Itt sok év hagyományát ápolva bebizonyítjuk, hogy a HUSZ-on vannak, akik a fejükkel is képesek gondolkodni. Kötetlenül, akár könnyed, profán, hétköznapi témákon is.
On: több mondatban kifejtett, tényleges elgondolkodás, akár egymásra reagálva, megvitatva.
Off: egysoros felvetések (nem csak állítjuk, be is bizonyítjuk, hogy elgondolkodtunk), köszönések, csevegések, pletykák, más topikok kitárgyalása, üzengetések, élménybeszámolók, melyet nem követ elgondolkodás.
Még hozzátenném azt, hogy van egy nagyon erősen jelen levő mesterséges árképzés (paradicsom, kukorica, deviza, ingatlan, bérek stb.), amit a hatalmat birtoklók miatt hoznak létre az érdekeiket kiszolgáló alkalmazottjaik és bábjaik. Ez sokszor tőzsdei spekulációkban lecsapódó brutális nyereségekben, vagy politikai sakkozások győzelmében csapódik le. Ilyen volt pl. a 2008-as gazdasági világválság is, amiben a bankár régióhoz vándorolt az európai lakosság elég nagy részének a vagyona. De a mai magyar mezőgazdasági felvásárlási árak sem mentesek az ilyen befolyástól. Nem véletlenül áramlanak be országunkba még mindig a rossz minőségű, olcsó ukrán gabonák. Sok gazda már eddig is a csőd szélére lett szorítva az alacsony felvásárlási árakkal. A bankárok szerint megint eljött az ideje annak, hogy még több ingatlan kerüljön a tulajdonukba.
Szerintem a kettő között semmi összefüggés nincs. Ma már bárkinek lehet olyan telefonja, amivel videót tud felvenni, pláne Kínában, ahol tonnaszámra gyártják a noname telefonokat, amik semmiben se maradnak el a márkás készülékektől. Mivel hogy azon a gyártósoron készülnek, amin a bérgyártásban a márkás készülékek is.
Nekem is volt olyan Oukitel telefonom, Kínából, ami kenterbe verte az akkor Európában elérhető készülékeket, főleg a fényképező módjában (én mindig az elérhető legjobb fotókat készítő telefonokat választottam az aktuális kínálatokból, kivéve legutóbb a Samsungnál, mert ott az S Penre kattantam rá).
Plusz a gazdagságot nem kizárólag egy mutatón mérik, nevezetesen, hogy valakinek tud-e videót készíteni a telefonja. Mert ma már az a kunszt, ha az idős rokonodnak butatelefont akarnál venni, ami nem tud képeket készíteni se semmit, csak telefonálni lehet rajta... Szegény anyámnak is meg kellett szoknia az okostelefont, de amíg bírta a régi, nem volt hajlandó az okostelefont, amit adtam neki (német SIM-kártyával) magánál tartani se. Otthon tartotta a töltőn. :) És a legolcsóbb okostelefonokkal is lehet tiktokozni, netezni vagy bármi. Azt meg a házában nem láttam, hogy lenne router, laptop vagy lapostévé. Lehetséges amúgy, hogy az anyja házában csinálja ezeket a felvételeket és a valóságban a saját szomszédságában él, és az édesanyját is magához vette, de ez nem változtat azon, hogy létezik Kínában egy ház, ahol így éltek és még több ilyen ház, ahol idős, vidéki emberek a mai napig így élnek. Egyébként, ahogy Boszorka is írja: Magyarországi idősekről is készül időnként egy-egy dokumentumfilm vagy egy schnitt a híradóba, ahol csipketerítő van a tévén (talán már nem fekete-fehér) és kisbaltával hasogatja a fát a kályhába az idős ember, aztán ül az ünneplőjében és komolyan, elfogódottan nyilatkozik a tévéseknek.
És függetlenül a szegénységétől vagy gazdagságától, simán el tudom képzelni, hogy van a mukinak a tiktokról reklámbevétele is. De nagyon meglepne, ha abból meggazdagodna. És ha neki egy kicsit jobban is megy a tiktokozás miatt, attól még a szomszédjai valószínűleg ugyanúgy élnek, mint amit ő bemutat.
Német tévécsatornákon szoktak lenni ismeretterjesztő filmek, a legutóbbi, amit Kínáról láttam, arról szólt, hogy a fiatalok vidékről elmennek a nagyvárosokba és ott dolgozzák ki a belüket, mert azt hiszik, hogy majd kemény munkával meggazdagodnak. És persze van, akinek sikerül, mások meg egy étterem szeméttárolójából keskeny lépcsőn megközelíthető lyukban laknak, és az ügynökmunkájukkal pontosan ezt csinálják, amit ez a srác, akit linkeltem: készítik a termékbemutató videókat, és ha eladnak bármit, abból kapnak jutalékot. Volt a műsorban egy 60-70 közötti nő, aki a férjével együtt az utcán házal mindenféle vacakkal, a zászlótól a golyóstollig, ő is ezt csinálta, és ő befutott vele. Európában nem ismert, de Kínában egy kvázi celebritás. Ő úgy került ebbe a szituációba, hogy eladósodtak az apósa kórházi kezelésével. A bácsi amúgy a kezelés dacára még meg is halt, a temetésére is kölcsönt kellett felvegyenek. Így lettek földönfutók meg házaló ügynökök, és innen jött a néninek az ötlete, hogy ő erről készít videókat, hogy mennyit talpal, hogy eladhassa a gagyi termékeit. És bejött neki, felkapták a helyiek, ma már keresik, hogy vehessenek tőle valami gagyit. De ettől még nem lett gazdag. Legalábbis a műsor elkészültekor ugyanúgy az utcákat rótta a férjével.
Pár hete amúgy egy dél-koreai nénit láttunk, az az idősek elmagányosodásáról szólt, hogy ma már nem egyértelmű ott se, hogy a fiatalok majd támogatják a szülőket. Az ő fia is szegény, nem tudja pénzzel segíteni és a nyugdíja kevés a néninek. Ezért meggörbülve húzza az utcán a kordéját, amibe műanyagpalackokat gyűjt, hogy azt leadja a szemétkezelőbe, és némi nyugdíjkiegészítése legyen. Elmúlt nyolcvan, és várja a megváltó halált, de amíg nem jön el, addig megy a dolgára.
mert fóliában/üvegházban termesztik fűtés mellett (az első termést ugye, a későbbi nyáru júniusi már szabadföldi)
nyilván, spnyoloknál kissé más a klíma, így a fűtés etcc nem kell oda
a továbbiakba belemenni meg felesleges, hogy nagy tételben termeszteni kb az egész EU piacára más, mint kisebb tételben (amitől eleve olcsóbb lesz) és milyen rabszolgamunka mellett termesztik a spanyolok a zöldségeiket, gyümölcseiket---erről van elég doku a neten, akit érdekel, nézegetheti (pl bevándorlókat azzal kecsegtetve, hogy szerezhetnek munka/letelepedési engedélyt, de addig is kb rabszolgasorsban vannak dolgoztatva)
Elég nehéz élete lehetett. Szegeden a bérházban a padláson volt a mosókonyha. Olyan melegek voltak akkoriban nyáron, hogy a lakás is elég elviselhetetlen volt. Kibírni ott fent, munka és ruha nélkül is nehéz volt. persze akkoriban, gyerekként nem is gondoltam rá, hogy rossz lehet. Gondolom télen meg hideg lehetett, de arról nincs emlékem.
Én Dobos C. József: Magyar-Frenczuia Szakácskönyyvét olvasgatom szórakozásból néha. A receptek ma már nem használhatók, de amúgy sok érdekesség van benne, mikor pl. leírja, hogy mit kell csinálni ha vendégek jönnek, milyen legyen 8 személyre egy villásreggeli meg ilyesmik. Az eredeti 1881-ben jelent meg, aztán valamikor az 1980-as években újra kiadták, akkor kaptam valakitől karácsonyra. Állítólag ő találta ki a dobos tortát.
Ó, én mindent örömmel olvasok róla, ha neked kedved lenne még írni róla, örömmel olvasnám. Azok a kedvenc szakácskönyveim, amikben erről is van szó (Vizvári Mariskáé, Polcz Alaine-é, Magyar Elek Ínyesmester könyve), ezeket néha csak úgy olvasom, mint egy regényt, és jól leragadok a célzott receptkikeresés helyett. :)
A lányanya dédmamám egyébként pont mosónő volt (úgy tudom a nagypapámtól), miután cselédként úgy maradt és megszülelte az ikreit (a nagyapámat és a tesóját). Utána már nem vették fel cselédnek, ilyen házhoz járó mosónő lett, akit említesz is.
Most ránéztem a tiktokra, de ez nekem túl zűrös, rengeteg kép stb.
Viszont elárulhatom, hogy amiket leírsz, az az én ifjuságomban teljesen hétköznapi dolog volt. Jó cirokseprüt nem kötött nálunk senki, miután városban éltünk. Viszont a háború rákényszerítette nagyanyámat, hogy előhívja emlékeiből a szappanfőzés menetét, miután vagy pénz nem volt vagy szappan vagy egyik sem. Kenyeret se sütött normál körülmények közt soha, de ostrom előtt és után minden héten. (1944-45)
A nagymosás egy külön szertartás volt és bizony főzték a ruhát a mosókonyhában hatalmas üstben. Ugyanott főtt a szilvalekvár is órákon át. Este már be kellett áztatni és másnap jött a mosónő és mosta, főzte, kékítette, keményítette a ruhákat. Egy hét múlva pedig jött vasalni. Szerencsések voltunk, ezt nem anyámnak kellett csinálni és nem is a bent lakó háztartási alkalmazottunknak.
Aztán volt egy évben kétszer, ősszel és tavasszal, nagytakarítás, ami 2-3 napig tartott. Apám mindig elutazott ilyenkor.:-)
Sóval csak azt akartam megvilágítani, hogy nem kell se térben se időben messzire menni, ha régi életmódról akarsz hallani. :-)
És hozzáteszem, hogy ettől a sráctól marha sokat lehet ugyanakkor tanulni, ami -- szerencsére csak -- egy esetleges apokalipszis után lehet hasznos tudás. Legalábbis remélem, hogy a sors engem sose kényszerít olyan életmódra, amit ő kénytelen élni, és amivel ő boldognak és elégedettnek látszik... Lehet depresszióban ehhez is viszonyítani. Hol van a disznófejpucoláshoz és a fűtött "ágyhoz" képest az, hogy fel kell kelnem háromnegyed hétkor vagy el kell mennem az Aldiba??
Most ezen a kínai srácon gondolkodtam el: https://www.tiktok.com/@tuoitho151013?lang=en Nem vagyok régi tiktokozó, meg lehet, túl boomer is vagyok én oda, de mivel szeretem egyrészt a rekonstrukciókat, hogy hogyan éltek a régi idők emberei, és emiatt másrészt a világ számos pontján, az ősökéhez hasonló, mélyszegénységben élő, elmaradott környezetben boldoguló emberek életét bemutató vlogokat is, teljesen rákattantam a srácra. Döbbenetes, hogy milyen szegénységben él, mennyit küszködik magányosan, és a valahogy nem értem: miért érez bárki, aki hozzám hasonlóan szerencsésen született egy fejlett országba nosztalgiát azok iránt az idők iránt, amikor az egyszerű magyar emberek is ilyen körülmények között küszködtek és éltek. Amikor ha elfelejtettek cirokseprűt csinálni, sőt! Cirokot vetni, akkor nem volt cirokseprűjük. Amikor a disznófejet vakargatták az udvaron, és gyűjtötték a bűzölgő zsíros halmot, hogy majd szappan legyen belőle vagy erjesztették az ecetet alma- és más gyümölcshéjakon. Miért vágyna valaki vissza ezekbe az időkbe? Amikor a férfiak kinn éltek a juhkarámokban vagy a földek mellett, hogy minél többet robotolhassanak rajta, a feleségüket legközelebb télen látták vagy a nők, akik messze nem csak a gyerekneveléssel és a főzéssel foglalkoztak, hanem kőkemény logisztikát toltak, hogy levezényelhessék a heti mosást, a heti kenyérsütést vagy az évszakonkénti legfontosabb teendőket (befőzés, szappanfőzés, seprűkötés, meszelés, szövés, fonás, kukoricafosztás stb.). És ha hibát vétettek, akkor az kőkemény hiányosságként jelentkezett a család életében...
(A tiktok rak egy felugró ablakot mindenre, hogy a regisztrációt erőltesse, de ha lejjebb görget az egérrel valaki benne, akkor felajánlja, hogy "Megtekintés vendégként", és akkor regisztráció nélkül is elérhetőek a tartalmak.
Úgy látom, hogy nem kicsit gyengébb a szakmai képzés... is ...
Ami gondot okozott több fiatalabbnak is, nevesítve egy feleslegessé vàlt egyedi lopásgatló kikötése, azt a kb 60-as autóvillamosságis laza csuklómozdulattal megcsinalta.
a mai sztk gyermekfogászati élményünkön elmélkedtem
hogy mennyit változott a gyerekkorom óta a dolog pozitív irányba
avagy Folterkammerből hogyan lett egy normális hely, mosolygós fiatal dokinénivel, aki türelmesen magyaráz, pedig este 7 körül voltunk ott (bejelentkezés nélkül, SOS ügyben)-ja ugye alapból este 8-ig van rendelés, ez már amolyan 21 századi dolog, hogy nem 4kor zárják a rendelő ajtaját...
....és még érdemi bevatkozást is végzett (fúrás+húzás), +gyógyszert felírt...+megyünk kövi időpontra
Pedig milyen jó is lenne, megállítani így a dolgot időben elkezdett rendszeres fejborotválással. :D A szakállát meg senki nem nyírná, hátha attól kihullik.
Vicc. Miért lenne erősebb a lakkozástól a köröm? Szerintem csak akadályozza az egészséges köröm kialakulását a lakkozás. Még a körömerősítő lakkokban se igen hiszek. Ha valakinek törik a körme, annak valami hiányállapot az oka. Nálam pl. a Hashimoto, de csinálhat ilyet a vashiány meg pár más dolog is.
Viccnek is rossz, ugyanis a már félig tele körömlakk nagyon besűrösödik és használhatatlan lesz. Több mint 50 évig lakkoztam a körmöm, ismerem a témát.:-)
Azon gondolkodtam el, hogy vhol olvastam, hogy félig teli megunt körömlakkokat gyűjt és az afrikaiaknak adományozza, ha éheznek is de a körmük legyen erős és szép.
Ilyen szuper időben én virulok. MInden gyönyörű ás virágzik, nem is értem miért lenne morc valaki ilyenkor. Aki meg még dolgozik boldog lehet, hogy ilyen szép meleg szabad napokat kapott. Emlékszem én olyan húsvétra, mikor havas eső esett.
Azon, hogy mennyire átjárja a mindennapi életünket a politika... Akármerre is lapozgatok, kb mindenhol ugyanaz a téma-csokor megy ... IRL-ben meg mindenki idegbeteg, feszült, morcos... :( Megvagyok arról meggyőződve, hogy rossz vége lesz ennek ... :((
Örülök, hogy tetszett. Ha van rá időm és energiám, akkor igyekszem több helyről is tájékozódni, sokféle véleményt meghallgatni s van, amivel egyetértek, s van, amivel meg kicsit sem... hogy némi gondolkodást követően aztán majd kialakíthassam a sajátomat ...
