Az a helyzet, hogy ez idézet "Firon András: Szlovák turistaparadicsom" c.könyvéből és mi is ebből kaptunk kedvet a a Hernád áttöréséhez és a
környező szurdokhoz.
A valóság szebb a leírásnál...
Ezért is örülök, hogy Baluzoli létrehozta ezt a topikot. Köszönet érte.
Kiváncsi voltam a fotóira is, de 29%-nál mindig lekapcsol a honlap, pedig szivesen megnéztem volna őket.
Iglóból Podlesokba autótérképpel kb. fél óra alatt lehet eljutni, a tömegközlekedést megtalálod a "Szlovákia Útikönyvben" Sós Judit és Farkas Zoltán 2003. Aktuális.
Én véletlenül Klastoriskoból autózgattam be Podlesokon keresztül Iglóba, de hála Istennek akkor nem én vezettem, és valójában tévedés volt
autóval feljárogatni a kempingbe.
Igló is felejthető.
Tud arról valaki valamit, hogy most milyen az autóút a Vöröskolostorhoz?
Most intézem az E 111 -es nyomtatványt a TB igazgatóságon az inyenes Úniós sürgösségi betegellátáshoz. Mert az nem árt, ha van...
Most Podlesokban szeretnék a Kempingben faházat bérelni.
Ketten leszünk. Lehet két személyre is?
Van esélyem arra, hogy az utcáról beesve legyen szállásom? Esteleg valakinek van ilyen tapasztalata?
Sok sikert a Hernádhoz!
Július elsején megyek alacsony-építésű autóval...
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy a podlesoki faházakban van e ágynemű vagy hálózsákot kell vinni? Hány személyesek egyébként és hogy lehet lefoglalni? Köszi a választ előre is.
Nagyon szuper a leírásod, én már kedvet is kaptam, hogy végig járjam. Csak egyetlen dolog érdekelne, hogyan lehet eljutni Iglóból Podlesokba a kempingbe. Ha tudnál ezzel kapcsolatban is egy pontos leírást adni, azt megköszönném.
Az előző éven, amikor a lengyel Morski Oko volt a célunk, megszálltunk Igló után egy kempingben, ahol volt kőház is, ott vettünk ki szobát. Talán az lehet az?
Sajnos akkor nem figyeltem az utat sem nagyon, mert nem én vezettem,(tudom női betegség) de most szeretném a csemetéimet is elvinni és velük a lehetőségekhez képest jobban be kell bizosítanom magam az útvonalat illetően.
Ó, hát para az nincs, és valószínű úgyis sátrazás lesz, csak érdeklődtem...
Egyébként azóta már utánanéztem, és meglehetősen olcsó a kemping, valamint az árak mit sem változtak tavaly óta. Nem írom tételesen, de két embernek autóval, sátorral kb 1200 Huf/éjaszaka.
Sajnos a sátrazásról nem tudok semmit. A faháznál mi még egyszer sem jelentkeztünk be, mindig volt, bár mi inkább a kora tavasz-késő őszt preferáljuk a Paradicsomban. Nyáron nem tudom, megy-e a bejelentekezés nélküli dolog, de ugyanolyan árért a faluban is találsz kiadó szobát, szóval no para...
Ha az ATC autocamp - et jelent, akkor van info. Nekünk a faházas szállás nagyon bejön, bár a múltkor sikerült az olajkályhát bekapcsolva hagynunk és reggel 4-kor arra ébredtünk, hogy van vagy 35 fok a szobában...viccet félretéve: mindig volt eddig melegvíz, fűtés, tiszták a szobák, szóval nekünk OK volt. Mindez 240 korona/fő/éjszaka. Elviselhető. Ha bármi infora szükséged van, kérdezz bátran.
hello!
segítsetek már léci nekem! Tudtok vmi frankó szállást Rév-Komáromban, v a környékén??? az a megoldás is érdekel, h az itthoni Komáromban szállunk meg.
előre is köszi !!
95-ös benzin 35,9. Ha kártyával fizetsz kb.226 Ft körül jön ki. Napi árakat a www.slovnaft.sk lapon találsz.A Becherovkán kívül a sör, sajt, nyers cd és dvd lemez a nyerő.
Benzin ma már nem nagy biznisz kb. 36 korona / liter. Azé' ha arrajársz, tedd tele:)
Árak jók, ugyanolyanok, mint tavaly, a Becherovka olcsóbb a poprádi TESCO-ban:)
Baluzoli: köszi.
Monnyuk nekem van útlevelem, de vannak a leendő társaságban akiknek nincs, és még személyi is csak a régi. Mindenesetre ez megnyugtató.
Műhód:
Tavaly nyáron a Sucha-Bela után felérve ejtőztünk egyet azon a kis réten, ahol összefutnak az utak. Mikor felkeltem a fűből, hatalmas, égő fájdalom hasított a bal alkaromba, odakaptam, de az állatot már nem láttam. Lényeg, hogy a karom utána egy órán belül egy centit duzzadt és úgy is maradt 5 napig. Darázscsípésre még nem produkáltam ilyen reakciót.Vettem kalciumot és borogattam is, de nem segített. Arra gondoltam még, hogy pók lehetett, ahogy rámmászott a fűből, de akkor lehet, hogy ez a bögöly volt.
Másik:
Bocsánat, hogy nem olvasok vissza, de aki tud szolgálni biztos infóval az útlevél vs. személyi-kérdéskörről, az ne tartsa vissza.
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de eddig kimondottan az SZP északi része miatt jártam oda. Múlt héten fedeztem fel a Dedinky tó környékét és bátran állíthatom, nagyon megéri. Kevesebben vannak, nagyon szép részeken visz el és aki nem akar patakban gázolni, az is nagyon jól érzi magát. Nézzétek meg!
Találtam a gépemben még egy útikönyvből kibogarászott paradicsom-sűrítményt.
Mit tesz az emberrel, ha vissza kell vinni a könyvtárba a könyvet...
Gömör-Szepesi Érchegység
(Szlovák Paradicsom, Slovensky raj)
Ez a terület vitathatatlanul a Kárpát-medence legszebb tájai közé tartozik.
Ezt a területet, amely mindössze 142 négyzetkilométeres, a régi magyar leíró földrajzból
Gömör-Szepesi Érchegység néven ismerhetjük. Turisztikailag 1918-ig erről a vidékről legfeljebb Sztracena-Dobsina környékét jegyezték.
A bizarr, karsztos geológiai alakzat az ősfenyvesek illatában és az alpesi meg kárpáti flóra teljes pompájában temérdek kristálytiszta vízfolyást, csermelyt, patakot, zúgót, zuhatagot, sőt több tavat rejt a mélyén. Területe kisebb, mint Budapesté…
A helyi rendellenes mikroklíma életben tartja a havasi gyopárt, a természetvédelem oltalmában együtt él itt a medve, a hiúz, a farkas és az ember.
(Megtalálható még: 1950 féle lepke, a pataki pisztráng, angolna, köviponty, szalamandrák, keresztes vipera, sasok, sólymok, ölyvek, zergék, őzek, szarvasok, vaddisznók, vadmacskák.)
A legmagasabb vízesés 60 méterről zúdul le, ezer méter feletti csúcsból 21-et találunk.
A gyalog végigjárható kanyonok némelyike százötven-kétszáz méteres falak között húzódik és helyenként egy (!) méter széles.
E varázslatos világban a relatív szintkülönbség 723 m, ami nem csupán szédítő látványossággal, de rendkívül kemény túrákkal szolgál.
A szakadékok, szurdok sorozatán, a napi túrán leküzdött szintkülönbség halmozott mértéke
elérheti az ezer métert , s egyaránt van benne meredek hegyoldali ösvény, szurdokjárás, sziklamászás, vízesés-kapaszkodó- igaz lánc segítségével, fatörzs- és doronglétrahídon, olykor 50-100 méteres vaslétrákon. Télen alpinista felszereléssel, jégcsákánnyal járható…
A Szlovák Paradicsom nem üdülőhely, hanem szigorúan védett Nemzeti Park, rezervátum.
A jelzett utakról letérni tilos! Indulás előtt tanácsos a Hegyi Szolgálatnál érdeklődni a terep járhatóságáról. Induláskor ajánlatos a szálláson a turistakönyvbe beírni túránk útvonalát.
A bajba jutottaknak mindenki köteles azonnal segíteni, vagy segítséget kérni másoktól…
Kizárólag felfelé szabad menni: - a Suchá Belá kanyonban (5725, 8 Z),
- a Klástorská roklinán (5726,15 Z),
- a Zelena dolinán (8785, 15 Z),
- a Mali Kisel-en (2829/b, 18 M), Kiselen…,
- a Sokolina dolinán (8741, 25 Z),
- a Piecky (Biela) dolinán (8741, 7 Z),
- a Velky Sokol – Kamená vráta- Róthová roklinán (8772, 4 Z),
- a Zejmarská roklinán (8769, 58 Z)
Menet közben kizárólag előre és a lábunk elé nézzünk! Csakis szilárd, száraz talajon állva, megállva gyönyörködjünk a tájban! Mindkét kezünk szabad legyen!
Veszélyes a doronglétrahíd. Ha egy kicsit vizes, nagyon csúszik. A legveszélyesebb a sziklához támasztott ferde, rovátkált fatörzshíd. (Megoldás: négykézláb technika, és egymás segítése. Elől-hátul ügyes ember.) Rendkívüli figyelmet követelnek az egymásra torlódott uszadékfákból álló torlaszok. Könnyen közéjük szorul a láb, stb. A sápadt arc, a lábreszketés, a bizonytalan mozdulatok a FÁRADTSÁG jelei, olyankor: PIHENJÜNK
Kiírtam tavaly az öcsikémnek az útikönyvből a Hernád áttörésre vonatkozó fejezetet.
Kicsit átírtam a saját emlékeim szerint.
Elég nehezen elérhető a könyv.
Talán van akit érdekel ez a részlet...:
OLYAN HÁTIZSÁK LEGYEN NÁLUNK, AMELY SZABADDÁ TESZI MINDKÉT KEZÜNKET, MERT IDŐNKÉNT SZÜKSÉGÜNK LEHET RÁ!
HA ÚGY ADÓDIK, NE SZÉGYELJÜNK NÉGYKÉZLÁB MÁSZNI!
A CIPŐNK LEGYEN KÉNYELMES!
P/9 Hernád-áttörés
Vissza autóbusszal, a Cingov-Spisská Nová Ves-Hrabusice-Myto útvonalon.
Jelzés: kék (2819; 11 M)-kék (2819; 22 M)-zöld (5723/a; 20 Z)- kék (2829/a; 21 M)-sárga (8737; 19 Z); idő: 255 perc; táv: 8,2 km; a (halmozott) szintkülönbség: 120 – 130 m.
A SzP. egyik leghíresebb, leglátványosabb túrájára indulunk, amely feltétlenül emlékezetes mindenki számára, aki végigjárja. Ez a 8,2 km-es, testileg és idegileg megterhelő gyaloglás, a visszafelé kényszerűen megteendő bármely úttal együtt több, mint kirándulás. Nagy élmény.
A Hernád-áttörés teljes hossza kb. 16 km. Ennek a legszebb részét járjuk be, ahol helyenként 300m mélyen száguld a Hernád a szakadékszerű sziklafalak között.
Ha valahol érvényes, hogy a jelzett turistaútról letérni tilos, itt az!
Ugyancsak rendkívül fontos a fokozott óvatosság. Még annál is elővigyázatosabban kell
Mozognunk, mint azt a kanyonokban „kötelezően megszoktuk”, hiszen ott a terep- akadályok, a létrák önmagukban figyelemre késztetnek , itt azonban ösvényünk sokszor halad látszatra veszélytelen rézsűn, ám valójában egyetlen rossz lépés, botlás elég ahhoz, hogy a mélybe csússzunk, vagy essünk.
(Turista honfitársaink erről az útról e-képpen szoktak élcelődni: „Jézus-Mária, ha otthon ilyen helyen meglátnak valakit, azonnal tűzoltókért és mentőkért telefonálnak!”)
S méghozzá itt, a Hernád-áttörésben kétirányú haladás van, tehát ügyelnünk kell a szemben jövőkre is, pedig olykor csak tenyérnyi helyen térhetünk ki.
A folyónak ez a szakasza a XX. Század elejéig járhatatlan és szinte ismeretlen volt.
Csak 1906 februárjában ment végig Hajtsch Béla és testvére a befagyott folyón, útjukat még abban az évben júliusban kezdetleges tutajon megismételték. A Hernád áttörés ma a vadvízi kajakosok számára minősítőhely.
A Hernád-áttörés turisták számára csak 1974 óta járható, amikorra a Hegyi Szolgálat a biztosító berendezésekkel együtt kiépítette a sziklajárdákat.
A podlesoki kempingből indulunk. A kék jelzést követjük. 30-35 perc alatt érjük el a Hernád-torkolatot (Hrdlo Hornádu). Az erdei sétány sziklaszirtre vezet, ennek túloldalán 5-6 méter mélységben van a folyó, rajta vashíd. Az ösvény a szirt mögött kanyarog le a hídhoz, amelyen átkelünk. Az elágazásoknál a kék jelzésen csúszós sziklákkal tarkított, keskeny ösvény minden védelem nélkül vezet a hideg vizű, sebes folyó széle fölött.
50. p; a szemközt sziklafal érzékelteti a Hernád-áttörés lényegét. 55. p; vasjárdán hágunk fel egy kis sziklára, majd utána, a lejtő végén faház tűnik a szemünkbe: Pihenő a Fehér Baráthoz.
60. p; doronglétra+ 4 láncos sziklafaltálca. Csúszik! Rögtön utána nem egyenesen megyünk tovább, hanem jobbra le korlát segítségével. 65. p; a túlsó parton barlangüreg, majd veszélyes
sziklajáró, gerendahíddal és néhány sziklatálcával. 70. p; merész percek következnek: 12-14 láncos sziklafaltálca, 5-10 méterrel a zúgó folyó felett; a középen kidudorodó, „hasas” sziklafalon csak homorítva, némi akrobatikával, a láncon „lógva” lépünk tálcáról-tálcára.
Védőkorlát nincs! Abszolút figyelem és lélekjelenlét szükséges! Mivel a sziklafaltálca-járda elején még nem látni a végét, nagyon ügyeljünk arra, hogy szemközt nem jönnek-e?
Csak egyenként, megfelelő térközzel induljunk!
83. p; a folyó jobb kanyarjában doronglétrahíd + 4 vaslépcső + 12 sziklafaltálca.
Itt ugyan magasabban vagyunk a víz felett, (kb. 10-12 m.), de lélektanilag könnyebb az átkelés, mert a sziklák nem dőlnek kifelé! A kanyar után újabb 6 sziklafaltálca.
90. p; a folyó bal kanyart ír le; , majd hirtelen lánchídon imbolygunk át a jobb partra.
98. p; jobbról kis ér fut le, rajta dlh, mellette pihenőasztal. Ez a Betyár zug.
105. p; a Hernád éles bal kanyarulatánál, a hegyomlásnál- a neve: „Állandó eső” – utunkat olyan szikla állja, amelyet ki nem kerülhetünk, meg kell másznunk, mert- tekintettel a kőomlás veszélyére- a Hegyi Szolgálat sem szerelt fel rá sziklafaltálcákat.
Doronglétrán 38-40 lépcsőfokkal jutunk fel a szikla tetejére, majd újra le. Odafent sem tanácsos időzni,, mert alattunk a szakadék a folyóig 35-40 m mély!
118. p; hét „könnyű” láncos trepni, de a lánc utána folytatódik, mert az ösvény különösen veszélyes. Jól tesszük, ha a következő két vaslépcsőig szorosan a lánc mellett maradunk, mert az egy lépéssel lejjebb húzódó ösvény –észrevétlenül- lekopott, síkos sziklára vezet, s onnan menthetetlenül csúszunk le a folyóba. Kapaszkodjunk! Megpróbáltatásainknak most már csakhamar vége, mivel a 130. p; táján átmegyünk egy lánchíd alat6t, jobbra fel a hídfőhöz, s alighanem pihenőt tartunk…
Innen indul az egyik kanyontúra a Kolostor Szakadékon át Klástoriskóra a Vörös Kolostor turistaközpontba, a zöld jelzés mentén.
Utunkat a hídon folytatjuk, tehát ismét át a bal partra. A hídfőnél három nyelvű tábla int:
„Vigyázz! Fokozott óvatosságot! Egyszerre csak öt személy mehet át! A híddal ne hintázz!”
Ismét doronglétrák, sziklafalról-sziklafalra. Az út továbbra is magas meredély szélén vezet.
140. p; tiszafák mellet, morénán haladunk el, majd hasadékokkal 8+8 trepnis sziklafal;
a folyó U-kanyart ír le. 160. p; sziklafaljárda 10 tálcával. Utána jobbra lefelé menjünk a korlát mellett a 15 fokos doronglétrán. Ismét lánchíd következik: át a jobb partra.
168. p; a sárga jelzés elágazása a Zelena dolinába. Itt veszély nélkül mehetünk le a Hernád partjára. Ivóvízgyűjtő területen vagyunk!
175. p; 20-25 méteres sziklafalon lánc, vaslépcső. Ez a folyó feletti eddigi legnagyobb magasság. Itt már drótkötélkorlát is van. Kb. 50-60 méter magasságban lehetünk a víz felett.
177. p; Égbe szökő sziklafalak közti vízmosáson vashíd, s utána tábla közli: Hernád-áttörés.
182. p; ismét himbálódzó lánchíd vezet át a folyón az é. partra.
190. p; Letanovsky mlyn üdülőtelepe tisztással. A piros jelzésen az egykori szerzetesek lábanyomán a Vörös Kolostorhoz Klástoriskóra juthatunk. A régi kőhidat a németek 1944-ben felrobbantották, most vashíd van a pilléreken. A fedett falatozónál bögölyök tanyáznak!
A hídon áthaladva a déli oldalon vagyunk, sétányon megyünk, de a 205 p. táján 17 sziklafaltálcás járdára érünk. Néhány közülük a víz fölött kifelé dől, majd újabb 13 sziklafaltálca következik a szárazföld felett, (lehet, hogy oda jobb esni?), majd még 3 tálca…
210. p; kiadós sziklafaljárda 27 trepnivel. Néhányon megint homorítani kell…
(Találkoztam errefelé egy fickóval, akinek egy tacsikutya volt a hóna alatt, miközben két kezével a láncba kapaszkodva kifelé homorított a folyó fölött a sziklafaltálcán vagy tíz emelet magasságban. Látnotok kellett volna a rettegést, szegény kutya pofáján…L.)
216. p; 8+2 láncos trepni vár ránk. Ez lélektanilag könnyebb. (Teli gatyával ki fél attól, hogy tele lesz?) 220. p; A Szűkület felett vashíd visz át az é. partra. Itt király a kilátás.
245. p; Újabb hídon át a déli partra. A Biely Potok torkolatánál a Vaskapuban vagyunk.
( Jobbra, déli irányban a zöld jelzés elvisz a patakvölgybe a Sokolina dolina kanyonjába és a paradicsomian hangulatos Klauzy nevű duzzasztott tó katlanjába,- majd Klástoriskóra is.)
A patak torkolattól a túlsó, északi part fölött uralkodó, monumentális „sziklaoltár”, a Tamásfalvi-kilátó felséges látványa tárul felénk.
Tovább megyünk a folyóval párhuzamos kék ösvényen, majd láncos kapaszkodóval leereszkedünk, s kis kanyarral egy vízmosás-völgy torkolatának hídján megyünk át. A Lesnica patak érkezik itt a folyóba.
250. p; A túlsó parton megpillantjuk az impozáns Ihla-tűt, a sziklafal kiugró ujját. Innen fenyvesben sétálunk tovább.
275. p; Balra vashíd, alatta a németek által felrobbantott betonhíd romjai.
5-6 perc séta után a cingovi autóparkolóba érünk. Onnan ismét vezet egy vashíd a Hernád déli oldalára, de mi a kék jelzésről balra letérünk a sárgával jelzett aszfaltozott kocsiútra, tehát már nem jobbra a folyó felé, hanem balra felfelé indulunk. Az út megkerüli a barlangüregekkel teli, alacsony sziklát, majd hangulatos fenyők és nyaralók közt enyhén emelkedve 5 perc múltán sorompóhoz és autóbuszmegállóhoz érkezik.
Innen busszal folytatjuk utunkat Spiská Nová Ves-Iglóba, onnan átszállással tovább a Hrabusice-Myto járattal, hogy visszajussunk Podlesokba a kempingbe, illetve a mellette lévő őrzött parkolóba az autónkhoz.
Amíg az autóbuszra várunk, autóbusz-végállomásnál üzleteket, gyorsbüfét találunk, az országút mentén jobbra 300 méterre kellemes étteremben tömhetjük meg pocakunkat…
Na most mar szet csapok kozottetek :-). Direkt nem akartam folytatni, mert nem sok koze van a SzP -hez. Valami ilyesmire gondoltam: Bp-Hatvan-Salgotarjan-Rimaszombat-Poprad. Lent van a kocsiban a Szlovak terkep. Ez egyreszt autopalya - elony szerzes -, masreszt Szlovakiaban kisebb a forgalom. Amikor nalunk kisebb volt a forgalom altalaban 100 km volt az atlagom(!), most 90 korul van. Ez azt jelenti Bp-Gyula 1.45, Bp-Zalaegerszeg 2.15, Bp-Siofok 0.35. Most mar ezek a nagy forgalom miatt nem tarthatoak, de +10-20 perccel igen. En barkivel szemben allom a lenti fogadast, mert szeretnek megint kimenni, es igy ingyen lenne :-).
Szliácsig már én is értem el egyszer másfél óra alatt, de az átlag inkább 2 óra. A Tátráig 2,5 óra elég merész... 160-as utazóval megnéznélek Donovalyn, vagy a Csertovicán :)
Szlovak (es cseh) vonat- es buszmenetrend:
http://www.vlak.cz
Szlovakul/csehul nem beszeloknek angol es nemet zaszlocska lobog a honlap jobb also sarkaban.
Eleg jo oldal, bar a nemzetkozi vonatoknak erdemes utanaerdeklodni a MAV-nal is. (Egyszer talaltam hibat, csak azert irom ezt.)
Udv,
Pegi
Sokan közületek már többször voltak a Szlovák Paradicsomban,igazi profik, hozzájuk lenne néhány kérdésem.
Jövő hétvégén (3napra) utaznánk SP-ba és arra szeretnélek kérni benneteket, hogy adjatok javaslatokat néhány könnyebb túraútvonalra.
1. napon szerintem 12-nél hamarabb (inkább később, ha a Dobsinai jégbarlangot is megnézzük)nem nagyon tudnánk nekivágni,szállásfoglalás stb. miatt. Košiarny briežokban (25 perc gyalogúton Cingovtól) lenne a szállásunk. Erre a napra a Tamásfalvi-kilátót és a Létánfalvy malmot "terveztem".
2. Hernád-áttörés
3. Podlesoki indulással Sucha Bela
Kérdésem: milyen útvonalakat válasszunk, ha nem igazán vagyunk még formában a létramászáshoz? Vannak "terelőutak", amik bár szépek, de nem olyan veszélyesek? Le tudnátok írni pontosan, hogy melyik útvonalat válasszuk a fent említett helyekre Cingovból ill. Podlesokból? A fenti útvonalakat kb. mennyi idő alatt tehetjük meg oda-vissza?(lehetőleg sötétedés előtt jó lenne visszaérkezni Košiarny briežokba)Szerintetek "alapozásnak" megfelelnek ezek a helyek? Van más javaslatotok, hogy mit lenne érdemes még megnéznünk?
Kimehetunk valamelyik hetvegen ha gondolod. Ha tobb mint 3 ora, akkor en fizetek, ha kevesebb, mint 2,5 ora, akkor te. Egyebkent feles. Azert egy hetvegi ido: Plesobol, abszolult mellekutakon, nem sietve, faradtan, kb. 3 ora. Vagy olvass vissza a repulonap topicba. Tobben ketelkedtek a Budapest - Sliac uti tervemben. Szerenyen 2 orat szamoltam, de 1,5 lett belole :-).
