Agárdy Gábor kiváló színművészünk halálával ismét eggyel kevesebben vannak a Nemzet Színészei. Ismét tippelésre kérlek benneteket: vajon kit választanak Agárdy Gábor utódjaként a Nemzet Színészei közé? Szeretném azonban a szabályokat egyértelműen rögzíteni, ezért arra kérlek benneteket , hogy maximum 3 nevet jelöljetek meg az általatok vélt valószínűségi sorrendben. Első körben azok között fogok sorsolni, akik a "nyertest" első helyen eltalálják. Ha ilyen nincs, akkor értelemszerűen a második és a harmadik helyen megjelölt személy számít. A nyertesnek küldeni fogok egy Agárdy Gáborról szóló könyvet. Legyen szerencsétek! :)
Csak nem az a baj, hogy Corvin láncot kapott? Nem az a fontos, hogy megérdemli-e?
Az valószinü, hogy Csomós Mari ,Bodrogi nem rá fog szavazni. A nagy szinészek. Csakhogy igy nincs értelme az egésznek.
A Nemzet Színésze tisztán szakmai díj?
"Egy grémium dönt róla, most tíz ember szavazott. A munkájukba senki nem szól bele. Persze telefonon folyamatosan érkeznek hozzájuk javaslatok, de nem hagyják befolyásolni magukat. Ugyanakkor, ha valaki olyan elesett helyzetben van, hogy a díj nélkül nagyon nagy baj lenne, akkor lehet, hogy hagyják magukat befolyásolni."
Akkor mondják ki azt, hogy szociális segély. És ez is a "fideszék" fizetik. Mert, ha Csomós Mari fizetné, akkor dönthetne jogosan a sorsáról
Valószínűleg ezért is kaphatta meg öt évvel ezelőtt elsők közt a Magyar Művészeti Akadémiától az újonnan létrehozott Nemzet Művésze kitüntetést. (Valamint tavaly a Horthy Miklós által alapított Magyar Corvin-lánc tagságot, az elmúlt 90 év 48 díjazottja közül egyedüli színészként.)
Fideszék 2000-ben kitalálták ezt a Nemzet Színésze díjat, ám az ő szempontjukból átgondolatlanul lett része a szabályzatnak, hogy elhalálozás esetén a megüresedett helyre a cím többi birtokosa választ új tagot. Mit ad a kereszténydemokrata Jóisten, idővel nem annyira Fidesz-szimpatizáns művészek (ún. sorosbérencek) is bekerülhettek a társaságba, minthogy eléggé elítélhető módon a már kitüntetett tagok olykor akár szakmai szempontokat is bátorkodnak figyelembe venni egy-egy beválasztás során. Ezt nem tűrhette sokáig tétlenül a 2010 után újult erőre kapott Nemzetmentő és csapata, hát kitalálták a Nemzet Művésze címet a 65 éven felüli, Kossuth-díjas alkotók számára, kiterjesztve irodalomra, zeneművészetre, iparművészetre, képzőművészetre satöbbi, a lényeg, hogy itt már vigyáztak, kik döntik el a díjazottak névsorát: megbízható szakemberek, a szintén Fidesz által megálmodott Magyar Művészeti Akadémia feljebbvalói ítélik oda a címet, amely egyébként a Nemzet Színésze díjhoz hasonlóan körülbelül 650 ezer forintos havi életjáradékkal jár együtt, ám ha valaki mindkét kitüntetés birtokosa (természetesen Törőcsik Mari), akkor is csak egyetlen életjáradék jár neki a kettő közül.
Színészek közül a Nemzet Művésze jelenleg: Huszti Péter, Béres Ilona, Bánsági Ildikó, Blaskó Péter és Mécs Károly.
Látom magam előtt, hogy miután a Nemzet Színészei közül sajnálatos módon meghal valaki, az életben maradt tizenegy összeül és azt mondják egymásnak: gyerekek, válasszuk be a Huszti Pétert (nő esetén Béres Ilonát), hiszen ő már úgyis kapja a havi életjáradékot (tehát "Lőrincnek" is megspórolunk egy kis zsebpénzt) és haláláig övé a Nemzet Színészével egyenrangú, megtisztelő Nemzet Művésze cím is, szóval mindenki felé ez a legjobb üzenet, hogy nincs más arra érdemes személy az egész országban, főleg azoknak lesz a legjobb így, akiket az MMA soha a büdös életben nem tüntetne ki politikai okokból...
Aki fiatalabb az eleve kiesik a díjazhatóak közül, hisz nem 62 fölötti és/vagy nincs a pályán 40 éve, és nincs Kossuth- vagy Jászai-díja. (Asszem ez a kritérium.)
OK, de kb ez a jó színészek utolsó közismert generációja. Természetesen a fiatalabbak között is vannak jók, de közülük már csak a médiában sűrűn szereplőket ismeri az emberek többsége.
Sőt, egy nagy formátumú generáció most ér oda, hogy a legjobbjai akár sorra is kerülhetnek.
Olyan színészekre gondolok, mint például Udvaros Dorottya, Básti Juli, Eszenyi Enikő, Kulka János, Rudolf Péter vagy Gáspár Sándor (és idesorolnám Szamócát is, ha nem zakkant volna meg az elmúlt években).
Tahi-Tóth László nem volt a Nemzet Színésze, de Béres Ilona egyébként is a Nemzet Művésze, ahogy Bánsági Ildikó, Blaskó Péter és Huszti Péter is. Valamint Mécs Károly (aki Sinkó László halála után lett az).
Törőcsik Mari az egyetlen, aki Nemzet Színésze és Nemzet Művésze is.
Az eddigi tapasztalat alapján nem a Nemzet Művésze címmel kitüntetettek közül választanak a Nemzet Színészei maguk közé tagot.
Hol van az leírva a megválasztási kritériumok között, hogy a legismertebbek között kell lennie?
Ilyen alapon a vidéki színészeket ki is zártuk.
Megjegyzem, a fiatalabbak közül például Andorai Péterről sem sokan tudják, kicsoda, de a tagok többségéről (kivétel: Törőcsik, Cserhalmi, Bodrogi Gyuszi bácsi, Haumann és talán Molnár Piroska) még sose hallott egy 40 évnél fiatalabb átlagember, ha megállítod a Váci utcán. Ez nem értékmérő.
Hát azért a nemzet színnészének mégsicsak egy ismertebb figurának kéne lennie. Hiszen ha 10 nézőből 8 nem tudja ki ő, akkor lehet nagyon teheséges, de hogy nem a nemzet színésze az is biztos.
És ők miért lógnak ki? Mert vidékiek, vagy mert te nem ismered őket?
Elég elolvasni a szakmai véleményeket róluk, pl Zsótér anno elmondta egy interjúban, hogy őket kettejüket tartja a legnagyobb magyar színészeknek a nagy öregek közül.
Azért azt tudomásul kell venni, hogy mindig szubjektív döntések születnek. Az első 12 főt Schwajda György javaslata alapján nevezték ki és róla sok mindent mondtak, de azt nem , hogy a szakmához nem ért, egyben akkor még olyan óriási színészek éltek, akiknek a kinevezésébe senki nem tudott belekötni. Azóta egymás között döntik el, hogy ki legyen a következő és néha egy-egy interjúból kiderül, hogy elég komoly lobbimunka megy ilyenkor, egyben - mivel teljes egyetértés szükséges - sokszor élnek a vétójogukkal is a tagok. Akárhogy is nézzük, itt elég idős emberekről van szó, akiknek a pályájuk során egymással és a világgal is elég sok konfliktusuk volt, ráadásul egy színész lelke mindig kicsit más , mint egy civilé. Az is köztudott, hogy a vezető színészek általában a színházukban és a szakmában is megosztóbb személyiségek, mint a hierarchiában hátrább álló, attól még nagyszerű társaik. Sztankay pl. elmondta, miután megválasztották, hogy egészen addig, amíg egy - általa meg nem nevezett - kollégája élt, addig tudta, hogy nem lehet tag, mert ő nem támogatja megválasztását , Cserhalmi szintén egy interjúban elmondta, hogy mindent elkövet majd, hogy Andorai Péter is tag lehessen és elég rövid időn belül az is lett. Ezek az interjúk a neten megtalálhatóak. A színházi életben bennfentesek minden uj választás után tudják, hogy az adott jelöltért ki harcolt a legjobban . Ha szigorúan és teljesen objektíven csak a megválasztás kritériumait nézzük, akkor pl. Huszti Péternek, vagy Koncz Gábornak már régen tagoknak kellene lenniük, eddigi teljesítményük, a színházi életben betöltött szerepük alapján és lehet, hogy nem fogják megérni, hogy bekerüljenek. ( Nem vagyok egyiküknek sem elvakult fanja, de érdemes pl. a wikipédián összehasonlítani pályafutásukat több jelenlegi ill. régebbi tagéval) Minden szakmában , így természetesen a színészek között is létezik egy nagyjából elfogadott erősorrend, egy bizonyos életkor után a színészek is tudják - tisztelet a kivételnek - hogy kb. melyik fokán állnak a képzeletbeli piramisnak. A fentiekkel csak annyit akartam elmondani, hogy azzal a döntési mechanizmussal, mely alapján az uj tagok kiválasztásra kerülnek , nem szükségszerűen az aktuálisan legnagyobb élő színésznő, vagy színész lesz az uj tag,hanem akinek a személye minden választásra jogosultnak megfelelő lesz, akire senki nem haragszik a múltból. Szerencsére még mindig van annyi idős, a kritériumoknak megfelelő művészünk, hogy bárkire is esik aktuálisan a választás, nyugodt szívvel ki lehet róla jelenteni, hogy megérdemelte.
