A Miren a két orosz megtalált és befoltozott egy lyukat, amin keresztül szökött az űrállomás levegője. Azt hiszem egy szelepről volt szó inkább, ami a 97-ben Progressz által kilyukasztott Spektr modullal volt összekötve.
Régebben adtam már egy linket Mark Wade Astronautica Encyclopédiájához, abban nagyon sok adat van a kínai űrhajóról és annak történetéről is. Egy a lényeg; sok pénz kell, ami eddig nem volt meg a kínaiaknak. Ha valamit el akarnak érni azt legolcsóbban másolással tudják elérni. De ez a legolcsóbb is milliárd dollárokat jelent ezen a szinten.
Létezik kínai űrállomás terv is (mondanom sem kell, hogy a Szaljut másolata) és űrrepülőgép terv is (az pedig az amerikai Dynasoar-ra emlékeztet).
Nem a kínaiaké a kezdeményezés űrtéren és nagyon sokáig nem is lesz...
Kedves ShaReRe!
Természetesen végigolvastam a topicot, illetve majdnem a kezdetek óta követem, de a kérdésem ettől még továbbra sincs megválaszolva, hiszen valószínűleg ha mindenük meglenne és ez lenne a "nagy cél" számukra, akkor már járt volna kínai az űrben. Az űrhajóhoz SZVSZ űrhajós is kell.
Bár mint propagandafogás valóban nagyot szólna, de milyen további céljaik lehetnének?
Állandó űrállomás létrehozásától valószínűleg nagyon messze vannak még, főleg, hogy a világ többi része egyesíti erőit az új közös űrállomáshoz, ami a tapasztalatok megosztását is jelenti.
A kínaiak praktikusabb emberek annál, hogy csak egyszer megmutassák: mi is meg tudjuk ezt, csinálni, igaz, negyven évvel később...Vagy végigjárják azokat a lépcsőfokokat, amelyeken az amerikaiak és a szovjetek végigmentek? Minek, amikor a korábbi tapasztalatok nagy része publikus és ez a nemzetközi űrállomással csak még inkább így lesz?
Ugyanakkor nem árt számításba venni katonai tényezőket, hiszen Kína jelentős atomhatalom, de:
- kevés és elavult földfelszini interkontinentális rakétával rendelkezik ebben a pillanatban;
- tengeralattjáróról indítható nukleáris eszközök tekintetében még gyengébben áll;
- kommunikációs, helyzetmeghatározó és felderítő műholdak tekintetében sem hiszem, hogy a csúcson lenne.
Ezek fejlesztése pedig - gondolom - a polgári célú eszközökével párhuzamosan folyik, de mivel korlátlan erőforrások nekik sem állnak rendelkezésükre, valamelyiket részben fel kell áldozni a másikért. Innentől már az a kérdés: melyik lehet fontosabb, a propaganda vagy a katonai potenciál jelentős növelése?
Valóban a kínai űrhajó fellövésének hírére indítottam a topikot. Olvass vissza! Mondjuk az elejétől :)
Igaz, hogy ember nélkül küldték fel, de megvan a technológiájuk hozzá...
Én tavaly októberben, amikor a Kínai Népköztársaság 50 éves lett, arra számítottam, hogy a kínaiaknak lesz egy "nagy dobása", pl. embert lőnek fel az űrbe, hiszen ma már nekik is sokkal korszerűbb technika áll a rendelkezésükre, mint az amerikaiaknak és a szovjeteknek a hatvanas évek elején.
Nem lennének még felkészülve rá?
(Ha már "Kínai Űrhajó" a topik címe...)
Eszembe jutott egy sztori a sikeres fellövés utáni bejelentésekről.
Mondanom sem kell, hogy Kínában is ez volt a helyzet. Viszont a CZ-2-es rakétájukra nagyon büszkék voltak és üzleti megfontolásból eldöntötték, hogy az egyik műhold kilövést egyenesben mutatják. Ez kb. 91-21 tájékán lehetett.
Persze, hogy egy szombat délután a Tom és Jerryt szakították meg az egyenes közvetítéssel! Na mindegy eljött a visszaszámlálás:
5,4,3,2,1....kb. a mínusz 5. mp tájékán valami itró ronda piros füst csapott ki az egyik oldalra, de a rakéta meg se rezdült. A kommentátor pedig... hát a kommentátor nem szólt egy árva szót sem és a ronda, terjengő piros ködöt lehetett minimum 10 percen keresztül figyelemmel kísérni!!! Ezután pedig beadtak egy filmet, mintha mi sem történt volna. A film- jó másfél órás- arról szólt, hogy jönnek a külföldiek a műholdjukkal Kínába, ahol szépen kioktatják őket arról, hogy hogyan kell sikeresen pályára helyezni a kapitalisták vacak szatelitjét a győzedelmes kommunista hordozórakétával!!! :-)))))
ShaReRe, bezzeg a Tom és Jerryt nem ismételték meg...
Milyen NASA űrhajóst? Bocs, de nem értem mire utalsz.
Mike Foale? 97-ben, amikor a Progressz kilyukasztotta a Kvant modult? Szegény Mike-nak mi köze volt hozzá? Vagy teljesen másról beszélsz?
Ne szidjuk szegenyt...olyan olvasmanyos:))
Amugy meg lehet ertenei. A szovjetek nem arrol voltak hiresek hogy nyilvanossagra hoztak mindent, es ha kellet bizony csusztattak rendesen...:))
Meg most is..ld. MIR dokkolasi baleset.A NASA urhajost nem tajekoztattak egyaltalan, aztan rakentek az orosz urhajosra az egeszet..mikozben o megmondta elore h. nem fog menni...
A fiuk fennt vannak aMiren es drekasan dolgoznak:)
Csutortok ejjel volt a VOXon az 1960-as DDR- lengyel fim, Stanislaw Lem muvebol, a venusz-expediciorol.Szovjet tudomany rulez, amerikai immprelialistaknak leesik az alluk, nemzetek bekeje , khiraly!
Akinek van ASTRA muholdvevoje, ajanlom a BR (Bayern Rundfunk) es folerg a BR Alfa musorokat. Az utobbin foleg tud. ismeretterjeszto musorok mennek, soxor urkutatas, es mindketton ejjel az un Space Night, eredeti NASA tobboras filmek, Sujuz-Apollo. holdraszallasok, stb.Vagy csak felvetelek a vilagurbol, zenevel...altatonak sem rossz:)
Érdekes így, utólag megtudni, mennyi közünk volt a világ űrkutatásához. Magyarországnak nincs ugyan tengere, tengerésznemzet tehát nem lehetünk, de 93 000 négyzetkilométernek megfelelő kozmikus légtérrel rendelkezünk.
Az eloxálás helyett akkor nyilván elredukálást (elektromos redukálást) végeztek ;-)
Gondolom, vékony vezetőréteget visztek fel a felületre galvanikus úton.
Rijswand:
> Most lebuktam.:) Pedig alneven szerepelek....:)
Remelem sokan ismerik a nagy urhajos torteneteit ;-)
Egy kis szivmelengeto a Pterry rajongoknak: a hex.ksc.nasa.gov cim kb. egy evig letezett... es remeljuk, megkapom megint, ha arra kerul a sor.
John Zero:
> 6-8 ev? Ez mibol all ossze? Nekem ez nagyon soknak tunik, na meg ennyi ido alatta technika is oriasit fejlodik...
Ez kb. a elso konkret lepesektol (elkepzelesek bemutatasa, penzkunyerbalas) a repulesig eltelt ido. Amennyiben nem egy mar letezo konstrukcio ujraepiteserol van szo, akkor ebbe beleszamit a tervezes, alkatreszek kivalogatasa, azok tesztelese (ha nem eleve urminositesu alkatreszekrol van szo, akkor mi ellenorizzuk, hogy birni fogjak-e a szelsoseges homersekleteket, kozmikus sugarzast), prototipusok gyartasa, repulo alkatreszek beszerzese (military/space alkatreszek eseten a szallitasi ido altalaban fel ev!), gyartaselokeszites, gyartas, ujra tesztelesek (ho, vibracio, vakuum), ha valami nem klappol, akkor ket lepest vissza... aztan a kesz ketyere osszeszerelese, persze semmi nem mukodik elsore, szivas, hekkeles, ujrateszteles... aztan a hordozoeszkoz gazdaja is szeretne korbenezni, hogy nincs-e benne valami, ami veszelyes... probamenetek, amig a ketyere a foldon van, kommunikacios linkek probaja, es ha minden O.K, csak ezutan johet a start.
Par pelda:
A Phase III-D muholdra kb. '93-ban kezdtem el a sajat kis modulkamat tervezni, ekkor a hol terveinek es hardverenek egy jo resze mar kesz volt. Remeljuk, iden juliusban startol...
Az AMS-en '96-ban kezdtem dolgozni, akkor egy 'altalanos' terv papiron megvolt, de sok konkret aramkorrol meg halvany fogalmuk sem volt a tervezoknek (ezert kerultem ide, egy 'lukat' befoltozni). A prototipus '98-ban repult. Ez alatt a 2 ev alatt biztos oregedtem 6-ot... A vegleges muszer 2003-ban kerul az uj urallomasra (ha addigra kesz lesz annyira), es tervek szerint 3 evig fog mukodni, de lehet akar 5 is, ha kello nyomas lesz a kutatasi eredmenyek hatasara.
Szinten '96-ban magyar kollegaim beszalltak a Rosetta urszonda keszitesebe. Az a kiserlet is 2003-ban fog startolni, ha jol emlekszem, de mivel ez egy deep-space szonda, aszteroidakat fog meglatogatni, a repulesi idotartam is hosszabb lesz, legalabb 7 ev. A tervezok persze a repules ideje alatt is az 'ugyon' dolgoznak, ha masert nem is, a sajat ketyerejuk egeszsegi allapotaval foglalkoznak.
Technika fejlodese:
Barmennyire meglepo, az urkutatasban nagyon ritkan hasznalunk 'high-tech' alkatreszeket, kizarolag ott, ahol a kiserleti eredmeny eleresehez szukseg van rajuk.
Ki merne egy urszondat egy olyan, zsir uj, nagyteljesitmenyu procira bizni, amirol egy ev milva derul ki, hogy nem tud osztani ;-) (oooo, ize, remelem, mindenki a 8008-ra gondol!)
Ezert kritikus helyeken csak olyat szabad hasznalni, ami mellett evtizedes jo tapasztalat all.
Pl. az elso CMOS processzort, a CDP-1802-t (fedonev: COSMAC, 1974, irgalmatlan 6.4 MHz-es orajelsebesseg) megalkottak sugarzasallo valtozatban, es allitolag a mai napig hasznaljak olyan helyeken, ahol nem kell MMX es 3DNow! utasitaskeszlet...
Amugy letezik sugarzasallo Pentium, de azt csak egy ujsagban (PC-Guru, vagy ilyesmi) lattam, fenykepen egy feliraton (a cikk nem emlitett rola semmit), de sehol nem talaltam rola informaciot, hogy letezne, megszerezheto lenne. (A kepen par Intel VIP allt korbe egy marsjargany-modellt...)
De pl. a 80186, 80386-szarmazekok repultek mar, de nem valoszinu, hogy 'mission critical' feladatot vegeztek.
Persze sokszor az ahitott alkatresz nem letezik meg military kivitelben sem, nemhogy sugarzasallo valtozatban. Ilyenkor sajat magunk teszteljuk (gammasugarzas, nehezion-bombazas), hogy birjak-e az ipari/autoba valo valtozatok. Az eredmeny vegyes, sokszor meglepo. Az uj, nagy integraltsagu technologiak eseten altalaban jobb a total dozis- es a latchup-allosag (ez tonkreteszi az alkatreszt, a latchup hatasa kulso aramkorokkel kivedheto), de az upset (zaj, bithiba, szoftverelszallas a hatasa) eseten erzekenyebbek, illetve bejott egy uj kellemetlen, fatalis hibalehetoseg, a gate-rupture, ami kimondottan a nagyon nagy integraltsag eredmenye. Szoval csak ovatosan szabad uj alkatreszeket hasznalni.
Ujlaki:
> Akkor nem volt kéznél a szótár, meg hát régen tanultam a kémiát, csak gyanús volt. Most viszont előbányásztam az angol-magyar műszakit: anodize v. (vegy) anódosan oxidál, "eloxál"
Koszi, amig nem talalok helyesebb kifejezest, addig elfogadom... bar mint emlitettem, az altalunk hasznalt feluletkezelesnek pont az eloxalassal (megvastagitott oxidreteg) ellentetes a hatasa. De a technologia kivitele (valamilyen galvanfurdo) valoszinuleg nagyon hasonlo.
Akkor nem volt kéznél a szótár, meg hát régen tanultam a kémiát, csak gyanús volt. Most viszont előbányásztam az angol-magyar műszakit:
anodizev. (vegy) anódosan oxidál, "eloxál"
Bár nem kötődik szorosan a témához, de felhívnám a figyelmeteket, hogy az USÁ-ban márciusban mutatták be a Mission to Mars (M2M) című filmet Brian de Palma rendezésében, Tim Robbins-szal és Gary Sinise-szel a főszerepekben. Még idén nyáron bemutatják a Red Planet című hasonló alkotást, Val Kilmerrel és Carrie-Anne Moss-al a főszerepben.
Mindkét film a jövőbeli Mars-utazásokról szól, a NASA is részt vett mint tanácsadó az elkészítésükben, csakúgy, mint a Mars Society. Mindkét filmben van űrhajótörés és találkozás az Idegenekkel - talán emiatt túl hollywoodi lesz mindkettő.
James Cameron egy minisorozatot és egy mozifilmet ígér 2001-re hasonló témában, amelyekben maximálisan realista próbál maradni.
A filmek egyik nem titkolt célja, hogy ráirányítsák a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a jövőbeli Mars-utazásokra.
Olvastam egy riportot velük. Eredetileg ment volna egy színész is, de a filmgyártók aztán nem fizettek, így leszedték a srácot az űrhajóról. Nos, ez a színész is jócskán segített volna a pakolásban, most viszont tényleg hosszú műszakokban fog dolgozni a kétfős személyzet...
>Rijswand: csak nem kollegamhoz, az Unseen University segedkonyvtarosahoz van >szerencsem (idokozben eloleptetve az 'Professor of Cruel and Unusual
> Geography' cimre)?
Most lebuktam.:) Pedig alneven szerepelek....:)
Az oroszoknak jobb egy full sajat urallomas, addig is villoghatnak, h. bee, masnak nincs ilyen:)
Szegenyeknel lesz melojuk, egy progressz mar vann fonn, azt kipakolni, es egy het mulva megy a kovetkezo...
Az oroszok indítottak egy Mir-mentő akciót a Szojuz-TM 30-al. Két űrhajós fogja feléleszteni a Mir most szunnyadóban levő rendszereit. Meg hát szerelnivalójuk is lesz bőven.
A NASA meg eszi a kefét, hogy annak ellenére, hogy mennyi pénzt pumpáltak az oroszokba még mindig nincs fent az orosz gyártmányú lakómodul az ISS-hez...
Bocs, idonkent el kell tunnom, megbeszelesekre utazgatni, meg ilyesmi...
Rijswand: csak nem kollegamhoz, az Unseen University segedkonyvtarosahoz van szerencsem (idokozben eloleptetve az 'Professor of Cruel and Unusual Geography' cimre)?
Sajna utobbi kutatasaim is azt igazoltak, hogy a NASA 'faster, better, cheaper' programja kesz katasztrofa, nem lehet e harom kovetelmenybol kettonel tobbet egyszerre teljesiteni. Es nem jottek ra idoben, hogy a 'better' az elso szamu kovetelmeny az urkutatasban, ezalatt a megbizhatosagot ertem elsosorban, ez az, amibol nem szabad engedni. Pont a megbizhatosagot demonstralo tesztelesek a leginkabb penz- es idoigenyesek, nem maga a szerkezet gyartasa.
Es nem csak az utobbi idokben elszurt Mars-missziok ilyenek, es nem csak a NASA koveti el ezeket a bakikat, erre pelda az Ariane-501 sikertelensege is. Illetve nem csak mostanaban jelentkeznek ezek, hanem regebben is, pl. Apollo-13.
Persze nem lehetetlen megoldani, hogy jo, es olcso legyen egy urmisszio, de ehhez egyreszt nagyon jo szakemberek kellenek, akiknek ez sajat szivugyuk, nem csak 'ez is egy munkahely', ezenkivul nagyon sok ido... Erre peldak a magyar kollegaim altal elert sikerek, ahol sokminden adott volt, csak penz... az nem igazan.
A NASA-nal tenyleg 'bedolgozok' vegzik az osszes muszaki jellegu munkat, ezert az a 'mosakodas', hogy nem ok toltak el, bizonyos mertekig igaz.
Sajna a keves penz miatt keves az ember is. Nekem az egyik legnagyobb bajom, hogy hiaba vannak otleteim, terveim, nem tudom kivel megbeszelni, nincs, aki ki tudna szurni a hibakat benne, ezert ha valamit elszurok, az el lesz szurva, es nem valoszinu, hogy repules elott kiderul, hogy gubanc van.
Szakmai szempontbol nagyon rossz, hogy nincsenek evtizedes tapasztalataim a temaban (mas temaban sem, ehhez tul fiatal vagyok), es nincs segitsegem, meg olyan 'kritikusom' sem, akinek ellenerveit el tudnam fogadni, tudvan, hogy neki is megvan a tapasztalata hozza.
Szerencsere a legtobb alapveto hiba meg a repules elott kiderult az AMS-01 misszio soran, es sok 'hack'-et kellett elkovetni kozben (n.b. az AMS-01 egy 'teszt'-repules volt, nem lett volna vilagraszolo katasztrofa, ha valami nem jon ossze), de ennek az ara _ido_ volt, ertem ezalatt azokat a 3 napos, alvas nelkuli muszakokat, amikor ilyen gubancokat kellett kibogozni, ha mashogy nem sikerult plusz idot szerezni (97-98 szilvesztere remek pelda, osszesen fel orara alltunk le, egy pohar pezsgot meginni, aztan lapatoltunk tovabb...).
Egy urmissziohoz szukseges ido legalabb 6-8 ev, es ezt nem igazan lehet mestersegesen leroviditeni, hiaba probalnak a managerek erre hajtani. Kesz csodanak tartom, hogy az AMS-01 nem fuccsolt be, gyakorlatilag 2 ev hajtas utan (en '96 marciusaban leptem be, akkor meg sokminden csak elkepzeles szintjen letezett, a kiserlet '98 juniusaban repult).
Sok 'sotet' ugy is van a hatterben, ami joreszt politika, igy nem az en asztalom, pl. hallottam olyan shuttle-repulesekrol, aminek csak presztizs-jelentosege van, tudomanyos, kutatasi jelentosege nulla (egy kollaga probal egy ilyen uton par kiserletet 'elsutni'). Ezekhez igazabol nem tudok, ha tudnek, nem akarok hozzaszolni.
Udv,
skazz
(bocs, ha elgepeltem valamit, csak azert vagyok ilyenkor online, mert itt, a munkahelyen van hutogep, benne par sziliciumdetekror mellett par uveg so:r...)
