Az biztos hogy annál olcsóbb a fűtőanyag minél kevesebb hozzáadott érték van benne. A pelletet fából (szép fából ráadásul a hamutartalom miatt) csinálják, kilónként 20-30Ft energiabefektetéssel. Olyan a kényelme mint a gáznak. Az apríték az eggyel előtti lépcső, olcsóbb és még automatizálható. Én farönkkel tüzelek mert az a legolcsóbb, cserébe pakolni kell a kazánt, ez van.
Kíváncsi lennék a fagáz kontra normál kazán független mérésére, melyik milyen hatásfokú a valóságban.
Hát én már mindenféle véleményt hallottam a faelgázosítós kazánokról. Van kollégám aki nagyon elégedett vele, van aki nem szereti.
Ha azt el tudom érni, hogy egy kellő méretű puffert mondjuk két naponta kell felfűteni, és adja a meleget jól szabályozva, akkor örülök. Az hogy ezt vegyes vagy faelgázosítós csinálja, a hatékonyság és a be kerülés költség eldönti. Illetve ezért is kérdezek. :-)
A pellettől idegenkedem. Egy feldolgozott termék, aminek az ára és az elérhetősége túl sok tényezőtől függ.
Pufert csináltathatsz újat is, de kis odafigyeléssel lehet fillérekért arra alkalmas régi tartályt venni, mindig hirdetnek itt-ott.
Szigetelni rendkívül egyszerű, körbetekered a legolcsóbb tekercses kőzetgyapottal, ha nem akarod hogy poroljon akkor alukasírozottal. Ha a tartály bazi nagy és lóg rajta akkor végén csirkehálóval betekered és stabilan áll rajta.
Nekem így van 20cm szigeteléssel egy 3 m3-es IFA lajtoskocsi tartály felállítva (6mm falvastagság, 10eFt volt).
Fagáz kazánnal kapcsolatban beszélj és menj el pár felhasználóhoz hogy mik a tapasztalatai. A kéményseprődet kérdezd meg kinél van a környéken, ő tudja. Anno egy nagyobbat akartak a cégnél, körbejártuk a témát és elég lehangoló tapasztalatokat mondtak a gazdák. Ezért lett végül pellet.
Persze mindig szigetelés a legfontosabb. Írta hogy lesz később minden de most így kell beköltözniük és pár évig nem nyúlnak a házhoz, gondolom pénz miatt. Ebből az 1-2 évböl szokott 5-6 lenni. Van vegyikazán, megvan a puffernek való, tipikus pénz nincs anyag és kedv van helyzet.
Így egy kis munkával sokkal komfortosabban tudnák használni ha benne van a pufi, és lehet később sem dobják ki a pufit majd a jővőbeni rendszerből. Pénzbe nem nagyon kerül.
Egy ilyen régi házat nagy melóval lehet AE házzá tenni, padlót, mindent felverni (tudom mert hasonlóval próbálkoztam én is), lehet sosem lesz téma náluk hőszivattyú, stb ..
a szigeteletlen hazat mindegy mivel futi, pufferrel vagy anelkul, hoszipkaval vagy faval, elobb utobb rajon hogy muszaj hoszigetelni. es abban a pillanatban ertelmetlenne valik mindaz a beruhazas amit a szigeteletlen haz futhetosegere koltott. ez a helyzet lenyege.
A ház egy 70-es évekbeli szigeteletlen ház, ahoz még majdnem kevés is a 4000l puffer, főleg nagy előremenő hőfokot igénylő régi radiátoros rendszerhez. Lehet vagy 20kw höigénye annak a háznak. Vegyikazánhoz érdemes rakni, felhasználható akár az olajtartály is kimosva. Gázhoz tényleg felesleges.
Fagáz kazánhoz száraz fa kell, anélkül csak szívás az egész. A száraz fa alatt értem hogy van egy több évnyi kapacitású fedett fatárolód.
A fürdőszobai törököző szárítót hogyan tudom szabályozni? amikor csak a szobákat szeretném fűteni akkor is megy a szárító és nagyon meleg van a fürdőben.
ilyen szárítóm van:
Az alsó műanyag kupak alatt van egy imbuszos szelep, azzal tudom állítani?! csak a jobb oldali kupakot vettem le, nem tudom a bal oldali csonkon van-e imbusz!? ha igen mindkettőt csavarjam beljebb!?
Idén cserés lenne a fűtsünk (konvektor - kondenzációs kazán radiátorral). Pályáztunk az ÉMI-s pályázatban (döntés még ugye nincs).
Az ajánlatban szénacél csövezés van, de az még képlékeny... Mivel érdemes majd csövezni? Van ahol falban vagy a padlóban vezettetném el, hogy ne látszódjon és foglaljon helyet az amúgy is kicsi szobából.
De a nagyobb szobákban mehetne a padló felett a falon is, ott nem zavarna.
Láttam többféle megoldás, de nem tudom melyik lenne az ideális megoldás...
Üdv! Bár valószínűleg már eldőlt a dolog, nálunk a cégnél megy egy grundfos ups 25 50 es szivattyú, ami 96 os gyártású! 40 fokos víz keringetésére van használva 6 mm es csőben nyomja a vizet, az idomokban jó ha van 5ös furat, a cső hossza kb 3 méter. van hogy hetekig megy éjjel nappal csak hétvégén van kikapcsolva! Csak most jutott eszembe mert most itt dolgozok mellette! Gondoltam megírom hogy biztos legyen a dolog!
Gyári, hitelesített mérőket kapsz 40eFt körül, teljesen jól működik.
Googlizz rá, van több webshop is aki árulja. Be kell kötni a visszatérő csőbe mint egy vízórát, az előremenőbe egy hőmérő szenzort és 10 évig működik gond nélkül.
Érdeklődnék hogy a hőmennyiség mérés mennyire objektív és mennyire költséges ?
Az eset : van egy lakás , jelenleg kazáncsere előtt. Nyilván kondenzációs a jó megoldás, de ha már lúd , akkor ... tehát a szomszéd lakás is erről lenne fűtve. Az átadott hőmennyiséget viszont mérni kell, másképpen nem bót !
Víz és villany almérőknél kitűnően működik.
Persze végül lehet terület alapon is elszámolni, de az nem az igazi.
Te már tanulhatsz más hibáiból,pl az enyémből. Nem volt az rossz elsőre sem, de méregetős, számolós maximalista típus vagyok.
Ha nyitott rendszered van akkor a forralás ügyet megúszod gond nélkül. Gravitál az egyébként egymás mellett is, csak magas puffer kell és egy kis felszállóág. Maga a kazán is bejátszik felszállóágként, van ott felhajtóerő. Ha csövezel, föleg ha egymás mellett van a kettő nem nagy plusz a vastagabb cső.
Zártnál is működnie kell, ott a megfelelően méretezett tágulásira figyelj meg a NAGY keresztmetű biztonsági szelepre. Sok gőzt tud fejleszteni 30-40kw.
A napkoli cser kft féle alumínium höelnyelő, doboz nélkül kértem mert a szarufák között van egy plexi alatt. Fagyállóval töltve szivattyú tolja a puffer hőcserélőjébe. 4 db 50-60 fokon tartja a 3000l vizemet egész nyáron.
Ha a pufi vizét akarod direktben felkergetni akkor hőcserélő sem kell, tudsz drain-back rendszert csinálni,de ahoz réz abszorber ajánlott.
A napenergiás topicban régebben sokáig volt téma, less bele.
Szép alkotás, gratulálok! Bár olvasom, hogy sokadik próbálkozásra lett ilyen, ezek után nem remélem, hogy elsőre sikerül a jó és optimális rendszert eltalálnom, s ezek szerint kb. egy szezon tuti rá fog menni, mire mindent bejátszok. :D
Okos ötlet a kazán kihelyezése, így tényleg csak egyszer kell bepakolni, s onnan már csak közvetlenül a tűzre megy a fa. Így mondjuk ahogy számolom, 60-70 liter víz van a csöveidben a kazán és a puffer között, tehát itt járható a gravitációs megoldás, mert van bőven víz, nálam sajnos a kettő egymás mellett lesz, így ezért vetettem el ezt a megoldást, pedig ez lenne a legjobb.
A napkollektorhoz lenne kérdésem:
- milyen tájolású tetőre tetted fel őket (gondolom a tető maga hagyományos sátortető),
- illetve mit takar az hőfokban, hogy melegen tartja a puffert,
- továbbá ha csak a hőelnyelőt vetted meg, akkor ezenkívül mit csináltál még vele, hogy fel tudd szerelni a tetőre?
Ezzel elgondolkodtattál, lehet, hogy megérné egy-két napkollektort feltenni, hogy a puffert melegítse, s így be tudna segíteni a HMV-be nyáron (de még a kisegítés is megtérülő lehet, ha 3*1,2 kW-s fűtőszál lesz a tárolóban).
1. Sógoromék most vesznek-vettek egy házat. Jó állapotú, a hetvenes években épült, durván 100 nm, plusz alagsor. jelenleg hőszigetelés nélküli. (hosszabb távon nyilván egy nyílászárócsere és hőszigetelés is be van tervezve, egyelőre így kell beköltözniük). Vastagcsöves radiátoros (radal ha jól emlékszem) nyílt rendszer van náluk. Van a pincében egy álló gázkazán, és egy vegyestüzelésű kazán. Mindkettő jó állapotban (az egész házat azt alku előtt átnézettük egy szakemberrel). Utóbbihoz a régi idők emlékeként egy hatalmas (saccra 4 m3) olajtartály, meg megvan az olajégő fej is.. A kérdésem: Lenne értelme annak, hogy (figyelembe véve, hogy néhány évig valószínűleg nem nyúlnak a házhoz) beszereltessünk egy puffert, amit a vegyestüzelésűvel (esetleg a gázzal) fel lehet fűteni, és arról menne a fűtés? (Most eszembe jut, hogy vad ötlet lenne a már meglévő olajtartályt átalakítani pufferré?)
2. ez már saját. Szitu: Szintén hetvenes években épült ház, 93 nm, plusz 50 nm pince, B38 porotherm, jelenleg van rajta 5 cm eps (előző tulaj rakatta rá).
Van a pincében egy parapetes fég fali kazán, meg egy kissé lelakott vegyes kazán. A terveink: Valószínűleg tetőtér beépítés (nem teljesen, maradna pakolópadlás is), plusz a jelenlegi teraszt is beépítenénk. Ezzel a lakóterület összesen durván olyan 150 nm-re nőne. Ezzel együtt kapna a ház még hőszigetelést (én plusz 12 cm grafitosra gondoltam) és komoly nyílászárókat a mostani belső redőnytokos ablakok helyett, és ennek megfelelően a tetőtér rendesen szigetelve.
Én az átépítésnél mindenképpen szeretnék napelemes rendszert a tetőre. Jó adottságú, déli tetősík van, áramot meg eszünk elég sokat (474 kW a legutóbbi fogyasztás, és ez nem lesz kevesebb...) Gondolom ez releváns info.
Namost a kérdés a fűtés, és a melegvízellátás. A Fég fali kazán szerintem mindenképpen megy a kukába (a vegyes is). A gázvezeték óra utáni részét mindenképpen át kell alakítani, a beépítésnek útban lenne. Nagyon ostobán vezették, a ház udvar-terasz felőli oldalát ékteleníti. A másik oldalon sokkal egyszerűbb lett volna elvinni, és ugyanúgy a pincébe jutna... A meglévő kémény jó helyen van ahhoz, hogy a nappaliba egy kisebb esztétikus kandallókályha legyen, ami adott esetben akár áramtól, és mindentől függetlenül a nappalit-étkezőt egy picit melengetni tudja, meg még szép is. A meglévő kéméyn bontéséval és a helyére egy dupla hőszigetelt kémény építésével meg lehetne oldani a pincébe a kazán telepítését is. A fűtés, HMV rendszerrel kapcsolatban elvárás, hogy gazdaságos, egyszerű nem túl nagy bekerülési költségű legyen, és ha valami környezetbarát megoldást találunk az még jobb. Ami még sarokpont: Padlófűtést nagyon költséges lenne utólag a házba hekkelni, a radiátorossal ki vagyunk békülve. És itt jönnek a kérdések:
1. Faelgázosító, vagy vegyeskazán? (Olvasgatva a fórumon az elmúlt pár nap termését, kezdek ez utóbbi felé hajlani.) Pelletfűtést nem szeretnék.
2. Esetleg érdemes a gázt teljesen megszüntetni, és az így megspórolt költség egésze vagy egy része (új gázkazán ára, tervezés-engedélyeztetés költsége, kivitelezés, szerelvények-szelepek, plusz kémény) menjen bele a napelem bővítésébe, és temperáló fűtésre menjen egy elektromos fűtési lehetőség a pufferbe (nem vagyunk otthon hosszabb ideig, stb.)?
HMV-t fenti kondíciók mellett mivel érdemes gyártani? Villanybojler, oszt jónapot :-)? Vagy kollektor?
Bocsánat ha hosszú voltam, ezt a témát szeretném jól körbejárni, mert elég nagy tétel az építkezésnél....
A kazán meg az egyéb cuccok (termosztát kémény) árát megtalálod a neten, add össze. Tervezés 30-40, szerelők pesten 100alatt egy kapavágást se csinálnak, az inkább 150körül lesz. A gázszolgáltatód meg elmondja neked az órára és a rájuk tartozó díjakra vonatkozó összeget.
Ez nagyban függ attól hogy a telken belül lévő fővezetéken van -e szakaszolás mert ha nincs akkor ahány fogyasztó van azt azt mind le kell szerelni a gáz meo miatt( a gázórákat) és azt neked kell kicsengetned, és még várhatóan atöbbi lakó meg fog lincselni mert ha náluk valami szabálytalanul van kötve akkor nekik nem kötnek vissza amíg azt meg nem csinálják.
Szerintem kb3-4000,000Ft biztos kell hozzá,így látatlanban nem lehet kitalálni mert nagyon sok és költséges dolog van ami vagy kell vagy nem.
Érdemes kiszámolni hogy megéri-e azt a gázt bekötni mert lehet hogy egy jó pellet kandallóval vagy vegyes kazánnal, jobban járnál.
Segítsetek légyszíves, a családom szeretné megtudni, hogy körülbelül mibe kerülne bekötni egy házunkba a gázt. Nincs pofám kihívni valakit úgy, hogy szinte biztosan nem rendelném meg a munkát...
Főbb paraméterek:
- A gáz bent van a telken, de ebben a házba nincs bekötve, mellette pont 3 méterre megy a földben a telken lévő másik épülethez a méretlen gázvezeték (gázterven Ng 32 PE jelöléssel).
- Közmű-hozzájárulás jó régen befizetve.
- Kellene külön gázóra erre az épületre, ha lehet akkor a külső házfalra, mely pont a telki csőhöz legközelebbi oldalon lenne, és szinte egyből a fal mögött lenne a cirkó. Összesen kb. 5-5,5 méter csövezés a méretlen csőtől a mérőn át a cirkóig.
még egy kérdés.a vegyes kazán mellé be lehet rakni?mert arra is gondoltam hogy építek neki egy külön kis rész a teraszon egy kb. 2 négyzetméteres helyet amit a hideg kicsit érni fog mert nyitott a terasz. de ez a kazán csak ősszel tavasszal és ha elfogy a fa akkor lesz üzemeltetve.
Sziasztok olyan kérdésem volna hogy falikazánt rá lehet e kötni a rendszerre úgy hogy a kazántól ami megy be a lakásba előremenő és visszatérő csőre közvetlenül egy T vel oldanánk meg. Vagy pedig kellene oda egy
Váltószelep ami a melegvizet érzékeli és kinyitja arra a körre.csak azért kérdezem mert nem tudom hogy mennyire befolyásolja a vegyes kazán szivattyúját.
Van egy Junkers Cereclass ZW24-2 DHAE... kombikazánom. Januárban letiltott presszosztát hibával. Mint kiderült a ventillátor nem kapcsolt be, mivel tönkrement a vezérlőpanelen a ventillátort kapcsoló relé. A relé cserélve lett, azóta ebből a szempontból jól működik a kazán.
Viszont előjött egy sokkal rejtélyesebb hiba:
A kazán gyakran "kiakad". Ilyenkor a kijelzőn a HMV beállított értéke villog ill. egy csap ikon jelzi, hogy HMV gyártás van folymatban. A kijelző pont így működik egyébként, amikor melegvíz vételezés történik, de a HMV NTC szerint még nem érte el a víz a kívánt hőmérsékletet. Vízmelegítés nincs (természetesen melegvizet sem engedek sehol), csak a keringető szivattyú megy (meg talán a ventillátor). Ebből a kikadt állapotból több féleképp lehet újra üzembe helyezni:
kikapcs, bekapcs
sokat kell várni (több órát)
melegvíz megnyitása, elzárása
A kikadt állapotot nem sikerült még stabilan reprodukálni. Gyakran sikerül előhozni, ha a melegvizet hirtelen kinyitom, majd elzárom.
A 3. elhárítási mód miatt az áramlásérzékelő hibájára tippeltem, ezért egy kiakadt állapot közben oldottam az áramlásérzékelő csatlakozóját. Nem történt semmi. Az elektronika felőli csatlakozót rövidre zártam, szimulálva az áramláskapcsolót. De így sem történt semmi. Lecsatlakoztatott áramláskapcsoló mellett megnyitottam a melegvizet és némi folyatás után a kazán újra üzemképes lett. Ezekből arra következtetek, hogy az áramláskapcsoló mégis jó, a 2. és 3. módszer azért eredményezett javulást, mert a HMV NTC egy adott hőmérséklet alá csökkent.
A kiakadás ok-okozati viszonyát sajnos még nem tudtam kiokumulálni, ebben kérnék segítséget.
Találomra nem állnék neki panelt, alkatrészeket cserélni.
Továbbá mérem a fa mennyiségét, ebből tudok tippelni a jövőre nézve.
Azt akarom megtudni hogy hány Ft/MJ összegért fűtök fával, erre ez a mérés kell. Hiszen hőszivattyú esetén nem a puffert, hanem közvetlenül a fűtéskört fűteném, azt, amit most mérek hőmennyiségmérővel,nem lenne érdekes a puffer vesztesége A hőszivattyús kollégáktól akarok majd VALÓS mérési adatokat kérni, hogy adott rendszer mennyi áramból mennyi MJ-t csinált adott hónapokban, ezzel meg bírom tippelni hogy érdemes-e hőszivattyúra váltani.
Ebből egy rendszerhatásfokot tudok mérni, azaz benne lesz az összes veszteség:
- amit a kazán a kéményen kitol
- a kazánházba leadott hőmennyiség
- a csőrendszer vesztesége a pufferig (szigetelt 2" cső)
- a puffer külső burkolatának hővesztesége, ami egyébként a garázst fűti
A kazánkörre lenne jó hőmennyiségmérőt tenni még, de a gravitációs áramlás miatt nehézkes, 2" kellene.
Amúgy a két begyújtási üzemmód közötti különbség:
1, ezt csinálom most:
- 2 naponta a kihűlt kazánt telepakolom fával (30-40kg), begyújtom
- a kazán nyitott huzatszabályozóval bemelegszik, majd 70-80fok körülre szépen beáll amikor elindul az áramlás, a huzatszabályozó résnyire nyitva ilyenkor. A kémény ilyenkor akár 150-200fokos is szokott lenni (azt is mérem).
- maximum egyszer rakok még rá, a puffer felmelegszik, nem rakok rá többet, a tűz kialszik, az áramlás leáll
- a kazánban lévő 150l meleg víz kárba vész
Ilyenkor rövid ideig (néhány óra) megy 2 naponta a kazán, nagy füstgázveszteséggel, és a 150l langyos víz kárba vész.
2, ezt próbáltam egyszer, kicsit macerásabb:
- folyamatosan pakolom a kazánt, nagy rönkökkel, amik nem égnek hanem parazsolnak
- pici huzat, és nem füstöl mivel a kazán már átmelegedett
- langyos kéménycső, meg lehet fogni
Ilyenkor kisebb a hőveszteség a kéményen, viszont folyamatosan. A kazántest, csővezeték hővesztesége is folyamatos. Talán jobb hatásfokkal ég a tűz, egyátalán nincs füstje.
Érzésre a 2. esetben mintha kevesebb fa fogyna, a logika szerint viszont az 1. esetnek kellene jobbnak lennie.
Nagyon jó a rendszered! Kíváncsi lennék a hőmennyiségmérőd adataira, amikor a lefojtott levegővel fűtesz, és a normál "nagylángos"-sal összehasonlítva.
köszi szépen, de azt hiszem, nem volt elég érthető: nekem olyasvalaki kellene (mérnöki iroda? nem tudom), aki a kazáncserét és a kéménymunkákat egyszerre megtervezi, esetleg ki is vitelezi.
Ígéretemnek megfelelően csináltam egy skiccet, CAD-ben is meg akarom egyszer végre rajzolni csak sosincs időm.
Röviden összefoglalva a rendszert és a tervezési szempontokat, amiből kifolyólag a sokadik kísérletezés után egyre csak egyszerűbb és megbízhatóbb lett a rendszer. Nem rajzoltam fel a tárgy szempontjából lényegtelen, az állandó kísérletezés, mérés eszközeit (hőmennyiségmérők, stb).
Szóval a szempontok:
A fatüzelés olcsóságát akartam a gáz kényelmével ötvözni. Egyértelműen a puffer a legfontosabb része, minél nagyobb legyen. A fatüzelés nem kényelmes ha kis kazánod van mert állandóan szaladgálhatsz rárakni. Nagy tűzterű kazán kell. Ha már nagy tűztér, akkor nagy teljesítmény, ez jó, mivel a puffert gyorsan felfűti, a ház pillanatnyi hőigénye itt lényegtelen. Ha már nagy tűztér akkor lehessen olcsón, méteres rönkfával tüzelni, ez is adott, sőt akár bálával is ha később az tudok olcsón szerezni (kipróbáltam, rohadt koszolós dolog, de működik).
Nem akartam a fát cipelni a kazánig, és koszolni vele meg a hamuval, ezért a kazán menjen minél messzebb. A kazánházat kiraktam a melléképület végébe, közvetlen a fatároló mellé, ahová tető alá befér egy kamion fa, ekkora tételben olcsó venni, és évekig száradhat is. A lerakodás után többször nem kell megfogni a fát, nem kell hasogatni, csak rádobni a mellette lévő kazánra. A kosz is távol marad.
A puffer bekerült 15m-rrel arrébb lévő garázsba, ami a lakótér szomszédja. A hulladékhője a garázst fűti, nem vész kárba.
A gravitációs ás nyitott puffertartály rendszer miértjét már előzőleg leírtam, nem ragoznám, begyújtok és áram nélkül is felfűti rétegesen a puffert.
HMV:
A HMV hőcserélő (25m 18mm rézcső) a pufi aljától a tetejéig meg, lent ritka, fent sűrűbb menetosztással. A keverőszelep KELL rá, mivel 90C puffernél leforráznád magad. Később került rá cirkulációs szivattyú is.
Fűtési idényben fából, azon kívül napkoliból van meleg víz. Van sorban rajta egy átfolyós fűtőpatron is, évente 2x kell, amikor lusta vagyok csak a HMV miatt begyújtani mert fűteni nem kell.
A fűtés hőcserélő (25m 18mm rézcső) egy zárt rendszerű, 2 bar nyomású fal és padlófűtés rendszert lát el, motoros keverőszeleppel és egy szem 25-60 Grundfos Alpha szivattyúval. A termosztatikus keverőszelep (ESBE 327) nem vált be ide, túl pontatlan volt, nagy fojtása volt és érződött a hőingadozás. A motoros tökéletesen működik. Időjáráskövető szabályozásra is van lehetőség, de nincs rá egyelőre szükség, közel állandó 23-25 fok előremenővel elvagyok.
A napkoli 4 tábla CSer-féle alu hőelnyelő, fagyálóval feltöltve, tavasztól-őszig melegen tartja a puffert.
A rendszert én kihoztam kényelmesen egy gázos fűtésrendszer árából, mivel a gázterv, kémény, kazán közel 1MFt lett volna anno.
Ha kereskedelmi forgalomban veszünk mindent akkor sem vészes a bekerülés, és a kényelem tökéletes. 2 naponta elég begyújtani. Olyat is próbáltam hogy folyamatosan pakolom (naponta reggel és este), és lefojtom a levegőjét, így folyamatosan parázslik a rönk, úgy is jó hatásfokkal égette a fát és nem füstölt.
Idén bekerültek hőmennyiségmérők, gyűjtöm az adatokat mennyi fából hány kwh meleget csinálok, azaz lesz egy komplett rendszerhatásfok mérésem is.
Tudom nem álalánosan elterjedt a megoldásom, viszont ha rendszerben gondolkodsz, és nem toldod-foldod a gépészetedet akkor lehet olcsón hatékonyat csinálni, csak minden szempontot át kell gondolni. 3-4 évig tervezgettem a házam gépészetét, eljártam megnézni másnál mi van, és úgy alakult ki a végleges koncepció.
Az ismerettségi köreimben sokan estek bele abba a hibába, hogy spórolás miatt indítottak egy gáz+radiátor rendszerrel, majd pár év múlva kezdtek el eszelni hogy de jó lenne ez-az. No utólag már a hozzátoldott rendszerrel együtt van egy drágább és rosszabb öszvér valamijük.
A fal és padlófűtés is azért lett, mert biztos vagyok benne hogy 5-10 év múlva filléres termék lesz a hőszivattyú, és azzal is tudok majd fűteni.
csereérett lett 20 éves Ocean kombi cirko kazánunk, és mivel a nyílászárók is cserélve lettek, már nem bízom a rosszul záródó (jól szellőző) lakásban. Viszont ez magával rántja a kéménybélelést is (amúgy is ráfér) Van egy kb 8-10 m-es kémény, mellette egy szellőző, amibe sajnos nem lehet másik csövet húzni, mert közös a felső lakóval. Hívtam pár kéményest, egyesek azt mondták, hogy nem oldható meg csőben cső (koaxiális?), kell külön bejövő ág (ekkor át kell húzni a csövet a fél lakáson) mások szerint megoldható. Ha megoldható, akkor egyesek szerint viszont olyan kazánt kell vásárolni, amelyik ki tudja nyomni ezen a 10 méteren az égésterméket (vagy beszívni a levegőt?), tehát vegyek kondenzációst. Ahogy olvastam, a kondenzációs kazán nem minden esetben jó, hozzá kell tervezni a fűtést (80 m2 a lakás), azt meg nem tervezem hozzátervezni. Beszéltem kazánossal, a legtöbb vonogatta a vállát, hogy mondjam meg milyen kazánt hozzon, és ő olyat hoz. Gázsszerelés árajánlatokban ijesztő szórás volt, volt, aki egy 200e-es kazánhoz adott 250e forint szerelési díjat, az egyik kéményes azt mondta, hogy ez max 50e forint.
Nem abban szeretnék egy kis segítséget kérni, hogy itt ez megfejtődjön, hanem hogy kihez fordulhatok, aki az egész izét egyben kezeli, egyben ad ajánlatot, és ki is vitelezi. Én ehhez nem értek, és a google sem segített túl sokat, szóval ha tudnátok pár fogódzkodót adni, azt megköszönném.
napi 12orat siman dog menni ha van munka, qlkor folyamatosan mennie,kell:-/ Mindenki mast mond, van aki szerint leeg, vam aki szerint semmi baj nek lesz!
Igen, szivattyú gond volt. Lehet ez áramszünet, leverődő fi relé is, számolni kell vele. A lefúvószelep is csak a gőzrobbanástól véd meg. Erre egyedüli megnyugtató megoldásként az átöblítős dupla honeywell szelepet találtam anno, ahoz hálózati víz és lefolyó kell csak. Aztán maradtam a nyitottnál.
Amúgy azt is sikerült már felforralni, de gőzölgött egy kicsit és annyi.
Örülök a tapasztalataidnak, mármint hogy leírtad őket. De a végeredményben, ha jól olvasom, mindkétszer a szivattyúval volt a problémád (egyszer nem kapcsoltad be, egyszer leállt), nem?
Sajna a beton alatt is működik. Ha van sok vas és diff. mentes műanyag cső a rendszerben előbb-utóbb ruskósodik, kimosással, inhibitorral azonban menthető. Csak ugye bazisok inhibitor kell ha a pufiban is az a víz van.
Nálunk 6 év alatt szart be a halott, mondjuk az nagy rendszer, 2x400m2 alapterület.
Nem akarlak győzködni, csak a saját tapasztalataimat leírom ez ügyben.
Kitaláltam (tuk) annó, hogy elég lesz a 32-es 5 rétegű cső a kazán és a pufi közé, mert az még nyomást is bír 95 fokon, itt meg nincs is nyomás.
Van keringető, huzatszabályozó, lefúvószelep, mi gond lehet.
2 eset volt egy éven belül.
1, én hülyeségemből nem ment a keringető, akkor kaptam észbe amikor már rotyogott a kazán. Bekapcsoltam a keringetőt, és SEMMI hatása sem volt, mivel a kazán mindkét csövén fújta vissza a vizet/gőzt a puffer felé, nem tudott ellene dolgozni a keringető harmatos nyomása. Kinyitottam a kazánt, lelocsoltam a fát, kialudt a tűz, MEGÚSZTAM. Velem aztán nem történik többet ilyen.
2, Megállt a keringető magától. A kazán éppen előtte lett jól megpakolva, mert a puffer kérte a meleget. Reggel megpakoltam, elmentem dolgozni.
Délután hazaértem, sok-sok víz ömlött az udvarra a kazánházból.
Ami történt:
- a keringés leállt
- a huzatszabályozó lezárt, de a fa parazsolt tovább
- a biztonsági szelepen és a két csövön visszafújta a vizet a pufferbe
- még melegebb lett a kazán
- elolvadta gumicső a kazánon amin keresztül az ajtóba ment a víz (nagy, bálás kazán, ajtóban is van víz)
- a csövön szépen elfolyt a 3m3 puffervizem
- a kazán parazsolt tovább, és víz híján felmelegedett. Annyira, hogy leégett a KÜLSŐ burkolatáról a festék, elolvadt a huzatszabályozó, a hőmérő óra rajta, és kinyílt az ajtaja a hőtáguláskor
- amikor beléptem nyitott ajtó mellett éget benne a fa, és a külsején a festék.
- a műanyag 5 rétegű csőnek kampó lett a gőztől
Mivel lemezkazán (6mm fallal) egy kis hőkezeléssel, vetemedéssel megúszta, és 5 évvel rövidült az élete.
A házam NEM ÉGETT le, kizárólag a szerencsének köszönhetően.
No ekkor döntöttem úgy hogy nem szórakozok tovább, hülyebiztos kell.
Amikor én csináltam bazi drága volt egy gyári tartály, a magnet csinált elérhetőbb áron, mostmár azért vannak olcsók úgy látom. Én is a gyártásban gondolkodtam anno, ott nagyon nem mindegy hogy milyen anyagból kell csinálni, kell-e nyomásállónak lennie.
Ha elárulom végül mi és mennyiért lett akkor lehet csuklani fognak a szüleim :-)
Vettem 10eFt-ért egy 4m3 körüli IFA lajtoskocsi tartályt, azt az ovális fekvőt amivel vitték a vizet locsolgatni.
6mm-es falvastagság, örök élet.
Azt állítottam fel a sarokban, abból lett pufferem, ebbe tekertem bele a hőcserélőket. Az ismerettségi körben mindenki talált végül valami puffernek alkalmas tartályt.
Nyilván nem gyári, de kis odafigyeléssel mindig vannak a használtpiacon.
azert ragaszkodom a keringeto szivattyuhoz. Mert az van nekem, es az megbízható es csendes is. Bocsánat ha nem egyertelmuen irtam, telefonról,vagyok,sajna. Szoval ha a keringetot leszukitem akkor bypass szelep nelkul is tenni fogja a dolgat boven? Mint mondtam, 5mm a csővezeték amin megy
Hm, akkor már ezért megérte elkezdeni itt beszélgetni erről a dolgokról. Bevallom nagyon szenvedtem a puffertartályok keresésével az interneten, mivel a legtöbb találat a Google-ban mindenféle idióta reklámoldal volt, s nagy nehezen találtam párat, s egyenlőre így lett egy Hajdú puffer kiválasztva jobb híján. De erre a babótira rákerestem, s jónak tűnik, minőségét tekintve milyen, van valakinek tapasztalata? Ami leginkább jónak ígérkezik, hogy nálam az alapterülete a tartálynak kötve van, viszont magasságával lehet játszani, s egy egyedileg gyártott tartály lehet, hogy nagyobb lehet ezáltal, többet tárolhat, mint egy szériagyártmány. Továbbá, ha ennyivel kedvezőbb az ára, akkor lehet, hogy nem spórolom ki a hőcserélőket, s így a későbbi bővítéseket se zárom ki (pl. gázkazán, kollektor stb).
Tágulásit is gyártanának? Mondjuk azzal kiegyezek veled, én is hasonló, 60-70e Ft-os kategóriában találtam tágulásikat. A térfogatára a http://vizfarago.hu/zart-tagulasi-tartalyok-meretezese/ oldal alapján 0,3 bar-os előfeszítéssel, 2.000 literes rendszertérfogattal, 0 méteres magassággal és 100 fokos maximális hőmérséklettel számoltam az 1,5-ös végnyomást.
Idén fűtésátalakítás lesz, megszűnik az átfolyós vízmelegítő, indirekt HMV tartály lesz helyette, télen vegyes, nyáron a gázkazán fűtené(napkolim nincs, egyelőre nem is lesz), és le akarom spórolni az őrlángot.Napi begyújtogatás a másik lehetőség, de azt kihagynám.
2 lehetőség van:
-meglévő gázkazánból kidobom az őrlángos cuccot, megy be a helyére az ionizációs, gázosoknak nem mutogatom
-keresek egy 25kW környéki gyárilag őrláng nélküli állókazánt, beteszem a mostani helyére
Minimál költségvetésű a projekt, 10-15e nél többet nem szánok rá, lehet 1-2 év múlva megy az egész a lecsóba.
Hihetetlen ócska minőségű cuccok vannak a piacon, keresni kell a normális minőséget. A flexicsövekkel dettö ez a helyzet. Spórolsz 300Ft-ot és csinálsz 1MFt kárt az alattad lakónak.
A házzal együtt kaptuk a sarokszelepeket. De igen, menetnèl tört. Csakúgy mint a kádtöltő excenteres izéje. Azt hiszem preventív jelleggel kicserélem mindet.
Ha egy sarokszelep 1/2"os része beletörik a falban levő kiállásba, akkor hogy szoktátok kiszedni a beletört darabot? 2 éven belül másodszor járok így (a ház különböző helyein), és érdekelne, hogy csinálják a szakik.
Baszki...ez akkor eleg nagy tok es hosszu vono !!!
Baboton az 1000- es puffer /ures/ 85000, az 1500 literes van vagy 120eft. A 200 literes tagulasi 60000 ft, hoszigeteled a puffer hazilad 40000, az szumma 220 eft
Amugy ha 0,8 az indulo, es 1,5 a vegnyomas, 1500 literhez lehet keves lesz a 200 tagulasi !
Köszönöm szépen. Nálunk is ilyen a tartály, mint az csatolt ábrán. Alul a szolár, felül a kondenzációs gázkazán fűt (80 fokos vízzel). Alul így van bekötve, mint az ábrán (alsó csőkígyó, felül piros, alul kék), viszont a felső kígyó nálam fordított, azaz alul piros, felül kék. Ezek szerint meg kellene fordítani... a tartály maga 300 literes (rosszul írtam az előbb), csak mivel a szolát télen alig dolgozik (max előfűt), ezért csak a felső egyharmadban lesz meleg víz (ami kb 100-130 liter), s ez a mennyiség a kevés, s a kazán nem tud a szükséges ütemben utánfűteni. A bekötés cseréjén túl akarnánk még télre egy kis forgatót, hogy a teljes 300 liter fel legyen fűtve.
Egy 1.500 literes puffer + a 200 literes tagulasi egyutt kb. 320e Ft tokkal-vonoval. A puffer max. nyomasanak 3 bar van megadva, amire lesz jo boven rahagyas, mert 1,5 lesz kb. a max. nyomas.
A te verziodban mennyire jon ki egy puffertartaly, egyaltalan van olyan, hogy nem nyomasallo puffertartaly?
No megpróbálom érhetőbben leírni,hogy mire is gondoltam! 2 nappal a fűtés leállítása után legalul csak a radiátorokról lejövő hideg víz lehet a pufi aljában szerintem,ami ha megfelelő hőlépcső van akkor kb 30 c fok.SZERINTEM.Ha a lakás nem kér akkor lehet ez melegebb ,mert a felsőbb meleg víz miatt kiegyenlítődik valamennyire és akkor lehet 35+ -os is.
Tudom, elvileg talan a szabvany szerint meg mindig nem lehet zart a vegyestuzelesu rendszer. Velemenyem szerint ez leginkabb a szokasos nem haladnak a korral a szabvanyaink c. fejezet, nem hiszem, hogy pl. nalam 1.500 liter + a csovek, radiatorok, szal kb. 2 m3 vizet fel lehetne forralni (kiveve persze, ha a teljes rendszer mar 70-80 fokos). Pluszban annak elegge kicsi szerintem az eselye, hogy a haromszintu biztonsagi lepcsobol (tapegyseg, visszahuto szelep, biztonsagi szelep) semmi se mukodjon, s felforrjon a viz.
A rendszer teljes koltsege most kerek millional jar, de meg a kazan es a radiatorok hianyoznak, viszont ezek csak netes arak, nem pedig egy konkret rendeles, ahol azert ekkora tetelnel mar akad kedvezmeny is. Szerintem ennyit meger egy zart rendszer. Nyitottnal ott van az alacsonyabb hatasfok, plusz a tartalyt kb. a padlasra kene feltenni, ami nem elonyos, mert ott nincs futes. Plusz a diffuzio, nyilvan nem lehet zartnal sem teljesen kizarni, ahogy irtad is, de nalunk a kazanhazban mar bemegy a betonba a cso, s csak a radiatornal jon ki, nem hiszem, hogy 10-15 centi beton alatt nagyon diffundalodna oxigen a csobe.
Nem értem a kérdést, mi van túlfűtve? A pufferban van a fűtés és a hmv hőcserélő. Ezen puffer alját rendszerint nem szoktam 35 fok alá engedni, mert akkor a teteje már hideg a fürdéshez, ez amolyan tapasztalati érték nálam. Kb 2 nappal a kazán kialvása után a teteje 45,az alja 35 fok körül van nagy hidegben. Ez fűteni nálam elég lenne (max 25fok előremenő) de fürödni nem. (Gondolom a 35 fok alsó hőfok a fűtési hőcserélő miatt van, mivel ott is kell delta t a hőátadáshoz.)
Ezért begyújtok. A kazán aljába a puffer aljából megy a 35fokos víz, a tetején meg a meleg megy a pufferba.
Este csinálok már végre egy rajzot és felteszem hátha úgy könnyebben érthető a dolog.
Tudna nekem esetleg segíteni valaki abban,hogy pár évvel ezelőtt beszigeteltettük a házat.A gázcsövet a szigetelés alatt hagyták.Tudomásunkra jutott,hogy ki kell vezettetnünk,mert megbüntetnek érte.A kérdésem az lenne,hogy kell-e ehhez terveztetés is?,és hogy körülbelül milyen összegre lehet számítani,ha valaki elvállalja?
Én a fűtéskör hőcserélős leválasztásához azért ragaszkodtam mert a cégünknél nagyon rácsesztünk egy nagy rendszernél. Volt egy höszivattyús, 1000 pufferes padlófűtés+fan coil zárt fűtésrendszerünk. Majd bekerült egy nagy pelletkazán ugyanebbe a vízkörbe és pár év múlva eldugította az osztókat a ruskó. Kideríttettük mi a gond.
A kazán belseje kezeletlen vas. A diffúziómentes cső nem azt jelenti hogy teljesen az, csak minimális diffúziójú. A több km cső beenged annyi oxigént hogy szép lassan zabálgatja a vasat.
A megoldás egy 100kw hőcserélős leválasztás lett volna eredetileg.
Az utólagos megoldás az lett, hogy speckó szerrel kimostuk, majd inhibitor a közel 2000l vízbe. Több mint 1MFT lett a tisztítókúra.
Az alja 35 fok alatt nemnagyon szokott lenni. A gravitációsnál olyan kicsi az áramlás hogy nem szokott gond lenni.
A lényeget kimondtad, a fám is száraz, fedett helyen van és tavasszal veszem. Vizes fából másfélszerese fogy.
Próbáltam először az esbe kazánvédőt, nagyon könnyen felrottyant a kazán (nagy teljesítményű is ez tény). Kivettem, szivattyú maradt. A szivattyú tolta bele a 30-40 fokos vizet, 50-60 lett az előremenőm, kátrányosodott alacsony hőfokú puffernél mivel átöblítette a kazánt. Lett sok 50fokos vizem, hurrá.
Aztán (meg a forralás után) lett gravis. Önszabályozó, csak meleg kazán esetén indul meg. Nem kell neki áram. Nem kátrányos a kazán. Ha sokáig elutazunk akkor a forróvíz amint elkezd felrétegződni a puffer tetejére lehet is fürödni.
A kazán is huzatszabályozós, a szivattyú akkor indul el amikor már olyan meleg a puffer alja is, hogy lelassul a gravitációs áramlás. Automata rendszer automatika nélkül.
Ezek lettek a saját tapasztalatok, azóta gondtalanul üzemel.
Nem vészes, de jobban keveredett. 3000 literes majd 3 m magas a pufferem. 6 hőmérő van benne jól látom a rétegeket. A gravitációsnál olyan elvágólag vannak a rétegek hogy amikor mondjuk az 50 fokos pufferbe megindul a 80 fokos víz amikor eléri sorban a hőmérőket 50-ről 80 fokra pillanatok alatt fűti fel. Mindkettő működik, ez picit jobb és biztonságosabb, ennyi. Ha lehetőség van rá nem elvetendő, ennyi. A gravitációs előtt 1" csőves volt, egy szivattyúleálláskor szarráégett a kazánom burkolata. Elfújta a vizet a biztonsági szelepen majd felizzott a bele annyira hogy leolvadt róla minden hőmérő, stb. Keresek képet, szép lett.
Akkor döntöttem a hülyebiztos gravitációs mellett.
A pufferemet amúgy azért nem engedem 40-50 fok alá mert a HMV is onnan jön, és így is csak 2 naponta kell begyújtanom. Fűteni 4 napig is tudnék róla.
Azért a zárt rendszer felé hajlok, mert így elkerülhetem a nyitott tartályoknál fellépő oxidációs jelenségeket. Továbbá tudomásom szerint mind a pufferek, mind a lemezkazánok is bírják akár 4-5 bar-ig is a nyomást, de a max. üzemi nyomás 1,5 bar-ra lesz belőve.
A gravitációs megoldással én is szimpatizálok, de sajnos egy helyiségben lesz minden tartály egymás mellett a közelben, így nem hiszem, hogy akkora víztér lenne, hogy kialakuljon jól a gravitációs keringés. Pedig jó megoldás, tekintve, hogy nem kell szivattyú, ami elromolhat, áramszünet léphet fel stb, vagyis eléggé faék egyszerűségű rendszer.
Sziasztok, nem vagyok szakmabeli, de hátha tud valaki tanácsot adni... van egy 130 literes indirekt melegvíztároló 2 csőkígyóval. Az alsó, ami a tartály 2/3-ad részben van a szolárra csatlakozik. A felső 1/3-ot a kazán fűti. Nyárom ez a megoldás remek, a kazán ki van kapcsolva és van forró víz. Télen a melegvíz nem elég, aki utoljára fürdik, annak csak nagyon langyos víz jut. A kazán oldali bekötés a gyári ábra szerint olyan, hogy felül van a visszatérő (kazánhoz visszamenő langyos fűtővíz) és középen van az előremenő ág (kazántól jövő forró fűtővíz). Az merült fel, hogy mi lenne, ha megcserélnénk a két csövet, azaz felülről melegedne a víz lefelé. A tervező szerint ennek két előnye lenne: mivel a melegvíz kiállás legfelül van, ezért hamarabb lenne melegvíz a csapoknál, illetve ha felülről lefelé melegíti át vizet, akkor jobb a hőleadás (a melegvíz felülről lefelé kering így). Ez nekem logikusan hangzik. Szerintetek ezzel javulhat a helyzet, vagyis hamarabb készül melegvíz?
A másik ötlet egy fél colos cső és szivattyú, ami átforgatja a vizet a tartályban, igy az alsó rész nem lesz hideg. s könnyebben megy majd a felfűtés télen.
Nincs perlátor rajta. Már a "szelepházból" gyengén jön a melegoldali víz, tehát a kazán előtt van a hiba. (A kazán is le lett szedve.) A hideg oldal akadálytalanúl áramlik.
Van sok kazán ami nem köthető zárt rendszerre mert nagy felületű lemezkazán, pl bálás. A puffert gondolom ekkorát nem boltit veszel hanem csináltatsz, az is lehet nem nyomásálló kivitel, sokkal olcsóbb.
A gravitációs megoldás miért nem szimpi? Tökre bevált, 60-70 fok alatt me sem indul, utána minél melegebb a kazán annál jobban áramlik. A tartály rétegeit sem kutyulja össze. Nekem mindkettő van, de ez sokkal jobban bevált.
Sajnos átengedte nekem is a keverőszelep, nem zárja a hideget teljesen. Viszont vettem kimondottan hmv keverőszelepet, állítható az tökéletesen zár. Azt hiszem honeywell, de megnézem.
De ekkor is célszerű nyomott rendszert alkalmazni, de kettő vezeték kell nyitott tágulási tartályhoz. Ekkor vizsgálni kell a kialakítást (biztonsági előremenőben lévő hurok), megvalósíthatóság, fagyveszély.
kiggyo által írt gravitációs kör nekem is szimpatikus. Van előnye is hátránya, én a kettőt keverném, ahogy írta, de a szivattyús üzemet az első számú üzemmódnak.
A nyomásállóságot nem értem, lemezkazánnak is van nyomásállósága, egy puffernek meg végképp (műbizonylatolt termékeket feltételezve).
Bocsánat, nem írtam világosan lehet, a puffer és a kazán köre nyitott rendszer, nyitott tágulási tartállyal (vagy nem rakod a puffert tele és a tágulási tér a teteje.
Mivel az 1500l puffer jelentősen tágul, egy zárt tágulási szép összeg lenne, ezen is spórolhatsz.
Értem, a kazánköri javaslatot köszönöm, azt akartam is kérdezni, hogy érdemes-e rakni légelválasztót és iszapleválasztót a puffer után is, de akkor rakok (amúgy az iszapleválasztót akkor ezek szerint nem feltétlenül kell a szivattyú szívóoldalára tenni).
Így, hogy már többen mondtátok, akkor valószínűleg inkább egy szivattyúval fogom megoldani a HMV-tartály fűtését, s talán méghozzá úgy, hogy a puffer tetején lévő kivezetésre kötöm a HMV-kört, és az oldalán a legfelső kivezetésre a fűtést (azt meg kitalálom, hogy a HMV-részt megcsinálom-e, vagy meghagyom opciónak a jövőre nézve).
- meg van oldva a nyitott rendszer kérdése, ha felforr (amihez azért jó figyelmetlennek kell lennie, 1500l víz nem forr csak úgy fel) akkor maximum bugyog és kész, nem robban fel semmi
- nem kell biztonsági hűtőkör, iszapleválasztó. Csak a puffer és a kazán vize közös, mindenki más zárt, hőcserélős rendszer
- SOKKAL olcsóbb puffered lehet, mivel nem kell nyomásállónak lennie
- nem kell nyomásálló kazán, jó a lemez is!
- nem kell kazánvédő keverőszelep (van eladóm ha kell!) lásd később...
- nagy csőátmérő esetén gravitációsan is megfordul
A sokadik tesztelési fázis után alakult ki a rendszerem, ami a következő lett:
- bálás kazán (60-100kW!)
- 3000literes puffer
- a kettő között 2" csövek, gravitációsan megfordul a víz. A visszatérőben 2" nyelves visszacsapó, hogy a kazán leégése esetén ne legyen fordított áramlás
- biztonság kedvéért van szivattyú is rajta, a kazán 95C termosztát indítja, nagyon ritkán megy. Van persze a kazánon 1" biztonsági lefúvószelep is, de csak egy cső dugulás esetén van esélye megindulnia.
A felfűtéskor, mivel nem kutyulom szivattyúval a vizet, rögtön rétegződik a víz, a tetején szépen "vastagodik" a melegvíz réteg. A kazán visszatérő hőszabályzóját azért vettem ki, mert nem volt rá szükség. Semmiképpen sem hagyod annyira kihűlni a puffert hogy gondot okozzon a kazánnak, lecsapódás legyen benne, hiszen akkor fűteni sem tudnál.
A pufferben vannak a csőkígyók (réz), abból megy a fűtés, HMV, napkoli rásegít, stb. Ha érdekel megnézheted, rajzot küldhetek, stb...
Az a tapasztalat hogy az egyszerűbb rendszerekkel van a legkevesebb gond.
A puffer és vegyestüzelésű fórumot is ajánlom figyelmedbe, sok okosságot olvashatsz ott is.
Nem mindegy, hogy szellőzőakna, vagy kémény, ezt el kéne azért dönteni.
Ha a kémény gyüjtőkémény - nem tudom egyáltalán lehetséges-e gázbekötés ilyen módon -, akkor elképzelhető az is, hogy nála a szintén nyitott égésterű berendezés előbb magába szívja a helyiség levegőjét a kenyérszaggal együtt, majd felküldi az egészet a gyüjtőkéménybe.
Ha lehetséges gyüjtőkémény, akkor lehetséges a sütésszag is -legálisan.
Ha viszont szellőzőakna, akkor ő simán belekötötte a saját szellőzését - mért ne kötötte volna? -, és akkor viszont mit keres benne a te kéményed??
Amugy mi a tapasztalatotok az Esbe szelepekkel, Grundfos Alpha szivattyúkkal es a Honeywell szelepeivel illetve huzatszabalyozojaval kapcsolatban? Van akinek esetleg nem jottek be, nem ajanlja?
Vélemény azzal kapcsolatban, hogy mennyire van rendben hogy a gázbojlerem alu csövén, vagyis a szellőzőaknán vagy kéményen keresztül jön a pékségből a sütésszag?
A forrázás elleni szelepet köszönöm, bár ami a problémám, hogy ezek a szelepek akkor is kevernek, amikor a melegvíz hidegebb, mint a kimeneti maximum (pl. a 60 fokos szelep, az 50 fokos melegvízhez is hozzákeveri a hálózati vizet, így csak pl. 40 fok lesz a csapoknál).
Nyáron se probléma a melegvíz, mert egy Hajdú indirekt, hőcserélős tárolót néztem ki, amibe be lesz építve az elektromos fűtőbetét is, ami az elsődleges melegítőforrás lesz. Épp ezért első körben megpróbálom egy szivattyúval a HMV-t és a fűtést, mivel a puffer csak másodlagosan melegítené a HMV-t, csak akkor, ha van elég felesleges hőmennyiség benne, amit nem kell a radiátorokhoz vezetni (ami kézi beállítási lehetőség lenne a HMV/radiátor osztó elosztószelepével, hogy akarjuk-e a vízet így melegíteni, vagy nem).
A fűtést és a hmv-t egy szivattyúval akarod megoldani, akkor szerintem egy motoros szelep kellene,hogy csak a fűtés vagy csak a hmv körben cirkuláljon a vized,mind a kettő egyszerre nem ok.
Van itt valaki, aki ismeri a régi termomax kazánokat?Az érdekelne, hogy az öv color széria 25-35-45-55kw állókazán típusok mind őrláng nélküli kivitelűek?
Vagy van még ezeken kívül valamilyen kazántípus, ami nyílt égésterű, állókazán, és őrláng nélküli?
(kellene belőle a vezérlése+gázszelep, ilyesmi - vennék egy komplett kazánt)
A képen látható fűtési illetve HMV-rendszer kiépítése előtt állok, s ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy jól raktam-e össze a dolgokat, vagy van valami, amin változtatni kellene.
A kazán egy 30 kW-os vegyestüzelésű kazán (gáz nincs a településen), ami a primer körön keresztül egy 1.500 l-es puffertartályt fűt. A kazán után egy biztonsági szelep illetve egy termikus visszahűtő szelep található, így jut a víz egy légelválasztón keresztül a pufferbe. A visszatérő oldalon a puffer kimenetén egy iszapleválasztó van, majd egy 60 fokos termikus keverőszelep található a szivattyú szívóoldalán; a nyomóoldalon van bekötve a 200 l-es zárt tágulási tartály, illetve a kazán töltésért, ürítésért felelős bekötések. A töltéshez egy kazántöltő szelep kerülne beépítésre (a képen a bekötés rosszul szerepel, nyilván a HMV-t a kazántöltő szelepek előtt ágaztatom le, hogy ne keveredjen a fűtő- és az ivóvíz).
A puffertartályból a fűtés mellett adott esetben az indirekt tárolót is fűteném. Ezért egy állítható osztószelepet teszek be, hogy ne a kisebb ellenállású HMV-körön menjen az összes víz (mivel a HMV-tartály mellette lesz, míg a legtávolabbi radiátor ca. 10-15 méterre). Ezután egy állítható keverőszelepen keresztül táplálom az osztót, hogy változtatható legyen az előremenő víz hőmérséklete (pl. ősszel kevesebb is elég, mint télen). A pufferbe visszatérő oldalon pedig a keringető szivattyú szerepel, illetve még a melegvíz-cirkulációs kör látszik a kép jobb szélén.
A primerköri szivattyút a kazán vízhőmérséklete alapján vezérelném (pl. ha 60 vagy 70 foknál melegebb a kazánban lévő víz, akkor kapcsoljon be, ha visszahült, akkor kapcsoljon ki, hogy a puffer rétegződése jó legyen), a kazánhuzatot meg huzatszabályozóval. A szekunderköri szivattyú automata lenne, szobákban termosztátos radiátorfejek nyitnának-zárnának, s a térfogatáram-változás alapján automata működés lenne, ahogy a HMV-szivattyúnál is.
A biztonságért első rendben szünetmentes tápegység felel (méretezését tekintve 4,5-5 órán át bírja a primerköri szivattyút, amíg a tűz szinte 100%, hogy leég). Másodrendben a 97 fokon nyitó termikus visszahűtőszelep, s harmadsorban minden kötél szakad esetben a biztonsági lefújó szelep.
Első körben várom a véleményeteket, hogy mit kell átalakítani, mi nem jó esetleg stb.
melyik szivattyuhoz ragaszkodsz? mert en nem talalom a hozzaszolasodban a konkret szivattyut.
en azt mondom hogy ha zart a rendszer, akkor a futesi keringteto teljesen szuper oda. szerezz egy viszonylag kicsit, es ha lehet rajta allitani akkor tedd a legkisebb fokozatba. nem fog sokat fogyasztani a hegesztoapparathoz kepest.
azert ragaszkodom ehhez a szivattyuhoz, mert ezek 20even at teszik a dolgukat, egy akvariumszivattyu egy műanyag vacak a szememben. 10bar,van rairva nekem annyit kell tudjon, hogy egy zárt rendszerben forgassa a vizat kb 6meter csoszakaszon es max 2-3meter magasban, minel halkabban es megbizhatobban. Tudom hogy sokat orazt
Van egy Vaillant MAG átfolyós vízmelegítőm. A melegvíz oldalon a víz áramlását valami lefolytja. Kb. fél éve elkezdett furcsa zúgó hangot kiadni, ezzel eggyüt kevesebb víz jött belőle. Mára annyira nincs víznyomás, hogy a gáz sem gyullad be. (Az őrláng szépen ég) A kazán rész nincs eltömődve (leszedve átfuvatva), vízbelépésnél a szűrő tiszta, a középső vízmennyiség szabályzó teljesen nyitva van, a víz oldalon a membrán alatti rugós "pöcök" vagy mi a kórság nincs beragadva. HILFE!!!!
Mert 45 ezres az is, viszont nincs róla senkinek érdemi infója, hogy műkszik-e majd, vagy sem.
Számottevően nem olcsóbb egy tutibiztos megoldásnál, viszont számottevően rizikósabb, és nem játszhatok mások pénzével.
Csak a tutibiztos megoldásban vezetékezni kell, meg meglelni a baromi zsúfolt helyen azt a sarkot, ahová fel tudom kezelőszervileg szerelni a szabályzót, míg a másiknál minden bement volna a padló alá.Ezért szerettem volna vellany nélkülit.
azt a szivattyut baromira nem erdekli ha teljesen elzarod az sem. nekem volt hogy el lett felejtve es total elzart csapra dolgozott ket napot. meg forro sem lett csak meleg. az a kerdes osszesen hogy lesz-e eleg szallitasa.
Egy kis segítségre lenne szükségem, de egy kicsit OFF téma lesz , remélem nem gond, de Ti talán értetek hozzá!
A gondom az, hogy aluminium AWI hegesztéssel foglalkozom, elég összetett rendszer kell ahhoz, hogy normálisan lehessen dolgozni vele.
Tehát a gondom az, hogy a hegesztőpisztolyt egy külön vízhűtőkör hűti, ám sajnos ez már a végét járja , ezért elkezdtem egy újat építeni magamnak. Amiben a segítség kellene, hogy milyen szivattyú az, ami megbízható, feleslegesen nem túl nagy, és nem is túlságosan hangos. Nyilván egy műhelybe nem baj ha van hangja, de nem ritka, hogy folyamatosan sokáig kell menjen. Annyi a feladata, hogy 3méter magasságig felnyomja a vizet egy 4-5mm-es csőrendszeren(ugye ez a pisztoly belseje). Amire gondoltam, az a fűtésrendszerekben levő keringető szivattyú, viszont az szerintem nem bírná ha a vékony csővel így lefognám, és egyébként is , nekem nem kell nagy szállítási mennyiség, hisz összesen 5liter víz van az egész hűtőrendszerbe.
Tehát a kérdés az, hogy a fűtésrendszerben levő keringető szivattyú bírná e hosszú távon, vagy sem? Esetleg még megfordult a fejembe olyan, hogy csinálok egy T elosztót és egy golyóscsappal beállítom, hogy vissza tudjon menni a tartályba a víz, és akkor nem fojtom le nagyon a szivattyút, vagy nem gond neki?
Nem. Nekem a kéményembe hullik a szomszéd vörösfenyője. De rajtam kívül senkit sem izgat. Pedig a szakértő leírta, hogy életveszélyes a fa. És nem csak emiatt. Ez már 14 éve húzódik.
Venni kell egy locsolótömlőt, rákötni a vízhálózatra (jó lenne egy visszacsapó szelep), a tömlőt a készülékre, illetve egy-egy gömbcsap a belépő és egy a kilépő ágba.
Ezek után a készülék működésekor (feltételezem ilyenkor állandó felügyelet alatt van) hőmérséklet emelkedésekor a belépőági gömbcsapot teljesen, kilépőt a hőmérséklet emelkedésének függvényében nyitni.
Jobban örültem volna, ha a kérdésemre tudsz érdemi infót adni ahelyett, hogy fikázod az általad nem is ismert rendszert :(
Neked is, és mindenki másnak köszönöm, hogy foglalkoztatok a kérdéskörrel. Gyakorlatilag a feladat megoldásához nem jutottam annál közelebb, mint ahol eredetileg voltam.
Marad az elektronikus szabályzó egy motoros szeleppel. 54 ezresből.
Természetesen akinek nem inge az ne is vegye magára.
A nagy gond a legtöbb építőipari szakmában az, hogy sokszor az adott nagyobb projektre az utcáról feltupírozzák a létszámot, és tapasztalat, odafigyelés nélkül szerelnek. A kár nem az elvesztegetett munkadíj, hanem az ázások.
A cégünknél minden évben jön elő újabb ázás a falból, jellemzően a falikorongok presses kötéseinél.
Úgy tudom hogy rendszerben kellene használni a présszerszámot, azaz ugyanattól a gyártótól kellene csövet és idomot is használni.
No itt ami a polcon volt minden be lett építve, meg is lett az eredménye.
Lehet félreérthetően fogalmaztam, nem minden szerelő rossz, csak sok a kókler, sok a szakmai hiányosság miatti hiba.
Amíg nem történik tragédia, fordulhatsz bárhová, nem foglalkoznak vele... Azért mondom ezt, mert hasonló esetet élek át a mai napig, de mindenhonnan lepattintanak. Még a híres RTL-hez és a TV2-höz is fordultam, hogy nyilvánosságot kapjak, de finoman azt válaszolták, hogy ez így nem tartozik rájuk.
Vagyis ez nem hír nekik. Akárcsak a te eseted sem.
Röviden arról van szó, hogy a lakásunk alatt üzemel egy pekseg, mindenféle elszivó nélkül, a legaknán szoktak szellőztetni, ami miatt már kivertük a balhet, de hiába.
A másik, hogy azt vettem észre, hogy a fürdőszobai gázbojler alu csőve menten, a fali lyukból is szivárog időnkent a szag, ehhez letrát szedtem elő , felmásztam es világossá vált, hogy ezek a kémenyünkön is nyomják a gőzt. Szerintetek ez normális? Okozhat bármilyen veszélyt? Ha igen,hová forduljunk? Neha a cső is meleg, mikor csak az őrláng eg órák óta. Itt csak vízmelegesre használjuk a gázbojlert, gázfűtéses az egész ház, van amikor az utcai front felől, a gázkonvektor parapeten is jön a szag. Rendben van ez igy?
ott a pont. A fűtésrendszerem kísérleti fázisában flexi cső helyett is kulcsos idom volt, könnyű volt bontogatni, variálni. A végleges állapotot meg leforrasztottam rézzel.
Jópár évvel ezelőtt néztem, akkor is határozottan olcsóbb volt a kulcsos.
A megbízhatóságról sajnos annyit hogy a sok dögevő szerelő ropogtat mindenféle gyármányú idomot egyfajta szétkopott géppel, a környezetemben lévő presses ház, telephely szerelések MINDEGYIKÉBEN volt sajnos elázás emiatt.
Ez sajnos a magyar valóság, az a rohadt szakszerűtlen szerelés. A kulcsosnál talán egy kicsit kisebb ez a rizikó.
Csak a kulcsost keves helyre lehet beepiteni es nemigen fogyott igy gondolom csokkentettek az arat. A presidomot meg megveszed mivel ha megbizhatoan akarod csinalni azt hasznalod ;-)
Konkrétan a kép középvonalától felfele vannak lapos szilárdest relék (3 db.) a nagy kondi körül. Balra van 3 egyforma fekete hagyományos relé is. (Legalábbis ezen a képen, mert kissé variálódik néhány alkatrész a sorozattól függően)
Úgy tűnik most, hogy a köv. hétvégén tudom leghamarabb megnézni ismét.
ha jól értem ez egy kísérleti berendezés. összesen fog üzemelni évente 50x1 órát, és lehet sokat mondtam. csúcsban lehet 20kW, de átlag csak 5kW. akkor évente 250kWh-ról beszélünk, az 10ezer forint. kb 5m3 víz, az még 5ezer. egy fillért nem éri meg rákölteni hogy ne vesszenek ezek kárba.
bármi van benne, amit akarunk, mivel a frekiváltó programját is mi írjuk. Már persze, ha lehet annak nevezni őket, mivel mindenféle trükköket tudnak majd. 3fázis párhuzba kapcsolása a nagyobb áram miatt, motoremuláció, amikor nem hajt, hanem fogyaszt, és hasonlók..
Igen, jó ötlet (csak nem akartam mindenhol, ahol "nem indokolt" egy újabb nyomot hagyni a ráforrasztással). Egy nagyobb kondit kivettem/visszatettem az alatta haladó vezetékezés ellenőrzése miatt... A szinte egyedüli nagy alkatrész a hálózati trafó (+a gyújtótrafó, egy-két kondi).
Ahogy láttam egy külön trafótekercs mehet a lángérzékelés áramköréhez - ahogy végigkövettem a csatlakozótól. Mintha egy diódán keresztül menne a jel egy szilárdtest relébe... Amint újra odakerülök megpróbálom a forrasztást, akár a trafóval kezdve... Köszönöm a válaszod.
Az enyém még a szekrény tetején várja a végzetét. Ahhoz is adtak 2 kis bitumenlapot, de az ősöknél, a 18 éve beszerelthez még 2x akkora volt. Lehet ilyet külön kapni?
Igazán semmilyen szemre rossz kontaktust nem találtam. Az érzékelő elektródát is átmenetileg kicseréltem, de nem volt változás.
Az viszont jelentkezik, ha éppen nem érzékeli a már begyújtott lángot, de megütögetem pl. a szilárdtest relék egyikét a panelon, akkor kigyúllad a sárga LED és begyújtva marad, tehát jól működik. De vajon hol lehet kontakthiba, ha a forrasztások jónak tűnnek?
Ilyennel nem találkoztam eddig. Mennyire általános dolog, illetve mennyire-miért lenne jó purhabbal befújni a beszerelt mosogatótálcák közé? Amcsi divat?
Megkérdezed az üzletben ahol majd vennéd a kazánt, hogy a ki a hivatalos üzembehelyezőjük. Elmondod neki a helyzetet, és ő elmagyaráz, elintéz mindent, attól függően milyen mélyen nyúlsz a zsebedbe.
Azt szerentém kérdezni, hogy ha elromlott a régi kazánunk és veszünk egy újat, beszereltetjük, akkor utána mi dolgom van a kéményseprőknél? kell valamit fizetni? nagyobb teljesítményű mint a régi (22 -> 32 kW)
Ezt nem vitatom, csak hülyeség az egész. Ha tisztességesen megcsinálom a jelenlegit, ugyanoda jutok szellőzésileg. Az ablaküveg persze nem hőszigetelt, de ez gáztűzhely tekintetében mindegy.
Ha a konyhában a jelenlegi 30 éves ablakot műanyagra cserélem, azt a gázosok ugye nem nagyon komálják. Na de ha fából készültre cserélem, azt sem? És ha tisztességesen beállítom, körbeszilikonozom, leszigetelem a jelenlegi ablakot, így az ugyanúgy nem fog egy pisszenésnyit sem szellőzni, az senkit nem zavar?
Miért nem hűtöd hőszivattyúval? A hőforrást még fel is lehet részben használni hozzá akár vizes hőcserélőn keresztül is.(2 fázisú rendszer) De egy passzív hűtést is lehet rátenni(free cooling rendszer) Vagy vegyesen. A kidobott hőt is lehetne hasznosítani a már említett módon.
Milyen drága a megvédendő berendezés? Ha drága értékes a cucc akkor egy vízautomatára bíznám, de ha nem olyan veszélyes az ára akkor egy vegyes kazánhoz alkalmazott vészhűtő is megteszi. Szerintem:-)
Megjegyzem a hálózati vízhűtéstől drágábbat még nem találtak fel.
A hőmérőt mindenképpen a kimenő vízre tenném, és legfeljebb - ha a szabályozó tökig le tud zárni- egy erősen szűkített kerülőágat rakok a szelephez, ami mindenképpen áramlást biztosít neki.
Amúgy is raknék egy totál elzárót az egész miskulanciára a legelején, ha nincs használva, akkor tuti ne legyen semmi élő nyomás alatt
ideálisan a primer kimenetére kellene tenni a hőmérőt a hőcserélőnek, egyrészt mert az kell megfelelő legyen a gép hűtéséhez, másrészt meg azon a koron mindig van áramlás. a hidegvizes kort ha a szelep elzarja nem lesz aramlas es nem lesz mit merni.
Kérdésem lenne radiátoros fűtés kialakítás ötrétegű csővel témakörben:
- d16 csővel kb 12m-re lévő 2db 800x600 lapradiátor elmegy-e egy pár csövön ami a radiátor előtt van 'T' idommal elosztva két felé? (Mi lehet a max. teljesítmény amire a d16 cső elegendő?)
- padlóban (beton) a radiátorhoz vezetett csövet kell-e külön gégecsőbe rakni vagy elég csak a szigetelés rá (vízhőfok 60-70°C)?
Ami elsőre jónak tűnik, bár kicsit rémísztően nagy, a legkisebb is 4m3/óra áteresztős.
Cserébe viszont eszméletlen méretű a hőmérője! Hová tudnék akkora bigyót bemeríteni??
Ami tényleg pozitívuma, hogy ez tuti kibírja a nagy nyomáskülönbséget a két oldala között a teljes működési tartományban. A telefonban említett Siemens szelepek azért 4barnál megállnak.
veszed a termofejet aminek kapillaros erzekeloje van. ezzel az a gond hogy melegre zar
es a fojtoszelep helyett egy haromjaratu szelepet teszel be. eredetileg ennek egyik aga a hidegviz, a masik aga a melegviz, es ugy kever hogy ha tul meleg a kimenet akkor a hideg fele nyit, ha tul hideg a kimenet akkor meg a meleg fele nyit. hat a meleg bemenetere nem kotsz semmit hanem ledugozod es kesz. igy pont azt csinalja amit kell.
Én két darab elektronikus berendezést kéne hűtsek a vízzel a hőcserélőkön keresztül, és spórolni akarok a csapvízzel, ezért ha kicsi a hűtési igény az elektronikus cuccban, akkor lejjebb venném az elfolyó víz mennyiségét, addig, hogy a kimenő víz szintén 60 fokosra melegedjen fel.
A legnagyobb számított veszteségünk 18-20 kilowatt, ezt kell elhűtenünk a csapvízzel, de a minimum majdnem nulla.
Szóval ha nincs szabályzás, akkor a maxra kell méretezni az elfolyást, de az meg totál vízpazarlás az alacsony teljesítményű tartományban.
És időkitöltés szerint jóval többet megy majd a cucc kis teljesítményeken, mint nagyon.
A Honeywellnél a szabályozás 0,5 fok, azonban az érzékelője 0,1 fok pontosságú. Ha az érzékelt hőmérséklet akár 0,1 fokkal meghaladja a beállított hőmérsékletet, akkor onnantól kezdve még a minimális fűtési időre sem kapcsol be a termosztát! Én pont emiatt vettem meg inkább a Beryl-t.
Az ötrétegű csövet nem szabad kifúrni mert a rétegek közé megy a nyomás és teljes hosszában szarrá megy. Azt el kell vágni és t idomot belerakni ehhez persze le kell engedni a vizet vagy el kell fagyasztani (ha van elég hely és nem áramlik benne a víz)
nekem kellene erteni. van az a nagy sav, a masfel fok, ha azon kivul van akkor fixen be vagy kikapcsol es kesz.
ha beert a savba, akkor eldonti hogy hany %-ban kell futeni, es az alapjan kapcsolgat a 20 perces ciklusokban. de persze ekkor is donthet ugy hogy 100%-ban futeni kell, es akkor nem lesz kapcsolgatas :-)
de ha szepen a beallitott kornyeken van a lakas, es a kazan eloremeno sincs a hatar kozelebe alacsonyra allitva, akkor kapcsolgatni fog mindenkepp. max nem 20 percenkent 2 percre megy hanem 20 percenkent 18-ra. ennel jobbat nem tudsz, mert ha kellene mind a 20 akkor akar keves is lehetne, es akkor nem tudna tartani az elvart hofokot.
erdekes helyzet. ez tartosan fenn tud allni? ahhoz hogy a termosztat folyamatosan jarassa a kazant az kell hogy jelentosen hidegebb legyen a beallitottnal, nem? kulonben mindenkeppen kapcsolgat.
Mert van az az üzemállapot, amikor az elvárt teljesítmény >= a kazán által még kiszolgálni képes minimumnál. Ekkor nincs kapcsolás, hiszen a kazán a visszatérőre modulálva teszi a dolgát. Amikor átbillen ezen, na akkor jön a kapcsolás, a periódus kitöltési tényezőjével játék.
Az a 72 kapcsolgatás csak akkor annyi, ha az elvárt teljesítmény alatta van a modulációs minimumnak. De akkor a valódi probléma a kazán túlméretezettsége.
mihez képest sok. ha tul nagy a teljesitmenye a beallitott eloremenohoz, akkor siman van hogy 5 percenkent kapcsolgat ki-be. vagy egy kombikazan mit csinal zuhanyozaskor? percenkent kapcsolgat ki-be.
A Computherm nálam is szépen tette a dolgát, a kijelzője is informatív, könnyen leolvasható. A programozása viszont szerintem csapnivalóan rossz, és sajnos túl kevés a programhelye is. A Beryl nagyságrendekkel jobb nála, leszámítva a "futófényes" kijelzőjét, és a szappantartó dizájnt.
Ezt értem, de 20 perces intervallumokkal számolva nem lenne sok egy kondi kazánnak az a napi 72 kapcsolgatás? Így 1 hónap alatt annyi lenne a gyújtások száma, mint eddig másfél év alatt összesen. Pont ezért nem akartam megvenni a gyári Sensyst, vagy valamilyen PI termosztátot.
A Beryllel fél órás intervallumokat tudok megadni, tehát legfeljebb napi 24 ki-be kapcsolást tudnék elérni. De lehetőség szerint ezt is csökkenteném. Majd kipróbálom, hogy éjszakára hosszabb szakaszokban fűtsön, napközben meg rákényszerítem a rövidebbekre.
Nem rossz a Q 7,de ha gázzal mész akkor nem célszerű a legkisebb érzékenységet használni ,mert sok kapcsolása lesz a gázkazánnak.Ha jól emlékszem +-0,1-0.4 c fok között állítható a Q7 érzékenysége.
Pár évvel ezelőtt én is játszottam azzal, hogy csak akkor fűtök, amikor otthon vagyok, különben 2 fokkal kevesebb, de nem volt se nem komfortos, se nem takarékosabb. 2 éve át lett alakítva a fűtési rendszerem, a "vendégház" külön szabályozható kört kapott, pont ilyen Siemens termosztáttal, mint amit említettél, a fő részben pedig megmaradt a szintén pont ilyen Computherm. A Siemens egy a szar, A Compu frankó, nekem a programozása is jobban bejön. Az a fél fog nagyon sokat számít, érezhetően ingadozik a hőmérséklet, hol meleg van, hol hideg. A Compuval ugye 4tizeden belül tartja, az kellemes, bár nem észrevehetetlen az sem.
17-07 óra között tartózkodunk otthon. Ez esetben költséghatékonyabb állandó (21C) hőmérsékleten tartani a házat vagy inkább a hazaérkezéskor felfűtés (kb. 19,5-ről 21C-ra) a jobb? Általában 17, 20 és 6 órától megy a fűtés kb. egy-egy órát.
Érdemes egy Siemens RDE 10.1 termosztátot lecserélni egy Computherm Q7-re? Utóbbi 0,2 C "érzékenységű" (a Siemens 0,5C). Előbbit (tán csak a márkanév miatt?) kétszer annyiért forgalmazzák.
nem mondtam hogy a padlofutes termosztat nem jo. azt mondtam hogy egy olyan termosztat ami mindenkeppen fut x percenkent megoldja a problemat. es nem kell hozza erzekelot hekkelni a kesz padloba.
tényleg egy olyan termosztát kellene neked mint amit smith irt. ezek nem ugy mukodnek hogy ha hideg van futok, ha meleg van nemfutok. hanem inkabb ugy, hogy huszpercenkent futok 8percet, es nezem hogy hul a szoba vagy melegedik. ha latom hogy hul, akkor a 8 perc keves, inkabb 20 percenkent 9 percet futok, ha meg melegedik akkor inkabb 20 percenkent 7 percet. mivel 20 percenkent mindenkepp fut valamennyit, szep egyenletes lesz a padlod homerseklete.
Egy ilyen hónapban nagyjából 100 m3 gáz megy el a fűtésre. Korábban éjszakára alacsonyabb hőfokot állítottam be, így reggelig szinte nem is kapcsolt be a kazán. Az utóbbi időben viszont állandó hőmérsékletet tartok. Úgy vettem észre, hogy a fogyasztás nem igazán változott. Gondolom, korábban a reggeli felfűtésre több energia ment el, így hiába állt éjszaka kikapcsolva, végülis a fogyasztás nem csökkent. A célom persze nem a 0-24 órában való fűtés lenne, de a nagyjából 3 órás fűtési szakaszoknak jobban örültem volna. A termosztátommal amúgy napi 48 programot tudok megadni, fél órás időközönként, úgyhogy rá tudom kényszeríteni akár sűrűbb ki-be kapcsolgatásra is.
Talán azt kellett volna vennem alapból, de amúgy a mostani termosztátommal sincs bajom (újabb kiadású Beryl IT1), szépen teszi a dolgát: 0,2; vagy legfeljebb 0,3 fokon belül hullámzik.
gondolom jol szigetelt a haz. a kazanod a minimum 2.5kW. ha a kazan 2.5kW-al menne 24 oraban az bo 6m3 gazt enne meg naponta. az a tippem, hogy nem akarsz meg a mostani nullaban sem napi 6m3 gazt elfuteni, ha nem muszaj. ugyhogy meg kell baratkozz a gondolattal, hogy nem fog ejjelnappal menni a viz a padloban.
legegyszerubb lenne ratenni egy kapcsoloorat, a regi korbeforgosat, es negyedorankent ki-be kapcsolni. a masik humoros de meglepoen hasznos megoldas a termosztatot kozelebb tenni a padlohoz/holeadohoz. igy nem hagyja a kazant orakig egyfolytaban futeni, amint eler a direkt meleg a termosztathoz az leallitja a kazant. de ha a szoba meg nem eleg meleg, hamar kiegyenlitodik, es ujra futeni kezd.
A konyhai szagelszívót nem integrálnám bele a szellőztető rendszerbe. Egyrészt a konyha megköveteli a magas légcsereszámot.....meg, amúgy sem szokás. Olajos, párás levegőt szív onnan a ventillátor, nem volna szerencsés ezt rávezetni a légkezelő hővisszanyerőjére.
Nincs hideg, mármint a szobahőmérsékletet egyenletesen tudom tartani. Viszont alap felállásban túl hosszúak a szünetek, aminek néha hidegebb padló az eredménye. A termosztáttal persze rá tudom kényszeríteni a kazánt, hogy gyakrabban fűtsön, csak jobban örültem volna, ha sikerül folyamatos temperálást elérnem, alacsony hőfokon. Legalábbis ez lett volna a cél.
Köszi! Ha a megfelelő visszatérő hőmérséklet eléréséhez kénytelen vagyok túlzottan lefojtani az adott kört, abból lehet valami baj? Úgy értem, hogy az árt a szivattyúnak, vagy valami másnak?
Ariston Genus EVO kazánom van, annak 2.4 kW a minimuma. Minden helyiségben hidegburkolat van. Amit furcsállok, az az, hogy az aljzatszigetelés mindössze 4 cm lépésálló + hőtükör, ennek ellenére mégsem igazán csökken a visszatérő hőfoka, még relatív hosszabb állás után sem (a hidegburkolat persze ilyenkor érezhetően hűlni kezd). Fűtéskor jellemzően 26 fokot jelez a visszatérőnek, 28-30 fokos előremenő mellett.
A gond az, hogy nem tudok folyamatos, alacsony hőmérséklettel temperálni. Így, hogy nő az előremenő (és vele együtt a visszatérő), csak szakaszos üzemben tudok fűteni, jó esetben úgy 1,5-2 órán keresztül. Nálam fagypont körüli külső hőmérsékletnél olyan 27-28/24 fok lenne az ideális, de ezt képtelen vagyok elérni.
Most annyit módosítottam, hogy a szivattyút modulációs üzem helyett alacsony fokozatra állítottam. Így annyit értem el, hogy továbbra is melegedett a rendszer, viszont valamivel lassabban.
eddig csinaltad jol. a lenyeg hogy a fojtas a leheto legkevesebb legyen. a legmelegebb visszaterot fojtod, ettol oda kevesebb viz jut, kisebb lesz a hobevitel, hidegebb a padlo, hidegebb a visszatero.
ha mar a kezdeten 24-25 fokos a visszatero, az azt jelenti hogy a padlo egyaltalan nem hideg. ennel hidegebb nem lesz a visszatero sehogysem. (egy 22 fokos szobaban ahol a padlo 25 fokos nem tudja a padlo 25 fok ala huteni a vizet ugye)
ha a 27 fokos vized 27 fokra melegitene a padlot tok egyenletesen, akkor is az lenne hogy
1. 22 fokos szobaba a 27 fokos padlo szonyeg es butor nelkul kb 50W/m2-t tud leadni, ami 70m2-re 3.5kW osszesen. es mivel van butor, inkabb kevesebb. (plusz amit lefele az anyafoldnek ad le, de bizzunk benne az keves. ) legyen 4kW hogy tuti ne lojjuk ala. ha a kazanod minimum teljesitmenye nagyobb a 4kW-nal, akkor nincs mas valasztas mint hogy a kazan altal a vizbe tett ho egy resze nem megy ki a lakasba hanem benne marad, ezzel melegitve a vizet.
2. 2 fok deltatT-vel 4kW-ot elvinni az 28 liter/perc, nem keves. nem tuti hogy ezt atkergeti a rendszereden a kazan szivattyuja
igazibol az a kerdes hogy mi a gond? nem futi ki a lakast? vagy hogy magasabb az eloremeno? pont addig fog felmaszni ahol mar le tudja adni a kazan teljesitmenyet. meg mindig jobb mintha a kazan letiltana es faznal.
Pontosan: a beállított hőfokhoz képest emelkedik az előremenő ill. a visszatérő. Ha például 27 fokot állítok be, kb. fél óra elteltével már 28 fok lesz, újabb fél óra múlva 29, aztán 30.
A két kisszobában és a fürdőszobában sűrűbben lettek fektetve a csövek. A körök eddig teljesen nyitva voltak, most kezdtem el próbálkozni a beszabályzással. A visszatérők leghidegebb és a legmelegebb ágai közt nagyjából 2 fok a különbség. Például a fűtés kezdetén a következőket mértem a visszatérőkön: 25.0; 24.5; 24.5; 25.0; 23.0; 23.5; 23.5
Gondolom, a cél az lenne, hogy ahol a visszatérő hőfoka alacsony, ott csökkenjen az áramlás, ahol pedig magas, ott emelkedjen. A kérdés az, hogy ehhez a legmagasabb előremenő osztóját, vagy pedig a legalacsonyabb visszatérő gyűjtőjét lenne érdemes lefojtani?
Eddig az osztók felől zártam mindig a legmagasabb hőmérsékletűt. De az nem gáz, ha van olyan kör, ahol majdnem teljesen zárni kellett a "csapot"?
Sziasztok , BUÉK mindenkinek akinek még nem ... :)
Ne haragudjatok,hogy csak így ide esek de egy kisebb problémával kerültem szembe ... Tetőfedőként ...
Holnapi nap folyamán szennyvíz csövet kell cserélnem ajtón kívül ... 150es sárga PVC kerülne be a meglévő eternit helyére a lakás ajtajától a tisztító aknáig . Tehát ajtón belül eternit marad . Amivel nem vagyok tisztában :
1,)eternit - pvc találkozáshoz van valami speciális gumi karmantyú (nem tudni az eternit mekkora) vagy valami képlékeny anyaggal ki kell tömíteni a rést köztük ? Nyilván szerencsésebb lenne ha az eternit bele menne a pvc-be . Vagy nem tudom . Ötlet ?
2,)kmt.téglából van a szennyvíz akna . Abba ahogy bele megy a PVC cső , azt mivel lehetne tömíteni ?
3,)tokos - tömítéses csatlakozásokat nem kell semmivel sem ragasztani már ugye ?
Tisztítók-ágak , stb. rendben lesznek , szimplán a vizes bohóckodik ezzel a melóval december óta , ezért kell nekünk beugrani .
mi az hogy megemelkedik? az eloremeno magasabb lesz mint a beallitott?
koronkent nezted a visszaterot? nem lehet hogy a korok egy reszen csak csordogal a viz, valamelyiken meg expressz megfordul es a meleg megy a visszaterobe?
70 nm-es padlófűtéses házunk van, 7 körrel kiépítve. A gond az, hogy ha beállítok egy fix hőfokot a kazánnak, fűtéskor az előremenő és visszatérő hőmérséklete rövid időn belül megemelkedik. Elképzelhető az, hogy a kazán szivattyúja kevésnek bizonyul erre a 7 körre? Pillanatnyilag modulációs üzemben van a szivattyú, de majd kipróbálom alacsony vagy magas fordulatszámon is.
Családi ház szellőző rendszer: - az alapszerelés készen van (gégecsövek behúzva), kivéve a külső áttöréseket - be kellene szerelni egy szellőzőgépet és megcsinálni a külső fal/ tetőáttöréseket - meg kellene csinálni a konyhai szagelszivót (legjobb lenne beintegrálni a szellőzőrendszerbe), födémáttörés megvan az elszivónak
Családi ház tartalék vegyestüzelésü kazán bekötése. - az alap fütési rendszer már kész van - gázüzemü indirekt tárolós HMV és központi fütés, radiátorral és padlófütéssel, átadott kémény van - gyakorlatilag a pincében kellene összerakni a kazánt, puffertárolót és egyebeket. az anyag nagyrésze (kazán és puffer is) már a helyén van
Esetlegesen szolár rendszer telepitése tetőre, HMV indirekt tárolóba bekötés - ez a költségvetés kérdése. Annyit szeretnék, hogy a kivitelezőnek legyen légtechnikai referencia munkája - úgy vettem észre ehhez még nem sokan értenek.
Kb prioritási sorrendben irtam ezeket.
Ha valakit érdekel, dobjon rám egy mélt. Tudok küldeni rajzokat.
kulonosen sulyosabb alkatreszek, melegedo a alkatreszek es mechanikai hatasnak kitett alkatreszek labait kell nezegetni. nagy kondi, rele, csatlakozo, transzformator, tekercs.
Talán valamelyik elko (kondenzátor) pusztulhat a táp részében. ESR mérővel rájuk kellene csekkolni, vagy akár kapásból kicserélgetni őket. Nem nagy értékű alkatrészek.
Egy keveset használt kazánról van szó, bár már 11 éves. Tehát szinte minden része újszerűnek tűnik. Az elektróda teljesen tiszta, a kerámia szigetelés is épnek látszik.
Valamennyire biztosan megkülönbözteti azt az állapotot amikor az érzékelő kábelét széthúzom, mert akkor folyamatosan szikrát ad, normál esetben pedig 3x teszi meg kis szünetekkel. Talán kevés az áram ami átfolyik az érzékelőn és ez okozhatja a bizonytalan lángérzékelést? Láng azonnal van mindig!
Sajnos újabb kazán probléma...(melyet a cirkó oldalról most ide is betettem) Hátha tud valaki konkrétan erre a hibára válaszolni.
A Chaffoteaux Elexia Comfort hetek óta, de egyre gyakoribban a kezdeti gyújtás és a láng megléte mellett leáll és a 60-as LED-et villogtatja, azaz 'hiba a lángérzékelő áramkörben'. Már a 70/80-as LED is kijött egyszer, szintén valami gyújtáshibát jelez (sajnos spanyolból kellett visszafordítanom, már amennyire pontosan sikerült).
Gondolom panelhiba lesz, mert minden csatlakozót lehúztam/visszadugtam, a készülék 3x próbálja meg szikrázással begyújtani a lángot, amely már az első pillanatban jól ég, de az áramkör nem érzékeli valahol belül (mára már az esetek rel. nagy százalákában). Mindez annak ellenére, hogy ha a láng érzékelő csatlakozóját széthúzom, akkor nem 3x gyújtogat szünetekkel, hanem kimondottan úgy érzi, hogy nincs láng, végig szikrázik a hiba miatti tiltásig. Tehát a lángérzékelő vezetékét összedugva már érzékel valamit, de nem minden esetben eleget. (A reset gomb megnyomására üzemkész lesz ismét, vagy esetleg több reset is kellhet, mert az azonnali próbálkozásra ismét újra kijön a 60-as LED. Úgyanígy indul újra egy rövid feszültségmentesítéssel is.)
Mit lehetne tenni a hiba pontosabb behatárolásáshoz, vagy marad a panelcsere (az honnan szerezhető be konkrétan)?
A nyákon minden nagyon szép, ami a forrasztásokat illeti, tehát időzített, hibás forrasztást sem találtam.
Az almérő az tényleg a lakástulajdonosok tulajdona. De lehet szerződni a Vízművekkel a közvetlen számlázásra is a Díjbeszedő zrt közvetítésével. Ennek a külön ára 340 ft /hó / lakás. + a fogyasztás.
A vízművek így se fizet rá. Összeadja az almérők fogyasztását, a különbözetet meg kiszámlázza a társasháznak. Tehát az egyszerűség kedvéért 4 lakás az éves fogyasztás az almérők összesítése alapján 432 m3 /év, a társasház óráján pedig 510 m3 szerepel, akkor a társasház jön még neki 510 -432 = 78 m3 víz + csatorna díjjal. Aztán a tulajok egymás között a közgyűlésen ennek díját egymás között elosztják. Ezek pici számok/ kistársaház/ egy komolyabb háznál 5 -6 e m3 fogyasztás van. Nálunk egy másik házban azon ment avita hogy a nagyjából 1800 m3 + fogyasztást hogyan osztják el.
Elcsurgott, a lépcsőhát mosták, meg ellopták.
Az eredeti törvény 4 - 4 évről szólt / a mérésügyi törvény egyik mellékletében / de úgy 92 -93-ban a T. Józsibá' odaszólt az egyik minisztériumba, hogy mit lacafaszáztok, miért nem 6 év az ? Gyorsan kijavították 6 -ra, most tavaly megint odaszólt valaki, hogy miért nem 8 ? hát kijavították 8 - ra, de ennyi erővel lehetne akár 10 év is.
Meg van olyan gyakorlat is a t. házaknál, hogy akinek nincs vízórája, arra számláznak mindent . Meg a közös költségbe beépítik.
Másutt vannak bérlőim. Az egyik lakásban 17 évig volt az almérő. Sk. A végén kb. 10 % -kal mért kevesebbet. Hordós módszerrel kalibráltam, végül cseréltem.
Nem vesztem ezen össze a bérlőmmel.
Érdekességként : a villanyórák hitelesítési ideje az egyik leghosszabb - 14 év,
a gázmérőké 10 év,
a vízmérőké 4 év, aztán vannak éves hitelesítésü idejű mérőeszközök és
Oké, mondjuk, hogy nem könnyűszerrel nyitod ki, de nem vág orrba, és nem egy 100 wattos kis axiálventilátor csinálja, hanem egy bika nagy több kilowattos centifugális gép. Arra akartam csak rámutatni, hogy kicsit eltúloztad amit a kisventillátorokról írtál.
tehat almerok. az almerovel csak a lakok szamolnak el egymas kozott, belugyuk kellene legyen hogy mit fogadnak el es mit nem. de van a szep torveny a 8 evrol ugye...
bezzeg a fomero az a vizmuvek penze, o nem is dobja ki, hanem siman ujrahitelesiti, akar fel is ujitja.
nalunk az irodahazban ugye eleg nagy ajtok vannak. saccra 120x220. meg tuzallo is, ezert alapbol is van egy tehetetlensege. ha megy a tulnyomasos szellozes tuzriado probakor, 50 kilo alatti ember nem nyitja ki. ha az elete mulna rajta lehet sikerulne neki, de elsore meg masodikra siman lepattan. az ujoncok kozul volt aki azt hitte be van zarva.
A füstmentes lépcsőházban 25-50 Pa lehet, és az ajtót úgy kell méretezni, hogy az ajtó nyitás max 100N erővel történhet. Tehát konyha nyelven max 10 kg erő kell egy ajtó kinyújtásához. Szerinted simán nyílik? persze ha már 3 centit nyitottál rajta akkor már semmi gáz.
(4) A túlnyomásos füstmentes lépcsőház gépészetének a) valamennyi lépcsőházi nyílászáró csukott állapota esetén 50 Pa ą 10% relatív túlnyomást, b) egy nyitott lépcsőházi ajtó esetén 10 Pa túlnyomást, c) a (6) bekezdésben meghatározott darabszámú lépcsőházi nyílászáró nyitott állapota esetén a nyitott nyílászárók keresztmetszetében legalább 1 m/s sebességű légáramlást kell biztosítania. (5) Előteres túlnyomásos füstmentes lépcsőház esetén a (4) bekezdés a) pontja szerinti relatív túlnyomás mértéke a lépcsőházban az előtérhez viszonyítva 50 Pa ą 10%, az előtérben 1015 Pa.
Egy füstmentes lépcsőház ajtaját simán kinyitod üzemelő ventilátor mellet, anélkül hogy orbavágna, vagy leszakítaná a lábujjkörmöd, karod...stb. És beláthatod, hogy ott nem 50 Pa-ról beszélgetünk.
Én se akarok már mérni vele. Csak gondoltam ingyért azért nem adom. Állítólag összegyűjtik, kisavazzák, tisztítják, kalibrálják, hitelesítik és újra árulják. Jó 12 db. nem tétel, de Mo.-n kb. 8 millió vízmérő van, az átlagos használat 6 év, így 8. x10 hatodikon per 6 az kb. 1,3 .millió /per év.
egy százast sem ér ?
Ja főmérő hitelesítése 4 év, mellékvízmérőé pedig egy éve 8 év.
Csak abból gondolom így írja a törvény - 4 évenként hitelesítendő és nem eldobandó.
De hát ha gazdagok vagyunk, akkor azok.
Még annyit - a mostani mérők már a litereket is mérik és kijelzik .
nálam most járt a vízművek, vízmérőt cserélt. a régit a kivett óraállással ötször lefényképezték majd ötször aláírtam és elvitték, majd beraktak egy nullás mérőt a helyére.
én már csak a nyugalmam miatt sem kísérleteznék ezek újrahitelesitésével.
Igen, vehetjük stirling gépnek. kb. 5cm-es csőszakaszon van fűtve egy borszesz égő égővel, és közvetlenül mellette hűtve. Majd parabola tükörbe lenne a technika...
abszolut egyetertek, hogy ekkora nyomasokkal csinjan kell banni. elsore kicsiben kell megcsinalni, a hutogepes cuccok kornyeken nezelodnek.
ha jol ertem ez egy speci stirling gep. az egyik veget melegited, a masikat hutod,es kozben ugy rezeg, hogy valamifele allohullam alakul ki benne. ennek az alacsony nyomasu vegen veszi fel a hot es a magas nyomasun adja le.
Sziasztok! Semmit nem értek a csövekhez, a tanácsotokat szeretném kérni. Csak gondolkodom egyenlőre... Egy kísérlethez kellene 25-35mm belső átmérőjű cső, ami mindkét végén le van zárva, de az egyik oldalán könnyen bontható. Egy szelepet is rá kéne applikálni, és max. 10-12 bar nyomást kellene kibírnia. A hossza max. 2 méter lenne, még pontos adatokat nem tudok... Ami még nehézség, hogy minél vékonyabb fala legyen, és egy helyen, miközben nyomás alatt van, tartósan ki kell bírnia, 5-600 fokos melegítést. Szerintetek mennyire megvalósítható, ha igen, mennyiből jön ez ki, és ha esetleg van ötlet miből, hogy, azt is jól jön... Hogy mégis mihez kellene: A csőben az egyik végétől, kb. 1/6 -nyi távolságban egy kis katalizátor kerámia, vagy ahhoz hasonló porózus betét van, aminek egyik felét melegítve, a benne lévő levegő dugattyúként fog ugrálni a cső két vége között. Ez rezgésbe hozza az egész csövet. A cső rugós felfüggesztést kap, és egy mágnest a végére, amely egy tekercs segítségével némi delejt adna. A kísérlet lényege, hogy mennyit, milyen hatásfokkal, stb. produkál. Parabola tükörbe napenergiás dolog lehetne... https://www.youtube.com/watch?v=dQ_r64eCQCc Köszönöm, ha van meglátás!
Valószínű elírás a 15 ezer forint, ez nem ér 1500-at se.3 darabot hajítottam ki 10 év alatt a fűtésrendszerből, volt ami leégett, volt amelyiknek darabok váltak le a forgórészéből, kiegyensúlyozatlan lett, zörgött mint állat(ezt később talajvízszivattyúzásra még használtam).
Az utolsót épp most tettem a helyére(ócskavasas vödör), már annyira kikopott az a lemez, ami állásában tartaná a forgórészt, hogy ne érjen hozzá az állórészhez, hogy nem pörgött fel...
19 éve tettünk be helyettük egy wilót, még megy, örök, mint a nyomorúság.
Köszi,értelek,amit venni akarok az is két fokozatú, P1:100w P2:30w.csak bőven elég lett volna az 1"-os kivezetés,na de 1500ft ér nem válogathatok,és nem sokat menne,max pár órát 1 héten.
Nem igazán van kisebb,jó ahogy nézem ezekbe is van ami 6/4-es és van ami 1"-os kivezetésekkel vannak el látva,és ezek tuti birják a meleg vizet,persze jóval kisebb valami is elég lenne.
Valaki esetleg ismeri ezt a fajta keringető szivattyút?Én nem igazán értek hozzá de a tulaj szerint ebbe nem elektro motor van hanem valamilyen elektromágnesesen működik.
Ha valaki tud róla valamit mondani annak megköszönöm.
Fűtésrendszer összeállítással kapcsolatban lenne kérdésem.
Egy 82 nm-es családi ház fűtését 27KW-os vegyestüzelésű lemezkazánnal szeretnénk megoldani.
A kazán a pincében lesz, egy puffertartállyal kiegészítve. A gond ott kezdődik, hogy 175cm magas a pince, így max egy 300 literes tartály fér el a pincében.
Kérdéseim:
- mire elég egy 300 literes tartály?
- jobb megoldás lenne, ha a pince melletti melléképületben (ami kb 50 cm-el magasabban van) helyeznénk el egy nagyobb, pl 1000 literes tartályt? Probléma-e hogy ez magasabban lenne mint a kazán?
Ha ez így lesz a jővőben mint itt jó 15 -20 hozzászólásban megy a vita, kimegy divatból a vezetéses gáztűzhely.A lakosság zöme ilyen mókába nem megy bele, hacsak nem csalják be.
ismerem. a szabvány fél méter névleges átmérőjű csővel mér, 15Pa mellett adja meg a légszállítást.
gondolhatjuk hogy a kísérletben pont totál fojtva van, nincs légszállítás, ezért ponthogy maximális a nyomás. viszont ezek a ventik képtelenek igazi nyomás létrehozására, ha közvetlen befognám talán meglenne az 50Pa, de lehet akkor sem. ki kellene probaljam
A konyhai elszívó-berendezésekre vonatkozó UNE EN 61591 szabvány a valós - köbméter óra (m3/óra) alapú - légszállítási teljesítményt, valamint a kürtőben lévő nyomás nagyságát (Pa) értékeli egy adott ellenőrzési ponton.
Az elszívási teljesítmény és a zajszint érvényes összehasonlítása csak akkor lehetséges, ha valamennyi mérést ezen szabvány szerint végeztek.
UNE EN 60704 szabvány
A konyhai elszívó-berendezésekre vonatkozó UNE EN60704 szabvány a működés közben decibelben [db(A)] mértmaximális zajszint nagyságát vizsgálja. A mérések visszhangmentes, vagy félig visszhangmentes kamrákban történnek.
Az elszívót ha a padlásra vezetted az nem szerencsés, mert a tetőszerkezet fog elrohadni nagyon hamar az elszívott levegőben lévő szennyeződésektől, kis szerencsével eltüzeled a tetőt.
Az életben nem fog elrohadni semmi sem, sima cseréptető, átfúj rajta a szél, az elszívó meg nem lesz használva, mint említettem, előtte sem volt.Egyébként a padlásajtó is innen nyílik, üzemszerűen fel van támasztva néhány centire, de télen, zárt állapotában sem a tökéletes tömítés netovábbja.
Légbeejtővel semmi probléma, mert ha lesz valami gond akkor csak ti fogtok széndioxid mérgesét kapni, ergó a szomszédokat nem veszélyezitek.
Ebben a helységben eddig egy B típusú gáz állókazán volt, az megszűnt, egy másik helységben lett felszerelve egy kombicirkó, C típusú, értelemszerűen zárt égésterű, mivel lakótérben nem nagyon engedélyeznek új beépítésként B típusút már.A légbeejtőt a gáztűzhely miatt abban az esetben kellett volna felszerelni, ha a konyha nyílászárói a 40 éves romok helyett újra cserélődnek valamikor.Tehát az átvétel idején a régiek vannak bent, ergo légbeömlő sem kell.
Az meg, hogy milyen mesterrel dolgoztattál azt a munkája minősíti, a tervet és előírásokat semmibe sem vette, remélem azóta elvesztette a gázszerelői igazolványát.
Teljesen hivatalos minden, gázterv,engedélyezés, csőhegesztés, óra le-fel, nyomáspróba, gázmeo.
Az már csak hab a tortán, hogy még el is dicsekedsz vele. Hát szerintem ez több mint elgondolkodtató.
Gondolkoznod azon kéne, hogy ha elsőre nem értesz meg valamit, akkor van-e értelme ennyi negatívumot azzal kapcsolatban feltételezned/leírnod.
Az egész abból indult ki, hogy kell légbeömlő, munkaponti vizsgálat, gázszelep, meg mitudomén még micsoda egy gáztűzhely üzemeltetéséhez, miközben azt ugye nem tudjuk, hogy az a gáztűzhely milyen körülmények között is üzemel.
Nekem nem kellett, hivatalosan sem.
Aztán ha szerencséd van akkor kijön egy másik ember a szolgáltatótól és leveszi az órát szabálytalan vételezés miatt.
Van program amivel a légcserét lehet számolni, de szerintem talán 5-en tudják kezelni:-) Ez a program írója mondta nem én találtam ki.
A természetes légcserénél nagy probléma a szél. Nem elég, hogy állandóan változik az iránya, és ha ez nem lenne elég még az erőssége is elég hektikus. Tehát számolhatatlan. A ventilátort meg elég jól tudom számolni és tudom mi várható tőle.
Aztán már nem is kell megemlíteni a téli és nyári állapotot.
Nézzük csak mi az az 50 Pa. Tételezzük fel, hogy a konyhádban van egy elszívó ventilátor ami 50 Pa nyomáskülönbséget hoz létre.
Becsukod az ajtót és a konyhából ki akarsz jönni:
befele nyílik az ajtó ekkor ha lenyomod a kilincset kirobban az ajtó a képedbe, mivel az ajtóra kívülről közel 8 kg erő hat és befelé tolja az ajtót. Peches esetben ha az orrod van elől akkor simán orrba vág, vagy ha papucsban közlekedsz és a lábad van elől akkor a nagy lábadról leugrik a köröm:-)
Kifele nyílik az ajtó. Ekkor megint csak kellemetlen a helyzet, mert nem tudod kinyitni az ajtót mivel ekkor is legalább 8 kg erővel kell húzni az ajtót, ergó szép lassan letéped a kilincset és nem tudsz kijönni:-)
Tehát a légbeejtőt nem a hóbortos gépészek találták ki.
Azért csak el lehet követni vmiféle méretezést ( külső és belső levegő sűrűségkülönbségéből, a helyiség magasságából származó gravitációs felhajtóerőből), ha vki annál többet akar leírni, mint hogy, lyukas a ház és majd szellőzik :-)
A szellőző levegő beáramlását a légbeejtő luk hozza létre, nem az elszívó
Levegő áramlást nyomáskülönbséggel és legalább két lukkal lehet elérni. Nyomáskülönbséget vagy gépi úton (venti), vagy gravitációs elven (kémény) lehet létrehozni. Egy luk csak szükséges, de nem elégséges feltétel. És ahogy Wattocsak is fogalmazott, még egy passzív ház is tele van lukkal, gyakorlatilag a légbeejtő teljesen felesleges egy páraelszívó számára.
Sajnos a törvényalkotó a 4.3.1 c.) pontban egyszuszra túl akart lenni az A és B típusú készülékeken, de sajnos nem sikerül neki, mert a kérdéses mondat esetén a két készülékcsalád másképp viselkedik. Ami jó B-re (kéményes), tehát a rendelet mostani szövege, az nem jó az A-ra (kémény nélküli).
De egyébként a 4.3.1-es pont a.) b.) c.) d.) e.) mondatai között VAGY kapcsolat van. A e) pont pedig nem ír elő automatikusan záró szerelvényt.
hidd el lakótelepi lakások 40 % ban kizáratásra ítéltek!
it a 70 es években épült házakra gondolok.
Kirohadt ablakokat újra cserélt lakó aki nem oldotta meg a légellátását a készülékének azonnal kizárható.
stb .stb.stb.
kicsit fura a helyzet mert nem jogunk van a baleset veszélyes helyzet jelentésére hanem kötelességünk azt jelenteni.
Másik :
ha valaki megvádol hogy korrupt vagyok, és nem tudja bebizonyítani miből gondolod , hogy nem vádolom meg becsületsértésért, és nem fogom hitelrontásét elkalapálni. Persze jogi úton!
A szellőző levegő beáramlását a légbeejtő luk hozza létre, nem az elszívó. Elszívó nélkül is üzemelhet a gáztűzhely jól záródó ablakok mellett, ha van légbeejtő.
Én úgy tudom, a nyílt égésterű kazánoknál kell tiltani a ez elszívót, hogy ne szívja vissza a füstöt a kéményből.
Tehát ha a szellőző levegőt ventilátor hozza létre, akkor a gázkészülék üzemét addig le kell tiltani, amíg a szellőztetés nem üzemel. Tehát a gázkészüléket addig nem lehet üzembe helyezni amíg a szellőzés nem biztosított.
Ebből az következik, hogy a páraelszívót akkor üzemeltetheted amikor csak akarod, de a gáztűzhely csak akkor tudod begyújtani ha az elszívás már működik.
Na most a topiktárs ideiglenesen egy 80 - 100 légm3-es padlástérbe engedi és akkor te rohadásról beszélsz .
Nem akarok kötekedni, de kormi07 topiktárs nem írt semmiféle ideiglenes bekötésről. Megjegyzem volt már szerencsém látni pár ilyen elrohadt tetőszerkezetet. Nekem mindegy ha elrohasztja engem nem zavar.
Más kérdés, hogy ha az a 80-100 m3 összejön légbevezető nélkül akkor az a ház olyan mint a szita. :-)
Engem az háborít fel, hogy van egy link szerelő és egy link gázmeós produktumát hozzuk példának, mint kovetendőt, hogy nem kell semmivel sem foglalkozni jó az ahogy mi kigondoltuk, oszt jó napot.
És milyen előnnyel jár, hogy a padlástérbe nyomja be a párás, zsíros, büdös levegőt?
Illetve ez az előny nagyságrendekkel nagyobb, mint a padlástér (faszerkezet) állagának romlása miatt időben később kialakuló hátrány?
Egyébként vagy jól szellőztetett adott padlástér, vagy nem. Képernyő elől számomra a megnyugtató megoldás a szabad térbe történő kivezetés (illetve ha gázellátást is érinti a dolog, akkor kötelező is).
Igaz én a problémákat nem megoldani szeretem, hanem egyből elkerülni a lehetőségét.
A főfogyasztás a fűtésnél van, majd a meleg víz termelés és végül a konyhai tűzhelyé. Tény , hogy majd 4 x -es a villany ára mint a gázé , de a főzési és sütési energia nem sok , így egy villanytűzhely fogyasztását ki lehet bírni.
Ráadásul az un. indukciósoknál meg jó a hőhasznosulás.
Valamikor az anyósom volt úgy villanykályhákkal fűtött és 25 -ös izzókat használt. Nem modern égőket, hanem a hagyományos izzókat.
Sokan vaccillálnak a villanyfűtésen , győzködik magukat innen is várnak megerősítést, mert nem hiszik, hogy nagyon drága, mások meg egy villany tűzhely fogyasztásától félnek.
" Az elszívót ha a padlásra vezetted az nem szerencsés, mert a tetőszerkezet fog elrohadni nagyon hamar az elszívott levegőben lévő szennyeződésektől, kis szerencsével eltüzeled a tetőt. "
Remélem nem komoly ez az aggály !
Mo.-on van kb. 4,1 milló háztarás, mondjuk felében gáztűzhely , kerekítsünk lefelé. Legyen 2 millió, jó ha 10 % a rendelkezik konyhai elszívóval, a többi konyhába direkt megy az égéstermék. Tény van és kell lenni légcserének - már vagy 50 éve.
Ennek ellenére a magyar konyhák javát terheli a gáztűzhely égésterméke és természetesen a bútorzatot is. Ráadásul a magyar konyhák térfogata eléggé kicsi. Mondjuk az átlag nem több 25 légm3- nél.
Na most a topiktárs ideiglenesen egy 80 - 100 légm3-es padlástérbe engedi és akkor te rohadásról beszélsz . Persze lehet beszélni róla , csak éppen nem valós probléma.
Bejelented a szolgáltatónál az igényed a felülvizsgálatra és ők az esedékes mérőcserénél elvégzik. Ingyenesen.
A napokban voltam az egyik szolgáltatónál. Dec. 31 -ig fogadtak bejelentkezést, nagyon sok hátralékuk van, mivel 35 -45 éves rendszerek is várnak felülvizsgálatra.
A rendszer ellenőrzést végzik, ami 10 évente esedékes. A készülék felülvizsgálatot megkerülték, nem adtak rá egyenes választ. Azokat 5 évente kell felülvizsgálni. Nyilván terhes nekik ez a tevékenység.
Aztán van a fizetős vizsgálat, de azt 20 alatt nem lehet megúszni + még az esetelegesen kreált javítás költsége. Inkább a 30 .
A kizárás ? A hibától függően azonnal vagy a hiba elhárítás határidejének lejártakor.
Az azonnali kizárás elvileg csak a szivárgáskor történik meg.
örülök ha egy 50esből megúszom ezt az elszivó projektet..hogy ott babusgassak egy tizéves gáztüzhelyet.. érdekes a panelban a kutyát se érdekelte a gáz pedig ott aztán dunszt volt és az elszivó rendszer is rossz volt.
A villanytűzhely már nem olyan mint a 80-as években. A feleségem is gáztűzhely párti volt, ma már el sem tudná képzelni, hogy ne villanytűzhelye legyen. Nem kell gáz a lakótérbe, nem kell a légbevezetés, elég egy szagelszívó. És nem a feleségem tüdejében landolnak az égéstermékek amiknek kéményben lenne a helyük .
"Ha a szellőző levegő beáramlását ventilátor hozza létre, akkor annak üzemét a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelni kell."
Ha jól értem a magyar nyelvet, akkor a páraelszívó csak akkor üzemelhet, ha a gázfogyasztó készülék is üzemel, tehát nem kell mágnesszelep, de áramláskapcsoló igen. Kedves jogalkotók, tetszettek volna általános iskolába járni.
valaki lécci árulja el hol a túróba kapok (pesten) ilyen mágnesszelepes elszivót, meg csövet hozzá. ahol a cirkót vettem fűtéstechnikai bolt ott nincs. multiba nem merek venni. mondjuk én nem tudom kivinni a tetősík fölé az elszivó kivezetést, kirakom a fal oldalába a tető alá kicsivel és kész.
azt se tudom mekkora legyen a távolság a falon a légbeejtő meg a elszivó kimenő között..
kivagyok már ettől a 20forintos gáztüzhelytől, hogy kétszer kell kilukasztanom a falat miatta meg csilliók, meg kockázat.
"amennyiben a régi nyílászárókat új, fokozott légzárásúakra cserélik, úgy AT-G60 fali légbeejtő beépítése kötelező" + mágnesszelep, reteszelve a páraelszívóval+ páraelszívó tetősík fölé vezetve.
Részletek a 11/2013. (III. 21.) NGM rendeletből:
4.3. A gázfogyasztó készülék légellátása, helyiségének szellőzése, az égéstermék elvezetése.
4.3.1. ... Ha a szellőző levegő beáramlását ventilátor hozza létre, akkor annak üzemét a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelni kell. ...
4.3.2. Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), A típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátása, szellőzése Az A típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyező anyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza. A szellőző levegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű terhelésére vonatkoztatva legalább 12 m3/h/kW legyen.
ha a levegőben sok a co2, akkor a tüdőben a vörösvértestek nem tudják leadni a saját széndioxidukat. amíg a vérben sok a co2 a levegőben meg kevés, a tüdőben "magától" a kiegyenlítődés fele megy a dolog, megy kifele a co2. ha a levegőben emelkedik a koncentráció, egyre kevésbé megy a vérből kifele. hiába van oxigén bőven, megfulladsz mert nem vesz fel a véred oxigént mert nincs hova.
lásd még apollo13, film is készült belőle. volt oxigénjük bőven, viszont nem volt elég co2 elnyelő moduljuk mert többen és tovább tartózkodtak a leszállóegységben mint amire tervezték.
lásd még búvár újralélegző készülék. nem levegőt vagy más direkt lélegezhető gázkeveréket visznek le, mert annak nagyrésze ugye nitrogén vagy más intert gáz, feleslegesen foglalja a helyet. oxigént visznek, és a kilélegzett levegőhoz folyamatosan adagolják, azt lélegzik be. ráadásul a kilélegzett levegőben is van oxigén, az sem veszik el teljesen, szuper mi? azonos méretű palackkal többszörös eltöltött idő. viszont a co2-t el kell tüntetni a kilélegzett levegőből, ezért az újralélegző készülék lényege a co2 elnyelő eszköz.
A szén-dioxid nem mérgező, a veszélyt az oxigénhiány jelenti magas szén-dioxid arány esetében. A szén-monoxid a mérgező. Biztosan találsz rá szakirodalmat a neten, de ha visszaemlékszel az iskolai kémia órákra, ott tanultuk.
"hol vegyek ilyen oldalra kivezetős elszivót meg csővet amibe nem kötnek bele? "
Az elszívók a tűzhely felett vannak bizonyos távolságra. Más a villanyé és más a gázé.
A hozzávaló cső lehet alumínium un. hajlítható ( korábban Westernform légtecnikai csőnek is nevezték ) és lehet műanyag, pl. nagyon jó a narancssárga csatorna cső. Nem árt egy visszacsapó szelepet is beleépíteni.
Mondjad miért szabálytalan vételezés az kormiónál van leírva ?
Készíttetett egy tervet, kifizette, majd a Tigáz ellenőrízte a tervet. Ezután k. megcsináltatta a terve alapján a projektet, kijött a tigáz meosa és leellenőrizte a munkát, hogy a terv szerint készült e, mindent rendben talált, megkóstólta a diót. Intézkedett a gázszolgáltatásról.
Volt ott elszívó -igaz vita tárgya, hogy meddig vezetjük ki. Nem volt viszont légbeejtő és mágnesszelep se - mert a terven se volt.
És erre egy másik muki csak úgy lekapja azt az órát !
"Az meg, hogy milyen mesterrel dolgoztattál azt a munkája minősíti, a tervet és előírásokat semmibe sem vette, remélem azóta elvesztette a gázszerelői igazolványát."
Ezt honnan veszed ?
A meós mást állapított meg - elfogadta, mert a tervek szerint készült - feltételezem.
- csatlakozási nyomás megfelelőségét, és az előírásnak megfelelő égőnyomást
,- gázterhelését (ha a fogyasztói berendezés mérőjével megállapítható)
,- hatásfokát műszeres méréssel, (indirekt mérés
)- koncentrikus égéstermék-levegő csővel szerelt C típusú készüléknél az égéstermék csőszivárgásmentességét műszeres vizsgálattal, (CO2 mérés)
- környezetét (éghető anyag, bútor közelsége, építészeti átalakítás miatti nem megfelelőség
)8.1.5. A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során elvégzett hatásfokméréshez legalább kalibrált mérőműszert kell használni.
.A jegyzőkönyv:- első példánya a tulajdonosnál marad (az épület energetikai audit részeként kezelve)- második példányát a felülvizsgáló köteles 10 évig megőrizni.
Természetesen találhat hibát, De minden hibáért azonnal nem zárhatnak ki a fogyasztásból. Vagy ha igen, csak lesz aki megóvja, netán kártérítést kér. Sőt akinél már minden vesztve van feljelent pl. korrupcióért.
És a 'Jóbarát' tanítása alapján nem is kell azonnal megnevezni a korrupció konkrét tárgyát elég annyi hogy XY korrupt a felülvizsgálatok során.
Szóval a szolgáltatók se nagyon örvendenek ennek a munkának.
Azért az az óra lekapkodás/kizárás csak indokolt okok miatt lesz lehetséges.
"Most nem tudom, hogy ez a bizonyos kötelező ellenőrzés, amit tavaly ingyenessé tettek a lakosság részére (vagyis ráterhelték a szolgáltatóra), az ingyenesség továbbra is fennáll-e, tudja valaki?"
Meg kell kérdezni a szolgáltatót. De szerintem ez púp nekik is a hátukon, mert ha mindent felülvizsgálnának, nagyon ráfizetnének.
Kizárják a fogyasztót ? Ok. de akkor egyszer csak nem marad ügyfelük.
Az egyik rokonnál már négy éve hasonlót írt rá. annyi különbséggel, hogy majd ha lesz nyílászáró csere kell légbeejtő. Volt elszívó, semmi mágnesszelep.
Viszont a gázmeós nem a tervet hagyja jóvá, hanem a terv szerint készült munkát.
Aztán ha szerencséd van akkor kijön egy másik ember a szolgáltatótól és leveszi az órát szabálytalan vételezés miatt.
Pár gondolat:
Az elszívót ha a padlásra vezetted az nem szerencsés, mert a tetőszerkezet fog elrohadni nagyon hamar az elszívott levegőben lévő szennyeződésektől, kis szerencsével eltüzeled a tetőt.
Tehát remélem, hogy én értetem félre az írásod.
Légbeejtővel semmi probléma, mert ha lesz valami gond akkor csak ti fogtok széndioxid mérgesét kapni, ergó a szomszédokat nem veszélyezitek.
Az meg, hogy milyen mesterrel dolgoztattál azt a munkája minősíti, a tervet és előírásokat semmibe sem vette, remélem azóta elvesztette a gázszerelői igazolványát.
Az már csak hab a tortán, hogy még el is dicsekedsz vele. Hát szerintem ez több mint elgondolkodtató.
Tavaly augusztusban csináltattunk gáztervet, vízmelegítő-állókazán megszűnik, másik helységbe kombicirkó felszerel, gázcső nyomvonal módosítás, régi készülékek csövének megszüntetése.
A gáztűzhely fölé rajzolt egy elszívót a tervező(a valóságban nem volt), meg ráírta a tervre, hogy "amennyiben a régi nyílászárókat új, fokozott légzárásúakra cserélik, úgy AT-G60 fali légbeejtő beépítése kötelező", vagy valami hasonlót.
Gáztervet a Tigáz engedélyezte, én feltettem egy használt, működő elszívót, függőleges kivezetéssel a padlástérbe(fa födém, szerencsémre), légbeejtőt nem tettünk, mágnesszelepet sem.
Jött a gázmeós, megnézte az elszívót, megkóstolta a konyhaasztalon lévő dióbelet, majd jóváhagyta a tervet.
A mellékelt képen automata légtelenítők vannak. Ha úgymond betekered, azaz lezárod, akkor a felgyülemlő levegő nem tud eltávozni a rendszerből. Jó félig ki kell tekerni, akkor szükség esetén automatikusan légtelenít. Ha netán víz spriccel ki rajta, akkor megadta magát, lehet cserélni.
itt van előttem a gázterv. az elszivó típusra illetve kivezetés módjára (födém vagy oldalfal) sem a rajz nem tér ki sem a leírás.
a mérnök is azt mondta hogy tökmindegy.
annyit ír hogy 2010 előtt telepitett elszivó és légbeeresztőt kell mondani. a légbeeresztő meg van adva : Aereco Efa 581 (ablak) vagy a rajzon AIR tonic ATG60 van. ez a fali. én falit akarok.
hol vegyek ilyen oldalra kivezetős elszivót meg csővet amibe nem kötnek bele?
Ez így van sajnos, sokan meg szívták, akik ablakcserét végeztek, utána kötelezték őket ilyen kényszerüzemű elszívóra. Nem olcsó a gázelzáró mágnesszelep sem, meg a többi.
Tavaly nekem is leste a kéményseprő az ellenőrzésénél, hogy milyen ablak van: hagyományos van, és marad is. Inkább javítom, karbantartom, de a konyhában nem fogok ablakot cserélni.
Legutóbb azt hallottam a Híradóban, hogy a kéményseprőnek ezentúl be kell mutatni a kötelező gázellenőrzés jegyzőkönyvét. Pedig azt hittem, majd csak a legközelebbi gázóracserénél fogják kérni.
Most nem tudom, hogy ez a bizonyos kötelező ellenőrzés, amit tavaly ingyenessé tettek a lakosság részére (vagyis ráterhelték a szolgáltatóra), az ingyenesség továbbra is fennáll-e, tudja valaki?
Nekem csak az furcsa/nem eletszeru, hogy felkel a paraszt hajnal negykor, inna egy kavet amit tuzhelyen fozne le 4 perc alatt......ezert kell menjen az elszivo kozben.
Ha már ennyire a biztonság. nálam van egy másik helyen szintén tűzhely. nos ez elektromos szikráztatós begyújtóval van ellátva. Ha az tűzhelyszikráztatóját összekötnék az elszívóval, csak feltűnne egy két balkezesnek, hogy nincs szikra, gyúfázni kell.
Elvileg sok mindent lehet kérni, de az előbb utóbb kontraproduktív lesz.
Nálam ráadásul egy régi elszívót is elfogtak, csak annyi volt a terven hogy elszívó a tűzhely felett.
Igaz a cső nem túl hosszú, felfele kb. 50 , oldalra meg 1,5 m. Van viszont egy probléma . Nincs benne visszacsapó szelep, így télen eléggé bejön a hideg / de télen elzárva - a tűzhely az ablaktól kb. 1 m-re. A kivezető cső , A sárga csatorna cső , később a konyha falával azonos színűre festve. Így van 4 éve minden probléma nélkül.
Reteszelés és munka pont mérés , lehet , de nem maximalizmus ez ??
10 évig nézegettem egy ilyen konvektor-t és azt szólom, hogy a tapasztalat mást mutat mint a barátod elmélete :-) Az üveg nem azonnal meleg, pontosan látod, mikorra melegszik be, amikor a pára eltűnik róla.
ehhez a meglatashoz mit szolsz? a baratom ezt mondja: amint az egosor begyullad,kozvetlen az uveg elott,ugye,a latvnykonvektornal, akkor az uveg azonnal meleg,ez egy.ketto: a nagy homerseklet miatt,ami odabent keltekezik,a paranak el kellene parolognia rogton,nem?
A pára kicsapódásához elég ha az üveg eléri a harmatpont hőmérsékletét, nem kell, hogy a Te fogalmaid szerint "hideg" legyen. Nézz utána, vannak diagramok ahol megnézheted.
Van egy előírás, ami kb. egy éve sűrűn napirenden volt. Ez az un. biztonsági felülvizsgálat.
Idézet a rendeletből :
" egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók, akik/amelyek ingatlantulajdonosai részére a Rendelet előírja, hogy a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatát a gázfelhasználó technológia kivételével az ellátását lehetővé tevő, területileg illetékes földgázelosztótól történő megrendelés útján köteles elvégeztetni a Rendeletben meghatározott időbeni ütemezéssel és gyakorisággal (csatlakozó vezeték esetében 10 évenként, felhasználói berendezés esetében 5 évenként). "
Tehát meg kell rendelni a szolgáltatótól, amely előír ezt azt.
Volt aki már átesett ezen ?
Nálam a vezetékek több mint 10 évesek, a készülékek közül van ami igen, van ami nem.
Korábban, amikor még nem a szolgáltatók végezték, mennyibe került ez ??
pont erre gondoltam, csak nem voltam benne biztos. a klasszik rozsda, voros vasoxid, hematit Fe2O3 az gyengen magneses, sokkal kevesbe mint a vas. viszont a magnetit, magnesvaserc, fekete vasoxid Fe3O4 az nagyon magnesezheto.
logikusan hangzik hogy az a fekete trutyi az az utobbi, oxigenszegeny kornyezetben keletkezik. ha szabad levegon hagyod, akkor megbarnul, atalakul.
BIASI CONTRACT 24S kazánom van és elkezdett rendellenesen működni. Fűtés és melegvíz készítés közben ki-be kapcsolt 5-10 másodpercenként. Nagyon idegesítő, mert a fűtés még elmegy így, de zuhanyozni egy extrém sport volt. Bárhol keresgéltem, mindenhol az elektromos alaplap vagy panel cseréjét javasolták a hiba elhárítására, ami újonnan 40-50ezer Ft.
Mivel még egy hozzászólásban sem láttam az NTC termisztort, mint a hiba forrását megemlíteni én most leírom az én sztorimat. 2 db ilyen NTC szonda van a kazánba építve egy a HMV a másik a Fűtési meleg víz hőmérsékletét érzékeli, gondolom azért, ha eldugulna a rendszer le tudjon tiltani a kazán és ne forralja fel a vizet. Könnyen hozzáférhető helyen van beszerelve mindkettő. A kazán első és oldalsó burkolatát kell csupán eltávolítani. A fűtés előremenő és visszatérő ágának elzárása után a kazánból leürítjük a vizet. A szondákról lehúzzuk a 2 eres kábelt és egy 15-ös csillagkulcs segítségével kitekerjük a szondát. Ilyenkor még jöhet víz ezeken a lyukakon én ezért letakartam az elektromos panelt. Ezután beletekerjük az újat visszatesszük a kábeles csatlakozást(nem lehet elrontani csak egyféleképpen megy rá) visszatöltjük a vizet a kazánba és már készen is vagyunk. Az első bekapcsoláskor nekem többször újra kellett indítanom a kazánt mire az összes levegő kidolgozta magából.
Az NTC szonda beszerzése: Első körben 6700Ft+postáért találtam, majd rátaláltam a http://www.tme.eu/hu/ honlapra ahol netto 1011 Ft-ért már hozzá lehet jutni. Én 2 db-ot rendeltem utánvéttel 2 nap alatt kiszállították és 4595 Ft-ot fizettem érte.
Én is próbáltam, jól működik, csak hamar megtelt. Végül inkább a meglévő iszapleválasztót (3/4" Flamco) alakítottam át mágnesesre, abban van bőven hely. Azelőtt kb. semmit nem fogott meg, de új mágneses szűrőt meg nem akartam 40 ezerért, ezt meg kidobni. Most 1 nap után elég sok trutyi kijött, azóta nem pucoltam, megvárom a szezon végét.
Hello, ilyen gáztüzhely fölé rakható szagelszivó kérdésem lenne. fűtéskorszerusitést tervezek konvektor helyett cirkó, családi ház. megvan a gázterv a mérnők mondta hogy mindenképp kell a gáztüzhely fölé szagelszivó, kivezetéssel.
namost én nem szívesen fúrom át a födémet hanem oldalra vezetném ki (kb 3-4m) a ház oldalába a kimenő csövet. ezt elfogadja a gázművek átadáskor?
mekkora a max csőhossz ami nekik még jó? vagy ez mindegy?
az iszap tudtommal a radiátorokból származó rozsda valójában, tehát fémből van, így a mágnes megfogja. az enyém fogott sokat, jön ki a koszos trutymák.
a szar spirovent miatt majdnem savazni kellett a kazánom, az sok píz ám. megúsztam..ha a Te megoldásod is működik, mint ez a drága cucc, akkor a különbség csak az a ménkű sok hambi, amit megveszel a különbözeten. Na, ez a profizmus! :)
nekem is ez volt..kábé semmire, a szerelőm azt mondta, nem lájkolják. hozott helyette egy mágneses finomszűrőt, az viszont pöpec, kiszedett mindent, no problémó. igaz, az "még olcsóbb".
Tudásotok tapasztalatotok alapján a spirovent 1"-os iszapleválasztó mire jó azon kívül hogy sokba kerül a boltban?
Kettő is van a rendszeremben. 1 a fűtőkör viszzatérőben egy pedig a a kazánkör visszatérőben. Ürítéskor néhány mákszemnyi szemcse szokott benne lenni, ennek ellenére a keverőszelep torkában lévő szitaszűrő eldugult az iszaptól.
A légtelenítő oldalán lévő csavaroknak mindig kitekerve kell lenniük. Ha be van tekerve, nem tud légteleníteni, mert be van zárva. Nem hiába vannak azok ott, valószinüleg arra emelkednek a csövek.....bár a légtelenítők beépítése elég gyengén van megoldva :S
Segíts légy szíves ha tudsz. Nekem még megvan az Electrolux GCB 350 kazánom. Működik, csak néha felforralja a vizet és kikapcsol. Szerelő azt mondja, lehet elég lenne kicserélni a hőérzékelőket. Milyen típust keressek? hol találhatok hozzá alkatrészt? Eddig akinek mondtam milyen kazánom van, azt mondta "olyan nincs is".
Sziasztok!
Mindenkinek köszönöm a segítséget!
Végül kihívtam a szerelőket, kiderült, hogy el volt dugulva a másodlagos hőcserélő. Kisavazták, megszűnt a hiba.
Megoldódott a fűtőkörben a tömegáram problémám! Nem a keverő 2,1 kvs értéke volt a fő probléma, hanem a keverő torkában lévő szitaszűrők voltak eldugulva.
Pedig van nagy-nagy ülepítőm a pufi, meg 2 spirovent iszapleválasztóm az egyik a kazán a másik a fűtőkörben.
Mindegyik ürítve van, de csak szemcsés cucc amit leválaszt, a finom iszap az ezek szerint megy tovább.
mert arra is gondoltam hogy építek neki egy külön kis rész a teraszon egy kb. 2 négyzetméteres helyet amit a hideg kicsit érni fog mert nyitott a terasz. de ez a kazán csak ősszel tavasszal és ha elfogy a fa akkor lesz üzemeltetve.
