Szögezzük le a Newtoni törvény nincs 10m-100m méretekben a Föld felszinén igazolva! Akkor miért került ez be az Eötvös-féle kisérletekbe az m(g) = m(i) igazolására?
"A Newtoni gravitációs törvény jelenleg mm-es skálától a Naprendszer méretéig rendkívül nagy pontossággal igazolt. De az előző vita nem erről szólt, hanem a G-ről. Ne tereld a szót. Ha kell, telerakom erről is idézetekkel a fórumot, de neked az se használna. Rögeszmés vagy."
Kisérleti idézetek után kérdeztem a Föld felszinéhez közel, úgy 100m magasságig! Ezek helyett csak bla..bla...bla.. jött! Nem hittan órán vagyunk! Ki a rögeszmés? Hol vannak az idézetek????
"A különböző sebességgel szabadon eső testek gyorsulása azonos lesz, vagy sem?"
Ennek így nincs értelme. Melyik gyorsulása, milyen rendszerben mérve?
A tehetetlen/súlyos tömeg arányosságát igazából az áltrel ekvivalencia elvévé kell már ehhez átfogalmazni. Ott az felel meg neki, hogy (kellően kis kiterjedésű) testek tömegüktől és anyaguktól független pályákon mozognak, amelyek a görbült téridő geodetikusai. Ha más sebességgel indul, más a geodetikus. De a lényeg: a geodetikus egyenletben nem szerepel semmilyen a testre jellemző adat, se a tömege, se az anyagi minősége. Ez az ekvivalencia elve általános formájában. Nem sok értelme van súlyos tömegről beszélni ilyenkor, mert az áltrelben a gravitáció forrása a teljes energia-impulzus tenzor, nem pedig a tömeg.
(Nagyobb kiterjedésű testek esetén figyelembe kell venni az árapály hatást).
"Látom Lingarazda, Te a fizika szegénységi bizonyitványa kiállítását nem fogadod el. Igazold kisérletekre hivatkozva, hogy ez nem igy van."
Nem tudsz olvasni? (ezt már én írtam)
Egyébként maga az LLR is nagy pontossággal igazolja a newtoni (pontosabban az Einstein-féle) gravitációs törvény helytálló voltát. Igaz, nem 10-100 m méretekben, hanem 100000 km-es nagyságrendben. Az ötödik erő után kutatva egyébként a jelenlegi kísérletek mm-es távolságokig jutottak, és eddig még mindig működött.
"Látom Lingarazda, Te a fizika szegénységi bizonyitványa kiállítását nem fogadod el. Igazold kisérletekre hivatkozva, hogy ez nem igy van.Nem tudsz olvasni?"
Idéztem a Lunar Laser Ranging (LLR) eredményeit, még egy ezt tartalmazó cikket is beidéztem. Ma a G relatív időbeli változása (deltaG/G) 1 év alatt kisebb mint (4+-9)*10^(-13) az LLR alapján.
Bináris pulzárokból is hasonló pontossággal tudjuk, hogy a G állandó:
http://babbage.sissa.it/abs/gr-qc/0511072
És még csak nem is vettem a fáradtságot, hogy felsoroljak egy csomó más megfigyelést.
Ezen felül azt is tudjuk, hogy régen is ennyi volt a G értéke (a Big Bang után nem sokkal). Pl. a háttérsugárzás mérésből tudjuk, hogy 13.7 milliárd évvel ezelőtt is nagyon pontosan helyfüggetlen volt a G, a finomszerkezeti állandó és az electron-proton tömegarány értéke (http://babbage.sissa.it/abs/astro-ph/0503434). A kozmológiai skálán vett időbeli változást tekintve nem ennyire pontos a helyzet, de azt tudjuk, hogy a nukleoszintézis idején (univerzum pár perces életkorú), valamint a lecsatolódáskor (300000 éves) nem tért el 10%-nál jobban a mai értékétől:
http://babbage.sissa.it/abs/astro-ph/0409424
Idézhetek neked még eredményeket, jó párat. Veled ellentétben nem szokásom a levegőbe beszélni.
"Mivel a fizika egy mérö tudomány, kérem szépen idézetekkel ide a newtoni gravitációs erö egyenlet"
A Newtoni gravitációs törvény jelenleg mm-es skálától a Naprendszer méretéig rendkívül nagy pontossággal igazolt. De az előző vita nem erről szólt, hanem a G-ről. Ne tereld a szót. Ha kell, telerakom erről is idézetekkel a fórumot, de neked az se használna. Rögeszmés vagy.
Minek írjak neked én bármit is. Egyenlőre ott tartunk, hogy az áltrel szerint a Merkúr perihélium-precessziója 43'' című, irtózatos méretű bakidat nem vagy hajlandó elismerni.
Az elsö kérés válasza, ami csak egy kvalitatív körül irás lett, az egyetlen elfogadható válasz.
2) Mi a nyugalmi tehetetlen tömeg? "A gyorsítással szembeni ellenállás mértéke."
3) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az anyagnál? "A mértékegységek megválasztásától függ... megválaszthatjuk őket úgy, hogy egyenlő legyen."
1) Mi a súlyos (vagy gravitációs) tömeg? A gravitációs erő forrása.
2) Mi a nyugalmi tehetetlen tömeg? A gyorsítással szembeni ellenállás mértéke.
3) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az anyagnál? A mértékegységek megválasztásától függ... megválaszthatjuk őket úgy, hogy egyenlő legyen.
4) Miért állandó a súlyos tömeg? Állandó-e egyáltalán? Lehet hogy nem állandó, csak még nem találtunk olyan paramétert, amelytől függne.
5) Mi a sebességgel változó tehetetlen tömeg az anyagnál/részecskéknél? Nincs ilyen.
6) Miért van az e.m.-mezöben logitudináris és transversális tehetetlen tömeg? Miért, van?
7) Miért van a gravitációs mezöben is logitudináris és transversális tehetetlen tömeg? Miért, van?
8) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az elemi részecskéknél? Lásd a 3)-at.
9) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya a stabil részecskéknél? Lásd a 3)-at.
10) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az instabil részecskéknél? Lásd a 3)-at.
11) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya a neutrínóknál? Lásd a 3)-at.
Mmormota már rég hazavágta a teóriádat. A különböző anyagú testek nem eltérő pályáját nem tudod megmagyarázni, csak szánalmas mellébeszélést tudtál rá válaszul adni, az adhéziós kabarétréfáddal.
Innentől nem érdekel a teóriád, hiszen egyszerű és folyamatosan zajló kísérleten megbukik.
Azt hiszed, hogy azzal, hogy a könyvedben is kussolsz erről, megúszod a megválaszolását? :))
Ciprián, még pontosabban kell a 'tömeget' megfogalmaznod és utána kérdezned:
1) Mi a súlyos (vagy gravitációs) tömeg?
2) Mi a nyugalmi tehetetlen tömeg?
3) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az anyagnál?
4) Miért állandó a súlyos tömeg? Állandó-e egyáltalán?
5) Mi a sebességgel változó tehetetlen tömeg az anyagnál/részecskéknél?
6) Miért van az e.m.-mezöben logitudináris és transversális tehetetlen tömeg?
7) Miért van a gravitációs mezöben is logitudináris és transversális tehetetlen tömeg?
8) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az elemi részecskéknél?
9) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya a stabil részecskéknél?
10) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az instabil részecskéknél?
11) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya a neutrínóknál?
[ De a 'foton' és 'graviton' semilyen féle tömege után ne kérdezzél!]
Egy egyetemet végzett természet tudóstól, különösen ha fizikus, mindenki elvárja a válaszokat ezekre a kérdésekre.
Kezdd el Ciprián! Meg a többiek is, és különösen Lingarazda, az egyszerü válaszokat megadni ezekre a kérdésekre! Tizenegy kérdés, tizenegy válaszra vár!
Ti tudjátok ugyebár mi is az az alapvetö 'tömeg' fogalom a fizikába.
Ha nem tudjátok megválaszolni, emiatt is jön a szegénységi bizonyítvány!
Pontosabban kell fogalmaznom, utólag rájöttem, talán így jobb:
A tehetelen tömegre az jellemző, hogy gravitáció mentes térben a rá ható külső és járulékos erőhatások megszűnése után mindig található egy inerciarendszer, amelyhez képest a tehetetlen tömeg nyugalomban van.
A második kérdésedet nem értem, ezért nem adtam választ. Kifejtenéd bővebben, mire gondolsz?
"Kedves Mungo, azonnal felejtsd el ezt a buta kérdést, mert ha kötöd az ebet a karóhoz akkor megdöntöd vele a specrelt.
Sőt az az érzésem, hogy már meg is döntötted."
Egyáltalán nem döntöttem meg. :o)
Éppen azt sikerült igazolni, ha figyelmesen olvasod, hogy akárhonnan vizsgálom a szalagot az adott sebességnél 25 egységnyi sajáthosszú szalag érné körül a futószalag tartószerkezetét, tehát a 20 egységnyi sajáthosszú szalag mindenhonnan nézve ugyanannyi sajáthosszal rövidebb , azaz elszakad. :o)
