikon, azelőtt nem titok): A VI. kerületi Podmaniczky utca nem Szilárd nevét viseli, hanem annak a teleknek a tulajdonosáét, melyen a korabeli Nyugati pályaudvar felépült. A szintén terézvárosi Dessewffy utca sem Arisztid, hanem a Tudományos Akadémia egyik elnökéről neveztetett el, dacára az emléktáblának... keresztnevek?
És egy uccsó:
Van a városban egy halottasház az Üllői úton. (A Nyugati pályaudvari metróállomás mozgólépcsője mellett fénykép is volt róla ahogy kell halottaskocsival, halottal). Most persze valami nyakatekert neve van, a SOTE Anatómiai Klinikája. Ezt az intézményt egészségügyi berkekben csak Szvetyóként emlegetik. Sokat elmélkedtem, vajon miért. Azt hittem valami feledésbe merült pesti szleng a magyarázat, de nem. A Lenhossék (aki nem két ember volt, hanem egy) utcának a régi neve volt Szvetanay utca, s innen a rövidítés, "becézés". A Szvetanay pediglen egy egyszerű telektulajdonos volt, aki a városegyesítéskori utcanév változtatások során felajánlotta a tekintetes hatóságnak, hogy az akkor névtelen utcát, ahol az ő telke is áll, nevezzék el róla. S lőn. El is nevezték, mivel nem volt jobb ötlet.
Úgyhogy aki kihagyta a rendszerváltás utáni utcanév mizériánál, hogy saját magáról utcát neveztessen el, az most már bánhatja, mert ki tudja...
Csokis2:
Buda építészete nekem is megvan!!!
Folyamatosan várom a testvérét, Pestet, lassan meg kellene jelennie.
Most küzdünk egy ötvenes években épült ház megvételén, és terveink szerint háború előtti szolid modern villának alakítjuk vissza.
hontalan:
Horthy Miklóst itt csak a korhűség és stílus okán írtam, egyébként nekem is jó a Petőfi. A Ferencz Józsefhez viszont ragaszkodom, és követelem az imitált hídkorlát lecserélését újra gyártott csipkésre!
Egyébként a '45-ös '56-os emlékeidet nem irigylem, de azt, hogy sétálgathattál az ostrom elötti Budapesten, azt minden kortársadtól! :-)
Az Elevátorhoz még csak annyit, hogy mintegy 12 emeletnyi magas, méltóságteljes épület volt. A Dunapart-teherpályaudvar tulajdonképpen ennek, és a Soroksári úti malmoknak a kiszolgálására létesült. A Boráros tér déli sarkán levő kávéház neve Elevátor Kávéház volt. A régi Boráros térről képeket már most láthattok a www.nexus.hu/jhoward lapon, nemsokára frissítem.
Az Elevátor az ostrom alatt megsérült, egyesek szerint leégett. Én úgy tudom, hogy nem volt súlyos a rongálódás, de miután a visszacsatolt területeinket újra elvesztettük, a kisebb méretű országnak nem volt szüksége ekkora kapacitású folyami-vasúti rakodóra. A romokat lebontották, a helyét parkosították. Szerintem kár érte.
Még mindig Horthy Miklós híd: mit tudtok a budai oldalán álló Tengerészeti Emlékműről? Milyen feliratok voltak rajta? Miért csak egy hónappal a híd átadása után (1937. szeptember 12.) avatták fel, csúszott a kivitelezés? :)
Aki szereti a ket vh. kozotti modern epiteszetet, annak ajanlom Ferkai Andras: Buda epiteszete a ket vilaghaboru kozt c. konyvet. MTA kiadvany 1995-bol, kapni sehol nem lehet, en meg nem adom kolcson, mert ugy vigyazok ra, mint olasz gyerek a huga szuzessegere. Raadasul a kepek olyan kicsik benne, hogy alig lehet belole szkennelni. Egyszer hozzajutottam Kozma Lajos: Uj haz c. konyvehez is egy konyvtari selejtezesen 10 Ft-ert, de felelotlenul kolcsonadtam. :-(((
Ajanlhato meg az Akademiai Kiado Architektura sorozata a 80-as evekbol. (narancs - fekete) Ezek antikvariumokban neha meg kaphatok. Kos karoly, Kozma Lajos, Molnar Farkas, a magyar CIAM es meg sokan masok jelentek meg benne.
A Pozsonyi uti villamos csilingeleserol csak annyit, hogy honnan hallottad te azt? Emlekeim szerint ott Stukak jartak, amik nem csak agyorsulasukkal, de a hangjukkal is a nevadora utottek. Szoval sok csilingeles ott nem hallatszhatott. :-)
A ket vh. kozti modern hazakrol. Haz es haz kozt bazi nagy kulonbseg volt egy kornyeken belul is. mikor a szuleim a Boszormenyi utrol a Nemetvolgyire koltoztek, a nagyi novere ova intette oket, hogy a kivalasztott haz nem jo, mert az "prolihaz". Na, megneznem azt a prolit, akinek ott tellett berlakasra a 40-es evek elejen, de teny, hogy az eredetileg oroklakasnak epult hazak sokkal nivosabbak voltak, mint a befektetesi cellal epult berhazak. Az oroklakasokban parafa volt a furdoszobaban es a konyhaban a csempe alatt, kozponti futes es melegviz volt, a lepcsohazat pedig uvegcsempe burkolta. Itt a Nemetvolgyin viszont pl. a ket haz kozt nincs tuzfal, mert egy epuletnek szamitunk ket lepcsohazzal, illetve olyan vekonyak a kozfalak, hogy a szomszed neni villanyszereloje a mult honapban atjott egy konnaktorveses kapcsan a szulok lakasaba. Es ez meg egy bazi jo haz, jo beosztassal, a kesobbi Sztalin-barokkokhoz kepest. Pl. keves a folos ter, siman zarnak a hatvan eves ablakok, jo a tervezes, ezert alacsony a rezsi.
A tervezett honlaphoz szivesen szallitok anyagot, pl. a Bp. jovoje cimu, a Muszaki Konyvkiadonal 1973-ban megjelent konyvbol. Hat szerencse, hogy nem volt mindenre penz. Olyan falansztereket terveztek, hogy beszaras.
XI! Boldog nevhonapot! Taban majd jon, de most mar eleget irtam.
Csokis
Kedves Alfréd!
Mi a fenének ragaszkodsz a Horthy Miklós-hídhoz. Jó az Petőfinek is, bár a háború után egy ideig Boráros téri hídnak nevezték. A vélasz egyébként pontos, a Közraktár utca 24. számú ház előtt volt a Duna-parton. A közraktárak rakodószerkezete volt (dunai hajókról). A kéménye az égbe meredt. Gyerekkoromban sokat láttam, oda nyílt az ablakom.Akkoriban hídépítő üzem volt, egész éjjel szegecseltek,így 56-ban, amikor viszont géppuskáztak, fel sem ébredtünk.
Jut eszembe, ismeritek a nagy bronzkutyát?
Hontalan
Kedves mindenki!
Kissé lemaradtam, ezért összegyűjtött válaszaim következnek.
Kedves John Howard!
A Széchenyi és a Mátyás király szobor helyét pontosan közölted, legalábbis én is így tudom. A Duna utca felől Werbőczy szobra állt.
Kedves Stig Helmer!
Szép és jó dolog a nosztalgia, de a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház (mint tudjuk, az ereseti pótlásaként lépteték Népszínházból elő – az eredeti az Astoriával szemben volt) nagyon vacak színház volt. Igaz, amikor oda jártanm, igencsak szegény voltam, a számomra megfizethető helyekről csak a színpad felét lehetett látni, azt is messziről, hallani meg a székek recsegése miatt nem lehetett (de azért remek Shakespeare-ciklust láttam).
Kedves November!
Kalef biztos (Széll Kálmán, a Moszkva tér második neve, eredetileg Széna tér volt) minden Toldys tudja.
A régi Erzsébet-híd okkersárga volt. A kérdés nem a Lánchídra vonatkozott?
Szerintem igen régi a Pintér utca neve is. (Ez is foglalkozásnév ám!) Ennek az utcának azonban van még egy-két érdekessége. Vajh mi?
Kedves Scsabi!
A Bauhaus minaépülete tudomásom sszerint a Rózsavölgyi-ház a Szervita téren. Bár nem vagyok igazán szakértő, de szerintem a legjobban kivitelezaett házak a 30-as években épültek, pl. a pesti Dunaparton a Közraktár utcában a Bakáts u. és Zsil u. között. Mellettük, a Református Gimnázium (Közgáz) épülete azonban már nem olyan jó, mondhatni korai szocreál. Emiatt én az 1938-at már későnek tartom.
Kérdés! Hol volt, és mire szolgált az Elevátor?
Hontalan
Zseniális topic! Egyik kedvenc témámról lévén szó lenne is rögtön néhány kérdésem és felvetésem.
ELTE jogi kar épülete és az Egyetemi templom, mit tudtok róluk? Szinte teljesen egybe vannak építve, az Egyetemi templomban pedig ha minden igaz még Mária Terézia is "országgyűlésezett".
Szerb utca. Ennek a története is érdekes. A XVI. században egy szerb csoport telepedett itt meg, ők laktak erre, ma egy gyönyürű kis templom őrzi a nyomukat. Erről jut eszembe. A Szerb utcában az ELTE épülete korábban valamilyen kolstor volt. Milyen? Az épület maga nagyon hangulatos, kis gótikus érzettel.
New York palota? Én ezen vagyok a legjobban ledöbbenve. Mi lesz a sorsa? A kávéház, a gyönyörű épület, a hatalmas torony... Régen ördögöket megformázó kovácsoltvas lámpák világítottak körös-körül, ma ezek állítolag az udvvaron rozsdásodnak.
Royal szálló. Romosodik az épület, a volt Vörös Csillag-Apolló mozi, ami eredetileg bálterem volt, most valami jó kis szórakozóhelynek ad otthont. Kíváncsi vagyok, mennyire tesz ez jót az aranyozott kis díszítéseknek... Ki engedte ezt? Miért nem esik a terem műemléki védelem alá?
És az utolsó. Broadway mozi. A kedvencem. Egyedülálló építészeti megoldás volt a pincébe helyezése, s különösen bájosna hatott a berendezés és a hangulat, a szocreál érzés a 90-es években. Ha rajtam múlt volna, én úgy hagytam volna meg az egészet, ahogyan nemrég bezárták. Egy kor mementojaként... A kis mozilámpák, a pártmogulok páholyai...
Na, elég sok mindent fevetettem, mindezekhez várom az infokat, és gratula November!
scsabi:
Nagyon szépen összeszedted, valóban ezért megyek '38-ba.
A harmincas-negyvenes években adómentességgel, nyomott árú állami telek eladással, és különféle pályázatokkal ösztönözték az építőket, és szerintem nagyon finom harmónia alakult ki az épületeken a bauhaus és a korábbi polgári ízlés között.
Mit szóltok az értelmetlen utcabútor és egyéb felszerelés cserékhez?
Figyeljétek meg, ahol hozzányúlnak a háború elötti járdához, ott az esetek háromnegyedében az örökéletű bazalt szegélykövet lecserélik apró beton elemre, ami viszont azonnal elreped, ha egy busz, vagy teherautó rááll.
Dr. Stig,
Szelíd-Bauhaus alatt én nem a fajtiszta Gropius-i stílt értettem ezért írtam mintaépületeket.
Szt. István parkról így ír a Föld országai (1938) Modern dunaparti lakónegyed...
Nekem azért tetszik de igazad van, az akkori kortársak sem rajongtak a "modern" épületekért. Rejtő Jenőt idézve "...tudja Lipótváros, Tátra utca, vékony falak, minden szó áthallatszik..."
Polgári lakások: három évig laktam a Márvány utcában (Marmorgasse) egy 1916-20 között épült házban. Hát... hiába 3,2 belmagasság, 25 m2-es szobák, de a felhasznált anyagok (km. mészhomoktégla élére rakva) nem öregbítették a "békebeli" házak hírnevét.
Hát...
A Bauhaus szerintem pre-lakótelepi stíl, alacsony belmagasság, vékony falak... Persze Bauhaus stílusban is lehet nagyot alkotni, elcserélném Békásmegyert minden további nélkül Bauhausra.
Az igazi századfordulós polgári lakásokra esküszök. Újlipotvárosban csak a Pozsonyi út és a Szt. István park (főleg a bekerítés előtti állapotában) tetszik, a többi része túl ipari. Szűk utcák, semmi fa.Rossz közlekedés, nagyon be van szorítva a Duna és a Váci-vasút vonal közé. Istvánmező, Herminamező rulez! Budát sajnos nem nagyon ismerem... De ahol sok a zöld terület az rossz hely nem lehet!
1938 szerintem azért jogos, mert a Főváros egységes fejlesztésének ez az "utolsó békeéve". A két háború közti fejlesztés ugyanazon az elven folyt tovább, ti. Budapest a Kárpát-medence fővárosa.
Ha az azelőtti utolsó békeévre (1913) gondolsz, nos mai szemmel sokkal szegényebb lenne a város.
Példák:
-Lipótváros északi része (ún. Újlipótváros)
-A jelenlegi XIV. kerület két háború közt fejlődésnek indult területe (Zugló, Alsórákos), ami az utolsó "korszerűnek" nevezhető tudatos városfejlesztés eredménye. Torzói ma is láthatók (Örs vezér útja, Róna u.; Kerékgyártó u.)
-Németvölgy és a Felső-Krisztinaváros
-Horthy Miklós-híd
-Nap-hegyi villanegyed modern házai
-Margit krt.
Én szeretem a 30-40-es évek modern, szelíd-Bauhaus épületeit. Pl. szép a Díjbeszedő-ház (Margit krt.), vagy az Aladár u. 18., vagy Dezső u. 3. stb.)
Vilmos Császár útja (előzőleg Váci körút):
A lényeg szerintem a villamos és a fák… A régi patinás utcáknak vissza kéne adni a régi jól csengő neveiket, pl. Aréna út, Dózsa Gy út helyett. Bajcsy-Zsilinszkyről, Dózsáról stb. szerintem lakótelepeken kéne utcát elnevezni, de ne vesszünk el ebben!
OFF
Miért pont 1938?!
Én az I. VH előtti időkbe mennék vissza. Demokratizálnám a Monarchiát, nem lenne háború se I. se II. se Trianon, csak szép Budapest!
. És ez így van jól (bár az én számból a Ferenc József hidat ugyan nem fogod hallani... 