Kedves skazz,
a mi műholdjaink (igazából távérzékelésből vagyok kigyúrva :) ) ~800Km magasan szállnak, ami még ionoszféra, arrafelé pedig már jó nagy potenciálok koborolnak. :)
ráadásul a SPOT-4 logóján is aranyszínű a műhold :)))
Rizo
Hogyne, ismerem, bar nem tul kozelrol, mert az 'en idomben' o mar nem volt ott. Pl. idonkent talalkoztunk az evente rendezett 'Urnapon'.
A lanyaval jartam egy evfolyamba ;-)
Az aranyat ugyan hasznaljak muholdakon, de nem tobbet, illetve tobb helyen, mint mashol az elektronikaban. Itt is megy a sporolas, ahol lehet, illetve irtam, hogy sok helyen karos is az arany.
Bar lehet, hogy az o kutatasi teruleten (ionoszfera, ha jol emlekszem) tobbszor elofordult ez az anyag, mint mashol, pl. speci detektorokban, igy lehet, hogy nektek arrol meselt.
skazz:
ha BME és Űrkutatócsop. akkor ismered Dr. Ferencz Csaba egyetemi magántanár munkásságát.
No, az ő óráján (űrkut. és gyak.alk.) szűrődött ez belém. :)
R.
Ha minden igaz, a mostani Deltában volt ilyesmiről szó. Azért nem tudom pontosan, hogy az e heti volt-e, mert videóról is néztem egyet, meg élőben is :-)
Szó mi szó, itt nem annyira áramfejlesztésről beszéltek, mint inkább a műholdak fékezéséről, hogy ezzel a módszerral lehetne a jövőben felbocsátandó műholdakat "munkaidejük" lejártával a légkörbe süllyesztve megsemmisíteni.
De analógia van (hacsak nem ugyanarról beszélünk). Ugyanis itt is hosszú fémes szálról volt szó, ami sajnos elszakadt, de most egy angliai szövőüzem kapott rá megbízást, hogy készítsenek erősebb "kötelet". Ha minden igaz, idén próbálják ki.
Szóval nézd meg csütürtökön a Delta ismétlését (MTV), remélhetőleg a mostaniban volt, és akkor látni fogod miről volt pontosan szó.
Most olvastam a Space.com-on, hogy egy ausztrál cég megvette a Buran 2-öt, hogy kiállítsa Sydney-ben, aztán 2002-től Melbourne-ben.
Itt található a cikk.
Mondom, a fejemben csak az maradt meg, ami nyilván a propaganda szándéka is; egy böszöm, néhány tonnás kínai mágnes lovagolja meg a kapitalisták űrgépét:)
Hogy rémlik egy gixer az azért lehet, mert aztán nagyon gyorsan elhallgattak róla. Lehet, hogy be kellett volna vallani, hogy ennyi a kínai hozzájárulás a kísérlethez?
Ha Tajvan szóba kerül, akkor annak egy kontextusa van; Tajvan Kína része...:)
Öt hónap 1xű dumára elegendő lenne, ha foglalkozik veled valaki. Gondolom a munkának prioritása volt:)
Tajvanon 1x jártam, 8 nap erejéig. Sokkal, de sokkal kultúráltabb, mint az anyaország. Ez nem is csoda, itt pusztított már rendesen ez az 50 év...
Ja, azt meg elfelejtettem, hogy erdekes, hogy gixerrol hallottal, mert az AMS probarepulese tulajdonkeppen sikeres volt, ami baki elofordult, az tulajdonkeppen jelentektelen volt, illetve figyelmeztetes, hogy legkozelebb jobban odafigyeljunk dolgokra; de emiatt nem kellett lefujni a programot.
Kis baki meg rengeteg van, a JSC-ben a repules ideje alatt kaptunk egy 'napilapot', amiben az aznapi reszletes program mellett az elozo napi bakiparade is benne volt.
Volt koztuk 'meredek' is, meg vicces is:
Az ijeszto: miutan a tartalyt lekapcsoltak, valami kodpamacsot lattak rajta olyan helyen, ahol nem lenne szabad, valami szivaroghatott.
A humoros (igaz, csak en rohogtem rajta): nem sokkal a repules elott terjengett egy level, egy allitolag megtortent esetrol, hogy az urhajosok szenvedtek egy notebookkal, nem mukodott az eger, vagy valami hasonlo. A CAPCOM a vegen azt javasolta nekik, hogy dokkoljanak az oroszokhoz, nekik van egy hasznalhato UNIX gepuk... persze a kollegak vagy nem figyeltek erre (nem ertettek a viccet?), vagy nem erdekelte oket. En viszont majd leestem a szekrol, amikor a fulhallgatoban egy erre a tortenetre kisertetiesen hasonlo beszelgetest hallottam...
Az ilyen esetek ota szorgalmazza a NASA, hogy miutan a JSC-ben megoldottak a teljes MS-mentesseget, a kedves rakomanygazdak legyenek szivesek valami stabilabb oprendszerrel felszerelni azokat a notebookokat, amiket az urhajosok hasznalnak a kiserletek megfigyelesere.
Pl. ilyennel:
LEAP: Linux-Equipped Astronauts Project (Mar az AMS-02 fo adatgyujto rendszeret tervezo kollegak is erosen fontolgatjak a sajat hardver+sajat oprendszer helyett az ipari PC+Realtime Linux kombinaciot...)
Azt mennyire hangoztattak az 'anyaorszagban', hogy viszont az elektronika legnagyobb resze Tajvanon keszult?
Amugy nem 'tajvani' minosegben, hanem nagyon profi modon keszultek a dolgok...
Viszont meg kell hagyni, a legjobb magneseket a kinaiak csinaljak, valami miatt az anyagtechnologia ezen aga nagyon fejlett naluk.
A fedelzeti szamitogepem is ott keszult, emiatt osszesen 5 hetet toltottem Tajvanon, erdekes volt a hozzaallas:
Elso alkalommal csak egy altalanos pofavizit volt. Turistajegyet kaptam, es emiatt 10 napig voltam ott, 3 nap meeting, a tobbit arra forditottam, hogy Taipej-t korbejarjam. Senki nem jott ertem, magamnak kellett megtalalnom a fovarostol kb. 30 km-re levo katonai objektumot is, ahol a talalkozo (es kesobb a munka) folyt.
Masodszor 3 hetre mentem, hogy a prototipusba eletet leheljek (epp eleg volt ez az ido). Ertem jottek a repterre, egybol vittek a dzsungelbe... a vegen feltettek egy buszra, ami bevitt Tajpejbe, de az a fel nap, ami maradt, semmire nem volt eleg.
Harmadszor (mar nagyon fontos lehettem), hoztak-vittek. Csavargasnak annyi.
Ami a legjobban megdobbentett, hogy a telepet csak ebed- es vacsoraszunetben hagytuk el, es mindig ugyanazokra a helyekre mentunk enni. A vacsora csapnivalo volt, nagyon szuk valasztekkal, viszont ebedelni a legkozelebbi faluszeli 'loetetobe' mentunk, ahol jol megbamultak (nem surun jarhat europai arrafele), aztan vastagon pakoltak a jofele kajakat, szerintem a legjobbakat ott ettem.
Ezen kivul csak melozas ejjel-nappal (en is, mast ugysem tudtam volna csinalni)...
Tenyleg ilyen a kinai eletmod, vagy csak a kollegaim voltak ennyire elvetemultek?
Egy haszna volt a dolognak: a palcika nem hoz zavarba... Ezenkivul megtanultam ket tucat irasjelet (ebbol 10 a szamjegyek). Arra viszont nem kerult sor, hogy mahjongg-ot jatsszunk, pedig vettem egy keszletet (kiserom jol meglepodott, hogy miert pont azt...).
A nyelvet nem sikerult megtanulnom, pedig ido volt ra, a KSC-ben fel evig voltam egy barakkban 5 kinaival...
Akkor egy dologról, az AMS-ről beszélünk. Épp csak a gixer okára nem elékeztem tisztán. A nacionalizmus roppant erős Kínában és a fellövés előtt szinte csak a kínai mágnes folyt a TV-ből. Arról persze nem volt szó, hogy ők "csak" ennyit tettek a dologhoz. A hangsúly azon volt, hogy kínai gyártmányú cucc repül az amerikai űrrepülőgépen és azért kínai, mert ők a legokosabbak, lexebbek valamint a lexerényebbek is.
Tisztán emléxem viszont animációkra, amin ezt a böhöm mágnest mutatták az űrrepülőgép rakterében.
Azért érdekes így a kulisszák mögé is belátni:)
Koszonom a megtiszteltetest, bar en csak az elektronikahoz ertek valamennyire, de az ureszkozok tervezese (meg ha nem is olyan bonyolult kiserletrol van szo, mint az AMS) sok egyeb tudomanybeli jartassagot is igenyel. Ezekrol en is csak 'mese' szinten tudok.
Sok szempontbol az AMS is 'nudli' volt egy igazi muholdhoz kepest, mert az ureszkozok legfontosabb alrendszerei kozul az energiat, a palyaraallitast, a helyzetbeallitast (Attitude Control) es a kommunikaciot az urrepulogeptol kapta, mig egy muholdepito csapatnak ezekkel is komolyan kell foglalkoznia.
Sajnos miota a 'profi munka' tolti ki idom legnagyobb reszet, nem is igazan tudom, milyen uj kiserleteket, urszondakat keszitenek, nem tudom olvasni azokat a papir alapu ujsagokat, amik radioamator korokben terjengenek, es foglalkoznak az 'erdekesebb' dolgokkal is, mint ez a drotkoteles is volt.
Drot:
Errol a kiserletrol en is hallottam, de nagyon keveset tudok rola.
Ha utana akarnek nezni, nem lenne tobb eselyem, mint barkinek, aki a www.nasa.gov oldalon kezdi.
En ugy tudom, hogy az ilyen probalkozasoknak az a celja, hogy azokat a modszereket probaljak ki, hogyan lehet igy kis tomegu (az urrepulogepnel joval kisebb) muholdakat magasabb palyara bocsajtani, raketahajtomuvek nelkul. Elvileg mukodik ez a koteles dolog, gyakorlatilag meg vannak 'problemak'... (ekozben persze az urrepulogepet is eri erohatas, de a tomegviszony miatt a palyavaltozas joval kisebb)
Energiatermelesre nem tudom elkepzelni a dolgot. Bar a Fold magneses tereben mozgatott femdrotban aram, illetve feszultseg indukalodik, de hogy lehetne ebbol tartos aramforrast csinalni? Egyreszt kell egy visszavezeto ut is, ami egy masik drot lenne. Egy drottal legfeljebb azt ernenk el, hogy a drot ket vegen levo femtargyak feltoltodnek, es mikor a feszultseg mar akkora, hogy kompenzalja az indukalt feszultseget, akkor megszunik az aram.
A masik, hogy a magneses terben mozgo drot nem ingyen termeli az energiat, hanem a fekezodese aran. Semmikeppen nem tartos...
Ugy hallottam, hogy a kudarc oka az volt, hogy nem vettek kellokeppen figyelembe, hogy a kotelnek a tomege, rugalmassaga, es a vakuum miatti csillapitatlansaga (es meg a gravitacios gradiens is) miatt olyan onlenges, rezges johet letre, ami bizonyos pontokon akkora erot ebreszthet, hogy a kotel elszakad.
Viszont mas celra szinten vannak ilyen drotos rendszerek, pl. nagyon alacsony frekvenciara tervezett antennak (altalaban tobb 10 meter atmeroju hurkok).
Foleg az angol UoSAT csapatanak sikerult egy olyan helyzetstabilizalasi modszert sikeresen kifejleszteni, ahol a muhold egy nagy (ebben van a fedelzeti muszerek nagy resze) es egy kisebb (esetleg csak ballaszt, de kis muszerek meg lehetnek benne) tomegbol all, amit egy merev, 10 meter koruli rud kot ossze. Ha a palyarabocsajtas utani forgast, imbolygast sikerul mas modszerekkel (elektromagnesekkel, lendkerekekkel) lefekezni, akkor a megfelelo pillanatban kinyujtott rud, es a ket tomegre hato kulonbozo gravitacios ero hatasara ez az aszimmetrikus 'sulyzo' beall ugy, hogy a rud sugariranyu, es ezutan mindenfele energiabefektetes es aktiv beavatkozas nelkul ebben a helyzetben marad.
Persze ez a modszer nem tul pontos (a sulyzo ingakent leng egy kicsit), ezert csak olcso, kis muholdaknal hasznaljak, ahol a helyzetbeallitas nem annyira kritikus, mint pl. egy geostacionaris tavkozlesi muholdnal, vagy urtavcsonel. Osszehasonlitaskent, az UoSAT rendszeru holdak kb. 50 kilosak, a profi nagy holdak tobb tonnas tomegehez viszonyitva...
1-2 evvel ezelott nagy hirverest tartottak, egy bizonyos kiserlet kapcsan, amit urrepulorol vegeztek.
A kiserlet valahogy ugy ment, hogy egy valamilyen szerkezetet kiengedtek az urhajobol nagyon vekony femszalon, jo messzire. Ha jol emlekszem, akkor ezzel valahogy energiat akartak termelni.
(A kiserlet azonban nem sikerult, elpattant a szal ;(
Kerdesek: ez pontosan mi volt? Tortent-e elorelepes a temaban (sikeres kiserlet, stb)?
Hatha tudsz ra valaszolni ;) De az se baj, ha mas ir errol.
Megkerdeztem a fonokom, nem hallott hasonlo meretu kiserletrol. Hasonlo meresi elvurol viszont igen, amelyek sokkal kisebb magnest hasznalnak, es az energiafogyasztas sem lehet olyan nagy.
Azok viszont nem egeszen alkalmasak ugyanerre a feladatra, mert a kisebb mereteik miatt nem kepesek a nagy energiaju reszecskek vizsgalatara (tul kicsi lesz a palya elhajlasa a magnesen belul).
Azt mondta meg, hogy kivancsi, hol, hogyan hallottal errol a magnes-dologrol, hatha eszebe jut rola valami.
Az AMS magnese is kinai volt. De nalunk azt pletykaltak, hogy ez az elso, ekkora magnes, elotte meg nem volt. Lehet, hogy az AMS magnese miatti hirverest hallottad ott Kinaban, de mindjart megkerdezem a fonokom (epul az uj tisztaszobank, emiatt itt szombaton is van egy kis hajtas), hogy mit tud a dologrol, o biztos hallott rola.
Az AMS-nel nem az energiafelhasznalassal volt baj, hanem a tulmelegedessel, illetve a nagysebessegu lejovo adatcsatorna nem mukodott, ezert az adatokat kesobb kaptuk meg, mert mindent rogzitettek a fedelzeten, szamitva az ilyen bakira is.
-Gond egy szál se, annyit írsz, amennyi jólesik. Hely van, én pedig szívesem olvasom egy -olyan mérnök hozzászólásait, aki munkából kifolyólag foglalkozik űrműszerekkel.
Rendben, a topicot mostanaban fedeztem fel ujra, es megprobalok kapcsolatban maradni.
A munka kicsit forditva van: engem elsosorban az urelektronika erdekel, emiatt dolgozom itt, nem pedig forditva ;-) Igazabol a P3D merovevovel kezdtem, ami hobbi-munka is volt, meg egyetemi kutatasi projekt is, akkor meg hallgato voltam a BME-n... talan harmadeves koromban kerultem kapcsolatba az Urcsoporttal es a radioamatorkodessel, azota ez a fo 'szakiranyom', persze eleg szeles tartomanyban, ami belefer, tapegysegektol analog es digitalis jelfeldolgozasig, programozas, gyartastechnologia, rendszertervezes, sokminden. Es sok utazas, de sajnalom, hogy kozben vilagot latni alig jut ido.
Gond egy szál se, annyit írsz, amennyi jólesik. Hely van, én pedig szívesem olvasom egy olyan mérnök hozzászólásait, aki munkából kifolyólag foglalkozik űrműszerekkel.
Az AMS leírás számomra érthető volt, gondolom más is meg tudta emészteni. Eszembe jutott egy másik STS repülés, ahol szintén egy több tonnás mágnest akartak valamilyen mérésre felhasználni, de az üzemanyagcellák meghibásodása miatt az energiaellátás nem volt biztosítható, ezért lefújták a dolgot. Azért rémlik ez a dolog, mert a mágnes kínai gyártmány volt és akkor a fellövés előtt itt nagy zajt csaptak emiatt:) Tudod véletlenül, hogy mire próbálok emlékezni? :)))
Ajjj, hogy mennyit irtam...
Ne csak az en munkamrol legyen szo, irnek egy par kiegeszitest:
rizo:
-muholdak aranyozasa:
-a fellepo nagy (elektromos potencial, ho) kulonbsegek gyors levezetesere talaltak ki
En meg nem lattam aranyozott muholdat...
Aranyat foleg az erintkezokon hasznalnak, oxidacio, es az ez altal okozott erintkezesi hibak kikuszobolesere. Ott viszont annyira vekonyan, hogy jellemzo pelda, hogy egy urminositesu csatlakozonal csak kb. 10 bedugas-kihuzas ciklusra vallalnak garanciat...
Mas helyen utalatos anyag az arany, mert a szigetelok feluleten 'kuszik', illetve a forraszanyagba diffundalva annak mechanikai tulajdonsagait rontja.
Ezert bar a military alkatreszek legtobbje aranyozott kivezetessel keszul, az urminositesu forrasztas szabvanya eloirja, hogy az aranyreteget beforrasztas elott el kell tavolitani (viszont elotte hasznos, mert tarolas kozben vedi az anyagot).
Az elektromos pontencial problema valos, a foldkoruli rendkivul ritka plazmaban a femszerkezetek feltoltodnek. Ezert nem szabad semmilyen femdarabot ugy hagyni, hogy elektromosan 'lebegjen', legalabb egy nagy erteku ellenallason keresztul ossze kell kotni a muhold/urhajo/urallomas femvazaval.
Azert, hogy a foleg aluminium vazszerkezet feluleti oxidretegen ne halmozodhassanak fel toltesek, ezert 'anodizalassal' feluletkezelik (ismeri valaki ezt az eljarast? nekem gozom nincs, hogy micsoda ez).
A felszin boritasanak anyagat legtobbszor az hatarozza meg, hogy a belso homerseklet ugy alljon be, hogy a napsutesbol felvett ho + a belul termelt ho ugy alljon egyensulyban a kisugarzott hovel, hogy belul az elektronika szamara 'kellemes' homerseklet jojjon ki. Ehhez a kulonfele feluletkezelesi modok, festekek szeles skalaja rendelkezesre all.
A nagyon kis muholdaknal is figyelembe veszik a hoeloszlast, de ott egy mas szempont erosebb: a kis felulet miatt az ilyen holdak felszinet napelemekkel burkoljak (sokszor nincs lehetoseg kinyithato 'szarnyakat' kesziteni)...
---
ViziPucok:
-A mi rádiótechnikánk hullámzással működik. Ha én a hullámmal szembe megyek (pl egy űrhajón), és ez jelentős sebesség, akkor a
-hullámhossz (hozzám viszonyítva) rövidebb lesz. Akár annyival is, hogy a rádiót át kell állítani
-...
-Mi van akkor, ha a Mars éppen Föld-távoban van, akkor épp ellenkező irányba megy. Ekkor a Föld is száguld vmekkra sebességgel meg a
-Mars is. A kettő egymáshoz viszonyított sebessége nem elég nagy ahhoz, hogy kellően eltolódjon a hullámhosz?
Az, hogy a radiokat hangolni kell-e a Doppler-csuszasnak megfeleloen, attol fugg, hogy a csatornasavszelesseg hogyan viszonyul az eltolodashoz.
Gyakorlati pelda, radioamator, alacsonypalyas muholdakon (a relativ sebesseg par kilometer/sec), 435 MHz-es frekvencian ez az eltolodas maximum 20-30 kHz lehet, ha a hold eppen 'kel', vagy 'nyugszik'. A radiocsatorna szelessege ennel valamivel kisebb, ezert bizony tekerni kell a radiot (anno egy baratommal megcsinaltuk, hogy egy XT szamolta az elteres merteket, es leptetomotor tekergette a gombot).
A frekvencia elterese a nevlegestol pont akkor a legkisebb (nulla), amikor a a hold (vagy kerdesedben a Mars) a legkozelebbi, vagy legtavolabbi pontban van; bar a relativ sebesseg ekkor a legnagyobb, de annak iranya pont meroleges az osszekoto vonalra, ezert a radiohullamokon nem fejt ki Doppler-hatast.
Viszont (legalabbis muholdak eseten, Marsnal nem tudom) pont ebben a helyzetben a legnagyobb a frekvenciaeltolodas valtozasi sebessege, ha automatika koveti a frekvenciat, akkor a 'kurbli' fordulatszama ekkor a legnagyobb.
A Doppler-hatast a profi tavkozlesben es az urkutatasban hasznalt automata, erre a celra epitett radiok es szamitogepek jatszva kikompenzaljak (mint nekunk az XT es a motor: a kovetes pontossaga 100 Hz alatt volt!), de pl. egy radioamator, analog atvitelnel piszok komplikalt lehet ez.
Tegyuk fel, hogy keskenysavu, morze- vagy SSB beszedatvitelt hasznalunk, ahol a pontos veteli frekvencia beallitasa (100 Hz-nel pontosabb) alapfeltetel.
(most fejben fogok szamolni, bocs, ha tevedek, es kerek szamokat irok, nem a szokasos radioamator frekvenciakat)
Az adom 150 MHz-en ad. A muhold tolem tavolodik, a doppler miatti frekvenciaelteres 5 kHz.
A muholdon van egy atjatszo, ami a 150 MHz +- 50 kHz-es tartomanyt felkeveri 450 MHz-re, pl. also keveressel, azaz 'hozzaad' 300 MHz-et.
A hold az en jelemet 149.995 MHz-en hallja (mert tavolodik, ezert csokken a freki), felkeveri 449.995 MHz-re. A muhold altal sugarzott jelet en is hallom (termeszetesen mas frekin, meg kis kesleltetessel), de a haromszoros downlink frekvencia miatt a csuszas erteke is haromszoros, azaz 15 kHz, es itt is csokken a freki. Ezert a sajat hangomat 449.980 kHz-en hallom viszont, azaz 20 kHz-cel lejjebb, mint ha nem mozogna a hold (osszehasonlitaskent az SSB beszed savszelessege kb. 3 kHz, a morzejelnel par 100 Hz). Mar azt is nehez kideriteni, hogy egyaltalan hall-e engem a muhold... Es az elcsuszas merteke folyamatosan valtozik, percenkent akar 2-3 kHz-et is, ezert a kurblit szinte folyamatosan tekerhetem.
Van olyan radioamator celra keszult, muholdazasra fejlesztett adovevo, ami ezt a jatekszabalyt tudja, es egyszerre, megfelelo mertekben valtoztatja az adasi es veteli frekvenciat is (persze a kurblit kezzel tekerem).
De ez nem eleg, mert itt jon a gubanc: az ellenallomashoz pl. kozeledik a muhold.
Legyen a hozza viszonyitott sebesseg nagyobb, mint a hozzam, es ellentetes iranyu. Ezert nala +30 kHz a csuszas, az en jelemet 450.025 MHz-en hallja. Mivel valoszinuleg nem tudja, hogy en a Foldon hol vagyok, es a relativ sebesseg hozzam kepest micsoda, nem tudja, hogy en 150.000-an adok, 449.980-on figyelek. Ha o is 150.000-an ad, a hold az o jelet 150.010-en hallja, felkeveri 450.010-re, es az ujra kisugarzott jelet o 450.040-en hallja (de nem ott figyel), en viszont 449.995-on, ahol meg en nem figyelek (mert a sajat hangomban gyonyorkodom).
Az atjatszo 100 kHz-es savszelessegebe belefer 30 beszedcsatorna, vagy sokszaz morzejel, termeszetesen mindenkinek a jele attol fogguen csuszik, amilyen a hozza viszonyitott sebesseg... kesz cirkusz... de a radioamatorok ezt szeretik... de csak a legugyesebbeknek megy... A trukkos radioval meg megoldhato, hogy olyan frekvencian adjak (es a partner is), hogy ez a jel pont 150.000-an talalja el a holdat, igy ugyanazon a 'csatornan' beszelgethetunk, anelkul, hogy a ket vevot kelljen hasznalni. De mivel trukkos radioja nagyon keves embernek van, ezert csak a legelvetemultebbek tehetnek meg ezt. Ket megoldas van, az egyik, hogy a muholdat Molnyija-palyara allitjak, ahol a hold a foldtavoli pont kozeleben orakat tolt, ekozben kicsi a relativ sebessege (es mivel ilyenkor 40000 km-re van a Foldtol, az egyes allomasok fele az elteres kb. ugyanannyi), sot az antennakat sem kell sokat tekergetni.
A masik, hogy szelessavu, pl. FM atvitelt hasznalunk, amit nem zavar annyira a doppler-csuszas, viszony egy 20-30 kHz savszelessegu FM-adas pocsekolas lenne egy 100 kHz szelessegu atjatszon, ha meg a muhold vevoje is 'kovetos', akkor csak egy csatornat lehet mukodtetni (igaz, akkor altalaban annyira jo az erzekenysege, hogy alacsonypalyas holdat akar kezi radioval es egy nem tul nagy meretu antennaval is hasznalni lehet).
Szinte biztos, hogy pl. egy Iridium jellegu muholdas radiotelefonrendszer az ilyen csuszkalasokat ki tudja kompenzalni, talan 'kihasznalni' is tudja. Illetve a GPS elotti helyzetmeghatarozo, vagy muholdpalya-bemero rendszerek is hasznaltak ezt a fajta kaotikus, de kiszamithato viselkedest. (En csak elmeselesbol ismerem, hogy egy Eszaki-sark-expedicio foldrajzi poziciojat ilyen modszerrel mertek idonkent, radioamator muholdakkal, es ugyanezek a holdak fedelzeti beszedszintetizatorral kurtoltek ki az eredmenyt, amit igy az expedicio, es minden erdeklodo radioamator megkapott...)
A profi rendszerekben digitalis atvitelre FSK, de meginkabb PSK modulaciot hasznalnak, mert ezeknek a jelet az automata kovetos vevo konnyebben megfogjak, es megtartjak, valamint ha pontosan tudom merni a frekvencia eltereset, akkor a hozzam viszonyitott sebesseg kiszamithato. Ezen kivul a PSK nagyon egyszeruen eloallithato, es az ado bonyolultsaganak novelese nelkul csokkentheto az adatsebesseg, hogy ha a szonda mar olyan tavol van, hogy alig hallani...
Az AMS feladata elsosorban olyan kozmikus sugarzas olyan reszecskeinek vizsgalata, amit a legkor miatt a felszinrol, sot meg nagy magassagba felengedett ballonokrol sem lehet vizsgalni, kiveve a fotonok, mert azok erzekelesere mar nagyon sok kiserlet repult (infravoros-, ultraibolya-, rontgen-tavcsovek).
Ilyenek elsosorban a toltott reszecskek, atommagok. Amire a fizikusok nagyon kivancsiak, azok az antianyag-atommagok, mert a kulonfele, vilagegyetem keletkezesere vonatkozo elmeletek egy resze feltetelezi, hogy a 'nagy bumm' soran egyforma mennyisegben kellett anyagnak, es antianyagnak keletkeznie, es valamilyen kulonos okbol 'ezen a kornyeken' a 'hagyomanyos' anyag van tulsulyban. De ha az univerzum egyik fele antianyagbol van, akkor az onnan szarmazo reszecskek itt is kimutathatok, csak ebben a legkor akadalyoz meg bennunket. Illetve az, hogy a toltott reszecskek detektalasara alkalmas berendezesek 'nagy melak' szerkezetek, foleg azert, mert nagy ereju magneseket tartalmaznak.
Tehat 'nagy vonalakban' az vilagegyetem keletkezesenek elmeleteit probalja meresi adatokkal alatamasztani, vagy megdonteni.
Az AMS ilyen szerkezet, ami kepes erre, es eddig ilyen erzekenysegu, meretu muszer meg nem repult az urben.
Az elso repules tulajdonkeppen csak egy probaut volt, hogy bizonyitsuk, hogy azok a rendkivul erzekeny detektorok, amiket eddig csak laboratoriumi korulmenyek kozott, irgalmatlan meretu 'infrastrukturaval' uzemeltettek, kepes az urben is mukodni, illetve e detektorok tervezoi megalljak a helyuket, ha masfele, szigorubb kornyezetbe szant szerkezetet kell kesziteni.
Az igazi munka 2003-ban kezdodik, amikor a muszer vegleges verziojat az uj urallomasra szerelik, es ott 3 (esetleg 5) evig gyujti az adatokat.
A 'termes', azaz az adatmennyiseg, amit ez a szerkezet general, hatalmas: masodpercenkent 1 megabit a hatar, ekkora 'savszelesseget' kapunk a foldre lejovo adatcsatornaban.
A probaut soran a csucsteljesitmeny kb. 800 reszecske erzekelese volt masodpercenkent, erre voltak kepesek a detektorok, es az adattomorito szamitogepek... Pontos szamot nem tudok, de becslesem szerint kb. 200 DSP (jelfeldolgozasra optimalizalt mikroprocesszor) csamcsogta az adatokat.
Becslesek szerint, amibe a szamitogepek fejlodesenek utemet is beleszamitottak, a 3 evi munka termese kb. 50 evig szolgaltathat adatokat az elmeleti fizikusoknak, akar par darab Nobel-dijat is megalapozhat ez a kiserlet.
A 10 nap alatt kb. 100 millio reszecsket 'fogott' a muszer, amik foleg protonok, elektronok, par antiproton, es nehezebb atommagok voltak. Erdekes modon, bar 2.6 millio helium-atommagot (alfa-reszecske) gyujtott ossze, anti-heliumot egyaltalan nem talalt. Bar ez lehet, hogy annak koszonheto, hogy a meresi idotartam rovid volt, a muszer kiepitettsege is kicsi volt (az eredetileg tervezett meret 1/3 resze repult csak), ezert nagy hordereju kovetkezteteseket nem vonnak le az eredmenybol.
Viszont jelenleg az egesz szerkezetet attervezzuk, pl. erosebb magnest, masfajta detektorokat teszunk bele (jelenleg csak papiron), hogy erzekenyebb legyen, tobbfele reszecsket tudjon erzekelni, stb.
Ezert a probauton hasznalt muszert AMS-01-nek, az urallomasra kerulot pedig AMS-02-nek nevezzuk (talan tul optimista a ket szamjegy?), sot az AMS-01-bol nem is hasznalunk fel alkatreszeket a kovetkezo verziohoz, szinte mindent ujra megepitunk, megprobalunk az elozonel jobbat alkotni.
Az AMS-01 szerkezeterol meselnek egy picit, mert erdekes lehet, hogy ugyanaz a technologia, amivel pl. a felvezeto chipeket keszitik, mire is kepes.
A kulonfele detektorok a rajtuk atrepulo reszecskeknek csak egy-egy parameteret tudjak pontosan megmerni, ezert tobb detektor osszehangolt munkajara van szukseg, hogy beazonositsa Mr.X-et, illetve kizarja a hamis, felrevezeto mereseket.
A legnagyobb es legbonyolultabb erzekelo a 'tracker', ami egy ket tonnas, kutgyuru alaku (apam epitomernok, ez jut eszembe, mint pelda ;-) allandomagnes belsejeben 6 reteg szilicium szenzor, ami kb. 10 mikrometer felbontassal meg tudja mondani a reszecske palyajat a magneses terben, valamint az elektromos toltesenek nagysagat es polaritasat is meg tudja mondani. A palya gorbultsegebol, es a toltes nagysagabol, valamint a tobbi detektor mereseibol mar azonosithato, hogy mi volt az a korpuszkula.
A magnes be- es kijaratanal 2-2 reteg hasonlo erzekelo van, aminek a terfelbontasa rosszabb, mint a tracker-e, de idot remekul mer: 100-120 picosec felbontassal tudja, mikor haladt at a reszecske rajta, igy a sebessege, es iranya allapithato meg (Time-of-Flight rendszer). Ezenkivul a kijarat mogott van egy Cserenkov-detektor, ami valamilyen (altalam ismeretlen) habos jellegu anyagban fekezi a reszecsket, es az altala keltett Cserenkov-sugarzast felfogva az energiat meri.
Ha megvan a toltes, sebesseg, energia, akkor ezekbol a tomeg kiszamithato, es az ismert reszecskek beazonosithatok, ismeretlenek felfedezhetok. Ezenkivul kiszamithato az is, hogy milyen iranybol erkezett, es par fizikus kollegam jelenleg azon dolgozik, hogy a felfogott protonok becsapodasi iranyat, a Fold es a bolygokozi magneses ter ismereteben probalnak terkepeket kesziteni, hogy honnan is johettek ezek a protonok...
Mivel magam kozelebbrol csak a tracker-rel foglalkoztam (a kulonfele aramkorok tapellatasaval), ezert ennek szerkezetet eleg jol ismerem. Ugyanezt a technologiat felhasznalva 'foldhozragadt' muszereket is fejlesztunk, pl. kezben elfero rontgenkamerat agysebeszeknek, vagy olyan muszert, amit egy foldbe furt lyukba leeresztve megallapithato, hogy milyen surubb-ritkabb targyak vannak a talajban, parszor 10 meteres korzetben (elsosorban regeszeti celra, de szerintem epitkezesek elott is hasznos lehet pl. kozmuvezetekek, eltemetett bombak, stb. felderitesere).
A tracker egyes retegei ugyanolyan szilicium lemezekbol allnak, mint amikbol az integralt aramkoroket keszitik, annyi egyszerusitessel, hogy ezeket nem daraboljak fel, ezert 4x6 cm egy lemezke, es a rajtuk levo minta is egyszerubb, 0.1 mm-enkent van egy 'csik'. A bonyolitas, hogy mindket oldalon, egymasra merolegesen... A lemezen athalado reszecske egy kis toltott csatornat hoz letre a sziliciumban, es a ket oldalon nehany szomszedos csikon parszor tizezer elektron megmozdul... a csikok vegen szupererzekeny erositok fogjak fel ezt a jelet, mivel egy reszecske egyszerre tobb csatornat is 'ingerel', a jelalakokbol lenyegesen pontosabban ki lehet szamitani a becsapodasi pontot, mint a csikok tavolsaga.
A lemezek lancokba vannak kotve, mindegyik lemezket a szelein hajszalvekony aluminiumdrot-koteg kot ossze a szomszedjaval, es az erositok a lanc vegen kaptak helyet. Ezek az erositok is 'kopasz szilicium'-bol vannak, mert egy chipen 64 bemenet van, es ilyen vezeteksurusegnel (0.1 mm!) nem lehet ezeket a chipeket betokozni.
A probamodellben 57 'lanc' volt, lanconkent 10-17 lemezkevel es 1024 erosito-csatornaval... Hatalmas adatmennyiseg lenne ennyi csatorna eredmenyet tomorites nelkul tarolni es atvinni, ezert 4 lanconkent 3 processzor szamolta ki a becsapodasi poziciot (+3 tartalek proci, ha tonkremenne valamelyik).
A tracker nem csak a bonyolultsag es meret szerint volt a legnagyobb reszegyseg, hanem energiafelhasznalas szempontjabol is, ez az alaposan optimalizalt szerkezet igy 600W koruli teljesitmeny zabalt, es a keletkezett ho" miatt parszor le kellett allitani a muszert (vakuum, nincs leghutes, csak amit a femszerkezet el tud vezetni, illetve a szabadon allo felszin el tud sugarozni).
Egy kis elrettentes az elektronikahoz ertoknek, meg a hifistaknak, akik ismerik a 'zaj' es 'foldhurok' remet, illetve irtoznak a kapcsolouzemu tapok keltette zavaroktol: a tracker elektronikaja 11 kulonfele tapfeszultseget igenyelt, amit kellokeppen szurni kellett, mert azokkal az erositokkel parezer elektront akarunk merni, nem a tapzajt...
Mechanikailag is hatalmas kihivas volt a tracker: az egesz muszer tomege 4 tonna korul volt, ami belul tele van tojashely vekonysagu es torekenysegu alkatreszekkel. Ennek nem csak a kiloves alatti 'megrazkodtatast' kell kibirnia, hanem nem is szabad annyit elmozdulnia, hogy a 10 mikrometeres felbontast megzavarja... Meg a hotagulas is tud ekkora elcsuszasokat okozni, raadasul a magnes belsejeben a leheto legkevesebb tartoszerkezetet szabad csak hasznalni, nehogy megengedhetetlen mennyisegben nyeljek el a merendo reszecskeket...
Apro bakiktol eltekintve az elso felvonas sikeres volt. Keszulunk a kovetkezore.
A fizikusok almodoznak, es kiadjak a feladatot a mernokoknek...
Az uj muszerben mar nem allandomagnes lesz, hanem szupravezeto, ami 3-szor olyan eros, de egy kis 'hatteripart' igenyel, pl. hutest 1.8 Kelvinre, amit csak folyekony heliummal lehet megvalositani. Ezen a homersekleten a helium szuperfolyekony, ami (nekem is meseltek, magam nem ertek hozza) azert kinos, mert a legkisebb mikroszkopikus repedesen keresztul is atszivarog, emiatt nem mindegy, hogy milyen anyagbol keszul a magnestekercsek boritasa, meg a heliumtartaly...
Ezenkivul ujabb, es nagyobb detektorok lesznek benne, pl. a tracker az eredetileg tervezett 6 reteg helyett 8-bol fog allni, az erzekelo lancok szama 250 korul lesz.
A megnovelt erzekenyseg esetleg lehetove tesz olyan mereseket is, hogy pl. ha szerencsenk van, akkor a Fold magneses tereben elhajlo palyaju reszecske, es az altala (a gorbult palya miatt) keltett szinkrotronsugarzas fotonja egyszerre csapodik a muszerbe, igy nem csak a muszeren beluli eros, de mindossze kb. 1 kobmeter terfogatu magneses ter segit a meresi lehetosegeket kiterjeszteni, hanem a gyenge, de hatalmas terfogatu kulso ter is.
Ma megint 'lapatoltam' egy keveset, hogy elkeszuljon az AMS-02...
Jelenleg T-100883070 seconds and counting...
(A zurichi osszeszerelo muhelyben volt egy ora, ami konyortelenul szamolt visszafele... ha lekesunk, a Discovery nelkulunk startol...)
Ez nagyon szép volt! Igaz, hogy nem tömör, de ennyi dolgot nem is lehet tömören leírni. Megnéztem az AMS honlapját és az elektronika képei között láttam olyan címűeket, hogy "elet" meg, hogy "veri"...:)
A KSC-ről szólva valóban megkapó az, hogy egy természetvédelmi terület kellős közepén van. A buszból mi is láttunk aligátort és kopasz sast is.
Arról nem írtál, hogy mit sikerült az AMS-el megtudni a világról. Vagy annyira nem hétköznapi az esetleges magyarázat, hogy inkább hagyjuk?
Ja, egy erdekesseget elfelejtettem: kicsi a vilag...
A Phase 3-D-s kituzomet buszken viseltem a sok masik mellett (jobban is nez ki, mint a NASA-s ;-)
Az egyik nagy meetingen, ahol sok, csak vendegsegbe erkezo ember is megjelent (akik szinten az AMS-en dolgoztak, de nem annyira kozel, hogy folyamatosan a KSC-ben legyenek), egy finn srac kiszurta... kiderult, hogy o pedig a P3D 10 GHz-es radioadojan dolgozott...
Tegnap(elott) nem sikerult elkuldenem a hosszu uzenetem, ezert voltam annyira tomor.
Tenyleg nem turistakent jartam arrafele, hanem volt egy kis munka ;-)
Az Alpha Magnetic Spectrometer nevu muszert roptettuk a Discovery fedelzeten.
A ketyere vegso osszeszerelese, a fedelzeti es foldi szoftverek nagy reszenek megirasa a KSC-ben tortent. Sajna a startot nem lathattam 'eloben', mert akkor mar Houstonban voltam, es nyomtam a gombot, hogy 'reszemrol OK, ideje megkeresni a gyufat...' (az egyik videon lehet latni, hogy milyen 'ongyujtoval' inditjak a 3 fohajtomuvet)
Irgalmatlan faraszto munka volt, de az elmeny nagyon klassz!
Egy kis magyarazat a kulonfele nevekhez:
A Cape Canaveral AFS es a KSC ket szomszedos 'telek'... a KSC-rol csak az urrepulogepeket inditjak, mig a CCAS-rol az egyeb raketakat (Delta, Atlas, Titan). Ottletem alatt lattam az STS-90 Columbia startjat, es vagy feltucat raketaet is, igaz, a CCAS-en nem mindig talaltunk jo leskelodo helyet, neha elzavartak a biztonsagi orok. De a legkozelebbrol az egyik Deltat lattam, olyan 3-4 merfold tavolsagbol. Az egyik Atlas esti startjat meg Cocoa Beach-rol, a tengerpartrol neztem... szep tiszta volt az eg, vilagosan lehetett latni az egyes fokozatok szetvalasat is.
Az MPPF (Multi Payload Processing Facility) egy hatalmas tisztaszoba, ide szallasoljak el a 'vendeg' rakomanygazdakat, igy az urrepulogepek es a kiserletek felkeszitese nem zavarja egymast. A rakomanyt csak par hettel start elott, a startallvanyon szerelik be az orbiterbe, addig pl. az SSPF-ben (Space Station Processing Facility) ki lehet probalni egy allvanyon, ami az orbiter rakterenek a modellje, es minden egyeb 'kozmu' ugyanugy ki van benne epitve.
Amugy az SSPF mar nem annyira 'tisztaszoba', ott csak az osszeszerelesre varo szerkezetek kozeleben kotelezo a vedoruha, mig az MPPF-ben tetotol talpig be voltunk oltozve.
Amugy az egesz KSC egy hatalmas vadaspark, termeszetvedelmi terulet, a kulonfele utak es epitmenyek csak elenyeszo szazalekat teszik ki a teljes teruletenek (225 negyzetmerfold).
Az armadillok (oves tatu?) ott szaladgaltak a barakkjaink korul, az utak melletti csatornak tele alligatorral, ezerfele madarral, es egyszer kb. fel percen keresztul szemeztem egy vadmacskaval ('bobcat'), mikozben (neman, nehogy elszaladjon) atkozodtam, hogy pont most nincs nalam a fenykepezogep... Ja, es egyszer a hangyak is elarasztottak a barakkot...
A JSC-ben a POCC (Payload Operation Control Center) a fedelzeti kiserleteket iranyito csapatok iranyitokozpontja, a repulest iranyito NASA csapat szomszedsagaban. Ezen kivul meg kaptunk egy hatalmas termet, ahol a vart kiserleti adatokat feldolgozo fizikusok kaptak helyet. A ket terem kozott az adatforgalom magnesszalagokon tortent, biztonsagi celbol a POCC-nak nincs halozati kapcsolata a kulvilaggal (allitolag napi 5-10 komoly betoresi kiserlet tortenik, es ez egy eleg nehezen kijatszhato vedelem...).
A repules ideje alatt (10 nap volt) a POCC-ban figyeltuk a muszerunk mukodeset, es ekozben az urhajosok kommunikaciojat is figyelni kellett, mert ha ok beszelnek, a payload csapatnak akkor is csondben kell maradni, ha amugy nincs osszekottetesben a ket telekonferencia rendszer.
A repules utan visszatertem a KSC-be, ahol a muszert 'hazaszallitas' elott meg egyszer alaposan leteszteltuk. Ekkor mar nagyjabol csak lezenges volt, ekkor juthattam el a VAB-be (Vehicle Assembly Building), egy kedves biztonsagi or jovoltabol, aki korbevezetett, termeszetesen miutan meggyozodott, hogy en bemehetek oda (erdekes modon sokkal tobb letesitmenyhez volt engedelyem, mint ahanyban valojaban dolgoztunk is, igy pl. az OPF-be (Orbiter Processing F.), amit sajna nem lattam belulrol, illetve a masik startallas is (igy tudtam kozeli kepeket kesziteni az STS-90 elokesziteserol, meg az egyik lanctalpas jarganyrol is).
A weboldalakon lathato kepek nagyresze e ket helyszinen keszult, illetve ott, ahol a muszer egyes reszegysegeit keszitettuk (Olaszorszag, Svajc).
Kicsit atrendeztem az oldalakat, mert kepfeliratok meg nincsenek, ezert legalabb a konyvtaraknak ertheto nevet adtam.
En magam fedelzeti elektronikaval foglalkozom, a muszer legnagyobb detektoranak tapegysegrendszeret, foleg annak telemetria- es vezerlorendszeret terveztem es epitettem, sot programoztam is a fedelzeti mikrokontrollert, es a foldi iranyito szoftveret is.
A kiserletrol egy egesz jo osszefoglalo brossura keszult, itt lathato:
http://hpux10.pg.infn.it/ams/AMS/ams.htm
A Phase 3-D egy radioamator, hobbi-muhold. Az osszeszerelo muhely Orlandoban van, de nem Floridabol, hanem Francia-Guayanabol fogjak inditani, Ariane-5 raketaval. Erre a muholdra kollegaimmal (Urkutato Csoport a muegyetemen) egy ionoszfera-kutatasra szolgalo rovidhullamu merovevot epitettunk, illetve a primer tapegysegek (BCR-Battery Charge Regulator) is ott keszultek.
Van egy par erdekessege ennek a szerkezetnek: az eddig keszult legnagyobb radioamator muhold, kb. 400 kilos tomeggel, es 600W teljesitmennyel. Magas elliptikus ('Molnyija') palyajara sajat hajtomuvel tornassza fel magat, erre, es palyakorrekcios celra van egy hagyomanyos kemiai, es egy kiserleti 'arcjet' raketaja. Ez utobbiban elektromos iv hevit fel egy semleges gazt (ugy emlekszem, hogy ammoniat), toloereje kicsi, de nagyon takarekos az uzemanyaggal, es kevesebb gond van vele, mint az egessel mukodo motorokkal. Bar mire ez a hold repulni fog (sok-sok eve huzodik a startja), lehet, hogy mar bevalt technologia lesz ez.
Mara ennyi a mese...
Udv,
Skazz
ui. a kepekkel vigyazni, mert egyik-masik malac nagy meretu, 300 kB vagy nagyobb is lehet!
Végignéztem a topikom és eszközölnék néhány javítást, leginkább általam elkövetett félreszólásokat korrigálnék.
1. Az oroszok ugyan nem telepítettek ICBM-eket Kínába, de a kínaiak vásároltak orosz ICBM-eket és valóban azokat koppintva és továbbfejlesztve kezdték meg műholdas programjukat.
2. Az N1 szovjet holdrakétával négy fellövési kísérlet volt, mind a négy kudarcba fulladt. A legutolsó visszazuhant a kilövő toronyra és elpusztította azt, valamint a mellette lévő másik N1 kilövő tornyot, arról nem is szólva, hogy akkorát robbant, mint egy kisebbfajta atombomba...
Ennek ellenére nem itt haltak meg nagyon sokan, hanem...
3. Az úgynevezett Nedelin-incidensben haltak meg legalább százan. Ez valószínűleg egy korai szovjet fejlesztésű ICBM lett volna. Nedelin egy katonai parancsnok volt, az ő felelőssége volt a kísérlet végrehajtása. A dolog érdekessége, hogy a kubai rakétaválság lehet, hogy azért robbant ki, mert a szovjeteknek nem volt elég (vagy egyáltalán nem volt?) ICBM-jük, ezért Kubából próbálták az amcsikat fenyegetni.
4. A Buran űrrepülőgép kisebb tömegű, mint amerikai társai. Nincs rajta 3 böhöm rakétahajtómű, mint a shuttle-kon.
5. Koroljov 1966-ban, Moszkvában halt meg vastagbélrák-műtét közben.
6. Legutolsó infók szerint mind az európai Hermes, mind a japán Hope űrrepülőgép tervek törlésre kerültek.
Hopsz, az előbb lemaradt egy idézőjel... Tehát:
Időközben a NEAR szonda pályára állt az Eros aszteroida körül azután, hogy tavaly nem sikerült a manőver.
Igen, a buszból fényképeztem, mert a VAB-hoz nem engednek látogatókat. Vertical Assembly Building. Itt készítették elő a Saturn holdrakétákat, most pedig az űrrepülőgépeket a fellövéshez.
Feltettem a honlapomra a Kennedy Űrközpontban készült képeim.
Itt láthatóak. Magyarázatokat kicsit később fűzök hozzájuk, de ha van érdeklődés, akkor szívesen mondok egy-egy képről külön is valamit.
Igen. A Sarkokon csak a mágnese erővonalaknak van a központja (és az se a Sarkon, hanem valamennyivel mellette) így csak az iránytű hüjül meg és pörög mint a körhinta. A Föld tömegközéppontja marad lent (:-)) és így az inga ingik nyugattan.
