Fertőszéplakon jártamban volt szerencsém találkozni Tóth Alajos bácsival, akinek dédnagyapja téglaégetéssel /is/ foglakozott.
A mestert Bán Jánosnak hívták és a családi háza építéséhez a kert végében található agyagot égette és égettette ki. A mestergerenda tanusága szerint a ház építése 1862-ben történt. A Nagy Lajos utca 36 szám alatti ház- amely máig kétszer került átépítésre - otthont adott Bán Jánosnak, fiának Sándornak, unokájának Szerafinának és dédunokájának Tóth Alajosnak aki a 82 éve alatt megartott családi infókat megosztotta velem.
Az égetés nem állt meg a saját házhoz szükséges mennyiségnél, étékesítésre is termelt az égető az Alföldről idevándorolt kubikusok hathatós segítségével.
Az égető működését a Steiner familia fertőszéplaki megjelenése és az általuk épített téglagyár tette rövid életűvé.
szia, részlet az Ipolyságon elhangzott előadásból (Elek- Ruzicska Gy. F.): " Az üzemet a későbbiekben hivatalosan Közbirtokossági Téglagyárnak, illetve Karcag Városi Téglagyárnak nevezték, a Calcium Téglagyár megépülése után, az 1920-as évek végétől pedig Kistéglagyárnak vagy Birtokossági Téglagyárnak emlegették, és még manapság is ezen a néven ismerik a városban. Telephelye a Kisújszállási úton kifelé menet jobbról, a kertek és a Kiskulcsos városrész keleti széle között volt. A Karcag- tiszafüredi vasútvonal jóvoltából iparvágánnyal is ellátták. Az innen kikerült téglák bélyege KB, vagy K B (KözBirtokosság). Ebből a bélyegből többfélét is ismerünk.(ld. 2, 2a, 2b, 2c, 2d, 2e. sz. képek. Az üzem államosításáig (1949) ezt a jelet használták, ám sajnos nem tudjuk, hogy egy-egy változat melyik időszakra volt jellemző.)" Tehát a tettest Karcagon (Kovi rendező úr??) keressed
Volt ugyan látogatási tervem, szoktam is nézegetni a térképen a jelöléseket. Gyerekem délben már nagyon nyűgös volt, a lebontott régi kultúrház tégláit (nincs pecsétes) már csak futólag tudtam megnézni miatta, aztán spuri haza.
Megyünk még Kókára és ígérem, előtte jelzem neked és nem megyek üres csomagtartóval!
Vörösmarty szerette a meghitt környezetben lévő kis kastélyt, a körülötte lévő parkot. Sokszor lejárt a Kapos folyóra horgászni, szeretettel járt az úri család tagjaival a Tuhutum hegy pincéihez, valamint a pincehelyi templomot is sokszor meglátogatta. Görbőn számos "nagyúr" élt,köztük a Dőryek,és a Csehfalvayak!
Görbő Tolna megye északi részén, a Kapos és a Sió összefolyásától pár kilométerre található község, 1930-tól Pincehely része.
1822-23-ban a nemzet nagy költője, Vörösmarty Mihály itt joggyakornokoskodott Csefalvay Ferenc kúriájában. Az akkori alispán szeretettel fogadta az ifjú Vörösmartyt, és folyamatosan vonta be a költőt a hazai politikába. Itt írta a Zalán futása című eposzának előszavát. Én Pincehelyen találtam az alábbi téglát,lehet hogy Csefalvai Ferenc, ha alispán volt leht hogy tellett neki saját téglára.
szia, most, hogy mondod, nekem volt odakészítve... NSU: én is csak újabb lelőhelyeket tudok írni, de így is jól behatárolható, hogy hol kell NS monogramhoz tartozó uradalmat (??) keresni. Találtam Szentmihályfán, Légen, Illésházán, Sárosfán, Félen és ami érdekes, Dunakilitin is (ezt a legrégebben). Ez utóbbi:
Ezt két órája találtam Nyékvárkony szeméttelepén egy betondarabra készítve. Lehet, hogy jár valaki közülünk oda kukázni? (Felvidék Peti, Fiat 600) Balu, az NSU-t Madban találtam, nem tudok róla semmi mást.
Üdv. mindenkinek. Egy kis helytörténet.Tamási a védőszentjéről kapta a nevét Szent Tamásról,csak érdekesség hogy a Tamásiak birtokolták a környéket1339-től kihalásukig 1444-ig.A tamási római katolikus templom felújítása közben előkerült egy padlóburkoló tégla a Tamási család címerével
