"Lehet, hogy az zavar meg, hogy midenképpen olyan megoldást keresek, amiben a szalag nem szakad el?"
Csak ilyen megoldás van, bármit mondjanak mások vagy a specrel.
Ugyanakkor rugalmas anyag esetén, ha az anyag egyszerre tágul is meg össze is húzódik, akkor az nem csinál semmit, legfeljebb erőlködik. Elég érdekes, hogy egy egyenletesen mozgó anyag miért erőlködne.
Korábban már írtam, hogy azért nem érvényes az összehúzódás zárt húrkú rendszerekre, mert a fény sebessége sem abszolút "egy irányú" zárt húrkú rendszerben.
Kérdésem: mekkora lesz a különbség mondjuk 10 keringő műhold egymástól mért össztávolsága és az adott távolsághoz tartozó kerület között? Ilyen rendszerek vannak, biztosan megmérte már valaki, nem?
Lingarazda bukásra állsz! Tizenegy választ várok Töled a 'tömeggel' kapcsolatban! (Nem blablára, vagy mégis inkább jöjjön egyböl a szegénységi bizonyitvány?)
Tegyük fel a gravitációs tömegröl, mert ugyebár ez valahogy az egyetemes g-állandóval függ össze, hogy ez állandó (Ehhez Einstein csak a kibújó m(g) =m(i) választ adta), akkor az izotópok képzésénél is fel lehet ezt tételezni. Tehát kijön az m(i) = m(g) (1-delta). Ki ellenörizte az ezreléknyi delta eltéréseket kivülem és 10-100m ejtéseknél? És milyen összetételü testeknél?
> Kisérleti idézetek után kérdeztem a Föld felszinéhez közel, úgy 100m magasságig! Ezek helyett csak > bla..bla...bla.. jött! Nem hittan órán vagyunk! Ki a rögeszmés? Hol vannak az idézetek???? Egy ideig szórakoztató dolog idiótákkal vitatkozni, de ez már fárasztó.
" Vagy kérdezzek a Voyager-Pioneer pályaanomáliákról? Vagy kérdezzek a spirálgalaxisok forgásáról, amelyek megmagyarázásához sötét anyagra, meg a centrumban lévő fekete lyukakra van szükség, mert különben sehogy sem passzol az elmélet a megfigyelésekkel? Vagy kérdezzek rá a Világegyetem gyorsuló tágulására? Ez mind azt mutatja, hogy jók az elméletek???"
Nézzük sorba. Ezek a kérdések egyébként mind összefüggnek.
Kezdjük a galaxis rotációs görbékkel. Valóban, a galaxisok forgása alapján ott több tömegnek kell lennie, mint ami a világító anyag. Egy nagyin kis része barna törpe, bolygó stb. de a legnagyobb része nembarionikus sötét anyag. Olyan anyag, ami csak gravitációsan hat kölcsön a világító anyag (többek között nincs elektromágneses kölcsönhatása, ezért nem is világít).
Na most akkor nézzünk körül. Van hiányzó anyag a klaszterek mozgásában (a sebesség nagyobb, mint amennyit a világító anyaggal kapnánk). Van ilyen a háttérsugárzás fluktuációinak spektrumában leírásában. Meg még pár helyen.
De ami a szép: az összes helyen a mérésekből ki lehet számolni, mennyi anyag hiányzik. És hibahatáron mindegyik esetben ugyanannyi jön ki! Vagyis az, hogy az ún. kritikus sűrűség kb. 25%-át teszi ki. Vagyis van itt egy nemtriviális konzisztencia, ami azt jelenti, hogy van egy ismeretlen anyagfajta (sötét anyag), de mindenhova ugyanannyi kell! Ráadásul a részecskefizikában elméleti alapon várunk ilyen sötét anyagot! Vagyis nem a léte a kérdés, hanem a természete. Amit természetesen nehéz meghatározni, mivel csak a gravitációs kölcsönhatása révén észlelhetjük, az meg csak nagy skálán jelentős.
A sötét energia is több helyről jön össze. 1. Univerzum tágulási kora (háttérsugárzás keletkezése óta eltelt idő) legyen nagyobb, mint a legidősebb észlelt objektumé. 2. Ia típusú szupernovák luminozitás-vöröseltolódás összefüggése. 3. Háttérsugárzás fluktuációinak spektruma.
Megint megnézed, és ezekből mind ugyanaz jön ki: a kritikus sűrűség kb. 70%-át kell kitennie. Ráadásul ma már egyre inkább kiderül az is, hogy úgy viselkedik, mint az Einstein által bevezetett, majd elvetett kozmológiai állandó. Ha úgy tetszik, azt is mondhatjuk, hogy két gravitációs állandó van (G és Lambda), de kis skálákon csak G határozza meg a mozgást, a Lambda csak nagyon nagy (kozmológiai) skálán veendő számításba.
Ráadásul, amit a laikusok nem tudnak általában: elméleti alapon már mind a sötét anyag, mind a sötét energia létét várták korábban is.
Az, hogy van egy csomó ismeretlen a játékban, tény. Sokkal többet szeretnénk tudni róluk. Ettől izgalmas a dolog. De ne gondold már azt, hogy ennyire hülyék vagyunk.
A meghiúsult küldetések technikai okai ismertek, nem alapvető fizikai törvények miatt ment tönkre a dolog, hanem éppen azokkal magyarázható módon :)
Végül a Pioneer/Voyager anomália. Ebben az esetben van még az a gond, hogy ez símán lehet valamilyen "onboard systematics" (szökik a gáz, sugárzik a hő a radioaktív telepekből). Emiatt az anomális gyorsulás értékekben nem lehetünk biztosak. Mindnekit óvatosságra kell intsen az, hogy ezeket a legoptimistább becslések szerint is csak 5 szigam pontossággal mérték meg, vagyis még símán lehet statisztikai hiba is. Általában 5 szigma alatt nem szoktak semmit nagyon komolyan venni, ez az anomália éppen a határon van. Ezért hívják anomáliának, ami a szakzsargonban abban gyengébb az effektusnál, hogy statisztikailag kétséges, hogy szignifikáns-e vagy sem. Ha biztosak lennénk abban, hogy ez egy tényleges fizikai dolog, akkor már effektusnak hívnánk :)
Nagyon érdekes egyébként, hogy ez pontosan abba a nagyságrendbe esik, amiben kozmológiai léptékű hatásokat várnánk (ennek az anomális gyorsulásnak a nagyságrendje c*H_0, ahol c a fénysebesség, H_0 a Hubble állandó, kb. 10^(-9) m/s^2). Vagyis ez símán lehet sötét anyag/sötét energia effektus. Amiért ebből még nincs magyarázat, az azért van, mert nem tudjuk a sötét anyag eloszlását a Naprendszer közvetlen környezetében. Nem tudjuk mivel mérni. Lehet, hogy pont a Pioneer anomália egy ilyen mérés lehetne?
Másrészt pedig van még egy gond. A Viking pályáját a Mars küldetése során kb. 12 méter pontosan mérték. Ekkora pontosságnál látni kellett volna az effektust, de nem észlelték.
Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy ha az effektus valóban létezik, akkor valami Naprendszeren kívüli anyageloszlás okozhatja (az ez által kifejtett extra vonzóerő okozza a plusz gyorsulást). Márpedig ezt símán "rá lehet kenni" a sötét anyagra (ehhez azt kellene tudni, mekkora skálán "csomósodik", de ehhez meg még nem tudunk eleget róla), a nagyságrend rendben is van.
Szögezzük le a Newtoni törvény nincs 10m-100m méretekben a Föld felszinén igazolva! Akkor miért került ez be az Eötvös-féle kisérletekbe az m(g) = m(i) igazolására?
"A Newtoni gravitációs törvény jelenleg mm-es skálától a Naprendszer méretéig rendkívül nagy pontossággal igazolt. De az előző vita nem erről szólt, hanem a G-ről. Ne tereld a szót. Ha kell, telerakom erről is idézetekkel a fórumot, de neked az se használna. Rögeszmés vagy."
Kisérleti idézetek után kérdeztem a Föld felszinéhez közel, úgy 100m magasságig! Ezek helyett csak bla..bla...bla.. jött! Nem hittan órán vagyunk! Ki a rögeszmés? Hol vannak az idézetek????
"A különböző sebességgel szabadon eső testek gyorsulása azonos lesz, vagy sem?"
Ennek így nincs értelme. Melyik gyorsulása, milyen rendszerben mérve?
A tehetetlen/súlyos tömeg arányosságát igazából az áltrel ekvivalencia elvévé kell már ehhez átfogalmazni. Ott az felel meg neki, hogy (kellően kis kiterjedésű) testek tömegüktől és anyaguktól független pályákon mozognak, amelyek a görbült téridő geodetikusai. Ha más sebességgel indul, más a geodetikus. De a lényeg: a geodetikus egyenletben nem szerepel semmilyen a testre jellemző adat, se a tömege, se az anyagi minősége. Ez az ekvivalencia elve általános formájában. Nem sok értelme van súlyos tömegről beszélni ilyenkor, mert az áltrelben a gravitáció forrása a teljes energia-impulzus tenzor, nem pedig a tömeg.
(Nagyobb kiterjedésű testek esetén figyelembe kell venni az árapály hatást).
"Látom Lingarazda, Te a fizika szegénységi bizonyitványa kiállítását nem fogadod el. Igazold kisérletekre hivatkozva, hogy ez nem igy van."
Nem tudsz olvasni? (ezt már én írtam)
Egyébként maga az LLR is nagy pontossággal igazolja a newtoni (pontosabban az Einstein-féle) gravitációs törvény helytálló voltát. Igaz, nem 10-100 m méretekben, hanem 100000 km-es nagyságrendben. Az ötödik erő után kutatva egyébként a jelenlegi kísérletek mm-es távolságokig jutottak, és eddig még mindig működött.
"Látom Lingarazda, Te a fizika szegénységi bizonyitványa kiállítását nem fogadod el. Igazold kisérletekre hivatkozva, hogy ez nem igy van.Nem tudsz olvasni?"
Idéztem a Lunar Laser Ranging (LLR) eredményeit, még egy ezt tartalmazó cikket is beidéztem. Ma a G relatív időbeli változása (deltaG/G) 1 év alatt kisebb mint (4+-9)*10^(-13) az LLR alapján.
Bináris pulzárokból is hasonló pontossággal tudjuk, hogy a G állandó:
http://babbage.sissa.it/abs/gr-qc/0511072
És még csak nem is vettem a fáradtságot, hogy felsoroljak egy csomó más megfigyelést.
Ezen felül azt is tudjuk, hogy régen is ennyi volt a G értéke (a Big Bang után nem sokkal). Pl. a háttérsugárzás mérésből tudjuk, hogy 13.7 milliárd évvel ezelőtt is nagyon pontosan helyfüggetlen volt a G, a finomszerkezeti állandó és az electron-proton tömegarány értéke (http://babbage.sissa.it/abs/astro-ph/0503434). A kozmológiai skálán vett időbeli változást tekintve nem ennyire pontos a helyzet, de azt tudjuk, hogy a nukleoszintézis idején (univerzum pár perces életkorú), valamint a lecsatolódáskor (300000 éves) nem tért el 10%-nál jobban a mai értékétől:
http://babbage.sissa.it/abs/astro-ph/0409424
Idézhetek neked még eredményeket, jó párat. Veled ellentétben nem szokásom a levegőbe beszélni.
"Mivel a fizika egy mérö tudomány, kérem szépen idézetekkel ide a newtoni gravitációs erö egyenlet"
A Newtoni gravitációs törvény jelenleg mm-es skálától a Naprendszer méretéig rendkívül nagy pontossággal igazolt. De az előző vita nem erről szólt, hanem a G-ről. Ne tereld a szót. Ha kell, telerakom erről is idézetekkel a fórumot, de neked az se használna. Rögeszmés vagy.
Minek írjak neked én bármit is. Egyenlőre ott tartunk, hogy az áltrel szerint a Merkúr perihélium-precessziója 43'' című, irtózatos méretű bakidat nem vagy hajlandó elismerni.
Az elsö kérés válasza, ami csak egy kvalitatív körül irás lett, az egyetlen elfogadható válasz.
2) Mi a nyugalmi tehetetlen tömeg? "A gyorsítással szembeni ellenállás mértéke."
3) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az anyagnál? "A mértékegységek megválasztásától függ... megválaszthatjuk őket úgy, hogy egyenlő legyen."
1) Mi a súlyos (vagy gravitációs) tömeg? A gravitációs erő forrása.
2) Mi a nyugalmi tehetetlen tömeg? A gyorsítással szembeni ellenállás mértéke.
3) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az anyagnál? A mértékegységek megválasztásától függ... megválaszthatjuk őket úgy, hogy egyenlő legyen.
4) Miért állandó a súlyos tömeg? Állandó-e egyáltalán? Lehet hogy nem állandó, csak még nem találtunk olyan paramétert, amelytől függne.
5) Mi a sebességgel változó tehetetlen tömeg az anyagnál/részecskéknél? Nincs ilyen.
6) Miért van az e.m.-mezöben logitudináris és transversális tehetetlen tömeg? Miért, van?
7) Miért van a gravitációs mezöben is logitudináris és transversális tehetetlen tömeg? Miért, van?
8) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az elemi részecskéknél? Lásd a 3)-at.
9) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya a stabil részecskéknél? Lásd a 3)-at.
10) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya az instabil részecskéknél? Lásd a 3)-at.
11) Mi a súlyos tömeg és a nyugalmi tehetetlen tömeg aránya a neutrínóknál? Lásd a 3)-at.
Mmormota már rég hazavágta a teóriádat. A különböző anyagú testek nem eltérő pályáját nem tudod megmagyarázni, csak szánalmas mellébeszélést tudtál rá válaszul adni, az adhéziós kabarétréfáddal.
Innentől nem érdekel a teóriád, hiszen egyszerű és folyamatosan zajló kísérleten megbukik.
Azt hiszed, hogy azzal, hogy a könyvedben is kussolsz erről, megúszod a megválaszolását? :))
