Attól, hogy rendszeresen hazudsz a relativitáselmélet jóslatairól, még nem cáfoltad azt.
Erről a 43''-os dologról mondhattad volna, hogy "bocs, nem jól néztem meg a könyvekben, tényleg nem a precesszió ennyi, de ettől még a többi érvem áll". Terelhettél volna, hogy "a GR 574''/évszázad jóslata ugyan véletlenül megegyezik a mért értékkel, de az én elméletem ennél sokkal pontosabban jósolja meg:....".
De te ragaszkodsz ahhoz, hogy az áltrel 43''/évszázados perihélium-precessziót jósol, ami bármelyik áltrellel foglalkozó könyvet kinyitva, az első oldalakon látszik, hogy NEM IGAZ.
Azért hozom fel újra és újra ezt a témát, hogy a felületes olvasóknak is feltűnjön teljes vitaképtelenséged.
hamarabb kiesik a kezemből, mint hogy Te rálépsz. Nem. A mozgó rendszer szerint a rálépés t1, a kiesés t2 időpontban történik, t1<t2. Az álló rendszer szerint t1' és t2' időpontokban, t1'<t2'. Ellentmondás nincs.
A specrel tehát ellenemond az ok-okozati viszonynak. Sajnos nem. Jöhet a következő "cáfolat".
OK rendben.
De itt egy másik cáfolat:
(Csak azért, mert erre szólít fel a topikcím)
A kozmikus országúton elhúzok melletted mondjuk v=0,6c-vel. Kezemben fogva magam után húzok egy valamilyen hosszú madzagot.
Te tréfás kedvedben rálépsz a madzag végére, amikor hozzád ér. Ettől ez kicsúszik a a kezemből, és leesik az útra.
Két esemény:
A: rálépsz a madzag egyik végére (t=0, x=0, t'=0, x'=0)
B: a másik vége kicsúszik a kezemből.
B esemény ideje a Lorentz trafó szerint az én rendszeremben:
t'B=(0-v/c2.L)/gyök... (mindegy is, hogy melyik L-et veszem, amit húzok magammal, vagy amit Te mérsz, amikor leáll, nem ez a súlyponti kérdés, hanem:
az hogy hamarabb kiesik a kezemből, mint hogy Te rálépsz.
A specrel tehát ellenemond az ok-okozati viszonynak.
de ez csak egy mutáns vélemény.
A fizika álló koordinátarendszerben a megszokott módon írható le. Akkor történnek szokatlan dolgok, ha először kiszámítjuk a mozgást álló helyzetben, majd ezt át akarjuk számítani mozgóra is olymódon, hogy a számításokkal a kezünkben felülünk rá.
Mondok egy példát. Elindítok egy nagyon gyors járművet, de először felteszek rá egy órát, a kezembe is veszek egyet, sőt az itt a fórumon ágáló urak kedvéért a célba is leteszek egyet. Majd mindhárom órát a biztonság kedvéért összehangolom. A célban levő órát nehéz összehangolni az enyémmel, mert messze van, de erre is van módszerem.
Nullára állítom mindhármat, majd elindítom a járművet. A célbaérés után megnézem az órákat. A földön levő két óra egyformát mutat a célbaérés után, azonban a járművön levő ezekhez képest kevesebbet mutat. Mintha a mozgó járművön lassabban telt volna az idő.
Na mondom, valaki fenn a járművön viccel velem, és visszahúzta az órát. Felszállok most a vonatra, szorosan fogom az órát, és megismétlem a kísérletet. Lent a rajtnál és a célban két óra, a kezemben a harmadik. Elindulok a járművel, de előtte nullára állítom az órákat. A gyorsan mozgó járműről a célban leolvasom a földi órát és az enyémet. A fene! Most meg a lenti óra mutat kevesebbet, mintha most a földön telne lassabban az idő.
Érteni kell a matematikát ahhoz hogy belátni tudjuk a világegyetem 'nem forr fel'!
Az elemi részecskék nem tudnak túl közel kerülni egymáshoz, ezt a köcsönhatásuk megakadályozza. Az elemi részecskék nem tudják egymást megsemmisíteni és a 'tömegüket' energiává átalakítani.
"Lehet, hogy roppant hülye vagyok, de emlékszem olyanra, hogy c+v-t sehogysem észlelhetsz."
Ez egy tipikus félreértés.
Ha két hajó meg egymással szembe megy majdnem c-vel, akkor majdnem 2c-vel közelednek egymáshoz. Tök simán kell számolni, mint a középiskolai fizikapéldákban.
Azonban ha át akarsz térni egy másik koordinátarendszerre, például az egyik hajóéra, akkor a relativisztikus sebességösszeadással kell kiszámítani az ott érvényes sebességet és Lorentz-transzformálni a távolságokat és időket.
És akkor már valóban az jön ki, hogy a szembe jövő hajó c-nél kisebb sebességgel közeledik.
Lényeg az, hogy ha át akarsz térni másik koordinéta rendszerre akkor váltanod kell és ezek az átváltási szabályok már nem olyanok, mint a középiskolai fizikapéldákban levő szabályok.
Einstein természettudós nem volt mert kritikátlanul elfogadta az m(g)=m(i)-et, az UFF-t, Newton korpuszkuláris fényelméletét feléleszette, de méréseket nem végzett. Még azt sem vette észre, hogy invariáns elemi elektromos töltések kéteznek. Einstein csak axiómatizált!
Látom most kezded. Ha javasolhatom, először Galilei relativitáselvét jól gondold át, mert ez a kulcs Einsteinhez. Ha ezt jól érted, akkor azon gondolkozz el, hogy a fény sebessége is minden mozgó járművön belül a levegőben c értékű, függetlenül attól milyen sebességgel halad. Ezt kell összehozni valahogy a Galilei-elvvel.
Már rég ki van mutatva, hogy a SR csak két olyan koordináta rendszeben érvényes, ami egymással szemben nyugalomban van. Einstein egy számolási hibát követett el, amit a fizika elfogadott és azóta sem engedi publikálni a helyesbítést. Az egyetemi fizika így dolgozik, hát.
Miért van olyan érzésem, hogy ezt is csak beblöffölöd ide a fórumra? Hogy ez is annyira igaz mint az áltrel 43''-os perihélium precessziót jósol a Merkúrnak típusú totális, óvodás szintű félreértés?
Ha végig nézed Einstein publikációít, magad is megállapíthatod matematikus biztos nem volt. Sajnos természettudós sem. Ö valami melléfogó 'axiómatizáló fizikus' volt.
Nem vagy teljesen hülye, és a c+v észlelése is igaz. Figyelj oda, hogy észlelést írtam.
Ezt a c+v sebességet látszólagos sebességnek nevezik, mert ezt csak az álló megfigyelő észleli így. Pl. ha egy mozgó járműről fényt bocsátanak ki hátrafelé, akkor ezt az álló megfigyelő úgy észleli, hogy c+v a mozgó tárgy sebessége. Azért csak észleli, mert erre számítás útján következtethet, ő csak a fény sebességét és a tárgy sebességét mérheti meg külön-külön, aztán összeadja őket.
A fény valóságos sebességét a mozgó járműhöz képest kell mérni a mozgó járműről, ekkor már nem c+v, hanem c adódik.
Eistein fizikus volt, felesége M. Mileva pedig matematikus. Nagyon jól összedolgoztak, van aki azt állítja, hogy mivel a spec. rel. előzményei matematikai lapokban jelentek meg, ezekre M. Mileva bukkanhatott rá. De ez csak találgatás.
Nem tudom miért töritek még mindig magatokat azon, hogy a SR érvényteleségét is kimutassátok?
Már rég ki van mutatva, hogy a SR csak két olyan koordináta rendszeben érvényes, ami egymással szemben nyugalomban van. Einstein egy számolási hibát követett el, amit a fizika elfogadott és azóta sem engedi publikálni a helyesbítést. Az egyetemi fizika így dolgozik, hát.
Az egész más tészta, hogy a kölcsönhatások olyanok, amik csak egy invariáns távolságot
ds^2 = dx^2 + dy^2 + dz^2 - (cdt)^2
definiálnak. Ennek semmi köze az SR-hez. (Ezt meg fel sem ismerte az egyetemi fizika.)
Einstein fotonjai sem léteznek. Ezeket az eikonál elv tiltja ki a természetböl. A fénykibocsátás egy folytonos folyamat, nincs ott kvantálva semmi. (A publikálási lehetöség nuku!)
Az Einstein ÁR sem érvényes mert a testek súlyos tömege mindig nagyobb a tehetetlen tömegénél és a különbségük függ az összetételtöl. Ezt a megyözödést sem szabad publikálni, még az ezt alátámasztó kisérleti eredményeket sem. Ezt is megtíltja az egyetemi fizika.
Éljen a százéves einsteini és az 'egyetemes fizika', akkor is ha ez csak illúziókhoz vezet.
Tehát a relativitáselmélet szerint is c+v és c-v sebességeket észlelheted álló rendszerből megfigyelve. Ez így van a spec. rel. is, mert mást állít, mint ahogy azt gondolod.
Ha olyan rendszerben írod le az elrendezést, amelybene a rúd mozog, akkor a fény értelemszerűen nem a rúd hosszát, hanem egy háromszög átfogóját futja be, ami természetesen hosszabb.
Tényleg ezt hiszed, hogy ha a specrelnek ennyire elemi hibája lenne, azt 100 év alatt több millió ember nem veszi észre?
Amit írtál igaz, és a relativitáselmélet is igaz. :-) Van ilyen, nézz légyszíves utána pontosan mit állít a relativitáselmélet, mert olyant feltételezel róla, amit nem állít.
Vagyis ha csak az álló rendszerből nézve állapítod meg egy tárgy sebességét, akkor ezt c+v és c-v értékűnek is észlelheted. A relativitáselmélet mást állít, nem ezt.
