Viszont érdekes, hogy később érdemesnek tartották az ívet korrekcióra, tehát volt valami terve a vonallal a MÁVnak. Más vonalakba is kerültek szűk vagy fölösleges ívek a nyomonalba, van ahol átépítések után is benne maradtak (pl. Jánosháza).
Két tippem van:
- Az 1940-es években Nyíregyháza-Szatmárnémeti fővonallá akarták fejleszteni a vonalat, így a határon felszedett szakasz újjáépítésével együtt elvégezték a kismagyarországi vonalrész nyomvonalkorrekcióit
- Az 1970-es árvíz olyan mértékben rongálta meg itt a töltést, hogy okot szolgáltatott a nyomvonal áthelyezésére.
Hogy jelenleg víz áll benne az azzal magyarázható, hogy az új töltéshez az anyagot innen nyerték.
Szerintem ívkorrekció az, a kezdetekkor vala jobban szerették a hidakat-átereszeket majdnem merőlegesen építeni a patakok fölé (maiakhoz képest kezdetlegesebb módszerekkel sé anyagokból), egyszerűbb és olcsóbb volt így kivitelezni.
A vonalon alkalmazandó minimális ívsugár miatt meg ez a forma jött ki, ez meg kábé geometria. :-)
Utas egészség-védelem, több gyaloglás, jobb élet :)
(Konkrétan jelenleg nem zavarja egymást a három vágány forgalma, a régi kialakításnál nem biztos, hogy így volt, azaz egyszerre járhatott be 3 személyvonat az állomásba. Aztán lehet hogy tévedek, de ez lenne a logikus. Jó, tudom, logikát, itt... :)
Ki emlékszik arra, hogy Rákosrendezőn mikor építették meg az útátjárótól jó messzire az emelt peronokat?
Akkor még nem tudták, hogy az állomás "kielégítő városi kapcsolatokkal" nem rendelkezik? Vagy akkor még rendelkezett, csak azt éppen az utasperonoknak az útátjárótól távolabbra helyezése rontotta le? Netán abban reménykedtek, hogy a városszerkezet majd utánamegy a peronoknak? (farok csóválja a kutyát) Azt már el sem merem képzelni, hogy szántszándékkal építették a mező közepére a peronokat, hogy majd kis idő múlva azt lehesen mondani, hogy "Hát, ez sajnos rossz helyen van, szüntessük meg!"
Az ugye már igen szélsőséges elképzelés, hogy a peronáthelyezést elrendelőkkel és a jövőbeni megszüntetést akarókkal közösen fizettessük meg a néhány év után feleslegessé váló létesítmény építési költségeit? Meglehet, hogy egyébként ugyanazok a személyek?
"A beruházás keretében a Nyugati pályaudvartól (kizárva) és a Rákospalota-Újpestig (bezárva) terjedő szakaszon megújul Istvántelek és Rákospalota-Újpest állomás, továbbá a jelenleg kielégítő városi kapcsolatokkal nem rendelkező Rákosrendező állomás utasforgalmát a tervek szerint a Hungária körút térségében létesülő új megállóhely veszi át. A vasúti utasforgalmi helyek jobb megközelíthetősége érdekében Rákospalota-Újpest állomáson új P+R parkolókat és kerékpártárolókat hoznak létre. A vasutat keresztező szintbeni közúti átjárókat korszerűsítik, ennek hatására a közúti várakozási idők csökkenhetnek.
A Keleti pályaudvar csatlakozó budapesti vonalszakaszain a Kőbánya-felsőtől Rákos állomásig terjedő fejlesztés során a két állomás közötti pálya további két vágánnyal bővül, ami jelentősen csökkenti a kapacitáshiányt és a nagy forgalom miatti zavarérzékenységet. Kőbánya-felső állomás utasforgalmát áthelyezik az Éles sarokhoz, illeszkedve a későbbiekben kiépülő közlekedési csomóponthoz."
További adalékok a dunaújvárosi vonalkorrekcióhoz:
Amikor az 1950-es évek elején végrehajtották a vonalkorrekciót, a nagyvenyimi növényolajgyár vasút nélkül maradt. Azaz csak maradt volna, mert akkor még fontosnak tartották az üzemek vasúti kapcsolatának fenntartását.
A kor szellemének megfelelően gazdasági vasúttal kívánták biztosítani a gyár vasúti kapcsolatát. Az 1960. évi GV árudíjszabási kilométermutatóban szerepel egy "Sztálinváros Külső - Nagyvenyim Olajgyár" megnevezésű 8 km hosszú kisvasúti (760 mm) vonal. Térképet is találtam a vonalról (ha megtalálom, lefotózom és beteszem ide), mely egyértelműen azt mutatja, hogy a régi nagyvasútnak a helyére építették a kisvasutat. Még azt is el tudom képzelni, hogy semmi mást nem tettek, mint a 23,6 kg-os sínekkel rendelkező egykori HÉV-vonalat átszegelték 760 mm nyomtávolságúra.
Mai ésszel természetesen sokkal ésszerűbb lett volna meghagyni a régi vonal tárgyi szakaszát iparvágányként, még akkor is, ha átmenetileg nem volt pénz nagyobb sínűre felújítani. Dehát az ötvenes évek elején a Gazdasági Vasút a korszellem, a közgondolkodás része volt, egy szocialista létesítmény, és emellett döntöttek.
A kisvasút megszüntetésének időpontját nem tudom. Valószínűleg a MÁV zárta be az 1960-as évek közepén sok-sok GV vonallal együtt. (kisebb esélye van annak - bár nem kizárt - hogy a növényolajgyár átvette a kisvasutat a MÁV-tól, és a 70-es években a tehergépkocsis szállítás állami erőltetésének áldozata lett.)
Zirci Apátság Nagyvenyimi Mezőgazdasági Keményítő és Olajgyár iratai (1941-1946) a Fejér Megyei Levéltárban:
Visszakanyarodva Duna felé, az egykori pentelei őrház (száma hirtelen nem jut eszembe, talán a 7-es).
Szépen felújított az épület.
A pentelei felvételi épület. Háttérben épp kivehető a nyomvonal helyét jelző, mai napig álló távíródrót.
Kutatóutam itt véget ért.
Próbáltam még Mezőfalva felől egy, feltehetően a régi nyomvonal helyén álló földesutat bejárni (a mai nagybevágás mellett), azonban olyan mély tankcsapdák voltak ott tele jeges vízzel, sárral, amiket nem akartam megkockáztatni.
A korrekció 1953-54-ben történt, a felvételi épület pedig, amit láttál, az egykori Dunapentele állomásé volt. Mellette a mai napig láthatók a nyomvonallal együtt futó távírópóznák.
Ha van egy kis türelmed, tavaly ilyenkor egy részét beautóztam a szakasznak, készültek képek is, csak a mai napig lusta voltam őket átméretezni.
Megjegyzem, Nagyvenyim határában találkoztam egy igen idős nénivel, aki a venyimi egykori megálló-rakodóhely egyik őrházában (vagy pont a felv. ép.-ben?) lakott, és tisztán emlékezett még a régi vasútra. A pálya nyomai Nagyvenyim északi szélén egyértelműen felfedezhetők. Említett még néhány másik, álló őrházat is.
Na mindjárt közlöm a fotókat, bár épp akkor bődületes köd és hideg volt.
Dunaújváros-külsőnél vasúti épületeket véltünk felfedezni a vasúttól kicsit odébb. Volt egy őrház, és ettől Adony felé 500 méterre egy harmadosztályú hév felvételi épület, kicsit átalakítva. Kérdésem, hogy ez melyik állomás volt, illetve mikor történt a nyomvonalkorrekció?