VHS és VHS közt is már láttam olyan különbségeket, hogy csak na. Még a márkán például az említett Hitachi-n belül is, ebben a topikban megnézi a korábbi fotómat az S-VHS Hitachi-ról készültet, eléggé más a képminősége, szín mélysége (azt is a TV-re fókuszálva készítettem, lejátszás közben (Rosalinda az egyik fotó, a másik politikai műsor volt amit a fotó kedvéért felvettem vele).
Panasonic S-VHS képminőségét még nem láttam, ezért ha tudna feltölteni képet, azt megnézném nagyon szívesen.
Mind a tunerképe és a leátszási képe szép, persze VHS-szinthez mérten, S-VHS-sel még nem próbáltam, de mint írtam főként zenehallgatásra szolgálnak, elvétve nézek csak képet rajtuk.
Az Ön fényképezőgépéről mivel feltételezhetően nagyobb pixel felbontású (3.2-nél), mint az enyém élesebb felbontásban tudna a tv képernyőjére irányítva vaku nélkül is fotót készíteni a videó lejátszásáról, vagy a Tuner képéről:
Ha a korábbi hozzászólásomnál ebben a témában megnézte, amikor a szintén Hitachi (VT-S80E) S-VHS-ről készítettem fotókat a TV képernyőjére irányítottat is annak lejátszásával, az meg se közelítette ezt a színvilágot, amit a szintén Hitachi VT-110E produkálni tud.
Ezen a készülékemen nem kell állítgatni már semmit sem, meg kondenzátorokat cserélni, amit kellett azt 1 helyen a szakik elvégezték és így megfelel. Hogy ne fojtsam Önbe a szót, van még ezzel kapcsolatban mondanivalója?
A kondenzátor kiszáradás valóban egy hiba jelenség, csakhogy 1986.-ban vásárolt Hitachi VT-110E-nek is ugyanilyen színes volt a képe, pedig az a készülék akkor új volt, aligha száradhattak ki egyből gyártás után a kondenzátorai. A gyártó márka és minőségvédelme amúgy nem elsősorban a kondenzátorokban rejlik, hanem az IC-kben (az a készülék lelke, ha úgyvesszük), amely szintén mondhatnánk kondenzátorok sokaságának felel meg, csakhogy IC nem szokott kiszáradni. Látszik, hogy inkább a többi készüléket ismeri, nagy átlagban arról beszél, nincs ezen mit csodálkozni egy olyan készülék esetében, mint a Hitachi VT-110-es, ami Magyarországon sosem volt forgalomban és külföldön sem gyártottak belőle túl sokat (még sok másik típus sem, ezen a márkán belül). Egy ilyen adottsággal rendelkező készülék egy silányabb szín skálával rendelkező nem felújított filmből is szebb képminőséget képes kihozni és még csak rögzíteni sem kell hozzá, a rögzítéssel sem csökken ez a szín minősége, ezen a készüléken. Amúgy pedig ezt a szín minőséget csak ezen és a vele megegyező, másik VT-110-esen keresztül adja vissza. Ha a felvételét egy másikba (mondjuk SANYO)-ba áthelyezem, ugyanolyan átlagos lesz a színe mint bármelyik más készülék felvételének. Érdekes, hogy majdnem egykorú másik készüléknek (mondjuk egy SANYO VHR-5100 EEE-nek) meg többi hason szőrű korabelieknek (SHARP VC-A30BP) még sosem láttam úgy kiszáradni a kondenzátorait, hogy ilyen "felhúzott kontúrral" rendelkezett volna bármelyik, 20 év után sem.
Egyébként nem V110-es a típus, ahogy említette, hanem VT-110E-s. Üdvözletem.
Akkor szerintem ne olvassa el, nem vagyunk egy hullámhosszon, ez a készülék nekem így tetszik mindennel együtt ahogy van, eltér a többi VHS-től sokmindenben, nem az össz nagy átlag VHS-sel van egy kategóriában a felépítése. Szerintem már eléggé kiveséztük ezt a témát, úgyhogy részemről befejeztem, használni szeretném nem pedig maratoni tárgyalásokat folytatni vele kapcsolatban. Üdv.
Könyörgöm olvassad már el ezt a jegyzetet, mert kín olvasni, ahogyan a szezont a fazonnal kevered, hogy egy enyhén szólva sem nagy ász Hitachi V110-es magnót fényezgessél, ami úgy tűnik, még valós színeket sem képes rögzíteni.
A videómagnóval felvett műsor színtónusainak aztán az égegyadta világon semmi köze nincs a televíziós közvetítés során alkalmazott színátviteli eljáráshoz. Ha egy műsornak felhúzzák a szineit egy szinkorrektorral, utána azt ugyanúgy lehet rögzíteni PAL, SECAM ( de jó hogy kipusztult kelet-közép európából) NTSC rögzítőeszközzel. Nem kell túlhangsúlyozni azt a tényt, hogy egy adott magnó valamilyen rendelleneségből, (esetleg kondenzátor kiszáradása okán) színesebben veszi fel a képet, mint ahogyan az a bemenetre került. Ez nyilvánvaló hiba, még ha tetszik is a végeredmény.
Hát az AC fejet nem is lehet beállítani úgy,hogy több géppel készült LP felvétel esetében meglegyen a "közös nevező" az a köztes állapot, ami mindegyikhez jó. Az a megoldás, hogy az adott mechanika tipushoz a gyártó által adott tesztkazettát berakja, és a babák finom állításával, majd az AC fej vízszintes tizedmiliméteres nagyságrendű mozgatásával a megfelelő tesztponton a jelet figyelve oszcilloszkópon a burkológörbét a lehető legsímábbra kell állítani. Számos Panánát pl HS1000, ilyenkor teszt módba kell állítani két forrcsúcs rövidrezárásával, hogy kiiktassuk az auto trackinget.
Amúgy tényleg szép és különleges. Más készüléknél még hasonlót sem láttam ilyet, ez egy egyedi tulajdonsága ennek az amúgy limitált kiadású, elég ritka készüléknek. Lehet, hogy ugyan PAL van ráírva, de NTSC-be konvertálja át a jelet, bár nem tudom, hogy az NTSC színesebb -e a PAL-nal. Keleten még néhol SECAM van, Európában és nálunk PAL, Amcsiban NTSC a színrendszer. A SECAM az biztos, hogy nem, a PAL sem szokott ilyen formán ennyire színes lenni, a valós NTSC-t (nem csak amire ráírták és valójában nem valós), azt nem ismerem, bár állítólag az Amcsi filmek elég intenzív színezetűek. Lehet, hogy teszt jelleg is volt benne, azért is keveset csináltak belőle, hogy PAL -on NTSC-re konvertálva hogyan válik be az Európaiaknál az NTSC, mert ezt a készülék Európában terjedt el inkább, már amennyi volt belőle.
Még a fényképezőgépem is kiakad a színektől.. Tudja milyen jó volt ilyenen nézni annak idején egy Kacsameséket, vagy Hupikék Törpikéket, azaz rajzfilmet?..
Nekem a szalagokkal szerencsém volt, magnó, videó szalagokkal egyaránt ilyen téren, pedig nem törekedtem szándékosan vásárlásoknál kifejezetten a csúcs minőségekre..
Tűző, nyári napra kitenni, vagy kályha mellé nem ajánlott a szalagokat, főleg ha még fontosak. Televízió archívumánál is korábban szó volt róla, hogy a takarékosság miatt nem a legmegfelelőbb hőmérsékletet biztosítva tárolták az archívumokat, melyek miatt jobban és hamarabb tönkrementek, ezért azok elsőnként feljavításra szorultak.
Hagyományos magnó szalagokból is amelyek üresen lettek megvásárolva és rá felvéve még mindig tartják a felvett anyag hangminőségét. Ellenben amit gyártók adtak ki műsoros zene kazettát, azon csak addig volt jó a zenei hang minősége míg az ő eredeti zenéjük volt rajta. Letörölve, rá felvéve mást akkor per pillanat még jó volt ugyan, ám pár éven (1-2 éven) belül eltűnt a magashang róla, totál mély és sz@r lett az egész, a felvett hang tisztasága teljesen eltűnt, ha ugyanabba a készülékbe tettem ami felvette akkor is, másikban is. Így csak ilyen szalagokkal jártam, amiken eredetileg gyártóilag volt zene felvéve. Más, eredetileg üres kazettákon a saját felvétel hangja tiszta maradt és nem tűnt el a magashang sem, bármelyik magnó ami nálam van jól játsza le.
Bár az LP-hez azért hozzá tartozik, hogy szalagkímélő Superdrive Panasonic videómban elég jól viselték magukat, sokat vettem fel ilyen üzemmódban is, eltelt több mint 10 év, a felvételek még mindig megtartották a minőséget. Szín, élesség, még mindig megvolt, bár a szalag a lejátszástól ebben az üzemmódban sokkal sebezhetőbb volt. Tracking terén ebben az üzemmódban már rosszabb volt a helyzet, egy másik gépbe áthelyezve. Tulajdonképpen csak LP-ben felvettekkel volt igazán Tracking problémám, szívott is a szaki is én is rendesen, mert nem tudta úgy beállítani az egyik Panám AC fejét és szalagvezető babáit úgy teljesen, hogy a több videóban felvett LP-ket ebben az egyben mind tökéletesen és zajmentesen menjen. SP-ben ilyen gondom sosem volt.
Úgy értettem, ha megvan egy komplett gép, egyszerűbb az egész mechanikát átcserélni, mint arról csak a hibás alkatrészt áthelyezni és megtartani a készülék saját eredetijét?
Átmágneseződés - a VHS szalagoknál ez mennyire jellemzőbb Ön szerint mint mondjuk egy nagyszalagos magnó tekercsnél. Jó persze azon csak hang van, kép nincs, viszont maradt korábban családból jó néhány tekercs, melyet úgy 10 évvel ezelőtt fellleltem. Akkor elhoztak nekem 1 nagy szalagos gépet, hogy egyáltalán megtudjam, hogy mik vannak a tekercseken. Átpörgettem őket, nem az egészet meghallgatva, hanem bele - bele, hol hosszabban, hol rövidebben. A minősége egyáltalán nem volt rossz, pedig már akkor is úgy számoltam, főleg a felvételek alapján, hogy úgy 30 éves szalagok lehettek. Nem recsegett, nem tűnt el a magashang, teljesen hangosan és jól játszotta le ezeket a régi tekercseket. Nem vettem át semmire, érdekelt, hogy mik vannak rajta, aztán mivel a készülék nem az enyém volt (nem is kellett volna) elvitték, a szalagokat nem mentettem sehova sem, feltételezem, mivel 10 évvel ezelőtt még tökéletesen rajta volt és hallgatható volt, mostanra sem tűntek el. VHS szalagok is mágneses alapon működnek, vannak olyanjaim amik megvannak már általános iskolás korom óta, felvétellel, már elég sokat voltak nyüstölve, mégis teljesen nézhetőek, nem rossz a kép és a hang se, nem remeg, tracking is bármelyik készülékbe tettem be eddig lejátszotta rendesen.
Fontosabb felvételek, mondjuk gyermekek ballagása, családi nyaralás meg ilyenek. Nekem az ilyen házi kamerával készült felvételek sem mentek még tönkre, olyan gyermekkori felvételnek még mindig olyan a képe, mintha tegnap vettem volna fel, színek, élesség, hang, persze főleg ami SP-ben lett felvéve. LP ilyen célra egy nagy vacak.
Az alkatrészek egyre beszerezhetetlenebbek. Sokkal egyszerűbb felhajtani egy jó állapotú mechanikát. És főleg olcsóbb. Egy két alkatrész, nyomogörgő, bordászíj 2000 forint. Egy ép magnó, ami már nem kell, 5000. Nyilvánvaló.
A szalagok állapota romlik, fokozatosan. Mind a tárolástól, mind a megtekintéstől. ÉS főleg, amiről szó volt itt az elmúlt hozzászólásaimban, a technikai adottságok nem biztos hogy garantálják a felvételek tökéletes lejátszhatóságát egy másik készülékkel.
A legtöbb embernek sokkal értékesebb felvételei is vannak, mint a televízióból felvehető sorozatok.
Miért kell egy egész mechanikát átcserélni egyikből a másikba? Nem lehetséges csak a hibás alkatrészt kicserélni egy adott készülékben? Ön a digitlaizálásnak ilyen nagy híve? Miért kell gőzerővel (ahogy hirdetik) mindenki mentse el régi kazettáit. Van akinek megvan vagy 20 éve és még mindig semmi baja, vagy ami van az a használattól lett és rajta van a hiba már több évtizede, attól rosszabb nem lesz. Miért kell most gőzerővel mindent digitalizálni? Jön a szalagkommandó és kisöpri a lakást, ha VHS kazettát talál? :-) Komolyan, ezt nem értem, ha valaki nem is nézi orrvérzésig amit felvett, esetleg időnként, mi történik ha hagyja az egészet a fenébe és nem digitalizálja be egyiket sem?
Mai digitalizálási igényekre a Panasonicok a legjobb megoldások véleményem szerint, a JVC-nek egy lehelettel ugyan jobb a képük, viszont a Panasonicok mechanikája sokkal robosztusabb, terhelhetőbb, jobb szalagfutást biztosítanak. Meg főleg ezek lelhetők fel a használt piacon, itt 10-15 éves gépekröl van szó, rengeteg JVC-nek, a legjobbaknak is ennyi idő alatt szétment a mechanikája. A Panák jobban bírják a strapát, felújítani is egyszerűbb őket a csereszabatos "G","K", "Z" mechanika okán, csak a fejszerelvényt kell cserélni, egyébként akár egy szimpla kérfejes magnóból is áttehető a "K" mechanika egy H1000, 950-be.
Ezen még békebeli állítható tracking van. Nem építettek be Auto Trackinget, így elég nagy a sáv szélessége ahogy leteszteltem más gépekben lejátszva, Panasonic, SANYO, ennek a felvételét. Persze az is igaz, hogy egy kommerszebb készülék már nem tudja ezeket a színeket így vissza adni, mint mondjuk egy SANYO.
Panasonic jobban, nem ennyire azért, de jó volt benne a felvétele. Nem is kell felvenni a műsort, elég csak a Hitachin keresztül nézni. És ebben nincs különbség, hogy Tunerjén keresztül, vagy Scarton keresztül bekötve kapja a tv adást, mind a kettőnek egyforma színezete lesz.
Kellemesnek kellemes a kép, de a nem is az a probléma, hogy mi történik akkor, ha felveszek egy filmet, majd visszajátszom. Mert ha valaki kellemesnek tartja egy adott magnó képének a karakterét, teljesen okés.
A gond a videódigitalizáláskor keletkezik. Az a baj, hogy a VHS szabvány sajátosságai miatt és a VHS magnók kivitelezése okán tény, hogy igazán tökéletesen egy felvétel azon a magnón játszható le, amelyiken felvették. Ha már ott is gond van, akkor az a magnó kukába való. Viszont másik magnón lejátszáskor már jelentkezhetnek problémák, ez mondom a rendszerben és az eszközökben keresendő.
Mik ezek a problémák?
Arra most nem térek ki megint, hogy a kommersz VHS magnók jelkezelő elektronikája a legtöbb esetben nem túl korrekt, inkább a bóvliba hajlik/hajlott. Sokszor a videó jel/zaj viszony csak 42-43 decibel volt. 45 decibelnél jobb jel zaj viszony általában a szerkesztésifunkcióval, forgó törlőfejjel ellátott SVHS magnók jellemzője, ezek már gondosabban megtervezett és kivitelezett gépek. A gyengébb jel/zaj viszonyú gépekben az automatikus vagy fix értékű analóg zajcsökkentő erősen elmossa a képet, hogy a zajokat eltüntesse.
A másik, amire főleg ki akartam térni, a tracking rendszer, illetve a komplett szinkron és szervó áramkörök. A VHS rendszer sávkövetési megoldása eleve csökevényes, a kontroll tracken lévő négyszögimpulzusok illetve a fejdobszervó és capstan szervó felépítéséból adódik, hogy a KONZUMER kategóriában a tracking nem kifejezetten finom felbontásban megy végbe, nem garantálható a tökéletes sávraállás. Ezt a tényt erősen rontja az is, hogy nagyjából a kilencvenes évek végén, miután a Panasonic is elhagyta a öntött "K" mechanikát és helyette a Z mechnikát kezdte el használni, tehát a gyártók egységesen kezdték "megölni" a VHS technikát, mert elég drága dolog volt előállítani a valóban minőséget képviselő készülékeket, szóval ettől az időtől megfigyelhető volt, hogy például már a gyárban a CTL fej, ami elolvassa a kontroll track jeleit aszalagról, az nem volt pontosan beállítva. Aztán mivel a kuzumer asztali VHS-ek szervóinak a szabályozási tartománya szűk, a felbontása kicsi volt, előfordult hogy X felvett egy műsort, szépen lejátszotta, Y magnóján meg zajos, szinkronhibás, és a zajcsökkentő , kikapcsolhatatlan autómatika jóvoltából életlen volt.
Itt vannak előnybena félprofesszionálisba hajló gépek, amiker linkeltem, illetve az eleve profi stúdió VHS/SVHS-ek, Panasonic AG sorozat. Csak egy-kettő: Panasonic AG7330, AG6500
