Kondenzvíz keletkezik, annak elvezetését meg kell oldani.
Penészesedni nem szabadna a készüléknek, de itt a fórumon volt olyan hozzászólás amelyik említette ezt a problémát.
Elszívási pontot nem szoktak szobába, szobákba rakni. Akkor a vizes helyiségből szívná a "friss" levegőt, wc, konyha , fürdőszoba levegőjéből, amoi ugye nem kívánatos.
Illetve ami a hővisszanyerős projekt belekezdésében némi aggodalmat ad, hogy nem fog esetleg "vizesedni" a rendszer, ugyanis nekem az egész mindenség fent lenne a fűtetlen padláson.
Bár nyilván sonoflex csővel lenne és a kartonplaszt hőcserélő háza is xps anyagból lenne, de mégis van bennem egy félsz hogy esetleg penészedni fog a rendszer az esetleges párakicsapódás miatt.
Szia, Sonoflex D125 csővel 60 dB-hez kell 4méter, 36dB-hez nekem elég volt 1,5méter, inci finci zajt lehetett csak hallani néma csöndben. Tekerhető 1 m átmérő alá is.
Persze meg létezik lapos cső is horror áron. Sok minden megoldható.
A Zhender gyári megoldásban viszont tudomásom szerint nem lehet a 75 és 90es csöveket keverni, tehát nincs olyan tető, hogy 2x90+4x75
Nincs baj a 90es-csővel sem, senkit sem akarok lebeszélni róla! Sőt lehet, hogy jobb is, de alapvetően nagy különbség nem lesz a két rendszer között.
A 90es esetén a legnagyobb probléma, hogy nem annyira tartják készleten, tehát előre jól átgondoltan kell dolgozni,időben megrendelve az szükséges anyagokat.
+Nyilván a 90es csőnek nagyobb a hajlítási sugara, egy karcsúbb beton födémben is necces lehet.
A 75ösnek egyértelmű a hátránya: több kell belőle. Lehet mérlegelni
"Több nagyobb szellőztetessel foglalkozó céget is megkerestem és ők csak 75os csövet írtak az ajanlatba"
Lehet, hogy van egy 75 mm-es komplett csőrendszer mindenféle pattinthatós modullal, amit egy hülye is pillanatok alatt össze bír szerelni, ezért aki ezt alkalmazza, az brutális nyereséget tud elérni a csövezésen. Ezért mindenkinek ezt ajánlják, és nem érdekli őket, hogy neked mi lenne a legjobb.
"A karton és az almennyezet között 330mm van."
Ebben az esetben én 125-ös csövet vinnék mindenhova. Alacsony légsebesség (nulla zaj) és jelentéktelen nyomásesés (közel nulla pascal).
Az a helyzet, hogy a dupla 90-es cső általában már túl sok egy lakásban egy pontra, a szimpla meg néha kevés.
A szimpla/dupla 75-ös cső legtöbbször lefedi az igényeket, ezért inkább ezt használják. Vegyes rendszer lenne nyilván az optimális, de macerás lenne olyan osztókkal bíbelődni.
A van hely is addig szokott igaz lenni, amíg nem kell keresztezni a csöveknek egymást (nem mindig elkerülhető).
Mivel kevesen keresik a 90es csövet, nincs nagyon készleten, nem akciózzák, nem szívesen bontják meg a tekercseket, mert nem tudja mikor tudja a maradékot elsütni, így ez még tovább rontja a helyzetét.
Több nagyobb szellőztetessel foglalkozó céget is megkerestem és ők csak 75os csövet írtak az ajanlatba. A szükséges alapszellozes 180-200m3/H-ra jött ki , a nappaliba kb 62m3/H számoltak. A karton és az almennyezet között 330mm van.
Megkérdezted ugyanannak a cégnek az összes alkalmazottját? :)
Vagy valamilyen trükkel kiválogattad azokat a szakembereket, akik ugyanattól a cső-gyártótól kapnak jutalékot?
Hogyan/hol kerestél szakembereket?
"Bőven elfér,"
Álmennyezet felett pont 90 mm a távolság, vagy több, mint 110 mm a távolság, tehát akár egy 90 mm BELSŐ átmérőjű gégeeső is elfér?
"nem kevés a nappaliba az a 2x75"
Ha nem számít a magas lég-zaj, a marhaerős/jódrága ventilátor és a magas villanyszámla, akkor akár 1 db 75-ös csővel is átszellőztetheted az egész házat.
De mivel nem írtad, hogy ott menyi levegő fog menni, ezért csak annyit mondhatok, hogy a levegő áramlási sebessége hivatalosan ne legyen magasabb 5m/s-nél (én már 3 m/s-t is sokallok, de hát én nem vagyok normális :)
Azért elárulhatnád , hogy milyen légcserére tervezte a szaki így ! Lehet , hogy böven elég . Lehet , hogy nem . Ha van pénzed szerintem simán megduplázhatod , azzal nem rontasz el semmit .
A mellékelt képen bejelöltem a szellőztető rendszer befúvó (zöld) és elszívó (piros) pontokat, amit megtervezett a gépészünk. A dupla négyzet az dupla csövet jelentene.
Az lenne a kérdésem, hogy nem jobb inkább mindenhova 90-es csővel menni? Bőven elfér, de mindenki a 75-ös csövet ajánlotta holott említettem, hogy van bőven hely.
A második pedig az, hogy nem kevés a nappaliba az a 2x75 (ha marad a cső méret) befúvó? Nem kellene még egyet a fürdő sarkához rakni?
SONOFLEX 25, 127 mm átmérővel rendelkező csőből milyen hosszban használjak a szellőztető zajának csökkentéséhez? Kb. 1.5 m-re lenne szükség, de nem gond ennél többet használni. Fel lehet tekerni ~1 m átmérőjű karikába?
Jelenlegi alapzaj:
27 dB - légkondi fűtés bekapcsolva
+ Szellőztető bekapcsolva:
1. fokozat: 31 dB
2. fokozat: 35 dB
3. fokozat: 38 dB
A szállított légmennyiséget nem ismerem.
Egy mobilos alkalmazást használok, ugyan nem pontos, de összehasonlításnak megteszi.
18 dB-t mértem mindent lekapcsolva (igen ez teljes csendnek érzékelhető, "falusi környezet")
- Minél jobb egy hőcserélő hatásfoka, a hőcserélő által kivett/berakott hőmérsékletek automatikusan annál közelebb lesznek az aktuális kinti-benti hőmérséklet különbségéhez. És ez fordítva is igaz: ha közel van a hőnérséklet esés/emelkedés a kinti/benti hőmérséklet különbséghez, az azt jelzi, hogy magas a hőcserélő hatásfoka is.
- DE nem tartom jó ötletnek a kinti-benti hőmérséklet különbséget számítási alapul venni egy hőcserélő hatásfok számításához. Van, aki abból indul ki, hogy ebből a különbségből a hőcserélő hány fokot képes "realizálni", de ez a módszer figyelmen kívül hagyja a a hőcserélő saját veszteségeit.
"és nekem van egy olyan hitvány hőcserélőm, ami a befelé jövő levegőn csak 5 fokot tud melegíteni, a kifelé menőn szintén 5 fokot hűt,"
Ez egy nagyon jó kérdés :)
Ha egy hőcserélő az egyik levegő irányból kivett energiamennyiséget teljes egészében át tudja adni a másik levegő iránynak, az a hőcserélő szerintem 100%-os hatásfokú. Akkor is, ha csak 1 fokot hűt/fűt a levegőn.
DE: a való életben nem létezik olyan hőcserélő, ami 20 fokos hőmérséklet különbségnek csak a negyedét képes kivenni, de azt a keveset viszont tökéletesen képes átadni a másik levegő iránynak. A hatásfok a hőátadó felület méretétől függ, márpedig minél nagyobb a felület, automatikusan annál közelebb lesz a 20 fokodhoz a hőmérséklet esés/emelkedés.
100%-ot nagyon megközelítő hatásfokhoz (családi házas légáramok mellett) kb 200 m2-es hőátadó felületű óriási hőcserélő kellene, márpedig ilyen óriási hőcserélővel nem tudod megoldani azt hogy a 20 fok különbségből csak 5 fokot vegyen ki.
Ezt a hőmérséklet-különbségek hányadosából való hatásfokszámítást számítást nem értem.
Ha van a lakás és a kültér között 20 fok különbség, és nekem van egy olyan hitvány hőcserélőm, ami a befelé jövő levegőn csak 5 fokot tud melegíteni, a kifelé menőn szintén 5 fokot hűt, akkor az egy 100 %-os hatásfokú hőcserélő?
Igen , a valódi hatásfokhoz kell a 4 hömérséklet . Annak idején én is ezekböl és a relatív páratartalmakból számoltam a hatásfokot .:)
Pénzesítve viszont 8%-al kell több pénz a höntartáshoz az én példámban , a Te példádban meg 50%-al . Ezért nekem mint laikusnak abban a pillanatban olyan a hatásfok , ahogyan elöbb leírtam 92% és 50% :(
Valószínűleg azért, mert a hatásfok számításhoz szükséges NÉGY hőmérséklet közül nulla celziusz fokosnak vették azt a kettő hőmérsékletet, amiről ti azt hiszitek, hogy nincs is rá szükség :)
Nem azért mert ez a kettő nem változhat, hanem azért, mert ez csak egy számítási példa.
Mondok egy másik példát, amelyen jobban látod, hogy a "két hőmérsékletes" számítás mekkora marhaság:
- odakint -30 fok van
- a hőcserélőből a lakásba +10 fokos levegő érkezik
- a lakásból a hőcserélbe +20 fokos levegő megy
- a hőcserélőből a külvilágba -25 fokos levegő távozik
A (hibás) két-hőmérsékletes számítás szerint ez egy 50%-os hatásfokú hőcserélő. A valójában viszont majdnem 90 százalék a hatásfoka.
Megismétlem: hatásfok számításhoz az egyik hőmérséklet KÜLÖNBSÉGET kell összehasonlítani a másik hőmérséklet KÜLÖNBSÉGGEL, a két különbséghez viszont négy hőmérsékletet kell megtudnunk.
