"ennek a népnévnek annyi köze van a magyar királysághoz hogy a népnévről kapta a királyság a nevét"
Pontosan ezért írtam:
"Közjogi értelemben csak a Magyar Királyság volt magyar."
Legközelebb majd szélességi meg hosszúsági koordinátákkal fogom megadni, hogy miről is beszélek. De akkor meg abba kötnél bele, hogy a királyság területe mint olyan sohasem állandó.
Én arról beszélek, hogy minden királyságnak van, volt egy neve közjogi értelemben is. És azt nem úgy mondták régen, hogy Habsburg Királyság vagy Anjou Birodalom, hanem tételesen, taxatíve felsorolták egy-egy uralkodó országait: Bosznia, Szerbia, Szlavónia, Halics (Galícia, Gácsország), Lodoméria (az egyik Vlagyimir) stb. stb. Sajnos ezt nem tudod megváltoztatni, mert már így gyökeresedett meg hosszú századok óta, és nem pongyolaság vagy komolytalanság leírni, hogy Mo. az magyar, Szlavónia meg szlavón, függetlenül attól, kiket, milyen etnikai v. társadalmi rétegeket soroltak egy adott korban az említett fogalmak alá.
nincs és nem is volt magyar birodalom. azért. Lajosnak volt birodalma , végülis lehet ezt a szót használni. de az nem volt magyar.ugyanannyira volt lengyel is pl.
Az lehet, azonban a magyar külkereskedelem mai közgazdasági szemmel nézve katasztrofális mérlege elnyelte a haszon jelentős részét. A kereskedelem jelentős része zajlott úgy, hogy az árut lehajózták a Dunán, eladták, majd itt Magyarországon szétszerelték a hajót, és eladták a faanyagot is.
"Közjogi értelemben csak a Magyar Királyság volt magyar."
közjogi értelemben sem volt magyar :) a magyar az egy népnév. ennek a népnévnek annyi köze van a magyar királysághoz hogy a népnévről kapta a királyság a nevét. több nincs, mert a nép nagy része által beszélt nyelvnek vajmi kevés köze van ahhoz hogy a királyság meg a király tulajdonát képezi. ezt magyarázom már hozzászólások óta: az etnikumnak nem volt az a fajta jelentősége mint ma! nem létezett a magyarul beszélők között közösségi tudat, nem volt egységes magyar nép, a nemzet meg a nemességet jelentette.
"de a Habsburg Birodalomnak mint országnak szerintem is részét képezte"
pedig nem. a Habsburg birodalom nem ország, hanem a (z osztrák) Habsburgok által uralt területek összessége. az ő esetük annyiban speciális, hogy törekedtek egy ezek felett álló kormányzat kialakítására, amelyet idővel többé - kevésbé meg is tudtak csinálni. nade pont ez az érdekes: 1526 előtt a magyar királyok ilyesmivel meg sem próbálkoztak. Mátyás egyenesen bécsbe ment uralkodni, otthagyta a magyar királyságot.
Na, ezt jó lenne, ha kifejtenéd, mert végképp nem értem, mitől lenne tabu ez a népnév. Ha vegytiszta etnikumot, ill. teljesen egzakt népelnevezést keresel bárhol a világon, akkor a fenti okoskodásod alapján azt hiszem, nyugodtan megtilthatom neked, hogy bármelyik nép nevét leírd...
"Az én gondolatmenetem éppen az, hogy nemcsak egy szimbolikus egyéniség alapján keresztelhetnek el birodalmakat, hanem az uralkodó etnikumról nevezik el őket többnyire,"
nade a felhozott példáid is rosszak :)
makedón - ami görög osztrák - ami nincs 1920-ig magyar - ilyet meg komoly történész nem használ :)
éppenhogy Habsburg, Bourbon, Anjou stb. kifejezést szokás használni és nem a többséget adó etnikum nevével jelölni ezeket az országokat ha pontosak akarunk lenni! Azt értsd meg hogy itt korántsem szimbolikus egységről van szó! arról van szó, hogy az ország tulajdon! mégpedig a király tulajdona! az hogy a király, vagy az alattvalói milyen nemzetiségűek, teljesen független attól, hogy az ország alapvetően tulajdonként viselkedik, amivel a király majdhogynem bármit csinálhat!
Azért ez a térkép elég "bátor". Nápoly például csak addig volt magyar uralom alatt, amíg Nagy Lajos ott tartózkodott a hadseregével, és ez elmondható a balkáni kis államokra is.
"mindezen tényezőktől miért lesz Lajos királysága magyar?"
Közjogi értelemben csak a Magyar Királyság volt magyar. A többi országnak csak az uralkodója volt ugyanaz, mint a mienk. Viszont pont Ftonyo barátod erősítgette nemrég egyenesen azt, hogy Mo. 1526 után legalább részben betagozódott a Habsburg Birodalomba mint államba... Ez utóbbi természetesen nem igaz, de a Habsburg Birodalomnak mint országnak szerintem is részét képezte (területileg kisebb-nagyobb mértékben).
"a te gondolatmeneted alapján bárki mondhatja azt is hogy fél közép európa francia uralom alatt állott az Anjouk alatt"
Nem-nem :)
Az én gondolatmenetem éppen az, hogy nemcsak egy szimbolikus egyéniség alapján keresztelhetnek el birodalmakat, hanem az uralkodó etnikumról nevezik el őket többnyire, mióta világ a világ. Persze lehet Szeleukida, Anjou vagy Habsburg Birodalomról is beszélni, de attól az még makedón, magyar vagy osztrák impérium, nem pedig méd--perzsa, szerb vagy sváb...
"Lajos családja pedig francia. a te gondolatmeneted alapján bárki mondhatja azt is hogy fél közép európa francia uralom alatt állott az Anjouk alatt. ez korrekt megközelítés lenne?"
**
múltkor volt egy dok film, amiben egy francia történész - micsoda véletlen!! - pont ezt próbálta sugallni.
nem érted a problémát. az a kor máshogy működött mint a mai te meg mai fogalmakkal operálsz. ráadásul keversz több különböző fogalmat. a legfontosabb az hogy akkor az állam = a király személyével, az ország a király tulajdona, a nemesség meg etnikumfüggetlen.
- A birodalom központja itt volt : valóban, mivel Lajosnak ez volt a legnagyobb és legelső birtoka, amit megörökölt (+Ho és szlavónia).
- és a haderő magját, ill. nagy részét Mo. adta : valóban, a fenti okok miatt
- Gazdaságilag is egyértelműen Mo. vitte a prímet. : mátyás országait nézve ezen már lehet vitatkozni. ha nápolyt is odavesszük Lajos királyságai közé akkor pláne.
nade mindezen tényezőktől miért lesz Lajos királysága magyar? Lajos birtokai Lajos tulajdona voltak. Lajos családja pedig francia. a te gondolatmeneted alapján bárki mondhatja azt is hogy fél közép európa francia uralom alatt állott az Anjouk alatt. ez korrekt megközelítés lenne? most arról nem is beszélek, hogy sok példa van arra, hogy a király körül álló emberek jelentős része nem is az adott királyságból származik. lényeg a lényeg, ne akarjunk mai fogalmak alapján kijelentéseket tenni a középkori államalakulatokról...szerintem.
Szerintem meg Lajos kényszerítette rá őket a krewói unióra. A betörésekről annyit, hogy a tatárok is fosztogatták Erdélyt ekkortájt. Indult ellenük egy kisebb székely különítmény, és a büntetőakció során még a kánjukat is lefejezték...
Maradjunk Lajos koránál. Számszeríj ide vagy oda (Crécy), azért a seregük, amit kiállítani voltak képesek, a magyarhoz képest tudtommal elég apróka volt.
Szeretném megemlíteni a Kristó főszerkesztette Korai magyar történeti lexikonból (Akadémiai, Bp., 1994) Heckenast Gusztáv szerfölött óvatos becslését, mely szerint Károly Róbert idején „Magyarország adta az akkor ismert világ aranytermelésének legalább egyharmadát, Európa aranytermelésének 11/12 részét”. Ez az adat igen fontos számunkra, hiszen 1327-ig nem tudja felmérni a Magyar Birodalom területén bányászott nemesérc mennyiségét a modern kutatás. A kötelező birtokcsere intézménye miatt ugyanis a legtöbben titkolták a földjeiken feltárt bányák létezését és azok üzemeltetését. Ezeknek a fémlelőhelyeknek a száma és jelentősége azonban egyáltalán nem lehetett korábban sem elhanyagolható, ha az urbura, a királyi bányászoknak járó – aranyérc esetén 1/10-nyi, ezüst esetén 1/8-nyi – illetmény harmadának a birtokos számára történő átengedésével az említett mérvű termelékenység egyszeriben kimutathatóvá vált. Történetesen ez az újítás volt az, amely megnyitotta a földesurak bányáit a magyar királyok előtt, ám hogy a kötelező beváltás 30–35 százalékos nyeresége a bányászok-földesurak részéről ekkor csapódott le igazán, nem jelenti, hogy a hunogur korban vagy az Árpádok alatt itt ne folyt volna már komoly kiaknázás. A magyar föld természeti gazdagságáról mindenkinek figyelmébe ajánlom még Kulcsár Péter A Jagelló-kor c. könyvének (Gondolat, Bp., 1981) első fejezetét.
